Magyar Hírlap, 1992. szeptember (25. évfolyam, 205-217. szám)

1992-09-01 / 205. szám

Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Autók és Piacok, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik 1992. szeptember - kedd POLITIKAI NAPILAP 24 OLDAL­­­ÁRA: 19,50 FORINT Napirend előtt a parlamentben a Csurka-tanulmányról Antall József elhatárolta magát? MH-tudósítás A Csurka-tanulmány visszhang­ja töltötte ki tegnap a parlament nyári szünet utáni ülésnapjának el­ső felét. A Ház egyperces néma felállással emlékezett két elhunyt képviselőre, Borz Miklósra és Fad­­di Józsefre, majd négy tartózkodás mellett — Balogh János, Gyarmati Dezső, Szűcs István és Zétényi Zsolt (MDF) — igazolta Keleti György (MSZP) mandátumát. Sza­bad György házelnök Ugrin Emese levele alapján tájékoztatta a képvi­selőket, hogy a tízfős frakció meg­szűnt, de Győri­ványi Sándor veze­tésével újabb ötfős képviselőcso­port alakult. Ezt követően Antall József miniszterelnök emelkedett szólásra, és kérte, hogy beszéde alatt semmiféle reagálás ne han­gozzék el. A miniszterelnök a Csurka-tanulmány fogadtatásáról beszélt. • Folytatása a 3. oldalon, a beszédet teljes terjedelmében a 7. oldalon közöljük FOTÓK: SZIGETVÁRY ZSOLT A miniszterelnök türelmet kért beszéde — közbeszólás nélküli — végighallgatásához Csurka csak Tardosnak válaszolt A NAP INTERJÚJA Palotás Jánossal A Köztársaságpárt nem azt sugall­ja: „bízzál bennem, mert akit ma látsz a palettán, az rossz”, hanem be kívánjuk bizonyítani, hogy az 1994- es választásokra merőben új progra­mot kínálunk a közvéleménynek. Interjúnk a 3. oldalon FOTÓ: MÜLLER JUDIT Kovács Jenő lemond parlamenti mandátumáról MH-információ____________________ Kovács Jenő, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője megvá­lik mandátumától. A képviselő ugyanis ma kívánja bejelenteni, hogy távozik a szocialista frakcióból, s egyben a kép­viselői helyétől is megválik. Szocialis­ta körökből származó információnk szerint Kovács Jenő régóta fontolgatja mostani döntését. Az elsődleges ok az lehet, hogy a frakción belül annak ide­jén Kovácsot bízták meg azzal, hogy a III/III-as törvénytervezettel foglalkoz­zon. Már akkor jelezte, hogy feladata végeztével távozik a parlamentből. Hétfőn azonban kiderült, hogy a kor­mány a tervezetet átdolgozásra vissza­kérte, és ezzel összefüggésben Kovács Jenő is azonnal döntött: távozik a szo­cialista képviselői csoportból. Román—magyar belügyi együttműködés Boross ma Bukarestbe utazik Bukaresti tudósítónktól Három dokumentumot ír alá Bu­karestben Boross Péter belügymi­niszter román kollégájával, Victor Babiuckal. Ezek a két miniszté­rium közötti együttműködést sza­bályozzák, a kitoloncolási rendel­kezésekkel kapcsolatosak, illetve két új határátkelőhely megnyitását irányozzák elő. Boross Pétert ma kezdődő romániai látogatására el­kíséri Nováky Balázs vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka, Túrós András vezérőrnagy, az or­szágos rendőrfőkapitány közbiz­tonsági helyettese, valamint Nagy Károly vezérőrnagy, a Belügymi­nisztérium rendészeti főosz­tályának vezetője. Az előzetes program szerint a magyar belügyminiszter találkozik Theodor Stolojan miniszterelnök­kel is, majd szerdán Marosvásár­helyre utazik, ahol a Maros megyei prefektussal, a város polgármeste­rével, városi tanácstagokkal folytat megbeszéléseket. • B. T. A betétesek követelésük 70 százalékához is hozzájuthatnak Kihirdetik az Ybl Bank felszámolását MH-információ Két-három héten belül kihirdetik a közlönyben az Ybl Bank felszá­molásának megindítását — tudtuk meg dr. Kiss Gábortól, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának vezetőjétől. A bíróság megállapí­totta a bank fizetésképtelenségét, s mivel mind a bankfelügyelet, mind az Ybl Bank lemondott fellebbezé­si jogáról, a felszámolási eljárás megindításáról szóló bírósági vég­zés jogerőre emelkedett. Az Állami Bankfelügyelet javaslatára a Fővá­rosi Bíróság felszámolóként a fel­számolók jegyzékében szereplő DRT Hungary Kft.