Magyar Hírlap, 1992. november (25. évfolyam, 257-268. szám)

1992-11-02 / 257. szám

Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon­ Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik 1992. november 2., hétfő POLITIKAI NAPILAP 28 OLDAL­­­ÁRA: 19,50 FORINT A háromoldalú bizottság elküldte jelentését Brüsszelbe Lista a befejezendő munkálatokról MTI ---------------------------------­— Pozsonyból szombaton, nem sokkal éjfél előtt elküldték Brüsz­­szelbe, az Európai Közösségek ille­tékes bizottságának azt a háromol­dalú (közös piaci—csehszlovák — magyar) szakértői bizottsági jelen­tést, amely felmérte a dunai erőmű­építés pillanatnyi állapotát — kö­zölte vasárnap délután Dominik Kocinger, az építkezés szlovák kor­mánybiztosa. A dán Jens Christian Reisgaard, a magyar Bakonyi Péter és a Csehszlovákiát képviselő Igor Mincha jelentése Kocinger megfo­galmazása szerint felsorolja, hogy milyen árvízvédelmi, hajózásbizto­sítási és objektum-állagmegőrzési munkákat kell folytatni és befejez­ni, illetve hogy milyen feltételek mellett lehet esetleg felfüggeszteni néhány egyéb munkálatot. Ez a meglehetősen hiányos szlovák köz­lés törte meg a bizottság munkája körüli hírzárlatot, amelyet Brüsszel kért nagyon nyomatékosan és ame­lyet eddig mind magyar, mind csehszlovák részről következetesen betartottak. Kocinger úgy vélekedett, hogy a szakbizottsági jelentés jó kiinduló­pont lehet az egész bős—nagyma­rosi kérdéskör alaposabb áttekinté­séhez, amit hamarosan meg kell kezdenie egy újabb — ugyancsak az EK, Csehszlovákia és Magyaror­szág képviselőiből álló — szakértői vegyesbizottságnak...Feltételezzük, hogy ez a második bizottság meg­közelítőleg 15 napig fog dolgozni” — mondta a szlovák építkezési kor­mánybiztos. Hozzátette: személye­sen nagyon örül annak, hogy a bősi erőmű kérdése szakértői kezekben van, és hogy az EK konkrét infor­mációkat kap a jelenlegi állapotról. Tarján Lászlóné környezetvédel­mi minisztériumi államtitkár, aki az Erdészek Európai Uniójának konfe­renciáján vett részt Rómában, tájé­koztatta az olasz szenátus környe­zetvédelmi bizottságát a bősi erő­művel és a Duna elterelésével kap­csolatos helyzetről. Az erdészek konferenciája egyébbként határoza­tot fogadott el, amely elítéli a Duna elterelését, és hangsúlyozza annak ártalmas hatását, következményeit a környezetre. MH-tudósítás Szombaton magyarországi kör­nyezetvédő szervezetek békés tün­tetést szerveztek a Dunacsúnyban és Dunakilitiben lévő létesítmé­nyeknél. A résztvevőket 15 busz szállította a Keleti pályaudvartól Rajkára, ahonnan a mintegy 800 fő­nyi tüntető gyalog indult tovább. A szlovák hatóságok azonban nem en­gedték meg, hogy a létesítményt közelről megnézzék. Lipták András, Lipták Béla öccse a tüntetőkhöz intézett beszédében felhívta őket, hogy pártállásra való tekintet nélkül támogassák a Duna megmentésének ügyét. Ismertette Lipták professzornak előző nap a The New York Timesban megjelent írását, amelyben kifejtette, hogy Meciar kormányának nem a magyar néppel, hanem az egész világgal van vitája. Ez az agresszió és a tör­vénytelenség elég veszélyes prece­dens lehet, és további törvénytelen­ségekre adhat alapot. Felszólította a három amerikai elnökjelöltet, hogy figyelmeztessék Meciart: rá fogják kényszeríteni a nemzetközi törvé­nyek megtartására. • Balogh Elemér A lehető legnyomatékosabban kérem kormányukat, hogy vizsgálja felül a Duna elterelésére irányuló tervet — írta Alfonse d’Amato be­folyásos republikánus szenátor a washingtoni csehszlovák nagykö­vethez intézett levelében. Rámuta­tott, hogy a bősi erőmű energiát ad­na ugyan Szlovákiának, de a kör­nyezeti károk túl nagyok. További információink a 3. oldalon MA Adatvédelem és nyilvánosság A magántitok védelméhez és a közintézmények működé­sének nyilvánossá tételéhez azonban önmagában még a jelenlegi szabályozás is elég­telen: az általa biztosított jo­gok érvényesítéséhez a pol­gárok öntudatos fellépése szükséges. 