Magyar Hírlap, 1992. augusztus (25. évfolyam, 194-204. szám)
1992-08-17 / 194. szám
2M MAGYAR HÍRLAP_________ Ágoston András levele a brit külügyminiszterhez A VMDK részt akar venni a londoni konferencián Újvidéki tudósítónktól Ágoston András a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke levelet intézett Douglas Hurd brit külügyminiszterhez, amelyben kifejezi a szervezet óhaját, hogy jelen legyen a hó végén Londonban megtartandó nemzetközi Jugoszlávia-értekezleten. Levelében leszögezi, hogy a mintegy 375 ezres őshonos vajdasági magyar népcsoport helyzete jelenleg teljesen nyílt és megoldatlan. A szocialista érában e népcsoportot gyorsuló asszimilációs folyamatok sújtották. A Milosevic elnök nevével fémjelzett hatalomátvétel után mind a jogszabályalkotás területén, mind pedig a napi politikában a már megszerzett kisebbségi jogok leépítésének tendenciája tapasztalható. A VMDK és a vajdasági magyarság kezdettől fogva ellenzi a polgárháborút, és ezt a nézetét a szerb politikai színtéren is kinyilvánította. Emiatt máig tartó súlyos elnyomásnak van kitéve a szerb vezetőség részéről. Erőszakos mozgósítások sújtják, és ezért számarányánál nagyobb mértékben kénytelen részt venni a számára elfogadhatatlan és értelmetlen polgárháborúban. A kormány és a szerb vezetőség egésze lélektani hadviselést folytat ellene, aminek következményeként s a kényszerű mozgósítások elől menekülve mintegy 25 ezer magyar hagyta el az országot. A levél leszögezi, hogy e megpróbáltatások ellenére a vajdasági magyarság nem fegyverkezik, nem tanúsít fegyveres ellenállást, és nyílt politikai harcban, demokratikus eszközökkel küzd jogaiért. Nem követeli a határok megváltoztatását, de szeretné birtokolni azokat a jogokat, amelyek biztosítják önálló politikai szubjektivitását — áll többek között Ágoston levelében. • K. Zs. Kiskereskedelmi és Szolgáltató Rt. azonnali belépéssel felvesz pályakezdő, fiatal hardveres szakembert Jelentkezés: írásban, a bérigény megjelölésével. Cím: 1093 Budapest, Lónyay u. 22. (titkárság) MH 9068 MTI Az amerikai kormány azt tervezi, hogy ha Irak hétfőn nem engedi be hadiipari minisztériumába az ENSZ ellenőreit, katonai lépésekhez folyamodik: bombázzák az épületet és nyolc másik célpontot — jelentette vasárnapi számában a The New York Times. A lap szerint Bush elnök döntött úgy, hogy összecsapást provokál: a lépést a belpolitikai hatás érdekében időzítenék a republikánus pártkongresszus nyitónapjára. Amerikai kormánykörökben cáfolták a feltételezést, hogy ilyen lépésben hazai megfontolások játszanának szerepet, s rámutattak, hogy — adott esetben — nem amerikai, hanem ENSZ-döntésről lenne szó. A hivatalos cáfolatok ellenére kézenfekvő, hogy a Bush-kormány felléphet Irak ellen, hiszen Bagdad ismételten megakadályozta, hogy az ENSZ képviselői ellenőrizzék, nem gyárt-e Irak továbbra is tömegpusztító fegyvereket. A gyanú alaposnak látszik, s egyértelmű, hogy Irak a kurdok, a síita mohamedán ellenzék elnyomásával, bombázásával ugyancsak megsérti a fegyverszünetet. Bush elnök az elmúlt négy évben elért külpolitikai sikereire helyezi a hangsúlyt újjáválasztási kampányában. Az öbölháborús győzelem azonban, amint most mind világosabb, csak félsiker volt. Az Irak elleni légiakciókat — amelyek semmiféle, vagy legfeljebb minimális veszteséget hozhatnak Washingtonnak — várhatóan támogatná az amerikai közvélemény túlnyomó többsége. Míg azt a gondolatot, hogy amerikai szárazföldi erők harcoljanak a volt Jugoszlávia területén, általában elutasítják az Egyesült Államokban. A Republikánus Párt választási kongresszusa hétfőn kezdődik Houstonban. Régen eldöntött, hogy a párt elnökjelöltje ismét Bush lesz, most az a nagy kérdés, hogy az elnöknek az óriási nyilvánosságot felhasználva sikerül-e