Magyar Hírlap, 1991. június (24. évfolyam, 140-151. szám)
1991-06-17 / 140. szám
20M MAGYAR HÍRLAP Júliusban írják alá az új szövetségi szerződést Gorbacsov gratulált Jelcinnek MTI-------------------------------Gyakorlatilag befejeződött az új szövetségi szerződés tervezetének előkészítése. Az okmány szövegének véglegesítésére ma, hétfőn Novo-Ogarjevóban ül össze az előkészítő bizottság, amelyben a kidolgozásban részt vevő kilenc köztársaság vezetői, a szovjet államfő és a parlamenti elnök foglal helyet — jelentette be egy tévébeszélgetésben Mihail Gorbacsov szovjet elnök. Ezután — még júniusban — a köztársasági törvényhozások elé kerül az okmány, és várhatóan júliusban aláírják. Addig azonban határozni kell az aláírási procedúra mikéntjéről, így például arról, hogy a központ nevében ki írja alá az okmányt. Gorbacsov szerint nem mond ellent a márciusi népszavazás eredményeinek, hogy az ország új elnevezéséből kimarad a szocialista szó. Egyebek között azzal érvelt, hogy ma már csak egy-két állam elnevezésében szerepel a társadalmi berendezkedés jelzése. Úgy vélekedett, hogy alapelveit tekintve az új szerződés az 1922-es, lenini szövetségi szerződéshez való visszatérést jelenti. A szovjet elnök erőteljesen hangsúlyozta, hogy az ő felfogásában az erős központ mellett erős köztársaságok alkotják majd a Szovjetuniót. A nyilatkozatban Gorbacsov kitért a Hetek londoni találkozójánvaló részvételére. Kiemelte, hogy az együttműködés új formáinak felkutatása lesz a megbeszélések központi témája. Ismertetni fogja ezzel kapcsolatos elképzeléseit, amelyeket egyébként hétfőn a kilenc köztársaság vezetőivel is egyeztet. Szavai szerint komolytalan és felelőtlen az a megközelítés, amely zsarolásként vagy kéregetésként értelmezi londoni útjának célját. Mint mondotta, a londoni munkatalálkozón nem várhatók döntések, határozatok, inkább az együttműködés további építésével foglalkozó politikai és gazdasági tárgyalások szerepelnek a napirenden. Úgy vélekedett, hogy erre az eszmecserére a Nyugatnak is szüksége van. Gorbacsov beszámolt arról, hogy röviden gratulált Borisz Jelcinnek megválasztása alkalmából, s kifejezte reményét — és készségét — az eredményes együttműködés folytatására. Elismerte, hogy az oroszországi parlament elnöke meggyőző sikert aratott az elnökválasztáson. Ettől függetlenül feltűnően részletesen taglalta, hogy a 104 millió oroszországi választópolgárból 25 millió távol maradt, s mindössze 42 millió voksolt Jelcin mellett. Külön is hangsúlyozta, hogy a jövőt tekintve az egyetértést tartja a kulcsszónak. Enélkül a legfőbb kérdésekben nem képzelhető el előrelépés. (Az AFP értékelése szerint Lengyelország és Csehszlovákia ellenzi Mihail Gorbacsov részvételét a „Hetek” londoni csúcsértekezletén, mert szerintük — reformpolitikájuk elismeréseként — nekik kellene ilyen kedvező bánásmódban részesülniük. Janusz Lewandowski lengyel privatizációs miniszter kijelentette: jó lennne, ha a londoni csúcsértekezleten számításba vennék azokat az országokat, amelyek jelentős előrelépést tettek a piacgazdaság felé, azaz Lengyelországot, Csehszlovákiát és Magyarországot. Ezek az országok nemcsak beszélnek a reformokról, hanem meg is valósítják őket. A Szovjetunióban viszont 5-7 éve mindenféle kijelentéseket tesznek, de semmi konkrétumot sem csinálnak. Egyetértek Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszterrel: bennünket kellene meghívni a