Magyar Hírlap, 1991. július (24. évfolyam, 165-178. szám)

1991-07-23 / 171. szám

vf 2——­M MAGYAR HÍRLAP Újvidéki tudósításunk A jugoszláv elnökség tegnap kezdődött kibővített ülése, melyen az elnökség tagjain kívül részt vet­tek a szövetségi kormány tisztség­­viselői és a köztársaságok elnökei is, ismét tetemes késéssel kezdő­dött. Ugyanis a szlovén képviselők gépének a szövetségi légiközleke­dési hivatal nem engedélyezte a felszállást a ljubljanai repülőtérről, mely, akárcsak a többi szlovéniai repülőtér, még a júniusi hadműve­letek óta zárlat alatt van. A macedóniai Ohridba összehí­vott ülést az ország közvéleménye roppant fontosnak érzi, s elsősor­ban a béke megőrzését várja tőle, de egyben a megingott szövetségi állam további sorsának végérvé­nyes rendezését is. Ezek az elvárá­sok azonban nem túlzottan reáli­sak, amire maguk a részvevők hív­ták fel a figyelmet nyilatkozataik­ban. Stipe Mesic, az elnökség el­nöke annak a véleményének adott hangot, hogy az üléstől nem kell történelmi jelentőségű megállapo­dásokat várni, a macedón elnöksé­gi tag nála is borúlátóbb. Ő a helyi lapoknak adott nyilat­kozatában kifejtette, hogy az or­szágon elhatalmasodott a háborús eufória, és szemmel láthatóak a há­borús előkészületek minden olda­lon. Azt mondta, hogy „klasszikus és szociális háború fúziójától tart, melynek csupán vesztesei lehetnek országszerte, de győztesei nem”. A macedón képviselő ugyanakkor ar­ra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a többnaposra terve­zett elnökségi ülésen nem tudná­nak mindenki számára elfogadható megállapodást elfogadni, Macedó­nia is követelni fogja a hadsereg kivonását a köztársaságból. Franjo Tudjman horvát elnök szintén rövid nyilatkozatot adott a horvát hírügynökségnek, mely sze­rint Horvátország erélyesen köve­telni­ fogja a jugoszláv néphadsereg egységeinek a laktanyákba való visszavonását a brioni megállapo­dás értelmében, mert ha erre nem kerülne sor, úgy fognak viszonyul­ni hozzá, mint bármely más meg­szálló hadsereghez. Az elnökség ülésével párhuza­mosan Horvátországban, mely nemcsak Jugoszlávia, de Európa legveszélyesebb háborús gócpontja is, tegnap tovább romlott a helyzet. A több mint egy éve tartó, Szerbia hathatós támogatását élvező „nép­felkelő” terroristák először hajtot­tak végre támadást nagyobb tele­pülés ellen. Mirkovci — az ország egyik legfontosabb vasúti csomó­pontja — tegnap reggel nyolc órá­tól kezdtek hullani az aknavetők lövedékei, s a tüzelés rövidebb szünetekkel a késő délutáni órákig tartott. A horvát védelmi erők szintén aknavetőtűzzel válaszoltak a várost körülvevő falvakból indított tá­madásra, majd ellentámadásba len­dültek, minek folyamán — a hor­vát rádió tudósításai szerint — igen súlyos harcok folytak. Ugyan­csak szabályos ütközet folyt a Zág­rábtól mintegy 150 kilométerre fekvő, a közúti forgalom szem­pontjából stratégiai fontosságú Ogulin város közelében. Az össze­csapások áldozatairól tegnap még nem érkezett összesített jelentés, csupán annyit tudni, hogy a Mirkovci kórházba 18 személyt szállítottak be a délelőtt folyamán, s hogy ezek túlnyomó többsége polgári személy. Ezzel szemben az első délutáni jelentések már 11 ha­lottról számoltak be a horvát vé­delmi erők oldalán, ami ugyancsak jól szemlélteti a harcok hevességét. • Kalapis Rókus Az államelnökség tagjai borúlátóak Súlyos harcok Horvátországban Izrael néhány napon belül válaszol Bakernek Még megoldatlan a palesztin képviselet Reuter---------------------------­James Baker amerikai