Magyar Hírlap, 1991. május (24. évfolyam, 113-125. szám)

1991-05-16 / 113. szám

1991. május 16., csütörtök Hankiss a költségvetési bizottságnál Hankiss Elemér, a televízió el­nöke tegnap a televízió átalakulá­sával kapcsolatos pénzügyi tervek­ről számolt be az Országgyűlés költségvetési bizottságának. Mint elmondta, tavaly decemberben kér­ték a minimálisan szükséges plusz 2 milliárd forint támogatás meg­szavazását, ehelyett azonban csak 1 milliárdot kaptak. El kellett dön­teniük, végrehajtják-e a televízió átalakítását. Emellett döntöttek. Ezáltal dinamikusabb, kevésbé pa­zarló és rugalmasabb gazdálkodást kívántak létrehozni. Az átalakítás lényege, hogy a tévén belül piaci viszonyokat hoznak létre, vagyis mindenért fizetni kell, legyen akár az stúdió, kamera stb. Szeretnének kialakítani egy leányvállalatot is, amely a show-műsorokat készíte­ne, filmeket forgatna. Ezenkívül a tévétől független, három-négy fős irodákat is szeretnének létrehozni, amelyektől a két intendáns venné meg a műsorokat. A piaci rend­szerre történő átálláshoz azonban pénz kell, mintegy egy-két milliárd forint, mivel az átmenetileg likvi­ditási problémákkal jár. A pénzt felvehetnék ugyan a kereskedelmi bankoktól hitelként is, de költség­­vetési intézményként nincs joguk kölcsönre. Hankiss Elemér elége­detten számolt be arról, hogy keve­sebb pénzből ugyan, de több mű­sort adnak. Elmondta, a televízióban dolgo­zó 40 legjobban fizetett munkatárs bére, túlóradíja, jutaléka és minden egyéb keresete fejenként átlagosan tavaly 123 ezer forintot tett ki ha­vonta, idén ugyanez az adat az év első hónapjaiban 159 ezer forint havonta és fejenként. Az adatok bruttó értendők. Hankiss Elemér kiemelte azt is, hogy a világon mindenhol a kiemelkedő tévés sze­mélyiségek többet keresnek, mint a közszolgáltató vezető hivatalno­kok, így például az USA-ban NBC elnöke hatszor annyit keres, mint Bush elnök. • Kamasz Melinda MH-információ Tegnap lapunkban megírtuk, hogy a Műsorszóró Vállalat új ár­ajánlatot adott a Magyar Televízió­nak. Hankiss Elemért, a TV elnökét arról kérdeztük, elfogadják-e ezt? Válaszában elmondta, ez az ajánlat, amely összességében tulajdonkép­pen 1-1,2 milliárd forint díjat kér a műsor sugárzásáért, nem tartalmaz lényeges változást a korábbi árak­hoz képest. Mint elmondta, tegnap ők is új ajánlatot adtak a Műsorszó­rónak, ezt az árat azonban az elnök nem nevezte meg. Most várják a vállalat vezérigazgatójának válaszát. • K. M. Magyar bűnözők egyelőre nem érdekeltek a kábítószer üzletben • Folytatás az 1. oldalról Az NSZK-ban forgalomba ho­zott heroin 80 százalékát Magyar­­országon keresztül csempészték Nyugatra — állította a közelmúlt­ban budapesti látogatása során a baden-württembergi tartományi belügyminiszter. Az ORFK illeté­keseitől kapott tájékoztatás szerint itthon hasonló adatokkal senki nem rendelkezik, hiszen a célország egyelőre nem mi vagyunk. Azt a tényt viszont nehezen lehetne cá­folni, hogy jelentős mennyiségű drog utazik hazánkon keresztül. Nyugati országok alapvető érde­ke, hogy a drogok szállításának va­lamennyi láncszemét ellenőrizzék, ezért is szorgalmazzák a kábítószer elleni küzdelem érdekében nemzet­közi szerződések létrehozását. Ilyen megállapodás egyebek mel­lett az angolokkal, a németekkel és az olaszokkal is létrejött már. Nálunk jelenleg folyamatban van a nemzetközi és szervezett