Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 154-166. szám)

1992-07-01 / 154. szám

Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Autók és Piacok, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik POLITIKAI NAPILAP 24 OLDAL­­­ARA: 16,50 FORINT 1992. július 1., szerda Az ET megszüntette Jugoszlávia megfigyelői státusát A veszélyek még nem múltak el MH-tudósítás Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése tegnapi budapesti ülé­sén megszüntette az ex Jugoszlávia már amúgy is csak szimbolikus kü­lönleges megfigyelői státusát, s hi­vatalos politikája rangjára emelte azt az elgondolást, amely szerint elvben minden egykori kelet-euró­pai szocialista ország és a volt Szovjetunió európai és kaukázusi köztársaságai felvehetők a szerve­zetbe. Az elképzelés Európa keleti határának az Urál-hegység és folyó vonalát fogadja el, s ezen az Euró­pán belül a szervezet bővítésének feltétele, a demokrácia és az embe­ri jogok tiszteletben tartása. Az ET bővítésének szentelt leg­fontosabb napirendi pont keretében felszólalt Antall József miniszterel­nök, aki Európa fogalmának kiter­jesztő értelmezése mellett foglalt állást, miközben a szervezet több jelét is adta annak, hogy félti saját működőképességét az új kelet­európai államok beözönlésétől. A kormányfő újólag arra figyelmez­tette a fejlett Nyugat-Európát, hogy Közép- és Kelet-Európát nem hagyhatja magára gondjaival. Antall az európaiság fogalmá­nak olyan értelmezését ajánlotta, amely a földrajzi határokon kívül a szellemiséget és a mentalitást is fi­gyelembe veszi — éppen azokat a szempontokat, amelyekről az ET az utóbbi időben (a budapesti ülé­sen is) megállapította, hogy csepp­folyósakká és használhatatlanokká váltak. • Folytatása a 3. oldalon Antall József: a rossznak még van esélye FOTÓ: ISZA FERENC A NAP INTERJÚJA Wessetzky Józseffel — A Belügyminisztérium Me­nekültügyi Hivatala felkészül egy újabb, ezúttal Bosznia-Hercegovi­nából kiinduló menekülthullám fo­gadására — nyilatkozta lapunknak a hivatal helyettes vezetője. Wes­setzky József többek közt elmond­ta: programot dolgoztak ki a várha­tó menekültáradat kezelésére, mi­közben támogatást kapnak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­tól. Gondot jelent azonban, hogy a hivataltól még májusban elvontak 25 millió forintot, s így több ön­­kormányzatnak és intézménynek tartoznak. A menekültügy azonban jelenleg még kezelhető, a fogadó­­készség fennáll — fogalmazott Wessetzky József. Interjúnk a 3. oldalon FOTÓ: SZIGETI TAMÁS Magyarország fogadókészsége változatlan Budapesten a sor Moszkvai tudósítónktól Ha a szovjet csapatok magyarországi ki­vonása utáni elszámolásokról folyó szakér­tői tárgyalásokon sikerül kompromisszu­mot kidolgozni, az orosz védelmi miniszter szívesen utazna Budapestre az erről szóló megállapodás aláírására. Pavel Gracsov ezt tegnap közölte Tóth István őrnaggyal, a moszkvai magyar nagykövetség katonai at­taséi hivatalának helyettes vezetőjével. Mint a diplomata a Magyar Hírlapnak elmondta, Gracsov szavaiból kitűnt, hogy még nagyon sok függ a szakértői munka­­csoport tevékenységétől. Az elszámolás részleteiről nem volt szó — közölte Tóth István, és hozzátette: bár az eredeti tervek szerint még júniusban sor került volna egy újabb tárgyalási fordulóra, arra még várni kell. Az orosz fél eljuttatta elképzeléseit Bu­dapestre, s most a válaszadás sora Magyar­­országon van. MH-információ Elmaradt a Magyar Vállalkozás­­fejlesztési Alapítvány (MVA) alapí­tói értekezlete, ahol az MVA 1991. évi munkájáról szóló jelentést hagy­ták volna jóvá az alapítók. Erre azonban azért nem kerülhetett sor, mert Kupa Mihály pénzügyminisz­ter — az alapító állam képviselője­ként — nem járult hozzá az értekez­let megtartásához, mondván: az MVA munkájáról szóló beszámolót nem kapták meg időben a kurató­rium tagjai — így Kupa Mihály sem —, s emellett szükségesnek tartja az alapítói okirat módosítását is. Slosár Gábor, az alapítvány ku­ratóriumának elnöke szerint meg­történt a beszámoló, hiszen egy független cég — a Price Water­­house — megvizsgálta