külügymi­niszter hétfőn Izraelből való eluta­zása előtt kijelentette, reméli, hogy Jeruzsálem hamarosan elfogadja az arabokkal való béketárgyalásokra vonatkozó amerikai javaslatokat, és hozzátette: bízik abban, hogy Izrael nem fogja elszalasztani a „történel­mi lehetőséget”. Jichak Samir mi­niszterelnök irodája közölte: Izrael feltehetően napokon belül válaszol az amerikai indítványra. Figyelemre méltó fejlemény, hogy a jordániai parlament — órák­kal Baker ammani látogatása után — elutasította mind az amerikai bé­kejavaslatokat, mind pedig azt az egyiptomi ajánlatot, hogy az arab országok szüntessék meg az Izrael­lel szembeni gazdasági bojkottot. Husszein jordániai uralkodó már mind a két pontot elfogadta, így parlamentje most csak borsot tört a király orra alá. A parlament döntése nem befolyásolja Jordánia állás­pontját. Jeruzsálemben Avi Pazner, Sa­mir miniszterelnök szóvivője el­mondta, hogy Baker külügyminisz­ter óvakodott időpontokat említeni azzal kapcsolatban, mikorra várja az izraeli választ. „Én azonban azt mondanám, hogy a válasz inkább napokon, mintsem heteken belül megszülethet” — tette hozzá. Samir kormányfő Baker elutazá­sa után tájékoztatta kormányát a tárgyalásokról. Elmondta, hogy Washington véleménye szerint „forradalmi átalakuláson” ment át Izrael legfőbb ellenségének, Szíriá­nak az álláspontja, s a közel-keleti békeértekezlet már akár októberben összeülhet.­ Baker — a Samirral és az izraeli kormány több tagjával folytatott megbeszélések után — maga is el­mondta, hogy gyors választ ígértek neki. „A miniszterelnök jelezte, hogy rövidesen választ ad javasla­tainkra. Megelégedéssel tölt el, hogy a miniszterelnök és munkatár­sai fontolóra veszik saját álláspont­jukat és a mi indítványainkat egy­aránt, s nagy reményekkel várom válaszukat” — jelentette ki Baker. „Úgy hiszem, történelmi pillanat ta­núi vagyunk. Izrael 43 éve akar közvetlen tárgyalásokat folytatni szomszédaival, s jogosan törekedett erre. Most pedig itt a valós lehető­ség a szemtől szembeni tárgyalá­sokra. Izraelnek ma olyan arab partnerei vannak, amelyek hajlan­dóak megkezdeni a közvetlen tár­gyalásokat” — mondta még újság­íróknak az amerikai külügyminisz­ter. Megegyezte, egyelőre nem ter­vez újabb utazást a térségbe, de ter­vei az izraeli választól is függenek. Avi Pazner, izraeli kormányszó­vivő egy sajtóértekezleten elmond­ta, hogy a még megoldásra váró problémákat a következő napokban tisztázzák. Erre célzott Baker is, amikor említést tett a palesztinok képviseletének kérdéséről. Samir maga is számíthat arra, hogy az iz­raeli koalíció szélsőjobb szárnya komoly akadályokat gördít az eset­leges kompromisszumok elé: Ariel Saron lakásépítési, David Magen gazdasági és Juval Neeman tudo­mányügyi miniszter máris sürgette: Samir mondjon egy újabb „nem”-et az amerikai javaslatokra. Ami a jordániai parlament meg­lepő állásfoglalását illeti, az megfi­gyelők szerint az arabok általános csalódottságának — dühének — ki­fejeződése. Washingtonnak megint sikerült jelentős engedményekre kényszerítenie az arab országokat komolyabb izraeli ellenszolgáltatás nélkül. Gorbacsov üzletet kötött? Titokért modernizálás Washingtoni tudósítónktól A Newsweek című amerikai po­litikai hetilap szerint Mihail Gor­bacsov szovjet elnök érdekes üzle­tet kötött Londonban a hét legfej­lettebb ipari demokrácia vezetői­vel. Mint ismeretes, Gorbacsov ke­ményvaluta segélyt akart kapni a gazdasági élet talpraállításához, de a nyugati vezetők ettől vonakod­tak. James Baker amerikai