Magyar Hírlap, 1992. november (25. évfolyam, 269-281. szám)

1992-11-16 / 269. szám

2M MAGYAR HÍRLAP Pozsonyban eltemették Alexander Dubceket MTI ----------------------------------­Pozsonyban szombaton eltemet­ték Alexander Dubceket, az 1968- as prágai tavasz vezetőjét. A csehszlovák Szövetségi Gyűlés volt elnöke, a Szlovákiai Szociál­demokrata Párt elnöke szeptember elsején szenvedett autóbalesetet, és életét több műtéttel sem tudták megmenteni. A hivatalos búcsúztatót a Szlo­vák Nemzeti Színház előcsarnoká­ban tartották. A föderáció részéről jelen volt Michal Kovác, a szövet­ségi gyűlés elnöke és Jan Strásky szövetségi miniszterelnök. Ott volt Ivan Gasparovic és Milan Uhde, a szlovák, illetve a cseh nemzeti par­lament elnöke, valamint Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök és Ivan Kocárník cseh miniszterel­nök-helyettes. Megjelent Dubcek számos 1968-as munkatársa is: Oldrich Cerník, Jirí Hájek és Zde­­nek Mlynár, Václav Havel volt csehszlovák államfő és Jirí Dienst­bier volt külügyminiszter is elment a búcsúztatóra. Mintegy ötven or­szágból érkeztek vendégek. Ma­gyarország képviseletében Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke és Boros Jenő, pozsonyi főkonzul vett részt a szertartáson. A magas állami funkciót betöltő személyiségek között ott volt Rita Süssmuth, a német Bundestag, He­inz Fischer, az osztrák parlament, Giovanni Spadolini, az olasz sze­nátus, valamint Sztaniszlav Suskie­­vics, a fehérorosz legfelső tanács elnöke. A Szocialista Internacioná­­lét Pierre Mauroy, a Vatikánt Gio­vanni Coppa apostoli nuncius kép­viselte. A hivatalos búcsúztatón Meciar szlovák miniszterelnök ar­ról beszélt, hogy jelenleg kevés megértő értékelés hangzik el 1968- cal kapcsolatban, és ennek kizáró­lag az az oka, hogy az akkori moz­galom a kommunista pártból in­dult. Ivan Gasparovic szerint Dub­cek az erőszakkal szembeni ellen­állás szimbólumává vált. Michal Kovác azt emelte ki, hogy Dubcek élete végéig becsületes ember ma­radt, s következetesen kitartott a cseh és a szlovák nemzet teljes egyenjogúságának szorgalmazása, valamint a „csehszlovák kölcsö­nösségi viszony” mellett. Pierre Mauroy, a Szocialista Internacio­­nálé elnöke Alexander Dubcek bú­csúztatásakor azt mondta: Dubcek­­nek köszönhető, hogy 1989-ben megkezdődött a kelet-európai or­szágok felszabadulási folyamata. Az 1989. novemberi események előhírnöke ugyanis az 1968-as prá­gai tavasz volt — hangsúlyozta Mauroy. A Nemzeti Színházban tartott hivatalos búcsúztató után a Csalo­gány-völgyben fekvő temetőben, a család jelenlétében, evangélikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra Alexander Dubceket. Egy szlovák asszony megsimogatja Dubcek arcképét a pozsonyi Nemzeti Színház előtt FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Elnök—kormányfő vita Portugáliában Lisszaboni tudósítónktól „Minden, ami Portugália moder­nizációjához fontos, az alkotmány­ellenesség vádját kapja” — mondta Anibal Cavaco Silva miniszterelnök pártjának, a Portugál Szociálde­mokrata Pártnak a hét végén Portó­ban tartott XVI. kongresszusán, nyílt támadást intézve ezzel a köz­­társasági elnök ellen. Cavaco Silva beszédében felso­rolta azokat a törvénytervezeteket, melyekkel szemben Mário Soares (az ellenzékben lévő szocialista párt történelmi alakja) élt az alkotmány­ban biztosított vétójogával. A mi­niszterelnök ezt a kormány munká­jának akadályoztatásaként értékeli. Az egyik legtöbb vitát kiváltó törvénytervezet, mellyel a köztár­sasági elnök nem értett egyet, a hadsereg