Magyar Hírlap, 1991. június (24. évfolyam, 140-151. szám)

1991-06-17 / 140. szám

20­M MAGYAR HÍRLAP Júliusban írják alá az új szövetségi szerződést Gorbacsov gratulált Jelcinnek MTI-------------------------------­Gyakorlatilag befejeződött az új szövetségi szerződés tervezetének előkészítése. Az okmány szövegé­nek véglegesítésére ma, hétfőn No­­vo-Ogarjevóban ül össze az előké­szítő bizottság, amelyben a kidol­gozásban részt vevő kilenc köztár­saság vezetői, a szovjet államfő és a parlamenti elnök foglal helyet — jelentette be egy tévébeszélgetés­ben Mihail Gorbacsov szovjet el­nök. Ezután — még júniusban — a köztársasági törvényhozások elé kerül az okmány, és várhatóan júli­usban aláírják. Addig azonban ha­tározni kell az aláírási procedúra mikéntjéről, így például arról, hogy a központ nevében ki írja alá az okmányt. Gorbacsov szerint nem mond el­lent a márciusi népszavazás ered­ményeinek, hogy az ország új elne­vezéséből kimarad a szocialista szó. Egyebek között azzal érvelt, hogy ma már csak egy-két állam elnevezésében szerepel a társadal­mi berendezkedés jelzése. Úgy vé­lekedett, hogy alapelveit tekintve az új szerződés az 1922-es, lenini szövetségi szerződéshez való visszatérést jelenti. A szovjet elnök erőteljesen hangsúlyozta, hogy az ő felfogásában az erős központ mellett erős köztársaságok alkotják majd a Szovjetuniót. A nyilatkozatban Gorbacsov ki­tért a Hetek londoni találkozóján­­való részvételére. Kiemelte, hogy az együttműködés új formáinak felkutatása lesz a megbeszélések központi témája. Ismertetni fogja ezzel kapcsolatos elképzeléseit, amelyeket egyébként hétfőn a ki­lenc köztársaság vezetőivel is egyeztet. Szavai szerint komolyta­lan és felelőtlen az a megközelítés, amely zsarolásként vagy kéregetés­ként értelmezi londoni útjának cél­ját. Mint mondotta, a londoni mun­katalálkozón nem várhatók dönté­sek, határozatok, inkább az együtt­működés további építésével foglal­kozó politikai és gazdasági tárgya­lások szerepelnek a napirenden. Úgy vélekedett, hogy erre az esz­mecserére a Nyugatnak is szüksége van. Gorbacsov beszámolt arról, hogy röviden gratulált Borisz Jel­cinnek megválasztása alkalmából, s kifejezte reményét — és készsé­gét — az eredményes együttműkö­dés folytatására. Elismerte, hogy az oroszországi parlament elnöke meggyőző sikert aratott az elnök­­választáson. Ettől függetlenül fel­tűnően részletesen taglalta, hogy a 104 millió oroszországi választó­­polgárból 25 millió távol maradt, s mindössze 42 millió voksolt Jelcin mellett. Külön is hangsúlyozta, hogy a jövőt tekintve az egyetér­tést tartja a kulcsszónak. Enélkül a legfőbb kérdésekben nem képzel­hető el előrelépés. (Az AFP értéke­lése szerint Lengyelország és Csehszlovákia ellenzi Mihail Gor­bacsov részvételét a „Hetek” lon­doni csúcsértekezletén, mert sze­rintük — reformpolitikájuk elisme­réseként — nekik kellene ilyen kedvező bánásmódban részesülni­ük. Janusz Lewandowski lengyel privatizációs miniszter kijelentette: jó lennne, ha a londoni csúcsérte­kezleten számításba vennék azokat az országokat, amelyek jelentős előrelépést tettek a piacgazdaság felé, azaz Lengyelországot, Csehszlovákiát és Magyarországot. Ezek az országok nemcsak beszél­nek a reformokról, hanem meg is valósítják őket. A Szovjetunióban viszont 5-7 éve mindenféle kijelen­téseket tesznek, de semmi konkré­tumot sem csinálnak. Egyetértek Václav Klaus csehszlovák pénz­ügyminiszterrel: bennünket kellene meghívni a