bű­nözés, valamint a kábítószer elleni szolgálat országos hálózatának ki­építése. A napokban Baranyában és Budapesten is kábítószerre buk­kantak, a pécsi társaság letartózta­tására éppen az Interpol jelzése alapján kerülhetett sor. Szakembe­rek szerint bizonyos jelek arra utal­nak, hogy kábítószerre a hazai pia­con is igény mutatkozik, ám a fize­tőképes kereslet még hiányzik. Egyelőre tehát tranzit ország va­gyunk, és emiatt az üzletben a ma­gyar szervezett bűnözés kevésbé érdekelt. Amint azonban kifizető­dővé válik, nyilván a hazai bűnö­zők is bekapcsolódnak a terítésbe. Az elmúlt napi események iga­zolni látszanak az illetékes tárca akkori véleményét, miszerint a Ju­goszláv határhoz közel, az ország déli részén várható a kábítószer-ke­reskedelem meghonosodása. Ezen a területen, Pécsett működik a má­sodik vidéki drog­központ. A zala­egerszegi és debreceneni ambulan­ciákon kívül a közeli napokban Győrben beindul a Támasz-Krízis segélyhely. Sajnálatos, hogy az em­lítettek közül csupán a szegedi inté­zetnek van lehetősége huzamosabb ideig figyelemmel kísérni a betegek életének alakulását, miután átmene­ti szállással is rendelkeznek. A fő­városban, az Országos Ideg- és El­megyógyászati Intézeten belül ta­lálható drogosztályon tíz női és tíz férfi fekvőbeteget tudnak egyszerre kezelni. A többi helyen csak járó­beteg rendelésre van lehetőség. A lefoglalt heroin a bűnügyi laboratóriumban fotó müller Judit • G. Z. - L­K. Augusztus: Németh - utód (MTI) Az Országos Választási Bizottság Borsod-Abaúj-Zemp­­lén megye 11. számú egyéni vá­lasztókerületében augusztus 11 -re írta ki az időközi országgyűlési­­képviselő-választást. A monoki választókerület eddigi képviselő­je Németh Miklós lemondott mandátumáról. A megyék Torgyán mellett (MTI) Az FKgP 15 megyei szer­vezete a többség akaratát kifejező döntésnek tekinti Torgyán József társelnökké választását. Az erről szóló nyilatkozatot tegnap 15 me­gye és a főváros kisgazda képvi­selői írták alá budapesti koordi­nációs értekezletükön. Felhívják Torgyán Józsefet, hogy „azonnal lásson munkához”. E nyilatkozat nem volt téma a kisgazdapárt el­nökségének szerdai rendkívüli ülésén, amelyről csak annyit le­hetett megtudni, hogy szóba ke­rült a párt kormánykoalíción be­lüli szerepe is. Ötvenmilliós Angyalbőr (MH) A parlament honvédelmi bizottságának tegnapi ülésén szó volt a Honvédelmi Minisztérium reklám- és propagandatevékeny­ségéről. Elhangzott: a HM eddig 37 millió forinttal szponzorálta az Angyalbőrben című tévésoroza­tot, s további 13 millióra tehető a produkcióhoz rendelkezésre bo­csátott honvédségi eszközök mű­ködtetési költsége. A HM ugyan­csak hozzájárult a sorozat szerep­lőinek országos turnésorozatát záró BS-beli rockkoncerthez. A HM képviselői megtérülő rek­lámbefektetésnek tartják a tévé­sorozat támogatását.Wachsler ,a­ Magyar Híradó más, a Fidesz képviselője a témá­val kapcsolatban kifejtette: nem kívánja vitatni a film „értékeit”, s tisztában van azzal is, hogy az Angyalbőrben szponzorálása „öröksége” a HM-nek, hiszen a sorozat támogatásáról még a rendszerváltás előtt döntöttek. Ugyanakkor túlzásnak tartja, hogy ilyen összeggel támogat a tárca egy tévévállalkozást. Pedagógus Szakszervezet — volt egyházi ingatlanok (MH) A Pedagógusok Szakszer­vezete, elismerve az egyházak szerepét a nemzeti értékek meg­őrzésében, a megfelelő tárgyi fel­tételek