Magyar Hírlap, 1992. október (25. évfolyam, 231-243. szám)

1992-10-01 / 231. szám

Haraszti Miklós: hajózás az alkotmányos zűrzavar felé, 5. oldal 1992. október 1., csütörtök MA CAMBRIDGE ENCIKLOPÉDIA Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon­ Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik Kukorelly Endre alkotói szemináriumáról. 13. oldal POLITIKAI NAPILAP 16+16+24 OLDAL­ ÁRA: 19,50 FORINT MA Ki Mit Tud? „...a ’93-as Ki Mit Tud?-ra legalább az kiderül majd, hogy mik a fütyülés, bűvész­kedés, népi táncolás legfőbb és áthághatatlan szabályai. Különben megeshet, hogy minden összekavarodik. S még a szónokok legjavával is rendre helyet cserélnek majd a leghangosabb füttyö­­sök.” 7. oldal A pénzügyminiszter nem tárcaálláspontot ismertetett? Hogyan fordulhat elő, hogy a Pénzügyminisztériumban olyan adómódosítást tervez­nek a jövő évre, amivel Ku­pa Mihály pénzügyminiszter nem ért egyet? 9. oldal Előterjesztés a jövő évi költségvetésről Az Országgyűlés az 1993-as központi költségvetés kiadá­si főösszegét 1 284 895,8 millió forintban, bevételi fő­összegét 1 099 962,2 millió forintban, hiányának össze­gét pedig 184 933,6 millió forintban állapítja meg — tartalmazza mindezt a jövő évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslat, amelyet tegnap nyújtott át a pénzügyi tárca Szabad Györgynek, az Or­szággyűlés elnökének. Cik­künkben ennek főbb össze­függéseit ismertetjük. 9. oldal Magyarország vizsgálatot kérhet Bős ügyében A Biztonsági Tanács nem közvetítő New York-i tudósításunk________ „Remélem, hogy akár közvetítők segítségével, de sikerül elkerülni, hogy a bősi vízerőmű ügyéből olyan súlyos vita legyen, amely már a békét és a biztonságot ve­szélyezteti. Ha a helyzet a mostani­hoz képest tovább romlik, akkor Magyarország kérni fogja az ENSZ-től, hogy a világszervezet közelebbről vizsgálja meg a körül­ményeket — hangsúlyozta az ENSZ-közgyűlésen New Yorkban tartózkodó magyar külügyminisz­ter. Jeszenszky Géza hozzátette: nem hiszi, hogy a Biztonsági Ta­nács alkalmas lenne egy esetleges nemzetközi közvetítésre, és ez szó­ba sem került Butrosz Gáli ENSZ- főtitkárral folytatott megbeszélé­sén. „Nem hiszem, hogy Butrosz Gálinak lenne most egy jó ötlete ar­ra vonatkozóan, hogy Magyaror­szág mit tegyen, ha a szlovákok el­terelik a Dunát” — tette hozzá a külügyminiszter — aki a megbe­szélésen mindenekelőtt azt érzékel­tette az ENSZ főtitkárával, hogy Bős ügye milyen komoly jogi prob­lémává vált Európa közepén. • Folytatása a 3. oldalon Mádl Ferenc: haladéktalanul Hágához fordulunk MTI--------------------------------­ A magyar kormány haladéktala­nul a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul a bősi vízmű jogi problémáit illetően. Budapest a nemzetközi tes­tület állásfoglalását kéri az úgyneve­zett C variáns nemzetközi jogelle­nessége és határsértő jellege, illetve az államszerződés megszüntetésének hatályossága ügyében. Erről Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter tájé­koztatta az Országgyűlés külügyi bi­zottságát a testület szerdai zárt ülé­sén. A nemzetközi bírósághoz be­nyújtandó angol nyelvű kereset meg­szerkesztésén jelenleg egy jo­gászteam munkálkodik, várhatóan napokon belül kész lesz a dokumen­tum. Ennek kapcsán Mádl Ferenc emlékeztet arra, hogy a hágai fórum csak akkor dönthet az ügyben, ha mindkét fél aláveti magát az eljárás­nak. A miniszter szkeptikusan nyi­latkozott arról, hogy a partner hajlan­dó lesz-e elfogadni a hágai procedú­rát. Némi remény azért mégis van. Hiszen szinte példa nélküli lenne, hogy a 20. század végén egy ország nem vállalná az államközi viták ren­dezésének európai módját. Kérdé­sekre válaszolva Mádl Ferenc közöl­te, hogy a külügyi bizottság nem foglalkozott azzal: milyen válaszlé­péseket kellene tenni, ha csehszlo­vák részről elutasítanák a hágai bíró­ság illetékességét. A miniszter el­mondta: a jogvitától függetlenül a magyar kormány el van szánva arra, hogy azonnal tárgyalásokba bocsát­kozzék Pozsonnyal és Prágával egy EK-részvétellel felálló háromoldalú bizottság létrehozásáról. 1975-ben Kaposvárott volt a hazai ősbemutatója Arnold Wesker Konyha című darabjának. Most a kaposvári színház jeles művésze, Lukáts Andor rendezésében kerül színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Felvételünk a próbán készült: a rendező is beszáll egy jelenet beállításá­ba. Bemutató október 9-én lesz FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Megkezdték a GEAR Sebességváltógyár összeszerelő üzemének lebontását annak ellenére is, hogy a kapuk zárva vannak. Az üzem bezárása miatt 15 ember munkahelye szűnik meg, akiknek a gyár vezetősége új munkát ajánlott fel. Ha ezt nem fogadják el, akkor november elsejétől felmond nekik a vezetőség FOTÓ: ISZA FERENC Hankiss Elemér időt ad