Magyar Hírlap, 1991. április (24. évfolyam, 88-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

1991. április 16., kedd POLITIKAI NAPILAP Antall a brit és a szovjet kormányfővel tárgyalt Az új európai rend bankja a Londoni tudósítónktól Az európai együttműködés nagy művének, a kelet-európai országok számára új kezdetnek nevezte John Major brit miniszterelnök az Euró­pai Újjépítési és Fejlesztési Bank hivatalos megalakulását. Az új nemzetközi pénzügyi intézmény ünnepélyes alakuló ülését 33 tag­ország állam- és kormányfőjének — köztük Antall József miniszter­­elnöknek — valamint 39 pénzügy­­miniszternek a nemzetközi pénzü­gyi világ magas rangú képviselői­nek részvételével hétfőn tartották Londonban, a Nemzetközi Tenger­­hajózási szervezet székházában. Az EBRD ambiciózus célja: min­den lehetséges eszközzel elősegíte­ni a kelet- és közép-európai orszá­gok állam irányította gazdaságának átalakulását nyugati típusú piac­­gazdaságát korszerűsíteni, életké­pessé tenni ezen országok iparát, mezőgazdaságát. A hétfői hivata­los megalakulás után a bank júni­usban szeretné megkezdeni hitel­­nyújtási tevékenységét a kelet- és közép-európai államok számára. Az „ötletgazda”, Francois Mit­terrand elnök francia elnök, aki a bank alakítását kezdeményezte, beszédében azt mondta, hogy a bank szerepet játszik majd az új európai rend gazdasági megalapo­zásában. Ennek a rendnek a de­mokrácia és az emberi jogok be­tartása az alapja - mondta Mitter­rand. - A gazdasági bajok a töré­keny demokráciát fenyegetik, ezért van szükség Kelet és Nyugat együttműködésére, szolidaritására , így alakul ki Nagy-Európa, mely nem más, mint egyszerűen­ Európa - mondta a francia elnök. Mint Jacques Attali, a bank megbízott elnöke a Financial Ti­mes tekintélyes pénzügyi lapnak adott interjújában elmondta, az EBRD először valószínűleg olyan tekintélyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank fog együt­tes finanszírozási tevékenységet folytatni. Jelezte, hogy az új bank igen óvatos lesz hiteltevékenységé­ben, amelyet a tagországok és a két EK intézmény, az Európai Beruhá­zási Bank és a Brüsszeli Bizottság által jegyzett alaptőke biztosít. A 10 milliárd ECU-s alaptőké­nek csak 30 százalékát kell a tag­országoknak befizetniük, a fenn­maradó részt a bank a pénzpiacról felvett kölcsönökkel finanszíroz­hatja. Hitelt valójában csak a kelet­európai országok — a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávaia, Ro­mánia, Bulgária — kaphatnak. A becslések szerint működésének el­ső öt évében az intézmény 5,5 mil­liárd ECU-hitel nyújtására vállal­kozna és tőkebefektetése elérné a 600 millió ECU-t. A bank vezetése • Folytatás 3. oldalon MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG John Major és Antall József a Downing Street 10. előtt MA Csődben a Merkur A szervizek az első negyed­évben benyújtották a garanciaköltségek iránti 500 millió forintnyi igényüket. Természetesen a Merkur nem rendelkezik az adósság fedezetéül szolgáló pénzmennyiséggel, innen származik a 100 millió forintos adósság, aminek következménye: autóikat már több szerviz nem vállalja garanciális javításra. 4.oldal Katasztrófabutik a Pakson A gázálarcot 1.200, az egyéni dózismérőt 6 ezer forintért adják. S hogy a családnak is jusson valami, a PILLE típusú közös dózis­mérőt 48 ezerért kínálják. 13. oldal HOLNAP iíVMini Pungor Ernő az OMFB pályázatokról „nem azt tűzik ki célul, hogy valamit megoldjanak, hanem azt, hogy három évig el legyenek látva pénzzel. Amit meg lehetne oldani egy vagy két év alatt is, azt nem kellene feltétlenül még egy évvel elhúzni, rontva ezzel a hatékonyságot.” A Külügyi Bizottság küldöttsége Moszkvában Az alapszerződés előkészületei MTI-----------------------------------­A kétoldalú kapcsolatok helyzetéről, az új magyar-szov­jet alapszerződés előkészületei­ről tárgyalt hétfőn a magyar Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak küldöttsége a szovjet Leg­felsőbb Tanács tagjaival. A ma­gyar parlament külügyi bizott­ságának delegációját hétfőn fogadta Rafik Nyisanov, a Leg­felsőbb Tanács Nemzetiségi Ta­nácsának elnöke. A szovjet törvényhozás külü­gyi