Magyar Hírlap, 1992. június (25. évfolyam, 141-153. szám)

1992-06-16 / 141. szám

2TM­M MAGYAR HÍRLAP Szerb író Kis-Jugoszlávia élén • Folytatás az 1. oldalról és Voislav Seselj csetnikvezér kö­zött. A montenegrói politikus meg­próbálta megtorpedózni Cosic meg­választását, mondván, hogy a mon­tenegrói és a szerb vezetőség már megállapodott a tisztségek felosztá­sában, és az alkotmány szerint meg­engedhetetlen, hogy a szövetségi el­nök és a kormányfő egy köztársas­ágból kerüljön ki. Seselj visszauta­sította a pártközi megállapodást. Mint mondta, a képviselőházat az ilyen titkos egyezmények semmire sem kötelezik. Borisav Jovic, Szer­bia képviselője megpróbálta cáfolni montenegrói elvbarátját, és azt állí­totta, hogy a két vezetőség nem kö­tött titkos alkut, csupán arról tájé­koztatták Montenegrót, hogy mivel Dobrica Cosic jelöltette magát, a szerb vezetőség nem tehet mást, minthogy őt támogatja. A szerb írófejedelemként emle­getett 71 éves, szívbeteg Cosic egyik megalkotója volt az akadémia híres vagy inkább hírhedt memo­randumának, annak a dokumentum­nak, amely alapul szolgált Milose­vic szerbcentrikus politikájának. A mostani rezsim szürke eminenciása­ként tartották számon. Bizonyos je­lek azonban arra utalnak, hogy az utóbbi időben kiábrándult Milose­­vicből és elfordult tőle. Erre következtethetünk tegnap el­hangzott beszédéből is, amelyet az akadémián mondott A szerb nemzet az újkor kezdetén címet viselő ta­nácskozáson. Cosic Szerbia nemzeti és szociális céljainak átfogalmazásá­ra szólított fel. Keményen bírálta a szerbiai viszonyokat, s ezért a mos­tani vezetőséget hibáztatta. Szavai szerint Szerbia túl lassan és követ­­kezetlenül halad a demokratizálódás útján és képtelen kibontakoztatni a fejlesztési potenciált. Azt mondta, hogy a szerb­ kormány és az ellenzék nemzeti politikája egyaránt ideoló­giai tévhitekre épül és képtelen vá­laszt adni a kor kihívásaira. Ameny­­nyiben nem sikerül megszüntetni a Szerbia és Montenegro ellen elren­delt szankciókat, amire szerinte ke­vés a kilátás, akkor megbénul az egész gazdaság és a társadalom, és beláthatatlanok lesznek a következ­mények. A totalitárius propaganda nyomán a szerb nemzetről rendkívül kedvezőtlen kép alakult ki a világ­ban, s ezért a szerbgyűlöletért ma­guk a szerbek hibáztathatók. Elítélte a horvát usztasák gonosztetteit, de megjegyezte, hogy a szerbek is kö­vettek el hasonló gonosztetteket a mostani háborúban. Végül hangsú­lyozta, hogy az országot csak a kol­lektív bölcsesség és új emberek ve­zethetik ki a súlyos válságból. Beik­tatási beszédében Cocis homályosan utalt rá, hogy mielőbb új választáso­kat szeretne kiíratni, ugyanakkor bi­zalmát nyilvánította a jelenlegi par­lament iránt is. Cocis megválasztásával tehát el­nököt kapott a néhány hét alatt tető alá hozott szerb—montenegrói ál­lamszövetség, a „Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaság”, amelyet melles­leg eddig egyetlenegy ország sem ismert el. Az elnök tesz javaslatot a szövetségi kormányfő személyére. A belgrádi propaganda Milan Panic, szerb származású amerikai üzletem­bert emlegeti, ő azonban tegnap vá­ratlanul bejelentette, hogy nem vál­lalja a megbízatást. Telefonüzeneté­ben azt mondta,, hogy élveznie kel­lene nemcsak a kormányzópárt, ha­nem a többi pártok bizalmát is, s mi­vel ezt nem élvezi, nem is vállalhat­ja a kormányelnöki tisztséget. • Kovács István MTI -------------------------------------­Szarajevóban hétfőn tovább folyta­tódtak a harcok, de a fegyverszüneti megállapodás legalább valamelyest mérsékelte az összecsapások hevessé­gét. A BH Pres boszniai hírügynök­ség szerint a szerb erők aknavetőkkel lőtték Új-Szarajevót, míg a a köztár­saság több más