G-7-re. A lengyel mi­niszter szerint a Szovjetuniónak nyújtott nyugati segítség egy kom­munista gazdaság támogatását je­lenti. Ezzel segít életben tartani a kommunista típusú rendszert és késlelteti az elkerülhetetlen refor­mokat.) Mihail Gorbacsov nagyra érté­keli az amerikai elnöknek azt a döntését, amellyel 1,5 milliárd dol­lár póthitelt bocsátott a Szovjet­unió rendelkezésére amerikai ga­bona vásárlása céljából — jelentet­te a TASZSZ szovjet távirati iroda Gorbacsov George Bushnak kül­dött levele alapján. Levelében Gor­bacsov úgy értékelte, hogy az el­nök által bejelentett lépést, hogy az nem csupán a szovjet—amerikai gabonakereskedelem szintjének megőrzését és fejlesztését szolgál­ja, hanem a nehéz pillanatban tanú­sított szolidaritás megnyilvánulásá­nak is tekinthető. Mihail Gorba­csov szombaton a Kremlben fo­gadta Nagy-Britannia nagykövetét, aki átnyújtotta John Major brit kor­mányfő hivatalos meghívóját a hét fejlett ipari ország vezetői és Gor­bacsov között július közepén Lon­donban tartandó találkozóra. A szovjet államfő a meghívást elfo­gadta. Nem tetszik, hogy nem tetszik... A Baltikum szovjet belügy MTI-------------------------------­ Moszkva a belügyekbe való bea­vatkozásnak tekinti és határozottan visszautasítja azokat a nyugati dip­lomáciai lépéseket, amelyek a balti köztársaságok ügyében tesznek. Ju­­rij Kvicinszkij ezt szombaton hozta Hubert Würt, Luxemburg moszkvai nagykövete tudomására, aki az Eu­rópai Közösség nevében fejezte ki nemtetszését a szovjet külügymi­nisztériumban a balti események miatt. A magas rangú szovjet diplomata azért fogadta a luxemburgi nagykö­vetet, hogy átvegye a tizenkettek külügyminisztereinek Alekszandr Besszmertnih részére küldött vá­laszlevelét, amelyben a küszöbönál­ló berlini külügyminiszteri találko­zóval kapcsolatos véleményüket rögzítették. Ezt követően tette szóvá a luxemburgi nagykövet az Európai Közösség aggodalmát a szovjet rendőri erőknek a balti vám­posztok elleni akciók miatt. Würt nemtetszésének adott hangot a vé­res januári balti események kivizs­gálása kapcsán is. A rendkívül felkészült és kemény tárgyaló part­ner hírében álló Jurij Kvicinszkij ar­ra hívta fel a luxemburgi nagykövet figyelmét, hogy az Európai Közös­ségnek sem jogi, sem más alapja nincs hasonló diplomáciai lépések­re. A balti államok státusának kér­dése, csakúgy mint a szovjet törvé­nyek érvényesítése az ország terüle­tén kizárólag a Szovjetunió ügye — vélekedett Kvicinszkij, aki ezzel együtt partnere tudomására hozta, hogy a balti események vizsgálata még nem zárult le, de eredményü­ket nem fogja befolyásolni a kül­föld véleménye. Kiválnak, majd szövetkeznek Szlovén—horvát egyeztetés REUTER -------------------------­Szlovénia és Horvátország június 26-án nyilvánítja ki függetlenségét, de ezután is hajlandó lesz Jugoszlá­via jövőjéről tárgyalni. Erről Milan Kucan szlovén és Franjo Tudjman horvát elnök állapodott meg szom­baton Ljubljanában, Szlovénia fővá­rosában azon az álláspont-egyeztető találkozón, amelyen a kilépéssel kapcsolatos lépések összehangolá­sáról volt szó. A két politikus ugyanakkor hang­súlyozta, hogy hajlandók a függet­lenség küszöbönálló kinyilvánítása után azonnali hatállyal tárgyalásokat kezdeni a központi hatóságokkal és a másik négy köztársasággal egy új államszövetség létrehozásáról, s rá­mutattak: Szlovénia és Horvátor­szág kész belépni egy független ál­lamokból álló szövetségbe. Kucan és Tudjman megállapod­tak arról