Magyar Hírlap, 1991. június (24. évfolyam, 127-139. szám)
1991-06-01 / 127. szám
2——M MAGYAR HÍRLAP Nem érzelmi kérdés Prágai tudósítónktól Prágában és Pozsonyban tárgyalt a Határontúli Magyarok Titkárságának politikai államtitkára, Entz Géza valamint a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal államtitkárhelyettese Wolfart János. Megbeszélést folytattak Jozef Miklóskával a szövetségi kormány elnökhelyettesével is. Entz Gézát először arról kérdeztem, nem érzi-e úgy, hogy sok esetben a határon túli magyarság számára kényelmetlen, kissé terhes a magyar kormány nemzetiségi politikája. — Nem hiszem, hogy a magyar kormány politikája okoz nehézségeket, sokkal inkább néhány magánember vagy néhány párt képviselőjének nyilatkozata. Ezek nem mindig megfontoltak. Nem csodálom, hogy másutt is bizonyos érzelmeket mozgatnak meg. —Méghozzá negatív érzelmeket. — Negatív? Az egész helyzet negatív. A huszadik század egészében ilyen vagy olyan módon munkatáborokhoz és disszidáláshoz vezető helyzetek alakultak ki. Ez természetesen nem a szeretet érzését mozgatja meg elsősorban. A politikának nem érzelmekkel kell foglalkoznia. Magyarországon politikai értelemben más nemzetellenesség — véleményem szerint — nem létezik. A magánvéleményeket úgy értékelem, mint normális határok közötti kilengéseket. A magyar kormány esetében nem tudok olyan dolgokról, amelyek zavarólag hatottak volna a szomszédos országok magyarságának a helyzetére. — A magyar kormány súlyoz-e a három szlovákiai magyar párt, illetve mozgalom között ? — Realitásként kezeljük azt, hogy hány pártja van a szlovákiai magyarságnak. Nem pártpolitikai elvek alapján ítéljük meg az ottani magyarság ügyét. Wolfart Jánostól azt kérdeztem, hogy mi a véleménye a szlovák sajtóban korábban sokat emlegetett reciprocitás elvéről? — Ezt mindenképpen vissza kell utasítani, ugyanakkor az a vélemé■nyom, hogy feltétlenül figyelembe is kell venni. Azok akik alapelvként emlegetik a reciprocitást, a kisebbségi kérdésben elfelejtik, hogy van negatív reciprocitás is, amelynek kárvallottja a mindenkori kisebbség határon túl és innen. Alapvetően történelmietlennek tartom ezt a szemléletet. — A sajtóértekezleten arról volt szó, hogy a kisebbségek kapcsolatában jelentős szerepe van az egyháznak. Nem gondolja, hogy a papok képzésénél fontosabb a pedagógusok kölcsönös képzése, hiszen Szlovákiában nincsen elég magyar anyanyelvű tanár, Magyarországon pedig kevés a szlovák anyanyelvű pedagógus. Ebben valóban igaza van. Középtávú kulturális és oktatási egyezményt kell kötni a szlovákokkal, hogy a kölcsönös pedagógusképzés megfelelően alakulhasson. Szó van arról is, hogy a Magyarországon élő szlovákok közül ne csak a tanárok, hanem más szakemberek is anyanyelvükön tanulhassanak Szlovákiában, mert nálunk erre nincs lehetőség. Ennek nem jogi akadályai vannak, hanem egyszerűen nincs ilyen intézmény. • Forró Evelyn KÜLFÖLD Primakov kudarcaKözlekedési sztrájk Párizsban Teljesen megbénult pénteken a tömegközlekedés a francia fővárosban a metró, a busz és a helyiérdekű alkalmazottainak sztrájkja miatt. A megnövekedett gépkocsiforgalom miatt eleve nagy zsúfoltság volt az utakon, és ezt tovább bonyolította, hogy délelőtt és délután Párizs belvárosában egymást követték a tüntetések, amelyek miatt újabb utakat kellett lezárni a forgalom elől. A közlekedési alkalmazottak elsősorban bérkérdések és külön nyugdíjrendszerük fenntartása miatt hirdettek huszonnégy órás figyelmeztető sztrájkot. mti külföldi képszerkesztőség Washingtoni tudósítónktól________ George Bush, amerikai elnök tegnap fogadta a Fehér Házban Mihail Gorbacsov washingtoni látogatáson lévő