biztosításával indokoltnak tartja feladatvállalásukat az okta­tásban, a kultúrában és az egész­ségügyben. A PSZ ügyvivői tes­tülete ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a volt egyházi ingatlanok helyzetének rendezésére vonatko­zó törvényi szabályozásnak társa­dalmi konszenzuson kell alapul­nia. Hazay akadémikus kitüntetése (MTI) A Magyar Köztársaság el­nöke Hazay István akadémikus­nak, a Budapesti Műszaki Egye­tem tudományos tanácsadójának több évtizedes kimagasló tudo­mányos munkássága elismerése­ként a Magyar Köztársaság Zász­lórendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést Göncz Árpád nyújtotta át. A hadkötelezettség megszüntetéséért (MH) Az Alba-kör, Katonai Szol­gálatot Megtagadók szövetsége aláírásgyűjtést kezdeményezett az általános hadkötelezettség meg­szüntetéséért és a hadi kiadások folyamatos csökkentéséért. A Ka­tonai Szolgálatot Megtagadók egyben kifogásolták, hogy a hatá­lyos rendelkezések szerint a pol­gári szolgálatot választóknak 22 hónapig havi mintegy négyezer forintos, létminimum alatti illet­ményért kell dolgozniuk. Magyar szakember az ANTOR élén (MTI) Tarr Gábort, az IBUSZ és a magyar idegenforgalom londoni képviseletének vezetőjét válasz­tották a Nagy-Britanniában mű­ködő Nemzeti Idegenforgalmi Képviseletek Szövetségének (ANTOR) elnökévé. A magyar idegenforgalmi szakember 1986. óta áll a Danube Travel LTD élén, amely az IBUSZ képvisele­te, és önálló utazásszervezéssel is foglalkozik Londonban. Közös fellépés a svédekkel Stockholmi tudósításunk A kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos közös feladatok meg­vitatása állt a Stockholmban tartóz­kodó Boross Péter belügyminisz­ter tárgyalásainak középpontjában. Svéd hivatali kollégája, Bengt Johansson lapunk tudósítójának el­mondta: tartani lehet attól, hogy Magyarországon — amely az úgy­nevezett balkáni út közepén fek­szik s tranzitforgalmat bonyolít le az európai kábítószerkereskede­lemben — hamarosan illegális Amphetamin-gyártás kezdődik. Aggodalomra ad okot az is, hogy a magyar határok megnyitá­sával bűnszövetkezetek szűrődnek be az országba, és olyan nemzetkö­zi bandák garázdálkodnak, ame­lyek likvidálása közös európai, így magyar-svéd érdek is. A tárgyalásokon szó esett a rendőrképzésben való együttműkö­désről is, s ezzel kapcsolatban Bo­ross belügyminiszter tudósítónk­nak kifejtette: komoly segítséget várnak svéd kollégáiktól.­­ A forint konvertibilissá válá­sával, amely véleményem szerint már jövőre bekövetkezhet, minden eddiginél vonzóbb lesz a kábító­szerkereskedők számára a magyar piac, és főleg a fiatalokat fogják megcélozni. Mivel a svédeknek gazdag ta­pasztalatuk van a kábítószer elter­jedésének megakadályozásában és sikerült három százalékra csökken­teniük a kábítószerélvezők arányát a fiatalok körében, így sokat tanul­hatunk tőlük. • L. Kelemen Gábor KÜLFÖLD-BELFÖLD Romhányi: A mi szánkat nem tudják befogni! Szent Korona — elnapolva Üdvrivalgástól és székely himnusztól zengett tegnap reggel a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Minderre okot szolgáltatott Romhányi Lászlónak s maroknyi hívének a bíró döntése: a közösség elleni izgatás bűntette miatt folytatott tárgyalást elnapolta — a védő pedig a törvényt megkérdőjelezendő, az Alkotmánybírósághoz fordul... Zászlókkal, transzparensekkel, valamint hangszórós Ladával ér­keztek a bíróság elé a felhevült