Chrudináknak MH-interjú_______________________________ Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi mi­nisztériumi államtitkár Katona Tamással ellentétben azt nyilatkozta az MTI-nek, a külföldre is sugárzott műholdas programoknál számítanak Pálfy G. István­ra és Chrudinák Alajosra is. Úgy vélte, felmentését időzítették, mert politikailag az ellenzék nem tudta más módon megakadályozni a magyar nyelvű mű­holdas sugárzást, amely egyébként október első nap­jaiban kísérleti jelleggel megkezdődik, október 15-én pedig várhatóan műsorokat is sugároznak. Hankiss Elemértől, a tévé elnökétől kértünk véle­ményt azokról az egymásnak is ellentmondó kor­mánynyilatkozatokról, amelyek a Pálfy-ügy kapcsán megjelentek. • Folytatása az 5. oldalon Új lakáshitel­­támogatás MH-információ_______________ Januártól — a Pénzügyminiszté­rium elképzelése szerint — meg­változik a lakásépítéshez és -vásár­láshoz nyújtott hitelek támogatási rendszere: az úgynevezett jelzálog­­hitelt kívánják bevezetni. Mint is­meretes, jelenleg 300 ezer forinttól (gyerek nélkül) 500 ezer forintig (három gyerektől) kapható erre a célra az OTP-től hitel, s a visszafi­zetés első öt évében a törlesztő­részletek 30-80 százalékát a költ­ségvetés egészíti ki gyerekszámtól függően, a rákövetkező években egyre csökkenő mértékben. A hitel mértékét azonban túlha­ladta az idő, s a PM úgy értékelte: igazságtalan, hogy a családok — jövedelmüktől függetlenül — ugyanakkora támogatáshoz jussa­nak. Ezért dolgozták ki a Nyugaton már klasszikusnak számító jelzá­loghitel-rendszert. Részletek a 10. oldalon Határozott lépéseket ígér a kormány médiumügyben MTI-------------------------------------------------------­A kormány mindent megtett azért, hogy a médium­kérdés minél előbb rendeződjék. A rádióról és a televí­zióról szóló törvényjavaslat szövegét véglegesítő tár­gyalásokhoz mindkét fél szükségesnek tartott bizonyos garanciákat. Ennek eredményeként megállapodás jött létre, hogy egyik tárgyalófél sem tesz visszavonhatat­lan, egyoldalú lépéseket. Mind a rádióban, mind a televízióban végrehajtott személyi változások azonban a moratóriummal ellenté­tes lépések, amelyek veszélyeztetik az eredményes tárgyalásokhoz elengedhetetlen nyugodt és biztonságos hátteret. A kormány továbbra is mindent elkövet annak érde­kében, hogy a médiumtörvény megalkotható legyen, azt megelőzően pedig sor kerülhessen a szükséges lépé­sek határozott megtételére. Bod Péter Ákos a bankprivatizációról A döglött hiteleket el kell különíteni MH-információ A behajthatatlan hiteleket el kell különíteni, máskülönben a magyar nagybankok piaci értéke összezsu­gorodik. Többek között ezt is kifej­tette Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tegnap Bu­dapesten, amikor megy­nyitották a New York-i Kelet-nyugati Tanul­mányok Intézetének (IEWS) buda­pesti székhelyű bank- és pénzügyi központját. Az MNB elnöke szerint a nagy­bankok privatizálása lassan bein­dul, de jóval tovább fog tartani, mint azt korábban elképzeltük. Az okok között említette Bőd az 1987- es indulást, amikor a kétszintű bankrendszer kialakításakor mint­egy 20 milliárd forint értékű kétes hitelt „örököltek” a nagybankok az MNB-től. Időközben számtalan ügyfél helyzete rosszabbodott, sőt kataszt­rofálissá vált —folytatta a gondo­latot az elnök­­, így nem megle­pő, hogy tavaly 44 százalékkal csökkent a nagybankok nyeresége. Mostanra már a magyar bankok megközelítően tízmilliárd forintos veszteséget halmoztak fel, amiből négymilliárd terheli az Ybl Ban­kot. Megfogalmazása szerint a ké­tes hitelek állománya ma már meg­haladja a 240 milliárd forintot. Mivel a tegnapi budapesti ren­dezvény a rossz, azaz döglött hite­lek menedzselésének kérdését ele­mezte, Bod Péter Ákos elsőnek fej­tette ki véleményét. • Folytatása a 9. oldalon A NAP INTERJÚJA Michel Camdessus-vel Az IMF vezérigazgatójával a wa­shingtoni tárgyalásokat lezáró Kupa - Camdessus eszmecsere előtt beszélge­tett tudósítónk a kormány szociális ki­adásokat szűkítő programjáról, a defi­cit okozta kényszerpályáról s az IMF- fel kötött hitelmegállapodásunk jövő­jéről. Camdessus szerint nem sürgős, hogy lehívjuk az IMF pénzét, de javas­lataikra még szükségünk van. Interjúnk a 9. oldalon Nyugdíjszigorítás jövőre? MH-információ A központi költségvetés kiadá­­sainak csökkentésére, a társadalom­­biztosítási és szolidaritási alapok „rendbetételére” is ígéretet tesz az a Kupa-féle, 1996-ig szóló konszolidá­ciós koncepció, amelyet a múlt héten vettek nagyító alá az IMF szakértői. Hiába függetlenek ugyanis ezek az alapok a büdzsétől, az általuk produ­kált óriási hiányra a központi kassza vállalja a végső garanciát. A nyugdí­jak kiszámítását módosító elgondo­lásról érdeklődtünk a Pénzügymi­nisztériumban. Információink a 10. oldalon OKTÓBER 25—29.

Next