megbízottját, Jevgenyij Primakov akadémikust, aki ezt megelőzően két napot töltött azzal, hogy bebizonyítsa az amerikai kormánynak: Moszkva készen áll a reformokra, a piacgazdaság bevezetésére, ami az amerikai segély előfeltétele. James Baker külügyminiszternél ez az erőfeszítés kudarcot vallott. A külügyminiszterhez közelálló, megbízható források szerint James Baker tetteket akar látni és nem szavakat hallani. Amit elmondtak neki, abban nem talált semmiféle alapvető irányváltoztatást és kétli, hogy a szovjetek rendelkeznek a szükséges politikai akarattal, illetve képesek a piacgazdasági reformokra. •M.É AP ------------------------------------------A 45 perces Bush-Primakov megbeszélés után mindkét politikus elégedetten nyilatkozott. Bush hangoztatta, hogy érzése szerint Moszkva valóban radikális reformra törekszik, s a találkozó után maga is „pozitívabban értékel egy sor kérdést”. Mindazonáltal hangoztatta, hogy szakértőivel még részletesen tanulmányozni kívánja a reformterveket mielőtt döntene a kereskedelmi kedvezmények megadásáról, a hitelgaranciákról, s Gorbacsov meghívásáról a hetek londoni csúcsértekezletére. Nagyköveti kinevezések nyilvánossága Változatos a nemzetközi gyakorlat Mint arról lapunkban is beszámoltunk, Jeszenszky Géza külügyminiszter levélben hívta fel a parlament külügyi bizottságának figyelmét arra, hogy a nemzetközi gyakorlatban a nagykövetek nevét csak akkor hozzák nyilvánosságra, amikor már elfoglalták állomáshelyüket. A magyar diplomácia vezetőjének levele szerint több fővárosban kifogásolták, hogy a magyar sajtó idő előtt közli a jelöltek nevét. A külügyi bizottság úgy döntött, hogy tájékozódik a külföldi gyakorlatról, s annak ismeretében dönt majd, addig azonban a nagykövetek-jelölteket zárt ülésen hallgatja meg. Összeállításunkban tudósítóink néhány ország gyakorlatát ismertetik. Washington Az Egyesült Államokban a nagyköveteket a külügyminisztérium javaslata alapján az elnök nevezi ki, s a szenátus külügyi bizottsága minden esetben nyilvános ülésen hagyja jóvá. A sajtó képviselői — mint a kongresszusi bizottságok ülésein általában —jelen lehetnek, bár ezzel a jogukkal nem mindig élnek, mivel a kongresszus a legritkább esetben utasítja el az elnök javaslatát. Moszkva A szovjet közvélemény csak a nagykövetek kinevezésének tényéről értesül. A külügyminisztérium sajtóközpontjából származó információ szerint a diplomáciai képviseletek vezetőinek személyére a külügyminisztérium kollégiuma tesz javaslatot. Ezt a Legfelsőbb Tanácsnak a nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottsága vitatja meg, majd a parlament hagyja jóvá, hogy azután az elnök nevezze ki a nagykövetet. A tapasztalat szerint a nagykövet-jelöltek nevét nem hozzák nyilvánosságra. A TASZSZ hírügynökség csak rövid hivatalos közleményben adja tudtuk kit és hova neveztek ki külképviselet élére, s néhány soros életrajzban ismerteti a diplomata addigi pályafutását. Poór Csaba Berlin A Német Szövetségi Köztársaságban a nagykövetek kinevezése a kabinet belső ügye. A kormány dönt a nagykövetek személyéről és döntését sajtóközleményben tudatja a nyilvánossággal. A parlamentnek közvetlen beleszólása a nagykövetek személyének megválasztásába nincs. Prága A csehszlovák külügyminisztérium külföldre helyezéssel foglalkozó osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy a minisztérium javaslata alapján a kormány megtárgyalja és ajánlja a nagyköveteket, végül is a köztársasági elnök nevezi ki őket. A minisztériumban tehát egyetlen szót sem mondtak a parlamenti bizottságról. A kétkamarás szövetségi parlament külügyi bizottságának egyik tagja, aki kérte, hogy