külügy­miniszter még a csúcstalálkozó előtt azt sugallta, hogy a szovjetek sokat nyernének, ha csökkentenék hadikiadásaikat a nemzeti összter­melés egynegyedéről valamiféle reálisabb összegre és átállítanák hadiiparukat polgári termelésre. Ez utóbbi Gorbacsovtól sem idegen és a következő üzletet ajánlotta a nyugati vezetőknek: ha segítenek a szovjet hadiipar átprofilírozásában, ami magyarul a műszaki tanácsa­dás mellett készpénzt is jelent, ak­kor részt is vehetnek az átállítás­ban, azaz hozzájuthatnak nagy adag, mostanáig féltve őrzött szov­jet katonai titokhoz. A Newsweek szerint a Hetek el­fogadták a zárt ajtók mögött el­hangzott ajánlatot, de változatlanul inkább szaktanácsadást, mint dol­lárt fognak nyújtani Moszkvának. Igaz, Gorbacsov rengeteget nyer­het azzal, hogy a milliárdokat fel­emésztő és semmiféle hasznot sem hozó, sőt Afganisztánban leszere­pelt hadiipar helyén profitot terme­lő polgári üzemekhez jut. A szovjet ajánlat megtételéhez nyilvánvalóan hozzájárult az Öböl­háború is, amelynek folyamán a szovjet hadvezetés a legnagyobb aggodalommal és elkeseredéssel fi­gyelte az amerikai csúcstechnoló­gia szereplését. Legmagasabb szovjet katonai körökben döbben­ten hánytorgatták fel, milyen messze lemaradtak a szovjet esz­közök a komputerizált amerikai felszerelések mögött. Az őket elő­állító elavult gyárak kerülnek tehát átprofilírozásra a hadititkok ellené­ben. A Hetek azonban előbb alig­hanem meggyőződnek a hadititkok modernségéről vagy elavultságá­ról, s csak azután döntenek arról, hogy a szaktanácsadás mellett pénzzel is hozzájáruljanak-e a szovjet hadiipar átprofilírozásához. • Molnár Éva ­TAKARÉKBANK Rt.a TATA központjában (Ady E. u. 17.) műemléki helyreállítással kiépíti a MINI PÁRIZSI UDVART. A befejezés előtt álló üzletházból eladásra ajánlja fel az alábbi tervezett, ill. a vállalkozói ötletek alapján üzemeltethető épületrészeket (helyiségcsoportokat) szabad területeket: Tervezett rendeltetésű: 1. Különálló ingatlanrész: Söröző 2. Cukrászda 3. Boltozatos pince (borozó) Vállalkozói ötlet, ajánlat szerint üzemeltethető: 1. Udvari szabad terület 2. Földszinti üzlettér + vizesblokk 3. Emeleti üzlettér + vizesblokk 4. Új pincerészek. Ajánlatokat a következő címre kérjük: Takarékbank Rt., 1054 Budapest, Szabadság tér 14., dr. Foltin Brúnóné. Felvilágosítást a helyszínen: Buváryné dr. Béres Emőke megyei igazgató ad, Tata, Ady E. u. 16. Ajánlatok beküldésének határideje: 1991. augusztus 15. ________ / _ Szlovák függetlenség csak európai módon MTI ------------------------------­Szlovákia függetlenségét „euró­pai módon” kell megvalósítani, er­re akkor kerülhet sor, ha az Euró­pai Közösség kész lesz elfogadni azt, és befogadni a függetlenné vált országot. Ez 2000 körül válhat le­hetségessé — jelentette ki Jan Car­­nogursky szlovák miniszterelnök a Libération című francia lapnak adott interjújában. A politikus azt mondotta, hogy ha az EK „elutasítaná a független Szlovákia gondolatát és azt mon­daná, hogy egységes Csehszlováki­át akar, vagy semmit”, akkor az el­lenkező hatással járna, felgyorsíta­ná az elszakadás folyamatát. „Ha a szlovákok számára elfogadhatatla­nok a közösségbe történő belépés feltételei, akkor Csehszlovákia szétrobban” — hangoztatta. „Nem brutális szakadással és nem erőszakkal, hanem az Európához történő békés csatlakozással akar­juk megvalósítani a függetlenséget. Az ehhez vezető folyamatnak tisz­teletben kell tartania mind a csehszlovák alkotmányt, mind pe­dig a népek önrendelkezési jogát” — hangoztatta