Magyar Hírlap, 1992. július (25. évfolyam, 154-166. szám)
1992-07-01 / 154. szám
1992. július 1., szerda Az ET megszüntette Jugoszlávia megfigyelői státusát Antall: a veszélyek még nem múltak el • Folytatás az 1. oldalról Az európaiság széles értelmezését sürgetve Antall József méltatta a bizánci kultúrkör érdemeit, például az érzelemgazdagságot a nyugat-európai racionalitással szemben (még ha egyes megfigyelők nem minden pejoratív felhang nélkülinek hallották is megfogalmazását), és dicsérte a Nyugat-Európával egyesülésre törekvő megújhodó ortodoxiát. Utalt rá, hogy a kulturális európaiság újabban az iszlám felé is bővülhet, a transzatlantizmus pedig az európaiság nélkülözhetetlen része. A miniszterelnök felszólalásában nagy teret szentelt a kisebbségi kérdésnek. Leszögezte, hogy az emberjogi és kisebbségjogi kérdéseket egyetlen ország sem tekintheti kizárólagos belügyének. Magyarország sohasem fogja zokon venni, ha emberjogi vagy kisebbségjogi kérdésekben kívülről mások véleményt fognak hallatni — mondta, és sürgette, hogy a nemzetközi szervezetek akár a szankciókig menően is keményen lépjenek fel ezeknek a jogoknak a védelmében. Hosszasan taglalta azt is, hogy befejeződött-e már Közép- és Kelet- Európában a rendszerváltozás. Újólag úgy fogalmazott, hogy a belső berendezkedés átalakítása még nem fejeződött be, vannak még olyan problémák, amelyeknek megoldása többesélyes, „a rossznak még van esélye, reméljük, hogy Magyarországon kevés” — mondta, lényegesen enyhébb szavakat használva, mint belső fogyasztásra szánt beszédeiben. A térségben fennáll még a dezintegráció és az instabilitás veszélye — mondta. Közép-Európa mindig kritikus térség volt, sohasem periféria, Közép-Európa szétbomlása vagy nem szétbomlása, függetlensége vagy nem függetlensége nemcsak európai, hanem nemzetközi kérdés is — hangsúlyozta. Az európai helyzet stabilizáló tényezőinek minősítette a regionális szervezeteket, intézményeket, mint például a NATO, a Nyugat-európai Unió, s ezek között említette a rövidesen közép-európai kezdeményezéssé átalakuló meg a hexagonalét és a visegrádi hármakként emlegetett lengyel—csehszlovák—magyar csoportosulást is. Antall óvott a „régi nagyhatalmi és nacionalista reflexek” újraéledésétől, de gondolatát nem részletezte. A környező országok helyzetével konkrétan nem foglalkozott, Jugoszláviát illetően azt a kifejezést használta, hogy „drámai események váltják egymást sűrűn”, a csehszlovákiai helyzetet pedig „politikai és alkotmányjogi válságnak” minősítette. Megismételte azt a szemrehányást, miszerint a „világ évtizedek óta reagáló, követő, defenzív külpolitikát folytat”. A jugoszláviai illetve balkáni eseményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a világ nem eléggé figyelt korábban, holott biztos jelek voltak és „mi már korábban is aggodalommal követtük az eseményeket”. Ezzel összefüggésben jól átgondolt embargót, sőt szankciókat is magában foglaló lépéseket sürgetett. Az egykori vasfüggöny helyén szociális vasfüggöny létezik, és leereszkedhet egy gazdasági vasfüggöny is — hívta fel a figyelmet Antall, kiemelve, hogy míg a katonai szembenállás és gazdasági izoláció kezelhető volt, addig a gazdasági megosztottság nagy veszélyt rejthet magában: a nyugat-európai és atlanti térség nem lehet virágzó, ha Közép- és Kelet-Európa szegény marad. Sőt nem csak virágzásról nem lehet szó, de az egész világot is súlyos válság fenyegetné — tette hozzá. Magyarország e viharos térségben stabil sziget, amely korábban is modellszerepet játszott és ezt kívánja a jövőben is folytatni — fejezte be a miniszterelnök, és utolsó szavaival is arra figyelmeztette az Európa Tanács parlamenti küldötteit, hogy térségünkben „nem ült el még minden, a veszélyek az önök veszélyei is”. A jugoszláv megfigyelői státus megszüntetése nem retorzió, hanem az egykori Jugoszlávia szétesésének tudomásul vétele — tájékoztatta a Magyar Hírlapot egy ET-parlamenti képviselő. Ex-Jugoszlávia 