G-7-re. A lengyel miniszter szerint a Szovjetuniónak nyújtott nyugati segítség egy kommunista gazdaság támogatását jelenti. Ezzel segít életben tartani a kommunista típusú rendszert és késlelteti az elkerülhetetlen reformokat.) Mihail Gorbacsov nagyra értékeli az amerikai elnöknek azt a döntését, amellyel 1,5 milliárd dollár póthitelt bocsátott a Szovjetunió rendelkezésére amerikai gabona vásárlása céljából — jelentette a TASZSZ szovjet távirati iroda Gorbacsov George Bushnak küldött levele alapján. Levelében Gorbacsov úgy értékelte, hogy az elnök által bejelentett lépést, hogy az nem csupán a szovjet—amerikai gabonakereskedelem szintjének megőrzését és fejlesztését szolgálja, hanem a nehéz pillanatban tanúsított szolidaritás megnyilvánulásának is tekinthető. Mihail Gorbacsov szombaton a Kremlben fogadta Nagy-Britannia nagykövetét, aki átnyújtotta John Major brit kormányfő hivatalos meghívóját a hét fejlett ipari ország vezetői és Gorbacsov között július közepén Londonban tartandó találkozóra. A szovjet államfő a meghívást elfogadta. Nem tetszik, hogy nem tetszik... A Baltikum szovjet belügy MTI------------------------------- Moszkva a belügyekbe való beavatkozásnak tekinti és határozottan visszautasítja azokat a nyugati diplomáciai lépéseket, amelyek a balti köztársaságok ügyében tesznek. Jurij Kvicinszkij ezt szombaton hozta Hubert Würt, Luxemburg moszkvai nagykövete tudomására, aki az Európai Közösség nevében fejezte ki nemtetszését a szovjet külügyminisztériumban a balti események miatt. A magas rangú szovjet diplomata azért fogadta a luxemburgi nagykövetet, hogy átvegye a tizenkettek külügyminisztereinek Alekszandr Besszmertnih részére küldött válaszlevelét, amelyben a küszöbönálló berlini külügyminiszteri találkozóval kapcsolatos véleményüket rögzítették. Ezt követően tette szóvá a luxemburgi nagykövet az Európai Közösség aggodalmát a szovjet rendőri erőknek a balti vámposztok elleni akciók miatt. Würt nemtetszésének adott hangot a véres januári balti események kivizsgálása kapcsán is. A rendkívül felkészült és kemény tárgyaló partner hírében álló Jurij Kvicinszkij arra hívta fel a luxemburgi nagykövet figyelmét, hogy az Európai Közösségnek sem jogi, sem más alapja nincs hasonló diplomáciai lépésekre. A balti államok státusának kérdése, csakúgy mint a szovjet törvények érvényesítése az ország területén kizárólag a Szovjetunió ügye — vélekedett Kvicinszkij, aki ezzel együtt partnere tudomására hozta, hogy a balti események vizsgálata még nem zárult le, de eredményüket nem fogja befolyásolni a külföld véleménye. Kiválnak, majd szövetkeznek Szlovén—horvát egyeztetés REUTER -------------------------Szlovénia és Horvátország június 26-án nyilvánítja ki függetlenségét, de ezután is hajlandó lesz Jugoszlávia jövőjéről tárgyalni. Erről Milan Kucan szlovén és Franjo Tudjman horvát elnök állapodott meg szombaton Ljubljanában, Szlovénia fővárosában azon az álláspont-egyeztető találkozón, amelyen a kilépéssel kapcsolatos lépések összehangolásáról volt szó. A két politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hajlandók a függetlenség küszöbönálló kinyilvánítása után azonnali hatállyal tárgyalásokat kezdeni a központi hatóságokkal és a másik négy köztársasággal egy új államszövetség létrehozásáról, s rámutattak: Szlovénia és Horvátország kész belépni egy független államokból álló szövetségbe. Kucan és Tudjman megállapodtak arról