Magyar Hírlap, 1992. december (25. évfolyam, 295-306. szám)
1992-12-16 / 295. szám
1992. december 16., szerda MTI Lemondott posztjáról Hans van den Broek holland külügyminiszter, hogy 1993. január 2-ától a tisztétől ugyancsak megváló Frans Andriessen helyébe lépjen az EK bizottságában. Az új holland külügyminiszter januártól Pieter Kooijmans (hetvenes években holland külügyi államtitkár) lesz. MH-információ A januártól posztjáról távozó Frans Andriessen, az Európai Közösség Bizottságának alelnöke és — ami számunkra fontos — külügyi biztosa. A helyét egy , ,meggyőződéses kereszténydemokrata” foglalja el: Hans van den Broek, Hollandia eddigi külügyminisztere. Nyugtalanító a híresztelés, amely szerint Andriessen azért mondott le, mert összeakaszkodott Jacques Delors-ral; az Európai Közösség befolyásos Bizottságának elnöke a hírek szerint túlságosan „francia” volt a Maastricht körüli vitában: minél nagyobb hatalmat akart megőrizni az Európai Unióban a bizottságnak. Az 56 éves Hans van den Broek — aki Andriessen helyébe lép — az európai egység elkötelezett híve, nagy barátja az amerikaiak európai szerepvállalásának, egy időben arról is szó volt, hogy a NATO főtitkára legyen a német Manfred Wörner után. Majdnem biztos, hogy ő lesz a külügyi biztos — ez elé csak az állíthat akadályt, hogy Delors állítólag távozni készül a bizottság elnöki posztjáról és a holland miniszterelnök, Ruud Lubbers lép a helyére. Márpedig két holland egy csárdában... Hogy ki lesz a bizottság külügyi főnöke, számunkra — és a közösség jövője számára — roppant fontos. Az új bizottság hivatalosan január 5-én lép hivatalba, a biztosok négy évre vállalják megbízatásukat. Amennyiben viszont valamennyi tagállam ratifikálja a maastrichti egyezményt, úgy megbízatásuk két évre zsugorodik. A nagy kérdés az, hogy Van den Broek mennyire tartja fontosnak a kelet-európai államok integrálását az Európai Közösségbe. Andriessen ezt fontosnak tartotta. • F. Gy. Ki lesz az új külügyi biztos? A Világbank egyéves jövedelemtől eshet el Az IMF eltemette Jugoszláviát • Folytatás az 1. oldalról A kérdéses követelést a „nem kamatozó” kinnlevőségek közé helyezték, csökkentve ezzel a Világbank potenciális kárait. A banknál mégis úgy kalkulálnak, hogy a korábbi kamattartozásokat figyelembe véve — 2,54 milliárd dollár lehet a Világbank kára. Ez igen érzékenyen érintheti az intézményt, hiszen egyéves nettó jövedelme körülbelül 1,5 milliárd dollár. A valutaalap veszteségei kisebbek, így nem véletlen, hogy a végső szót ott mondták ki. A Világbank sokáig háborgott az ügy miatt, de most már kénytelenek ott is hasonló döntést hozni. Murrey Seeger, az IMF munkatársa lapunknak kifejtette: nem csupán a jugoszláv tartozás, hanem a jugoszláv követelések ügye is megoldásra várt. Fel kellett osztani a jugoszláv kvótát , és az ehhez tartozó szavazati jogot — az öt utódállam között. Hosszú időt vett igénybe, míg felmérték az egyes gazdaságok súlyát, és ennek megfelelően osztozkodtak. A tegnap nyilvánosságra került adatok szerint a kis-Jugoszlávia kapja messze a legnagyobb porciót (36,53%), ezután következik Horvátország (28,49%), Szlovénia (16,39%), Bosznia-Hercegovina (13,2%), majd a „volt Jugoszláviában Macedóniának nevezett köztársaság” (5,4%). (Az IMF- nél azért használják ezt a komplikált kifejezést, mert még nem dőlt el, megtartható-e a Görögország által sérelmezett országnév.) A hiteltartozásokban