Magyar Hírlap, 1991. október (24. évfolyam, 243-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

Állandó mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik POLITIKAI NAPILAP ÁRA: 12:50 FORINT 1991. október 16., szerda Surányi György: jövőre is hitelez az IMF és a Világbank MH-interjú Tegnap Bangkokban hivatalosan is megkezdődött a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) és a Világbank éves közgyűlése. A huszonhárom fős magyar de­legáció egyik vezetőjét, Surányi Györgyöt, az MNB elnökét kér­deztük telefonon az első nap ta­pasztalatairól. — Itthon egyesek sokallták a ki­utazó magyar delegáció létszámát. Mi a véleménye erről? — Teljességgel érthetetlen szá­momra ez felvetés, bár a konkrét nyilatkozatokat nem ismerem — válaszolta a magyar jegybank elnö­ke. — Tudni kell, hogy a két világ­­szervezet éves találkozóin 10-12 ezer pénzügyi szakember vesz részt, ami országonként 80-100 fős átlagot jelent, a mi huszonhár­munkkal szemben. Egyébként de­legációnk hét tagjának kiutazását a rendezők finanszírozzák. Különben sem kedvelem, ha nem a végzett munka alapján ítélnek meg valami­lyen eseményt. Igen fontos tárgya­lásokat folytatunk e néhány nap alatt az IMF, a Világbank, az Euró­pai Beruházási Bank és számos más pénzintézet vezetőivel. Ha majd hazaérkezünk, akkor beszá­molunk az elért eredményekről, s akkor lehet kritizálni. • Folytatása a 3. oldalon Kupa: megerősítették a programomat — Egyik laptársunknak adott interjújában szó szerint azt mond­ta: „keményebben térek haza, mint ahogy eljöttem.” Hogyan értsük a kijelentését? — kérdeztük telefo­non a Bangkokban tartózkodó Ku­pa Mihálytól. *— Eddigi tárgyalásaink során találkoztunk az IMF elnökével, a Világbank magyar ügyekért felelős vezetőjével, neves bankszakembe­rekkel, s mind elégedetten nyilat­koztak Magyarország helyzetéről. Eszmecseréinken abszolút helyes­nek minősítették gazdaságpoliti­kánkat, s arra figyelmeztettek: semmiképp ne térjünk le a meg­kezdett útról. Teljesen egyetértet­tek azzal, hogy a költségvetést erős kézben kell tartani, szigorú mone­táris politikát kell folytatni, s az elosztás — különösen a társada­lombiztosítás — reformja sokáig nem odázható el. Ezzel a megerő­sítéssel, támogatással utazom majd haza. — Talán igazából nem idevágó téma, de itthon újra felizzottak az expó körüli viták. Most éppen egy svájci ajánlat érkezett. — A kormány ülésein többször elmondtam már a véleményemet a világkiállítással kapcsolatban: az expó a jelenlegi előkészítés mellett megrendezhetetlen. Ami tény, eddi­gi bangkoki tartózkodásunk alatt a világ legnagyobb befektetőivel volt alkalmunk találkozni, és egyetlen­egy esetben sem hozták szóba az ex­pót, pedig ez sokuk szakterülete. In­kább érdeklődtek a bankok privati­zálásának folyamatáról, a forint konvertibilissá tételéről, vagy a nemzetközi piacon bevezetésre ke­rülő magyar értékpapírokról. Ami a svájciakat illeti, beszéltem Jean-Pas­­cal Delamuraz Szövetségi gazdasági miniszterrel is, de köztünk sem ke­rült terítékre a kiállítás témája. •H. L Milosevic és Tudj­man egy asztalnál Moszkvai tudósítónktól__________ Mihail Gorbacsov mindenekelőtt arra törekszik, hogy elérje: a jugo­szláviai polgárháborúban egymással szemben álló felek vezetői, Szlobo­­dan Milosevic szerb és Franjo Tudj­­man horvát elnök közvetlen párbe­szédet kezdjenek, tárgyalóasztalhoz üljenek egymással. A szovjet állam­főnek ezt a célt tegnap este sikerült is megvalósítania: a két vendég tisz­teletére adott díszvacsorán ugyanis háromoldalú eszmecseréit folytattak, és kísérletet tettek a szerb—horvát krízis kompromisszumos megoldá­sára. Bár Andrej Gracsov, a szovjet elnök szóvivője jelezte, Gorbacsov­­nak nincsen konkrét békeformulája, a tárgyalások során abban megálla­podtak, hogy közös memorandumot adnak ki, amelynek három pontja közül az egyik a fegyvernyugvásra vonatkozik. Milosevic és Tudjman tegnap érkezett Moszkvába, hogy el­fogadván a szovjet elnök közvetítési ajánlatát, közös erőfeszítéssel pró­báljanak véget vetni a véres viszály­nak. A délután megkezdődött meg­beszélésen Gorbacsov előbb Milose­­viccsel tárgyalt, majd Tudjmannal találkozott, s az ezt követő nyilatko­zatokból úgy tűnik, hogy mindkét vendég elégedetten távozott a Kreml tárgyalóterméből. • Folytatása a 2. oldalon Szerb gyerekek háborúsdit játszanak. Fényképfelvételünk Borovó Szelén készült, az ostromlott Vukovártól alig másfél kilométernyire MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG MH-tudósítás Konszenzuális légkörben zajlott le tegnap — Antall József kor­mányfő jelenlétében — az új ma­gyar parlament első külpolitikai vi­tája. A háromnegyed órás külügy­miniszteri expozét a pártok vezér­szónokainak 10 perces hozzászólá­sai követték, majd képviselőik még öt-öt percet kaptak a szükségesnek ítélt