4. és 7. oldal A civiltársadalom tehermentesíti az államot Hiányoznak a közvetlen de­mokrácia intézményei. Két és fél évvel a választások után kiderült, nem elegendő az embereknek az az egysze­ri gesztus, hogy szavaztak egy pártra vagy egy képvi­selőre — vélekedik Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesületének ügyvezető tit­kára. 8. oldal Európába — Brüsszelen keresztül Ma nyújtja be a kormány ra­tifikálás céljából az Or­szággyűlésnek az Európai Közösséggel tavaly decem­ber 16-án kötött társulási megállapodást. Ez alkalom­ból ismertetjük az ország­­gyűlési határozati javaslat­hoz fűzött indoklást, vala­mint a ratifikálásra váró szerződés legfontosabb pasz­­szusait. 9. oldal Gallup-felmérés az amerikai elnökjelöltekről Clinton meggyőzően vezet MH-információ Amerikában a hét vége az ijeszt­getések jegyében telt el. Clinton tá­mogatóit a Gallup eredményei ijesztették, mert azt jelezték, hogy korábbi kényelmes előnye Bush­­sal szemben minimálisra csökken. Bush ugyanakkor a hét folyamán minden pénzét arra költötte, hogy ijesztgesse a választókat, mi min­den történhet Amerikával, ha Clin­tonra szavaznak. Szombati vizsgálatunk eredmé­nyei azt mutatják, hogy a választá­sokra jogosultaknak 53-55 százalé­ka fog az idén részt venni a szava­záson. Ez mindenképpen újdonság lesz, hiszen a Kennedy—Nixon választási kampány óta fokozato­san csökken a részvétel, 63 száza­lékról a legutóbbi 50,1 százalékig. Amennyiben előrejelzésünk bebi­zonyosodik, azt fogja jelezni, hogy a gazdaság állapota miatt aggódók, a fiatalok és a nők a korábbiakhoz képest nagyobb arányban akarják hangjukat hallatni. A megkérdezettek háromnegye­de szerint az országban nem a jó irányba mennek a dolgok. • Folytatása a 2. oldalon A NAP INTERJÚJA Szőke István honvédhagyomány-őrzővel „A bőrfejűeket a rendőrség biztosította” A bőrfejűek október 23-án a Kossuth térre a rendőrség biztosítása mellett jutottak el — mondta el többek között Szőke István, a skinheadek patrónusa, aki azt is közölte lapunk munkatársával, hogy szervezetének az országban mindenfelé egyre több tagja van. A hozzá csatlakozó fiatalok sportos kiképzést kapnak, egyenruhájuk is lesz. „A hazáért annyi vérnek kell elfolynia, amennyire szükség van” —jegyzi meg, és hozzáteszi, a rendszerváltás még nem történt meg, a zsidó elit kezéből ki kell tekerni a hatalmat. — Parancsnok, jelentem, hogy az október 23-ai feladatot maradéktala­nul végrehajtottam — kezdte Szőke István, a Kolumbusz utcai skinhead­­gyűlés főszervezője az FKGP kato­nai szekciójának múlt héten megtar­tott vezetőségi ülésén. A katonai szekció — amely isí nevét időközben független hon hagyomány­őrző tagozatra váltotta­t — parancsnoka, Garamszegi Miklós alezredes szem­mel láthatóan elégedetten hallgatta parancsnokhelyettesének, Szőke Ist­vánnak a beszámolóját. Szőke Ist­ván, aki az október 23-án vidékről érkezett több száz skinhead felutaz­tatását szervezte, a Budapesttől 50 km-re levő Felsőlajos határában, a családi vállalkozásban vezetett Pusz­ta panzióban adott interjút a Magyar Hírlap számára.­­ Amikor a magyart lefasisztáz­zák, akkor mindig baj szokott jönni. Öreg csontjaim most is érzik ezt. ’56 szelleme iszonyatosan veszedelmes, amit a bezárt palackból újra kienged­tek. Nem kell más, csak hogy valaki meggyújtson egy gyufát, és eldobja — ül le a beszélgetéshez Szőke Ist­ván. A falon vadászpuska, mellet­tünk vacsorához terítve. — Információink szerint, október 23-án önök szervezték a skinheade­­ket a Kossuth téri ünnepségre. — Ezek a fiatalok csak voltak skinheadek, a Kolumbusz utcában megtartott országos kongresszuson új nevet vettek fel: Független Nem­zeti Ifjúsági Front. Országosan 1500-2000 tagja van a szervezetnek. A Kolumbusz utcában nem a tagság, hanem a delegált országos küldöttek jelentek meg. A többiek csak a téren csatlakoztak hozzájuk. Ma már az ország minden részében vannak cso­portjaink. • Folytatása az 5. oldalon Felsőlajoson a Puszta panziónál Torgyán József megnézte a lovakat. A kép előterében balról Szőke István, mögötte az FKGP jogásza látható. Torgyán József Garamszegi Miklóssal, a füg­getlen honvédhagyomány-őrzők és a párt katonai szekciójának parancsnokával beszélget Az ÁV Rt. szükséges rossz? MH-információ Nagyon ellenszenves számomra, amikor a gazdasági kérdéseket túl­politizálják. Az ország s a gazdaság érdekében rendkívül fontos lenne a politikai önmérséklet — nyilatkoz­ta tudósítónknak a pénteki máté­szalkai MDF gazdaságpolitikai fó­rum után Takácsy Gyula, az Or­szággyűlés gazdasági bizottságá­nak elnöke. A képviselő szavaiból kiderült, hogy az ÁV Rt.