Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 165-178. szám)

1991-07-16 / 165. szám

Állandó mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika csütörtökön Nyáridő, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 11,50 FORINT 1991. július 16., kedd Eredménytelen tárgyalások Bősről Budapest, Varsó és Prága is Tudósítónk jelenti Pozsonyból A legnagyobb eredmény az, hogy a tárgyalások folytatódnak a bősi vízlépcsőről és várhatóan addig a szlovákok nem kezdik meg a Duna vizét elterelő csatorna megépítését. Ez derül ki a tegnapi pozsonyi tár­gyalások után kiadott közleményből, a sajtóértekezleten viszont már némi bizonytalanság adódott ebből, mert a csehszlovák küldöttséget vezető Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök közölte, hogy július 23-án kerül a kormányülés napirendjére ismét a bősi vízlépcső, akkor határoznak, és arra sem tett ígéretet, hogy addig nem folytatják a munkákat. A megbeszélésen különben nyil­vánvalóvá vált, hogy az úgynevezett C variánst nem a csehszlovák, ha­nem a szlovák küldöttség szorgal­mazza. A csehszlovákok kategoriku­san ragaszkodtak az erőmű befejezé­séhez, és ennek érdekében végül is újból bedobták az elterelő csatorna megépítésének gondolatát. Ekkor azonban Valki László nemzetközi jogász elmondta, hogy az ügy pél­dátlan botrányt okozna, mert egy ha­tárfolyó egyoldalú elterelését jelente­né. Nyilván nem maradna el a vá­laszlépés, mert a magyarok a hajó­­forgalom leállításától kezdve egé­szen a kamionforgalom akadályozá­sáig rengeteg választ tehetnének. • Folytatása a 3. oldalon Tüntetők a gáton. Az elterelő csatorna megépítését csak a szlovák delegáció szorgalmazza FOTÓ:ISZA FERENC MA Silov megy, Grisin jön Valószínűleg Jurij Grisin veze­ti majd a szovjetek delegáció­ját a csapatkivonást követő ú­­jabb tárgyalásokon.Augusztus­­ban felújítják a június 25-én félbeszakadt tárgyalásokat, a­­melyek a szovjet csapatok tá­vozása után a vitás pénzügyi kérdéseket hivatottak rendezni. 3. oldal Rendőr százados betörő Lebukott Beke Miklós rendőr százados, a Veszprém Városi Rendőrkapitányság bűnügyi­technikai csoportjának vezető­je. A kettős életet élő rendőr­­ nappal üldözte a bűnt, éjszaka maga is elkövette. 4. oldal Szakszervezeti véleménykörkép — törvény után Az MSZOSZ fellebbez — Melyik párthoz húz a Liga? — Kevesebben szavaznának az MOSZ-re. 5. oldal Magyar ember nem alkuszik Mintha új nemzeti karakte­rünkké vált volna „a magyar ember nem alkudozik” állás­­foglalás és magatartás. Hogyan függ össze ez az új jelenség a helyi politika alakulásával? 7. oldal Telefon-tükör Közvélemény-kutatás a táv­közlési szolgáltatásokról. 9. oldal Csak központi lakbéremelés lehetséges? Kiszolgáltatott helyzetben MH-információ_________________ A gazdasági bizottság nem járult hozzá, hogy a hat tárca egyeztetése után megfogalmazott országgyűlé­si határozattervezetet a kormány e­­lé terjessze a Népjóléti Minisztéri­um. A lakástörvény előkészítésével foglalkozó koncepciót immár so­kadszor próbálják kidolgozni, s a tárcák szakértői újabb egyeztetésre kényszerülnek. — Ez a határozattervezet a maj­dani lakástörvény „indoklása” — mondta érdeklődésünkre Kakuszi István, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára. — Ha ezt a határozatot elfogadja egyszer a parlament, akkor kidolgozzuk a törvényt. — Miben nem értenek egyet a minisztériumok szakértői? — Egyrészt a ténylegesen eltérő nézetek csak részben szerepelnek az anyagban. Másrészt egyes gon­dolatok bővebb kifejtését kívánta a gazdasági