Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 165-178. szám)
1991-07-23 / 171. szám
vf 2——M MAGYAR HÍRLAP Újvidéki tudósításunk A jugoszláv elnökség tegnap kezdődött kibővített ülése, melyen az elnökség tagjain kívül részt vettek a szövetségi kormány tisztségviselői és a köztársaságok elnökei is, ismét tetemes késéssel kezdődött. Ugyanis a szlovén képviselők gépének a szövetségi légiközlekedési hivatal nem engedélyezte a felszállást a ljubljanai repülőtérről, mely, akárcsak a többi szlovéniai repülőtér, még a júniusi hadműveletek óta zárlat alatt van. A macedóniai Ohridba összehívott ülést az ország közvéleménye roppant fontosnak érzi, s elsősorban a béke megőrzését várja tőle, de egyben a megingott szövetségi állam további sorsának végérvényes rendezését is. Ezek az elvárások azonban nem túlzottan reálisak, amire maguk a részvevők hívták fel a figyelmet nyilatkozataikban. Stipe Mesic, az elnökség elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az üléstől nem kell történelmi jelentőségű megállapodásokat várni, a macedón elnökségi tag nála is borúlátóbb. Ő a helyi lapoknak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az országon elhatalmasodott a háborús eufória, és szemmel láthatóak a háborús előkészületek minden oldalon. Azt mondta, hogy „klasszikus és szociális háború fúziójától tart, melynek csupán vesztesei lehetnek országszerte, de győztesei nem”. A macedón képviselő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a többnaposra tervezett elnökségi ülésen nem tudnának mindenki számára elfogadható megállapodást elfogadni, Macedónia is követelni fogja a hadsereg kivonását a köztársaságból. Franjo Tudjman horvát elnök szintén rövid nyilatkozatot adott a horvát hírügynökségnek, mely szerint Horvátország erélyesen követelni fogja a jugoszláv néphadsereg egységeinek a laktanyákba való visszavonását a brioni megállapodás értelmében, mert ha erre nem kerülne sor, úgy fognak viszonyulni hozzá, mint bármely más megszálló hadsereghez. Az elnökség ülésével párhuzamosan Horvátországban, mely nemcsak Jugoszlávia, de Európa legveszélyesebb háborús gócpontja is, tegnap tovább romlott a helyzet. A több mint egy éve tartó, Szerbia hathatós támogatását élvező „népfelkelő” terroristák először hajtottak végre támadást nagyobb település ellen. Mirkovci — az ország egyik legfontosabb vasúti csomópontja — tegnap reggel nyolc órától kezdtek hullani az aknavetők lövedékei, s a tüzelés rövidebb szünetekkel a késő délutáni órákig tartott. A horvát védelmi erők szintén aknavetőtűzzel válaszoltak a várost körülvevő falvakból indított támadásra, majd ellentámadásba lendültek, minek folyamán — a horvát rádió tudósításai szerint — igen súlyos harcok folytak. Ugyancsak szabályos ütközet folyt a Zágrábtól mintegy 150 kilométerre fekvő, a közúti forgalom szempontjából stratégiai fontosságú Ogulin város közelében. Az összecsapások áldozatairól tegnap még nem érkezett összesített jelentés, csupán annyit tudni, hogy a Mirkovci kórházba 18 személyt szállítottak be a délelőtt folyamán, s hogy ezek túlnyomó többsége polgári személy. Ezzel szemben az első délutáni jelentések már 11 halottról számoltak be a horvát védelmi erők oldalán, ami ugyancsak jól szemlélteti a harcok hevességét. • Kalapis Rókus Az államelnökség tagjai borúlátóak Súlyos harcok Horvátországban Izrael néhány napon belül válaszol Bakernek Még megoldatlan a palesztin képviselet Reuter---------------------------James Baker amerikai