Magyar Hírlap, 1991. április (24. évfolyam, 88-100. szám)
1991-04-16 / 88. szám
1991. április 16., kedd POLITIKAI NAPILAP Antall a brit és a szovjet kormányfővel tárgyalt Az új európai rend bankja a Londoni tudósítónktól Az európai együttműködés nagy művének, a kelet-európai országok számára új kezdetnek nevezte John Major brit miniszterelnök az Európai Újjépítési és Fejlesztési Bank hivatalos megalakulását. Az új nemzetközi pénzügyi intézmény ünnepélyes alakuló ülését 33 tagország állam- és kormányfőjének — köztük Antall József miniszterelnöknek — valamint 39 pénzügyminiszternek a nemzetközi pénzügyi világ magas rangú képviselőinek részvételével hétfőn tartották Londonban, a Nemzetközi Tengerhajózási szervezet székházában. Az EBRD ambiciózus célja: minden lehetséges eszközzel elősegíteni a kelet- és közép-európai országok állam irányította gazdaságának átalakulását nyugati típusú piacgazdaságát korszerűsíteni, életképessé tenni ezen országok iparát, mezőgazdaságát. A hétfői hivatalos megalakulás után a bank júniusban szeretné megkezdeni hitelnyújtási tevékenységét a kelet- és közép-európai államok számára. Az „ötletgazda”, Francois Mitterrand elnök francia elnök, aki a bank alakítását kezdeményezte, beszédében azt mondta, hogy a bank szerepet játszik majd az új európai rend gazdasági megalapozásában. Ennek a rendnek a demokrácia és az emberi jogok betartása az alapja - mondta Mitterrand. - A gazdasági bajok a törékeny demokráciát fenyegetik, ezért van szükség Kelet és Nyugat együttműködésére, szolidaritására , így alakul ki Nagy-Európa, mely nem más, mint egyszerűen Európa - mondta a francia elnök. Mint Jacques Attali, a bank megbízott elnöke a Financial Times tekintélyes pénzügyi lapnak adott interjújában elmondta, az EBRD először valószínűleg olyan tekintélyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank fog együttes finanszírozási tevékenységet folytatni. Jelezte, hogy az új bank igen óvatos lesz hiteltevékenységében, amelyet a tagországok és a két EK intézmény, az Európai Beruházási Bank és a Brüsszeli Bizottság által jegyzett alaptőke biztosít. A 10 milliárd ECU-s alaptőkének csak 30 százalékát kell a tagországoknak befizetniük, a fennmaradó részt a bank a pénzpiacról felvett kölcsönökkel finanszírozhatja. Hitelt valójában csak a keleteurópai országok — a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávaia, Románia, Bulgária — kaphatnak. A becslések szerint működésének első öt évében az intézmény 5,5 milliárd ECU-hitel nyújtására vállalkozna és tőkebefektetése elérné a 600 millió ECU-t. A bank vezetése • Folytatás 3. oldalon MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG John Major és Antall József a Downing Street 10. előtt MA Csődben a Merkur A szervizek az első negyedévben benyújtották a garanciaköltségek iránti 500 millió forintnyi igényüket. Természetesen a Merkur nem rendelkezik az adósság fedezetéül szolgáló pénzmennyiséggel, innen származik a 100 millió forintos adósság, aminek következménye: autóikat már több szerviz nem vállalja garanciális javításra. 4.oldal Katasztrófabutik a Pakson A gázálarcot 1.200, az egyéni dózismérőt 6 ezer forintért adják. S hogy a családnak is jusson valami, a PILLE típusú közös dózismérőt 48 ezerért kínálják. 13. oldal HOLNAP iíVMini Pungor Ernő az OMFB pályázatokról „nem azt tűzik ki célul, hogy valamit megoldjanak, hanem azt, hogy három évig el legyenek látva pénzzel. Amit meg lehetne oldani egy vagy két év alatt is, azt nem kellene feltétlenül még egy évvel elhúzni, rontva ezzel a hatékonyságot.” A Külügyi Bizottság küldöttsége Moszkvában Az alapszerződés előkészületei MTI-----------------------------------A kétoldalú kapcsolatok helyzetéről, az új magyar-szovjet alapszerződés előkészületeiről tárgyalt hétfőn a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége a szovjet Legfelsőbb Tanács tagjaival. A magyar parlament külügyi bizottságának delegációját hétfőn fogadta Rafik Nyisanov, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke. A szovjet törvényhozás külügyi bizottságának tagjaival, köztük