lendületet adnia gyengén álló választási kampányának. A Newsweek legújabb felmérése szerint az amerikaiak 53 százaléka Bill Clintonra szavazna, ha most választanának, s csak 36 százalék Bushra. Clinton meg éppen Texasban, egyébként Bush elnök szűkebb hazájában is 17 ponttal vezet. Hírek szerint Bush adócsökkentést, esetleg más, látványos és népszerű gazdaságpolitikai döntéseket jelent be csütörtöki, programadó beszédében. Addig kevés újdonság várható a kongresszuson, amelyet a leggondosabban előkészítettek, hogy a párt legjobb oldaláról mutatkozzék a sok millió tévénéző előtt. Hétfőn a kül-, kedden a bel-, szerdán pedig a családpolitika a fő téma, s érdemi vita aligha várható: a párt konzervatív és liberálisabb erői a győzelem érdekében támogatják Bush középutas politikáját. Igazán csak az abortusz kérdésében csapnak össze az indulatok. A kongresszus küszöbén vette át Bush kampányának irányítását James Baker eddigi külügyminiszter. A rendhagyó lépés is világosan jelzi a republikánusok félelmét, hogy a rossz gazdasági helyzet, párhuzamosan Bush rendkívül elapadt népszerűsége, valamint a vetélytárs, Bill Clinton sikere vereséghez vezethet a novemberi választáson. Washington Irak ellen készül? A MARTINI cég venne vagy bérelne Nagy-Budapest területén italáru raktározása céljára 2000-2500 m2, jól megközelíthető, telefonos raktárhelyiséget irodával együtt. Jelentkezni lehet telefonon: 266-6453, 8—16 óráig. 8963 MH KÜLFÖLD A Saratoga visszatért az Adriára • Folytatás az 1. oldalról A másik ok: az augusztus végére kitűzött londoni nemzetközi Jugoszlávia-értekezlet, amelyet állítólag nem fognak megzavarni egy katonai lépéssel. A kilátásba helyezett intervenciót a Milosevic rezsim igyekszik a szerbség homogenizálására felhasználni. A belgrádi rádió katonai kommentátora a BT-határozatot „radikális szerbellenes koncepciónak” bélyegezte, s szerinte a humanitárius segély védelme csupán ürügy a Szerbia elleni csapásra. A béke nem azon fog múlni, hogy Szerbia eleget tesz-e az összes külföldi követelésnek hanem attól a képességétől, hogy visszaverje a támadást. A várható fejleményekre a belgrádi rádió szerint két síkon kell reagálni: diplomáciai téren és az országnak a támadásra való felkészülésével. Vagyis: „Szerbia eljutott a végső határig, amikor a békét csakis a háborúra való radikális felkészüléssel lehet megvédeni”. Egy ismert külpolitikai kommentátor, Milika Sundic azt mondta, hogy a külföldi erőszak kiterjeszti a konfliktust az egész Balkán-félszigetre. Milan Panic szerint nem áll fenn egy kiterjedt katonai intervenció veszélye, mert az USA még mindig nem tudja, hogy Boszniában ki ellen és milyen célokért kellene harcolni. Legfeljebb korlátozott akció következhet be, amelyben „megsemmisítenek majd egy ágyút és három birkát”, amit azután győzelemnek fognak feltüntetni. Kis- Jugoszlávia kormányfője úgy látja, hogy feleslegesen utazna New Yorkba, ezt a háborút már nem előzheti meg, mert a BT-tagállamok kormányai ebben az ügyben már hetekkel ezelőtt döntöttek. A határozat végül is akkor született meg amikor a gyűjtőtáborügy kipattant, s ez megindította a világszervezeti mechanizmust. Panic a kudarcba fulladt brüsszeli látogatás után nyilatkozott — ahol a Jugoszlávia-értekezleten résztvevő utódállamok képviselői nem akartak egy asztalhoz ülni vele — és beismerte, hogy a táborok óriási kárt okoztak Jugoszlávia tekintélyének. Az esetleges külföldi beavatkozás belső okai, azaz a boszniai fejlemények sajnos továbbra is rendkívül tragikusak. A Karadzic-féle „Szerb Köztársaság” területén változatlanul folyik az etnikai tisztogatás, a muzulmán lakosság táborba terelése és elűzése, a szerb csapatok újabb településeket „szabadítanak fel”. Kis-Jugoszláviából tonnaszám érkezik a hadianyag