Magyar Hírlap, 1991. december (24. évfolyam, 294-305. szám)

1991-12-16 / 294. szám

2 M . MAGYAR HÍRLAP Horvátország és Szlovénia elismerése előtt A fordulat hete Jugoszláviában MTI -----------------------------------------A horvátországi frontokon lankadatlan hevességgel tombol a háború. Vinkovcit a szomszédos Mirkovciból aknavetőkkel lőtték. Eszéken viszonylagos nyugalom volt, miután vasárnapra virradó éjszaka Tényőből támadták a szlavón fővárost. Nyugat-Szlavóniában a horvát egységek további harci sikereket arattak. Daruvár környékén négy települést foglaltak el. Olyan falvakról van szó, amelyek korábban a szerb szabadcsapatok kezére kerültek, és innen lőtték a horvát állásokat. A vidékről tömegesen menekül a szerb lakosság Bosznia felé. Losinj szigetét egy görög szállítóhajón elhagyta az utolsó szövetségi alakulat is, és az ottani laktanyákra kitűzték a horvát zászlót. Megállapodás született arról is, hogy ma átadják a Zágráb melleti Zmály katonai szerelőműveket. Magában a horvát fővárosban robbanások hallatszottak, amelyekről kiderült, hogy a Tito marsall kaszárnya körüli aknamentesítési munkálatok következményei. A Béke Bástyája elnevezésű nőszervezet délután békés tüntetést szervezett az Egyesült Államok zágrábi főkonzulátusának épülete előtt, így tiltakozván a Horvátország elismerését gátló amerikai álláspont miatt. Zvonimir Separovic horvát külügyminiszter a zágrábi rádió jelentése szerint befejezte lettországi látogatását. Innen Budapestre érkezik, ahol Jeszenszky Géza külügyminiszterrel tárgyal. Libanoni keresztény fegyveres csoportok állítólag nehézfegyvereket szállítottak Horvátországnak. A 180 millió dollár értékű fegyverügylet keretében tüzérségi fegyverek és harckocsik is kerültek a jugoszláviai köztársaságba — közölte szombaton megjelent számában, jól értesült forrásokra hivatkozva az Al-Dunna című libanoni hetilap. A TASZSZ által ismertetett jelentés szerint a fegyverszállításról amerikai közvetítéssel Párizsban állapodott meg a libanoni keresztény csoportok biztonsági szolgálatának képviselője a horvát féllel. A fegyvereket több részletben Ciprusra szállították, majd onnan tengeri úton vitték tovább Horvátországba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap véglegesen elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében kis létszámú szakértői csoportot küldenek ki Jugoszláviába, a békefenntartó erők telepítésének előkészítésére, egyúttal megerősítik a fegyverszállítási tilalom ellenőrzését. A határozat felhívja a tagállamokat: kerüljenek minden lépést, amely növelheti a feszültségeket, és nehezítheti a jugoszláviai válság békés rendezését. A szövegből végül is kimaradt az utalás az ilyen kihatású politikai lépésekre — azaz arra, hogy Horvátország és Szlovénia tervezett német elismerése is nehezítő tényező lehet. Efeletti agoddalmaknak viszont külön állásfoglalásban kifejezést adtak a semleges és el nem kötelezett országok, amelyek általában nem támogatják az intervenciós ENSZ-lépéseket belpolitikai viszályokban, precedenstől tartva. A határozatot eredetileg szombaton akarták elfogadni, a halasztás oka a német elismerési tervek körül kibontakozott vita volt Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár és Bonn között. A főtitkár szerint a két köztársaság korai elismerése a harcok kiterjedéséhez vezethet, míg a német álláspont az, hogy a halogatás a „szerb agresszoroknak” adhat bátorítást. Újvidéki tudósítónktól Ez a hét komoly fordulatot hozhat a jugoszláv válságban: ha Németország (és még néhány állam) elismeri Horvátország és Szlovénia függetlenségét, ahogyan ígérte, akkor ez kétségkívül egészen új dimenziót ad a háborúnak. Amennyiben az elismerés a Zágráb által szorgalmazott köztársasági határoknak szól, akkor a szövetségi hadsereg, amely a horvát terület egyharmadát megszállva tartja, egy csapásra agresszornak minősül, s