nevét ne említsük, a következőket mondta: még ma is úgy kezelik sokszor a parlamentet, mint ahogy az elmúlt negyven évben, mégpedig szavazógépnek. A külügyi bizottságnak sikerült kiharcolnia azt, hogy legalább találkozzon a nagykövetjelöltekkel és elbeszélgessen velük, de ez meglehetősen későn történik, amikor már csak a pontot kell feltenni az „i” betűre. Meg kell jegyezni, hogy nemcsak a külügyi, hanem a belügyi tárca szempontjainak is meg kell felelniük a jelölteknek. Varsó Lengyelországban a nagyköveteket a külügyminiszter javaslatára az államfő nevezi ki. A posztokra jelöltek nevét — még kinevezésük előtt — nem mindig, de általában a fontosabb posztok esetében — köztik a lapok, s egyúttal be is mutatják őket, az olvasók megtudhatnak részleteket a pályafutásukról. Barabás T. János Bukarest Romániában a nagykövetek kiválasztása, jelölése ugyanolyan titkosan, sőt titokzatosan történik mint korábban, a diktatúra időszakában. A nagykövetjelöltek listáját rendkívül bizalmasan kezelik, a válogatási szempontok pedig teljesen kiismerhetetlenek. A nagykövetek jelölését — akárcsak 1989 decembere előtt — most sem tanácskozzék meg a parlamenttel, a kiválasztott diplomaták meghallgatására sem kerül sor a törvényhozó testület illetékes bizottsága előtt. Következésképpen a közvélemény, a sajtó, már csupán a kinevezés konkrét tényéről értesül, mégpedig általában csak a megbízólevél átnyújtását követően. Bogdán Tibor MH-kommentár A magyar Országgyűlés házszabálya kellőképpen homályos a bizottsági ülések nyíltsága vagy zártsága tekintetében. Sehol sincs benne olyasmi rögzítve, mintha az ülések nyíltak lennének, viszont a 63. paragrafus (4) bekezdése szó szerint így hangzik: „Az államtitkok védelme érdekében az Országgyűlés elnöke, a Minisztertanács tagjai, vagy a bizottság elnökének javaslatára a bizottság zárt ülést tart. A bizottság bármely tagja is javasolhatja zárt ülés tartását. A bizottság zárt ülésén a bizottság tagjai és a meghívott előadók vehetnek részt. A zárt ülésre benyújtott előterjesztést és az ülésről készített jegyzőkönyvet titkos iratként, az elhangzottakat pedig belső tájékoztatásként kell kezelni.” (Magyar Közlöny 1990. március 25.) A fogalmazásmódból arra lehet következtetni, hogy a zárt ülés minősül kivételnek. Ez esetben a nyílt ülés lenne a normális eljárásmód. Ezt azonban elfelejtették kimondani, vagy szándékosan kihagyták. Van egy aforizma: A demokráciában minden szabad, ami nem kifejezetten tilos; a diktatúrában minden tilos, ami nem kifejezetten szabad (és a szocializmusban szinte minden tilos, de, ami szabad, az kötelező). Esetünkre lefordítva a választási lehetőség: minden ülés nyílt, hacsak nem kifejezetten zárt; illetve: minden ülés zárt, hacsak nem kifejezetten nyitott. A rendszer nem deklaráció, hanem gyakorlat kérdése. Szalay Hanna rrt mely minden négy keréken suhanó vágyat valóra válthat! Végre nálunk is van rá mód, hogy bárki könnyen, egyszerűen autóhoz juthasson! módszer, amit világszerte milliók próbáltak ki sikerrel, most az Ön álmát is valóra válthatja: általa végre igényeihez méltó új kocsija lehet. 60 havi részletfizetéssel, előleg nélkül, kamatmentesen. varázsszó:PROMO-INDRA CONSORCIO Promo-Indra CONSORCIO Hivatalos biztosítója: PROVIDENCIA BIZTOSÍTÓ RT., Budapest Még ma keressen bennünket a 134-1317-es telefonszámon, vagy személyesen cégünk központjában: Bp. Vill., Üllői út 32. (az Iparművészeti Múzeummal szemben) Alapítói: IDEAS Kft.