Magyar Hírlap, 1992. augusztus (25. évfolyam, 194-204. szám)

1992-08-17 / 194. szám

2M MAGYAR HÍRLAP_________ Ágoston András levele a brit külügyminiszterhez A VMDK részt akar venni a londoni konferencián Újvidéki tudósítónktól Ágoston András a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössé­gének elnöke levelet intézett Doug­las Hurd brit külügyminiszterhez, amelyben kifejezi a szervezet óha­ját, hogy jelen legyen a hó végén Londonban megtartandó nemzetkö­zi Jugoszlávia-értekezleten. Levelé­ben leszögezi, hogy a mintegy 375 ezres őshonos vajdasági magyar népcsoport helyzete jelenleg telje­sen nyílt és megoldatlan. A szocia­lista érában e népcsoportot gyorsu­ló asszimilációs folyamatok sújtot­ták. A Milosevic elnök nevével fémjelzett hatalomátvétel után mind a jogszabályalkotás területén, mind pedig a napi politikában a már megszerzett kisebbségi jogok leépítésének tendenciája tapasztal­ható. A VMDK és a vajdasági ma­gyarság kezdettől fogva ellenzi a polgárháborút, és ezt a nézetét a szerb politikai színtéren is kinyilvá­nította. Emiatt máig tartó súlyos el­nyomásnak van kitéve a szerb ve­zetőség részéről. Erőszakos mozgó­sítások sújtják, és ezért számará­nyánál nagyobb mértékben kényte­len részt venni a számára elfogad­hatatlan és értelmetlen polgárhábo­rúban. A kormány és a szerb veze­tőség egésze lélektani hadviselést folytat ellene, aminek következmé­nyeként s a kényszerű mozgósítá­sok elől menekülve mintegy 25 ezer magyar hagyta el az országot. A levél leszögezi, hogy e megpró­báltatások ellenére a vajdasági ma­gyarság nem fegyverkezik, nem ta­núsít fegyveres ellenállást, és nyílt politikai harcban, demokratikus eszközökkel küzd jogaiért. Nem követeli a határok megváltoztatá­sát, de szeretné birtokolni azokat a jogokat, amelyek biztosítják önálló politikai szubjektivitását — áll töb­bek között Ágoston levelében. • K. Zs. Kiskereskedelmi és Szolgáltató Rt. azonnali belépéssel felvesz pályakezdő, fiatal hardveres szakembert Jelentkezés: írásban, a bérigény megjelölésével. Cím: 1093 Budapest, Lónyay u. 22. (titkárság) MH 9068 MTI Az amerikai kormány azt ter­vezi, hogy ha Irak hétfőn nem en­gedi be hadiipari minisztériumába az ENSZ ellenőreit, katonai lépé­sekhez folyamodik: bombázzák az épületet és nyolc másik cél­pontot — jelentette vasárnapi szá­mában a The New York Times. A lap szerint Bush elnök döntött úgy, hogy összecsapást provokál: a lépést a belpolitikai hatás érde­kében időzítenék a republikánus pártkongresszus nyitónapjára. Amerikai kormánykörökben cá­folták a feltételezést, hogy ilyen lépésben hazai megfontolások ját­szanának szerepet, s rámutattak, hogy — adott esetben — nem amerikai, hanem ENSZ-döntésről lenne szó. A hivatalos cáfolatok ellenére kézenfekvő, hogy a Bush-kormány felléphet Irak ellen, hiszen Bagdad ismételten megakadályozta, hogy az ENSZ képviselői ellenőrizzék, nem gyárt-e Irak továbbra is tö­megpusztító fegyvereket. A gyanú alaposnak látszik, s egyértelmű, hogy Irak a kurdok, a síita moha­medán ellenzék elnyomásával, bombázásával ugyancsak megsérti a fegyverszünetet. Bush elnök az elmúlt négy év­ben elért külpolitikai sikereire he­lyezi a hangsúlyt