Szent Korona pártiak, majd zajos tetszésnyilvánításuk köszöntötte a vádlottat s ügyvédjét, dr. Nagy Lászlót. Ezt követően a majdhogy­nem pártünnepélyre emlékeztető sereglet a tárgyalóterembe mene­telt, nem kis megrökönyödést kelt­ve az elhalt bírósági alkalmazot­tak, ámuló rendőrök, mi több né­hány ítéletre váró nehézfiú körében is... A vádirat tanúsága szerint, a Romhányi László elsőrendű, Stof­­fán György másodrendű, valamint Kulcsár János harmadrendű vád­lottak közreműködésével napvilá­got látott írások egy része azon cél­ból jelent meg, hogy a román nép­pel szemben gyűlöletet keltsenek, emellett az írások a román néppel szemben sértőek és lealacsonyító­­ak. A megjelent cikkek másik ré­sze pedig a zsidóság elleni gyűlö­letkeltés szándékával készült. En­nek okán született a vád mindhár­mójuk ellen: a Btk. 269. paragrafu­sa (2) bekezdésébe ütköző, közös­ség elleni izgatás vétsége, melyet a vádlottak folytatólagosan követtek el. A tárgyalás az amerikai filmek hangulatát idézhette a szemlélődő­ben, hiszen dr. Nagy László — ext­ravagáns jogi huszárvágással — al­kotmánysértőnek bélyegezte a kö­zösség elleni izgatás vádját hiszen az utólagosan minősíti, illetve dön­ti el, hogy mi számít bűntettnek, valamint pontatlan és hézagos — sily módon tehát megfoghatatlan — a közösség elleni izgatás meghatá­rozása. Egyben elfogultsági kere­setet nyújtott be a vád képviselője ellen. A sajtó- és véleményszabad­ság lábbal tiprásaként jelölte meg a bírósági eljárás puszta tényét. Arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy ha ez a per valóban elmarasztalás­sal végződne, úgy a jövőben a saj­tó munkatársai ezentúl a bíróságo­kon tölthetik idejük nagy részét, hiszen bármilyen mondvacsinált ürügy alapján perbe foghatóak lesznek. Mint később szakavatot­tak is megerősítették, az ügyvéd érvelése — bár meglehetősen egyéni — jogilag helytálló. Az események ilyetén érdekes, egyben pedig viharos gyorsaságú fordula­tot vettek... Dr. Péntek László bíró, a tanács elnöke, rövid tanakodást követően elnapolta a tárgyalást, amely a döntés szerint e hónap 26-án újabb szenzációkat sejtet, hiszen dr. Nagy Lászlónak 15 nap adatott, hogy az Alkotmánybíróság elé ter­jessze keresetét... A győzelmi menetet követően, a Jurta Színházban rögtönzött előadá­sán, a vádról s annak esetleges kö­vetkezményeiről az ügyvéd a bíró­ság megítélésével szemben merő­ben másként vélekedett. Szerinte az ügy — jelentéktelensége ellenére — túlzott exponálás alá került, en­nek mozgatórugójaként bizonyos politikai boszorkánykonyha létét bi­zonygatta, valamint megkockáztatta a kijelentést, miszerint egyes politi­kai elemek a magyarországi zsidó­ságot kívánják eszközként felhasz­nálni a romániai magyarság ellen... Mindezek okán úgy ítélte meg, a le­tűnt rendszer sajátossága s alapele­me volt a kiszolgáltatottság állandó fenntartása — ugyanezt egy jogál­lam semmiképp sem engedheti meg magának. A bírósági tárgyalás ki­menetelét illetően nem bocsátkozott találgatásokba, hiszen a politikában semmi sem lehetetlen... Minden­esetre 26-án folytatása következik. • Bercsi János államháztartási törvény Elkészült az államháztartási tör­vény tervezete, többek között tegnap ezt tárgyalta meg az Érdekegyeztető Tanács költségvetési intézmények érdekegyeztető bizottsága. Az ÉT bizottsága is megerősítet­te azt a szándékot, amelyhez a kor­mány is tartani