Magyar Hírlap, 1991. augusztus (24. évfolyam, 179-191. szám)
1991-08-01 / 179. szám
L MAGYAR HÍRLAP Horvátországban továbbra is dörögnek a fegyverek MTI ------------------------------Horvátország szerdán bejelentette, hogy további harcoló alakulatokat mozgósít és megerősíti harckészültségét, miután újabb heves összecsapások zajlottak le horvátok és szerb szabadcsapatok között — jelentette a Reuter brit hírügynökség. A köztársaság legmagasabb rangú katonai és polgári vezetőiből álló legfelső tanács bejelentette: még több rendőrt és tartalékos nemzeti gárdistát hívnak be azokban a körzetekben, ahol a legnagyobb a feszültség. Javaslat született arra vonatkozóan, hogy a horvát intézmények hajtsanak végre mozgósítást a kritikus körzetekben és más helyeken, ha ez szükségessé válik. Az eszéki rádió híradása szerint heves lövöldözés volt szerdára virradóra Eszék (Osijek) környékén. A tüzérségi és gyalogsági fegyverekből mintegy negyven percen át érkező lövések a rádió szerint az öt kilométernyire fekvő Tenye (Tenja) irányából jöttek. A város egyik lakónegyedébe nyolc gránát csapódott be. Áldozatokról egyelőre nem érkeztek jelentések, és azt sem tudni, ki adta le az első lövéseket. A Tanjug emlékeztet arra, hogy a térségben jelen vannak a horvát nemzeti gárda katonái, a szerb kisebbségű falvak fegyveresei és a jugoszláv központi hadsereg egységei egyaránt. A Reuter szerda reggeli összefoglalója szerint a Kostajnica horvát faluban történt keddi incidens során jugoszláv repülőgépek rakétákkal lőtték a település iskoláját, orvosi rendelőjét, és egyik lakóépületét. A rakétatámadásnak egy halottja és hat sebesült áldozata volt. A belgrádi rádió azt jelentette, hogy a pilóták azért nyitottak tüzet, mert horvát rendőrök és nemzeti gárdisták előzőleg rálőttek a repülőgépekre. A szerb parlament jóváhagyta az új kormány összetételét, amelyben a 25 tagú testületből a Szocialista Párt 21 fővel képviselteti magát, míg 4 kormánytag párton kívüli. Az új szerb kormányban a védelmi, a tájékoztatási, a környezetvédelmi, a külügyi, a munka- és szociálisügyi tárcák élén történt személycsere. Struga és Kuba között — aki tud, menekül, akinek nem jut más, az állatszállító ketrecben Mn külföldi képszerkesztőség Megrendítő adatok a romániai árvízről Bukaresti tudósítónktól Egy moldovai közmondás szerint a tűztől még megmenekülhet valaki, a víz azonban mindent elpusztít. Nos, ennek az igazságnak a második részét ugyancsak tragikus körülmények között tapasztalhatták meg a térség lakói, hiszen a hétfő hajnalban rájuk törő árvíz eddig összesen 68 halálos áldozatot követelt, ötven személyt nyilvánítottak eltűntnek, az összeomlott, tönkrement, illetve elöntött házak száma immár megközelíti a nyolcezret, a hajléktalanoké pedig a 13 ezret; 12 ezer hektáron ment tönkre a termés, az állatállományt pedig hozzávetőlegesen hatezres veszteség érte. A természeti katasztrófa a leginkább Bacau megyét sújtotta. A Romania Libera című napilap helyszínről tudósító riportere megdöbbentő képet rajzol a térségről. Racciuni községben például a víz szintje elérte a másfél métert, és miután az ár elvonult, mindent beborított a félméteres bűzös iszapréteg. A tudósító leírja, amint az iszapból egy terhes anya puszta kézzel kaparta elő férjét, aki csodával határos módon életben maradt. A község tragédiáját egyébként az okozta, hogy a nyolcvanas évek elején a bacaui pártszervek