újjáválasztási kampányában. Az öbölháborús győzelem azonban, amint most mind világosabb, csak félsiker volt. Az Irak elleni légiakciókat — amelyek semmiféle, vagy legfel­jebb minimális veszteséget hozhat­nak Washingtonnak — várhatóan támogatná az amerikai közvéle­mény túlnyomó többsége. Míg azt a gondolatot, hogy amerikai szá­razföldi erők harcoljanak a volt Ju­goszlávia területén, általában eluta­sítják az Egyesült Államokban. A Republikánus Párt választási kongresszusa hétfőn kezdődik Houstonban. Régen eldöntött, hogy a párt elnökjelöltje ismét Bush lesz, most az a nagy kérdés, hogy az elnöknek az óriási nyilvá­nosságot felhasználva sikerül-e lendületet adnia gyengén álló vá­lasztási kampányának. A News­week legújabb felmérése szerint az amerikaiak 53 százaléka Bill Clin­tonra szavazna, ha most választa­nának, s csak 36 százalék Bushra. Clinton meg éppen Texasban, egyébként Bush elnök szűkebb ha­zájában is 17 ponttal vezet. Hírek szerint Bush adócsökken­tést, esetleg más, látványos és népszerű gazdaságpolitikai dönté­seket jelent be csütörtöki, prog­ramadó beszédében. Addig kevés újdonság várható a kongresszu­son, amelyet a leggondosabban előkészítettek, hogy a párt legjobb oldaláról mutatkozzék a sok mil­lió tévénéző előtt. Hétfőn a kül-, kedden a bel-, szerdán pedig a családpolitika a fő téma, s érdemi vita aligha várható: a párt konzer­vatív és liberálisabb erői a győze­lem érdekében támogatják Bush középutas politikáját. Igazán csak az abortusz kérdésében csapnak össze az indulatok. A kongresszus küszöbén vette át Bush kampányának irányítását Ja­mes Baker eddigi külügyminiszter. A rendhagyó lépés is világosan jel­zi a republikánusok félelmét, hogy a rossz gazdasági helyzet, párhuza­mosan Bush rendkívül elapadt nép­szerűsége, valamint a vetélytárs, Bill Clinton sikere vereséghez ve­zethet a novemberi választáson. Washington Irak ellen készül? A MARTINI cég venne vagy bérelne Nagy-Budapest területén italáru raktározása céljára 2000-2500 m2, jól megközelíthető, telefonos raktárhelyiséget irodával együtt. Jelentkezni lehet telefonon: 266-6453, 8—16 óráig. 8963 MH KÜLFÖLD A Saratoga visszatért az Adriára • Folytatás az 1. oldalról A másik ok: az augusztus végére kitűzött londoni nemzetközi Jugo­­szlávia-értekezlet, amelyet állítólag nem fognak megzavarni egy kato­nai lépéssel. A kilátásba helyezett intervenci­ót a Milosevic rezsim igyekszik a szerbség homogenizálására fel­használni. A belgrádi rádió katonai kommentátora a BT-határozatot „radikális szerbellenes koncepció­nak” bélyegezte, s szerinte a huma­nitárius segély védelme csupán ürügy a Szerbia elleni csapásra. A béke nem azon fog múlni, hogy Szerbia eleget tesz-e az összes kül­földi követelésnek hanem attól a képességétől, hogy visszaverje a támadást. A várható fejleményekre a belgrádi rádió szerint két síkon kell reagálni: diplomáciai téren és az országnak a támadásra való fel­készülésével. Vagyis: „Szerbia el­jutott a végső határig, amikor a bé­két csakis a háborúra való radikális felkészüléssel lehet megvédeni”. Egy ismert külpolitikai kommentá­tor, Milika Sundic azt mondta, hogy a külföldi erőszak kiterjeszti a konfliktust az egész