is ugyanilyen arányban osztozkodnak az utódállamok. A döntés azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi utódállam felvételt nyer az intézménybe — tette hozzá Murray Seeger. Csak az garantálható, hogy mind az öt tag számára egyenlőek lesznek a csatlakozás feltételei. Harminc napon belül választ kell adniuk: tudják-e ezeket teljesíteni. Ez természetesen a hiteltartozások teljesítését, valamint a kvóták befizetését jelenti. Nem hivatalos IMF-vélemények szerint a feltételeknek várhatóan csak Szlovénia és Horvátország lesz képes eleget tenni, és csaknem biztosra vehető, hogy a Szerbia—Macedónia kettős kiesik. Nem csupán az anyagi megfontolások jönnek szóba, hiszen az agresszorként számon tartott Kis-Jugoszlávia felvétele valószínűleg politikailag is megengedhetetlen volna. • Czelnai Éva Szegeden az EK-misszió Megérkezett szegedi állomáshelyére, s a hónap végén már elkezdi munkáját az Európai Közösség (EK) nyolctagú megfigyelőcsoportja. A fegyvertelen, civilruhás misszió angol, dán, portugál és olasz nemzetiségű katonai szakértői és diplomatái a béke fenntartásához, az esetleges konfliktusok megelőzéséhez akarnak hozzájárulni — mondotta a későbbiekben még bővülő stáb vezetője, az olasz Roberto Martini a tegnapi szegedi sajtótájékoztatón. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére beszámolt arról, hogy a határ menti területeken — Kis-Jugoszlávia, Horvátország és Szlovénia magyarországi határának mentén — 30 kilométeres mélységben ellenőriznek. Szegeden megbeszélést folytattak a magyar hatóságok, a rendőrség, a helyi közigazgatás, a határőrség és a hadsereg vezetőivel, akikkel szoros együttműködésben dolgoznak majd. Az ellenőrzésekhez a magyar kormány a későbbiekben két helikoptert biztosít. — Nagyon bízunk abban, hogy nem lesznek olyan határesemények, amelyekről tájékoztatnunk kell — jegyezte meg Roberto Martini —, jelenlétünk, reméljük, hozzájárul az incidensek elkerüléséhez. De ha mégis adódik valamilyen konfliktus, azt — tekintve, hogy a legkorszerűbb kommunikációs hálózattal rendelkezünk — pillanatok alatt jelenteni tudjuk az EK soros elnökének, s egyben a magyar külügyminisztériumnak is. A szegedi EK-misszió vezetője elmondta még, hogy rövidesen hasonló megfigyelőcsoport érkezik Szófiába és Tiranába is. • L. Zs. Nemzetiségi képviselet Meciar enged? MTI--------------------------------------Duray Miklós, az Együttélés elnöke szerint a jelenlegi szlovák vezetés attól fél, hogy nem tudja megteremteni az önálló Szlovákia pozitív nemzetközi képét s ennél is jobban tart a nemzeti kisebbségeket érintő problémáktól. Duray és Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke erről azt követően nyilatkoztak a keddi Új Szóban, hogy hétfőn Trencsénteplicén találkoztak a szlovák parlamenti pártok és mozgalmak vezetői. Duray a szlovák vezetés aggodalmai közé sorolta azt is, hogy előreláthatóvá vált: „a Cseh Köztársaság a szétválás után sokkal racionálisabb politikai irányzatot követ majd.” A trencsénteplici találkozót azzal a céllal hívták össze, hogy a Vladimír Meciar vezette kormányzó párt egyeztetni próbáljon a parlamenti pártokkal, mielőtt január elsejétől életbe lép az önálló Szovák Köztársaság. Az Együttélés elnöke szerint a találkozón egyedül a szlovákiai érdekeket érintő kérdésben sikerült konszenzust elérni. A trencsénteplici megbeszélésen Meciar kormányfő — először — kijelentette: az önálló Szlovákia