külügyminiszter hétfőn Izraelből való elutazása előtt kijelentette, reméli, hogy Jeruzsálem hamarosan elfogadja az arabokkal való béketárgyalásokra vonatkozó amerikai javaslatokat, és hozzátette: bízik abban, hogy Izrael nem fogja elszalasztani a „történelmi lehetőséget”. Jichak Samir miniszterelnök irodája közölte: Izrael feltehetően napokon belül válaszol az amerikai indítványra. Figyelemre méltó fejlemény, hogy a jordániai parlament — órákkal Baker ammani látogatása után — elutasította mind az amerikai békejavaslatokat, mind pedig azt az egyiptomi ajánlatot, hogy az arab országok szüntessék meg az Izraellel szembeni gazdasági bojkottot. Husszein jordániai uralkodó már mind a két pontot elfogadta, így parlamentje most csak borsot tört a király orra alá. A parlament döntése nem befolyásolja Jordánia álláspontját. Jeruzsálemben Avi Pazner, Samir miniszterelnök szóvivője elmondta, hogy Baker külügyminiszter óvakodott időpontokat említeni azzal kapcsolatban, mikorra várja az izraeli választ. „Én azonban azt mondanám, hogy a válasz inkább napokon, mintsem heteken belül megszülethet” — tette hozzá. Samir kormányfő Baker elutazása után tájékoztatta kormányát a tárgyalásokról. Elmondta, hogy Washington véleménye szerint „forradalmi átalakuláson” ment át Izrael legfőbb ellenségének, Szíriának az álláspontja, s a közel-keleti békeértekezlet már akár októberben összeülhet. Baker — a Samirral és az izraeli kormány több tagjával folytatott megbeszélések után — maga is elmondta, hogy gyors választ ígértek neki. „A miniszterelnök jelezte, hogy rövidesen választ ad javaslatainkra. Megelégedéssel tölt el, hogy a miniszterelnök és munkatársai fontolóra veszik saját álláspontjukat és a mi indítványainkat egyaránt, s nagy reményekkel várom válaszukat” — jelentette ki Baker. „Úgy hiszem, történelmi pillanat tanúi vagyunk. Izrael 43 éve akar közvetlen tárgyalásokat folytatni szomszédaival, s jogosan törekedett erre. Most pedig itt a valós lehetőség a szemtől szembeni tárgyalásokra. Izraelnek ma olyan arab partnerei vannak, amelyek hajlandóak megkezdeni a közvetlen tárgyalásokat” — mondta még újságíróknak az amerikai külügyminiszter. Megegyezte, egyelőre nem tervez újabb utazást a térségbe, de tervei az izraeli választól is függenek. Avi Pazner, izraeli kormányszóvivő egy sajtóértekezleten elmondta, hogy a még megoldásra váró problémákat a következő napokban tisztázzák. Erre célzott Baker is, amikor említést tett a palesztinok képviseletének kérdéséről. Samir maga is számíthat arra, hogy az izraeli koalíció szélsőjobb szárnya komoly akadályokat gördít az esetleges kompromisszumok elé: Ariel Saron lakásépítési, David Magen gazdasági és Juval Neeman tudományügyi miniszter máris sürgette: Samir mondjon egy újabb „nem”-et az amerikai javaslatokra. Ami a jordániai parlament meglepő állásfoglalását illeti, az megfigyelők szerint az arabok általános csalódottságának — dühének — kifejeződése. Washingtonnak megint sikerült jelentős engedményekre kényszerítenie az arab országokat komolyabb izraeli ellenszolgáltatás nélkül. Gorbacsov üzletet kötött? Titokért modernizálás Washingtoni tudósítónktól A Newsweek című amerikai politikai hetilap szerint Mihail Gorbacsov szovjet elnök érdekes üzletet kötött Londonban a hét legfejlettebb ipari demokrácia vezetőivel. Mint ismeretes, Gorbacsov keményvaluta segélyt akart kapni a gazdasági élet talpraállításához, de a nyugati vezetők ettől vonakodtak. James Baker amerikai