Balkán-fél­szigetre. Milan Panic szerint nem áll fenn egy kiterjedt katonai intervenció veszélye, mert az USA még min­dig nem tudja, hogy Boszniában ki ellen és milyen célokért kellene harcolni. Legfeljebb korlátozott akció következhet be, amelyben „megsemmisítenek majd egy ágyút és három birkát”, amit azután győ­zelemnek fognak feltüntetni. Kis- Jugoszlávia kormányfője úgy látja, hogy feleslegesen utazna New Yorkba, ezt a háborút már nem előzheti meg, mert a BT-tagálla­­mok kormányai ebben az ügyben már hetekkel ezelőtt döntöttek. A határozat végül is akkor született meg amikor a gyűjtőtáborügy ki­pattant, s ez megindította a világ­szervezeti mechanizmust. Panic a kudarcba fulladt brüsszeli látogatás után nyilatkozott — ahol a Jugo­szlávia-értekezleten résztvevő utódállamok képviselői nem akar­tak egy asztalhoz ülni vele — és beismerte, hogy a táborok óriási kárt okoztak Jugoszlávia tekinté­lyének. Az esetleges külföldi beavatko­zás belső okai, azaz a boszniai fej­lemények sajnos továbbra is rend­kívül tragikusak. A Karadzic-féle „Szerb Köztársaság” területén vál­tozatlanul folyik az etnikai tiszto­gatás, a muzulmán lakosság tábor­ba terelése és elűzése, a szerb csa­patok újabb településeket „szaba­dítanak fel”. Kis-Jugoszláviából tonnaszám érkezik a hadianyag és a lőszer a krajinákba — amint a Vreme című független belgrádi he­tilap írja legfrissebb számában. Folytatódik Szarajevó és Gorazde ostroma is. A kelet-boszniai város­ba szombaton eljutott az első nem­zetközi segélyszállítmány: 64 ton­na élelmiszert és gyógyszert juttat­tak el a három hónapja körülzárt város lakóinak. • Kovács István A szerbek ágyúnaszádokkal járőröznek a montenegrói partok közelében, hogy megakadályozzanak egy esetleges nyugati táma­dást az államszövetség ellen mti külföldi képszerkesztőség Hírügynökségek jelentéseiből Gorazde szerb ostromlói vasár­nap aknavetőkkel lőtték a város központjában felállított raktárcsar­nokokat. A támadás következtében a szombaton megérkezett 40 tonna ENSZ-segélyszállítmány jelentős része megsemmisült és két ember életét vesztette. Az amerikai hírszerzésnek már júniusban tudomása volt a szerbek boszniai vérengzéseiről, jelentette a New York-i Newsday, amely először szemtanúk beszámolói alapján a boszniai haláltáborok szörnyűségeiről. Menesztették az afgán kormányfőt Hírügynökségek jelentéseiből Burhanuddin Rabbani afgán el­nök menesztette Usztad Abdul Farid Szabur kormányfőt. A Gulbuddin Hekmatjar vezette Hezb-i-Iszlámi egy héttel ezelőtt újabb, nagyszabá­sú fegyveres támadást indított a kor­mánykoalícióhoz hű erők ellen. Azt próbálják meg elérni, hogy az isz­lám kormány szakítson meg minden kapcsolatot egy üzbég milíciával, s biztosítson nagyobb beleszólást a hatalomba a Hekmatjar-híveknek. Az ENSZ Kabulban dolgozó munkatársainak jórésze vasárnapra elhagyta az afgán fővárost, ahol a repülőtér és az elnöki palota kör­nyékét a nap folyamán újabb raké­tatalálatok érték. Az ENSZ kabuli székhelyén, amely elméletileg még mindig menedéket nyújt Nadzsi­­bullahnak, mindössze heten marad­tak. A diplomaták távozása is napi­renden van és az ENSZ Menekült­­ügyi Főbiztossága is evakuálta tag­jait, de a