átszervezésére, moderni­zációjára vonatkozik. (Tartalékosál­lomány csökkentése, idő előtti nyugdíjaztatás.) Mário Soares arra hivatkozott, hogy nem látja biztosí­tottnak a katonai intézmény kohé­ziójára és stabilitására adott garan­ciákat. A miniszterelnök szerint egyetlen európai országban sem volt még példa rá, hogy a köztársa­sági elnök így járt volna el. (A tör­vényt végül is a szociáldemokrata többségű parlament szavazta meg.) A legújabb nézeteltérés a kor­mány és az elnök között az ünnep­napok mozgathatóságáról szóló tör­vénytervezet kapcsán fordult elő. Mário Soares a portugálok vallásos érzelmeire hivatkozva nem értett egyet a vasárnapok esetleges mun­kanappá nyilváníthatóságával. Cavaco Silva beszédében kitért az állami ellenőrző intézmények (alkotmánybíróság, számvevőszék, államügyészség) szerepére, és hangsúlyozta, nem fogja eltűrni, hogy ezek bárki politikai célú esz­közeivé váljanak. A szocialista párt főtitkára, Anto­nio Guterres — annak ellenére, hogy egy demokráciában „normá­lisnak” tartja az ellenzék elleni támadást —, a köztársasági elnökre nézve sértőnek nevezte a miniszter­­elnök legutóbbi vádjait. Különösen most — mondta —, amikor egy nappal ezelőtt Mário Soares volt az, aki kiállt a portugál intézményi szolidaritás mellett, visszautasítva Jonas Savimbi, az an­golai UNITA vezetője részéről a portugál kormányt ért vádakat. • Muharay Katalin Az ellenzék szerint nincs programja a román kormánynak Kétséges a parlamenti jóváhagyás Bukaresti tudósítónktól Nem aratott sikert Nicolae Va­­caroiu kijelölt miniszterelnök programja és kormánya az ellenzék körében, amelynek parlamenti pártjai a hosszú távra szóló elkép­zeléseket, a jövőbe mutató stratégi­át hiányolják. Csaknem egyhangú­lag egyetértenek abban, hogy a négy évre megválasztott kabinet csupán három hónapra szóló akció­tervvel rendelkezik, az új kor­mányfő amolyan „télátvészelő vál­ságprogramot” dolgozott ki. Pénte­ken este­­ nyomban az új kabinet kihirdetését és programjának is­mertetését követően — a főbb el­lenzéki parlamenti csoportok — közöttük az RMDSZ — vezetői ta­nácskozást folytattak arról, milyen álláspontra helyezkedjenek a sza­vazáskor. A leghatározottabban a liberális csoportosulások léptek fel a dokumentum ellen. Fiatalszár­nyuk elnöke, Dinu Patriciu egyér­telműen kijelentette: program nél­küli kormány — nem kormány, ezért ellene voksolnak majd. Vaca­­roiu platformja akár a volt kommu­nista párt kongresszusán is elhan­gozhatott volna — mondta. A pa­rasztpártiak képviselője, Constan­tin Ticu Dumitrescu — egyben a Volt Politikai Foglyok Szövetségé­nek elnöke — több újonnan kine­vezett minisztert is a Securitate egykori emberének tart. A Polgári Szövetség Pártjának irányítója, Ni­colae Manolescu úgy véli, a Vaca­­roiu-program ellenkezik a DNMF programjával. Verestóy Attila, az RMDSZ sze­nátora kifejtette, a romániai ma­gyarság képviseleti szerve még nem foglalt állást a voksolást ille­tően, ám a miniszterelnök által elő­terjesztett dokumentumot ő maga is inkább intézkedési tervnek, sem­mint hosszú távú programnak tart­ja. Tokay György képviselő pedig arról beszélt, az új kormány egyet­len célja a túlélés. Támadja az új kormányt és programját a Román Nemzeti Egy­ségpárt is. Szenátusi csoportjának tagjai elhagyták a termet, amikor kiderült, hogy a kabinet voltakép­pen nem rendelkezik programmal, így a végrehajtás új szerve a DNMF mellett legfeljebb csak a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt és a Demokrata Agrár­párt támogatására számíthat. En­nek