1989-ben kapott különleges megfigyelői státust, ezt 1991 novemberében az ET felfüggesztette, néhány hónappal azután, hogy már ugyanilyen státust adott Szlovéniának (majd az idén áprilisban Horvátországnak is). Ami az ET kibővítésének kérdését illeti: már a budapesti ülés előtt elkészült egy tájékoztató jelentés, amely nemzetközi jogilag elfogadott keleti határok híján az Urál hegyet és az Urál folyót fogadja el Európa keleti határainak, kilátásba helyezi az 1955 óta amúgy sem alkalmazott társult tagi intézmény valamint az eredetileg az együttműködő szocialista országok számára létrehozott különleges megfigyelői státus megszüntetését (azzal, hogy az eddigi megfigyelők vagy bekerülnek rendes tagként vagy nem, ha nem felelnek meg a követelményeknek). Helyettük a rendes tagság mellett bevezeti az „együttműködő állam” fogalmát. Az ET-nek ez a dokumentuma lehetséges tagoknak nevezi meg a volt Szovjetunió európai köztársaságait, ideértve a három kaukázusi országot, de nem a közép-ázsiaiakat, amelyek pedig csatlakozhattak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez. Ugyancsak lehetséges ET- tag Oroszország, még ha területének nagyobb hányada fekszik is Ázsiában. Mint Adrian Butler, az ET egyik sajtószóvivője az MH-nak elmondta, a budapesti ülésen az illetékes bizottság ezt a korábbi dokumentumot erősítette meg, ami ellen a plenáris vitában semmi kifogás sem volt, így az ET közgyűlése mintegy elfogadta irányelvnek azt, ami a dokumentumban áll a szervezet bővítéséről. A budapesti tanácskozás napirendjének második legfontosabb érdemi pontja a törökországi emberjogi helyzet értékelése volt. Az ET parlamentje megállapította, hogy Törökországban van bizonyos haladás (például töröltek bizonyos halálbüntetéseket, Ankara csatlakozott a kínzásokat tiltó nemzetközi konvencióhoz), de még mindig előfordulnak kínzások, ezért a közgyűlés sürgette, hogy Törökország szüntesse meg a szükségállapotot a déli országrészekben, és hajtson végre alkotmányreformot. Az ET-közgyűlés ülése közben egyeztető tárgyalásokat tartottak az Európa Tanács bővítésének kérdéséről a testület magyar és lengyel képviselői a visegrádi hármak keretében — a cseh és szlovák képviselők nélkül (a nemrégiben tartott csehországi és szlovákiai választások miatt ugyanis északi szomszédainknál a régi képviselők már elvesztették mandátumukat az ET közgyűlésében, az újakat pedig még nem jelölték ki). A megbeszélésen a különböző pártokhoz tartozó magyar képviselők egységesen azon az állásponton voltak, hogy az ET álljon nyitva minden ország előtt, amely tag láván lenni és eleget tesz az ET elvárásainak (demokrácia és jogállamiság). A lengyel delegáció kevésbé volt egységes, voltak olyan tagjai is, akik kirekesztenék például a „nem európai kulturális hátterű” országokat. Mint Janusz Lewandowski lengyel ET- közgyűlési képviselőtől, a leköszönő lengyel kormány privatizációs miniszterétől megtudtuk, ő maga az ET bővítésének kérdésében úgy vélekedik, hogy a már felvett egykori szocialista országoknak „nem szabad magukra vállalniuk a házőrző eb szerepét a szintén bebocsátásra váró többi sorstárs távol tartásában”. •S.I. Bukarestet kellemetlen meglepetések érték Bukaresti tudósítónktól Rossz szájízzel kommentálják Bukarestben a Európa Tanács parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának munkálatait. A román küldöttek zömében már eleve baljós előérzetet keltett a tanácskozás színhelye: Budapest. Ahogy a tömegtájékoztatási eszközök kifejtik, az előérzet ezúttal nem csalt, a román küldöttséget valóban számos, kellemetlen meglepetés érte. Mindenekelőtt természetesen a romániai magyar kisebbség helyzetének kapcsán. A házigazdák ugyanis „ajándékokkal kedveskedtek” a résztvevőknek. A politikai kérdésekkel foglalkozó bizottság tagjai például változatos tematikájú szórólapokat találtak, amelyek a magyaros ételreceptektől kezdve a magyaros problémákig mindent átfogtak. Román vélemény szerint