külügyminiszter még a csúcstalálkozó előtt azt sugallta, hogy a szovjetek sokat nyernének, ha csökkentenék hadikiadásaikat a nemzeti össztermelés egynegyedéről valamiféle reálisabb összegre és átállítanák hadiiparukat polgári termelésre. Ez utóbbi Gorbacsovtól sem idegen és a következő üzletet ajánlotta a nyugati vezetőknek: ha segítenek a szovjet hadiipar átprofilírozásában, ami magyarul a műszaki tanácsadás mellett készpénzt is jelent, akkor részt is vehetnek az átállításban, azaz hozzájuthatnak nagy adag, mostanáig féltve őrzött szovjet katonai titokhoz. A Newsweek szerint a Hetek elfogadták a zárt ajtók mögött elhangzott ajánlatot, de változatlanul inkább szaktanácsadást, mint dollárt fognak nyújtani Moszkvának. Igaz, Gorbacsov rengeteget nyerhet azzal, hogy a milliárdokat felemésztő és semmiféle hasznot sem hozó, sőt Afganisztánban leszerepelt hadiipar helyén profitot termelő polgári üzemekhez jut. A szovjet ajánlat megtételéhez nyilvánvalóan hozzájárult az Öbölháború is, amelynek folyamán a szovjet hadvezetés a legnagyobb aggodalommal és elkeseredéssel figyelte az amerikai csúcstechnológia szereplését. Legmagasabb szovjet katonai körökben döbbenten hánytorgatták fel, milyen messze lemaradtak a szovjet eszközök a komputerizált amerikai felszerelések mögött. Az őket előállító elavult gyárak kerülnek tehát átprofilírozásra a hadititkok ellenében. A Hetek azonban előbb alighanem meggyőződnek a hadititkok modernségéről vagy elavultságáról, s csak azután döntenek arról, hogy a szaktanácsadás mellett pénzzel is hozzájáruljanak-e a szovjet hadiipar átprofilírozásához. • Molnár Éva TAKARÉKBANK Rt.a TATA központjában (Ady E. u. 17.) műemléki helyreállítással kiépíti a MINI PÁRIZSI UDVART. A befejezés előtt álló üzletházból eladásra ajánlja fel az alábbi tervezett, ill. a vállalkozói ötletek alapján üzemeltethető épületrészeket (helyiségcsoportokat) szabad területeket: Tervezett rendeltetésű: 1. Különálló ingatlanrész: Söröző 2. Cukrászda 3. Boltozatos pince (borozó) Vállalkozói ötlet, ajánlat szerint üzemeltethető: 1. Udvari szabad terület 2. Földszinti üzlettér + vizesblokk 3. Emeleti üzlettér + vizesblokk 4. Új pincerészek. Ajánlatokat a következő címre kérjük: Takarékbank Rt., 1054 Budapest, Szabadság tér 14., dr. Foltin Brúnóné. Felvilágosítást a helyszínen: Buváryné dr. Béres Emőke megyei igazgató ad, Tata, Ady E. u. 16. Ajánlatok beküldésének határideje: 1991. augusztus 15. ________ / _ Szlovák függetlenség csak európai módon MTI ------------------------------Szlovákia függetlenségét „európai módon” kell megvalósítani, erre akkor kerülhet sor, ha az Európai Közösség kész lesz elfogadni azt, és befogadni a függetlenné vált országot. Ez 2000 körül válhat lehetségessé — jelentette ki Jan Carnogursky szlovák miniszterelnök a Libération című francia lapnak adott interjújában. A politikus azt mondotta, hogy ha az EK „elutasítaná a független Szlovákia gondolatát és azt mondaná, hogy egységes Csehszlovákiát akar, vagy semmit”, akkor az ellenkező hatással járna, felgyorsítaná az elszakadás folyamatát. „Ha a szlovákok számára elfogadhatatlanok a közösségbe történő belépés feltételei, akkor Csehszlovákia szétrobban” — hangoztatta. „Nem brutális szakadással és nem erőszakkal, hanem az Európához történő békés csatlakozással akarjuk megvalósítani a függetlenséget. Az ehhez vezető folyamatnak tiszteletben kell tartania mind a csehszlovák alkotmányt, mind pedig a népek önrendelkezési jogát” — hangoztatta a