vele együtt Szerbia és Crna- Gora is. Ha a régi határokat nem veszik figyelembe, akkor pedig a horvátok lesznek elégedetlenek, mert búcsút inthetnek Kelet-Szlavóniának, Baranyának, Krajnának, Észak-Dalmáciának, sőt talán Dubrovniknak is. Nem szabad elfelejteni, hogy a szerb befolyás alatt lévő hadsereg déli irányban alig 30 kilométerre van Zágrábtól. A további bonyodalmakat elkerülendő az ENSZ főtitkára és Bush amerikai elnök is azt sugallja az Európai Közösségnek, hogy ne siessék el az elismerést. A jugoszláv csonka államelnökség ugyancsak azzal a felhívással fordult szombaton a nemzetközi szervezetekhez, hogy állják útját Szlovénia és Horvátország teljes kiválásának. A testület, amely Milosevic elnök álláspontját képviseli, a diplomáciai viszony esetleges felvételét olyan egyoldalú cselekedetnek minősíti, amely meghiúsítaná a békekezdeményezéseket. Pillanatnyilag senki sem tudná megmondani, hogy ez a lépés tényleg az eszkalációt indítja el, vagy éppen visszariasztja a hadsereget a további hódításoktól, ahogyan Bonnban remélik. A jugoszláv lapok is csak találgatnak. A Borba tegnapi számában azt írja, hogy kedd minden bizonnyal ünnepnap lesz Horvátországban, de vajon milyen árat kell ezért majd fizetniük a horvátoknak? A régi határokat ugyanis a szerbek soha nem fogják elismerni, Horvátország pedig enélkül, mármint a szerbek elismerése nélkül, nem maradhat fenn. A lap szerint ezt a bonyolult helyzetet a történelmi és minden más körülmény miatt csakis a két nép megállapodásával lehet megoldani. A rezsimhez hű szerbiai lapok a válság elmérgesedését jósolják, és tovább folytatják a németellenes kampányt. Propagandájuk igen eredményes: az EK-megfigyelők egy dán tagja a napokban arra panaszkodott, hogy németnek nézve őt, lefasisztázták, és fegyvert fogtak rá. Hogy a háborúnak nem lesz egyhamar vége, arra abból is következtethetünk, hogy három hónappal meghosszabbították a sorkatonák szolgálati idejét, és kitolták azt a határidőt is, ameddig a tartalékosokat a fronton tarthatják, az eddigi másfél hónapról négy hónapra. Mindezt az országra nehezedő közvetlen háborús veszéllyel és „a feltörő fasizmus elleni védelem” szükségletével indokolják. Az általános mozgósítást helyettesítő intézkedés miatt nyilván tovább szaporodhat a behívás elől menekülők száma és azoké is, akik önkényesen otthagyják a harcteret. • Kovács István Megvan Wallenberg gyilkosa? Londoni tudósításunk A londoni Sunday Telegraph tegnap első oldalán közölt beszámolót, miszerint a Raoul Wallenberg sorsát kivizsgáló svéd—szovjet közös bizottság megállapította, ki volt az a magasrangú KGB-tiszt, aki kétszer kihallgatta a Magyarországról elrabolt svéd diplomatát, majd pedig parancsot adott kivégzésére 1947 júliusában a moszkvai Lubjanka börtönben. A volt KGB- tiszt ma is él, de bizonyos okokból a nevét csak a jövő év elején lehet nyilvánosságra hozni. A bizottság kihasználta a lehetőséget, miután Gorbacsov elnök feloldotta a szovjet levéltárak zárt anyagának titkosságát, és azt állapította meg, hogy a zsidókat mentő diplomata 1945 januárjában került a lefortovói börtönbe, ott magánzárkában tartották fogva, és többször kihallgatták. Szinte bizonyos, hogy 1947 nyarán a Lubjanka udvarán agyonlőtték. • Sárközi Mátyás • Sárközi Mátyás CDU-kongresszus Drezdában Megalkuvók és becsapottak Berlini tudósítónktól____________ Vasárnap megkezdte háromnapos kongresszusát a legnagyobb német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU. A drezdai tanácskozás előestéjén a párt vezetője, Kohl kancellár kijelentette, hogy a nyugatnémeteknek nincs joguk általánosságban elítélni a keletnémeteket, hiszen valószínű, hogy hasonló politikai körülmények között a régi NSZK polgárai is megalkudtak volna a rendszerrel. Ezzel Kohl a legkényesebb kérdést érintette, nevezetesen azt, hogy mi legyen a párt hozzáállása a keleti tartományok