diplomáciai testületébe a magyar nemzetiségűek arányos képviseletével is számolnak. Megvan a szabadkereskedelmi megállapodás MTI--------------------------------------Sikeresen befejeződtek a magyar—lengyel—csehszlovák szakértői tárgyalások Varsóban a visegrádi csoport szabadkereskedelmi övezetének létrehozásáról — jelentette kedd esti adásában a lengyel televízió. A híradó információi szerint ezzel kapcsolatban Hanna Suchocka lengyel kormányfő telefonon megbeszélést folytatott Antall József magyar miniszterelnökkel, valamint a cseh és a szlovák kormányfővel. A lengyel kormány még kedden hozzájárult a vámterhek kölcsönös, 8 év alatt történő leépítéséről szóló megállapodáshoz és javasolta, hogy a dokumentum aláírására még ebben az évben, Lengyelország területén kerüljön sor. A csehszlovák parlament záróülésszaka Prágai tudósítónktól Utolsó ülésszakát kezdte meg tegnap délután Prágában a csehszlovák szövetségi parlament. A háromnapos ülésszak első két napján egy sor olyan törvény elfogadása szerepel, amelyek a két leendő önálló köztársaság közötti együttműködést segítik elő. Az összesen tizenkét törvényjavaslat közül a legfontosabbak a költségvetés lezárására vonatkozó, illetve az idei év teljesítési mutatói. Ugyancsak törvénnyel kívánják szabályozni a szövetségi szervezetek és hivatalok megszüntetését. A kormány ennek megfelelően, az utolsó napon felkínálja lemondását, amelyet követően 1992. december 31-éig kap megbízási feladata ellátására. A csütörtöki, harmadik ülésnapon kerül sor az ünnepi záróülésre. Ezen a tervek szerint részt vesznek a szövetségi kormány tagjai, valamint a Csehszlovákiában akkreditált külföldi diplomaták. Búcsúbeszédet mond a parlament elnöke, a szlovák Michal Kovác és a szövetségi miniszterelnök, a cseh Jan Strásky. Csehországban jelenleg késhegyig folyó vita zajlik arról, mennyire jogos és legitim az, hogy míg a nyári választások során egyformán kaptak mandátumot mind a szövetségi, mind a köztársasági képviselők, addig most elképzelhető, hogy a szövetségi küldöttek kinevezése véget ér. Az ellenzékiek szerint ez a választási eredmények meghamisítása és a választók becsapása volna. Ők új választásokat javasolnak. Ezt azonban nemigen támogatja a kormánykoalíció, és kompromisszumkészsége bizonyítására azt javasolja, hogy a leendő cseh szenátusba kerüljön át a 174 szövetségi cseh képviselőből 81. Hogy ki, arra nézve két javaslat van. Az egyik szerint azok, akik a nyáron a listás választáskor magasabb helyezési pontszámot kaptak. A másik javaslat ennél is eredetibb. Eszerint állapítsák meg, melyik pártból hányan jogosultak az új szenátusi helyekre, hogy megmaradjon a választások által elért arány a cseh parlamentben, és aztán a konkrét neveket döntse el a sorshúzás. • Nyárádi Péter MTI--------------------------------------Az osztrák kormány keddi ülésén döntött Csehország és Szlovákia január elsejei elismeréséről. KÜLFÖLD-BELFÖLD Stockholmi konvenció a békéltetésről és döntőbíráskodásról EBEÉ: elszámoltathatók a kormányok • Folytatás az 1. oldalról személyében, akinek a feladata lesz, hogy előrejelzést adjon a kisebbségek jogainak esetleges megsértéséről. A szervezet általában is erősíteni akarja a konfliktusok korai előrejelzésének mechanizmusát. Ennek érdekében — valamint a folyamatos párbeszéd erősítése céljából — kiterjesztik az EBEÉ- missziók és képviselőik tevékenységét. Újdonság a dokumentumban, hogy tartalmazza