Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 78-90. szám)
1992-04-01 / 78. szám
Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik Boross, az ’56-osok megtisztelnének. 5. oldal Keleti ezredes végleg elbúcsúzott. 4. oldal 1992. április 1., szerda POLITIKAI NAPILAP 28 OLDALARA: 16:50 FORINT Magyaros atillában a Köztársasági Őrezred Díszalegysége díszegyenruhában. A Köztársasági Őrezred testőrei csak ünnepélyes alkalmakkor viselik új uniformisukat A Malév sem mart járatot lapokba Április 15.: szankciók Líbia ellen MTI-----------------------------------------Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd este — a világszervezet valamennyi tagállamára — köztük hazánkra — kötelező határozatban rendelte el, hogy április 15-étől légiközlekedési és fegyverszállítási embargóval, továbbá diplomáciai korlátozásokkal kell sújtani Líbiát, ha az nem adja ki a Pan Am repülőgépének felrobbantásával gyanúsított két polgárát. A DPA jelentése szerint a 15 tagú testületben ellenszavazat nem volt, Kína, Marokkó, India, a Zöld-foki-szigetek és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. Nem lesz Malév-járat Líbiában gazdasági háttér a mélypontra süllyedt kapcsolatokról all. oldalon Kisgazdabelviszály a parlamentben MH-információ A Független Kisgazdapárt kiválása a koalícióból azzal a következménnyel is járt, hogy veszélybe került a kormánypárti többség néhány parlamenti bizottságban. A koalíció képviselőcsoportjainak vezetői a helyzet orvoslására javaslatot terjesztettek elő, amely nem nyerte meg az ellenzékiek tetszését. Nem sikerült döntésre vinni a kérdést, ugyanis az ülésteremben tartózkodó 251 honatya közül körülbelül százan egyszerűen nem vettek részt a szavazásban. Részletek a 4. oldalon, a módosított szja-törvényről áll. oldalon Magyar javaslat a kamionblokád feloldására • Nem tudni, szerepel-e a kormányfői találkozón Külügyminisztériumi jegyzék a görög követnek MH-információ A nézeteltérés még aktuálisabbá teszi Micotakisz görög miniszterelnök e héten esedékes budapesti tárgyalásait. A napirendre kerülő kérdések még egyeztetés alatt állnak, ezért nem lehet tudni, hogy a „kamionvita” kérdése szerepel-e közöttük — mondta a Magyar Hírlapnak László Balázs kormányszóvivő. Mindenesetre valószínű, hogy az aláírandó magyar—görög alapszerződés — utalással az Európai Közösségben érvényes normákra — ennek a kérdésnek is kihúzza a méregfogát. A görög blokád azonnali elhárítása érdekében mind a kormány, mind a közlekedési tárca mindent megtesz — mondta kérdésünkre a szaktárca szóvivője, Várhelyi András. Már azt is megígérték, hogy a blokád azonnali megszüntetése esetén 2000 adómentes engedélyt adnak át a görögöknek. A görög miniszterelnököt is értesítették erről tegnap délután két órakor, de négy órakor még semmi sem változott, a magyar kamionokat továbbra sem engedik át a határon. A szóvivő úgy véli, hogy ez nem módszer, hogy kötünk egy megállapodást, s azt követően új követelésekkel áll elő a görög fél. Február 6-án ugyanis az EK-bizottsággal létrejött a megállapodás, s ezt követően a görögök új igényekkel álltak elő. Az újabb blokádért így senki más, csak a görög kormány és a blokádszervezők a felelősek, a magyarok mindent megtettek a februári megállapodás szerint. A görög blokád miatt 14 hűtőkocsi és 24-26 ponyvás kamion vesztegel a határon — válaszolta érdeklődésünkre Szigligeti Gábor, a Hungarokamion illetékese. Elmondta, hogy a hűtőkocsikban fagyasztott hús és sajt van, amelyek korlátlan ideig is elállnak, így árukára valószínűleg nem lesz a vállalatnak, amit a biztosító térítene. Annál