szlovák kormányfő, s úgy vélekedett, hogy az első lépés az önrendelkezésről tartandó népszavazás lehetne. Dubcek kilépett (MTI) Alexander Dubcek, az egykori kommunista, az 1968-as „emberarcú szocializmus” kísérletének legendás alakja kilépett a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) nevű, főként liberális értékeket hordozó szlovák mozgalomból. Mint a hétfői prágai lapokban olvasható, Dubcek aCTK csehszlovák hírügynökségnek adott nyilatkozatában azzal indokolta a szakítást, hogy a mozgalom felhagyott a középirányultságú politikai vonallal, és szakadást idézett elő a mozgalom támogatóinak sorában. Kilenc év a szekusfőnöknek (MTI) Kilenc év börtönre ítélték hétfőn Bukarestben Iulian Vlad tábornokot, a Ceausescu-féle Securitate főnökét „népirtásra való felbujtás” bűntettének elkövetéséért. Vlad ügyvédje máris közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen, mivel a vádakat alaptalannak, a kiszabott ítéletet pedig igazságtalannak tartja. A volt román titkosrendőrség egykori vezetőjének pere kilenc hónapig tartott a legfelsőbb katonai bíróságon. Vladot korábban már — két más vádlott elleni eljárás mellékszereplőjeként — egyszer négyévi, egyszer három és fél évi szabadságvesztésre ítélték, de a büntetések nem halmozódnak. Powell Moszkvában (MTI) Egy héttel az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt hétfőn Moszkvába érkezett Colin Powell, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Dmitrij Jazov védelmi és Alekszandr Besszmertih külügyminiszteren kívül fogadja őt Mihail Gorbacsov elnök is. Repülőtéri nyilatkozatában Powell kifejezte reményét, hogy megbeszélései elősegítik a két ország katonai együttműködésének fejlesztését. Powell érkezésével egyidejűleg az ukrán hírügynökség arról számolt be, hogy a napokban amerikai katonai küldöttség járt a kijevi katonai körzetben, ahol előzetes bejelentés alapján ellenőrzést folytatott a Magyarországról kivont egyik gépesített alakulatnál. A román külügy elégedett (AFP) A román külügyminisztérium hétfőn üdvözölte azt a budapesti állásfoglalást, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi európai határok sérthetetlenségét és a területi integritás elvét. Kereszténydemokrata akadémia nyílik Budapesten (TASZSZ) Vasárnap este egy Prága közelében fekvő kastélyban befejeződött az európai kereszténydemokrata pártok háromnapos konferenciája, amelyen több mint 30 európai kereszténydemokrata párt képviselői vettek részt. A részvevők döntöttek arról, hogy októberben Budapesten kereszténydemokrata akadémiát nyitnak, amely elsősorban a közép- és kelet-európai országok polgárai számára rendez szemináriumokat a piacgazdaság környezetvédelmi és szociális vonatkozásairól, illetve a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Vádemelés Berlinben (MTI) A szövetségi főügyész hétfőn vádat emelt a berlini főtörvényszéken öt egykori állambiztonsági főtiszt ellen. A legnevezetesebb közülük Werner Grossmann vezérezredes (62), aki Markus Wolf nyugállományba vonulása után 1986 novembere és 1990 márciusa között vezette a keletnémet állambiztonsági szervezet felderítési főosztályát. Grossmannt hazaárulással, a másik négyet titkosszolgálat javára végzett kémtevékenységgel vádolják. Ezenkívül mind az öt személy vádiratában szerepel a vesztegetés. Az egykori állambiztonsági főtisztek szabadlábon várják a per megkezdését. Szovjet-görög tárgyalások (MTI) A kétoldalú kérdések mellett a jugoszláv válság mielőbbi megoldása volt