a szlovák kormány­fő, s úgy vélekedett, hogy az első lépés az önrendelkezésről tartandó népszavazás lehetne. Dubcek kilépett (MTI) Alexander Dubcek, az egykori kommunista, az 1968-as „emberarcú szocializmus” kísérletének legendás alakja kilépett a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) nevű, főként liberális értékeket hordo­zó szlovák mozgalomból. Mint a hétfői prágai la­pokban olvasható, Dubcek a­­CTK csehszlovák hír­­ügynökségnek adott nyilatkozatában azzal indokol­ta a szakítást, hogy a mozgalom felhagyott a közép­irányultságú politikai vonallal, és szakadást idézett elő a mozgalom támogatóinak sorában. Kilenc év a szekusfőnöknek (MTI) Kilenc év börtönre ítélték hétfőn Bukarest­ben Iulian Vlad tábornokot, a Ceausescu-féle Secu­­ritate főnökét „népirtásra való felbujtás” bűntetté­nek elkövetéséért. Vlad ügyvédje máris közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen, mivel a vádakat alap­talannak, a kiszabott ítéletet pedig igazságtalannak tartja. A volt román titkosrendőrség egykori veze­tőjének pere kilenc hónapig tartott a legfelsőbb ka­tonai bíróságon. Vladot korábban már — két más vádlott elleni eljárás mellékszereplőjeként — egy­szer négyévi, egyszer három és fél évi szabadság­­vesztésre ítélték, de a büntetések nem halmozód­nak. Powell Moszkvában (MTI) Egy héttel az újabb szovjet—amerikai csúcs­­találkozó előtt hétfőn Moszkvába érkezett Colin Powell, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Dmitrij Jazov védelmi és Alekszandr Besszmert­ih külügyminiszteren kívül fogadja őt Mihail Gorbacsov elnök is. Repülőtéri nyilatkozatában Powell kifejezte reményét, hogy megbeszélései elősegítik a két ország katonai együttműködésének fejlesztését. Powell érkezésé­vel egyidejűleg az ukrán hírügynökség arról szá­molt be, hogy a napokban amerikai katonai küldött­ség járt a kijevi katonai körzetben, ahol előzetes be­jelentés alapján ellenőrzést folytatott a Magyaror­szágról kivont egyik gépesített alakulatnál. A román külügy elégedett (AFP) A román külügyminisztérium hétfőn üdvö­zölte azt a budapesti állásfoglalást, hogy Magyaror­szág tiszteletben tartja a jelenlegi európai határok sérthetetlenségét és a területi integritás elvét. Kereszténydemokrata akadémia nyílik Budapesten (TASZSZ) Vasárnap este egy Prága közelében fek­vő kastélyban befejeződött az európai keresztény­­demokrata pártok háromnapos konferenciája, ame­lyen több mint 30 európai kereszténydemokrata párt képviselői vettek részt. A részvevők döntöttek arról, hogy októberben Budapesten keresztényde­mokrata akadémiát nyitnak, amely elsősorban a kö­zép- és kelet-európai országok polgárai számára rendez szemináriumokat a piacgazdaság környe­zetvédelmi és szociális vonatkozásairól, illetve a nemzeti kisebbségek helyzetéről. Vádemelés Berlinben (MTI) A szövetségi főügyész hétfőn vádat emelt a berlini főtörvényszéken öt egykori állambiztonsági főtiszt ellen. A legnevezetesebb közülük Werner Grossmann vezérezredes (62), aki Markus Wolf nyugállományba vonulása után 1986 novembere és 1990 márciusa között vezette a keletnémet állam­biztonsági szervezet felderítési főosztályát. Gross­­mannt hazaárulással, a másik négyet titkosszolgálat javára végzett kémtevékenységgel vádolják. Ezen­kívül mind az öt személy vádiratában szerepel a vesztegetés. Az egykori állambiztonsági főtisztek szabadlábon várják a per megkezdését. Szovjet-görög tárgyalások (MTI) A kétoldalú kérdések mellett a jugoszláv vál­ság mielőbbi megoldása volt a fő téma a hétfőn