is, hogy gyors ütemben előkészítik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken történő együttműködésről szóló megállapodást. MTI------------------------------Szlovénia és Horvátország felkeltette az amerikai diplomácia fokozottabb érdeklődését. Warren Zimmermann belgrádi amerikai nagykövet a hét végén látogatást tett Zágrábban és Ljubljanában is, hogy tájékozódjon a függetlenséggel kapcsolatos horvát és szlovén elképzelésekről. Számos kérdést tett fel vendéglátóinak, egyebek közt azt is, hogy az önállóság után milyen biztonsági intézkedéseket foganatosítanak. Amerikai részről sokat várnak James Baker jövő héten esedékes belgrádi látogatásától. Az amerikai külügyminiszter személyesen igyekszik megvilágítani Washington Jugoszláviával kapcsolatos álláspontját: amerikai részről az elnökségi válság mielőbbi lezárását óhajtják, alkotmányos alapon. Ne feledje: Július 1-től már kötelező a gépjármű felelősségbiztosítás. A Garancia Biztosító új partnerként jelentkezik: saját irodáink mellett az ország valamennyi OTP fiókja felkészülten várja a szerződést kötő autós ügyfeleinket. Biztosításunk Garancia. A GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. A piacnyitás szóba kerül Londonban Dan Quayle múlt heti európai útján öt országban legalább két tucat vezető politikussal találkozott, és Antall József azon 2-3 ember között volt, akik a legnagyobb benyomást tették rá — tolmácsolta az amerikai alelnök véleményét szóvivője az MTI washingtoni tudósítójának. David Beckwith elmondotta: a magyar miniszterelnök nyugodt elhatározottsága fogta meg az alelnököt, aki egyébként kitűnő tapasztalatokat szerzett a Göncz Árpád államfővel és Szabad György országgyűlési elnökkel folytatott megbeszéléseken is. Quayle általános tapasztalata az volt, hogy érdemi eszmecserékre volt módja Budapesten. Azok tanulságai és személyes benyomása alapján az a véleménye, hogy a gazdasági visszaesés, a szovjet piac összeomlása ellenére Magyarország az az ország, ahol hosszabb távon igen biztatók a kilátások. Az amerikai alelnök nem feledkezett meg a magyar politikusok kéréséről, hogy az Egyesült Államok, az EK és Japán nyissák meg jobban piacaikat Magyarország, a térség árui előtt. A javaslatról már tárgyalt Bush elnökkel, és az ügyet most egyeztetik az amerikai kormányzaton belül; bizonyosra vehető, hogy a kérdés napirenden lesz a hét vezető nyugati ország júliusi, londoni csúcstalálkozóján. A másik magyar indítványt, hogy a Szovjetuniónak szánt nyugati segélyt — részben — magyar mezőgazdasági termékeket megvásárolva folyósítsák, mérlegelik, mondotta az alelnöki szóvivő, de ennél többet nem tudott közölni. E vonatkozásban nyomatékosan aláhúzta Dan Quayle Budapesten is kifejtett véleményét: bizonyos hírek, illúziók ellenére az amerikai kormány nem mérlegel egyfajta „nagy alkut” , belátható időn belül a Szovjetunió nem számíthat nagyszabású nyugati támogatásra. Amennyiben ilyen segítségről döntenének, az is csak fokozatos lesz, és csak akkor folyósítanák, ha a Szovjetunió valóban életbe is léptetett valódi piacgazdasági reformokat — mondotta David Beckwith. KÜLFÖLD 1991. június 17., hétfő Szerdán általános sztrájk Romániában Bukaresti tudósítónktól________ Romániában teljesen áttekinthetetlenné vált a szrájkhelyzet. A hét végén az országban mintegy 50 sztrájkakcióról érkeztek hírek, ezek nagy része viszont szervezetien, spontán jellegű, vagy csupán