és a lőszer a krajinákba — amint a Vreme című független belgrádi hetilap írja legfrissebb számában. Folytatódik Szarajevó és Gorazde ostroma is. A kelet-boszniai városba szombaton eljutott az első nemzetközi segélyszállítmány: 64 tonna élelmiszert és gyógyszert juttattak el a három hónapja körülzárt város lakóinak. • Kovács István A szerbek ágyúnaszádokkal járőröznek a montenegrói partok közelében, hogy megakadályozzanak egy esetleges nyugati támadást az államszövetség ellen mti külföldi képszerkesztőség Hírügynökségek jelentéseiből Gorazde szerb ostromlói vasárnap aknavetőkkel lőtték a város központjában felállított raktárcsarnokokat. A támadás következtében a szombaton megérkezett 40 tonna ENSZ-segélyszállítmány jelentős része megsemmisült és két ember életét vesztette. Az amerikai hírszerzésnek már júniusban tudomása volt a szerbek boszniai vérengzéseiről, jelentette a New York-i Newsday, amely először szemtanúk beszámolói alapján a boszniai haláltáborok szörnyűségeiről. Menesztették az afgán kormányfőt Hírügynökségek jelentéseiből Burhanuddin Rabbani afgán elnök menesztette Usztad Abdul Farid Szabur kormányfőt. A Gulbuddin Hekmatjar vezette Hezb-i-Iszlámi egy héttel ezelőtt újabb, nagyszabású fegyveres támadást indított a kormánykoalícióhoz hű erők ellen. Azt próbálják meg elérni, hogy az iszlám kormány szakítson meg minden kapcsolatot egy üzbég milíciával, s biztosítson nagyobb beleszólást a hatalomba a Hekmatjar-híveknek. Az ENSZ Kabulban dolgozó munkatársainak jórésze vasárnapra elhagyta az afgán fővárost, ahol a repülőtér és az elnöki palota környékét a nap folyamán újabb rakétatalálatok érték. Az ENSZ kabuli székhelyén, amely elméletileg még mindig menedéket nyújt Nadzsibullahnak, mindössze heten maradtak. A diplomaták távozása is napirenden van és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is evakuálta tagjait, de a Nemzetközi Vöröskereszt például nem kívánja felszámolni 45 tagú csoportját. Bush nem küld csapatokat Boszniába Washingtoni tudósítónktól A Washington Times névtelenül nyilatkozó, magas rangú amerikai kormánykörökre hivatkozva azt állítja: könnyen elképzelhető amerikai légitámadás a szerb katonai állások ellen Boszniában. Washington ragaszkodni fog az átfogó békeegyezményhez kötött tűzszünethez. „Másképp a tűzszünet csak a mohamedánokat hozná előnytelen helyzetbe és ezt nem is fogadnák el. A szerbek nagyrészt elérték, amit akartak és a tűzszünet csak ezt szentesítené. Mindenki reméli, hogy nem kell erőbevetéshez nyúlni. De ha jósolnom kellene, azt mondanám: nem lepne meg, ha egy ponton sor kerülne rá” — mondta. Bush elnök tegnap azt mondta az ABC-nek, hogy nem szívesen küldene szárazföldi alakulatokat Boszniába. „Nem akarok katonákat küldeni a csatatérre anélkül, hogy tudjam, győzni fognak és gyorsan fognak győzni, büszkén jönnek haza és mögöttük áll az egész ország”. Megjegyezte, hogy esetleg „más valamit tehetünk”, de részletekbe nem bocsátkozott. A Pentagon első pillanattól kezdve ellenzi az intervenciót. Cheney szerint a beavatkozás „óriási hiba” lenne. • R. Zs. 1992. augusztus 17., hétfő Tűzszünetkor lövöldözés Abháziában Moszkvai tudósításunk Háború és béke váltogatta egymást Abháziában péntektől vasárnap estig, amikor éppen tűzszünet érvényesült az abház gárdisták és a térségbe vezényelt grúz csapatok között. Ennek ellenére néhány géppisztolysorozat eldördült Szuhumiban és környékén. Az összecsapások vasárnap estig több mint húsz halottat követeltek. Az abház parlament feje, Arczimba, aki az egy hónapja elfogadott függetlenségi nyilatkozat egyik „atyja”, nem volt hajlandó részt venni az egyeztető tárgyalásokon, a még péntek éjjel Szuhumiba érkezett grúz vezetőkkel, köztük Szigua miniszterelnökkel. Arczimba továbbra is agressziónak