kívánja magát: az ál­lamháztartási törvény megteremti azokat a feltételeket, amelyek hosszabb távon lehetővé teszik az állami feladatok színvonalasabb el­látását, a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődését. Amennyiben az Országgyűlés még az idei esztendőben elfogadja az államháztartási törvényt, akkor 1992. január 1-től életbe léphet. A jövő évi költségvetés előkészítése­kor tehát már az államháztartási tör­vény szerint dolgozhat a kormány és az Országgyűlés. •J. K.S. MAGYAR HÍRLAP. Az ÉT előtt az a nem-kormányzati szervezetek kormányzati szerepe • Folytatás az 1. oldalról Dirk Jarré elemzése szerint a Nem-Kormányzati Szervezeteket a nagypolitikával, a parlamenti de­mokráciával szembeni bizalmat­lanság, elégedetlenség, az állam­­polgári függőség megszüntetése, a hivatásos politikusok elutasítása hívta életre. A civil társadalom különféle egyesületei, szervezetei mind a politikai akarat érvényesíté­sének állampolgári kezdeményezé­sei. Kérdés, miként képesek ezek a szervezetek érvényre juttatni aka­ratukat a nagypolitika döntéshoza­tali mechanizmusában. A Nem-Kormányzati Szerveze­tek elsősorban a hivatásos politika és a társadalom között húzódó sza­kadék áthidalására szerveződtek, így egyfajta közvetítő szerepet töl­tenek be a civil társadalom és a kormányzati szervek között. A szubkultúrák különbözőségeit jele­nítik meg, az általános társadalmi értékeket teremtik folyamatosan újjá, s ezen értékek érvényesülését próbálják kiharcolni. A működő demokráciákba, ha nem is konflik­tusok nélkül, de beépültek, s egy­fajta folyamatos párbeszédet bizto­sítanak az állampolgár s az állam­polgárok ügyeiben döntő politikai szervezetek között. A pártok mű­ködtetik a demokráciát a parlamen­táris rendszerekben, ám a pártok mellett a társadalom egyéb érdeke­it juttatják kifejezésre a különféle mozgalmak, egyesületek, szerveze­tek. Létükkel válik teljessé a de­mokrácia intézményrendszere. Ignacio Ramonet a Monde Dip­lomatique igazgatója a Nem-Kor­mányzati Szervek véleményformá­ló szerepét, s a tömegtájékoztatás­ban megjelenő képét elemezte elő­adásában. Véleménye szerint a televízió kezében van a tömegtájékoztatás monopóliuma, s az utóbbi évek ta­pasztalata azt bizonyítja, hogy a té­vé nem informál, de egyre jobban a szenzációk egyidejű megjeleníté­sére, reprodukálására törekszik. Ez a magatartás pedig a perifériára szorítja a civil társadalom valósá­gos mozgásának tudósítását. Ha­mis képet éltet ilyenformán a tö­megkommunikáció legfontosabb eszköze a társadalomról, a társada­lomban. A Nem-Kormányzati Szervezetek dolga a hírközlés mo­nopóliumával szemben támasztha­tó alternatíva kidolgozása és érvé­nyesítése. A háromnapos konferencia elő­adásai arra keresnek választ, ho­gyan tölthet be aktív és közvetle­nül meghatározó szerepet az állam­polgár a politikai döntéshozatal­ban, s miként kell, kellene működ­nie a tömegtájékoztatásnak ahhoz, hogy a társadalmi önszerveződés­ről, s annak működéséről viszony­lag valósághű tájékoztatást kaphas­son a közvélemény. •S. B. A KDNP ünnepi nagygyűlése MTI -----------------------------­Az európai integrációs folyamat felgyorsulásával számolhatunk, az Európai Közösség országai egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a közösség kapuján pedig népek dö­römbölnek, felvételüket kérve. Meg kellene a közösségnek vizs­gálnia, hogy a közép-európai