-t jelölte ki. Doromby Endrétől, az Ybl Bank H hitelezői választmányának képvi­selőjétől megtudtuk, a Mogürt visszavonta a bank elleni a felszá­molás iránti kérelmét, így már csak a bankfelügyelet által benyújtott felszámolási kérelem van a Fővá­rosi Bíróságon. A felszámolás so­rán — ha a banküzem továbbra is fennmarad és további követelések­kel nem lépnek fel hitelezők, akkor — a betétesek betéteik hetven szá­zalékához is hozzájuthatnak — mondotta Doromby Endre. Magya­rázatul hozzátette, hogy jelenleg nyolcmilliárd forint vagyon áll szemben 12 milliárd forint tarto­zással, ami nagyjából hetvenszáza­lékos kielégítési aránynak felel meg. • Folytatása a 9. oldalon A szlovák alkotmányvitában leszavazták a magyarokat MTI ------------------------------------------­A szlovák parlament azzal kezdte tegnap az alkotmánytervezet három és félnaposra tervezett vitáját, hogy leszavazta a magyar képviselőknek a kisebbségi jogokkal kapcsolatos ja­vaslatát, s a magyarokat élesen bí­rálta a kormányfő. Az elsőként felszólaló Duka Zó­lyomi Árpád, az Együttélés politikai mozgalom ügyvezető alelnöke az Együttélés és a Magyar Keresztény­­demokrata Mozgalom parlamenti koalíciójának nevében indítványoz­ta, hogy a parlament vita nélkül adja vissza a tervezetet a kormánynak, az új tervezetet pedig bocsássák társa­dalmi vitára, és a magyar nemzetisé­gű lakosság legitim képviselőinek bevonásával dolgozzák ki az új szlo­vák alkotmány azon fejezeteit, ame­lyek megfelelő méretekben biztosí­tanák a nemzetiségek alkotmányos jogait. Ezt a javaslatot nagy szava­zati többséggel elvetették, amit he­lyeselt Vladimír Meciar kormányfő. Meciar éles hangon bírálta a ma­gyar koalíció törekvéseit, amelyek azt célozták, hogy az új szlovák al­kotmány rögzítse a nemzetiségek alkotmányos jogait is. Meciar azt állította, hogy a tervezet megfelel ennek az elvárásnak, megfelel ugyanakkor a nemzetközi követel­ményeknek is. • Folytatása a 3. oldalon Tölgyessy: a miniszterelnök hintapolitikát folytat MH-információ Antall József tegnapi parlamenti beszéde után arról kérdeztük a leg­nagyobb ellenzéki párt elnökét, ho­gyan vélekedik a miniszterelnök megnyilatkozásáról.­­ Tovább az eddigi úton: ebben lehet összefoglalni a beszédet. Egy „puha nemazonosulás” volt Csurka István dolgozatával. Antall József számára a lényeg abban rejlik szerin­tem, hogy a koalíciós többség 40 képviselőn nyugszik, s ha elindul a vita az MDF-en belül — ami előse­gítené a tisztulást, de a kormány bu­kásához is vezethetne —, akkor megbomlik az egyensúly. A határo­zatlan politika tehát folytatódik. Nagy kétségeim vannak, hogy ezzel a bizonytalan politizálással szembe lehet-e egyáltalán nézni a válsággon­dok sorozatával. Az Antall-kormány csődjét nemigen lehet elfedni, a par­lamenti többség csak ideig-óráig ma­radhat meg. Antall József rövid távú taktikai játékot folytat, mondhatni hintapolitikát, egybe akarja tartani az egybetarthatatlant. Mindenkinek próbált mondani valami kedvezőt, ugyan nem azonosult Csurkával, de mindenről volt támadó megjegyzése is. Egészébe véve Csurka István is megtapsolhatta ezt a beszédet, mint ahogy ezt is tette. — Az MDF országos gyűlés előtt áll. Mit vár ön ettől? — Szerintem minden marad a ré­giben. A legnagyobb kormányzó pártban úgy jutott többségre Csurka nézete, hogy arról a tagságot nem meggyőzték, hanem az attól idegen­­kedők morzsolódtak le. A legvaló­színűbb az, hogy ezután is megma­rad ez a „békétlen egymás mellett élés”. • Sz. P. Rendhagyó módon, a budapesti Eötvös József-szobor körül tartotta tegnap a reformkori művelődéspolitikus nevét viselő gimnázium a tanévnyitóját FOTÓ: SZIGETI TAMÁS MA A középkor kísértése Ami a történelmet illeti, rég­óta világos, hogy régi szám­lák rendezéséről van szó Boszniában is — a második világháború idejére lehet utalni. Ma azonban a „ha­gyományok” megszakítására lenne szükség. 