helységében viszont minden kétséget kizárólag heves összecsapások zajlanak, különösen a Drina partján fekvő Gorazdeban és a hercegovinai Mostarban vannak nagy harcok. A tűzszünet megsértése ellen­ére tovább folytatódik a repülőtér megnyitására indított ENSZ akció. Alija Izetbegovic boszniai és Franjo Tudjman horvát elnök hétfőn közös nyilatkozatban jelentette be, hogy Horvátország és Bosznia nagy­követi szinten diplomáciai kapcso­latra lép. A bosznia-hercegovinai szerb ki­sebbség mindent el fog követni, hogy az általa lakott területek határát kiterjessze az Adriai-tengerig. Ezt a DPA jelentése szerint hétfői belgrádi lapok közölték Milorad Bojovicra, a hercegovinai szerbek vezetőjére hi­vatkozva. Chinvalból, Dél-Oszétia fővárosából családok százai menekültek az észak-oszétiai Vlagyikavkaz­­ba a grúz csapatok támadásai elől. Haszbulatov, az orosz parlament elnöke arra figyelmeztetett, hogy az oszétiai háború már Oroszország érdekeit is veszélyezteti fotó­­űi külföldi képszerkesztőség Hasznos adatok Líbiából MTI---------------------------------------­Vasárnapi brit lapértesülések sze­rint igen hasznosak azok az adatok, amelyeket a líbiai kormány képvise­lője a héten Genfben átadott az otta­ni brit ügyvivőnek Líbia és az észak­ír terroristák korábbi kapcsolatairól, de szó sincs róla, hogy a brit kor­mány ezek után szívesen enyhítené a Líbia elleni ENSZ-szankciókat. A lí­biai kormány a brit hírszerzés és kémelhárítás kérdéseire adott vá­laszt. Ismeretes, hogy Líbia a nyolc­vanas években sok száz tonna fegy­vert és robbanóanyagot szállított az észak-ír terroristáknak. Brit biztonsá­gi források szerint a héten átadott in­formációk fontos bepillantást enged­nek a terroristák anyagi és személyi lehetőségeibe és terveibe. Az értesü­léseket hamarosan megosztják az Ír Köztársaság kormányával és a brit biztonsági erők is felhasználják őket. Moldovai csapatszétválasztási terv Bukaresti tudósítónktól Papíron már megszületett a béke Moldovában. A chisinaui parlament háromlépcsős tervet dolgozott ki a szembenálló felek szétválasztására:­­ a program alkalmazásának el­ső nyolc-tíz napjában a konfliktus­övezetben leállítanának minden csa­patmozgást, beszüntetnék az önkén­tesek mozgósítását és a tartalékosok toborzását, Cocieri és Sosnita térsé­gében három kilométeres szélesség­ben biztonsági sávot hoznának létre, a frontvonal többi részén másfél ki­lométeres semleges zónát létesítené­nek a Dnyeszter mindkét partján; — az öt-hét napra tervezett máso­dik szakaszban 15 kilométeres mély­ségben vonnák vissza az erőket mindkét oldalon, lefegyvereznék majd feloszlatnák a kozák egysége­ket és a gárdistaalakulatokat; — a program utolsó részében a szembenálló erők elfoglalnák végle­ges állásaikat egymástól biztonságos távolságban, lehetővé téve a több mint 20 ezer menekült hazatérését. Ugyancsak a parlament határozata alapján a tűzszünet, betartását ellen­őrző vegyesbizottság mellett pa­rancsnokságot alakítanak, amelynek tagjai jelen lesznek valamennyi „for­ró ponton”. Dubasszáriban közvet­len parlamenti irányítást vezetnek be, s időlegesen felfüggesztik a váro­si és járási végrehajtószervek műkö­dését. A béke helyreállítása érdeké­ben a moldovai igazságügyminiszté­rium törvényt dolgoz ki, melynek ér­telmében a konfliktus valamennyi részese amnesztiát kap. Vasárnap és hétfőn a frontvonalon viszonylagos nyugalom uralkodott, csupán szórványos lövöldözésekről érkeztek jelentések. • Bogdán Tibor H­ol A jövőre tekintő kilátással egészen egyszerűen megnyitottuk a Kft. bemutatótermét Budapest VII., Huszár u. 3. szám alatt. Itt megtekintheti és kipróbálhatja Megrendelésre azonnal szállítjuk­ kínálatunkat: - MA 1040 pénztárgép, - SL 57 címkenyomtatós