is, hogy gyors ütemben előkészítik a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken történő együttműködésről szóló megállapo­dást. MTI-----­-------------------------­Szlovénia és Horvátország felkel­tette az amerikai diplomácia foko­zottabb érdeklődését. Warren Zim­mermann belgrádi amerikai nagykö­vet a hét végén látogatást tett Zág­rábban és Ljubljanában is, hogy tá­jékozódjon a függetlenséggel kap­csolatos horvát és szlovén elképzelésekről. Számos kérdést tett fel vendéglátóinak, egyebek közt azt is, hogy az önállóság után milyen biztonsági intézkedéseket foganato­sítanak. Amerikai részről sokat várnak Ja­mes Baker jövő héten esedékes belgrádi látogatásától. Az amerikai külügyminiszter személyesen igyek­szik megvilágítani Washington Ju­goszláviával kapcsolatos álláspont­ját: amerikai részről az elnökségi válság mielőbbi lezárását óhajtják, alkotmányos alapon. Ne feledje: Július 1-től már kötelező a gépjármű felelősségbiztosítás. A Garancia Biztosító új partner­ként jelentkezik: saját irodáink mellett az ország valamennyi OTP fiókja felkészülten várja a szerződést kötő autós ügyfe­leinket. B­iztosításunk Garancia. A GARANCIA BIZTOSÍTÓ RT. A piacnyitás szóba kerül Londonban Dan Quayle múlt heti európai út­ján öt országban legalább két tucat vezető politikussal találkozott, és Antall József azon 2-3 ember között volt, akik a legnagyobb benyomást tették rá — tolmácsolta az amerikai alelnök véleményét szóvivője az MTI washingtoni tudósítójának. David Beckwith elmondotta: a ma­gyar miniszterelnök nyugodt elhatá­rozottsága fogta meg az alelnököt, aki egyébként kitűnő tapasztalato­kat szerzett a Göncz Árpád államfő­vel és Szabad György országgyűlé­si elnökkel folytatott megbeszélése­ken is. Quayle általános tapasztalata az volt, hogy érdemi eszmecserékre volt módja Budapesten. Azok tanul­ságai és személyes benyomása alapján az a véleménye, hogy a gaz­dasági visszaesés, a szovjet piac összeomlása ellenére Magyarország az az ország, ahol hosszabb távon igen biztatók a kilátások. Az amerikai alelnök nem feled­kezett meg a magyar politikusok ké­réséről, hogy az Egyesült Államok, az EK és Japán nyissák meg jobban piacaikat Magyarország, a térség árui előtt. A javaslatról már tárgyalt Bush elnökkel, és az ügyet most egyeztetik az amerikai kormányza­ton belül; bizonyosra vehető, hogy a kérdés napirenden lesz a hét vezető nyugati ország júliusi, londoni csúcstalálkozóján. A másik magyar indítványt, hogy a Szovjetuniónak szánt nyugati se­gélyt — részben — magyar mező­­gazdasági termékeket megvásárolva folyósítsák, mérlegelik, mondotta az alelnöki szóvivő, de ennél többet nem tudott közölni. E vonatkozás­ban nyomatékosan aláhúzta Dan Quayle Budapesten is kifejtett véle­ményét: bizonyos hírek, illúziók el­lenére az amerikai kormány nem mérlegel egyfajta „nagy alkut” , be­látható időn belül a Szovjetunió nem számíthat nagyszabású nyugati támogatásra. Amennyiben ilyen se­gítségről döntenének, az is csak fo­kozatos lesz, és csak akkor folyósí­tanák, ha a Szovjetunió valóban életbe is léptetett valódi piacgazda­sági reformokat — mondotta David Beckwith. KÜLFÖLD 1991. június 17., hétfő Szerdán általános sztrájk Romániában Bukaresti tudósítónktól________ Romániában teljesen áttekinthe­tetlenné vált a szrájkhelyzet. A hét végén az országban mintegy 50 sztrájkakcióról érkeztek hírek, ezek nagy része viszont szervezet­ien, spontán jellegű, vagy csupán részleges. Ami biztos: hétfőtől