bizottság. Például azt, hogy milyen lesz az állam szerepe, azaz konkrétan mikor, hogyan és hol jelentkezik az állami támoga­tás. A lakáskölcsönöknél a kamat és a tőke fizetése miként igazodik az adós fizetőképességéhez, hogy a lakásvásárlónak a kamatok emel­kedésével ne változzon a minden­kori terhe. De arról is vitatkoznak a szakértők, hogy 20-30 év törlesz­tés után az állam magára vállalja-e a maradék adósság visszafizetését. Ez ugyanis az első tervezetben sze­repelt, de a másodikból kimaradt. Még az is megtörténhet, hogy a harmadikba visszakerül. Azt is konkrétabban kell megfogalmaz­nunk, hogy a lakáshiteleket nyújtó pénzintézetek milyen kedvezmény­ben részesülhetnek. Tehát most e­­gyeztetnek a tárcák, s előrelátható­an a hó végén kerül a kormány elé a határozattervezet.­­ Lesz-e ebből január 1-jére hatályos lakástörvény? — A minisztérium bízik ebben. De ha mégsem, akkor bizonyos ré­szei mindenképpen életbe lépnek. Például a szociális támogatás, az állam közvetlen szerepe, illetve a lakbérek meghatározása. — Apropó, lakbér. Ma ki­emel­heti? — Ebben a kérdésben jogi bi­zonytalanság van. Ugyanis az ár­törvény szerint az önkormányzatok maguk dönthetnek a lakbérről, te­hát akár már holnap is emelhetné­nek. Azonban életben van még egy kormányrendelet, amely szerint csak központilag lehet lakbért e­­melni. A törvény és a rendelet nincs szinkronban. Lakbért emelni most nem lenne szerencsés, miköz­ben hetek óta kész az új lakbértá­mogatási törvény, s csak arra vár, hogy a kormány elé kerüljön.­­ Első olvasatra a lakáskon­cepció határozattervezete valóban azt sugallja, hogy csak kerettör­vényre számíthatunk. Nem lenne szükség az átmeneti időszakban, átmeneti szabályozásra? — Igaz, hogy nálunk még torz a piac. De a tervezet többé-kevésbé kötött mozgásteret ad az önkor­mányzatoknak. Előreláthatóan a lakbéreket maximáljuk, sőt az len­ne az igazi, ha jövőre még nem a piac farkastörvénye szabná meg a bérleti díjakat. Egyelőre meg lesz kötve az önkormányzatok keze a bérleti jogviszony folytatásában, lakások cseréjében és valószínűleg azt is meghatározzuk, hogy mit ad az önkormányzat a lakbérért.­­ Az elképzelésben szerepel, hogy az érdekvédelmi szervezetek­kel egyeztetve rendezik a bérlők jogviszonyát. Nem lenne jobb, ha egyelőre megszabnák, hogy mit kell feltétlenül tartalmazni a bérleti szerződésnek? — Szerződéses viszonyról lesz szó, tehát mindkét félnek lehet ki­kötése. Ha kívánják akár azt is le­• Folytatása a 3. oldalon támogatást kér a Hetektől Kiküldött tudósítónk jelenti Londonból_____________________ A Szovjetunió nagyon erős lé­lektani fegyverrel érkezik a londoni csúcstalálkozóra: ha nem kap pénzt, a világ készüljön fel a súlyos következményekre. Bár Mihail Gorbacsov csak kedd este érkezik a brit fővárosba, a Hetek csúcstalál­kozójának első napjain is Kelet-Eu­­rópa az egyik fő téma. A másikat John Major szolgáltatta a világ­­csendőrség tervezetével. Hivatalo­san pedig arról folyt a tárgyalás, hogyan lehetne felgyorsítani a tő­kés gazdaságok növekedését. A vasárnapi diplomáciai fejle­mények — Bush és Mitterrand ta­lálkozója Rambouillet-ban és a washingtoni Baker—Besszmertnih megállapodás — tovább növelték a G-7-hez, a Hetek Csoportjához tartozó vezető gazdasági hatalmak ázsióját a világ szemében. E pilla­natban úgy tetszik, minden fontos nemzetközi kérdésben ezen a fóru­mon döntenek. A csúcstalálkozóra készülő amerikai és francia elnök például az elé a választás elé állí­totta a Heteket, hogy vagy azonnal tesznek valamit Szaddám Huszein megdöntése