tevékenysé­güket, elkészítette jelentését és auditálta az alapítvány mérlegét. Emellett rendelkezésre állnak a ku­ratóriumi jegyzőkönyvek és hatá­rozatok. Ennél többet Slosár Gábor nem tart szükségesnek, s nem tud­ja, hogy Kupa Mihály és az alapí­tók még milyen beszámolót szeret­nének látni. Az alapszabály-módo­sítás iránti alapítói igénnyel kap­csolatban Slosár kifejtette: ez való­ban aktuális kérdés, hiszen az MVA-t két éve alapították, s azóta sok minden megváltozott. Az alap­szabályt azonban az alapítók nem módosíthatják, legfeljebb javasla­tot tehetnek, s azután a kuratórium feladata a döntés. Az alapítók leg­feljebb egyet tehetnek meg: ha elé­gedetlenek a munkájukkal, akkor visszahívhatják a kuratórium tag­jait és az elnököt... Palotás János, a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének elnöke, az MVA egyik alapítója elmondotta: egyetértenek azzal, hogy beszámo­ló hiányában ne legyen alapítói ér­tekezlet. A Price Waterhouse jelen­tését Palotás nem tartja elegendő­nek a beszámoló helyett, s a kura­tórium határozatai, illetve a gazda­sági tervek ugyancsak nem egyen­értékűek a beszámolóval. • Folytatása all. oldalon Kupa Mihály lefújta az MVA alapítói értekezletét Slosár Gábor: nem tudom, mi kell még... Még sincs tűzszünet Szarajevóban Újvidéki tudósítónktól Néhány órán keresztül leszáll­ítanak a külföldi segélyszállító re­pülőgépek a szarajevói repülőté­ren: tegnap délelőtt három francia Hercules 26 tonna gyógyszert és élelmiszert hozott, a szállítmányt a Nemzetközi Vöröskereszt juttatja el a rászorulókhoz. Az öröm azonban nem tartott sokáig: Lewis MacKenzie tábor­nok, a boszniai ENSZ-erők pa­rancsnoka kedden este biztonsági okokból ismét lezáratta a repteret. Ezt megelőzően tiltakozott a mu­zulmánoknál és a szerbeknél, mert a kiújuló lövöldözésekben négy kéksisakos is megsebesült. Az ENSZ Menekültügyi Hivatala pedig 5700 tonna élelmiszert gyűjtött össze, Törökország 300 tonna gyógyszert, élelmet és tisz­tálkodási kelléket, amit a közeli napokban juttatak volna el a város­ba. A szarajevóiak óriási meg­könnyebbüléssel fogadták e híre­ket, de még jócskán van okuk ag­godalomra. Értesülések szerint az ENSZ-erőkkel kötött megállapodás értelmében a Szarajevót veszélyez­tető szerb nehézfegyvereknek mintegy 90 százaléka nemzetközi ellenőrzés alá került, viszont az ágyúk 10 százaléka olyan félkato­nai alakulatoknál van, amelyek nemigen tartják tiszteletben a felső utasításokat. Másrészt a katonai fe­gyelem a muzulmán milíciákra sem jellemző. Szarajevóban tegnap is voltak szórványos lövöldözések, és a belvárosban két akna csapó­dott be. A későbbi tüzérségi táma­dás során négyen haltak meg. Ugyanakkor folytatódnak a harcok a szerb erők és a horvát muzulmán csapatok között a Száva mentén. A Mitterrand francia elnök láto­gatása nyomán bekövetkezett pozi­tív fordulat szükségtelenné tette azt a katonai intervenciót, amelyet a Biztonsági Tanács szándékozott javasolni. Mint utólag kiszivárgott. • Folytatása a 2. oldalon Klaus Csehország jövőjét illetően optimista Nem kellenek a visegrádi hármak MTI-----------------------------------­Egy önállósodó Csehország „kevésbé lesz érdekelt a visegrádi és hasonló hexagonális kezdemé­nyezésekben” — jelentette ki Vác­lav Klaus, a cseh kormányfői poszt várományosa a Respekt című prá­gai hetilap legfrissebb számában megjelent interjújában. A Polgári Demokrata Párt (ODS) elnöke sze­rint a legalapvetőbb cseh érdek az, hogy folytatódjék az 1989 novem­berében megkezdődött politikai, gazdasági és társadalmi folyamat. „A pragmatizmusra és a realizmus­ra helyezem a hangsúlyt” — tette hozzá. Klaus szerint kétségtelen, hogy a cseh állam kisebb lesz, mint­­Csehszlovákia, de egyben sokkal egyneműbb is. Megszűnnek a vé­get nem érő viták a két köztársaság árszínvonaláról, a fűtőanyag, a közlekedés, az ivóvíz árának alakí­tásáról. Elismerte ugyanakkor, hogy rövid távon számolni kell a cseh—szlovák gazdasági kapcsola­tok zavaraival. Már most megfi­gyelhető, hogy a cseh bankok nem akarnak hitelezni Szlovákiában, és fordítva. Elégedetten állapította meg, hogy