a nyomtatványok teljesen eltorzítva ismertették a nemzetiség problémáit, s az igazságtól ugyancsak messze rugaszkodva arról tájékoztatták olvasóikat, hogy Romániában a nacionalizmust az állampolitika és a hivatalos ideológia rangjára emelték. Az sem felel meg az igazságnak, hogy a privatizáció során a magyar nemzetiségűek hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Ebben a hangnemben számolnak be Bukarestben a tömegtájékoztatási eszközök a budapesti összejövetelről. Ugyanakkor leszögezik: Romániában, akárcsak a román küldöttség tagjaiban, mélységes megdöbbenést keltett Szőcs Géza gesztusa. Az RMDSZ szenátora anélkül, hogy erről értesítette volna a román küldöttséget, az ülésen szóba hozta a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar intézkedései következtében kialakult, rendkívül feszült helyzetet. Méltatlankodva tájékoztatják a romániai olvasót arról, hogy azt kérte: az ET küldjön vizsgáló bizottságot a helyszínre. „Mindez megengedhetetlen, hiszen egy páneurópai szervezetet mégsem lehet bevonni olyan kérdések megvitatásába, amelyek kizárólag Románia, a kormány hatáskörébe tartoznak” — értenek egyet Bukarestben a román küldöttségvezető, Vasile Mois gyors válaszával. Szőcs Géza viszont a Rompres román hírügynökségnek elmondta: lépését helyesnek tartja, hiszen korábban teljesen hiába fordultak megoldásért az illetékes fórumokhoz. De kifogásokat emelnek Romániában az Európa Tanács földrajzi kiterjedéséről szóló jelentéssel szemben is. Abban ugyanis ott található a tétel, miszerint Románia felvétele a moldovai helyzettől is függ. Ezt Bukarest most csalódással vette tudomásul, hiszen itt úgy vélték, a testület és a román törvényhozás két házelnöke között június elején sorra került levélváltás nyomán az ET megértette: két különálló kérdésről, két független országról van szó. Mindezt tetézte az orosz küldött magatartása, aki kivárásra intett Moldova felvételi kérelmével kapcsolatban, azzal vádolta Romániát, hogy tankokat küldött a konfliktusövezetbe. A romániai tömegtájékoztatási eszközök, a rádió, a televízió olyan beállításban ismertetik a budapesti fórum munkálatait, hogy az átlagolvasóban, -nézőben olyan kép alakul ki, mintha Románia újabb nemzetközi összeesküvés áldozata lett. • Bogdán Tibor Magyar—jordániai gazdasági vegyesbizottság alakul — Az algériai elnök meggyilkolása valóságos tragédia, amit nagyon sajnálatosnak tartunk. Soha nem hittünk az erőszaknak Jordániában, és nem hiszünk most sem. A térség már így is elég sok gonddal küzd, s a legkevésbé sincs szükség egy újabb krízisre, amely még tovább fokozza a feszültséget — nyilatkozta tegnap a Magyar Hírlapnak Kamal Abu Jaber jordániai külügyminiszter a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumban, miután megbeszélést folytatott Andrásfalvy Bertalan miniszterrel. E találkozóra azt követően került sor, hogy Jaber részt vett a budapesti arab nagyköveteknek az algériai válsággal kapcsolatos konzultációján. Ezért — az előzetes programtól eltérően — a jordániai politikus nem lehetetett jelen azon a reggeli tárgyaláson, amelyet Bogár Lászlóval, az NGKM államtitkárával folytatott volna. Helyette Safwan Toufan tervezési államtitkár vitatta meg magyar kollégájával a magyar—jordán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok aktuális problémáit. A két szakember megállapodott abban, hogy a személyes tapasztalatcserék élénkítésével és a vállalkozói érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésével szorosabbá kell fűzni a két ország közötti gazdasági együttműködést. Elvi javaslatot fogadtak el egy kétoldalú gazdasági vegyesbizottság létrehozásáról, s megállapították, hogy szükség lenne a jelenleg érvényben lévő, 1976-ban megkötött kereskedelmi megállapodás korszerűsítésére. Magyarország továbbra is folytatni fogja a Jordániába irányuló exporttevékenységet, amely főként félkész termékek, gyógyszerek és élelmiszerek kiviteléből áll, s évente mintegy 12- 