felületes tervek alapján, csupán az anyagtakarékosságot tartva szem előtt, a település közvetlen közelében gátat rögtönöztek, amelyet most egyszerűen elsodort a mögötte felgyűlt víztömeg. Nagy károkat szenvedett a világhírű román tornásziskola, Onesti városa is, ahol az egyik lakónegyed házainak kilencven százalékát elpusztította az ár. A Bacau megyei prefektúra egyébként szerdán a hajnali órákban operatív ülésen elemezte, melyek a legsürgetőbb intézkedések a természeti csapás súlyos következményeinek felszámolása érdekében. Az első segélyek már meg is indultak az ország minden részéből az érintett vidékek felé, szerdán délelőtt a katonai helikopterekkel tíz tonna hús, 13 tonna kenyér, jelentős mennyiségű tejpor, ruhanemű érkezett ide, a Székelyföldről és más vidékekről ötvenezer üveg ásványvizet küldtek. A kormány tájékoztatási főigazgatóságának szerdai adatai szerint az ideiglenesen végzett becslések alapján mintegy hárommilliárd lejre tehető az összkár. Moldovában egyébként szerdára sokat javult az időjárás. Ennek köszönhetően a kedden este még aggasztóan dagadó és áradó Szeret folyó szintje ma már a legtöbb szakaszon stagnál, néhol apad. Mindez jelentős mértékben megkönnyíti a katonai és polgári mentőalakulatok munkáját, a segélyszállítmányok célba érését. • Bogdán Tibor Amerikai nagykövetjelöltek MTI -----------------------------Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa kedden elfogadta Robert S. Strauss washingtoni ügyvéd, demokrata párti politikus jelölését a moszkvai nagyköveti posztra. A 73 éves Strauss a Fehér Házzal együtt kételkedik abban, hogy érdemes-e nagyarányú kormányzati támogatást adni a Szovjetuniónak — jegyezte meg az AP hírügynökség, idézve Strauss egy korábbi meghallgatáson tett kijelentését. Az ügyvéd a megbízatás fejében feladja washingtoni irodáját, ahol másfél év alatt 4,5 millió dollárt keresett, s beéri a nagykövetnek járó évi 115 300 dolláros fizetéssel. Az amerikai szenátus ugyancsak jóváhagyta Robert M. Kimmitt kinevezését az Egyesült Államok németországi nagyköveti posztjára. A briliáns 1. Tökéletes fény hatásúra csiszolt gyémánt. 2. Tökéletes, káprázatos, remek (tárgy, cselekedet) Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémia Kiadó, 1974.. ön minden filmesdobozban briliánst kap. Fájó tökéletességet, A világ leggyönyörűbb képeit. Azt is, ami tegnap még álom volt. Ma pedig úgy ismerik: Fujifilm. Most szeretnénk a tökély mellé még valamit adni önnek. Egy igazi briliánst. 1991. július 29-től a Magyar Hírlapban talál egy, a Fujifilm Magyarország Kft. címével ellátott nyereményszelvényt. Ha ezt címünkre egy Fujifilmesdoboz levágott tetejével visszaküldi, mi ennek adjuk a tökéletes egy darabját. Egy több százezer Ft értékű igazi briliánst. A PLESS & FOX ékszerüzletből. i._______________________________________________________________________ Fujifilm Magyarország Kft., 1364 Budapest, Pf. 171. Beküldő neve: Címe:.............................................................................. Prágában a C változatról (MTI) Jozef Vavrousek miniszter, a csehszlovák szövetségi környezetvédelmi bizottság elnöke ismételten hangoztatta azt az álláspontját, hogy Bős-Nagymaros kérdésében az eddig kinyilvánított hajthatatlanság hosszú időre megronthatja Csehszlovákia kapcsolatait Magyarországgal. Vavrousek a Lidove Novinynak adott interjújában azt is sejteni engedi, hogy a szövetségi