érdekében, vagy szá­molni kell egy Irak elleni újabb invázióval. Egy másik fontos döntést John Major brit miniszterelnök vitt a Hetek elé: felállítsák-e az ENSZ nemzetközi gyors reagálású hade­rejét, amely egyfajta nemzetközi csendőrségként felügyelne a nyu­galomra a veszélyeztetett térségek­ben. További nagy horderejű téma, melynek megvitatására a Hetek hét­főn délután Londonban összeültek: mit tehetnek a recesszió és a mun­kanélküliség ellen. Tavaly, a texasi Houstonban ezzel kapcsolatban szá­mos ígéret hangzott el közös akci­ókra, a kereskedelmi korlátok le­döntésére, és önmérsékletre a döm­pingáruk esetében. Ezekből semmi sem valósult meg, s talán ez is oka annak, hogy belső bajaik helyett a Hetek most igyekeznek többet tö­rődni másokkal, elsősorban Kelet- Európával és a Szovjetunióval. Moszkva fergeteges diplomáciai hadjárattal készítette elő a londoni csúcsot. Ennek tetőpontja volt az a 23 oldalas dokumentum, amelyben Gorbacsov kifejti, mit kíván tenni a Szovjetunió gazdaságának meg­reformálása, világpiaci integráló­dása érdekében. Az okmány pénte­ken érkezett meg a csúcstalálkozó résztvevőihez, s nem aratott nagy sikert. A Daily Mail „Nem elég jó, Mihail” című elsőoldalas cikkében azt írja, hogy a Gorbacsov-terv tá­volról sem megy olyan messzire, mint azt Londonban remélték. Az élelmiszerellátást például csak kis mértékben privatizálná, a nagyüze­mek esetében a Nyugattól várna segítséget a hadiipar konverziójá­hoz, de semmiféle privatizálást nem tervez az iparban, csak egyes vállalatok szövetkezetesítését. A Heteknek mindez első menetben 15 milliárd dollárjába kerülne, s a csúcstalálkozó első napjának leg­főbb tanulsága az, hogy a Szovjet­unió kénytelen lesz beérni ígére­tekkel készpénz helyett. Annak fo­lyósításához a Hetek a mostaninál sokkal radikálisabb reformokat a­­karnak látni. Pedig a szovjetek minden esz­közt latba vetettek. A napok óta Londonban tartózkodó Jevgenyij Primakov, Gorbacsov főtanácsadó­ja például azzal fenyegette meg a Nyugatot a BBC televízióban, hogy ha nem segít, „szociális láza­dás reális veszélyével” kell szá­molni a Szovjetunióban. Moszkva teljes mértékben lekötötte London­ban a figyelmet, de így sem szá­míthat eredményre a gazdasági se­gély kérdésében. Más a helyzet po­litikai vonalon. Nagy a valószínű­sége annak, hogy a stratégiai fegy­verkorlátozásról létrejött részleges megállapodás után, melyet Baker amerikai és Besszmertnih szovjet külügyminiszter­­ kötött, szerdán Londonban Bush és Gorbacsov az utolsó részletekben is meg tud e­­gyezni. Ez esetben kilencévi huza­vona után létrejöhet a legveszélye­sebb atomrakéták jelentős részének megsemmisítésére vonatkozó e­­gyezmény. Tizenhat évvel ezelőtt, Párizs­ban, a G-7 csoport szigorúan gaz­dasági tanácskozó testületként kezdte meg működését. Azóta ha­talmasat változott a világ, s nem utolsó sorban a vezető ipari hatal­mak javára. Ennek tudható be, hogy a londoni csúcson nagy hang­súllyal szerepel a közel-keleti kér­dés, továbbá Dél-Afrika gazdasá­gának integrálása, valamint, de egyáltalán nem utolsó sorban, a ju­goszláviai helyzet is. 1511 ' 1 • Folytatása a 2. oldalon Önerős álláskeresők Debrecenben Az utcára kerültek egy csoportja nemrégiben létrehozta a Munkanélküliek és Álláskeresők Országos Szervezetét. Jelenleg már tizenegy városban nyitottak irodát, ahol a hivatalos állásközvetítő irodáknál gyorsabban igyekeznek munkahelyet biztosítani 1200 tagoknak, illetve a rászorulóknak. Képünk a szervezet debreceni irodájában készült fotó Isza ferenc

Next