több mint 28 ezer orvos, egészségügyi káder szünteti be a munkát, és így Romá­niában beláthatatlan ideig kizáró­lag a már korábban beutalt bete­gek, valamint a sürgősségi esetek gyógykezelését biztosítják. A tan­ügyben mintegy 80 ezer elemi és középiskolai tanár folytatja immár napok óta sztrájkakcióját, de mun­kabeszüntetéssel fenyegetőznek a vasútiba postai és a távközlési dol­gozók is. Az országon végigsöprő sztrájk­hullám alighanem június 19-én te­tőzik majd, amikor is 00 órától kezdődően a mintegy 3 millió ta­got számláló szakszervezeti tömö­rülés, a Nemzeti Konföderatív Unió általános sztrájkot helyezett kilátásba, amennyiben addig nem teljesítik legfőbb követeléseiket, a kormány lemondását és a televízió közösségi ellenőrzés alá történő helyezését. Az általános munkabe­szüntetés az ipari, szállítási, egész­ségügyi és oktatási dolgozókat fog­ná át, vagyis a román gazdasági és társadalmi élet valamennyi fonto­sabb területét felölelné, így követ­kezményei egyenesen katasztrofá­lisak lehetnének az amúgy is egyre mélyülő válsággal küszködő és szinte kilátástalan helyzetben lévő román gazdaság számára. Bizonyos erők igyekeznek nem kívánatos irányba terelni a szak­­szervezeti mozgalmat — jelentette ki a hét végén Dan Mocanescu, a Nemzeti Konföderatív Unió Igaz­gatóbizottságának tagja. Elmon­dotta, hogy egyes csoportok priva­tizált üzletek kirakatainak beveté­sére, nagyvállalatok áramellátásá­nak megszakítására próbálják rá­venni az Unió tagjait, ám minded­dig sikerült civilizált keretek között tartani a tiltakozást. A testület egyébként keddre nagygyűlést hívott össze Bukarest­ben, amelyre bejelentették részvé­telüket a bányászok képviselői is. Különböző források 3 ezer, illetve 30 ezer bányász érkezéséről tud­nak. Jelenlétükkel az ellen kívánnak tiltakozni, hogy minden eddigi próbálkozásuk eredménytelen ma­radt mind a Bányaipari Főigazga­tóság és az Iparági Minisztérium, mind pedig a kormány, a képvise­lőház és a szenátus elnökei, vala­mint az államelnök szintjén. A bá­nyászok már május 20-ára sztráj­kot hirdettek, szándékuktól ekkor szakszervezetük a vezetéstől kapott biztosítékok miatt állt el, amelyek azonban az azóta eltelt időszakban megoldatlanok maradtak. • Bogdán Tibor Német adókompromisszum Berlini tudósítónktól___________ Sikerült kompromisszumos meg­egyezésre jutnia a bonni kormány­nak és a szociáldemokrata ellenzék­nek az adóemelések vitatott kérdé­sében. Mint ismeretes, a Bundestag elfogadta a kabinet javaslatát, ám a Bundesrat, a Szövetségi Tanács —, ahol tartományi győzelmeik után a szociáldemokratáké a többség — elvetette a kormány tervét. A mostani kompromisszum lé­nyege, hogy a szociáldemokraták beleegyeztek a július elsejei „adó­csomag” törvényeinek életbelépésé­be, annak fejében, hogy a kormány lemondott az ipari tőke- és vagyon­adó eltörlésének tervéről. Az állam­polgárok az új rendelkezések értel­mében nemcsak több jövedelema­dót fognak fizetni, hanem a benzin­kutaknál is mélyebben a zsebükbe kell majd nyúlniuk: literenként 25 pfeniggel emelkedik a benzinárba épített ásványolajadó. Más kellemetlen bejelentése is volt Waigel pénzügyminiszternek a hétvégén: 1993 január elsejétől emelkedik a jelenleg 14 százalékos Mehrwertsteuler is, ami pillanatnyi­lag Németországban a legalacso­nyabb a többi európai országhoz vi­szonyítva. • Forinyák Éva A harmadik birodalom lobogója és köszöntése... Erőszakos akciók és rendzavarás nélkül zajlott le szombaton