most már külföldön is elfo­gadják, ésszerűnek tartják a csehszlovákiai fejlemények alaku­lását. Szerinte kisebbségben van Jacques Delors, az Európai Közös­ség képviselője, amikor hibásnak minősíti a csehszlovákiai folyama­tokat. Klaus az önállóvá váló Csehország megoldásra váró belső gondjai után csak a második hely­re teszi a külső problémákat, arra hivatkozva, hogy külpolitikai gondjai csak a belső nehézségek­kel küzdő országoknak vannak. Nem tart attól a veszélytől, amely­re a baloldal hívja fel rendszeresen a figyelmet, vagyis hogy Németor­szág „maga alá gyűrheti” Csehor­szágot. A nemzetközi együttműködés fő irányait illetően Klaus úgy fogal­mazott, hogy Csehország kevésbé lesz érdekelt a visegrádi együttmű­ködésben. A visegrádi hármak mo­delljével gyakorlatilag „egy léleg­zetre” említette a Hexagonale­­együttműködést is. Szerinte soha nem is volt szükség semmi ilyes­mire, és ő a csehszlovák kormány ülésein mindig tiltakozott az ilyen kapcsolatépítés ellen. Nagy Sándor: az MSZOSZ-nek nyernie kell a választáson MH-tudósítás —Az MSZOSZ-nek meg kell nyernie a választásokat, ez az egész társadalom érdeke — jelentette ki Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének elnöke tegnap a Kisstadionban meg­rendezett országos bizalmi ta­lálkozó ötezres tömege előtt.­­ Az MSZOSZ ellen állandó hecckampány folyik. Nagy úgy látja, ha javaslato­kat fogalmaznak, akkor nem veszik figyelembe, ha sztrájkot hirdetnek, megindul a mocsok­hadjárat ellenük. Rosszallóan említette a kormány­ és a libe­rális pártok törekvését, hogy a mozgalommal ellentétes törvé­nyekkel akarják szétrombolni a valódi szakszervezeteket. Sze­rinte e törvények felhatalmaz­ták a Ligát és a munkástaná­csokat, hogy „gátlástalanul azt tehessenek a szakszervezeti vagyonnal, amire kedvük szottyan”. Az elnök szerint a kormány hibás gazdaságpolitikája is ko­moly szerepet játszik a bajok növekedésében. Aktívabb gaz­daságdiplomáciával lehetne ja­vítani a nemzetközi gazdasági kapcsolatokon, ugyanakkor van mit tenni a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban is. Sok segítséget kap az MSZOSZ azoktól, akiknek nem érdekük a szakszervezeti • Folytatása a 3. oldalon Koalíciós tárgyalások csak augusztusban MH-információ Surján László, a KDNP elnöke kész koalíciós tárgyalásokat foly­tatni az MDF-fel és a 35-ös képvi­selőcsoporttal, illetve a történelmi tagozattal — közölte Böröcz Ist­ván, a 35-ök frakcióvezető-helyet­tese a Magyar Hírlap kérdésére vá­laszolva. Mint Böröcz elmondta, a tavalyi, félbehagyott kísérlet folyta­tásának tekinthető a koalíciós tár­gyalás, mely a 35-ök kezdeménye­zésére jön létre, de pártok közötti megállapodás lesz. Böröcz István Kónya Imrével, a MDF frakcióve­zetőjével és Csépe Bélával, a KDNP frakcióvezetőjével ezen a héten technikai előkészítő megbe­széléseket tart, de a tárgyalások ér­demi megkezdése csak augusztus második felében várható. MA Hány az ország? „Na de ha már a hatalom ennyire elszántan támogat bizonyos személyeket, szer­vezeteket a többi ellenében, akkor tudnia kell: választása ...sokatmondóan minősíti őt magát...” 7. oldal Elrabolt gyerekek Olykor a hatóság tehetetlen, amikor az anya olyan or­szágbeli férjet választ, amelynek jogrendszere az anyának a gyakorlatban sem­miféle jogot nem ad. 9. oldal Álérvek adósságkönnyítés kérése ellen Mesterségesen előidézett depresszió (3.) 10. oldal HOLNAP Gorbacsov: új lendületet a közel-keleti rendezésnek „Érzésem szerint az izraeli­ek ma megértik, hogy a vilá­got nem lehet izraeli módra vagy amerikai módra beren­dezni.” A Magyarországi Karma-kagyüpa Buddhista Közösség kezde­ményezésére Nógrád megyében a helybéliek segítségével medi­­tációs központot hoztak létre. A település szélén épülő sztúpa — a tibeti szokásnak megfelelő 12 méter magas szentély — emlékeztet Körösi Csom­a Sándorra, az európai buddhológia megalapítójára. A közösség szeretné, ha a júliusban hazánkba látogató dalai láma is megtekintené a zarándokhelyet FOTÓ: MÜLLER JUDIT Részletes felvilágosításért forduljon jegy irodáinkhoz! /Vl/vLEK” Hungarian Airlines /

Next