a kormányok elszámoltathatóságának lehetőségét az állampolgáraikkal és szomszédaikkal szemben elkövetett háborús bűnök és az emberi jogok megsértése esetén. A nyilatkozatban külön fejezet foglalkozik a délszláv válsággal, amelyért a szerb vezetést teszik elsődlegesen felelőssé. Választás elé állítják Szerbia és Montenegró vezetőit: ha nem változtatják meg radikálisan politikájukat, akkor a világ keményebb eszközökhöz nyúl, beleértve az ENSZ-alapokmány 7. fejezete 42. paragrafusában meghatározott lehetőségeket. Különösen fontos a dokumentumban — mondta magyar újságíróknak Gyarmati István nagykövet —, hogy miniszteri szintű hivatalos iratban először beszélnek a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól, s helyzetük megfelelő rendezésére az autonómia valamilyen formáját látják a megfelelő módszernek. Nem szerepel a nyilatkozatban az ENSZ-embargó feloldását sürgető passzus, bekerült viszont egy mondat, amely szerint a miniszteri tanács — tekintettel arra, hogy több tagállam szükségesnek tartja a Bosznia elleni fegyverembargó feloldását — arra kéri a BT-t: sürgősen vizsgálja meg ezt a kérdést. A miniszterek tanácsa felvette a szervezet tagállamai közé a január 1-jén önállóvá váló Csehországot és Szlovákiát, amit Magyarország is támogatott. Mint Jeszenszky Géza elmondta, hazánk tudomásul veszi a közös állam szétválását, és mindkét utóddal szoros együttműködés kialakítására törekszik. Bármit tesz Pozsony a Dunával, nem felejtkezhetünk meg arról, hogy továbbra is a szomszédunk marad — hangsúlyozta magyar újságírók előtt Jeszenszky Géza, aki arra is emlékeztetett, hogy az Európához való közeledési politikánk folytatása érdekében is felül kell emelkednünk a kétoldalú kapcsolatokban keletkező feszültségeken, de nem hunyhatunk szemet a nyugtalanító jelenségek felett. Egy hétfő esti háromoldalú magyar—szlovák—cseh konzultáció eredményeként a keddi plenáris ülésen a cseh és a szlovák külügyminiszter nyilatkozatot olvasott fel, amelyben vállalták a közös állam jogutódjaként rájuk háruló nemzetközi kötelezettségeket. Pozsony még tovább is ment és kitért olyan — számunkra fontos — kötelezettségek betartására is, mint a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása, az EBEÉ koppenhágai kisebbségi nyilatkozatában foglaltak betartása és a készség a viták békés úton történő rendezésére. A miniszteri tanács úgy döntött, hogy következő ülését, 1993. novemberében vagy decemberében tartja meg Rómában. A találkozó zárónapján, kedden 29 tagállam képviselői — köztük Jeszenszky Géza — aláírta az EBEÉ békéltető és döntőbíráskodási rendszerét létrehozó stockholmi konvenciót. A mechanizmusnak két része van: békéltető missziók kiküldése és nem állandó bíróság létrehozása. Jeszenszky Géza több kétoldalú találkozót is lebonyolított a keddi nap folyamán. Az osztrák, a szlovén, a horvát és a lengyel kollégáival, a Közép-európai Kezdeményezés George Bush amerikai elnökhöz készülő külügyminisztereivel megkezdték közös álláspontjuk kialakítását. Teodor Melescanu román külügyminiszterrel egyetértettek abban, hogy meg kell szüntetni a román—magyar határon uralkodó lehetetlen állapotokat, növelni kell a határátkelőhelyek számát és áteresztőképességét. Megállapodtak az alapszerződést kidolgozó további tárgyalások menetében és abban is, hogy elejét kell venni a kétoldalú viszonyt mérgező cselekedeteknek, jelenségeknek is. Melescanu őszinte