bizottságának tagjaival, köztük Alekszandr Dzaszohov­­val, a testület elnökével folyta­tott eszmecserén szó esett a Szovjetunió és Kelet-Európa együttműködésének új formái­ról, a parlamenti kapcsolatok kérdéseiről is. A magyar képviselők tájé­koztatást kaptak a szovjet parla­ment tevékenységéről és a szovjet belpolitikai helyzetről is. A megbeszélésről kiadott szovjet hivatalos közlemény szerint az Országgyűlés hatpár­ti delegációjának tagjai a talál­kozókon kiemelték a Szovjetu­nióval fenntartott kölcsönösen előnyös jószomszédi kapcsola­tok fontosságát. A román külpolitika 500 napja MTI----------------------------------­A magyar kormány Romániá­val kapcsolatban olyan politikára törekszik, amelynek egyetlen di­menziója van, a magyar kisebbség, s ez is olyan tézisen alapszik, a budapesti kormány felelősségén minden magyar iránt, amely telje­sen figyelmen kívül hagyja az ál­lamközi kapcsolatok elveit - jelen­tette ki a román külügyminisztéri­um szóvivője a Journal Internatio­nal című külpolitikai napilapnak adott interjújában.Traian Chebe­­leu értékelése szerint a román kül­politika ugyanakkor a pragmati­kus megközelítés politikája, a két ország közötti normális viszony kiépítésére irányul, annak elfoga­dására, ami az adott pillanatban lehetséges és ami fokozatosan szé­lesíti a feltétlen szükséges kölcsö­nös bizalmat. A szóvivő szavai szerint valami történt már a két ország között, egyes megegyezések nagyon is je­lentősek. Példaként a bukaresti és budapesti művelődési ház megnyi­tásáról kötött megállapodást és a „nyitott égbolt” egyezmény aláí­rásra történő előkészítését említet­te. A román kormány — tette hoz­zá — továbbra is ezt a irányvona­lat követi. . „Az új román diplomácia 500 nap után” címmel megjelent inter­jújában a szóvivő a többi között kevésnek minősítette a külföldi román propagandára fordított összeget és ellenpéldaként , „hogy ne menjünk messzire”, mint mondta - Magyarországot nevezte meg. Kijelentette, hogy nem ren­delkezik pontos adatokkal, de tu­domása szerint a román kormány által előirányzott összegek össze­hasonlíthatatlanul kisebbek, s meg is látszik az eredmény. Románia mindenekelőtt azért nem vett részt a visegrádi találko­zón, mert nem hívták meg - mond­ta a szóvivő egy kérdésre vála­szolva. Petre Roman miniszterel­nök a magyar miniszterelnökhöz intézett levelében ugyan kifejtette Románia érdeklődését a hármas találkozón való részvétele iránt, ám „úgy tűnik, a Visegrádon leg­magasabb szinten találkozó három állam korlátozott célokat tűzött maga elé, főleg az európai szerve­zetekhez való közeledésükkel kapcsolatos tanácskozás és véte­­• Folytatás a 2. oldalon MH-információ Göncz Árpád látogatása során találkozott az indiai elnökkel, alel­­nökkel, miniszterelnökkel, de az ellenzék vezetőivel, így Radzsiv Gandhival is. Mint a köztársasági elnök elmondta, erre azért volt szükség, mert májusban választá­sok lesznek az országban, s azt szerették volna, hogy tárgyalásaik eredménye tovább öröklődjék, bár­ki is kerül hatalomra ezután Indiá­ban. A megbeszéléseken nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdé­seket is behatóan érintettünk, mondta Göncz Árpád, aki kiemelte annak a jelentőségét, hogy — saját költségükön a magyar üzletembe­rek is elkísérték Indiába. Ők külön tárgyalásokat is folytattak partne­reikkel, méghozzá részben eredmé­nyes, részben sokat ígérő megye- Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn hazaérkezett hivatalos indiai látogatásáról. Az államfőt Szabad György, az Országgyűlés elnöke fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Göncz Árpád látogatásának tapasztalatait ezután röviden összegezte újságírók előtt. széléseket. Felmértük, melyek a gazdasági együttműködés lehetsé­ges területei. Indiát többé-kevésbé ugyanazok a problémák sújtják, mint Magyarországot — a szovjet piac összeomlása, a reorientáció és a privatizáció gondja. A Szovjetu­nió egyik legfontosabb kereskedel­mi partnerük volt, most azonban sok mindent nem tudnak megvásá­rolni tőlük — ráadásul olyan ter­mékeket, amelyek előállításához nálunk viszont bőven van szabad kapacitás. Megemlítette ezek kö­zött a