nagyobb kára származik,viszont a cégnek a napidíj, az állásdíj és az üzemanyagköltség fizetése miatt, de az elmaradt haszon összege sem kevés. Csupán egy hűtőkocsi napi állásdíja 300-400 márka, de a ponyvás kocsiké is magas. S az itthon álló kamionok, amelyek Görögországba vagy a Közel-Keletre indulnának sem tudnak menni, amiből ugyancsak jelentős kár származik. A januári görög blokád miatt 6 millió forint kára keletkezett a vállalatnak, amit senki sem térített meg.. • Folytatása a 3. oldalon Törvényjavaslat a lakások bérletéről és elidegenítéséről MH-információ A rendszerváltás egyik nagy adósságának törlesztése kezdődik meg azzal, hogy tegnap beterjesztette a kormány a parlamentnek „A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló törvényjavaslatot. A törvény egyes becslések szerint több, mint két és fél millió embert érint majd, így feltehetően igen éles viták előzik majd meg a jogszabály elfogadását. E sokakat izgató kérdéskörben azzal igyekszünk segíteni olvasóink jobb tájékozódását, hogy szó szerint közöljük Otthon- Lakás mellékletünkben a törvénytervezet teljes szövegét. Ugyancsak mai számunkban, az 5. oldalon megszólaltatjuk a fővárosi önkormányzat lakásbizottságának elnökét, aki meglehetősen kritikus szavakkal értékeli a törvénytervezetet. A visegrádi hármak Zbraslavban Szabadkereskedelmi övezet a téma Prágai tudósítónktól_____________ Bár még távolról sem körvonalazódik a megoldás, a visegrádi hármak között legalább megindult a tárgyalás a szorosabb együttműködés és a gazdasági integráció elérése érdekében. Ennek első állomása az a megbeszélés, amely ma kezdődik a Prágához közeli Zbraslav városkában. A három ország külkereskedelmi minisztériumainak osztályvezetői tartanak itt kétnapos tárgyalást arról a korábban elvileg rögzített elképzelésről, mely szerint a három ország szabadkereskedelmi övezetet létesít. Az ügyről most kezdődik a komoly tárgyalás, és a fő problémákat Prágában úgy fogalmazzák meg, hogy egyeztetni kell a három ország eltérő vámrendszerét, árrendszerét, valamint az elszámolás módját. Miután legalább négyezer árucikkről van szó, érzékelhető a munka mérete. Az első megbeszélést — várhatóan a jövő hónap folyamán — újabb követi majd, de az már államtitkár-helyettesek szintjén. A szerződés aláírása júniusban várható. • Nyárádi Péter Százforintosok cseréje a második félévtől Drágább, de tartósabb az érme MH-információ_____________ Az ötszáz forintos — az ötezres mellett — a második olyan pénz, amelyet az új címerrel hoznak majd forgalomba. A százforintosok cseréjét pedig az év második felében kezdik meg — tudtuk meg Verzár Pétertől, az MNB főosztályvezetőjétől. Mint elmondta, azért az ötszázassal kezdik a cserét, mert már régóta nem nyomtak ilyen címletű pénzt, s azok így már elég rossz állapotban vannak. Az ötszázas bankó átlagosan 3-3,5 év alatt kopik el, s ennél régebb óta nem gyártottak már újakat. A következő lépés a 100 forintosok kicserélése lesz, az ezresekre azonban ez évben már nem kerül sor. A tíz- és húszforintosokat eddig hivatalosan még nem vonták ki a forgalomból, bár kétségkívül előfordult, hogy olykor-olykor kevesebb volt a piacon. Most erre is sor került, ezeket a bankókat szintén bevonja az MNB. A fő ok az, hogy nagyon gyorsan elhasználódnak, a gyakori forgatás miatt már fél év alatt használhatatlanok lesznek. A fémpénzek, bár drágábbak — a 10 forintos érme előállítási költsége 8 forint 60 fillér —, de természetes kopásuk 30-40 év. Összehasonlításul a 100 forintos előállítása 3 forint 75 fillérbe, az ötszázasé 4 forint 37 fillérbe kerül bankjegyenként. A költségeket minden esetben 25 százalékos áfa is terheli. Arra a kérdésre, miért cserélik le most a bankjegyeket, amikor sor kerül majd úgyis az egész bankjegyállomány külsejének felújítására. Verzár Péter elmondta, hogy a természetes kopás hamarabb teszi szükségessé a cserét, mint ahogy azt a felújítás megkövetelné. • Kamasz Melinda Külföldi befektetések Társaságalapítás nélkül MH-információ Ha ma Magyarországon egy külföldi be akar fektetni, kénytelen hazánkban társaságot létrehozni. Az Európai Közösséggel történt társulásunk során azonban kötelezettséget vállaltunk arra, hogy öt éven belül megkezdjük és tíz év alatt lehetővé tesszük a szabad tőkeáramlást. Ami egyet jelent azzal is, hogy feloldjuk a kötelező társaságalapítás kényszerét. Ebben az esetben viszont hazánk lemond a behozott alaptőkéről, miközben a profit valutában történő kivitelének lehetősége továbbra is fennmarad. A fenti határidőn belül azt is vállaltuk, hogy — főszabályként — a külföldi magánszemélyek tulajdonhoz jutását sem korlátozzuk. Mit is jelenthet számunkra ez a változás? A fiókcég csődje esetén milyen csődszabályok lesznek az irányadók? Milyen törvények módosítására lesz szükség, ha életbe lép a változás? A 10. oldalon lévő cikkünkben ennek jártunk utána. •K. M. Reménytelen a tb-tartozások behajtása? A börze sem segít... MH-információ A társadalombiztosítás kinnlevősége 55 milliárd. S ez még messze nem a végösszeg, hiszen ha nem sikerül behajtani a tartozásokat, év végére ezek összege elérheti a 100 milliárdot is. S bár a behajtásról milliónyi szó esett az elmúlt években, e téren nem történt semmi kézzelfogható. Ha csak azt nem soroljuk ide, hogy hosszas vívódás után — valamikor 1990 táján — a tb legalább nyilvánosságra hozta legnagyobb adósai listáját. A közelmúltban már határozottabb lépések történtek a milliárdok beszedésére. Felmerült az úgynevezett tb-börze megszervezésének ötlete. Ennek keretében nem a társadalombiztosítás, hanem egy általa megbízott cég értékesítené az adósok e célra felajánlott ingó-, illetve ingatlanvagyonát. A megbízással azonban a tb ki is lép a piaci adásvételekből, arra hivatkozva — joggal —, hogy nem kockáztatja a biztosítottak ellátására • Folytatása a 4. oldalon Magyar szakértők a kambodzsai ENSZ-erőkben MH-információ Az ENSZ felkérésére Magyarország hatvan szakértőt küld Kambodzsába, az UNTAC (United Nations Transitional Authority in Cambodia — az ENSZ Kambodzsai Átmeneti Hatósága) missziójának tagjaként — tudta meg a Magyar Hírlap Herman Jánostól. A külügyi szóvivő elmondta, hogy a főleg rendőrségi és közigazgatási szakértőkből álló magyar csoport tagjait tapasztalataik és nyelvtudásuk alapján már kiválogatták. Készen állnak az indulásra, azt azonban még nem tudni, mikor utazhatnak állomáshelyükre. • Folytatása a 3. oldalon A NAP INTERJÚJA Jeszenszky Gézával A belső vitákat nem kell külföldre vinni — nyilatkozta munkatársunknak, Medgyesi Csillának a magyar diplomácia vezetője, utalva Torgyán József őt ért vádjaira. Jeszenszky úgy vélekedik: rendkívül szerencsétlenek az olyan kijelentések, amelyek szerint a magyar kormány „leírta” a külföldön élő magyarokat. „Nem fogunk cenzusos választójogot megteremteni. A külföldi magyarok számára azonban kívánatos, hogy valamilyen demonstratív módon kapcsolódjanak Magyarországhoz.” Interjúnk a 3. oldalon „Oscaros” A bárányok hallgatnak Anthony Hopkins (jobbra) Oscar-díjat kapott A bárányok hallgatnak című filmben nyújtott legjobb férfialakításért. Ebben a filmben egy emberevő pszichiátert játszik. Részletes tudósításunk a 15. oldalon