együttműködési készségét fejezte ki az olyan, több mint szimbolikus jelentőségű események, mint a Kolozsváron történtek és a benzinilleték bevezetése okozta feszültségek megoldására. Az EBEÉ miniszteri tanácsa ülésének végén kedden este Jeszenszky Géza Genfbe utazott tovább, ahol részt vesz a nemzetközi Jugoszlávia-konferencián. • Medgyesi Csilla Melescanu román külügyminiszter Stockholmban kifejtette: erő alkalmazása a volt Jugoszláviában csak akkor fogadható el, ha a humanitárius segélyek biztosítására vonatkozó BT-határozat végrehajtásáról van szó. Ismét felkérte az érdekelt feleket, járuljanak hozzá az embargós intézkedések román betartásának felülvizsgálatához. Bukarest mindenekelőtt szakértőket és megfelelő technikai eszközöket szeretne kapni európai partnereitől. A transznisztriai konfliktus kapcsán kérte, küldjenek EBEÉ-miszsziót a helyszínre, hogy az pontosan elemezze a kialakult körülményeket és járuljon hozzá hatékonyan a helyzet stabilizálásához. Ugyanakkor szükségesnek mondta a román—moldovai—orosz—ukrán négyoldalú külügyminiszteri — vagy akár csúcsszintű — mechanizmus szerepének növelését, úgy értékelve, hogy ez a szerv hathatósan bekapcsolódhatna a válság megoldásába. • B. T. Aláírják a magyar—horvát alapszerződést Ma érkezik Budapestre Hrvoje Sarinic kormányfő Ma írja alá az Országházban a magyar—horvát barátsági és együttműködési szerződést (rövidebb nevén az alapszerződést) Antall József kormányfő és Hrvoje Sarinic horvát miniszterelnök. Sarinic a magyar kormányfő meghívására egynapos munkalátogatásra érkezik ma Budapestre. Tárgyalásain kiemelt téma lesz a két ország közötti gazdasági együttműködés és kereskedelem. Ezt mutatja az is, hogy a horvát miniszterelnökkel együtt Budapesten tárgyal a horvát közlekedési és a mezőgazdasági miniszter is, valamint a külkereskedelemmel és az idegenforgalommal foglalkozó külügyminiszter-helyettesek is. Larinicot fogadja Göncz Árpád államfő és Szabad György, az Országgyűlés elnöke is. A két ország között politikailag jó a viszony, vitás kérdés nincs, a kapcsolatok fejlesztésére mindkét kormányzat kész. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését azonban akadályozza, hogy az egykori Jugoszláviából kivált és háború sújtotta fiatal államban még csak nemrég kezdett foglalkozni a parlament a privatizációs, a koncessziós és a banktörvényekkel. A két ország szándéknyilatkozatot írt már alá szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. A vállalkozók mindegyik országban érdeklődnek a másik ország iránt, de a gazdasági kapcsolatok újjáépítéséről nyilván csak a délszláv háború befejezése után lehet szó. Tavaly Antall József és Franjo Tudjman kétszer is tárgyalt egymással, idén is találkoztak már egyszer, Helsinkiben. Az elmúlt hetekben járt a horvát fővárosban az Országgyűlés elnöke, a belügyminiszter és egy hatpárti parlamenti küldöttség is. Hivatalos horvátországi meghívása van Göncz Árpád elnöknek és Antall József kormányfőnek. Ezekre a látogatásokra valószínűleg jövőre kerül sor. Eddig hat megállapodás született a két ország között a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről, és még körülbelül tíznek folyik a kidolgozása. Horvátország csatlakozott a magyar—ukrán kisebbségvédelmi nyilatkozathoz, és létrejött egy magyar—horvát kisebbségvédelmi vegyesbizottság is. A mai kormányfői megbeszélések érdekessége, hogy a plenáris tárgyalásokon részt vesz a