köztársasági elnök a kutatás­­fejlesztés, a vízügyi tervezés, az erőművi együttműködés területét, valamint a gépipart, az elektroni­kai, a vegyi és gyógyszeripart. Azzal a céllal utaztunk, hangsú­lyozta Göncz Árpád, hogy lehető­vé tegyük: megduplázódjon az or­szágaink közötti kereskedelmi for­galom, amely egyébként is rendkí­vül gyorsan fejlődött az utóbbi években: a harmadik világ országai között India a legjelentősebb gaz­dasági partnerünk. Az a benyomá­som, partnereink e célunkat megér­téssel fogadták, a legkisebb ellen­állást sem éreztem a részükről, emelte ki a köztársasági elnök. • Folytatás a 3. oldalon / Hazaérkezett Indiából Göncz Árpád Közösen kutatjuk 56-ot ÁRA: 11,50 FORINT POFOSZ: az asztalra fog csapni Az utóbbi hetekben és napokban több ügy kapcsán is az érdeklődés középpontjába került Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ). Nemrégiben kitudó­dott, hogy a Nemzetbiztonsági Hi­vatalnál mintegy tucatnyi olyan ta­nácsadó dolgozik, aki tagja a szö­vetségnek. Ugyancsak közfigyel­met keltett az a levél, amelyben a POFOSZ felszólítja az MSZMP-t, hogy a volt 800 ezer párttag fizesse tovább a tagdíját, s ebből hozzanak létre kártalanítási alapot. A legu­tóbbi, kisebb vihart kavaró meg­nyilvánulás az a hét végén Békés­csabán elhangzott beszéd volt, amelyben a Szövetség elnöke Amerika-ellenes kijelentéseket tett, a fideszeseket „taknyosorrúaknak” nevezte és egyik napilapunk értesülése szerint szerint kijelentette, hogy ez év június 30-a után „mi dirigálunk majd”. Ez utóbbit egyébként a vele készített alábbi interjúban határo­zottan cáfolta Fónay Jenő, a PO­FOSZ elnöke. — Fónay úr, mi hangzott el va­lójában a múlt szombati békéscsa­bai nagygyűlésen? — A következőkkel kezdtem békéscsabai felszólalásomat: Azért vagyok most itt, mert a múlt rend­szer áldozata voltam. Ebben az or­szágban állítólag 800 ezer párttag volt, a többit ezek szerint politikai foglyoknak tekinthetjük. Figyel­meztettem a hallgatóságot, hogy mi magyarok még egyszer nem mehetünk fejjel a falnak, ezért — Ugyanúgy, ahogy annak idején tet­tük reggeltől estig és estétől regge­lig a börtönben — mindannyiunk­nak ismét gondolkodnunk kell. Be­szédeinket sokan■■CTősnek­tadhat­­ják, hiszen e pillanatban még itt tartózkodnak a szovjet csapatok, s csak június 30-án hagyják el ha­zánkat. Mindaddig megkérdőjelez­hető Magyarország függetlensége. Tekintettel kell arra is lennünk — hangsúlyoztam —, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok egyszer már bizonyos fokig cserbenhagyta Ma­gyarországot, 1956. október 23-án. Valóban „taknyosorrúnak” nevez­tem azt a fideszest, aki néhány hét­tel ezelőtt velem együtt próbált gondolkodni a TV nyilvánossága előtt. A műsor után közöltem vele, hogy ilyenkor kisbarátom nem kö­zépiskolai filozófia órán vagy, ha­nem rengeteg meghurcolt ember életéről kell gondoskodnodni. Azt is mondtam neki, hogy amit tör­vénytelenül elvettek, most törvé­nyesen vissza lehetne adni, ha nem így viszonyulnátok a kérdéshez a parlamentben. Tudom, hogy ez a kifejezés nem méltó olyan ember­hez, aki maga is megköveteli, hogy a téma komolyságának megfelelő­en gondolkodjanak vele. Most azonban nem követem meg az ille­tőt, majd csak akkor, ha reagál rá. — Valóban úgy gondolja, hogy a POFOSZ ideje június 30-án jön el? — Június 30-ról csak annyiban volt szó a beszédemben, amit az előbb már elmondtam. A többi állí­tásból egy szó sem igaz. Az azon­ban egy pillanatig sem lehet kétsé­ges, hogy az említett nap után va­lamilyen változás lesz. Ha másban nem is, de a hang minden bi­zonnyal erősödni fog. Nem hi­szem, hogy akik most visszatartják magukat, azok június 30-a után is ugyanezen a hangon kérik majd vissza a tőlük elrablott vagyont. • Folytatás az 5. oldalon ­ Az utolsó figyelmeztetés Ózdon Tegnap az ózdi finomhengermű munkásai sztrájkoltak. Tudósításunk a 3. oldalon FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS H­a Milánóba velünk utazik, repülőjegye a malpensai repülőtértől a város­központig is érvényes. Járataink Ferihegy 2-ről heti 5 alkalommal, hétfőn, szerdán, csütörtökön 9-30-kor, pénteken és szombaton pedig 8.15-kor indulnak.

Next