kormányülésen ő a tárgyalások folytatását szorgalmazta. Aggasztónak találja, hogy a két fél álláspontja szögesen ellentétes. Beismeri, maga is két malom közt őrlődik, mert úgy ítéli meg, hogy ha makacsul szembeszegül a C változattal, akkor elveszíti annak lehetőségét, hogy közvetítőként avatkozhasson be a dolgok menetébe. A többségi állásponttal ellentétben Vavrousek a tárgyalások folytatását szorgalmazza. A C változatról konkrétan a következőket mondta: — Rengeteg pénzbe fog kerülni és további földterületeket tesz tönkre. Mire elkészül, óriási problémák lesznek az üzemeltetéssel. Havanna szelektíven Figyel a moszkvai csúcsra (MTI) Miközben a moszkvai szovjet— amerikai csúcsértekezleten Bush amerikai elnök többször is szorgalmazta a Kubába irányuló szovjet segélyszállítmányok csökkentését, a szigetországban hangsúlyozottan emlegetik azokat a moszkvai állásfoglalásokat, melyek szerint a Szovjetunió nem enged az amerikai nyomásnak. A Granma, a kubai párt lapja kedden Ignatyenko szovjet elnöki szóvivőre hivatkozva közölte azt, hogy a Szovjetunió teljesíti Kubával kötött megállapodásait, ugyanakkor a rádió és a tv-híradó is beszámolt kedden arról, hogy George Bush a további szovjet—amerikai közeledés egyik fő akadályának nevezte Kuba szovjet támogatását. A kubai hírközlő eszközök ugyanakkor nem tettek említést az amerikai elnöknek arról a keddi kijelentéséről, miszerint az Egyesült Államok nem jelent fenyegetést Kuba számára, s ezért nincs szükség a Szovjetunió több millió dolláros kubai katonai segélyeire. Iszlámábádi nyilatkozat (MTI) Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget kedden az afgán kormányellenes erők, valamint Pakisztán és Irán képviselőinek kétnapos megbeszélése. A közös nyilatkozat utal rá, hogy az ENSZ béketerve — amely tűzszünetet, ideiglenes kormány megalakítását és általános választásokat ír elő — alapul szolgálhat a konfliktus békés rendezéséhez. A dokumentum ugyanakkor rámutat, hogy a szovjetbarát Nadzsibullah elnöknek le kell mondania, és sem ő, sem pedig pártja nem vehet részt a megalakítandó ideiglenes kormányban —jelentette szerdán a Reuter brit és az AFP francia hírügynökség Samir a megszállt területekről (MTI) Jichak Samir izraeli miniszterelnök kedden ismét közölte, hogy Izrael sohasem fog visszavonulni az ország által megszállt területekről, mivel azok a politikus szerint a zsidó nép „örök otthonának” részét képezik. Az AP amerikai hírügynökség szerint Samir egy jeruzsálemi egyetemen elmondott beszédében külön hangsúlyozta, hogy Izrael semmiféle nemzetközi konferencián sem hajlandó megvitatni Jeruzsálem státusának kérdését. Az egyiptomi Al Ahram című napilap szerdai számában a béke legnagyobb akadályának nevezte Samirt, s azt vetette a politikus szemére, hogy képtelen megszabadulni azon elképzelésétől, mely szerint a palesztin népnek semmire sincs joga: sem független államra, sem földre, sem pedig önrendelkezésre. Kuvaiti dilemma (MTI) A kuvaiti lakosság megosztott abban a kérdésben, hogy biztosítsák-e a választójogot az ország női lakosságának. Az Al-Kabasz című helyi lap közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek 51,8 százaléka ellenzi, 46,4 százaléka pedig támogatja a nők egyenjogúsítását. Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir asz-Szabah kuvaiti emír az Öböl-háború befejeződése után nagyra értékelte a nők szerepét az ellenállásban, és ígérete szerint megvizsgálják azt a lehetőséget, hogy az 1992 októberében tartandó parlamenti választásokon ők is szavazhassanak. Az egyiptomi Al-Ahram című lap értesülése szerint a kuvaiti hatóságok engedélyezték az iraki megszállók által felállított egykori ideiglenes kuvaiti kormány tagjainak, hogy „visszatérjenek korábbi elfoglaltságukhoz”. Eszerint a kollaboránosokat nem állítják bíróság elé. Imelda Marcos hazatérhet (MTI) A Fülöp-szigetek kormánya engedélyt adott Ferdinand Marcos egykori diktátor özvegyének és családjának hazatérésére. Imelda Marcos öt évet töltött száműzetésben — jelentette szerdán az AP amerikai hírügynökség. A kormány illetékese a hírhez hozzátette, hogy Imelda Marcos ellen adócsalás miatt vádat fognak emelni Manilában. Továbbra sem engedélyezik a diktátor hamvainak hazaszállítását Hawaiiból, ahol 1989 szeptemberében elhunyt. A Marcos családot 1986-ban népfelkelés űzte el a Fülöp-szigetekről. Irak még mindig titkolózik (MTI) Irak újból megpróbálta eltitkolni nukleáris berendezéseit és atomprogramjának részleteit az ENSZ-megbízásból a helyszínen vizsgálatot végző Nemzetközi Atomeneregia Ügynökség (IAEA) küldöttsége előtt áll az ENSZ Biztonsági Tanácsának kedden elküldött jelentésben, melyet Hans Blix, a bécsi székhelyű IAEA igazgatója készített. Az iraki nukleáris berendezések vizsgálatára jelenleg már a negyedik ENSZ-küldöttség tartózkodik az arab országban. Ezenkívül eddig egy-egy, a vegyifegyverek és ballisztikus rakéták megsemmisítését ellenőrző ENSZ-delegáció járt Irakban. Az AP értesülései szerint még további tíz ENSZ-vizsgálatot terveznek az országban — augusztusban például két küldöttség a vegyi fegyverek, egy harmadik a biológiai fegyverek, egy negyedik pedig a ballisztikus rakéták megsemmisítését ellenőrzi majd a helyszínen. Vasúti merénylet a Szovjetunióban (MTI) Tizenöt személy életét vesztette és ugyanannyian megsebesültek szerdán hajnalban, amikor pokolgép robbant egy személyszállító vonaton a Moszkvát Bakuval összekötő vonalon, Mahacskala dagesztáni város közelében — jelentették be hivatalos forrásokból. Az év eleje óta ezen a szakaszon ez az ötödik ilyen jellegű merénylet. A hatóságok szerint most is felforgató akció történt. Az ügyben a szovjet és az azerbajdzsán KGB megkezdte a nyomozást. VIlÁGHÍRADÓ KÜLFÖLD Halálos incidens a litván határon MTI---------------------------— Ismeretlen fegyveresek szerdára virradóra géppisztollyal agyonlőttek hat litván határőrt illetve vámtisztiviselőt a litván—belorusz határmenti Medininkainál — hetedik társuk a kórházban halt bele sérüléseibe. A támadásnak, amelynek nyomait odaérkező turisták fedezték fel, a litván rádió és televízió jelentése szerint két sebesült áldozata is volt. A hírügynökségi összefoglalók szerint a szerda hajnali volt a legsúlyosabb támadás, amelyet litván vámposztok ellen az utóbbi időszakban végrehajtottak. A szovjet belügyminisztérium Litvániában állomásozó különleges rendeltetésű rendőri egységeinek (OMON) vezetője szerdán Vilniusban kijelentette: az egységhez tartozó katonáknak semmi közük sincs a támadáshoz. Mint a TASZSZ hírügynökségre hivatkozva az AFP beszámolt róla. Boleslav Makutinovic kapitány, az OMON litvániai vezetője közölte: az incidens időpontjában a kommandó mindegyik tagja a laktanyában tartózkodott. A litvániai határőrállomás megtámadása miatt sajnálkozását, az áldozatok családtagjainak pedig