Magyar Hírlap, 1991. október (24. évfolyam, 230-242. szám)
1991-10-01 / 230. szám
Állandó mellékleteink: hétfőn Sport Revü,kedden Heti Patika, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 12:50 FORINT 1991. október 1., kedd A grúz államfő haladékot adott az ellenzéki fegyvereseknek Moldovában is vérontás fenyeget Moszkvai tudósításunk Grúziában vasárnap éjjel páncéltörő gránát robbant az ellenzék állaaánál, és a lövöldözések legallbb egy tucat sebesültet követeltek. Ugyanakkor még sokkal súlyosabb összecsapások veszélye is fenyeget, mert Tbiliszi több stratégiai pontját már megszállták Gamszahurdija vidékről feláramlott hívei. Az államfő tegnap rendeletében újabb haladékot adott az ellenzéket támogató fegyveres alakulatok leszerelésére, s ha október harmadikán déli tizenkét óráig leteszik a fegyvert, nem indul ellenük eljárás az elmúlt két hónapban kifejtett tevékenységük miatt. Aligha valószínű, hogy a nemzeti gárda azon része, amely Kitovani nevű parancsnokukkal az élen szembefordult Gamszahurdijával, engedelmeskedik a felszólításnak. Ugyancsak vérontással fenyeget a dubosszari helyzet. A Moldovához tartozó Dnyeszter menti várost szinte ellepték a Kisinyovhoz hű rendőrök, önkéntesek és OMON- osok, vagyis kommandósok. A terület oroszlakta városaiban viszont egymást érik a tüntetések, és a lakosság támogatást ígért Dubosszarinak. Oroszország több parlamenti képviselője kijelentette, ha vérontás lesz, köztársaságuk minden kapcsolatot megszakít Moldovával. Egyelőre azonban folynak az egyeztetőtárgyalások az érintettek között, kevés eredménnyel. Moldova ipara lényegében a Dnyeszter mellett van, a terület lakosságának túlnyomó része viszont nem román, s tart attól, hogy Moldova egyesül a szomszédos Romániával. A háromszínű román zászlónál — mint az orosz televízió műsorvezetője fogalmazott — még a sarlókalapácsos vöröset is kevésbé találja félelmetesnek. Valamit enyhült viszont a feszültség Tádzsikisztánban, ahol a parlament feloldotta a rendkívüli állapotot. Ugyanakkor kérdés, egyéb döntéseivel ki tudja-e elégíteni a törvényhozó testület az épület előtt immár egy hete tüntető tömeget. Főként ha figyelembe vesszük, hogy az ideiglenes köztársasági elnök évekig vezette Tádzsikisztán Kommunista Pártját, a képviselők kilencvenöt százaléka pedig legalábbis a puccs előtt kommunista volt. Mindenesetre a demokraták optimisták, márcsak azért is, mert az ugyancsak kommunistaellenes Iszlám Párt bejelentette, még nem jött el az ideje egy iszlám köztársaságnak. • Folytatása a 2. oldalon A grúz ellenzéket támogató nemzeti gárdisták egy tbiliszi magaslaton fotó: ht press gamma A TÁRKI és a Medián felmérése az expóról Egyre többen közömbösek A világkiállítással kapcsolatos vizsgálatsorozatból jól nyomon követhető az expóval kapcsolatos közhangulat hullámzása — olvasható a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés és a Medián Közvélemény- és Piackutató Kft. legfrissebb felmérésében. A tavaly decemberi hangulati mélypont után 1991 tavasza fordulatot hozott. A budapestiek számottevő része elfogadta a vállalkozói alapon megrendezhető expó gondolatát, és ez megnövelte a rendezvény híveinek számát. Áprilisban még a budapestiek négyötöde mondta, örülne, ha sor kerülne világkiállításra, de a májusi bécsi népszavazást követően — ahol az osztrákok nemmel szavaztak — már kevesebb mint kétharmad volt ez az arány. Azóta pedig tovább csökkent a világkiállítás népszerűsége, szeptember végén a budapestieknek már csak 59 százaléka válaszolta azt, hogy örülne a világkiállításnak. A változás a vélemények halvány átstrukturálódását