következtében kérdésessé vá­lik, hogy az új parlament elfogad­ja-e. • Bogdán Tibor A francia zöldek választási szövetsége MTI ----------------------------------­Egységes jelöltet állítanak a ta­vaszi nemzetgyűlési választásokon a francia környezetvédők. A két nagy környezetvédő párt, Antoine Waechter zöldpártja és Bruce La­­londe volt környezetvédelmi mi­niszter „Ökológiai Nemzedék” el­nevezésű mozgalma külön-külön tartott országos kongresszusán jóvá­hagyta a két párt vezetői között a hónap elején született megállapo­dást. A környezetvédők arra számí­tanak, hogy így legalább harminc, de jó esetben akár hatvan képviselő­jük is lehet az új nemzetgyűlésben, ahol jelenleg nincs képviseletük. A választási szövetség nem jelent egyesülést. A két párt között eltérés van annak megítélésében, hogyan működhetnek együtt a jövőben a szocialistákkal. A környezetvédőket mind a jobb-, mind a baloldal sze­retné a jövőben maga mellé állítani, s ez különösen a szocialistáknak lenne fontos, mert a zöldek támoga­tásával esetleg továbbra is sikerül­het kormányon maradniuk. I­alenda elutasítja az együttműködést, és a környezetvédőket akarja egy „új baloldali tömörülés” középpontjába állítani, Waechter mozgalma hajla­mosabb megfontolni a szocialisták ajánlatát. A két környezetvédő párt a leg­utóbbi helyhatósági választásokon együttesen a szavazatok csaknem 14 százalékát kapta meg. 1989-ben a zöldek egymagukban 0,6 százalé­kot szereztek az Európai Parlament francia tagjainak választásán, és ki­lenc képviselőink van a testületben. KÜLFÖLD Izraeli—palesztin csúcs készül? • Folytatás az 1. oldalról Zömi hetilap szerint izraeli—pa­lesztin csúcs — Jichak Rabin és Jasszer Arafat találkozója — érde­kében történnek erőfeszítések a háttérben. A lap szerint az új évben lenne az izraeli kormányfő és a PFSZ VB elnöke közötti találkozó a tu­néziai fővárosban, amely a palesz­tin központnak ad otthont. A pre­cedens nélkül álló csúcs körüli dip­lomáciai mozgás résztvevői a PFSZ-en és Izraelen kívül: Tunézia és az Egyesült Államok. A lap úgy tudja, hogy Izrael nem adta ugyan még beleegyezését, de elvileg el sem utasította a javaslatot. Arafat a maga részéről régóta szorgalmaz ilyen találkozót, Izrael azonban soha nem ismerte el tár­gyalópartnerként a PFSZ-t, és ezen a hivatalos nyilatkozatok szerint továbbra sem kíván változtatni, még ha a kormány a mozgalom tagjaival való érintkezést büntető izraeli törvény eltörlésére készül is. A folyamat megtorpanásának elsősorban az az oka, hogy míg a palesztinok törvényhozói testület létrehozásához követelnek maguk­nak jogot a kilátásba helyezett át­meneti időszakra a megszállt terü­leteken, addig az izraeli fél csak adminisztratív jogkörrel hajlandó felruházni a megválasztandó testü­letet. 1992. november 16., hétfő Belgrádban biztosra veszik az új BT-szankciók megszavazását Boszniában megsértik a tűzszünetet Újvidéki tudósítónktól Amikor ma New Yorkban összeül a Biztonsági Tanács, hogy folytassa a pénteken megszakadt vitát Bosznia-Hercegovináról, is­mét csak azt állapíthatja meg, hogy a harcok nem szűntek meg az egy hete nyélbeütött tűzszüneti megál­lapodás ellenére sem. Vasárnap ki­újult a lövöldözés Szarajevóban, és ezért nem indulhatott el 1500 me­nekült Belgrád felé. Az átfagyott emberek — többségükben nők és gyermekek — egész nap hiába ros­tokoltak a buszállomáson. Észak-Boszniában a horvát— bosnyák erők ismét tűz alá vették a szerb krajinákba vezető folyosót, úgyhogy szünetel a forgalom. Nyilvánvalóan ezzel függ össze, hogy a