reagálásokra, végül Je­szenszky Géza tartott viszonylag rövid zárszót. A forgatókönyv ér­demi vitát és párhuzamos monolo­­gizálást egyaránt lehetővé tett — jobbára az utóbbi történt, amit a karzat diplomata közönségének gyors távozása is jelzett. Jeszenszky Géza bevezetőjében utalt rá, hogy új világpolitikai szer­kezet van kialakulóban, amelyet történelmi rendező pályaudvarhoz hasonlított: kényszerpályán vezetni egy országot — nem könnyű, de még nehezebb minden egyes váltó előtt meghatározni az irányt, a ka­nyaroknál dönteni a sebességről — érzékeltette a kormány külpolitizá­­lásának dilemmáit. Teljesült cél­ként szólt az ország szuverenitásá­nak teljes helyreállításáról. A nem­zeti érdek következetes képvisele­tének előfeltétele a függőség fel­számolása — mutatott rá. További általános célként említette az or­szág biztonságának garantálását, amivel — nyilván — szorosan összefügg a külkapcsolatok rend­szerének megújítása, a nyugati nyi­tás és a szomszédokkal fenntartott viszonyrendszer átszervezése. A magyar külpolitika Közép- Európával kapcsolatban kettős fel­adatot lát maga előtt — tűnt ki a miniszter fejtegetéseiből. Egyrészt szeretné elérni, hogy a térséget az arra illetékesek beillesszék a nem­zetközi intézmények döntési és szempontrendszerébe; másfelől, igyekeznek elősegíteni, hogy a tér­ségben érvényesüljenek az európai normák, mindenekelőtt az emberi jogok megtartásában. Az egyes országokkal, térségek­kel fenntartott kapcsolatok, illetve • Folytatása a 3. oldalon Külpolitikai vitanap a Parlamentben A legfontosabb partner Németország, az USA meghatározó szerepű Jeszenszky Géza FOTÓ: ISZA FERENC Pénteken ismét koalíciós tárgyalás várható Ma eldől, pénteken 9 órakor is­mét tárgyalóasztalhoz ülnek-e a koa­líciós pártok delegációi, mégpedig ugyanabban az összetételben, mint az elmúlt héten. Az MDF tájékozta­tása szerint a kormányzó párt kül­dötteinek egyikét sem akadályozza meg egyéb elfoglaltsága abban, hogy részt vegyen a megbeszélésen. Az MDF álláspontja szerint a pénte­ki tárgyalás elnapolását jelentené, ha az FKGP delegációjában személyi változás történne. Értesüléseink sze­rint azonban a Györgyi Árpád által a párton belül kirobbantott háború nem befolyásolja a koalíciós tár­gyaláson részt vevők névsorát. Meg­lehet, hogy a delegációból kimaradt Györgyi Árpádot sértettsége vezette az év eleje óta köztudott gazdasági visszélések elkövetőinek feljelenté­sére, ez mégsem hiúsíthatja meg a régóta sürgetett tárgyalásokat — vé­lik a frakció egyes tagjai.. Milyen lesz az új „KGST”? Moszkvai tudósítónktól A most alakuló kelet-európai együttműködési és kereskedelmi szervezetnek nincs hivatalos köze a KGST-hez. Erről az új fórum szeptember 25-én aláírt alapítóokmányában sincs szó — nyilatkozta lapunk moszkvai tudósítójának Döme János, a KGST va­­gyonügyeiben illetékes magyar kormánymegbízott helyettese. A félreértés legfeljebb abból fakad, hogy talán az alapítók valamelyike egy beszédében megem­lítette: a szervezet a megszűnt Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az örökébe kíván lépni. Az alapító okiratot tizennégy szovjet szervezet, többségében vállalat, az Orosz Traktorgyártási Mi­nisztérium, a Moszkvai Halgazdálkodási Szervezet, egy szovjet—görög vegyesvállalat, a Magyar—Lett BRG-Mechanika, valamint tizenöt magánszemély írta alá. Érdeklődést tanúsítottak a szervezet iránt további szovjet cégek és magánszemélyek, négy bolgár válla­latba szovjet és csehszlovák kereskedelmi kamara. Az alapító konferenciát a TASZSZ jelentése szerint október 18—19-én tartják meg. A szervezet a kelet­európai régió kereskedelmének fellendítésében való együttműködést, a barterkereskedelem szervezését, a keményvaluta alkalmazását kiküszöbölő elszámolási mechanizmusok kialakítását és az üzleti információk cseréjét tekinti feladatának. A csatlakozáshoz a külföldi résztvevőknek ötven­ezer dollárt, a szovjeteknek pedig ugyanennyi rubelt kell kifizetniük. • Poór Csaba Expó: furcsa, kettős helyzet MH-információ — A kormány még nem zárta le véglegesen a világkiállítás ügyét —­ nyilatkozta az MTI kérdésére Juhász Judit szóvivő. A tegnapi parlamenti ülés szünetében azt kér­deztük Balsai István igazságügy­minisztertől, hogyan is szólt egész pontosan a múlt heti döntés? — Úgy, ahogy az a múlt héten elhangzott — válaszolta a minisz­ter, vagyis korábbi határozatának megfelelően a kormány Budapest aktív közreműködése nélkül nem látja megrendezhetőnek a világki­állítást. Másik kérdésünkre, hogy felmerült-e a múlt heti ülésen a tör­vénytervezet visszavonásának a gondolata, a miniszter egyértelmű nemmel válaszolt. A végső szót te­hát a parlamentnek kell kimonda­nia. Szóval ez a furcsa, kettős hely­zet érvényes most — mondotta be­fejezésül Balsai István. (Összeállí­tásunk a 4. oldalon.)

Next