mérleg, - SL 21 árszorzós mérleg,­­ FS 1200 speciális éttermi pénztárgép, valamint a kiegészítő kellékek:­­ kazetta, papírszalag. KÜLFÖLD 1992. június 16., kedd Napirenden a leszerelés, a gazdasági és politikai reformok Mától amerikai—orosz csúcs Folytatás az 1. oldalról Moszkvai tudósítónktól Borisz Jelcin orosz és George Bush amerikai elnök kétnapos meg­beszélésein várhatóan több mint tíz dokumentumot írnak alá, közös nyi­latkozatot tesznek közzé például a jugoszláviai polgárháborúról, Kubá­ról, és felszólítják Észak-Koreát, csatlakozzon az atomsorompó­­egyezményhez. Jelcin csütörtökön Kanadába utazik tovább. Miként az a hasonló csúcstalál­kozókon immár törvényszerű, az egyik fő téma a leszerelés lesz. Az orosz elnök például elutazása előtt kijelentette: reméli, Bushsal folyta­tott személyes megbeszélésein sike­rül részleteiben is tisztázni a hadá­szati támadófegyvereknek a tavaly júliusban Moszkvában aláírt szov­jet-amerikai szerződésben foglal­taknál nagyobb volumenű korláto­zására vonatkozó elképzeléseket. Az orosz és az amerikai külügymi­niszter a csúcsot megelőző napok­ban intenzív tárgyalásokat folytatott erről a kérdésről, és bár megállapo­dásra nem jutottak, a múlt hét végi, londoni találkozójukon haladást ér­tek el, mondotta Szergej Jasztr­­zsembszkij külügyi szóvivő, hozzá­téve: az utolsó simításokat az elnö­köknek kell elvégezniük, és remél­hetőleg ezt Washingtonban meg is teszik. A csúcs másik fontos témáját az oroszországi gazdasági és politikai reformok szolgáltatják majd, és erre tegnap rendeletek aláírásával ké­szült föl Jelcin. A bankjegyhiány okozta problémák enyhítésére a készpénzforgalom korlátozását elő­író ukázt tett közzé, egy másik, ré­gen várt módosításával pedig a csődtörvény elfogadásáig a tönkre­ment vállalatok sorsát szabályozza. • P. Cs. Kiutat találni az ördögi körből MH-hírmagyarázat Egyöntetű moszkvai vélemény szerint a mostani lesz az első igazi legfelső szintű orosz—amerikai eszmecsere. A moszkvai sajtó a szokásosnál is kicsit több figyelmet szentel a csúcsnak, mert sikerében különösen érdekelt mindkét részt­vevő. Az elnökválasztási verseny­­futásban a reméltnél gyengébb po­zícióban lévő Bush számára ezúttal létfontosságú presztízskérdés az eredményes eszmecsere, Jelcinnek pedig azt kell megpróbálnia bebi­zonyítani, hogy az ő vezetése alatt álló Moszkva is akar és képes fele­lősséget vállalni a világ sorsáért, és kész tenni annak jobbítása érdeké­ben. Az amerikaiakat nemcsak arról kell meggyőznie, hogy országában már nem az ellenséget, hanem a partnert kell látni, hanem arról is, hogy erre a partnerre támaszkodni lehet, és érdemes befektetésekkel is elősegíteni belső stabilizálódását. Aligha vitatja bárki is, hogy ket­tejük közül Jelcinnek lesz nehezebb dolga. A reformok döcögnek, még mindig nem sikerült eloszlatni azo­kat az aggodalmakat, hogy a kor­mány átalakítását követően tempó­juk méginkább lefékeződik. Az orosz gazdaság perspektíváit vizs­gáló elemzések csak egy dologban biztosak: semmi sem biztos. A gazdaságilag különösen inga­tag, de stabilnak politikai értelem­ben sem nevezhető Oroszország a külföld átfogó közreműködése nél­kül aligha lesz képes megszilárdul­ni, így a moszkvai elnöknek, akinek ugyan újabb támogatást nem áll szándékában kérni, de minden se­gítséget szívesen elfogad, ördögi­nek látszó körből kell megkeresnie a kiutat, amihez egyetlen amerikai látogatás aligha lesz elegendő. Ami a csúcstalálkozók másik, hagyományosan fontos témáját, a leszerelési kérdéseket illeti, Jelcin az ENSZ-ben még az év elején el­mondott beszédében látványos ja­vaslattal kísérelte meg átütni a bi­zalmatlanságnak a hidegháború épí­tette vastag falát. Akkor katonai