együttérzését fejezte ki Mihail Gorbacsov szovjet elnök — jelentette Moszkvából a Reuter brit hírügynökség. A szovjet államfő megígérte, hogy kezdeményezi a litvániai esemény azonnali kivizsgálását. Ebbe bevonják a litván és a belorusz biztonsági szolgálat tisztségviselőit, valamint Vlagyimir Krjucskovot, a szovjet KGB vezetőjét is. Bush amerikai elnök is kifejtette véleményét: igazságtalan lenne — mondotta—, ha a litvániai fegyveres incidenst a balti államok a Kremllel való politikai csatározásokra használnák fel. Felszólította a feleket, hogy közvetlen tárgyalásokon tisztázzák nézeteltéréseiket. / 1991. augusztus 1., csütörtök Aláírták a START-egyezményt • Folytatás az 1. oldalról A szakértők szerint a rendkívül összetett dokumentum egyebek között előírja, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok hathatezerben maximálja a stratégiai rakétafegyverekre telepített „megszámlálható” nukleáris tölteteinek számát. Ezen belül 1540-nél nem lehet több a legfeljebb 154 nehéz interkontinentális rakétán elhelyezett robbanófejek mennyisége, de ez a korlátozás csak a Szovjetuniót érinti. SS-18 típusú rakétáinak számát a felére kell csökkentenie, míg az USA, amely ezzel a fegyverkategóriával nem rendelkezik, csak arra vállal kötelezettséget, hogy a jövőben sem épít ilyeneket. A szerződés ugyancsak érinti a tengeralattjárókra telepített ballisztikus rakétákat, és a nehézbombázókat, de nem vonatkozik a tengeri telepítésű, nagy hatótávolságú robotrepülőkre. Ugyanakkor politikai nyilatkozatban vállalnak kötelezettséget az aláírók, hogy ezek száma, mindaddig amíg a szerződés érvényben van, nem haladja meg a 880-at. A 15 évig érvényes megállapodás, amely újabb 15 esztendőre meghosszabbítható, ha nem váltja fel új egyezmény, bonyolult ellenőrző mechanizmust is előír, a kontroll 13 féle formáját teszi lehetővé. Az okmány jelentőségét hangsúlyozva a megfigyelők nem csak arra mutatnak rá, hogy általa jelentősen csökkent egy esetleges atomháború kitörésének veszélye, hanem arra is, hogy ez csak az első lépés a hadászati támadó fegyverek korlátozásának útján, és a két nagyhatalom felelős tisztségviselői már bejelentették: folytatják az újabb intézkedések előkészítését. Az aláírási ceremónia előtt Bush és Gorbacsov a Szovjetunióban az új föderációs állam jelképének számító Novo-Ogarjevói elnöki rezidencián randevúzott. A kedden megkezdett napirend folytatásaként a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit és nemzetközi problémákat tekintették át. Tegnap kora este megtartott sajtóértekezletükön az államfők bejelentették: közös nyilatkozatot fogadtak el a jugoszláviai és a közel-keleti helyzetről. A Jugoszláviáról szóló dokumentum egyebek között a tűzszünet megőrzését, a Helsinki Záróokmány, valamint a Párizsi Carta elveinek tiszteletben tartását szorgalmazza, míg a közel-keleti helyzetről szóló deklaráció tartalmára Bush csak utalt, amikor kijelentette: az eddiginél optimistább. Szavaiból kitűnt, hogy valamelyest javultak a békekonferencia összehívásának esélyei. Baker külügyminiszter a csúcs után nyomban a térségbe utazik, és továbbra is együttműködik e kérdést illetően szovjet kollégájával Alekszandr Besszmertnihhel. Bush közölte: a Szovjetunió és az Egyesült Államok azon fáradozik, hogy októberben megrendezhessék a régen várt közel-keleti békekonferenciát. Az eszmecserén szó volt a középamerikai régióról is. Bush nagy