részleges. Ami biztos: hétfőtől több mint 28 ezer orvos, egészségügyi káder szünteti be a munkát, és így Romániában beláthatatlan ideig kizárólag a már korábban beutalt betegek, valamint a sürgősségi esetek gyógykezelését biztosítják. A tanügyben mintegy 80 ezer elemi és középiskolai tanár folytatja immár napok óta sztrájkakcióját, de munkabeszüntetéssel fenyegetőznek a vasútiba postai és a távközlési dolgozók is. Az országon végigsöprő sztrájkhullám alighanem június 19-én tetőzik majd, amikor is 00 órától kezdődően a mintegy 3 millió tagot számláló szakszervezeti tömörülés, a Nemzeti Konföderatív Unió általános sztrájkot helyezett kilátásba, amennyiben addig nem teljesítik legfőbb követeléseiket, a kormány lemondását és a televízió közösségi ellenőrzés alá történő helyezését. Az általános munkabeszüntetés az ipari, szállítási, egészségügyi és oktatási dolgozókat fogná át, vagyis a román gazdasági és társadalmi élet valamennyi fontosabb területét felölelné, így következményei egyenesen katasztrofálisak lehetnének az amúgy is egyre mélyülő válsággal küszködő és szinte kilátástalan helyzetben lévő román gazdaság számára. Bizonyos erők igyekeznek nem kívánatos irányba terelni a szakszervezeti mozgalmat — jelentette ki a hét végén Dan Mocanescu, a Nemzeti Konföderatív Unió Igazgatóbizottságának tagja. Elmondotta, hogy egyes csoportok privatizált üzletek kirakatainak bevetésére, nagyvállalatok áramellátásának megszakítására próbálják rávenni az Unió tagjait, ám mindeddig sikerült civilizált keretek között tartani a tiltakozást. A testület egyébként keddre nagygyűlést hívott össze Bukarestben, amelyre bejelentették részvételüket a bányászok képviselői is. Különböző források 3 ezer, illetve 30 ezer bányász érkezéséről tudnak. Jelenlétükkel az ellen kívánnak tiltakozni, hogy minden eddigi próbálkozásuk eredménytelen maradt mind a Bányaipari Főigazgatóság és az Iparági Minisztérium, mind pedig a kormány, a képviselőház és a szenátus elnökei, valamint az államelnök szintjén. A bányászok már május 20-ára sztrájkot hirdettek, szándékuktól ekkor szakszervezetük a vezetéstől kapott biztosítékok miatt állt el, amelyek azonban az azóta eltelt időszakban megoldatlanok maradtak. • Bogdán Tibor Német adókompromisszum Berlini tudósítónktól___________ Sikerült kompromisszumos megegyezésre jutnia a bonni kormánynak és a szociáldemokrata ellenzéknek az adóemelések vitatott kérdésében. Mint ismeretes, a Bundestag elfogadta a kabinet javaslatát, ám a Bundesrat, a Szövetségi Tanács —, ahol tartományi győzelmeik után a szociáldemokratáké a többség — elvetette a kormány tervét. A mostani kompromisszum lényege, hogy a szociáldemokraták beleegyeztek a július elsejei „adócsomag” törvényeinek életbelépésébe, annak fejében, hogy a kormány lemondott az ipari tőke- és vagyonadó eltörlésének tervéről. Az állampolgárok az új rendelkezések értelmében nemcsak több jövedelemadót fognak fizetni, hanem a benzinkutaknál is mélyebben a zsebükbe kell majd nyúlniuk: literenként 25 pfeniggel emelkedik a benzinárba épített ásványolajadó. Más kellemetlen bejelentése is volt Waigel pénzügyminiszternek a hétvégén: 1993 január elsejétől emelkedik a jelenleg 14 százalékos Mehrwertsteuler is, ami pillanatnyilag Németországban a legalacsonyabb a többi európai országhoz viszonyítva. • Forinyák Éva A harmadik birodalom lobogója és köszöntése... Erőszakos akciók és rendzavarás nélkül zajlott