Banja Luka-i szerb körzet­ben elfogyott a fűtőolaj, és ezért bezárták az iskolákat. A Száva fo­lyón át több ponton szerb—horvát ágyúpárbaj zajlik. A szerb erők továbbra is ostrom alatt tartják a főleg muzulmánok lakta Maglajt — pénteken az UNP­ROFOR megfigyelői szemtanúi voltak, amikor a szerbek a tűzszü­netet megszegve, tankokkal és ne­hézágyúkkal lőtték a várost — ugyanakkor a bosnyák csapatok aknazáport zúdítottak a szerb ké­zen lévő Bihacra, ahol szombaton két gyermek és három felnőtt életét vesztette. A kelet-boszniai Goraz­­denál a 70 órája átromlott város védői kitörési lnsérletet tettek. Hercegovinában­­alábbhagyott a horvát offenzíva, csak szórványos lövöldözések voltak. E hadijelentések után senkinek sincsenek már illúziói Kis-Jugo­szláviában, hogy a Biztonsági Ta­nács nem szavazza meg a Belgrád elleni büntetőintézkedések megszi­gorítását. Még az itt legmérsékel­tebbnek tartott Franciaország kép­viselője is azt hangoztatta a pénte­ki BT-ülésen, hogy „a belgrádi ha­tóságoknak félreérthetetlenül tudo­másukra kell hozni, a nemzetközi közösség meg van győződve róla, hogy támogatásuk — minde­nekelőtt logisztikai támogatások — nélkül a boszniai szerbek nem folytathatnák a háborúzást”. A vi­tában az Egyesült Államok képvi­selője azt állította, hogy görög, olasz és egyiptomi szállítóhajók megszegték az olajembargót, s az ilyen esetek következtében a szankciók nem érték el céljukat. Cyrus Vance, a Jugoszlávia-ér­­tekezlet társelnöke szintén rendkí­vül keményen elítélte az embargó kijátszását, azt állítva, hogy aka­dálytalanul érkeznek az olajszállít­mányok Kis-Jugoszláviába, még­pedig oly módon, hogy kijátsszák a tranzitelőírásokat. Ennek köszön­hető — mondta az amerikai diplo­mata —, hogy Belgrádban meg­szűnt a sorban állás a benzinkutak előtt, sőt csökkent is az üzemanyag ára. Mindezek alapján itteni megfi­gyelők biztosra veszik, hogy a BT elfogadja a legszigorúbb folyami és tengeri zárlatot és elrendeli a va­súti és közúti szállítmányok ellen­őrzését, sőt nincs kizárva, hogy tel­jesen betiltják a Jugoszlávián ke­resztüli átmenő forgalmat. • J. Garai Béla Rasszista gyilkosság Madridban Madridi tudósítónktól Rasszista indíttatású gyilkosság­gal végződött a hetek óta tartó fe­szültség Madridban a helyi lakos­ság és a Dominikai Köztársaságból érkezett bevándorlók között. Péntek éjjel négy, fejükre csuk­lyát húzó fiatal rálőtt arra az ajtóra, amely mögött — improvizált szál­láshelyen — aludtak a dominikai emigránsok, halálosan megsebezve a 33 éves Lucrecia Perez Martos asszonyt. A rendőrség szerint a támadók valószínűleg az egyik madridi ult­rarasszista, szélsőjobboldali szer­vezet tagjai. A dominikai asszony halála az eddigi legsúlyosabb, idegengyűlö­letből eredő bűntett, abban a Spa­nyolországban, ahol az utóbbi években megsokszorozódott az erőszak mindenekelőtt cigányok, négerek és arabok ellen. A spanyolok többsége nem tit­kolja ellenérzéseit a külföldiekkel szemben, főleg, ami a marokkóia­kat és algériaiakat illeti. A Dominikai Köztársaság mad­ridi nagykövete előzőleg már tilta­kozást nyújtott be a spanyol szer­vekhez, amelyben protestált a rendőrség honfitársaival szembeni agresszív magatartása ellen. A spanyol állam nem ismeri el, hogy rasszista megkülönböztetés létezne az országban, ugyanakkor az európai országok között a leg­szigorúbb emigrációs törvénnyel rendelkezik, és gyakorlatilag eltö­rölte a menedékhez való jogot. • M. K. Német tüntetések a külföldiellenesség ellen MTI ----------------------------------150—200 ezer ember