együttműködést, az SDI helyett kö­zös kozmikus védelmi rendszer ki­építését ajánlotta. Ám a kételyek túl mélyen gyökereznek ahhoz, hogy Washingtonban ezt egyöntetű lelke­sedéssel fogadják. Az orosz államfő változatlanul fenntartja indítványát, és bízik benne, hogy az végső soron kedvező fogadtatásra talál. Az elnökválasztás előtt Bushtól nem lehet elvárni, hogy bármilyen létfontosságú területen elkötelezze magát, Jelcinnek pedig — miután az egyre tömörebb sorokat alkotó ellenzéke gyakran vádolja az orosz érdekek elárulásával — a külpoliti­kában célszerű inkább az apró lépé­sek taktikáját alkalmaznia. Az mégis biztosnak látszik, hogy a csúcstalálkozó elősegíti a leszere­lési folyamat felgyorsulását, az orosz—amerikai kapcsolatok légkö­rének további javulását, és ennél nagyobb eredményt egyelőre nem is lehet várni tőle. • Poór Csaba Gajdar ideiglenes miniszterelnök Moszkvai tudósítónktól Jegor Gajdar első miniszterelnök­helyettest a kormányfői feladatok el­látásával bízta meg tegnap kiadott rendeletében Borisz Jelcin orosz el­nök. Az ukáz szövegéből nem derül ki egyértelműen, milyen időtartamra szól a megbízatás, az viszont biztos, hogy — bár azt a hír hallatán esetleg feltételezni lehetett — Gajdar nem csupán az orosz—amerikai csúcsta­lálkozó idején vezeti a kormány munkáját. Az Interfakszot az újdon­sült ügyvivő miniszterelnök titkársá­gán arról tájékoztatták, a politikus maga is elkísérte az államfőt az Egyesült Államokba és Kanadába. A kinevezés azonban valószínű­leg mégis összefüggésben van a ma kezdődő csúcstalálkozóval. Jelcin bi­zonyára azt akarta jelezni amerikai tárgyalópartnereinek, hogy nincs okuk nyugtalankodni a jelentős kor­mányátalakítás miatt, változatlanul Gajdar a legelső kormányhivatalnok, és a nevével fémjelzett reformpoliti­ka folytatódik. Tekinthető persze a tegnapi ren­delet amolyan próbaléggömbnek is. Az államfő most feltehetőleg nagy érdeklődéssel figyeli, miként reagál­nak a parlamenti képviselők, a kü­lönböző politikai erők a fiatal köz­gazdász előléptetésére, és nyilván ar­ra kíváncsi, hogy idővel van-e lehe­tőség a mostani, ideiglenes megbíza­tás véglegesítésére. Az Interfax hír­­ügynökség úgy értesült, hogy a kor­mányról szóló törvény elfogadása után az államfő Jegor Gajdart kíván­ja jelölni a miniszterelnöki tisztségre. Az említett törvény tervezetét egyéb­ként első olvasatban szerdán vitatja meg a Legfelsőbb Tanács, de a tör­vényalkotói bizottság­­már tegnap tárgyalt róla, és nem javasolta elfo­gadását a képviselőknek. • P. Cs. Új brandenburgi alkotmány Berlini tudósítónktól Sokak szerint Németország leg­modernebb tartományi alkotmányát fogadta el Brandenburg lakossága az egyesülés óta rendezett első keletné­met népszavazáson. Bár a szavazásra jogosultaknak csak 8 százaléka járult az urnák elé, akik elmentek, azoknak több mint 94 százaléka az új alkot­mány mellett foglalt állást. A népszavazást heves belpolitikai csatározások előzték meg a Berlint körülölelő nagy tartományban. Hó­napokon keresztül ismétlődtek a tá­madások Manfred Stolpe szociálde­mokrata miniszterelnök ellen állítóla­gos hajdani Stasi-kapcsolatai miatt, és a tartományi CDU-vezetőnek, Diestelnek is le kellett mondania tisz­téről az alkotmánytervezet körül kia­lakult vita során. Diestel párton belüli ellenlábasa, Ulf Fink hevesen tiltako­zott az új alkotmánytervezet ellen, azt állítva, hogy az több pontjában is ütközik Németország szövetségi al­kotmányával. A most elfogadott 117 pontos alkotmány forradalmian új eleme az, hogy „állami célként” jelö­li meg a munkához, lakáshoz, kép­zéshez és óvodai férőhelyhez való jog biztosítását. Igaz, mint ahogy azt Angela Merkel, a kereszténydemok­raták országos elnökhelyettese