15 millió dollárra rúg. A jordániai külügyminisztert délután fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, aki a találkozón kifejtette: a világnak közös érdeke, hogy a közel-keleti helyzet megoldódjon, hiszen e térségben sincs alternatívája a békés egymás mellett élésnek. Jaber ezek után átadta Göncz Árpádnak Husszein jordániai király üdvözletét és arab nyelven írt levelét. A köztársasági elnök megerősítette, hogy érvényben van Husszein király magyarországi meghívása, amelyre remélhetőleg hamarosan sor kerül. Tegnap Antall József miniszterelnökkel is találkozott a közel-keleti politikus, aki a tervek szerint ma reggel utazik el Budapestről. • D. B. KÜLFÖLD-BELFÖLD Szűrös: erős balközép tömörülés kell! Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén résztvevő szocialista csoport tagjai tiszteletére adott tegnap fogadást a Magyar Szocialista Párt. Köszöntőjében Horn Gyula, az MSZP elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a Szocialista Internacionálénak térségünkben is igazi aktivitással kellene politizálni. Szűrös Mátyást a fogadáson arról kérdeztük, milyen hangulatban tanácskoznak a baloldali képviselők akkor, amikor Európa jelentős részén a szavazók elfordulnak a baloldaltól. Szűrös Mátyás szerint ez a megállapítás csak részben igaz, hiszen jónéhány nyugat-európai országban érnek el sikereket a szociáldemokrata pártok. A demokratikus váltógazdaságban természetes, hogy „egyszer fent, egyszer lent”. Ahogy Európában máshol, úgy nálunk is akkor lehet kiegyensúlyozott demokrácia, ha erős balközép tömörülés működik. .Jóslatai szerint az 1994-es választásokra átrendeződnek a pártok közötti erőviszonyok, elképzelhető, hogy a jobbközép koalíció mellett kialakul egy balközép szövetség, s köztük a liberálisok jelenthetik a mérleg nyelvét. Mint Szűrös Mátyás elmondta, az Európa Tanács szocialista csoportjának tagjaival még nem tárgyaltak arról a mostanában tapasztalható kormányzati törekvésről, hogy baloldali veszéllyel riogatják a közvéleményt. Szerinte a választópolgárokat akarják így elriasztani, de amint a legutóbbi kisbéri példa is mutatja, a szavazókra a rémisztgetés nincs különösebb hatással. A politikus elismerte, hogy az MSZP-t részben még utódszervezetnek tekintik. Ennek oka többek között az, hogy Magyarországon sem a konzervatív, sem a liberális szervezetek nem olyan kialakultak, mint a sokévtizedes demokráciákban. •D. J. A NAP INTERJÚJA Wessetzky Józseffel, a BM Menekültügyi Hivatal helyettes vezetőjével Magyarország fogadókészsége változatlan . A Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala felkészül egy újabb, ezúttal Bosznia-Hercegovinából kiinduló menekülthullám fogadására — nyilatkozta lapunknak a hivatal helyettes vezetője. Wessetzky József többek közt elmondta: programot dolgoztak ki a várható menekültáradat kezelésére, miközben támogatást kapnak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. Gondot jelent azonban, hogy a hivataltól még májusban elvontak 25 millió forintot, s így több önkormányzatnak és intézménynek tartoznak A menekültügy azonban jelenleg még kezelhető, a fogadókészség fennáll — fogalmazott Wessetzky József. — Mit jelent az önök prognózisa szerint a Bosznia-Hercegovinából érkező legújabb menekültáradat? A napokban valóban kértek menedéket Bosznia-Hercegovinából érkező polgárok. Ezek a menekültek egyelőre jórészt a Vajdaságon keresztül érkeztek Szeged térségébe. A hét végén három nap alatt 221 boszniai menekült jelentkezett, majd hétfőn további 314 érkezett két autóbusszal és három teherautóval. Rajtuk kívül 700-an továbbutaztak Ausztriába. Amennyiben a háború tovább tart Boszniában, jóval nagyobb számú érkezőre kell számítanunk. — Szükség van-e további átmeneti szállások megnyitására? — Maga a nagyatádi tábor is — ahol az új menekülteket elhelyeztük — átmeneti szállásnak minősül a három nagy befogadóállomáson kívül. Ha a helyzet tovább romlik, megpróbálunk a dél-alföldi