tüntetett szombaton Bonnban az úgyneve­zett külföldiellenesség és a német alaptörvény (alkotmány) 16. cikké­nek megváltoztatása ellen. A „kül­földiellenesség” szóval jelölik Né­metországban a fizikai erőszakban is megnyilvánuló ellenszenvet, amely a nélkülözés elől Németor­szágban letelepedni kívánó külföl­diekkel szemben megnyilvánul. A gazdasági menekültek azt állítják, hogy odahaza politikai, faji, vallási üldöztetésben van részük, s a né­met alaptörvény 16. cikkére hivat­kozva — amely szerint „a politikai üldözöttek menedékjogot élvez­nek” — folyamodnak menekültstá­tusért. A demonstráció békésen zajlott le, nem számítva a belügyminiszté­rium előtti esetet, ahol a Deutsch­landfunk rádióállomás szerint kö­rülbelül kétszáz, arcát elfedő fiatal világító lövedékkel próbált lövöl­dözni, s egy ablakot betört. A rend­őrség hamar úrrá lett a helyzeten. A bonni demonstráció külsőségeiben hasonlított a vasárnapi berlini tün­tetésre, de lényeges különbség volt, hogy a berlini felvonulást olyan pártok rendezték, amelyek többé­­kevésbé drasztikusan módosítani szeretnék a 16. cikket, ettől remél­vén a menekültáradat elapadását. Merényletkísérlet a londoni polgármester ellen Londoni tudósításunk Szombaton iktatták be az új lon­doni polgármestert, a Lord Mayort, és az IRA a díszfelvonulásra össze­gyűlt hatalmas tömegben próbált merényletet elkövetni. Katonazene­karok is felvonultak, többek közt egy észak-írországi ezredzenekar, amel­lett megjelent az eseményen a ki­rálynő leánya, Anna hercegnő, tehát az ír terrorszervezet újabb véres tö­meggyilkossággal magára irányíthat­ta volna a figyelmet. Az IRA embe­rei minden eddiginél nagyobb mennyiségű robbanóanyaggal ké­szültek leparkolni egy teherautóval, a menet útvonalán. Két rendőr azon­ban megállásra szólította fel a gya­nús teherkocsit. Két férfi ugrott ki belőle és futásnak eredt. Egyiküket sikerült bekeríteni, ez pisztolyt rán­tott és megsebesítette az őt üldöző rendőrt, de elfogták. „Mi futott át az Ön agyán — kérdezték a kórházba került rendőrt —, amikor a pisztoly­csővel nézett szembe?” A hobby vá­lasza: „Majdnem átfutott rajta egy pisztolygolyó.” Közben Belfastban az IRA-val harcban álló északír pro­testáns terrorszervezet emberei gép­­pisztolyos támadást intéztek egy ló­verseny-fogadási irodában lévők el­len, és kézigránátot hajítottak a helyiségbe. Két férfi meghalt, többen súlyos sebesüléseket szenvedtek.­ ­ Sárközi Mátyás Világhíradó Kokain Kelet-Eu­rópából (MTI) A magyar után a cseh és a lengyel rendőrséggel is közös ak­ciót indít a Scotland Yard a kelet­európai kábítószerutak feltérképe­zésére és felszámolására. Az új együttműködéssel elsősorban a kokaincsempészetnek akarják út­ját állni. A Gorbacsov sugárút a csecsen fővárosban (MTI) Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnökről neveztek el su­­gárutat a csecsen fővárosban, Groznijban, annak a kampánynak a keretében, amelyben a szovjet korszakból fennmaradt elnevezé­seket kiemelkedő csecsen közéleti és vallási személyiségek nevével cserélik fel. Gorbacsov pedig nem is csecsen, és eddig ő az egyetlen ma is élő személyiség, akiről Groznijban utcát neveztek el. A névadás nyilván fricska Moszkvá­nak, mert az orosz vezetés nem túlzottan lelkesedik az egykori szovjet államfőért. Csakúgy, mint a grozniji vezetés a moszkvai ve­zetőkért. Irak egységét akarja három szomszédja (MTI) Minden olyan fejlemény, amely Irak széteséséhez vezethet, veszélyes következménnnyel jár majd a térség békéjére és bizton­ságára, áll abban a közös közle­ményben, amelyet