a fő téma a hétfőn kezdődött szovjet-görög tárgyalásokon. Konsztantisz Micotakisz görög kormányfő a nap folyamán Mihail Gorbacsovval vitatta meg a balkáni országban kialakult helyzetet. V ilághíradó KÜLFÖLD 1991. július 23., kedd Jelcin megszervezi hatalmát Moszkvai tudósítónktól Államtanács megalakítására adott utasítást tegnap aláírt rendeletében az orosz föderáció államfője, Borisz Jelcin — jelentette az oroszországi információs ügynökségre hivatkozva az orosz televízió híradója, a Vesztyi. Az elnök mellett működő tanácsadó szerv titkári tisztségébe Gennagyij Burbulisz került, aki hosszú ideje Jelcin bizalmasa, munkatársa, szóvivője, majd választási kampányának főnöke volt. Ugyancsak az elnök közvetlen környezetéhez tartozó politikust, a köztársasági kormányfő eddigi első helyettesét, Jurij Kokovot nevezték ki egy másik tanácsadó testület, a föderáció és Oroszország területeinek ügyeivel foglalkozó tanács élére. A közgazdász, aki az orosz miniszterelnöki posztra is esélyes volt, a köztársaság külgazdasági tevékenységét is koordinálni fogja. Az elnökhöz közelálló demokratikus lapok már korábban is jelezték, hogy Jelcin mindkettejüknek vezető szerepet szán csapatában, mint ahogy Szergej Csahrajra is számít. A fiatal jogász az oroszországi népképviselők kongresszusának múlt heti, zsákutcába jutott ülésén még a demokrata tábor egyik jelöltje volt a Legfelsőbb Tanács elnöki tisztére, mostantól azonban a jogpolitikai kérdésekben illetékes állami tanácsadó posztját tölti be. Jelcin ugyancsak elrendelte egy, az Orosz Föderáció biztonsági tanácsának státusát, szerkezetét és tevékenységét rögzítő javaslatok kidolgozására hivatott bizottság létrehozását. Az orosz elnök, aki — miután együttműködési megállapodást írt alá kirgiz kollégájával, Aszkar Akajevvel —, csak tegnap tért vissza Moszkvába a közép-ázsiai köztársaságból, gyors egymásutánban a második jelentős rendeletét adta ki. Az előző, szombaton aláírt, a munkahelyi pártszervezeteket betiltó utasítása vegyes visszhangot váltott ki. A TASZSZ jelentése szerint az orosz kommunista párt képviselői úgy értékelik, hogy az intézkedés mind az alkotmányt, mind a Szovjetuniónak a társadalmi szervezetekre vonatkozó törvényét sérti, és így érvénytelen. A „Kommunisták a demokráciáért” mozgalom viszont helyesli a rendelkezést. Az Alekszandr Ruckoj alelnök alapította parlamenti frakcióból kialakult szervezet kezdeményezői tegnap sajtóértekezleten közölték ezt, és bejelentették: augusztus 2-án összeül az Oroszország Kommunistáinak Demokratikus Pártját megalapító értekezlet. A párt az SZKP keretein belül kíván működni, de szükség esetén önállósodni is kész. Taglétszámuk függvényében (becslések szerint már most négymillió támogatójuk van) az SZKP vagyonának egy részére is igényt tartanak. • Poór Csaba Miki egér a Vörös tér felett MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Magyar-német fegyverügylet? Bonn nem döntött—Budapesten nem tudnak róla MTI-------------------------------Németország nem döntött sem Magyarország, sem más ország esetében arról, hogy elad-e fegyvereket és lőszert a volt keletnémet hadsereg készleteiből — közölte hétfőn Bonnban Dieter Vogel, a bonni kormány szóvivője. A szóvivő a Kiefer Nachrichten című lapban megjelent értesülésekre reagált, amelyek szerint Magyarország 340 millió márka értékben kap szovjet gyártmányú fegyvert Németországtól. A fegyvervásárlási egyezmény tervezete 200 darab T-72-es harckocsi, ezen felül