Nemzetközi Vöröskereszt például nem kívánja felszámolni 45 tagú csoportját. Bush nem küld csapatokat Boszniába Washingtoni tudósítónktól A Washington Times névtelenül nyilatkozó, magas rangú amerikai kormánykörökre hivatkozva azt ál­lítja: könnyen elképzelhető ameri­kai légitámadás a szerb katonai ál­lások ellen Boszniában. Washing­ton ragaszkodni fog az átfogó béke­egyezményhez kötött tűzszünethez. „Másképp a tűzszünet csak a mo­hamedánokat hozná előnytelen helyzetbe és ezt nem is fogadnák el. A szerbek nagyrészt elérték, amit akartak és a tűzszünet csak ezt szentesítené. Mindenki reméli, hogy nem kell erőbevetéshez nyúl­ni. De ha jósolnom kellene, azt mondanám: nem lepne meg, ha egy ponton sor kerülne rá” — mondta. Bush elnök tegnap azt mondta az ABC-nek, hogy nem szívesen kül­dene szárazföldi alakulatokat Bosz­niába. „Nem akarok katonákat kül­deni a csatatérre anélkül, hogy tud­jam, győzni fognak és gyorsan fog­nak győzni, büszkén jönnek haza és mögöttük áll az egész ország”. Megjegyezte, hogy esetleg „más valamit tehetünk”, de részletekbe nem bocsátkozott. A Pentagon első pillanattól kezdve ellenzi az inter­venciót. Cheney szerint a beavatko­zás „óriási hiba” lenne. • R. Zs. 1992. augusztus 17., hétfő Tűzszünetkor lövöldözés Abháziában Moszkvai tudósításunk Háború és béke váltogatta egy­mást Abháziában péntektől vasár­nap estig, amikor éppen tűzszünet érvényesült az abház gárdisták és a térségbe vezényelt grúz csapatok között. Ennek ellenére néhány gép­pisztolysorozat eldördült Szuhumi­­ban és környékén. Az összecsapá­sok vasárnap estig több mint húsz halottat követeltek. Az abház parlament feje, Arc­­zimba, aki az egy hónapja elfoga­dott függetlenségi nyilatkozat egyik „atyja”, nem volt hajlandó részt venni az egyeztető tárgyalá­sokon, a még péntek éjjel Szuhu­­miba érkezett grúz vezetőkkel, köztük Szigua miniszterelnökkel. Arczimba továbbra is agressziónak minősíti a grúz katonai jelenlétet, Tbiliszi viszont Abháziát Grúzia részének tekinti és úgy véli, a ter­rorizmus ellen ott is joga van fel­lépni. A zinadistáktól, a fegyveres ter­rorista csoportoktól sikerült meg­tisztítani Nyugat-Grúziát — jelen­tették be Tbilisziben, de néhány csoport abház területre szivárgott át. E kijelentésnek a többi között az is a szerepe, hogy bizonyítsa: szükség van grúz gárdisták ezreire abház földön. Szuhumiban viszont úgy vélik, néhány száz fős közös kontingens elegendő a vasútvona­lak biztosítására. Sevardnadze, a grúz államtanács elnöke többször is megdöbbenésé­nek adott hangot egyrészt Abházia szeparatizmusa, másrészt amiatt, hogy az abházok a terrorizmus el­leni harcot akadályozzák. Időköz­ben átdobták Oroszországból az abháziai orosz katonai létesítmé­nyek védelmére küldött ejtőernyős deszantezredet, ami ugyanakkor olaj lehet a tűzre. Tbiliszi már ed­dig is abházpártisággal vádolta az orosz egységeket, az abházok vi­szont esetleg fegyverért fordulnak a laktanyákhoz, s hogy az ilyen ké­réseket nem könnyű megtagadni, arra sok példa akad, a Dnyeszter mentétől a Kaukázusig. Arczimba parlamenti elnök a grúz agresszió miatt Dudajevtől kért segítséget, attól a csecsen el­nöktől, aki most vendégül látja