érdeklődést mutatott a szovjetunióbeli belső helyzet iránt, és tárgyaló partnere úgy vélte, őszinte szolidaritást tanúsított. Ugyanakkor a balti államok problémájáról, amelyet ugyancsak nyomatékosan említett meg Moszkvába érkezését követően, az amerikai elnök kifejtette álláspontját a megbeszéléseken. Az amerikai elnök ismét megerősítette keddi kijelentését, amely szerint hazatérve ratifikálás céljából a kongresszus elé terjeszti a szovjetamerikai kereskedelmi megállapodást, és arra fog törekedni, hogy Moszkva megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Washingtontól. Kommentárunk a START-egyezményről a 7. oldalon. • Poór Csaba Újabb washingtoni beszélgetés Csóti Györggyel Eszmecsere a kisebbségekről Washingtoni tudósítónktól A washingtoni látogatáson lévő Csóti György képviselő (MDF), a parlament külügyi bizottságának alelnöke útja vége felé ismét beszélgetett tudósítónkkal a néhány nappal korábbi interjú és szerda esti hazautazása közötti eseményekről. Csóti György kétnapos konferencián vett részt a hét elején. A konferenciát az IDU, az International Democratic Union — Nemzetközi Demokratikus Unió — rendezte a világ pillanatnyilag legégetőbb politikai kérdéseiről, az új világrendről, az Öböl-válság utáni politikai helyzetről, a Szovjetunióról, Jugoszláviáról és Európa biztonságáról. Megjelent a konferencián Lawrence Eagleburger, a kelet-közép-európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár is, akivel Washingtonban nemrég Jeszenszky Géza külügyminiszter is találkozott. Csóti Györgynek alkalma nyílt arra, hogy a konferencia szünetében Jugoszláviáról beszélgessen az amerikai politikussal. Mint Lawrence Eagleburgertől hallotta és tudósítónknak elmondotta: „Amerikában pillanatnyilag nem látnak megoldást a jugoszláviai helyzetre. Politikai nyomást nem akarnak gyakorolni Belgrádra, azon kívül, hogy támogatják az Európai Közösség lépéseit.” Az óvatos, talán túlzottan is óvatos hozzáállás volt az amerikai külügyi államtitkár és a magyar képviselő egyik témája. A másik az európai kisebbségi probléma. Csóti Györgynek az a benyomása, hogy Amerikában, ebben a fiatal és egészen más problémákkal küszködő országban nem értik egészen tisztán a nemzetiségek helyzetét Európában. Csóti György a konferencián megragadta az alkalmat, hogy felszólalásában és a megjelent amerikai politikusokkal folytatott négyszemközti beszélgetéseiben is hangsúlyozza: „Európában a többség másként gondolkodik erről a kérdésről, mint Amerika. Azt javasoltam, tanulmányozzák több száz évre visszamenőleg Európa történelmét. Utána szánják rá az időt hosszas, kimerítő helyszíni tanulmányozásra is.” A konferencia zsúfolt programja ellenére Csóti György arra is talált időt, hogy találkozzék az amerikai magyar emigráció képviselőivel egy viszonylag formális előadás keretében, és egy másik, kevésbé formális, inkább baráti összejövetelen, ahol ugyancsak nagy érdeklődés fogadta a magyar képviselő szavait. Csóti György szerdán még egy búcsúlátogatást tett a kongresszusban, ahol további befolyásos törvényhozókkal találkozott, köztük Christopher Dodd szenátorral, a szenátusi külkapcsolatok bizottságának tagjával. A magyar politikus végezetül újra hangsúlyozta: „akárhová mentem, négyszemközti tárgyalásra, vagy konferenciára, Magyarországot, Lengyelországot és Csehszlovákiát mindig mindenki mindenhol kiemelte, és ez nagyon jólesett.” • Molnár Éva