a szír, a török és az iráni külügyminiszter szom­bati ankarai tárgyalásai után tettek közzé. A három politikus bírálta az észak-iraki kurd „kormányzat” létrejöttét. Leszögezték: Irak jö­vendő berendezkedését csakis az ország egész lakosságának részvé­telével tartandó szabad, demokra­tikus választás határozhatja meg. Elkészült az új katekizmus A pápa türelmet kér MTI--------------------------------­A bevándorlók iránti türelemre és nagyvonalúságra buzdította az olaszokat II. János Pál pápa vasár­nap a Szent Péter téren egybegyűlt hívek előtt mondott szentbeszédé­ben. A szegénység elől a gazdag or­szágokba érkező bevándorlók szá­ma az utóbbi években Olaszor­szágban is megugrott. A jelenség olyan emberi és társadalmi problé­mákat vet fel, amelyek érzékenysé­get kívánnak a hívők részéről — mondotta a pápa abból az alkalom­ból, hogy Itáliában vasárnap tartot­ták a „bevándorlók napját”. II. János Pál pápa szólt a római katolikus egyház e héten megjele­nő új katekizmusáról is, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett és úgy jellemzett, hogy az hű ma­rad az evangéliumhoz, de hallgat korunk szavára is. Az új káté a protestantizmus kihívására vála­szul még 1566-ban készült katekiz­must váltja fel. A vallástani ismeretek újabb kérdés-felelet formájában való összefoglalásán hat évig folyt a munka. Az új katekizmusban a többi között megtalálható a római katolikus egyház tanítása a terhes­ségmegszakításról, a válásról és a homoszexualitásról. A szövegezés munkanyelve a francia volt, így az új katekizmus először e nyelven jelenik meg. Ma mutatják be Párizsban, a belgiumi Tournas városában és a svájci Lau­­sanne-ban, árusítása pedig szerdán kezdődik. Berlinben sorra esnek ki a Honecker-per vádlottjai MTI ----------------------------------­Erich Honecker volt keletnémet állami és pártvezető nyilatkozatot kí­ván tenni a berlini törvényszék bün­tetőtanácsa előtt a ma folytatódó pe­rében. A Sonntagspost című lap arról értesült, hogy a 80 éves expolitikus kézzel írt állásfoglalásában rá kíván mutatni: a pernek politikai háttere van, az NDK-t akarják vele elítélni. A per ma Willi Stoph volt minisz­terelnök távollétében folytatódik, ná­la a törvényszéki orvosok részvételt kizáró szívbántalmakat és depresz­­sziót állapítottak meg. Az eljárást Stoph ellen egyelőre be is szüntették. Hasonló sors érheti a 84 éves Erich Mielkét, az állambiztonsági minisz­térium volt főnökét, aki ellen egy másik per is folyik. A vád: 1931-ben kommunista aktivistaként meggyil­kolt két rendőrt. Friedrich Wolff, Honecker egyik ügyvédje arra szá­mít, hogy kliensét is hamarosan „tárgyalásra alkalmatlannak” minő­sítik. A bíróság az idei évre még ki­lenc tárgyalási napot tervezett be. Honeckert és társait — a volt állam­főn és NSZEP-főtitkáron, valamint Mielkén és Stophon kívül Heinz Kessler volt nemzetvédelmi minisz­tert, helyettesét, Fritz Streletzet és Hans Albrecht egykori Suhl megyei első titkárt — emberöléssel vádol­ják, pontosabban: a Nemzetvédelmi Tanácsban hozott döntéseiktől egye­nes út vezetett az NDK—NSZK ha­táron történt halálesetekhez, keletné­met menekülők lelövéséhez. A Der Spiegel legújabb számában a Szovjetunió volt kelet-berlini nagykövete, Vjacseszlav Kocsema­­szov elismerte, hogy nem csupán az NDK-t vagy Honeckeréket terheli a felelősség a szigorú határvédelmi rendért. Moszkvában a döntést elen­gedhetetlennek tartották, s a volt nagykövet olyan esetre sem emlék­szik, hogy a szovjetek bármikor is tiltakoztak volna az emberek lelövé­­se miatt.

Next