le szombaton Drezdában a szászországi újfasiszták május 31-én agyonlőtt vezérének temetése. A határőrség és a különlegs kommandó egységeivel megerősített helyi rendőrök mindazonáltal több mint 40 szélsőséges fiatalt vettek őrizetbe fasiszta jelképek, zászlók, illetve ütő- és szúrófegyverek, valamint riasztópisztolyok birtoklása miatt. A mintegy 1300 főnyi tömeg, amelynek a fele Szászországból, másik fele Németország más tartományaiból, illetve Ausztriából és Hollandiából érkezett a temetésre, zárt hadrendben vonult végig a SZDSZ főváros Utcáin mti külföldi képszerkesztőség SPÖ: új név a régi vezetőség Bécsi tudósítónktól___________ Nyugati szomszédunk vezető politikai erejének neve szombat óta „Ausztria Szociáldemokrata Pártja”. A névváltozással a kétnapos linzi pártkongresszuson a küldöttek több mint 90 százaléka hátat fordított a háború utáni „balos” múltnak, amikor az orosz megszálló csapatok nyomására a történelmi múltú Szociáldemokrata Párt egybeolvadt egy parányi, de akkor érthető okokból befolyásos szélsőbal csoportosulással, és 46 éven át „Ausztria Szocialista Pártjaként” szerepelt. A párt visszakeresztelt nevének rövidítése megmaradt, mint SPÖ, mint ahogy nincs változás a párt vezető posztjain sem. Franz Vranitzky kancellár, akinek személyéhez az elmúlt két év politikai sikerei fűződnek, 466 szavazattal 7 ellenében pártelnök maradt, és a két elnökhelyettes is a régi-Egyedüli vitapont a kongresszuson a nők részvétele volt a vezető pártposztokon — a gyengébb nem képviselői a helyek felét követelték a maguk számára, de egyelőre meg kell elégedniük 40 százalékkal. Az SPÖ, amely eddig várakozó és tartózkodó álláspontra helyezkedett a dél-kelet-európai politikai változásokkal kapcsolatban, most aktívabb szerepvállalásra kötelezte magát. A kongresszusi határozat szerint a jövőben erőteljesen segédkezni fog az új, modern Európa felépítésében az osztrák országhatároktól Keletre, Délre és Északra is. Az új osztrák szociáldemokrácia nem óhajt többé kizárólagosan a munkásosztály pártja lenni, hanem modern európai politikai erővé kíván válni, amelyben minden polgárnak helye lesz majd. Erről új alapszabályzat fog határozni, amelyet a következő két éven át a párt alapszervezeteiben mintegy 600 ezer párttag vitat majd meg. A kongresszus legismertebb külföldi vendégküldötte, Björn Engholm, a német szociáldemokrácia új elnöke biztosította osztrák elvtársait: pártja segíteni fogja az SPÖ azon törekvéseit, hogy a legrövidebb időn belül felvegyék a semleges középeurópai országot teljes jogú tagként az Európai Közösségbe. • Pogány Jenő Géza Lemondott a török kormányfő (AFP) Vasárnapra virradóra benyújtotta lemondását Yildirim Akbulut török miniszterelnök, miután nem választották újjá a Haza Pártja elnöki posztjára — jelentette be az elnöki hivatal közleménye. Az 1983 óta kormányon lévő párt új elnöke Mesut Yilmaz korábbi külügyminiszter lett, aki a lehetséges 1178-ból 631 szavazatot szerzett meg. A hagyományok szerint Turgut Özal államfő várhatóan őt fogja megbízni az új kormány megalakításával. Mintaértékű szavazás Szicíliában (MTI) Szicíliában 4,2 millió választót szólítottak vasárnap az urnákhoz a tartományi tanács megújítására. Az olasz választói testület egytizedét érintő szavazás az első komoly és mértékadó erőpróba azután, hogy a 10 milliós szavazótábort maga mögött tudó Olasz Kommunista Párt felszámolta önmagát, és megbomlott az