CDU- szervezeteihez, amelyek több mint 80 százalékban a volt NDK CDU-jának tagjaiból tevődnek össze. Vég nélküli viták folynak ugyanis a politikai életben és a sajtó hasábjain arról, hogy ez lehet az oka annak, hogy a keleti tartományokban nagyon kevesen jelentkeznek párttagnak. A német kereszténydemokratáknak azonban nemcsak a keletnémet múlttal kell szembenézniük, hanem az össznémet jelennel is. A gazdasági nehézségek nyomán a párt népszerűsége rohamosan csökken, amit a tartományi választások sorozatos szociáldemokrata győzelmei bizonyítanak. És hiába volt személyesen Kohl kancellár az, aki a maga bámulatos szívósságával „tető alá hozta” a német egyesülést, a keleti választópolgárok csak arra az ígéretére emlékeznek, hogy „senkinek nem fog rosszabbul menni a sora”, és becsapva érzik magukat. A kongresszus az úgynevezett „drezdai nyilatkozat” elfogadásával akarja meghatározni a párt további irányvonalát. Ebből néhány gondolat: folytatni kell a CDU gyökeres megújítását; intenzív politikai munkát kell végezni a taglétszám növelésére; a CDU hitet tesz a „külföldi barát” ország mellett, és elítéli az idegengyűlöletet, diszkriminációt, erőszakot. •F. É. LJK EXTERTOURS TRAVEL AGENCY Rendkívüli kedvezmény! Csak most! 54 500 Ft helyett csak 49 900 Ft Gran Canaria—Las Palmas—Argeineguin 1 hetes üdülés háromcsillagos, vadonatúj, úszómedencés apartman hotelben, közvetlenül a tenger partján. Utazás repülőgéppel. Időpont: december 21—28-ig. MI ÚGY DOLGOZUNK, AHOGY ÖN SZERETNÉ! EXTERTOURS — Budapest, Üllői út 14. Tel: 133-0157, 133-1183, IV . 5117 MH Már akkor is a legváltozatosabb kínálattal várta vásárlóit a PLESS & FOX ékszerüzlete. ✓ Észak-koreai menedék Honeckernek (MTI) Helmut Kohl német kancellár Erich Honecker ügyében telefonon beszélt Gorbacsov szovjet, Jelcin orosz és Aylwin chilei elnökkel. Észak-Korea szombaton hivatalosan is megerősítette, hogy hajlandó humanitárius okokból befogadni és orvosi ellátásban részesíteni Erich Honecker egykori keletnémet párt- és állami vezetőt, aki Chile moszkvai nagykövetségén kért menedéket. Chile nem adja ki Erich Honecker egykori keletnémet párt- és állami vezetőt, annak ellenére, hogy Bonn erre hivatalosan is felkérte — közölte a chilei belügyminiszter. Az első csehszlovákiai magyar párt (MTI) A pozsonyi Szabad Újság szombati számának közlése szerint Szlovákiában mától hivatalosan is működik az első csehszlovákiai magyar párt. Szlovákiában eddig három politikai mozgalom képviselte a magyar nemzetiség érdekeit. Mindhárom jelen van a szlovák, illetve a szövetségi parlamentben is. A Magyar Néppárt néven most bejegyzett párt az első csehszlovákiai magyar pártnak tekinthető, és szervezői szerint a csehszlovákiai politikai élet számottevő tényezője kíván lenni. A Magyar Néppárt szervezői úgy látták, hogy a három magyar politikai mozgalom nem tudta biztosítani teljes mértékben a csehszlovákiai magyarság széles körű érdekvédelmét. Megalakulásának elsődleges célja épp e hiányosság pótlása. Tovább olvad a lengyel koalíció? (MTI) A Független Lengyelország Konföderációja (KPN) is kimarad Jan Olszewski miniszterelnök kormányából — egyelőre így döntött az új kormányfő, aki ugyanakkor biztosította a párt vezetőjét, Leszek Moczulskit, hogy a kormány munkáját is meghatározó négypárti koalíció fórumainak munkájában számít rájuk. Csakhogy ilyen fórumok VILÁGHÍRADÓ egyelőre nem léteznek. Nyitva maradt a kérdés, hogy az eredeti öt pártból négypártira olvadt koalíció nem olvad-e tovább, nem dönt-e a KPN ezek után a kilépés mellett. A francia szocialisták a pártegység mellett (MTI) Egységfelhívásokkal és a szélsőjobboldali veszély elleni küzdelemre történő mozgósítás követelésével fejeződött be tegnap Párizsban a kormányzó Francia Szocialista Párt rendkívüli, programadó kongresszusa. A kongresszus nagy többséggel elfogadta azt a terjedelmes dokumentumot, amely a