Drezdában a szászországi újfasiszták május 31-én agyonlőtt vezérének temetése. A határőrség és a különlegs kommandó egységeivel megerő­sített helyi rendőrök mindazonáltal több mint 40 szélsőséges fiatalt vettek őrizetbe fasiszta jelképek, zászlók, illetve ütő- és szú­rófegyverek, valamint riasztópisztolyok birtoklása miatt. A mintegy 1300 főnyi tömeg, amelynek a fele Szászországból, másik fele Németország más tartományaiból, illetve Ausztriából és Hollandiából érkezett a temetésre, zárt hadrendben vonult végig a SZDSZ főváros Utcáin mti külföldi képszerkesztőség SPÖ: új név a régi vezetőség Bécsi tudósítónktól___________ Nyugati szomszédunk vezető po­litikai erejének neve szombat óta „Ausztria Szociáldemokrata Párt­ja”. A névváltozással a kétnapos linzi pártkongresszuson a küldöttek több mint 90 százaléka hátat fordí­tott a háború utáni „balos” múltnak, amikor az orosz megszálló csapatok nyomására a történelmi múltú Szo­ciáldemokrata Párt egybeolvadt egy parányi, de akkor érthető okokból befolyásos szélsőbal csoportosulás­sal, és 46 éven át „Ausztria Szocia­lista Pártjaként” szerepelt. A párt visszakeresztelt nevének rövidítése megmaradt, mint SPÖ, mint ahogy nincs változás a párt ve­zető posztjain sem. Franz Vranitzky kancellár, aki­nek személyéhez az elmúlt két év politikai sikerei fűződnek, 466 sza­vazattal 7 ellenében pártelnök ma­radt, és a két elnökhelyettes is a ré­gi-Egyedüli vitapont a kongresszu­son a nők részvétele volt a vezető pártposztokon — a gyengébb nem képviselői a helyek felét követelték a maguk számára, de egyelőre meg kell elégedniük 40 százalékkal. Az SPÖ, amely eddig várakozó és tartózkodó álláspontra helyezke­dett a dél-kelet-európai politikai változásokkal kapcsolatban, most aktívabb szerepvállalásra kötelezte magát. A kongresszusi határozat szerint a jövőben erőteljesen segédkezni fog az új, modern Európa felépíté­sében az osztrák országhatároktól Keletre, Délre és Északra is. Az új osztrák szociáldemokrácia nem óhajt többé kizárólagosan a munkásosztály pártja lenni, hanem modern európai politikai erővé kí­ván válni, amelyben minden pol­gárnak helye lesz majd. Erről új alapszabályzat fog határozni, ame­lyet a következő két éven át a párt alapszervezeteiben mintegy 600 ezer párttag vitat majd meg. A kongresszus legismertebb külföldi vendégküldötte, Björn Engholm, a német szociáldemokrácia új elnöke biztosította osztrák elvtársait: párt­ja segíteni fogja az SPÖ azon tö­rekvéseit, hogy a legrövidebb időn belül felvegyék a semleges közép­európai országot teljes jogú tag­ként az Európai Közösségbe. • Pogány Jenő Géza Lemondott a török kormányfő (AFP) Vasárnapra virradóra benyújtotta le­mondását Yildirim Akbulut török minisz­terelnök, miután nem választották újjá a Haza Pártja elnöki posztjára — jelentette be az elnöki hivatal közleménye. Az 1983 óta kormányon lévő párt új elnöke Mesut Yilmaz korábbi külügyminiszter lett, aki a lehetséges 1178-ból 631 szavazatot szer­zett meg. A hagyományok szerint Turgut Özal államfő várhatóan őt fogja megbízni az új kormány megalakításával. Mintaértékű szavazás Szicíliában (MTI) Szicíliában 4,2 millió választót szó­lítottak vasárnap az urnákhoz a tartományi tanács megújítására. Az olasz választói testület egytizedét érintő szavazás az első komoly és mértékadó erőpróba azután, hogy a 10 milliós szavazótábort maga mö­gött tudó Olasz Kommunista Párt felszá­molta önmagát, és megbomlott az ötpárti kormánykoalíció