Magyar Hírlap, 1992. február (25. évfolyam, 27-39. szám)

1992-02-01 / 27. szám

­ Mellékleteink: hétfőn Sport Romi, kedden Heti Patika, szerdán Otthon­ Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pen/Plusz Piac ,szombaton Ahogy tetszik , Ember Mária a Wallenberg-kiállításról. 5. oldal Kincses a Magyarok Világszövetségéről. Ahogy tetszik 1992. február 1., szombat POLITIKAI NAPILAP 32 OLDAL­­­ÁRA: 14:50 FORINT MA Szigorúbb rezsim a repülőtéren A teljes biztonsághoz vala­mennyi utast le kellene vet­­kőztetni, összes ruhadarab­ját átvizsgálni, ami nyilván nem járható út — mondja Vörösmarti Mihály, az ORFK repülőtéri biztonsági főigazgatója. 5. oldal Új gyógyszerárak 5. oldal A diktatúra hiánya... Bayer Zsolt: „soha ne fe­ledjük, hogy a diktatúra hiánya még nem demokrá­cia.” 7. oldal Új mezőgazdasághoz új biztosítás Csupán 100 millió forintot fizettek be a magángazdák, de a részükre kifizetett kár­összeg messze meghaladta a bevételt. 11. oldal HÉTFŐN „Gamszahurdia egyetlen ígéretét nem tartotta be” Tengiz Szigua a nemrégiben megbuktatott grúz államfő, Zviad Gamszahurdia minisz­ terelnöke volt, ám augusztus közepén lemondott és ellen­zékbe vonult. Amikor Gam­szahurdia elmenekült Tbili­sziből, Szigua az országot irányító ideiglenes kormány élére került. A Magyar Hír­lapnak adott interjújában Tengiz Szigua az elmúlt he­tek tragikus eseményeiről, a tervezett gazdasági és politi­kai reformokról és Grúzia jövőjéről beszélt. FINANCIAL TIMES KORKÉP: EURÓPAI PIAC —1992 Megkezdődött a Biztonsági Tanács csúcsértekezlete Jelcin együttműködést ajánlott Bushnak Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár fogadja Borisz Jelcint, aki a Biztonsági Tanács ülésére érkezett New Yorkba. A BT üléséről információinkat a 2. oldalon olvashatják MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Médiaalelnökök: Antall visszavonta javaslatait MTI -------------------------------­Antall József miniszterelnök le­velet írt Göncz Árpád köztársasági elnöknek, amelyben visszavonta a Magyar Televízió és a Magyar Rá­dió alelnökjelöltjeire 1991. június 9-én előterjesztett, illetőleg szep­tember 26-án megújított személyi javaslatait­­- rögzíti a Miniszterel­nöki Hivatal­ pénteki közleménye. A kormányfő a televízió és a rádió új alelnökeire később kíván javas­latot tenni. A közlemény azt is tartalmazza, hogy a hat jelölt közül öten (Chru­­dinák Alajos, Peták István, Király Edit, Rózsa T. Endre, Sediánszky János) az Alkotmánybíróság 1992. január 28-án kelt egyértelmű, a ki­nevezési jogkört világossá tevő ha­tározata után bejelentette a minisz­terelnöknek, hogy lemond a jelölt­ségről. A miniszterelnök a jelöltek nyilatkozatát elfogadva köszönetet mondott nekik az elmúlt hónapok­ban tanúsított következetes és mér­téktartó magatartásukért, a nemte­len, a nemegyszer sértő támadások vállalásáért és az ezzel járó feszült­ségek elviseléséért — hangsúlyoz­za a közlemény. • Folytatása a 4. oldalon Gluck Orfeo és Euridice című operájában lép a közönség elé ma este az Arany János színház­­ban a világhírű kontratenor, Derek Lee Ragin. A Budapesti Kamaraopera produkcióját Mol­­dován Domokos rendezte. Felvételünkön a két címszereplő: Csengery Adrienne és Derek Lee Ragin FOTÓ SZIGETI TAMÁS Jeszenszky: területi és kulturális önkormányzatot a kisebbségeknek MTI ----------------------——­A Magyar Köztársaság nagyra értékeli az ENSZ csúcstalálkozójá­nak összehívását — mondotta a Biztonsági Tanács értekezletén el­hangzott beszédében Jeszenszky Géza külügyminiszter, rámutatva, hogy az egészségi okokból távol maradt kormányfő, Antall József személyes képviselőjeként szólal fel. (E körülményről a magyar mi­niszterelnök levélben tájékoztatta az ENSZ főtitkárát.) A külügymi­niszter síkraszállt az ENSZ szere­pének növeléséért, többek között az emberi és a kisebbségi jogok védel­mében, és sürgette a békefenntartó erők kiküldését Jugoszláviába. Je­szenszky emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig nagy várako­zásokkal fordult az ENSZ felé, így 1956-ban is. Akkor, az ismert okokból, nem kaphattunk aktív se­gítséget, de sokat jelentett az erköl­csi, politikai támogatás is. Örülünk, hogy 36 év után Gorbacsov és Jel­cin orosz elnök végül is elismerte, hogy forradalmunkat eltiporták — mondotta. Az új helyzetben az ENSZ a nemzetközi kapcsolatok pótolhatatlan tényezője. Békefenn­tartó akcióira immár nem a viszá­lyok korlátozását, a status quo megőrzését célzó külső erőként te­kintünk, hanem mint olyan ténye­zőre, amely tevékenyen felszámolja a válságokat, érvényre juttatja a de­mokratikus értékeket, az emberi jo­gokat. Magyarország, a BT tagja­ként, ki akarja venni részét az erő­feszítésekből, hogy a megelőző • Folytatása a 2. oldalon EBEÉ: konszenzus nélkül Prágai tudósítónktól Meglehetősen elégedett hango­kat lehetett hallani Prágában a hel­sinki folyamat országainak külügy­miniszteri találkozója után. Ez az optimizmus feltehetően annak szólt, hogy nagyobb fennakadás nélkül, az időrendet is betartva, mindenben megállapodtak a részt­vevők. Csakhogy eközben sok olyan hang hallatszott, és nemcsak a nyugati újságírók, hanem jó né­hány beavatott diplomata szájából is, hogy az EBEÉ néven ismert válságmegoldó és emberi jogi vé­delmi mechanizmus nem igazán működőképes, szükség lenne tehát az egész folyamat, és ezen belül a különböző — az ilyen prágaihoz hasonló — találkozók újragondolá­sára. Erről nyilatkozott záróbeszé­dében a miniszterek tanácsát egy évre elnöklő csehszlovák külügy­miniszter, Jirí Dienstbier, de némi ingerült felhanggal Hans-Dietrich Genscher német miniszter is. • Folytatása a 3. oldalon Biztosítás: szelvény a forgalmiban MH-információ A kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás negyedévi díjának befi­zetési határideje tegnap járt le. Mi történik akkor, ha valaki nem fizet­te be? Vannak-e szankciói a kése­delmes fizetésnek? Kötelező-e a biztosítónak értesíteni az ügyfelet a befizetés határidejéről, s mi törté­nik akkor, ha ezt még­sem teszi meg? — érdeklődtünk az Állami Biztosításfelügyelet munkatársától, Vince Győzőtől. Megtudtuk, valamennyi biztosí­tónak már meg kellett küldeni az ügyfeleknek a csekket, amelyen mindenkinek be kellett fizetnie a most esedékes díjat. Ha mégsem kapott az ügyfél csekket, akkor a biztosítónak kell szólnia, hogy küldjön. Ha ezt követően sem kap csekket, akkor a legcélszerűbb, ha bemegy az irodába és minél hama­rabb kifizeti a biztosítási díjat. (Jobb későn, mint soha!) A késedelmes befizetésnek egyébként nincs semmilyen szank­ciója, tehát ugyanannyit kell annak is fizetnie, aki január 10-én, és an­nak is, aki csak február közepén fi­zeti be a díjat. Ezt a taktikát azon­ban nem érdemes követni, mégpe­dig két okból sem. Egyrészt azért, mert károkozás esetén az ügyfél­nek kell fizetnie minden, más autó­jában okozott kárt. Ez az összeg pedig mostanában elég tetemes le­het, hiszen egy kis karcolás esetén is több tízezer forintra rúghat. Másrészt azért is érdemes befizetni a kötelezőt, mert a rendőrség tíz­ezer forintig terjedő bírsággal „ju­talmazhatja” a nem fizetőket. Az autótulajdonosoknak ugyanis a for­galmi engedélyben kell tartani a kötelező felelősségbiztosítás meg­létét igazoló szelvényt. S olyan esetben, ha ezt rendőrségi igazolta­tás esetén nem tudja igazolni, ak­kor bírságolható a „felelőtlen” autós. A budapesti és Pest megyei autósok cascójáról információk a 11. oldalon. •V. I. Az Eutelsatról magyar adás? A kabinet sürgetett minket, ezért február 15-éig a médiatörvénytervezet 2-es