helikopterek, lövegek és lőszer eladásáról szól, s az üzletet Antall József miniszterelnök júliusi bonni villámlátogatásakor politikailag is szentesítették — írta a Kieler Nachrichten, s hozzáfűzte: mindenesetre egyes körökben véleménykülönbségek vannak annak megítélésében, hogy keletnémet fegyvereket külföldi államoknak egyáltalán eladjanak-e. A Kiefer Nachrichten értesülései szerint körülbelül 40 ország érdeklődik a keletnémet készletek iránt, köztük Magyarország, Lengyelország, Románia, Finnország, Dél- Korea és több dél-amerikai állam. MH-információ______________ Az MTI késő délután érkezett hírével kapcsolatban lapunk telefonon megkereste Marinovich Endre kabinetfőnököt, akitől azt kérdeztük, hogy igazak-e a német lap értesülései. A kormánytisztviselő kijelentette: ő nem tud arról, hogy Németországgal egy ilyen fegyvervásárlási egyezmény megkötéséről született volna megállapodás. • D. B. Bush görög-török körútja A ciprusi rendezés nem kerül közelebb Reuter---------------------------George Bush amerikai elnök tegnap hazautazott Törökországból, de még aznap kiderült, hogy utazásának egyik célja — a ciprusi válság rendezése — egy lépéssel sem került közelebb a megoldáshoz. A ciprusi kormány szóvivője ugyanis elutasította Ankara — Bush által is támogatott — tárgyalási javaslatát. George és Barbara Bush vasárnap a Boszporuszon hajókázott, miután szombat óta, Cipruson kívül, az iraki helyzetről, a Közel- Keletről és a szilárd török—amerikai kapcsolatokról folytatott tárgyalásokat Turgut Özal miniszterelnökkel. A ciprusi kérdés már csak azért is kiemelt helyet foglalt el a megvitatott kérdések között, mert ez az ügy élesen szembeállítja Görögországot és Törökországot, kínos helyzetet teremtve nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az Európai Közösségnek is. Mindkét ország tagja a NATO-nak, Athén még az EK-nak is, s a két szövetség többi tagállama néha kényszerűen lavírozik a két nyugati szövetséges álláspontja között. Akis Fantis, a ciprusi kormány szóvivője Bush elnök hazautazása után nyomban kijelentette: ideje lenne már a ciprusi kérdés lényegére, nem pedig a procedurális eljárásokra összpontosítani a figyelmet. A szóvivő közölte: kormánya elutasítja Ankarának a négyoldalú tárgyalásokra tett javaslatát, amelyről Bush elnök szombaton azt mondta: „A négyoldalú tárgyalások kínálják a legnagyobb reményt a békére, s egyben a ciprusi kérdés békés megoldására.” A szóvivő ragaszkodott ahhoz a korábbi ciprusi javaslathoz, amely tízoldalú megbeszéléseken véli megoldhatónak a válságot. Ankara és a ciprusi török közösség — azt szeretné, ha a tárgyalóasztal mellett Görögország és Törökország, valamint a ciprusi török és görög közösség képviselői foglalnának helyet. Ciprus szerint viszont a tárgyalásokon részt kell vennie a török, a görög és a ciprusi kormány képviselőinek, a ciprusi török és görög közösség meghatalmazottainak, valamint a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának. Ciprus 1974 óta szögesdróttal megosztott ország: török csapatok ekkor özönlötték el a sziget északi részét, majd kiáltották ki ezen a területen 1983-ban a szeparatista ciprusi török államot , amelyet egyedül Ankara ismer el. Ciprusi kormánykörökben azonban jó visszhangja volt annak, hogy Ankarában Bush elnök többször is beszélt a ciprusi válságról: véleményük szerint ezzel Washington is elismeri a görög cipriótának azt a régóta hangoztatott álláspontját, hogy a megoldás kulcsa Törökország kezében van.