Alekszandr Dzaszohovval, a testület elnökével folytatott eszmecserén szó esett a Szovjetunió és Kelet-Európa együttműködésének új formáiról, a parlamenti kapcsolatok kérdéseiről is. A magyar képviselők tájékoztatást kaptak a szovjet parlament tevékenységéről és a szovjet belpolitikai helyzetről is. A megbeszélésről kiadott szovjet hivatalos közlemény szerint az Országgyűlés hatpárti delegációjának tagjai a találkozókon kiemelték a Szovjetunióval fenntartott kölcsönösen előnyös jószomszédi kapcsolatok fontosságát. A román külpolitika 500 napja MTI----------------------------------A magyar kormány Romániával kapcsolatban olyan politikára törekszik, amelynek egyetlen dimenziója van, a magyar kisebbség, s ez is olyan tézisen alapszik, a budapesti kormány felelősségén minden magyar iránt, amely teljesen figyelmen kívül hagyja az államközi kapcsolatok elveit - jelentette ki a román külügyminisztérium szóvivője a Journal International című külpolitikai napilapnak adott interjújában.Traian Chebeleu értékelése szerint a román külpolitika ugyanakkor a pragmatikus megközelítés politikája, a két ország közötti normális viszony kiépítésére irányul, annak elfogadására, ami az adott pillanatban lehetséges és ami fokozatosan szélesíti a feltétlen szükséges kölcsönös bizalmat. A szóvivő szavai szerint valami történt már a két ország között, egyes megegyezések nagyon is jelentősek. Példaként a bukaresti és budapesti művelődési ház megnyitásáról kötött megállapodást és a „nyitott égbolt” egyezmény aláírásra történő előkészítését említette. A román kormány — tette hozzá — továbbra is ezt a irányvonalat követi. . „Az új román diplomácia 500 nap után” címmel megjelent interjújában a szóvivő a többi között kevésnek minősítette a külföldi román propagandára fordított összeget és ellenpéldaként , „hogy ne menjünk messzire”, mint mondta - Magyarországot nevezte meg. Kijelentette, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal, de tudomása szerint a román kormány által előirányzott összegek összehasonlíthatatlanul kisebbek, s meg is látszik az eredmény. Románia mindenekelőtt azért nem vett részt a visegrádi találkozón, mert nem hívták meg - mondta a szóvivő egy kérdésre válaszolva. Petre Roman miniszterelnök a magyar miniszterelnökhöz intézett levelében ugyan kifejtette Románia érdeklődését a hármas találkozón való részvétele iránt, ám „úgy tűnik, a Visegrádon legmagasabb szinten találkozó három állam korlátozott célokat tűzött maga elé, főleg az európai szervezetekhez való közeledésükkel kapcsolatos tanácskozás és véte• Folytatás a 2. oldalon MH-információ Göncz Árpád látogatása során találkozott az indiai elnökkel, alelnökkel, miniszterelnökkel, de az ellenzék vezetőivel, így Radzsiv Gandhival is. Mint a köztársasági elnök elmondta, erre azért volt szükség, mert májusban választások lesznek az országban, s azt szerették volna, hogy tárgyalásaik eredménye tovább öröklődjék, bárki is kerül hatalomra ezután Indiában. A megbeszéléseken nemcsak politikai, hanem gazdasági kérdéseket is behatóan érintettünk, mondta Göncz Árpád, aki kiemelte annak a jelentőségét, hogy — saját költségükön a magyar üzletemberek is elkísérték Indiába. Ők külön tárgyalásokat is folytattak partnereikkel, méghozzá részben eredményes, részben sokat ígérő megye- Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn hazaérkezett hivatalos indiai látogatásáról. Az államfőt Szabad György, az Országgyűlés elnöke fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Göncz Árpád látogatásának tapasztalatait ezután röviden összegezte újságírók előtt. széléseket. Felmértük, melyek a gazdasági együttműködés lehetséges területei. Indiát többé-kevésbé ugyanazok a problémák sújtják, mint Magyarországot — a szovjet piac összeomlása, a reorientáció és a privatizáció gondja. A Szovjetunió egyik legfontosabb kereskedelmi partnerük volt, most azonban sok mindent nem tudnak megvásárolni tőlük — ráadásul olyan termékeket, amelyek előállításához nálunk viszont bőven van szabad kapacitás. Megemlítette ezek között a köztársasági elnök