területekhez közelebb kerülni, a vonulás irányában. Csongrád megyében és a déli határhoz közel kell elhagyott laktanyákat és egyéb objektumokat bérelni a menekültek elhelyezésére. — Milyen programot dolgoztak ki a boszniaiak fogadására? — Amit elmondtam, az ennek a programnak a része. Felkészülés arra, hogy bővítsük az átmeneti szálláshelyeket. Ugyanakkor eddigi előrejelzéseink szerint a menekültek egy része — hasonlóan a korábbi délszláv hullámhoz — nem kíván Magyarországon maradni, hanem lehetőségeihez képest keresik a rokonokhoz, ismerősökhöz történő továbbutazás lehetőségét. Az viszont szinte kiszámíthatatlan, milyen arányban akarnak továbbmenni nyugatra. Egyedül a régebbi szlovén-horvát példák alapján következtethetünk arra, hogy nagyjából az érkezők fele továbbutazáson gondolkodik. A programunk további részletei még nem tisztázottak. Mostkeressüik a számbajöhető ideiglenes szálláshelyeket. Addig azonban egyelőre a férőhelyek még elegendőek. Kapnak-e segítséget az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától?, — A főbiztosság budapesti irodája folyamatosan segíti a magyar menekültügyet. Támogatási kérelmeinket továbbítják a genfi központba, másrészt operatív intézkedésekben is részt vállalnak. — Pénzügyi segítségről is szó van? — Az év elején dolgoztak ki erre vonatkozó programot, amelynek utolsó része ebben a hónapban fejeződik be. A segítségnyújtás további része szintén biztosítottnak látszik: most dolgoznak rajta az ENSZ szakemberei. — Az újabb menekülthullám a nemzetközi segítség mellett is lehetetlen helyzetbe hozhatja a hivatalt. Mi lesz, ha az elkülönített egymilliárdos költségvetési támogatás nem tart ki az év végéig? Ráadásul májusban önöktől is elvont a Pénzügyminisztérium huszonötmillió forintot... — A megfogalmazás ebben a formában nem egészen pontos. Tudniillik az Országgyűlés által megszavazott egymilliárdos összeget a Menekültügyi Hivatal nem egy összegben kapja meg, hanem részarányosan, hónapokra elosztva. A központi költségvetési szerveket érintő takarékossági intézkedések itt is éreztették hatásukat. Csak harminc százalékkal csökkentve kaptuk meg a májusi összeget. Nagyon reméljük, hogyez már június-júliusban nem érződik,mert azt a hiányt a későbbi hónapokban pótolnunk kell. Tartozunk ugyanis az önkormányzatoknak és azoknak az intézményeknek, vállalatoknak, vállalkozóknak, akik átmeneti szállásokat adtak ki. Étellel és élelmiszerrel is tartozunk és ezeket a tartozásokat meg kell fizetni. Nagyon szomorú lenne, ha a letelepedési alapot kötbérre kellene kiadni. Reménykedünk, bár minden jel arra mutat, hogy ezt a májusi hiányt már nem pótolhatjuk. Abban viszont bízunk, hogy amennyiben a változatlan összeg továbbra is a hivatal rendelkezésére áll, akkor nagyon szorosan, szűken, kisebb elmaradásai, de ki tudjuk fizetni a tartozásokat. — Mennyi menekültet tudna ellátni a hivatal jelenlegi pénzügyi feltételek mellett? — A jelenlegi létszám — 20-30 ezer fő — egyrészt közvetve, de közvetlenül is kapcsolódik a hivatal ügyintézéséhez. Közvetlenül a táborokban lakó 3000 ember, közvetve pedig a hivatalhoz és önkormányzatokhoz fordulók, akik regisztráltatják magukat és kérik a segélyt. A szélesebb kör 10-20 ezres, a többiek feltehetően ideiglenesen tartózkodnak Magyarországon, ki-beutaznak, illetve saját pénzükből tartják el magukat. Ezért ilyen „pontatlan” a becslés. A Menekültügyi Hivatal látókörébe sokan akkor kerülnek, ha orvosi ellátásra szorulnak, s így regisztrálják az illetéket. Ezek a létszámok egyébként jelenleg még normálisan kezelhetőek. Akkor kell továbblépni igényben, szervezésben, pénzügyi kérdésekben, ha ez a létszám oly mértékben nő, ami meghaladja kapacitásainkat. Pontos számadatokat itt sem tudnék mondani, csak annyit: táborokban 4-5 ezer embert tudnánk maximálisan elhelyezni. Minden eshetőségre felkészültünk, több tervet dolgoztunk ki. Mindenesetre Magyarország fogadókészsége fenáll. • Szombathy Pál Szász Iván