minősíti a grúz katonai jelenlétet, Tbiliszi viszont Abháziát Grúzia részének tekinti és úgy véli, a terrorizmus ellen ott is joga van fellépni. A zinadistáktól, a fegyveres terrorista csoportoktól sikerült megtisztítani Nyugat-Grúziát — jelentették be Tbilisziben, de néhány csoport abház területre szivárgott át. E kijelentésnek a többi között az is a szerepe, hogy bizonyítsa: szükség van grúz gárdisták ezreire abház földön. Szuhumiban viszont úgy vélik, néhány száz fős közös kontingens elegendő a vasútvonalak biztosítására. Sevardnadze, a grúz államtanács elnöke többször is megdöbbenésének adott hangot egyrészt Abházia szeparatizmusa, másrészt amiatt, hogy az abházok a terrorizmus elleni harcot akadályozzák. Időközben átdobták Oroszországból az abháziai orosz katonai létesítmények védelmére küldött ejtőernyős deszantezredet, ami ugyanakkor olaj lehet a tűzre. Tbiliszi már eddig is abházpártisággal vádolta az orosz egységeket, az abházok viszont esetleg fegyverért fordulnak a laktanyákhoz, s hogy az ilyen kéréseket nem könnyű megtagadni, arra sok példa akad, a Dnyeszter mentétől a Kaukázusig. Arczimba parlamenti elnök a grúz agresszió miatt Dudajevtől kért segítséget, attól a csecsen elnöktől, aki most vendégül látja Gamszahurdia grúz exelnököt. Dudajev a kaukázusi népek közös lépését sürgeti. Több kaukázusi városban önkénteseket toboroznak az abházok megsegítésére. A Fekete-tenger partján fekvő autonóm terület (parlamentje döntése szerint független köztársaság) lakosainak többsége grúz, csak mintegy húsz százalék az abházok aránya, de a diszkriminatív választási törvény miatt a szuhumi parlament abház többségű. E választási törvényt Abháziára vonatkozólag még Gamszahurdia hagyta jóvá. A másik válságövezetből, Dél- Oszétiából is aggasztó hírek érkeztek: megélénkült a fegyvernyugvást és annak közös grúz—észét— orosz felügyeletét ellenző bandák tevékenysége. A hétvégén a közös békefenntartó erők hat grúz katonáját túszul ejtették, majd kivégezték. • Tamássy Zoltán Felemás orosz légisztrájk Moszkvai tudósításunk Kevesebb, mint tizenkét óra hosszat tartott az orosz légiirányítók szombatra meghirdetett sztrájkja. Magatartásuk katasztrófát is előidézhetett volna, de becsületükre legyen mondva, még a sztrájk támogatói is kalauzolták a gépeket. Volt, ahol nem a pilóták kamikázestílusú „irányíts, vagy leszállók anélkül” magatartása, hanem a torlódástól feldühödött utasok önbíráskodási próbálkozásai térítették jobb belátásra a magasabb bért követelőket. De általánosságban nem az extrém esetek miatt fulladt kudarcba a sztrájk, hanem azért mert a legtöbb helyen nem szüntették be a munkát. Szombat reggel a szakszervezet vezetői (néhányuk ellen a tiltott sztrájkra való felbujtás miatt büntetőjogi eljárás indult) arról tájékoztattak, hogy a 125 oroszországi repülőtérből kilencvenhatban készek a sztrájkra. Valójában készek csak húszban voltak, de még ezeken sem mindenütt szüntették be a munkát. Volt, ahol katonai légiirányítók vezették a gépeket, bár ez nem volt könnyű, mivel azok csak egy-egy gépet bírtak „vinni”. A nemzetközi járatokat fennakadás nélkül irányították, bár néhány órára a szentpétervári Pulkovo is szüneteltette a gépek indítását és fogadását. Nem tudni, sikerül-e ezek után mégis kiharcolni, legalább az eredetileg követelt havi harmincezer rubeles fizetés egy részét, de a sztrájk igazi vesztesei a népgazdaság mellett nem a légiirányítók lesznek, hanem szakszervezetük. Sok kellemetlenségben lesz még részük a kormány és főleg Ruckoj alelnök részéről, aki nem tudta meggyőzni őket: legalább halasszák el a munkabeszüntetést. • T.Z. Lebegyet díszkozákká választották Bukaresti tudósítónktól A következő napokban folytatják Chisinauban a megbeszéléseket többek között a 