Magyar Hírlap, 1992. április (25. évfolyam, 78-90. szám)

1992-04-01 / 78. szám

Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon­ Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik Boross, az ’56-osok megtisztelnének. 5. oldal Keleti ezredes végleg elbúcsúzott. 4. oldal 1992. április 1., szerda POLITIKAI NAPILAP 28 OLDAL­­­ARA: 16:50 FORINT Magyaros atillában a Köztársasági Őrezred Díszalegység­e díszegyenruhában. A Köztársasági Őrezred testőrei csak ünnepélyes alkalmakkor viselik új uniformisukat A Malév sem mart járatot lapok­ba Április 15.: szankciók Líbia ellen MTI-----------------------------------------­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedd este — a világszervezet vala­mennyi tagállamára — köztük ha­zánkra — kötelező határozatban rendelte el, hogy április 15-étől lé­giközlekedési és fegyverszállítási embargóval, továbbá diplomáciai korlátozásokkal kell sújtani Líbiát, ha az nem adja ki a Pan Am repü­lőgépének felrobbantásával gya­núsított két polgárát. A DPA je­lentése szerint a 15 tagú testület­ben ellenszavazat nem volt, Kína, Marokkó, India, a Zöld-foki-szi­­getek és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. Nem lesz Malév-járat Líbiába­n gazdasági háttér a mélypontra süllyedt kapcsolatokról all. oldalon Kisgazdabelviszály a parlamentben MH-információ A Független Kisgazdapárt kiválá­sa a koalícióból azzal a következ­ménnyel is járt, hogy veszélybe ke­rült a kormánypárti többség néhány parlamenti bizottságban. A koalíció képviselőcsoportjainak vezetői a helyzet orvoslására javaslatot terjesz­­tettek elő, amely nem nyerte meg az ellenzékiek tetszését. Nem sikerült döntésre vinni a kérdést, ugyanis az ülésteremben tartózkodó 251 hon­atya közül körülbelül százan egysze­rűen nem vettek részt a szavazásban. Részletek a 4. oldalon, a módosított szja-törvényről áll. oldalon Magyar javaslat a kamionblokád feloldására • Nem tudni, szerepel-e a kormányfői találkozón Külügyminisztériumi jegyzék a görög követnek MH-információ A nézeteltérés még aktuálisabbá teszi Micotakisz görög miniszterel­nök e héten esedékes budapesti tárgyalásait. A napirendre kerülő kérdések még egyeztetés alatt áll­nak, ezért nem lehet tudni, hogy a „kamionvita” kérdése szerepel-e közöttük — mondta a Magyar Hír­lapnak László Balázs kormányszó­vivő. Mindenesetre valószínű, hogy az aláírandó magyar—görög alapszerződés — utalással az Euró­pai Közösségben érvényes nor­mákra — ennek a kérdésnek is ki­húzza a méregfogát. A görög blokád azonnali elhárí­tása érdekében mind a kormány, mind a közlekedési tárca mindent megtesz — mondta kérdésünkre a szaktárca szóvivője, Várhelyi And­rás. Már azt is megígérték, hogy a blokád azonnali megszüntetése esetén 2000 adómentes engedélyt adnak át a görögöknek. A görög miniszterelnököt is értesítették er­ről tegnap délután két órakor, de négy órakor még semmi sem válto­zott, a magyar kamionokat tovább­ra sem engedik át a határon. A szó­vivő úgy véli, hogy ez nem mód­szer, hogy kötünk egy megállapo­dást, s azt követően új követelések­kel áll elő a görög fél. Február 6-án ugyanis az EK-bizottsággal létre­jött a megállapodás, s ezt követően a görögök új igényekkel álltak elő. Az újabb blokádért így senki más, csak a görög kormány és a blokád­szervezők a felelősek, a magyarok mindent megtettek a februári meg­állapodás szerint. A görög blokád miatt 14 hűtőko­csi és 24-26 ponyvás kamion vesz­tegel a határon — válaszolta érdek­lődésünkre Szigligeti Gábor, a Hungarokamion illetékese. El­mondta, hogy a hűtőkocsikban fa­gyasztott hús és sajt van, amelyek korlátlan ideig is elállnak, így áru­kára valószínűleg nem lesz a válla­latnak, amit a biztosító térítene. Annál nagyobb kára származik,vi­szont a cégnek a napidíj, az állásdíj és az üzemanyagköltség fizetése miatt, de az elmaradt haszon össze­ge sem kevés. Csupán egy hűtőko­csi napi állásdíja 300-400 márka, de a ponyvás kocsiké is magas. S az itthon álló kamionok, amelyek Görögországba vagy a Közel-Ke­letre indulnának sem tudnak menni, amiből ugyancsak jelentős kár szár­mazik. A januári görög blokád miatt 6 millió forint kára keletke­zett a vállalatnak, amit senki sem térített meg.. • Folytatása a 3. oldalon Törvényjavaslat a lakások bérletéről és elidegenítéséről MH-információ A rendszerváltás egyik nagy adósságának törlesztése kezdődik meg azzal, hogy tegnap beterjesztette a kormány a parlamentnek „A laká­sok és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló törvényjavaslatot. A törvény egyes becslések szerint több, mint két és fél millió embert érint majd, így feltehetően igen éles viták előzik majd meg a jogsza­bály elfogadását. E sokakat izgató kérdéskörben azzal igyekszünk se­gíteni olvasóink jobb tájékozódását, hogy szó szerint közöljük Otthon- Lakás mellékletünkben a törvénytervezet teljes szövegét. Ugyancsak mai számunkban, az 5. oldalon megszólaltatjuk a fővá­rosi önkormányzat lakásbizottságának elnökét, aki meglehetősen kriti­kus szavakkal értékeli a törvénytervezetet. A visegrádi hármak Zbraslavban Szabadkereskedelmi övezet a téma Prágai tudósítónktól_____________ Bár még távolról sem körvona­lazódik a megoldás, a visegrádi hármak között legalább megindult a tárgyalás a szorosabb együttmű­ködés és a gazdasági integráció el­érése érdekében. Ennek első állo­mása az a megbeszélés, amely ma kezdődik a Prágához közeli Zbras­­lav városkában. A három ország külkereskedel­mi minisztériumainak osztályveze­tői tartanak itt kétnapos tárgyalást arról a korábban elvileg rögzített elképzelésről, mely szerint a három ország szabadkereskedelmi öveze­tet létesít. Az ügyről most kezdő­dik a komoly tárgyalás, és a fő problémákat Prágában úgy fogal­mazzák meg, hogy egyeztetni kell a három ország eltérő vámrendsze­rét, árrendszerét, valamint az elszá­molás módját. Miután legalább négyezer árucikkről van szó, érzé­kelhető a munka mérete. Az első megbeszélést — várha­tóan a jövő hónap folyamán — újabb követi majd, de az már ál­lamtitkár-helyettesek szintjén. A szerződés aláírása júniusban vár­ható. • Nyárádi Péter Százforintosok cseréje a második félévtől Drágább, de tartósabb az érme MH-információ_____________ Az ötszáz forintos — az ötezres mellett — a második olyan pénz, amelyet az új cí­merrel hoznak majd forga­lomba. A százforintosok cse­réjét pedig az év második fe­lében kezdik meg — tudtuk meg Verzár Pétertől, az MNB főosztályvezetőjétől. Mint elmondta, azért az öt­százassal kezdik a cserét, mert már régóta nem nyom­tak ilyen címletű pénzt, s azok így már elég rossz álla­potban vannak. Az ötszázas bankó átlago­san 3-3,5 év alatt kopik el, s ennél régebb óta nem gyár­tottak már újakat. A követke­ző lépés a 100 forintosok ki­cserélése lesz, az ezresekre azonban ez évben már nem kerül sor. A tíz- és húszforintosokat eddig hivatalosan még nem vonták ki a forgalomból, bár kétségkívül előfordult, hogy olykor-olykor kevesebb volt a piacon. Most erre is sor ke­rült, ezeket a bankókat szin­tén bevonja az MNB. A fő ok az, hogy nagyon gyorsan el­használódnak, a gyakori for­gatás miatt már fél év alatt használhatatlanok lesznek. A fémpénzek, bár drágáb­bak — a 10 forintos érme előállítási költsége 8 forint 60 fillér —, de természetes kopásuk 30-40 év. Összeha­sonlításul a 100 forintos elő­állítása 3 forint 75 fillérbe, az ötszázasé 4 forint 37 fillérbe kerül bankjegyenként. A költségeket minden esetben 25 százalékos áfa is terheli. Arra a kérdésre, miért cse­rélik le most a bankjegyeket, amikor sor kerül majd úgyis az egész bankjegyállomány külsejének felújítására. Ver­zár Péter elmondta, hogy a természetes kopás hamarabb teszi szükségessé a cserét, mint ahogy azt a felújítás megkövetelné. • Kamasz Melinda Külföldi befektetések Társaságalapítás nélkül MH-információ Ha ma Magyarországon egy külföldi be akar fektetni, kénytelen hazánkban társaságot létrehoz­ni. Az Európai Közösséggel történt társulásunk so­rán azonban kötelezettséget vállaltunk arra, hogy öt éven belül megkezdjük és tíz év alatt lehetővé tesszük a szabad tőkeáramlást. Ami egyet jelent az­zal is, hogy feloldjuk a kötelező társaságalapítás kényszerét. Ebben az esetben viszont hazánk le­mond a behozott alaptőkéről, miközben a profit va­lutában történő kivitelének lehetősége továbbra is fennmarad. A fenti határidőn belül azt is vállaltuk, hogy — főszabályként — a külföldi magánszemélyek tulaj­donhoz jutását sem korlátozzuk. Mit is jelenthet számunkra ez a változás? A fiókcég csődje esetén milyen csődszabályok lesznek az irányadók? Mi­lyen törvények módosítására lesz szükség, ha élet­be lép a változás? A 10. oldalon lévő cikkünkben ennek jártunk utána. •K. M. Reménytelen a tb-tartozások behajtása? A börze sem segít... MH-információ A társadalombiztosítás kinnle­vősége 55 milliárd. S ez még messze nem a végösszeg, hiszen ha nem sikerül behajtani a tartozáso­kat, év végére ezek összege elérhe­ti a 100 milliárdot is. S bár a behaj­tásról milliónyi szó esett az elmúlt években, e téren nem történt sem­mi kézzelfogható. Ha csak azt nem soroljuk ide, hogy hosszas vívódás után — vala­mikor 1990 táján — a tb legalább nyilvánosságra hozta legnagyobb adósai listáját. A közelmúltban már határozottabb lépések történtek a milliárdok beszedésére. Felmerült az úgynevezett tb-bör­­ze megszervezésének ötlete. Ennek keretében nem a társadalombiztosí­tás, hanem egy általa megbízott cég értékesítené az adósok e célra felajánlott ingó-, illetve ingatlanva­gyonát. A megbízással azonban a tb ki is lép a piaci adásvételekből, arra hi­vatkozva —­ joggal —, hogy nem kockáztatja a biztosítottak ellátására • Folytatása a 4. oldalon Magyar szakértők a kambodzsai ENSZ-erőkben MH-információ Az ENSZ felkérésére Magyaror­szág hatvan szakértőt küld Kambo­dzsába, az UNTAC (United Nations Transitional Authority in Cambodia — az ENSZ Kambodzsai Átmeneti Hatósága) missziójának tagjaként — tudta meg a Magyar Hírlap Her­man Jánostól. A külügyi szóvivő el­mondta, hogy a főleg rendőrségi és közigazgatási szakértőkből álló ma­gyar csoport tagjait tapasztalataik és nyelvtudásuk alapján már kiválo­gatták. Készen állnak az indulásra, azt azonban még nem tudni, mikor utazhatnak állomáshelyükre. • Folytatása a 3. oldalon A NAP INTERJÚJA Jeszenszky Gézával A belső vitákat nem kell külföldre vinni — nyilatkozta munkatársunk­nak, Medgyesi Csillának a magyar diplomácia vezetője, utalva Torgyán József őt ért vádjaira. Jeszenszky úgy vélekedik: rendkívül szerencsétlenek az olyan kijelentések, amelyek szerint a magyar kormány „leírta” a külföl­dön élő magyarokat. „Nem fogunk cenzusos választójogot megteremteni. A külföldi magyarok számára azon­ban kívánatos, hogy valamilyen de­monstratív módon kapcsolódjanak Magyarországhoz.” Interjúnk a 3. oldalon „Oscaros” A bárányok hallgatnak Anthony Hopkins (jobbra) Oscar-díjat kapott A bárányok hallgatnak című filmben nyújtott legjobb fér­fialakításért. Ebben a filmben egy emberevő pszichiátert játszik. Részletes tudósításunk a 15. oldalon

Next