is ki­emeli, ezek a jogok nem érvényesít­hetők bírói úton, ezért is maradnak „teljesíthetetlen vágyálmok”. Az új brandenburgi alkotmány ezenkívül szigorú adat- és környezetvédelmi passzusokat tartalmaz, rögzíti a „mél­tóságban meghalni” elvét és lehetővé teszi a polgároknak a részvételt a tör­vényalkotásban húszezer aláírásos indítvány esetében. A tudomány és a kutatás szabadsága pedig ott ér véget, ahol megsértik az emberi méltóságot — mondja ki a brandenburgi alkot­mány. • Forinyák Éva EK-felszólítás Koszovónak MTI--------------------------------------­Mértéktartásra és felelősségteljes magatartásra szólították fel hétfőn délután ismeretessé vált nyilatkoza­tukban az Európai Közösségek ti­zenkét országának külügyminiszte­rei a koszovói feleket. A belgrádi hatóságokat „a további elnyomás­tól” való tartózkodásra és arra szólít­ják fel, hogy folytassanak komoly párbeszédet Koszovó képviselőivel. Ha erre nem kerül sor, figyelmezte­tik Belgrádot, ez gátolni fogja „a nemzetközi közösséggel való nor­mális kapcsolataik helyreállítását”. A koszovói albánok címére szól az, hogy a miniszterek emlékeztet­nek: a határokat csak békés úton le­het megváltoztatni, és az autonómiá­ra irányuló legitim törekvésüket az EK Lord Carrington elnökletével fo­lyó békekonferenciája keretében kell kifejteniük. Végül az albán kor­mányt is figyelmeztetik a tizenkettek arra, hogy „tanúsítson mérsékletet”. A deklaráció Boszniával foglalko­zó része a tizenkettek szolidaritását hangsúlyozza az ENSZ és az EK — illetve a felek által kinyilvánított — béketörekvésekkel és miközben hitet tesz az embargó szigorú érvényesíté­se mellett, azt hangoztatja, hogy a cél a jugoszláv válság igazságos megoldása. Engedélyezett emberrablás (MTI) Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hétfőn úgy foglalt állást, hogy az amerikai kormány más országokból elra­­boltathat személyeket és az illető állam akarata ellenére bíróság elé állíthatja őket. Kelet-Európa nem számíthat német fegyverre?­ ­(MTI) Értelmezések szerint Vol­ker Rühe német védelmi minisz­ter hétfőn Bonnban azt jelezte, hogy közép- és kelet-európai ál­lamok, legalábbis egyelőre, nem számíthatnak fegyverre az egy­kori keletnémet hadsereg készle­teiből. Rühe miniszter kelet-eu­rópai országneveket nem emlí­tett. A védelmi minisztérium szó­vivője az MTI érdeklődésére el­mondta, hogy a fölös számú fegyvereket mindenekelőtt meg kell semmisíteni, fegyverszállítá­soknál csak olyan térségek jöhet­nek számításba, ahol a szállítá­sok a biztonságot, a stabilitást és nem a feszültséget mozdítják elő. A szóvivő szerint Rühe nem je­lentette ki általános érvénnyel. Világhíradó hogy soha többé nem lesznek fegyverszállítások Németország­ból. Kiszabadultak a német túszok (MTI) Kiszabadult hétfőn az Irán-barát Hezbollah libanoni szervezet fogságában lévő két német túsz. A hírt az IRNA hiva­talos iráni hírügynökség jelentet­te közép-európai idő szerint 20 óra 10-kor. Az IRNA egy másik, bejrúti keltezésű jelentésében ar­ról adott hírt, hogy a két németet átadták az „illetékes hatóságok­nak”. Korábban a német túszok elrablói Bejrútban közleményben jelentették be, hogy 48 órán belül a libanoni fővárosban szabadláb­ra helyezik a két német foglyot. Elkeseredett harcok Karabahban (MTI) Elkeseredett harcok zajlot­tak hétfőn is a karabahi hegyvi­déken, ahol a múlt hét végén az azeri hadsereg döntő támadásra szánta el magát az örmény önvé­delmi erők kiűzése céljából. Jere­váni tájékoztatás szerint az ör­mény egységek meghátráltak Saumjan járásban, ahonnan a he­lyi örmény lakosságot nem sok­kal a visszavonulás előtt kitelepí­tették. Saumjanban­ és környékén az azeriek vették át az ellenőr­zést. Mardakert és