Gamszahurdia grúz exelnököt. Du­­dajev a kaukázusi népek közös lé­pését sürgeti. Több kaukázusi vá­rosban önkénteseket toboroznak az abházok megsegítésére. A Fekete-tenger partján fekvő autonóm terület (parlamentje dön­tése szerint független köztársaság) lakosainak többsége grúz, csak mintegy húsz százalék az abházok aránya, de a diszkriminatív válasz­tási törvény miatt a szuhumi parla­ment abház többségű. E választási törvényt Abháziára vonatkozólag még Gamszahurdia hagyta jóvá. A másik válságövezetből, Dél- Oszétiából is aggasztó hírek érkez­tek: megélénkült a fegyvernyug­vást és annak közös grúz—észét— orosz felügyeletét ellenző bandák tevékenysége. A hétvégén a közös békefenntartó erők hat grúz kato­náját túszul ejtették, majd kivégez­ték. • Tamássy Zoltán Felemás orosz légisztrájk Moszkvai tudósításunk Kevesebb, mint tizenkét óra hosszat tartott az orosz légiirányí­tók szombatra meghirdetett sztrájk­ja. Magatartásuk katasztrófát is elő­idézhetett volna, de becsületükre legyen mondva, még a sztrájk tá­mogatói is kalauzolták a gépeket. Volt, ahol nem a pilóták kamiká­­zestílusú „irányíts, vagy leszállók anélkül” magatartása, hanem a tor­lódástól feldühödött utasok önbírás­kodási próbálkozásai térítették jobb belátásra a magasabb bért követelő­ket. De általánosságban nem az ex­trém esetek miatt fulladt kudarcba a sztrájk, hanem azért mert a legtöbb helyen nem szüntették be a munkát. Szombat reggel a szakszervezet vezetői (néhányuk ellen a tiltott sztrájkra való felbujtás miatt bün­tetőjogi eljárás indult) arról tájé­koztattak, hogy a 125 oroszországi repülőtérből kilencvenhatban ké­szek a sztrájkra. Valójában készek csak húszban voltak, de még eze­ken sem mindenütt szüntették be a munkát. Volt, ahol katonai légiirá­nyítók vezették a gépeket, bár ez nem volt könnyű, mivel azok csak egy-egy gépet bírtak „vinni”. A nemzetközi járatokat fennakadás nélkül irányították, bár néhány órá­ra a szentpétervári Pulkovo is szüneteltette a gépek indítását és fogadását. Nem tudni, sikerül-e ezek után mégis kiharcolni, leg­alább az eredetileg követelt havi harmincezer rubeles fizetés egy ré­szét, de a sztrájk igazi vesztesei a népgazdaság mellett nem a légiirá­nyítók lesznek, hanem szakszerve­zetük. Sok kellemetlenségben lesz még részük a kormány és főleg Ruckoj alelnök részéről, aki nem tudta meggyőzni őket: legalább ha­lasszák el a munkabeszüntetést. • T.Z. Lebegyet díszkozákká választották Bukaresti tudósítónktól A következő napokban folytat­ják Chisinauban a megbeszéléseket többek között a 14. hadsereg kivo­násáról. A kérdés meglehetősen bonyolultnak tűnik. Amint azt Bu­karestben közzétették, voltaképpen négyoldalú tárgyalásokat folytat­nak e kérdésben, hiszen Oroszor­szág és Moldova mellett szót kér­nek a transznisztriaiak­­ és a 14. hadsereg tisztjei. Romániában nemtetszéssel fo­gadták azt az orosz véleményt, ame­lyet a moszkvai rádió tett közzé, és amely szerint Moldova gazdasági okok miatt nem szakadhat el Orosz­országtól, hiszen nyersanyagát és energiáját innen szerzi be. Az And­rei Sangheli moldovai miniszterel­nök moszkvai látogatása nyomán hangoztatott vélemény szerint Ro­mánia képtelen biztosítani