egysége a republikánus párt kiválása miatt. Ezért övezi figyelem a szicíliai tartományi szavazást. A kampány­ban valamennyi országos párt vezetőjével vett részt, és a kampánybeszédek nem csak a sziget helyi problémáival foglalkoztak, hanem többnyire országos kérdésekkel, el­sősorban a intézmények alkotmányos re­formjával, amely egyre elkerülhetetlenebb. Megszűnt a Holland KP (Reuter) Feloszlott szombaton a Holland Kommunista Párt. A 73 éve alakult párt utolsó kongresszusának küldöttei nagy többséggel döntöttek az önfeloszlatás mel­lett. A párt két éve már csak nevében léte­zett, miután összeolvadt három másik kicsi baloldali párttal. Három éve a választáso­kon már egyetlen parlamenti mandátum­hoz sem jutott a párt, amely fénykorát 1946-ban élte: a német megszállással szembeni ellenállás vezetőjeként a KP a szavazatok több mint 10 százalékát kapta. Albán EBEÉ-tagság (dpa) Németország támogatja Albánia fel­vételét az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet (EBEÉ) tagországai közé. Ezt Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter közölte szombaton albán vezetőkkel folytatott egynapos tiranai megbeszélései után. Genscher, aki találko­zott Ramiz Alia államfővel, Ylli Bufi kor­mányfővel és Muhamet Kapllani külügy­miniszterrel, továbbá ellenzéki és szak­­szervezeti vezetőkkel, a megbeszélések után kifejtette: megítélése szerint Albánia eleget tud tenni az EBEÉ-tagságból fakadó kötelezettségeknek. * Ben Bella elnökjelölt (AFP) Ahmed Ben Bella, az algériai füg­getlenségi háború egykori legendás veze­tője, majd az ország első elnöke, akit puccsal távolítottak el, szombaton bejelen­tette, hogy indulni fog az elnökválasztá­son. Az idős politikus sajtóértekezletén kö­vetelte, hogy a törvényes rend helyreállí­tása érdekében minél előbb tűzzék ki a hó­nap elején elhalasztott választások új idő­pontját, valamint a június 5-én bevezetett rendkívüli állapot mielőbbi, de fokozatos eltörlését. Óva intette a kormányt attól, hogy a szükségállapot nyújtotta lehetőség­­eket felhasználja a tavalyi helyhatósági választások győztese, s az idei kormányel­lenes zavargások szervezője, a fundamen­talista Iszlám Üdvfront felszámolására. Felszólította az ország politikai erőit, hogy a választások után alakítsanak konszenzu­son alapuló koalíciós kormányt. Izraeli—szovjet fegyverüzlet (Renetr) A Szovjetunió saját rakétái elhárí­tására alkalmas ellenrakétákat ajánlott vé­telre Izraelnek — közölték a párizsi repü­lőbemutatón résztvevő izraeli tisztviselők. Az ajánlatot Borisz Bunkin, az ALMAZ állami iparegyesülés tudományos mene­dzsere tette, akivel a meglepett izraeliek már kétszer tárgyaltak is ezügyben. Bun­kin szerint a szovjet ellenrakéta hatósugara 90 kilométer és 25 kilométer magasságba tud emelkedni. Ha ez igaz — mondják az izraeliek —, akkor jobb, mint az amerikai Patriot. Közel-keleti konzultációk (AFP) Intenzív konzultációk folynak Egyiptom és más arab országok között a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos közös álláspont kialakítása céljából — je­lentette vasárnap a MENA egyiptomi hír­­ügynökség. Hivatalos forrásból közölték, hogy minden érintett félnek érdekében áll a közös arab álláspont megfogalmazása, ami a palesztin kérdés megoldását is előse­gítené. Háfez Asszad szíriai elnök a nem­zetközi közel-keleti békekonferencia összehívásával kapcsolatos üzenetet kapott Mihail Gorbacsov szovjet államfőtől — je­lentette a szíriai hírügynökség.

Next