jelzi, ugyanis gyakorlatilag nem változott azok aránya, akik nem örülnének a világkiállításnak, de határozottan nőtt a közömböseké. A középiskolát és az egyetemet végzettek kétharmada, a nyolc általánost végzettek valamivel több mint fele (55 százalék), míg az ennél kevesebb osztályt végzettek alig egyharmada örülne az expónak. A közömbösek aránya éppen fordítva alakul, a világkiállítást határozottan ellenzők száma pedig minden iskolai végzettség szerinti csoportban azonos. A világkiállítással kapcsolatos általános érzelmi beállítódásban szemlátomást kevéssé játszanak szerepet pártpolitikai megfontolások. A nagyobb pártok támogatóinak többsége ugyanis örülne a világkiállításnak. Az MDF-szimpatizánsok körében 78 százalék, a Fideszszavazók körében 69 százalék, az SZDSZ-szel azonosulók körében pedig 55 százalék a támogatók aránya. A „most vasárnapi választásokról” mindenképpen távol maradók körében viszont az átlagnál lényegesen kevesebben (35 százalék) rokonszenveznek az expó gondolatával. A tavaszi optimizmushoz képest jelentősen csökkent azok aránya is. • Folytatása a 8. oldalon Göncz elnök még mérlegel MH-információ Alaposan feladta a kérdést Göncz Árpád köztársasági elnöknek a miniszterelnök azzal, hogy — az Alkotmánybíróság döntése után — változatlan formában ismét előterjesztette a televízió és a rádió kinevezésre szánt alelnökeinek listáját. A politikai közvélemény izgatottan várja, vajon mit és mikor fog dönteni az elnök. Munkatársunk a köztársasági elnöktől kérdezte meg, mikorra várható a döntés? — Egyelőre még nem tudom — mondta az elnök —, most tartok ott, hogy végiggondoljam a dolgot, mérlegeljem a lehetőségeket. A végeredményről természetesen mindenkit tájékoztatni fogok. • L. L J. Antall ma felszólal az ENSZ-ben Jöjjenek, segítsenek az amerikai magyarok MTI -----------------------------------— A nyugati magyarság kettős kötődése régi és új hazájához sokat segíthet: jöjjenek, támogassanak bennünket tudásukkal, kapcsolataikkal, és legyenek türelmesek a felszabadult országgal szemben — mondotta amerikai magyaroknak Antall József. A kormányfő vasárnap este, röviddel az Egyesült Államokba való érkezése után, New York és környéke magyarságának több száz képviselőjével találkozott a magyar külképviseletek székházában. Antall József tegnap az MDF amerikai szervezetének képviselőivel találkozott, majd fogadta Henry Kissinger volt külügyminisztert. " Az a véleményem, hogy az amerikai kormánynak elsőbbséget kell adnia Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia támogatásának, s e három országot mielőbb integrálni kell az Európai Közösségbe — mondotta tegnap az MTI tudósítójának Henry Kissinger. Jól megértették egymást (úgy is, mint történészek), és nézeteik sok tekintetben egybevágtak — mondotta a találkozóról Antall József. Nézete szerint kívánatos a szovjet térség stabilizálódása, nem kell attól tartani, hogy az ország egyhamar oly mértékben megerősödik, hogy ismét terjeszkedő törekvései lehetnének. Antall József a nap folyamán találkozott az MDF amerikai szervezetének tagjaival, majd ebéden vett részt vezető amerikai pénzügyi és gazdasági szakemberekkel. Antall József ma szólal fel az ENSZ közgyűlésén. November végén EK-társulás MTI-----------------------------------November végére létrejöhetnek a társulási megállapodások Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal azt követően, hogy a Tizenkettek miniszteri tanácsa elfogadta a tárgyalási mandátum módosítását — mondotta tegnap Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának elnöke. A megállapodás lehetővé teszi a társulási tárgyalások