kezdődött szovjet-görög tárgyalásokon. Konsztan­­tisz Micotakisz görög kormányfő a nap folyamán Mihail Gorbacsovval vitatta meg a balkáni ország­ban kialakult helyzetet. V ilághíradó KÜLFÖLD 1991. július 23., kedd Jelcin megszervezi hatalmát Moszkvai tudósítónktól Államtanács megalakítására adott utasítást tegnap aláírt rende­letében az orosz föderáció államfő­je, Borisz Jelcin — jelentette az oroszországi információs ügynök­ségre hivatkozva az orosz televízió híradója, a Vesztyi. Az elnök mellett működő taná­csadó szerv titkári tisztségébe Gen­­nagyij Burbulisz került, aki hosszú ideje Jelcin bizalmasa, munkatársa, szóvivője, majd választási kampá­nyának főnöke volt. Ugyancsak az elnök közvetlen környezetéhez tar­tozó politikust, a köztársasági kor­mányfő eddigi első helyettesét, Ju­­rij Kokovot nevezték ki egy másik tanácsadó testület, a föderáció és Oroszország területeinek ügyeivel foglalkozó tanács élére. A közgazdász, aki az orosz mi­niszterelnöki posztra is esélyes volt, a köztársaság külgazdasági tevékenységét is koordinálni fogja. Az elnökhöz közelálló demokra­tikus lapok már korábban is jelez­ték, hogy Jelcin mindkettejüknek vezető szerepet szán csapatában, mint ahogy Szergej Csahrajra is számít. A fiatal jogász az oroszor­szági népképviselők kongresszusá­nak múlt heti, zsákutcába jutott ülésén még a demokrata tábor egyik jelöltje volt a Legfelsőbb Ta­nács elnöki tisztére, mostantól azonban a jogpolitikai kérdésekben illetékes állami tanácsadó posztját tölti be. Jelcin ugyancsak elrendelte egy, az Orosz Föderáció biztonsági ta­nácsának státusát, szerkezetét és tevékenységét rögzítő javaslatok kidolgozására hivatott bizottság létrehozását. Az orosz elnök, aki — miután együttműködési megállapodást írt alá kirgiz kollégájával, Aszkar Akajevvel —, csak tegnap tért vissza Moszkvába a közép-ázsiai köztársaságból, gyors egymásután­ban a második jelentős rendeletét adta ki. Az előző, szombaton aláírt, a munkahelyi pártszervezeteket be­tiltó utasítása vegyes visszhangot váltott ki. A TASZSZ jelentése szerint az orosz kommunista párt képviselői úgy értékelik, hogy az intézkedés mind az alkotmányt, mind a Szovjetuniónak a társadal­mi szervezetekre vonatkozó törvé­nyét sérti, és így érvénytelen. A „Kommunisták a demokráciá­ért” mozgalom viszont helyesli a rendelkezést. Az Alekszandr Ruc­­koj alelnök alapította parlamenti frakcióból kialakult szervezet kez­deményezői tegnap sajtóértekezle­ten közölték ezt, és bejelentették: augusztus 2-án összeül az Oroszor­szág Kommunistáinak Demokrati­kus Pártját megalapító értekezlet. A párt az SZKP keretein belül kí­ván működni, de szükség esetén önállósodni is kész. Taglétszámuk függvényében (becslések szerint már most négy­millió támogatójuk van) az SZKP vagyonának egy részére is igényt tartanak. • Poór Csaba Miki egér a Vörös tér felett MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Magyar-német fegyverügylet? Bonn nem döntött—Budapesten nem tudnak róla MTI-------------------------------­Németország nem döntött sem Magyarország, sem más ország ese­tében arról, hogy elad-e fegyvereket és lőszert a volt keletnémet hadse­reg készleteiből — közölte hétfőn Bonnban Dieter Vogel, a bonni kor­mány szóvivője. A szóvivő a Kiefer Nachrichten című lapban megjelent értesülésekre reagált, amelyek sze­rint Magyarország 340 millió márka értékben kap szovjet gyártmányú fegyvert Németországtól. A fegy­vervásárlási egyezmény tervezete 200 darab T-72-es harckocsi, ezen felül helikopterek, lövegek