-Vaduz, Liechtenstein INDRA Kft., Budapest ÁLTALÁNOS ÉRTÉKFORGALMI BANK RT. Bakutyin ideológiaellenes Moszkvai tudósítónktól „Sok idő ment el a vitára: megcsaljuk-e az ideáljainkat vagy sem... Ez egyáltalán nem érdekes senkinek. Azt kell tenni, ami hasznos, még ha sérti is az ideológia szent teheneit.” Az idézet nem valamelyik ellenzéki demokrata aktivistától, hanem a Szovjetunió biztonsági tanácsának tagjától, Vagyim Bakatyintól származik. A Komszomolszkaja Pravda tegnap a volt belügyminiszterrel közölt interjút. A magát „radikális centristának” minősítő Bakatyin úgy tartja, hogy akkora országban, mint a Szovjetunió, fölöslegesek, „az éles, gyors mozdulatok”. „Ezek akkor szükségesek, ha rombolni kell, amit Gorbacsov meg is tett (igaz, később ingadozás visszahőkölés kezdődött). Aztán a stafétát Jelcin vette át, szétzúzva a tegnap embereinek pozícióit. De ideje az alkotásra gondolnunk, finoman vegyítve a régit és az újat, hogy ne menjünk tönkre” — vallotta a beszélgetés során. Az egykori pártmunkás leváltását a belügyminiszteri tisztségből szerinte az okolta, hogy a törvényeket az ideológia fölé helyezte, és megkövetelte a nép által választott kormányok tiszteletét. Az interjúból kiderül, hogy a politikus nem a szabályozott piac, hanem a piaci viszonyokra való szabályozott áttérés híve, a másként gondolkodókat áldásnak, a fejlődés feltételeinek tartja és kész megnyitni a kapukat a külföldi tőke előtt, igaz, véleménye szerint elsősorban a saját erőforrásokra kell támaszkodni. • Poór Csaba Baker távirata a romániai főrabbihoz Bukaresti tudósítónktól__________ Romániában aggasztó méreteket öltött két- három hét óta a zsidóellenes megnyilvánulások sorozata. Politikai megfigyelők ezzel magyarázzák, hogy James Baker, amerikai külügyminiszter táviratot intézett Dr. Moses Rosen főrabbihoz, amelyben melegen üdvözli az elképzelést, miszerint emlékművet állítanának a romániai holocaust zsidó és cigány áldozatainak, mindenekelőtt pedig azoknak az emlékére, akik a 1941 június 30—július 1-jei, háromnapos iasi zsidó pogrom során vesztették életüket. Ennek az emlékműnek — az amerikai diplomácia vezetője szerint — arra kellene intenie mindenkit, hogy hasonló szörnyűségek soha többé ne fordulhassanak elő. James Baker ugyanakkor arról biztosította a romániai zsidó hitközség vezetőjét, hogy országa „behatóan nyomon követi a romániai fejleményeket, többek között azt is, milyen elbánásban részesülnek az etnikai és vallási kisebbségek”. Baker külügyminiszter emlékeztet a Párizsi Chartára is, amely megköveteli az etnikai és faji gyűlölet bármely megnyilvánulási formájának elítélését. • Bogdán Tibor 1991. június 1., szombat Az amerikai alelnök európai programja Washingtoni tudósítónktól________ Don Quayle, amerikai alelnök június másodikán, vasárnap indul Washingtonból, az Andrews katonai légitámaszpontról és június harmadikén, hétfőn érkezik a németországi Spandahlembe, ahol a Sivatagi Vihar hadműveletben résztvett, 52-es harcászati repülőszázad tagjaival és a repülősök családjával találkozik. Utána Bonnba megy és tárgyal Richard von Weizsäcker elnökkel és Kohl kancellárral. A Kohl kancellárral közösen megrendezett sajtótájékoztató után az alelnök kedden Nürnbergbe megy és ott is az Öbölháborúból hazatért amerikai katonákkal, illetve azote .családtagjaival beszélget. Utána indul Budapestre, ahol a Hősök terén koszorút helyez el és hivatalos fogadtatáson vesz részt a Kossuth Lajos téren. Még aznap találkozik Antall József miniszterelnökkel és Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, majd ellátogat a Parlament ülésére. Találkozik Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével, Göncz Árpád elnökkel, Kupa Mihály pénzügyminiszterrel és végül a sajtó képviselőivel. Este a magyar kormány díszvacsorát ad az alelnök tiszteletére. Dan Quayle június 5-én szerdán