ötpárti kormánykoalíció egysége a republikánus párt kiválása miatt. Ezért övezi figyelem a szicíliai tartományi szavazást. A kampányban valamennyi országos párt vezetőjével vett részt, és a kampánybeszédek nem csak a sziget helyi problémáival foglalkoztak, hanem többnyire országos kérdésekkel, elsősorban a intézmények alkotmányos reformjával, amely egyre elkerülhetetlenebb. Megszűnt a Holland KP (Reuter) Feloszlott szombaton a Holland Kommunista Párt. A 73 éve alakult párt utolsó kongresszusának küldöttei nagy többséggel döntöttek az önfeloszlatás mellett. A párt két éve már csak nevében létezett, miután összeolvadt három másik kicsi baloldali párttal. Három éve a választásokon már egyetlen parlamenti mandátumhoz sem jutott a párt, amely fénykorát 1946-ban élte: a német megszállással szembeni ellenállás vezetőjeként a KP a szavazatok több mint 10 százalékát kapta. Albán EBEÉ-tagság (dpa) Németország támogatja Albánia felvételét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) tagországai közé. Ezt Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter közölte szombaton albán vezetőkkel folytatott egynapos tiranai megbeszélései után. Genscher, aki találkozott Ramiz Alia államfővel, Ylli Bufi kormányfővel és Muhamet Kapllani külügyminiszterrel, továbbá ellenzéki és szakszervezeti vezetőkkel, a megbeszélések után kifejtette: megítélése szerint Albánia eleget tud tenni az EBEÉ-tagságból fakadó kötelezettségeknek. * Ben Bella elnökjelölt (AFP) Ahmed Ben Bella, az algériai függetlenségi háború egykori legendás vezetője, majd az ország első elnöke, akit puccsal távolítottak el, szombaton bejelentette, hogy indulni fog az elnökválasztáson. Az idős politikus sajtóértekezletén követelte, hogy a törvényes rend helyreállítása érdekében minél előbb tűzzék ki a hónap elején elhalasztott választások új időpontját, valamint a június 5-én bevezetett rendkívüli állapot mielőbbi, de fokozatos eltörlését. Óva intette a kormányt attól, hogy a szükségállapot nyújtotta lehetőségeket felhasználja a tavalyi helyhatósági választások győztese, s az idei kormányellenes zavargások szervezője, a fundamentalista Iszlám Üdvfront felszámolására. Felszólította az ország politikai erőit, hogy a választások után alakítsanak konszenzuson alapuló koalíciós kormányt. Izraeli—szovjet fegyverüzlet (Renetr) A Szovjetunió saját rakétái elhárítására alkalmas ellenrakétákat ajánlott vételre Izraelnek — közölték a párizsi repülőbemutatón résztvevő izraeli tisztviselők. Az ajánlatot Borisz Bunkin, az ALMAZ állami iparegyesülés tudományos menedzsere tette, akivel a meglepett izraeliek már kétszer tárgyaltak is ezügyben. Bunkin szerint a szovjet ellenrakéta hatósugara 90 kilométer és 25 kilométer magasságba tud emelkedni. Ha ez igaz — mondják az izraeliek —, akkor jobb, mint az amerikai Patriot. Közel-keleti konzultációk (AFP) Intenzív konzultációk folynak Egyiptom és más arab országok között a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos közös álláspont kialakítása céljából — jelentette vasárnap a MENA egyiptomi hírügynökség. Hivatalos forrásból közölték, hogy minden érintett félnek érdekében áll a közös arab álláspont megfogalmazása, ami a palesztin kérdés megoldását is elősegítené. Háfez Asszad szíriai elnök a nemzetközi közel-keleti békekonferencia összehívásával kapcsolatos üzenetet kapott Mihail Gorbacsov szovjet államfőtől — jelentette a szíriai hírügynökség.