or­szágok közül melyik jutott el már arra a szintre, hogy politikailag in­tegrálódni tudjon. Miért ne lehetne Magyarország teljes jogú tagja az Európai Parlamentnek, a Miniszte­rek Tanácsának? — fejtette ki Surján László, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöke a párt teg­nap esti ünnepi nagygyűlésén, amelyet XIII. Leó pápának a mun­kások helyzetéről megjelent Re­­rum Novarum kezdetű enciklikája kiadásának 100. évfordulója alkal­mából rendeztek Budapesten. A pártelnök szerint, ha politikailag nagyot lépünk és gyorsan, az ma­gával hozza a gazdaság fejlődését, a stabilitást. Az AIDS ellen társadalmi szinten lehet csak küzdeni A járvány nálunk még nem tetőzött Magyarország az AIDS szem­pontjából egyelőre még a kevésbé fertőzött országok közé tartozik, ám a jövőben a betegség rohamos terjedésével kell számolni — első­sorban a szexturizmus és a ke­mény drogok térhódítása miatt. Ugyanakkor az AIDS-betegek, a fertőzöttek és a veszélyeztetettek érdekeit képviselő társadalmi szer­vezetek még mindig kevéssé tud­nak érvényesülni, holott a hasonló csoportosulásokat a fejlett világ kormányai anyagilag is támogat­ják. A londoni székhelyű s tavaly óta budapesti irodát is fenntartó Panos Intézet az AIDS közép-kelet euró­pai terjedésének társadalmi-politi­kai hatásairól tartott tegnap sajtótá­jékoztatót s ezen bemutatták World AIDS nevű, világszerte terjesztett folyóiratuk legújabb számát, mely­ben külön jelentés foglalkozik a térség speciális problémáival. Az előadók — köztük az Egész­ségügyi Világszervezet szakembe­rei — felhívták a figyelmet arra, hogy az AIDS előretörése Kelet- Európában ezekben az években kö­vetkezik be, s a betegség terjedé­sének lassításához nagymértékben hozzájárulhatnak az önsegélyező szervezetek. Az immunhiányos megbetege­dést okozó vírussal, a HIV-vel fer­tőzöttek száma a világon 8-10 mil­lióra tehető. A legfertőzöttebb te­rület Afrika déli része. A világon hivatalosan 345 533 AIDS-beteget tartanak nyilván, ebből Európában összesen 48 144-et. Magyarorszá­gon eddig 58 AIDS-beteget jelen­tettek, közülük 28-an haltak meg, a HIV-vel fertőzöttek ismert száma 250 körüli. A betegség terjedésé­nek befolyásolására — hangsú­lyozták a tájékoztatón — legin­kább az önsegélyező szervezetek képesek, nem pedig a kelet-euró­pai országok legtöbbjében honos adminisztratív és úgymond kény­szerítő intézkedések, mint például a homoszexuálisok kötelező AIDS-szűrése. Hazánkban a HIV- pozitívok érdekvédelmi egyesülete PLÜSS néven másfél éve, a Ho­­meros Lambda nevű homoszexuá­lis egyesület — elsőként a keleti régióban — három éve alakult. Ez utóbbinak elnöke arról tájékozta­tott, hogy bár csoportjuk létjogo­sultságát már elismeri a társada­lom, anyagi támogatás hiányában képtelenek eredményes AIDS-fel­­világosító és megelőző munkát folytatni. •P. I. I^1 ^kereskedők, I nagykereskedők, I | figyelem! I először­­ I I tyugati import játékot I I nagy választékon I kilós tétetlen I íj a Hornélia­­Kft. I­I Zákóczifalvi telepén I íj (Hagymatároló)(442.es I­I át ll és Ign néljoppra) I 1991- Május 20-tól 25ui I '­Panto 8-tól 15 óráig. Telefon: 06-56-39505­0| A LAKÁSÉPÍTŐK MAGAZINJA áprilisi száma megjelent! A tartalomból: — Kerényi József építész a falakról, — teszt, nyílászárók, — így kell falazni, — Amerikából jöttünk, —biokert, —egészséges az Ön­ lakása?, — a napenergia a házhoz ér.

Next