2. oldal „Béke? Majd ha eljönnek az angyalok...!” Két tizenéves fiút megrugdos­tak a bakancsaikkal csupán azért, mert cigányok! Aztán megkergettek nemrégiben két lányt és két fiút, miközben azt üvöltözték a lányoknak: kita­possuk a méhedet, szemét ci­gány kurva! Egyikük se szólt egy szót sem, a lányok itt a közelben voltak táncolni, a két fiú meg a körúton sétált. Most mondja meg, ezt tűri a rendőrség, csak akkor van szó a cigányokról, ha valami betö­rés kerül szóba?! 8. oldal Veszélyben az európai pénzügyi rendszer Az európai pénzügyi rend­szer (EMS) felbomlásának előszelét jelentheti, hogy az elmúlt hetekben döbbenete­sen megerősödött a német márka árfolyama. A múlt hét elején a dollár soha nem lá­tott mértékben zuhant a né­met valutával szemben, pén­teken pedig az olasz líra ke­rült az EMS által megszabott küszöb alá. 9. oldal Tulajdonosváltás a levéltárakban is Kőszegen tartotta legutóbbi ván­dorgyűlését a Magyar Levéltárosok Egyesülete. A tanácskozás témái kö­zött szerepelt egyebek között a kár­pótlási törvények végrehajtásának ta­pasztalatai, a csődtörvénnyel járó le­véltári feladatok és a készülő levéltá­ri törvény tervezete. Dr. Erdmann Gyula, az egyesület elnöke, a Békés megyei Levéltár igazgatója kérdé­sünkre elmondta, hogy a kárpótlási törvény végrehajtása során irreálisan nagy munka hárult a levéltárakra. Ráadásul a törvény sok esetben olyan tulajdonokra ad kárpótlást, amelyek megléte csak nehezen, sok esetben pedig egyáltalán nem igazolható. — Tapasztalatai szerint melyek a törvény legnagyobb hiányosságai? — A kárpótlási törvény előkészí­tése során sem a földhivatalokat, sem a levéltárakat nem keresték meg, hogy mely tulajdonokat lehet forrásokkal igazolni. Ezzel sok prob­léma kiküszöbölhető lett volna. Más­felől mivel ezekben az intézmények­ben lelhetők fel a kérdéses anyagok, ugyanitt el is bírálhatták volna az ügyeket. Ebben az esetben nem lett volna szükség a több milliárd forin­tot fölemésztő Kárrendezési Hivatal­ra, ezt a munkát a meglévő apparátus is elvégezhette volna. — Mennyire készültek föl a levél­tárak a csődtörvény végrehajtása so­rán felhalmozódó iratanyagok átvé­telére? — A történeti anyagokkal foglal­kozó levéltárakban ehhez nincsenek meg a feltételek. Viszont a törvény előírja, hogy a csődbe jutó cég anya­gát — legyen az kis- vagy nagy­üzem — azonnal át kell venni. A törvény azt is előírja, hogy a va­gyonból az iratrendezést finanszí­rozni kell, de erre nagyon kevés ga­ranciát látunk. — Melyek a készülő levéltári törvény tervezetének legvi­tatottabb pontjai? — Ezen a területen is esedékes a tulajdonosváltás, s a vita most arról folyik, hogy a levéltárak állami tu­lajdonba, illetve részben állami, ön­­kormányzati és magántulajdonba kerüljenek. Realitása inkább az utóbbinak van, bár a levéltárosok­nak, a történészeknek ezzel ellenté­tesek az érdekei. Nem azért, mert nem vagyunk a jogállam hívei, ha­nem azért, mert a nemzeti érdeket lehetne államilag preferálni, nem pedig kitenni a magánszféra esetle­gességeinek. Éppen ezért egy köz­vetítő javaslattal fogunk élni, legyen lehetőség a magánlevéltáraknál is a védetté nyilvánításra. Ez vélemé­nyünk szerint nem sért jogot, vi­szont nemzeti érdek. • F. S./Graffiti

Next