politikai reggelin vesz részt a koalíció és az ellenzék vezetőivel, találkozik Bod Péter Ákos ipari miniszterrel, meglátogatja a nemzetközi Management Központot, megkoszorúzza Nagy Imre és az ismeretlen 18 éves sírját. Budapestről az alelnök a bártfai találkozóra utazik, majd onnan csütörtökön Krakkóba megy, meglátogatja az auschwitzi haláltábort és továbbutazik Prágába, majd Bulgáriába és onnan vissza Washingtonba. • Molnár Éva Lisszabonban aláírták az angolai békeszerződést Judith Madoff, a Reuter tudósítója jelenti Lisszabonból________ Végetért a 16 éve tartó angolai polgárháború: a baloldali kormány és az UNITA lázadói történelmi jelentőségű békemegállapodást írtak alá pénteken, volt szuperhatalmi támogatóik jelenlétében. A nemzetközileg ellenőrzött tűzszünet abban a pillanatban lépett érvénybe, amikor — közép-európai idő szerint este hat órakor — a portugál külügyminisztérium bankett-termében Jose Eduardo dos Santos elnök és Jonas Savimbi, az UNITA vezetője ellátta kézjegyével a dokumentumot. Tanúként jelen volt a ceremónián James Baker amerikai és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter, akik megígérték: mihelyt az egyezmény megszületik, országuk azonnal felfüggeszti a gerilláknak és Luandának a fegyverszállításokat. Részt vett az eseményen Yoweri Museveni, az Afrikai Egységszervezet elnöke és Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkár. A világszervezet békefenntartó erőket is küld Angolába a fegyverszünet és a szabad választások ellenőrzésére. ,,Az egyezmény annak a bizonyítéka, hogy a politikai tárgyalás a regionális konfliktusok megoldásának egyetlen útja” — mondta Alekszandr Besszmertnih újságíróknak. James Baker pedig a békeközvetítő portugál vezetőkkel tartott találkozója után így nyilatkozott: „Azt hiszem, fel sem merülhet, hogy a felek nem tartják be a szerződésben előírt kötelességeiket.” Ő is és Besszmertnih is hangsúlyozta, hogy kormányaik megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy biztosítsák a megállapodás sikerét. Több ezer, Portugáliában élő angolai emigráns ünnepelte a háború végét, amely legalább háromszázezer ember halálát és az olajban, gyémántban gazdag, valamikor fejlett földműveléssel rendelkező gazdaság összeomlását okozta. A katolikus vezetők meghagyták, hogy Lisszabon minden templomában zúgjanak a harangok az egyezmény aláírásakor. Az úgynevezett Estoril-egyezmény, amelyet egyéves tárgyalás után kötöttek meg, három évtizedig tartó vérontás végét jelenti — 14 évig a portugál uralom ellen vívtak gerillaháborút, az 1975-ös függetlenné válás után ezt követte a polgárháború. A pénteken kötött egyezmény intézkedik arról is, hogy 1992 szeptembere és novembere között többpárti választást kell tartani Angolában. A bizottságban, amely a fegyverszünetet és a választási előkészületeket ellenőrzi, a két angolai félen kívül részt vesznek szovjet, portugál és amerikai megfigyelők. Nagy-Britannia és Franciaország pedig segítséget nyújt az új, ötvenezer fős angolai fegyveres erő létrehozásában. Az angolai békekötés alkalmat szolgáltat a vendégeknek a portugálokkal és egymással is kétoldalú megbeszélésre — ezek sorából kiemelkedik Baker és Besszmertnih három órásra tervezett szombati találkozója. A szovjet külügyminiszter — nyilatkozata szerint — abban bízik, hogy előre tudnak lépni a hagyományos fegyverekről szóló egyezmény tárgyalásában és a közel-keleti békekonferencia összehívásáért tett erőfeszítésekben. Mindketten úgy tartják, hogy az angolai békekötés szorosabb együttműködésük gyümölcse. Moszkva és Washington nyomása segítette ugyanis elő, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek.