Magyar Hírlap, 1992. május (25. évfolyam, 115-127. szám)
1992-05-16 / 115. szám
1992. május 16., szombat Prága feltétele a bősi leálláshoz Prágai tudósítónktól Jirí Dienstbier örül annak, hogy a magyar kormány egyelőre nem adja át a bősi szerződés felmondásáról szóló jegyzéket. A kérdést politikamentessé kellene tenni, mivel az elsősorban technikai-környezeti jellegű —jelentette ki a csehszlovák külügyminiszter. Dienstbier csütörtökön délután jelentette be, hogy kormánya hajlandó megfontolni a bősi vízlépcső ideiglenes üzembehelyezésére irányuló munkálatok leállítását, amennyiben a magyar kormány előre kötelezettséget vállal az Európai Közösséggel együtt létrehozandó háromoldalú vizsgálóbizottság kutatásai eredményeként születő ajánlások elfogadására. Ez a hosszú és bonyolult fogalmazás nem véletlen, hiszen a csehszlovák kormány eddig ellenállt a munkálatok leállítási szándékának, és nyilván most sem egyszerűen született meg, még ez a dodonai fogalmazású, félig ajánlat is. Pénteken ezért kérdeztem a minisztert, mi húzódik a döntés hátterében. A kérdés sajnos — mondta — mind Magyarországon, mind Csehszlovákiában belpolitikai kérdéssé vált, így folytatta: „Értem én, hogy Magyarországon, a magyar kormány és az ellenzék számára a harc a bős-nagymarosi vízlépcső ellen egyet jelentett a kommunizmus elleni harccal. De most, hogy már nincs kommunizmus, a kormánynak, az ellenzéknek is meg kellene tudnia szabadulni ettől a politikai felhangtól. Nagyon üdvözölném, ha mindkét oldalon sikerülne a bősi kérdést kívül tartani egyéb kapcsolatainkon, amelyek jóval jelentősebbek, és ha sikerülne tudományos, technikai szinten folytatni a problémáról a tárgyalásokat. Meg kell érteni odaát is, hogy a vízművel valamit csinálni kell. Felrobbantani nem lehet. A Dunát is hajózhatóvá kell tenni, ettől függetlenül is. Vagyis jó lenne hasznosítani mindazt, ami épült, valamilyen elfogadható módon. Azt hiszem, hogy erről képesek leszünk megállapodni, csak ne állítsuk egymást ultimátumok elé. Tárgyalni kell, ezért üdvözlöm a magyar lépést, és azt is, hogy az Európai Közösség, mint egyfajta közvetítő részt vesz a tárgyalásokon. Ez biztosan csak segít az ügynek.” Megkérdeztem a külügyminisztert, nem lát-e ellentétet Prága és Pozsony között, hiszen miközben a csehszlovák szövetségi kormány a csütörtöki közleményét kiadta, Carnogursky szlovák miniszterelnök azzal ellentétesen nyilatkozott. Dienstbier válasza: „Arra törekszünk, hogy minden nézetet szembesítsünk, és azután kerekasztal mellett döntsünk. Nem kívánunk senkire semmit ráerőszakolni, országon belül sem, hanem meggyőzni a másként gondolkodókat.” • Nyárádi Péter MTI —----------------------------------Jan Carnogursky szlovák kormányfő szerint akkor is felmerülnek a jogi következmények — így például a szerződésfelmondással okozott károk megtérítési kötelezettsége —, ha jogszerűen lenne felmondható az 1977-es bős—nagymarosi szerződés. A szlovák miniszterelnök megállapítását péntek este közölte a CSTK hírügynökség, Darnogursky Besztercebányán tartott beszéde alapján. A szlovák kormányfő szólt a szlovák állami önállóság problematikájáról, és úgy vélekedett, hogy egy önálló szlovák köztársaság nem tudna megbirkózni a bősi erőmű körüli problémákkal. Bős miatt ugyanis nagyon kiéleződnének a politikai, szociális és nemzetiségi ellentétek — mondta Carnogursky. A csehszlovák külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztálya péntek este nyilatkozatban cáfolta azt a nézetet, hogy a bős-nagymarosi erőmű építéséről kötött, 1977-es csehszlovák-magyar szerződés felmondható. A szerződés felmondhatósága mellett érvelt csütörtökön Vladimir Balas, a Csehszlovák Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi intézetének az igazgatóhelyettese. Balas a CSTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában a nemzetközi szerződések jogáról szóló bécsi nemzetközi egyezmény előírásaira hivatkozott, amikor úgy vélekedett, hogy a magyar fél jogszerűen felmondhatja az 1977-es szerződést. Vladimir Balas professzor álláspontja csupán személyes vélemény — állította pénteken a prágai külügyminisztérium, az állam- és jogtudományi intézet vezetésének állásfoglalására hivatkozva. A külügyminisztérium szerint a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 56. cikkelye világosan szól arról, hogy azokat a szerződéseket, amelyek nem szólnak saját megszűnésük lehetőségéről, és amelyekből nem tűnik ki, hogy a szerződést megkötő felek szándékában állt a megszűnés lehetségessé tétele, nem lehet felmondani, illetve az ilyen szerződésektől nem lehet elállni. Magyar vezérkari küldöttség a NATO-ban MTI ---------------------------------------Bíró József vezérőrnagy, a honvédség vezérkari főnökének első helyettese vezetésével magyar vezérkari küldöttség tárgyalt a NATO katonai bizottságának meghívására az atlanti szövetség brüsszeli központjában és a NATO Mons környékén, Casteau-ban levő európai főparancsnokságán a nyugati szövetség és a Magyar Honvédség közötti kapcsolatépítés keretében. Mint Sz. Kiss Csaba, a Honvédelmi Minisztérium védelmi politikai főosztályának vezetője a tárgyalások után elmondta az MTI tudósítójának, a magyar küldöttség megbeszélései azt mutatták, hogy az alig 4-5 hónapja kezdődött katonai kapcsolatépítés igen gyors ütemben halad, meglepően hamar alakult ki a magas szintű látogatások nyomán az érintkezés a konkrét kérdések szakértői között. Néhány hónap alatt több évtized beidegzését sikerült leküzdeni. A megbeszélések során mind a NATO, mind a magyar küldöttség kölcsönösen részletes tájékoztatást adott az új, sok tekintetben hasonló stratégiai koncepciókról, a fegyveres erők folyamatban levő átszervezéséről, az azzal kapcsolatos tapasztalatokról és kérdésekről. A NATO kész megosztani ilyen területen felhalmozott tapasztalatait a magyar fegyveres erőkkel. A NATO Politikai Bizottsága részéről Amadeo Sturchio dandártábornok, európai főparancsnoksága részéről Milani altábornagy, főparancsnok-helyettes vezette a tárgyalóküldöttséget. Az atlanti támogatás nem fegyvereladást jelent MH-tudósítás A Nemzetbiztonsági Hivatalban, a Honvédelmi Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban folytatott tárgyalásokat William Taft, az Egyesült Államok állandó képviselője az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében. A nagykövet találkozott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel és Bába Iván helyettes államtitkárral is. Mint tegnap elutazása előtt a sajtó képviselőinek elmondta, szeretné, ha Magyarország a lehető legszorosabb kapcsolatba kerülne a nyugati biztonsági szervezetekkel. A diplomata szerint, ha Magyarországot felveszik az Európai Közösségbe, automatikusan tagja lesz a Nyugat-európai Uniónak (WEU) is. Igennel felelt William Taft a Magyar Hírlap kérdésére, támogatja-e az atlanti szövetség, hogy a WEU az Európai Közösség védelmi szervezetévé váljon. A NATO véleménye szerint — mondta — jó intézményt választottak a nyugateurópaiak, olyat, amely az atlanti tömb európai pillére lesz. Az új problémákkal a meglévő szervezetek nem birkózhatnak meg akkor, ha nem alkalmazkodnak az új időkhöz. Ezt teszi a NATO, s ezzel próbálkozik a WEU és az EBEÉ is — mutatott rá Taft. Abban az értelemben nem változott a NATO — mondotta —, hogy a transzatlanti kapcsolatot az európai biztonság és stabilitás fenntartása szempontjából továbbra is alapvetőnek tartja. A délszláv konfliktussal összefüggésben a nagykövet kifejtette: véleménye szerint — s ezt a nézőpontját budapesti tárgyalópartnerei is osztották —, bár a magyar légteret többször megsértette a jugoszláv légierő és az ország menekülteket fogadott be, senki sem gondolja, hogy a háború Magyarország déli határai kiigazításának veszélyét rejtené magában, vagy Magyarország területi integritását fenyegetné. Vendéglátói nem fordultak hozzá olyan kéréssel, hogy a NATO segítsen korszerűsíteni a magyar hadsereg harci eszközeit. Egyébként, amikor az atlanti tömörülés támogatási szándékát fejezi ki, nem fegyvereladásra gondol. Ha egyáltalán, akkor ilyen ügyletekre kétoldalú megállapodások keretében kerül sor. Többi között budapesti tapasztalatai alapján William Taft úgy véli, Magyarország a lehető leggyorsabban integrálódni szeretne a nyugati intézményekbe, beleértve a NATO-t is. A magyar kormány ezt eldöntötte, „s mi megértjük, miért határozott így” — mondotta. Hangsúlyozta, az Egyesült Államok biztonságának lényeges része az európai stabilitás, ha az gyengül vagy felborulna, nagyon hamar a tengerentúlon is éreztetné hatását. ■ K. K. (MTI) Dr. Nanovfszky György, hazánk kijelölt oroszországi nagykövete megkapta az agrément-t az orosz hatóságoktól. A kijelölt nagykövetet fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József kormányfő és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. A diplomata a közeli napokban utazik állomáshelyére. Kupa: aki gazdag, fizessen (MTI) Kupa Mihály hallatlanul igazságtalannak nevezte a jelenlegi jövedelemelosztás rendszerét azon a fórumon, amelyet Kaposváron tartottak tegnap a megye önkormányzati vezetőinek részvételével. Ezen változtatni kell — mondta a pénzügyminiszter —, s ennek az a módja, hogy a szegényeket támogatni kell, aki pedig gazdag, annak fizetnie kell. Letartóztatott volt OTP-igazgató (MTI) Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt tegnap előzetes letartóztatásba helyezték az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. egykori debreceni igazgatóját, Főző Lászlót, aki 1991-ig volt a bank igazgatója, majd a Szerencsejáték Rt. területi vezetőjeként a közelmúltban ment nyugdíjba. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese elmondta: a korábbi években elkövetett bűncselekmények az OTP hitelezési tevékenységével függenek össze, kárértékük százmillió forintos nagyságrendű. (MTI) Tegnap megérkezett a békéscsabai választási bizottsághoz Prekop Ottónak, a Fidesz parlamenti képviselőjelöltjének lemondónyilatkozata, így háromra emelkedett a békéscsabai időközi országgyűlési képviselő-választás második fordulójában (május 24-én) nem induló jelöltek száma. Ismeretes, hogy a Fidesz jelöltjén kívül a két független lépett vissza. A Fidesz a második fordulóban Sarkadiné Lukovics Évát (SZDSZ) támogatja. Magyar—horvát kapcsolatok (MTI) A magyar—horvát határátkelők korszerűsítéséről, valamint a rijekai kikötőben magyar vámszabad terület megnyitásának lehetőségeiről is tárgyalt Horvátországban Arnold Mihály ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség megbízott országos parancsnoka. Arnold Mihály május 13. és 15. között Zágrábban tárgyalt a horvát vámigazgatóval, s fogadta őt a horvát pénzügyminiszter. Elhunyt Kiss József (MTI) Életének 69. évében május 13-án, hosszan tartó betegség után elhunyt Kiss József, az irodalomtudományok kandidátusa, jeles Petőfi-kutató, a magyar filológia, különösen a szövegkiadás egyik meghatározó egyénisége. Ő rendezte sajtó alá a Petőfi kritikai kiadást, valamint a Petőfi-adattár több kötetét, s végül a Petőfi-okmánytárat, melynek megjelenését már nem érhette meg. Bűnsegéd rendőrök (MTI) A Békés Megyei Hírlap pénteki száma arról számol be, hogy a szegedi ügyészségi nyomozóhivataltól szerzett értesülés szerint nyomozás folyik több orosházi rendőr ellen, akik vagyon elleni bűncselekményeket követtek el. Egyebek közt betörésekben bűnsegédként vettek részt, s a bűnözőket információkkal látták el. Lezuhant a helikopter (MTI) Tegnap reggel 8 óra 30 perckor a 6-os számú főút mellett, a Faddi Tsz területén permetezés közben lezuhant az Agroir Kft. Hiller típusú helikopterével Kontor András szekszárdi lakos. Ez a hetedik felszállása volt. A baleset egy kanyarodás után következett be. Eddig tisztázatlan okból a gép függőleges és vízszintes rotorja összeakadt, aminek következtében a hátsó rotor leszakadt. A helikopter 8-10 méter magasságból zuhant le, a pilótát súlyos sérülésekkel — két csigolyája eltörött — a szekszárdi kórházba szállították, ahol a kórház tájékoztatása szerint megoperálják. Új miskolci színidirektor (MTI) Miskolcon tegnap évadzáró társulati ülésen értékelte a színház 170. évadját a posztjáról leköszönő Gyarmathy Béla igazgató, aki 12 esztendőn át dirigálta a társulatot. A társulati ülésen bemutatkozott a a színházigazgató-főrendezői posztra kiírt pályázat nyertese, Hegyi Árpád Jutocsa rendező. Magyar híradó Nanovfszky moszkvai agrément-ja Visszalépett a csabai Fidesz-jelölt KÜLFÖLD-BELFÖLD Nappali kórház: ágyak végveszélyben Épp idén lesz tíz éve, hogy a Széchenyi fürdőben nyolcvan ággyal megnyílt az úgynevezett nappali kórház. Születésnapi ajándékként a léte került veszélybe. A nappali kórházba azokat a mozgásszervi betegeket utalják be, akiknek naponta négy-öt kezelésen is részt kell venniük, ám nincsenek annyira rossz állapotban, hogy intenzív kórházi ellátásra szoruljanak. A Széchenyi fürdő kórházának nyolcvan ágyát indulástól többen finanszírozták. Harminc ágyat a főváros különböző kerületei — nekik természetesen beutalási joguk is volt —, míg a többséget kitevő ötven fenntartásán többen osztoztak. Például a Rehabilitációs Intézet és a Népjóléti Minisztérium. Épp ezek az ágyak kerültek most veszélybe. Korábban ugyanis betegenként naponta 516 forintot kellett fizetni, a díj azonban a közelmúltban 560 forintra emelkedett. Ez adott alkalmat az ötven ágy tulajdonosainak arra, hogy bejelentsék: a továbbiakban nem áll módjukban fizetni. Épp mostanában esik sok szó arról, mennyire gazdaságtalanul működik a magyar egészségügy. Arról is elégszer hallani, hogy sok a 104 ezer aktív kórházi ágy, több ezer leépítése, illetve szociális ággyá alakítása szükséges ahhoz, hogy ne menjenek továbbra is veszendőbe milliók, milliárdok. S akkor itt van a nappali kórház ügye. Melynek fenntartása lényegesen olcsóbb, kihasználtsága — mivel egy ágy két beteget fogad, egyet délelőtt, egyet pedig délután — lényegesen jobb „normál” kórházi társainál. Lehet, hogy ezért nincs finanszírozója?... Remélhetőleg csak átmenetileg. -H.J. Göncz Árpád: „nem vagyok kormányellenes” Graffiti -------------------------------------A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola dísztermében kötetlen beszélgetésen találkozott Göncz Árpád az intézmény tanáraival és hallgatóival. Utalva Václav Havelnek egy New York-i lapban megjelent cikkére, melyben a cseh és szlovák államelnök a moralitás és a politika kapcsolatáról ír, Göncz Árpád kifejtette, hogy meggyőződése szerint a moralitás lehet a politika alapja. Bár pillanatnyilag ez rettenetesen nehéz, mégis használható a moralitás ereje a közéletben, ez az erő billenti át gyakran a mérleg nyelvét. Az államfő véleménye szerint, aki elmúlt hatvanéves, annak két természetes nosztalgiával kell számolnia. Van, aki az elmúlt negyven évre tekint nosztalgiával, van, aki az előző időkre, attól függően, hogy mikor érezhette fontosnak magát. Ám a 21. század előestéjén nem kétséges, hogy az a mentalitás kerekedik majd felül, amelyik nem visszafelé, hanem előre tekint. Ezt a szemléletet pedig főként a fiatalok képviselik. A múlt vizsgálatával kapcsolatban Göncz Árpád ironikusan jegyezte meg, hogy először mindenki a másik lelkiismeretét vizsgálja és nem a sajátját. Arra a hallgatói kérdésre, hogy a kormány miért csökkenti 70 százalékkal a kutatások támogatását, az államfő a konkrét gazdasági szükséget említette, bízva abban, hogy helyre fog állni a valóságos értékrend, és a szellemi munka, az oktatás, a tudomány prioritást fog élvezni. Azokra a kérdésekre, amelyekkel a kormánnyal, illetve a miniszterelnökkel történt hatásköri vitákra céloztunk, Göncz Árpád megjegyezte, „nem vagyok kormányellenes, csak akkor élek jogaimmal, ha egy konkrét ügyben nem egyértelmű a társadalmi megítélés. Az ilyen esetekben konszenzusra uszítok.” Az Adenauer-alapítvány konferenciája Szabadbűn nem maradhat büntetlenül — A bűn nem maradhat büntetlenül, mert ezzel a bűnre készülőt erősítjük abban a hitében, hogy tette következmények nélkül merül feledésbe, így pedig csak az ártatlanok szenvednek — mondta Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnapi megnyitó beszédében, melyet a Konrad Adenauer Alapítvány „Felelősség vagy büntetlenség a kommunizmus utáni rendszerekben” címmel rendezett konferenciáján tartott. Az elnök hangsúlyozta, hogy a diktatúrák idején elkövetett emberellenes bűncselekményekkel kapcsolatban kollektív felelősségre vonásról éppen úgy nem szabad gondolkodni, mint ahogy nem indokolt a teljes körű ártatlanságról sem beszélni. Bátor vállalkozásnak nevezte a jogászok és törvényhozók témaválasztását, hiszen azokban az országokban, ahol az elmúlt évtizedek politikai rendszerét a közelmúltban számolták fel, a felelősségre vonás sok vitát, konfrontációt jelent manapság. A tanácskozás se nem párt-, se nem kormányrendezvény, hanem a német alapítvány magyar tagjai, a kormánykoalíció és az MDF parlamenti képviselőcsoportja kezdeményezték. A meghívott előadók Németországból és Lengyelországból érkeztek. — Az eddigi konferenciák gyengéje volt, hogy csak általánosságokról esett szó, pedig a politikának és a tudománynak erősebben kellene összefonódnia. A múlt bűnöseinek felelősségre vonása veszélyekkel járhat, az eljárás jogi alátámasztását azonban segítheti ez a tanácskozás, hiszen a téma szakmai és politikai kérdéseket egyaránt felvet — nyilatkozta lapunknak Zétényi Zsolt országgyűlési képviselő, aki megfigyelőként vesz részt az eseményen. Mint elmondta, az Alkotmánybíróság döntése a kelet-európai törekvéseknek is irányt adhat, így minden hasonló fórum közvetlenül hat a politikai folyamatokra. A képviselő szerint a magyar jogásztársadalom egy része tart a kockázattól, és ezért nem szorgalmazza a büntetőjogi felelősségre vonást, pedig annak hazai tervezete sokkal liberálisabb, mint más országokban. — A felelősségre vonás jogilag körülhatárolt, garanciákkal övezett módja meggátolja az indulatok elszabadulását, és biztosítja a jogi és politikai szabályok érvényesítését — tette hozzá a képviselő. — Ellenkező esetben elszabadulhatnak a spontán folyamatok, s nem lesz befolyásunk a politikai erőkre. Ennek érdekében keresünk — az Alkotmánybíróság indokolatlanul magasra állított mércéjét is szem előtt tartva — kompromisszumos megoldást. • B. K. MSZP-kongresszus: Horn Gyulát ismét a párt elnökévé választották Szeged az ország „érzékeny barométere” Tegnap délután 361 küldött részvételével megkezdte munkáját Szegeden a Magyar Szocialista Párt III. kongresszusa. Szemők Árpád, az MSZP szegedi elnöke köszöntőjében szólt arról: Szeged a történelem során az ország „érzékeny barométerévé vált”, amit legtöbben az értelmiség magas arányának tulajdonítanak. A kongresszus színhelyét képező süllyedő uszodaépületből lett sportcsarnokban annak idején a kisgazdák szerveztek zászlóbontást, ám Szemők Árpád szavaival élve „remélhetően hamarosan a baloldal fellegvárává válik a város”. A háromnapos eseményen egyébként mintegy 660 meghívott vesz részt. Az már az első órákban eldőlt, hogy a személyi kérdések tárgyalására az A variáció szerint péntek délutántól késő éjszakáig kerül sor. A péntek délután az alapszabály tárgyalásával telt el, amit Szekeres Imre ügyvezető alelnök terjesztett elő. Lapunk azt is megtudta: Nagy Attila tragikus halála után — már köztudomású, hogy a színész volt a párt alelnökjelöltjei közül az egyik — Kósáné Kovács Magda — visszalépett, helyettük újabb személyek neve került a jelölőlistára, így az eredetileg jelölt Jánosi György jelenlegi alelnök mellett megfelelő támogatást kapott Baja Ferenc önkormányzati és Csintalan Sándor érdekvédelmi országos ügyvivő, valamint Fedor Vilmos, a párt Borsod megyei alelnöke. Egy szegedi polgár, Mucsi Mihály helyi MDF-tag — szervezete teljese elhatárolódása mellett — a Délmagyarországban egyszemélyes tüntetésre szólította fel önmagát. Kiáltványában azt jelezte, hogy mindhárom napon „vonul”, tiltakozva és követelve az MSZP-től, hogy a párt vagyonából többet áldozzon az egyházi intézmények felállítására. Lapzártáig azonban tüntetés nem volt. A küldöttek késő estig zárt ülésen különböző beszámolókat hallgattak meg. Ezek közül is kiemelkedett Balogh Sándornak, az OEB elnökének előadása a párt helyzetéről. Balogh többek között utalt a párton belüli szolidaritás szükségességére, amelyet sajnálatosan több vezető ellentéte is gyengített. Információink szerint egyébként a három új alelnökjelölt mellett a kongresszus helyszínén délután aláírásgyűjtés kezdődött Szűrös Mátyás alelnökké jelölése érdekében is, de ez leállt, nem jött össze megfelelő támogatás. Az elökjelöltségtől visszalépő Kósáné Kovács Magda lapunknak elmondta: alelnökként is a párton belüli szakszervezeti politika irányvonalát követte volna, de mivel úgy látta, hogy ez a fajta politizálás a pártpolitika középpontjába került, visszalépett, mert nagyobb szüksége van rá a frakcióban. A zárt ülés során az is eldőlt, hogy az új országos elnökség az eddigi 13 helyett 15 tagú lett, amelyből öt tag a következő: a pártelnök, az ügyvezető alelnök, a frakcióvezető és a két alelnök — hiszen a küldöttek arról is szavaztak, hogy az MSZP-nek a jövőben két alelnöke legyen. • Szombathy Pál Szekeres: új arcokra van szükség Szekeres Imre beszédében elmondta: Szegeden új szakasz kezdődhet a párt életében. „A kapu nyílni látszik”, amire bizonyság Hideg Gábor legutóbbi békéscsabai sikere — hangsúlyozta az ügyvezető alelnök. Leszögezte, hogy tovább kell demokratizálni a pártot, s az elmúlt két évből okulva javítani kell működését. Mindezeket a tapasztalatokat figyelembe véve a következő két évben az MSZP- nek arra kell koncentrálnia, hogy a helyi pártszervezetek működési feltételeit javítsa. Ma mintegy 40 ezer tagja van az MSZP-nek, közülük 35 százalék a nő. Harminc év alatti fiatal alig 2,5 százaléka a tagságnak, negyven évesnél fiatalabb 18 százalék, hatvan év feletti több mint 36 százalék. Rendkívül kedvezőtlen a párt korösszetétele. Szekeres Imre rámutatott: új arcokra, fiatalokra van szükség a vezetés minden szintjén, mert enélkül a fiatalok nem fogják az MSZP-t választani, s nem ez a párt lesz a jövő pártja. Az ügyvezető alelnök azt is jelezte, hogy a taglétszámot tekintve arányaiban még mindig értelmiségi párt az MSZP. Vannak akik azt mondják, hogy a 40 ezres tagság nem nagyon bővíthető, vannak akik keveslik a létszámot. Szekeres leszögezte: a szocialista pártnak ahhoz, hogy a társadalom minden lényeges szférájában jelen legyen, 100-110 ezer fős tagsággal kell rendelkeznie. Szekeres szerint nagy tanulság a Fidesz békéscsabai választási eredménye: bebizonyosodott, hogy mozgalmi párt nélkül választási párt sem létezik. Az MSZP-re nem egyszerűen, mint még egy ellenzéki pártra van szükség, hanem mint önálló, markáns balközép politikai erőre, s ilyen politikai irányultsággal a siker reményében indulhat harcba 1994-ben — fejezte be beszédét Szekeres Imre. ■ Sz. P. MAGYAR HÍRLAP. Nagykövetünket nem rendelik haza • Folytatás az I. oldalról Ebben az esetben — általános nemzetközi vélemény szerint — csak akkor lehet szó az elismeréséről, amennyiben eleget tesz annak a kritériumrendszernek, amelyet az EK tavaly decemberben állított fel a délszláv köztársaságok számára. Ezek közé tartozik az a feltétel is, hogy az új államnak kérnie kell az elismerést — az új Jugoszlávia ezt nem tette meg, csak bejelentette létezését. Ráadásul a belgrádi kormány hadserege szuverén, független államok területén folytat háborút, s ezt a magatartást a nemzetközi életben egyértelműen agressziónak minősítik és elítélik. Az új Jugoszlávia körüli jogi bonyodalom természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarország ne venné tudomásul: a belgrádi kormány létezik — ez ugyanis tény. A régiónkban zajló gyors változások, például a Szovjetunió és Jugoszlávia szétbomlása miatt gyakorta olyan helyzet jön létre, amelynek kezelésére még nincsenek kialakult, egyértelmű nemzetközi jogi normák, azok folyamatosan kristályosodnak ki — mondta Herman János. • Medgyesi Csilla Külföldiek lehettek a rablógyilkosok...? Ha napokon belül nem kerülnek újabb nyomozást segítő adatok a rendőrség birtokába, az Interpolon keresztül is megküldik a tagországokba a hétfői rablógyilkosság feltételezett tettesek fantomképét és a lopott személygépkocsiban talált ujjlenyomataikat — nyilatkozta Chilkó Ferenc alezredes, a BRFK életvédelmi alosztályának vezetője. Nem kizárt, hogy külföldiek követték el a bűncselekményt. A nyomozás a mai napon érkezett abba a fázisába, amikor újból előkeresik azoknak az elmúlt időszakban elkövetett erőszakos bűncselekményeknek az aktáit, amelyek elkövetésekor lőfegyvert is használtak az azóta is ismeretlen tettesek. A kormány nagyobb mozgásteret kíván biztosítani Entz Géza szerepe nem változik A kisebbségi kérdés rendezése döntő eleme a kelet-közép-európai térség nyugathoz való felzárkózásának — mondta Entz Géza államtitkár, a Páneurópai Unió Magyarországi Egyesületének felkérésére, a Nemzeti Múzeum dísztermében megtartott előadásán. Az államtitkár szerint új gondolkodásmódra van szükség Közép-Európában a problémák megoldására. A kisebbségi kérdésben a gondok mellett biztató folyamatnak nevezte az utóbbi időben javuló ukrán—magyar és horvát—magyar kapcsolatokat. Előadása után kérdeztük Entz Gézát, a Határokon Túli Magyarok Titkárságának politikai államtitkárát a kormány csütörtöki döntéséről, amely a titkárságot kivonta a Miniszterelnöki Hivatal hatásköréből és Határokon Túli Magyarok Hivatala néven önálló szervezetet hozott létre. — Mi indokolta a kormány döntését? — A változtatásnak nagyrészt profiltisztítási okai vannak. A Miniszterelnöki Hivatalon belül ennek a titkárságnak a méretei túlfeszítették a kereteket. A kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít a határokon túli magyarokkal való kapcsolattartásnak, ezért ezt a kormányzati struktúra szempontjából is a helyére akarta tenni. — Miért éppen most került sor erre a lépésre? — Semmi jelentősége nincs az időpontnak, a kormány nagyobb mozgásteret kíván biztosítani a hivatalnak, és szeretné, ha működése hatékonyabbá válna. — Mi lesz az ön szerepe? — Nem volt eddig kérdéses a szerepem; nem személyi, hanem szervezeti változtatás történt. A hivatal élén elnök lesz, minden bizonnyal én leszek az. •Sz. A. J. •G.Z.