14. hadsereg kivonásáról. A kérdés meglehetősen bonyolultnak tűnik. Amint azt Bukarestben közzétették, voltaképpen négyoldalú tárgyalásokat folytatnak e kérdésben, hiszen Oroszország és Moldova mellett szót kérnek a transznisztriaiak és a 14. hadsereg tisztjei. Romániában nemtetszéssel fogadták azt az orosz véleményt, amelyet a moszkvai rádió tett közzé, és amely szerint Moldova gazdasági okok miatt nem szakadhat el Oroszországtól, hiszen nyersanyagát és energiáját innen szerzi be. Az Andrei Sangheli moldovai miniszterelnök moszkvai látogatása nyomán hangoztatott vélemény szerint Románia képtelen biztosítani Moldova számára a szükséges erőforrásokat, így a gazdasági okok miatt Chisinaunak olyan politikát kell folytatnia amely nem a rokonszenvet, hanem a valóságot tartja szem előtt. Moldova tehát elutasítja azt, „hogy egy kellemes partner társaságában múljon ki”. Ugyancsak aggodalmat vált ki Bukarestben az a hír, miszerint a 14. hadsereg parancsnokát, Alekszandr Lebegy tábornokot az Attamánok Tanácsának tiraszpoli ülésén díszkozákká választották. • B. T. Világhíradó Az ENSZ a közel-keleti békekonferencián (MTI) Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár úgy véli, hogy az ENSZ-nek részt kell vennie a közel-keleti béketárgyalások augusztus 24-én, Washingtonban megrendezésre kerülő fordulóján. Elmondta: az ENSZ a Közel-Keleten, egyrészt a békefenntartó erőkön keresztül, amelyek a Golán-fennsíkon és Dél-Libanonban állomásoznak, másrészt pedig Gáza-övezetben és Jeruzsálemben végrehajtott segélyakciókon keresztül igen határozottan lép fel. Szükség van a SZER-re és a többiekre (Reuter) George Bush amerikai elnök támogatja a Szabad Európa, a Szabadság Rádió, az Amerika Hangja és a Radio—TV Marti további munkáját. Ezt Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője közölte szombaton, bár a szenátus illetékes albizottsága az említett rádiók fokozatos leépítése mellett döntött. Mihály állampolgárságért folyamodik (MH) Minden bizonnyal heves vitát kelt Mihály exkirálynak az a most bejelentett szándéka, hogy román állampolgárságért folyamodik. Ezt személyi titkára, Constantin Brancoveanu közölte. A Stolojan-kormány elzárkózik a kérdéstől, arra hivatkozik, mandátumának rövid ideje alatt már nem foglalkozhat vele. Egyébként is ebben az ügyben a parlamentnek kell döntenie, az viszont vakáción van — mondják román politikai körökben. Csakhogy a király szerint őt annak idején a minisztertanács fosztotta meg állampolgárságától, visszaadásához tehát elegendőnek kell lennie a kormány beleegyezésének. Szomália: elindult az első segélyszállítmány (MTI) Az ENSZ világélelemezési programjának illetékese bejelentette, hogy Nairobiból, Kenya fővárosából szombaton légi úton elindítottak egy segélyszállítmányt a Szomália belső részén fekvő Baidoa városába. Egy C-130-as Hercules típusú szállítógép 18 tonna magas fehérjetartalmú élelmiszert visz a Szomáliai fővárostól, Mogadisutól 250 kilométerre északnyugatra fekvő városba, ahol a becslések szerint naponta 500-700 ember hal meg. Moszkvában általános sztrájk készül (MTI) Egynapos általános sztrájkot tartanak szeptember elején az oroszországi szakszervezetek. Az akciót azért szervezik, mert véleményük szerint sem Borisz Jelcin elnök, sem Jegor Gajdar ügyvezető kormányfő nem hajlandó teljesíteni a júliusban előadott szociálpoltikai követeléseiket. Görög tulajdonban a Pravda (ITAR-TASZSZ) A Pravda főszerkesztő-helyettese megerősítette, hogy egy görög üzletember többségi részesedést vásárolt a Szovjetunió egykori kommunista pártjának jelenleg súlyos anyagi gondokkal küszködő központi lapjában. A lap új tulajdonosa Jannisz Jannikosz, a szovjet és kubai könyvek kiadására szakosodott görög családi vállalkozás, az Akadimosz Kiadó gazdája.