pártnak a kétezredik évig tartó politikai programját tartalmazza, s amely kevés új elemet, érdemleges tervet tartalmaz, a szolidaritás, a gazdasági fellendülés, a társadalmi igazságosság általános követelésein kívül. A kongresszus lényeges eleme az volt, hogy a három nagy frakció vezetője, a centrista Lionel Jospin volt főtitkár, a jelenlegi oktatásügyi miniszter, továbbá Michel Rocard volt miniszterelnök és Laurent Fabius, a Nemzetgyűlés elnöke most egyöntetűen a pártegység fenntartása mellett foglalt állást. A jó előre megkötött megállapodással kiiktatták a kongresszus napirendjéből azt a pontot, ahol a frakciók éles ellentétben állnak egymással, a választások módjának megváltoztatására irányuló tervezetet, s gondosan megkerülték a pártvezetés problémáját is, holott Pierre Mauroy főtitkár személye egyik nagyobb frakciónak sem kedves. Albán kabinet a pártonkívüliekből (MTI) Ramiz Alia albán elnök szombaton jóváhagyta az ország új kormányának névsorát. Tiranai jelentések szerint a Wilson Ahmeti vezette tizenkilenc fős kabinet feladata, hogy biztosítsa az ország stabilitását a közelgő választások idejéig. Hírügynökségi jelentések szerint a kormány tagjai független szakértők, s egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. Az előző kormány azután mondott le, hogy a Demokrata Párt kivonult a vezetésből, mert nem tudott megegyezni a Szocialista Párttal az 1992 nyarára tervezett választások előrehozataláról. Egy szombat esti nyilatkozatban Ramiz Alia bejelentette, hogy a pártokkal való konzultációk után, december 20-a előtt közölni fogja, hogy mikor kerül sor a parlamenti választásokra. Az eszméket megtartják az olasz kommunisták (MTI) A római sportcsarnokban tartott háromnapos kongresszus befejezésével vasárnap megalakult az olasz Kommunista Újjáalakulás Pártja, a tíz hónappal ezelőtt önmagát felszámoló Olasz Kommunista Párt másik utódszervezete. Az 1200 küldött a kommunista mozgalom eszméinek és jelvényének megtartása mellett foglalt állást. Ám az új párt, amelyet a Baloldali Demokrata Párt „nosztalgikusok gyülekezetének” nevezett, eszébe nyúló vita után sem tudott megegyezni a vezetőség megválasztásában, így anélkül oszlott szét, hogy megválasztotta volna vezetőit. KÜLFÖLD Moldovai tűzoltás MTI----------------------------------------Mircea Snegur moldovai elnök tegnap Kisinyovban találkozott Igor Szmirnoval, az önmagát függetlennek nyilvánító, többségében orosz nemzetiségűek lakta „Dnyesztermelléki Köztársaság” vezetőjével. A megbeszélésről részleteket nem hoztak nyilvánosságra. A TASZSZ beszámolója szerint a nap második felében a moldovai elnök határozata értelmében egyeztetőbizottságot hoztak létre a célból, hogy elhárítsa a krízist, amely a pénteki — halálos áldozatokat követelő — dubasszári eseményt követően alakult ki, a bizottság tagjai máris a konfliktus övezetébe utaztak. A szovjet hírügynökség jelentése szerint a közeli napokban Kisinyovba várják a Független Államok Közössége (FÁK), más országok és nemzetközi szervezetek megfigyelőit. „Kényesnek és bonyolultnak” nevezte Ion Iliescu román elnök a moldovai Dubasszári városában kialakult konfliktushelyzetet, amely a napokban fegyveres összecsapásokhoz vezetett. A román államfő sajnálatosnak mondotta azt a tényt, hogy feszültségeket próbálnak szítani annak érdekében, hogy meghiúsítsák a — volt szovjet — Moldovai Köztársaság függetlenségi törekvéseit. Lemond a moszkvai polgármester Mihail Gorbacsov maradni akar • Folytatás az 1. oldalról vek szerint az elmúlt hét végén került volna sor, ám a megbeszélést elhalasztották, hogy a breszti egyezmény minden pontját egyeztetni tudják. Akajev ugyanakkor úgy vélekedett, hogy egy hét múlva már több tagja lesz az államközösségnek, mint most. Az új szövetség jövőjéről zajló megbeszélések persze az elkövetkező napokban is folytatódnak. Vasárnap este Moszkvába érkezett James