magyarországi horvátok, illetve a horvátországi magyarok kisebbségi szervezetének vezetője is. • S. I. Románia megújította a Jeszenszkynek adott meghívást Bukarest megújította a magyar külügyminiszternek korábban küldött hivatalos meghívást, néhány nappal azután, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter jelezte a román fél számára tárgyalási készségét — derült ki Herman János külügyi szóvivő szokásos keddi sajtóértekezletén. Mint Herman bejelentette, válasz érkezett Teodor Melescanu román külügyminisztertől Jeszenszky Géza levelére, amelyben a magyar külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország hajlandó a korábban Románia által javasolt csúcstalálkozóra és külügyminiszteri tárgyalásokra. Jeszenszky levelében javasolta, hogy előbb külügyi államtitkári, majd külügyminiszteri találkozót tartsanak, és ez utóbbi készítse elő a felső szintű találkozót. A Jeszenszky-levélre válaszul Melescanu megerősítette, hogy érvényes az a hivatalos látogatásra szóló meghívás, amelyet még a jelenlegi román külügyminiszter előde küldött a magyar külügyminiszternek — közölte Herman János szóvivő. A külügyi szóvivő bejelentette, hogy december 16—18-án Románia katonai megfigyelőrepülést hajt végre Magyarország légterében a nyitott égbolt egyezmény alapján, amely lehetővé teszi a részt vevő országok számára, hogy megfelelő szabályok szerint saját eszközökkel megfigyelést végezzenek más országok légterében. A román megfigyelők AN—30 típusú repülőgépet használnak — tette hozzá a szóvivő. Magyarország néhány héttel ezelőtt végzett hasonló megfigyelőrepülést Románia légterében. December 21—22-én utaznak a Közép-európai Kezdeményezés külügyminiszterei Washingtonba és New Yorkba, hogy az amerikai elnökkel és az ENSZ vezetőivel tárgyaljanak a délszláv válságról — jelentette be a külügyminisztérium szóvivője. A csoport 8 tagországa közül valószínűleg öt küldi el külügyminiszterét — akik között ott lesz Jeszenszky Géza —, amint erről a KEK novemberi grazi külügyminiszteri értekezletén döntöttek. Az osztrák, magyar, lengyel, horvát és szlovén külügyminiszter december 21-én találkozik George Bush elnökkel, valamint Bill Clinton megválasztott amerikai elnök szakértőivel. Másnap New Yorkban az ENSZ BT soros elnökével és a világszervezet főtitkárával tárgyalnak. A megbeszélések nem hivatalosak lesznek, nem adnak ki róluk közleményt. A látogatásnak az a célja — mondta Herman —, hogy felhívja a figyelmet a délszláv válság rendezésére, és érzékeltesse, hogy a KEK kész nagyobb nemzetközi szerepet vállalni. •S. I. Indul a Collegium Budapest MTI --------------------------------------A budavári Szentháromság utcában kedden megnyitotta kapuit és megkezdte programját Közép-Kelet-Európa első Tudóskollégiuma (Institut for Advenced Study, a Collegium Budapest. Az intézményt a rektor, Vékás Lajos jogászprofesszor köszöntője nyitotta meg. A kollégium európai összefogás eredménye: a francia, a holland, a magyar, az osztrák és a svájci kormány, továbbá két német szövetségi tartomány Berlin és BadenWürttemberg kormányai, valamint jelentős magánalapítványok biztosítják a működési feltételeket. A kollégium neves külföldi tudósok hosszabb időre, legalább egy szemeszterre történő meghívásával és magyar tudósok működését támogatva és együttműködésére számítva kíván hozzájárulni a magyar tudományos élet megerősítéséhez és a nemzetközi kapcsolatok ápolásához. A