és lőszer eladásáról szól, s az üzletet Antall József miniszterelnök júliusi bonni villámlátogatásakor politikailag is szentesítették — írta a Kieler Nachrichten, s hozzáfűzte: minden­esetre egyes körökben vélemény­­különbségek vannak annak megíté­lésében, hogy keletnémet fegyvere­ket külföldi államoknak egyáltalán eladjanak-e. A Kiefer Nachrichten értesülései szerint körülbelül 40 ország érdek­lődik a keletnémet készletek iránt, köztük Magyarország, Lengyelor­szág, Románia, Finnország, Dél- Korea és több dél-amerikai állam. MH-információ______________ Az MTI késő délután érkezett hí­rével kapcsolatban lapunk telefonon megkereste Marinovich Endre kabi­netfőnököt, akitől azt kérdeztük, hogy igazak-e a német lap értesülé­sei. A kormánytisztviselő kijelentet­te: ő nem tud arról, hogy Németor­szággal egy ilyen fegyvervásárlási egyezmény megkötéséről született volna megállapodás. • D. B. Bush görög-török körútja A ciprusi rendezés nem kerül közelebb Reuter---------------------------­George Bush amerikai elnök teg­nap hazautazott Törökországból, de még aznap kiderült, hogy utazásá­nak egyik célja — a ciprusi válság rendezése — egy lépéssel sem ke­rült közelebb a megoldáshoz. A ciprusi kormány szóvivője ugyanis elutasította Ankara — Bush által is támogatott — tárgyalási javaslatát. George és Barbara Bush vasár­nap a Boszporuszon hajókázott, miután szombat óta, Cipruson kí­vül, az iraki helyzetről, a Közel- Keletről és a szilárd török—ameri­kai kapcsolatokról folytatott tárgya­lásokat Turgut Özal miniszterel­nökkel. A ciprusi kérdés már csak azért is kiemelt helyet foglalt el a megvitatott kérdések között, mert ez az ügy élesen szembeállítja Gö­rögországot és Törökországot, kí­nos helyzetet teremtve nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az Európai Közösségnek is. Mindkét ország tagja a NATO-nak, Athén még az EK-nak is, s a két szövetség többi tagállama néha kényszerűen lavírozik a két nyugati szövetséges álláspontja között. Akis Fantis, a ciprusi kormány szóvivője Bush elnök hazautazása után nyomban kijelentette: ideje lenne már a ciprusi kérdés lényegé­re, nem pedig a procedurális eljárá­sokra összpontosítani a figyelmet. A szóvivő közölte: kormánya eluta­sítja Ankarának a négyoldalú tár­gyalásokra tett javaslatát, amelyről Bush elnök szombaton azt mondta: „A négyoldalú tárgyalások kínálják a legnagyobb reményt a békére, s egyben a ciprusi kérdés békés meg­oldására.” A szóvivő ragaszkodott ahhoz a korábbi ciprusi javaslathoz, amely tízoldalú megbeszéléseken véli megoldhatónak a válságot. Ankara­­ és a ciprusi török kö­zösség — azt szeretné, ha a tárgya­lóasztal mellett Görögország és Tö­rökország, valamint a ciprusi török és görög közösség képviselői fog­lalnának helyet. Ciprus szerint vi­szont a tárgyalásokon részt kell vennie a török, a görög és a ciprusi kormány képviselőinek, a ciprusi török és görög közösség meghatal­­mazottainak, valamint a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának. Ciprus 1974 óta szögesdróttal megosztott ország: török csapatok ekkor özönlötték el a sziget északi részét, majd kiáltották ki ezen a te­rületen 1983-ban a szeparatista cip­rusi török államot , amelyet egye­dül Ankara ismer el. Ciprusi kormánykörökben azon­ban jó visszhangja volt annak, hogy Ankarában Bush elnök többször is beszélt a ciprusi válságról: vélemé­nyük szerint ezzel Washington is elismeri a görög cipriótának azt a régóta hangoztatott álláspontját, hogy a megoldás kulcsa Törökor­szág kezében van.

Next