érdemi felújítását. Az EK miniszteri tanácsában létrejött kompromisszum a közösségbe irányuló marhahúsexport kérdésében a következőket tartalmazza: az eddigi behozatal öt éven át évi 10 százalékkal növelt mennyiségére a közösség évi 20 százalékos lefölözéscsökkentést ad három egymást követő évben, így a három társuló ország összesen évi 1100 tonnával több marhahúst exportálhat kedvezőbb feltételekkel, de ebből levonják azt a mennyiséget, amelyet a tizenkettek finanszírozásával a Szovjetunió vásárol tőlük. Franciaország elérte, hogy a három ország számára engedélyezett évi 425 ezer fős élőállat-behozatali keret nem teljes kihasználtsága esetén is — ha a piaci helyzet ezt szükségessé teszi , életbe léptethesse a védőklauzulát. MA Akik aláírták a Nyilvánosság Klub felhívását 6. oldal A Fekete Doboz az EKA-videóról „Nyilatkozat Alulírott dr. Kónya Imre a Független Jogászfórum képviselőjeként hozzájárulok, hogy a Tv 2 2 levetítse az ELLENZÉKI KEREKASZTAL című 5 részes dokumentumfilmet, melyet a Fekete Doboz videó-folyóirat készített 1989-ben. Budapest, 1990. február 23.” 7. oldal Schagrin: gyorsul az előprivatizáció A harmadik negyedév végén vagyunk. Rövidesen elkészülnek a statisztikák a belkereskedelem helyzetéről, de addig is megkértük Schagrin Tamás kereskedelmi államtitkár-helyettest, hogy értékelje a belkereskedelem helyzetét. 8. oldal A román Walesa lett volna a kormányfő? Puccskísérlet a bányászokkal Bukaresti tudósítónktól Talán a Zsil-völgyi bányászok legújabb bukaresti kalandozásai sem keltettek akkora szenzációt a román közvéleményben, mint Gelu Voican Voiculescu szenátor tegnapi bejelentése, miszerint az országban kiterjedt összeesküvői hálózat működik. Az értesülések szerint a februárban létrejött szervezet tagjai irányították volna a háttérből a múlt heti Zsil-völgyi bányászakciót, amelynek során pontosan előkészített stratégia alapján mozgatták a felvonuló tüntetőket a fővárosban, konkrét hadi feladatokat jelölve ki számukra. A szovjet puccs kudarcából okulva ők alulról akarták megszervezni a hatalomátvételt, bekapcsolva a forgatókönyv gyakorlatba ültetésével a hírszerzés, a belügyminisztérium és a honvédelmi minisztérium több emberét is. Nagyratörő terveik között szerepelt Ion Iliescu államfő meggyilkolása is. A bukaresti drámai napok alkalmával erre csupán azért nem került sor, mert a karhatalmi alakulatok nem várt erőkkel vonultak fel, és kemény ellenállást tanúsítottak, így aztán beérték Petre Roman és kormánya lemondatásával. A szenátornak arra is vannak adatai, hogy a legutóbbi bukaresti bányászfelvonulás vezetője, Miron Cosma, a Zsil-völgyi bányászszakszervezetek ligájának elnöke — aki egy idő óta Lech Walesa szerepében tetszeleg — maga is az összeesküvők embere volt, akinek a puccs sikere esetén miniszterelnöki tisztséget ígértek. Gelu Voican Voiculescu hosszú lajstromot terjesztett elő mindazok nevével, akiket véleményeszerint államellenes összeesküvés vádjával le kell tartóztatni. Közöttük számos egykori securitatés tiszt is szerepel. A listán ott található Miron Cosma bányászvezető neve, valamint az ismert kolozsvári ellenzéki politikusé, Doina Corneáé. Utóbbi azért került fel a szenátori feketelistára, mert a drámai napokban általános sztrájkra szólítva fel az ország lakosságát, tovább súlyosbította a helyzetet. Ugyanakkor szükségesnek tartotta a Szocialista Munkapárt, valamint a szélsőségesen nacionalista Romania Mare párt törvényes betiltását, mivel mindkét politikai szervezet az Europa című szélsőséges lappal együtt maga is részt vett az összeesküvés hálózatában. • Folytatása a 2. oldalon