és 3-as számú munkapéldányairól szóló vitát le kell zárniuk — mondta Kulin Ferenc (MDF). Haraszti Miklós (SZDSZ): elképzelhető, hogy a választásokig elhúzódik ez az ügy. Az alábbi írásunkban a műholdas média problémáival foglalkozunk. Mivel a környező országokban élő magyarság nagy része nem tud­ja nézni a magyarországi televízió­­adást, az MMV hozzálátott, hogy segítse a többször felvetődött ma­gyar műholdadás ügyét. A tervek szerint az MMV bizto­sítaná a feladóállomást, amely eljut­tatja a programot a műholdra. Bartha József, az MMV vezér­­igazgatója elmondta, hogy a cég a múlt év elején elküldte a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­tériumba (KHVM) az e tárgyban készült tanulmányt. A tárca reak­ciója nem volt túlzottan heves, vi­szont a parlament kulturális bizott­ságában Kulin Ferenc (MDF) elnök és Haraszti Miklós (SZDSZ) támo­gatásáról biztosította a tervet. Szep­temberben a műsorszóró vállalat il­letékesei látogatást szerveztek a parlamenti pártok sajtóalbizottság­ban részt vevő szakértők számára az Astra műholdtársaságnál. Az Astra ellátottsági jellemzői nem ideálisak Magyarország szá­mára: amikor ugyanis a műholdat tervezték, Európa Ausztriánál „ért véget”. Ezért Bécsben még 60 cen­timéteres antennával is lehet fogni az adást, de Budapesten már 120- asra van szükség, Kelet-Magyaror­­szágon pedig már két és fél méte­ressel lehet jó vételt produkálni. Az Astra második holdjába már vala­mivel nagyobb teljesítményű egysé­geket építettek, de a sugárzási irányt Skandinávia és Spanyolor­szág felé bővítették. A magyar küldöttség felhívta az Astra vezetőinek figyelmét arra, hogy térségünkben kialakulóban van egy olyan piac, amelyért érde­mes további teljesítménynövelést végrehajtani a következő, 1993-ban felbocsátandó műholdnál, s úgy tűnt, hogy erre lesz is lehetőség. Ezután a műsorszóró vállalat — biztos, ami biztos — levélben tuda­kolta az Astra működtetőinél, hány csatornát kell bérelnünk ahhoz, hogy elvégezzék azt a karakteriszti­kamódosítást, amelynek révén a Kárpát-medencében egyenletesen fogható lenne a műhold programja. • Folytatása a 8. oldalon A szlovák T. Ház Bős mellé állt­­MTI -------------------------------­ A szlovák parlament pénteken a bősi vízerőmű építésének befejezé­se mellett foglalt állást. A Jan Car­­nogursky szlovák kormányfő által beterjesztett javaslat mellett 76 kép­viselő szavazott, míg 12-en ellene foglaltak állást. Carnogursky a szavazást megelő­ző beszédében hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia számára csak olyan megoldás fogadható el, amely lehe­tővé teszi az áramtermelést és a ha­józást. Leszögezte, a további szak­értői vizsgálatok nem hátráltathat­ják a bősi beruházás befejezését. SZOMBATI MH-EXTRA Nyers Rezsővel Nyers Rezső véleménye Grósz Károlyról: „Ő egy rendszer agoni­záló időszakában fantasztikus ma­gaslatokra jutott a politikai karrier­jében, ezt követően pedig fantaszti­kus mélységekbe zuhant. Mindezt pedig nemcsak politikai, hanem emberi tragédiának is tartom.” A kritikáról: „Hogy bírálnak, az csak egyetlen dolgot mond a számomra: élek, politikai értelemben is léte­zem. Úgy is mondhatnám, hogy amíg bírálnak, addig vagyok.” Az ellenzékről, a koalícióról: „Rá kell végre döbbenni, hogy az ellenzék szétforgácsoltsága, összefogástól való szemérmes tartózkodása össze­kovácsolta azt a kormánykoalíciót, amelyet egyébként elég súlyos bel­ső nézeteltérések terhelnek.” A gaz­daságról: „Reformkommunista vol­tam, hosszú ideig a köztulajdon alapján működő társadalom demok­ratizmusáért küzdöttem, beleértve a kisvállalkozók szabadságát is. Fel kellett adnom korábbi önmagamat, amikor elfogadtam a magántulajdon túlsúlyán alapuló piacgazdaságot.” Interjúnk a 9. oldalon FOTÓ: MÜLLER JUDIT

Next