kitüntetése (MTI) A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök előterjesztésére — Magyarország és az Európai Közösség között létrejött társulási szerződés kidolgozása és megkötése érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért Szász Ivánnak, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma brüsszeli kereskedelmi főtanácsosának a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Göncz Árpád tegnap a Parlament Nándorfehérvári termében adta át. Dornbach alelnök Albániában járt (MTI) Négynapos látogatása befejeztével tegnap hazaérkezett Alba Magyar híradó jából a magyar Országgyűlés négyfős küldöttsége, melyet Dornbach Alajos alelnök vezetett. A delegációt fogadta Sali Berisa köztársasági elnök, Aleksander Meksi miniszterelnök, Alfred Serregi külügyminiszter, és találkoztak a három parlamenti pártfrakció—a demokraták, a szocialisták és a szociáldemokraták — képviselőivel. Dornbach Alajos elmondta: az albán politikusok a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei iránt érdeklődtek, és úgy vélte, hazánk számára befektetési lehetőséget és piacot jelenthet a balkáni ország. Magyar—horvát belügyi tárgyalások (MTI) A Somogy megyei Kardosfán Boross Péter és Ivan Járnak vezetésével magyar—horvát belügyminiszteri tárgyalások kezdődtek tegnap. A napirenden a két minisztérium együttműködésének lehetőségei és a menekültek problémáival összefüggő kérdések szerepelnek. A belga csendőrfőnök látogatása (MTI) Pintér Sándor vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány meghívására tegnap hazánkba érkezett Pieter-Yve Berckmans tábornok, a Belga Királyság Csendőrségének főparancsnoka. Hatnapos látogatása során megismerkedik a magyar rendőrség szervezetével és feladataival, meglátogatja a Rendőri Ezredet, a Dunai Vízirendészetet és a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányságot is. -3 MAGYAR HÍRLAP1 Nagy Sándor: az MSZOSZ-nek erőt kell mutatnia • Folytatás az I. oldalról mozgalom szétzilálása. Szerepzavarnak ítélte viszont Nagy az AFL-CIO tevékenységét. Lane Kirkland szerinte megengedhetetlenül avatkozik be a magyar szakszervezetek ügyeibe. Új tapasztalatként aposztrofálta az elnök, hogy a magyar kormány is partnerül jelentkezett a beavatkozásba. Nagy Sándor rossz szívvel vette tudomásul Antall József hétfői nyilatkozatát is. A miniszterelnöknek szerinte „semmi oka nem volt arra, hogy leapparatcsikozzon és köpönyegfaragatónak nevezzen szervezeteket”. Annál is inkább, mert „lenne éppen elég helye erre, ott, ahol köpönyegekből egész ruhatárat is találni...” Nagy Sándor a megnyitó után nyilatkozatot adott a Magyar Hírlapnak. — Hogyan vált az MSZOSZ ellenséggé a politikai életben? — Az MSZOSZ nem megvásárolható. Bizonyos határokon túl nem lehet eyüttműködésre kényszeríteni. Nem vállaltuk a hallgatás szerepét, mindig megmondtuk a vélményünket. Ezt a hatalom nem szereti. Mióta egyre nyilvánvalóbbá lett magatartásunk, azóta előkerült, hogy „Nagy Sándor a SZOT főtitkára volt korábban”. Azóta lett ez a tény érdekes, mióta nem ültünk be a pártok ölébe. — Mi a feltétele az önök által megszakított politikai egyeztetés folytatásának? — Az első jelre, amelyik azt mutatja: nem már eldöntött ügyekhez kell asszisztálnunk, hajlandók vagyunk asztalhoz ülni. Addig azonban inkább azok között ülünk régi tízórás tárgyalásokat, akiktől függ majd a választásokon való győzelmünk. •Varga Judit Tiltakozott lapunknál az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöksége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Az amerikai szakszervezeti vezető sajtótájékoztatóján elhangzottak mély megdöbbenést keltettek bennük. Különösen az, hogy a magyar dolgozók érdekeit legjobban az szolgálhatja, ha a Ligához és a Munkástanácsokhoz csatlakoznak. Ezt a magyar szakszervezetek belügyeibe történt beavatkozásnak, a választási etikai normák megsértésének tartják. „Az első jelre hajlandók vagyunk asztalhoz ülni” fotó szigetvary zsolt