Moldova számára a szükséges erőforrásokat, így a gazdasági okok miatt Chisina­unak olyan politikát kell folytatnia amely nem a rokonszenvet, hanem a valóságot tartja szem előtt. Moldova tehát elutasítja azt, „hogy egy kelle­mes partner társaságában múljon ki”. Ugyancsak aggodalmat vált ki Bukarestben az a hír, miszerint a 14. hadsereg parancsnokát, Alekszandr Lebegy tábornokot az Attamánok Tanácsának tiraszpoli ülésén díszko­zákká választották. • B. T. Világhíradó Az ENSZ a közel-keleti békekonferencián (MTI) Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár úgy véli, hogy az ENSZ-nek részt kell vennie a közel-keleti béke­tárgyalások augusztus 24-én, Washingtonban meg­rendezésre kerülő fordulóján. Elmondta: az ENSZ a Közel-Keleten, egyrészt a békefenntartó erőkön keresztül, amelyek a Golán-fennsíkon és Dél-Liba­­nonban állomásoznak, másrészt pedig Gáza-öve­­zetben és Jeruzsálemben végrehajtott segélyakció­kon keresztül igen határozottan lép fel. Szükség van a SZER-re és a többiekre (Reuter) George Bush amerikai elnök támogatja a Szabad Európa, a Szabadság Rádió, az Amerika Hangja és a Radio—TV Marti további munkáját. Ezt Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője kö­zölte szombaton, bár a szenátus illetékes albizott­sága az említett rádiók fokozatos leépítése mellett döntött. Mihály állampolgárságért folyamodik (MH) Minden bizonnyal heves vitát kelt Mihály exkirálynak az a most bejelentett szándéka, hogy román állampolgárságért folyamodik. Ezt személyi titkára, Constantin Brancoveanu közölte. A Stolo­­jan-kormány elzárkózik a kérdéstől, arra hivatko­zik, mandátumának rövid ideje alatt már nem fog­lalkozhat vele. Egyébként is ebben az ügyben a parlamentnek kell döntenie, az viszont vakáción van — mondják román politikai körökben. Csak­hogy a király szerint őt annak idején a miniszterta­nács fosztotta meg állampolgárságától, visszaadá­sához tehát elegendőnek kell lennie a kormány be­leegyezésének. Szomália: elindult az első segélyszállítmány (MTI) Az ENSZ világélelemezési programjának il­letékese bejelentette, hogy Nairobiból, Kenya fővá­rosából szombaton légi úton elindítottak egy se­gélyszállítmányt a Szomália belső részén fekvő Baidoa városába. Egy C-130-as Hercules típusú szállítógép 18 tonna magas fehérjetartalmú élelmi­szert visz a Szomáliai fővárostól, Mogadisutól 250 kilométerre északnyugatra fekvő városba, ahol a becslések szerint naponta 500-700 ember hal meg. Moszkvában általános sztrájk készül (MTI) Egynapos általános sztrájkot tartanak szep­tember elején az oroszországi szakszervezetek. Az akciót azért szervezik, mert véleményük szerint sem Borisz Jelcin elnök, sem Jegor Gajdar ügyve­zető kormányfő nem hajlandó teljesíteni a július­ban előadott szociálpoltikai követeléseiket. Görög tulajdonban a Pravda (ITAR-TASZSZ) A Pravda főszerkesztő-helyettese megerősítette, hogy egy görög üzletember többségi részesedést vásárolt a Szovjetunió egykori kommu­nista pártjának jelenleg súlyos anyagi gondokkal küszködő központi lapjában. A lap új tulajdonosa Jannisz Jannikosz, a szovjet és kubai könyvek ki­adására szakosodott görög családi vállalkozás, az Akadimosz Kiadó gazdája.

Next