Aszkerán tér­ségében ugyanakkor az örmé­nyeknek sikerült megtörniük az azeri offenzíva lendületét és a tűzpárbajban komoly vesztesége­ket okoztak a támadóknak. Tíz év alatt félmillió kivándorló Romániából (MH) A Romániából elvándorlók lélekszáma 1989-ben pontosan akkora volt, mint a természetes népszaporulat. A munkaügyi és társadalombiztosítási kérdéseket vizsgáló bukaresti tudományos kutatóintézet legutóbbi felmérése az emigráció fokozódásának ve­szélyeire hívja fel a figyelmet. A jelenség annál is súlyosabb, mert elsősorban fiatalok távoznak az országból: a kivándorlók több mint fele soraikból kerül ki, az új hazát kereső ifjak közel 50 szá­zaléka diplomás. 1980 óta 430 ezer lakos hagyta el Romániát. Jegor Gajdart Jegor Gajdar, a frissen kineve­zett, mindössze 36 éves megbízott orosz miniszterelnök a Moszkvai Állami Egyetemen szerzett diplo­mát. Bár családja komoly irodalmi hagyományokkal büszkélkedhet — nagyapja a gyermekregényeiről is­mert író, Arkagyij Gajdar volt —, az aspirantúra után tudományos pá­lyára került. Előbb egy össz-szövet­­ségi rendszerkutató intézetben dol­gozott, majd a gazdasági és a tudo­mányos-technikai haladás kérdé­seivel foglalkozó kutatóközpont fő­munkatársa lett. Innen került 1987- ben a Kommunyiszt című folyóirat­hoz, ahol rovatszerkesztőként tevé­kenykedett, majd 1990-ig a Pravdá­­nál töltött be hasonló beosztást. Két évvel ezelőtt állították a Népgazda­sági Akadémia Gazdaságpolitikai Intézetének élére. Elismert fiatal közgazdászként (Gajdar a gazdaságtudományok doktora) aktívan részt vett az orosz­­országi reformprogram kidolgozá­sában, és miután tavaly késő ősszel megalakított kormányában Jelcin a gazdasági és pénzügyminiszteri fel­adatokat, azaz valójában a gazdaság egészének a felügyeletét bízta rá, és egyúttal miniszterelnök-helyettessé nevezte ki, az átalakítás gyakorlati megvalósításának is a fő szervezője lett. Gajdar tehát már az első pillana­toktól kezdve kulcsfigura volt az ál­lamfő körül kialakult, fiatal, energi­kus szakemberekből álló kabinet­ben, amelynek tagjait a hírek szerint többnyire személyes baráti viszony is fűzi egymáshoz. A gazdasági és a pénzügyi tárca szétválasztását köve­tően az utóbbi vezetését bízták rá, ám a népképviselők áprilisi kong­resszusát megelőző taktikai sze­mélycserék során erről a tisztségé­ről lemondott, és azóta „csak” első miniszterelnök-helyettesi feladato­kat lát el. A törvényszerűen fájdalmas kö­vetkezményekkel járó reformok ja­nuár másodikai megkezdése után az akkor még a kabinetben Jelcin mö­gött a második embernek számító Gennagyij Burbulisszal együtt Gaj­dar a bírálatok, támadások össztüzé­be került. Azzal vádolták például, hogy elméleti szakemberként, mint valamilyen laboratóriumban, tudo­mányos teóriákat próbál ki 150 mil­lió emberen, ám ahogyan jelentkez­ni kezdtek az átalakítás első ered­ményei, népszerűségi mutatója fo­kozatosan nőni kezdett, s ma már elismert politikusnak számít Orosz­országban. Miután Burbulisz, akit az állam­fő amolyan „villámhárítónak” szánt a tapasztalatlan kormányban, április elején megvált első miniszterelnök­helyettesi funkciójától, a kabinet második emberévé Gajdar lépett elő. A tavaszi népképviselői kong­resszuson dinamikus, határozott fel­szólalásaival, eltökélt magatartásá­val egyértelműen bebizonyította, hogy az elnök jól választott, s a teg­napi rendelet feltehetően csak doku­mentálja a pillanatnyi helyzetet. Az államfői feladatokkal amúgy is rendkívül elfoglalt Jelcin ugyanis aligha képes a kormány teljes érté­kű irányítására, és a kabinet munká­ját a gyakorlatban valószínűleg már eddig is Jegor Gajdar vezette. • Poór Csaba FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG

Next