Baker. Az amerikai külügyminisztert elsőként Andrej Kozirev orosz külügyminiszter fogadta. A megbeszélést követően Baker elmondta: találkozójukon szó volt a nukleáris fegyverek ellenőrzésének a kérdéséről, az Oroszország, Ukrajna és Belorusszia vezetői által december 8- án aláírt megállapodás után kialakult helyzetről. Washington kész egyfajta keleti Marshall-segélyt nyújtani a Szovjetunió helyén létrejövő új államközösségnek — jelentette ki Baker. Az amerikai külügyminiszter azonban feltételül szabta: a közösség tagjai között és a külfölddel szemben is stabilitást és megbízhatóságot kell biztosítani. Baker kijelentette: elhangzott az a kérés, hogy az Egyesült Államok ismerje el Oroszországot. Elmondta: ez alapvetően belpolitikai kérdés, a Gorbacsov központi kormánya és az új közösség közti politikai csatározásba a Bush-kormányzat nem fog beavatkozni. A TASZSZ jelentése szerint vasárnap késő este nemhivatalos megbeszélésre került sor Baker és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter között. Az amerikai diplomácia vezetője ma találkozik Jelcinnel és Gorbacsovval, Kijevbe, Minszkbe és Alma-Atába is el kíván látogatni, s tárgyalásainak fő témája természetesen az új államközösség kérdése lesz. Eduard Sevardnadze szerint Gorbacsovnak nem szabad elsietnie a lemondást.„A közösség lényegében még nem létezik” — mondotta az általa alapított Demokratikus Reformmozgalom hét végi alapítókongresszusán megtartott sajtóértekezleten. A breszti megállapodás után új politikai helyzet alakult ki, az államközösség azért jött létre, hogy megállítsa „az araszolást a szakadék felé” — mondotta, és kijelentette: a Szovjetunióban oly sok probléma van, hogy megoldásukban mindenkinek jut feladat, ezért szerinte Gorbacsov a közeljövőben nem távozik tisztségéből. A külkapcsolatok minisztere a kongresszuson elmondott beszédében nagyra értékelte a három szláv köztársaság vezetőjének megállapodását, és ő is megállapította: a Szovjetunió az eddigi formában valóban nem létezik, az államközösségnek viszont még be kell bizonyítania életképességét. „Nagyon fontos, milyen áron bizonyítja azt be” — idézte szavait az Interfaksz. Az ország szociális helyzetéről Sevardnadze igencsak borúlátó előrejelzést adott, óriási munkanélküliséget, totális gazdasági depressziót jósolt, és arra figyelmeztetett, hogy a lumpenelemek aktivizálódása, a hideg és az éhség nagy pusztító erőt jelenthet. Új, a régieknél rugalmasabb politikusok nélkül ezt a társadalmi veszélyt nem lehet kiküszöbölni —jelentette ki. A kongresszuson felszólalt Alekszandr Ruckoj orosz alelnök is, aki az utóbbi időben gyakran bírálta Jelcin politikáját. A breszti megállapodást a népek egyesítése felé tett merőben új lépésnek minősítette, de egyszersmind úgy vélekedett, hogy új feszültségi tényezők jelentek meg, s közéjük sorolta például a közép-ázsiai köztársaságok pozícióját, valamint „a fölösleges szembenállást” a szovjet államfővel. A három szláv elnök egyezségét elsietettnek tartja, és szerinte megalapozottak a megállapodás stabilitását kétségbe vonó vélemények. Az államközösség létrehozásáról szóló pontokat különbözőképpen fogják fel Moszkvában, Kijevben és Minszkben, mondotta. • Poór Csaba MTI--------------------------------------A kongresszuson Gavriil Popov, aki ott volt a mozgalom bölcsőjénél, bejelentette: lemond moszkvai polgármesteri tisztéről, mert a Borisz Jelcin vezette oroszországi kormány nem engedi megvalósítani radikális reformjait. Popov szerint a privatizációnak meg kell előzni az árfelszabadítást. Azzal sem ért egyet, hogy még mindig nem tüntették el a vállalkozók útjában álló jogi és adminisztratív akadályokat, noha régen ígérgetik. Még kelendő a Gorbacsov-maszk a moszkvai bolhapiacon mti külföldi képszerkesztőség 1991. december 16., hétfő Az államfő szerint puccs nem fenyeget Mihail Gorbacsov szovjet elnök a Time amerikai