-t szüksé­ges rossznak tartja, s az ott lévő va­gyont mielőbb privatizálni kell. Interjúnk a 10. oldalon A lakosság szerint hány év múlva javul az életszínvonal? Budapest vidéki városok községek A Szonda Ipsos — a Magyar Hitel Bank közreműködésével végzett — felmérése szerint a megkér­dezettek mintegy kilenc és fél év múlva várnak javulást az életszínvonalban. Részletek a 10. oldalon Új áfa, európai minták után MH-információ Az idei, várhatóan forró hangula­tú költségvetési vita egyik főszerep­lőjévé a kétkulcsos általános forgal­mi adó vált. A parlamentben ma folytatódó polémiát alapvetően a mértékek — 8, illetve 25 százalék — okozzák, s háttérbe száll a mó­dosításra kerülő adó egyéb szakmai jelentősége, a gazdálkodás, a terme­lés, a kereskedelem körében jelent­kező előnyös hatása. All. oldalon olvasható cikkében a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitkára az előnyöket és hátrányokat elemzi. Módosítják a januárban hatályba lépett törvényt Öncsőd — csak értékhatáron felül MH-információ______________ Szűnjön meg a kötelező öncsőd, vagy legalábbis értékhatárhoz kös­sék a bejelentési kötelezettséget. Ne kelljen valamennyi hitelező be­leegyezése a csődegyezséghez. A csődöt jelentett cég élére csőd­gondnokot nevezzenek ki. A fel­számolt cég tulajdonosa mindaddig ne alapíthasson új céget, amíg va­lamennyi tartozását nem rendezi — többek között ezeket a változta­tásokat javasolja a csődtörvényben a kormánynak készített előterjesz­tésében a csőd- és felszámolási el­járások „figyelésére” létrejött tár­caközi bizottság. Ezekről a javasla­tokról és a többek által „agyonszi­dott” jelenlegi csődtörvény hatá­sairól kérdeztük Hegedűs Évát, a Pénzügyminisztérium főosztályve­zető-helyettesét. A főosztályvezető-helyettes elő­ször is leszögezte — amit vélemé­nye szerint sokan elfelejtenek —, hogy nem a csődtörvény teszi tönkre a gazdaságot, s nem ezen jogszabály miatt nem tudnak fizet­ni a cégek. Sőt azt sem lehet mon­dani, hogy bejelenti a vállalat a csődöt vagy a felszámolást, s utána visszaesik a termelése, hanem ép­pen fordítva: a termelés-visszaesés következménye a csődbejelentés. Véleménye szerint az sem igaz, hogy ez a törvény tönkreteszi az exportot is. Még­pedig azért, mert a felszámolás nem jelenti azt, hogy teljesen megszűnik a cég. Ezzel el­lenkezőleg: nagyon sokszor meg­marad a vállalat, csak éppen tulaj­donosa változik meg, aki a koráb­binál hatékonyabban működteti a céget. Mindehhez annyit tett még hozzá Hegedűs Éva: — Nem vet­tem részt a csődtörvény előkészíté­sében, tehát nem célom, hogy megvédjem ezt a jogszabályt. A főosztályvezető-helyettes el­mondotta azt is, hogy a bejelentett csőd- és felszámolási eljárások ará­nya az összes jogi és nem jogi sze­mélyiségű vállalkozáshoz képest kilenc százalék, ha viszont — a ta­valy év végi mérlegadatok alapján — gazdasági súlyukat tekintjük, 25 százalék. — Azon lehet vitatkozni, hogy ez sok vagy kevés, az azon­ban tény, hogy működik a gazda­ság — szögezte le. A bejelentett csődök számából Hegedűs Éva szerint azért sem sza­bad túlságosan kritikus következte­téseket levonni, mivel a lezárt cső­döknek 60 százaléka egyezséggel végződik. Bár azt is elismeri, hogy egyelőre még nehéz megítélni: az egyezségben vállalt kötelezettsé­geiket tudják-e a vállalatok teljesí­teni. Az azonban már most látható a főosztályvezető-helyettes szerint, hogy az állami hitelezők, a bankok hajlandók az egyezségre, amiben • Folytatása all. oldalon Jelentkezés és felvilágosítás irodánkban (Bp. Roosevelt tér 2. Tel.: 266-6614), valamint a vidéki MALÉV kirendeltségeken./1AULE/ Air Tours I MI 19 iili’i SII ill in sí iffl'IE lfife if if I tf* tps ifii'j 1 »I kH I« iff |aH

Next