a kutatásfejlesztés, a vízügyi tervezés, az erőművi együttműködés területét, valamint a gépipart, az elektronikai, a vegyi és gyógyszeripart. Azzal a céllal utaztunk, hangsúlyozta Göncz Árpád, hogy lehetővé tegyük: megduplázódjon az országaink közötti kereskedelmi forgalom, amely egyébként is rendkívül gyorsan fejlődött az utóbbi években: a harmadik világ országai között India a legjelentősebb gazdasági partnerünk. Az a benyomásom, partnereink e célunkat megértéssel fogadták, a legkisebb ellenállást sem éreztem a részükről, emelte ki a köztársasági elnök. • Folytatás a 3. oldalon / Hazaérkezett Indiából Göncz Árpád Közösen kutatjuk 56-ot ÁRA: 11,50 FORINT POFOSZ: az asztalra fog csapni Az utóbbi hetekben és napokban több ügy kapcsán is az érdeklődés középpontjába került Politikai Foglyok Országos Szövetsége (POFOSZ). Nemrégiben kitudódott, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál mintegy tucatnyi olyan tanácsadó dolgozik, aki tagja a szövetségnek. Ugyancsak közfigyelmet keltett az a levél, amelyben a POFOSZ felszólítja az MSZMP-t, hogy a volt 800 ezer párttag fizesse tovább a tagdíját, s ebből hozzanak létre kártalanítási alapot. A legutóbbi, kisebb vihart kavaró megnyilvánulás az a hét végén Békéscsabán elhangzott beszéd volt, amelyben a Szövetség elnöke Amerika-ellenes kijelentéseket tett, a fideszeseket „taknyosorrúaknak” nevezte és egyik napilapunk értesülése szerint szerint kijelentette, hogy ez év június 30-a után „mi dirigálunk majd”. Ez utóbbit egyébként a vele készített alábbi interjúban határozottan cáfolta Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke. — Fónay úr, mi hangzott el valójában a múlt szombati békéscsabai nagygyűlésen? — A következőkkel kezdtem békéscsabai felszólalásomat: Azért vagyok most itt, mert a múlt rendszer áldozata voltam. Ebben az országban állítólag 800 ezer párttag volt, a többit ezek szerint politikai foglyoknak tekinthetjük. Figyelmeztettem a hallgatóságot, hogy mi magyarok még egyszer nem mehetünk fejjel a falnak, ezért — Ugyanúgy, ahogy annak idején tettük reggeltől estig és estétől reggelig a börtönben — mindannyiunknak ismét gondolkodnunk kell. Beszédeinket sokan■■CTősnektadhatják, hiszen e pillanatban még itt tartózkodnak a szovjet csapatok, s csak június 30-án hagyják el hazánkat. Mindaddig megkérdőjelezhető Magyarország függetlensége. Tekintettel kell arra is lennünk — hangsúlyoztam —, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyszer már bizonyos fokig cserbenhagyta Magyarországot, 1956. október 23-án. Valóban „taknyosorrúnak” neveztem azt a fideszest, aki néhány héttel ezelőtt velem együtt próbált gondolkodni a TV nyilvánossága előtt. A műsor után közöltem vele, hogy ilyenkor kisbarátom nem középiskolai filozófia órán vagy, hanem rengeteg meghurcolt ember életéről kell gondoskodnodni. Azt is mondtam neki, hogy amit törvénytelenül elvettek, most törvényesen vissza lehetne adni, ha nem így viszonyulnátok a kérdéshez a parlamentben. Tudom, hogy ez a kifejezés nem méltó olyan emberhez, aki maga is megköveteli, hogy a téma komolyságának megfelelően gondolkodjanak vele. Most azonban nem követem meg az illetőt, majd csak akkor, ha reagál rá. — Valóban úgy gondolja, hogy a POFOSZ ideje június 30-án jön el? — Június 30-ról csak annyiban volt szó a beszédemben, amit az előbb már elmondtam. A többi állításból egy szó sem igaz. Az azonban egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy az említett nap után valamilyen változás lesz. Ha másban nem is, de a hang minden bizonnyal erősödni fog. Nem hiszem, hogy akik most visszatartják magukat, azok június 30-a után is ugyanezen a hangon kérik majd vissza a tőlük elrablott vagyont. • Folytatás az 5. oldalon Az utolsó figyelmeztetés Ózdon Tegnap az ózdi finomhengermű munkásai sztrájkoltak. Tudósításunk a 3. oldalon FOTÓ: BÁNKUTI ANDRÁS Ha Milánóba velünk utazik, repülőjegye a malpensai repülőtértől a városközpontig is érvényes. Járataink Ferihegy 2-ről heti 5 alkalommal, hétfőn, szerdán, csütörtökön 9-30-kor, pénteken és szombaton pedig 8.15-kor indulnak.