hetilapnak adott interjúban, amelyet a lap ma megjelenő számában közöl, cáfolta a közeli lemondásáról szóló híreket. A szovjet vezető azon meggyőződésének adott hangot, hogy az átmeneti időszak idején feltétlenül az elnöki poszton kell maradnia. — Azt szeretném, hogy az átmenet több szakaszban menjen végbe, ne okozzon szétesést és káoszt — húzta alá a szovjet államfő. „A politikai folyamatnak külső beavatkozás nélkül és az alkotmányosság keretein belül kell végbemennie. E cél érdekében felhasználom elnöki teljhatalmamat, felhasználom, elsősorban, a hadsereg főparancsnoki tisztét. Most az a legfontosabb, hogy ne veszítsük el a helyzet felett az ellenőrzést... Ha a folyamat ellenőrizhetetlenné válik, mindaz semmivé lesz, aminek életem legszebb éveit szenteltem.” A Független Államok Közösségére vonatkozó megállapodás aláírása kapcsán Mihail Gorbacsov rámutatott: ha a többi köztársaság is arra a közös álláspontra jut, hogy államközösséget hoz létre, akkor én ezt döntést a demokrácia és az alkotmány elvei alapján tiszteletben fogom tartani. Ugyanakkor — folytatta az elnök — nem gondolom, hogy az államközösség ígéretesebb lenne, mint a javasolt szövetségi szerződés. Az elnök megjegyezte, hogy mindig konstruktívnak és támogató jellegűnek találta a Bush-kormányzat szovjetpolitikáját. Ezzel együtt elégedetlenségének adott hangot az amerikai fél néhány döntése miatt. Az utóbbi időben az Egyesült Államok tett bizonyos olyan lépéseket — elsősorban az ukrajnai népszavazás előestéjén — amelyek nem voltak eléggé átgondoltak. Ezt egyesek itt az ukrán szeparatizmus támogatására irányuló kísérletként értékelték — mutatott rá. „Baker úr elsiette azt a megállapítást, hogy a Szovjetunió nem létezik többé. Amikor mi még továbbra is igyekszünk felmérni a helyzetet, akkor az Egyesült Államok lámcsak már megint mindent tud... Mindnyájunk közös érdeke, hogy ez a folyamat sikeresen és meglepetések nélkül záruljon.” Mihail Gorbacsov felszólította a nyugati országokat, hogy nyújtsanak sürgős — egyebek között pénzügyi — segítséget a Szovjetuniónak. — Fejezzék be a kétkedést, különben végül mindnyájunknak igen drága árat kell fizetni. Támogatniuk kell az államközösség tagállamaiban — főleg az Oroszországban — folyó reformokat. Az esetleges újabb államcsínyre vonatkozó kérdésre a szovjet vezető többek között megjegyezte: — Úgy gondolom, katonai puccsról szó sem lehet... Ugyanakkor az átmeneti időszakban szükségszerű a végrehajtó — de nem a parancsuralmmi — hatalom megerősítése. A konzervatívok és a reakciósok vereségük után ismét rendezik soraikat és abban reménykednek, hogy kihasználva az ország nehézségeit, revansot vehetnek. Mindazonáltal nem fog nekik sikerülni, hogy maguk mellé állítsák a hadsereget egy puccs megszervezésére. Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy a megreformált KGB részéről semmilyen veszély nem fenyeget. Ugyanakkor figyelmeztetett: a gazdasági nehézségek arra kényszeríthetik az embereket, hogy az utcákra vonuljanak, és ez a konzervatív elemek malmára hajtaná a vizet. Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy továbbra is ellenőrzése alatt fogja tartani az ország atomfegyvereit. A saját jövőbeli szerepére vonatkozó kérdésre a szovjet elnök így válaszolt: — Életem alapvető célját már elértem. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az általam összegyűjtött tőkét teljes egészében országom és a nemzetközi kapcsolatok szabadsága érdekében kell felhasználnom. Elegendő erőt érzek magamban ahhoz, hogy előrehaladjak. Lehetséges, hogy a Szovjetunióban az új központi hatalom „Gorbacsov nélkül” jön létre — jelentette ki vasárnap esti televíziós interjújában Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Ám az elnök ismételten azt hangoztatta, hogy Gorbacsov „múlhatatlan érdemeket szerzett” és bátorságával „megszabadította a kommunizmustól a világot”.