kollégium mintája a Princeton Institut, amelynek első két tudományos munkatársa Einstein és Neumann János volt. Jövőre nyolc külföld kutató, továbbá öt magyar társadalomtudós kezdi meg működését. Az intézmény hat fiatal magyar kutató munkáját ösztöndíjjal támogatja. A kollégium tevékenységét nemzetközi kuratórium felügyeli, amelynek tagja egyebek között Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, továbbá választott tagként Granasztói György nagykövet és Konrád György író. Magyar híradó Magyar—horvát kisebbségi bizottság (MTI) A kisebbségek képviselőinek bevonásával kezdte meg munkáját tegnap Budapesten az a kétoldalú vegyesbizottság, amelynek egyik feladata kisebbségi egyezmény kidolgozása. (MTI) Csaknem egy év telt el az első magyarországi szívátültetés óta. Dr. Szabó Zoltán professzor ennek elismeréseként hétfőn vette át a Gábor György-emlékérmet és tartotta meg előadását Egy volt szívsebész visszaemlékezései címmel. A kiemelkedő teljesítmény elismerését jelzi, hogy az emlékéremmel járó pénzjutalom összegét a Magyar Külkereskedelmi Bank rendkívüli adományával duplájára emelte. (MTI) Beköltöztek az új lakók, többségükben kispénzű fiatal házaspárok a piliscsabai volt szovjet laktanyába. Összesen kétszáz lakás talált gazdára, és ezeket a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet és a helyi önkormányzat közösen értékesítette. Dornbach a Pesti Liberális Klubban Laktanyából lakótelep kapta meg tegnap Izrael Állam budapesti nagykövetségén Sátori Pálné. A kitüntetett egy budapesti zsidó családot mentett meg 1944-ben a város ostroroma idején azzal, hogy hamis papírokat szerzett számukra és elbújtatta őket. A díszoklevelet és az emlékplakettet Dávid Kraus Izrael budapesti nagykövete nyújtotta át Sátori Pálnénak. Emlékérem Szabó Zoltán professzornak • L. A. Gy.I-------------------------------------1 December 17-től ÚJ, SZUPEROLCSÓ BEVÁSÁRLÓHELY! ANGYALFÖLDI NAGYBÖNGÉSZDE Budapest XIII., Lomb u. 34. (volt Vágó Béla utca) ■ Használt felnőtt- és gyermekruhák 20—150 forintos egységáron. ■ Szuperolcsó maradék méteráru. • Mindezt a POTEX Kft.-nél megtalálhatja. Budapest XIII., Lomb u. 34. (volt Vágó Béla utca) Nyitva: hétfőtől péntekig, 9—17 óráig. (MH) Van-e válság címmel tart előadást a Pesti Liberális Klubban (Bp. XIII., Hegedűs Gyula u. 7., Hold Művészklub) holnap este 6 órakor Dornbach Alajos, a parlament alelnöke, az SZDSZ ügyvivője. Kitüntetés az izraeli nagykövetségen (MTI) A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet díszoklevelét és a Világ Jámborait megillető emlékplakettet MAGYAR HÍRLAP. Provokáció Temesvárott Temesvári tudósításunk__________ Provokációval kezdődött Temesvárott az 1989-es decemberi forradalom ünnepségsorozata. Tegnap reggel 6 óra 5 perckor riasztották a tűzoltókat, mert ismeretlen okból lángok csaptak fel annak a December 17-e Társaságnak a székházában, amelynek tagjai elsősorban a forradalom sérültjei, rokkantjai vagy azok hozzátartozói. A tűzoltók 10 perc alatt eloltották a lángokat és megállapították, hogy az épületbe erőszakkal hatoltak be és a földszinten papírokat gyújtottak meg. A székház más részein is több tűzfészket számoltak fel. Az információt a Magyar Hírlap kiküldött tudósítója tegnap este a református templomban Tőkés László közvetlen munkatársaitól kapta. Feltűnős, hogy a református templomban és környékén — és a városnak csak ezen a részén — az esti órákban nem volt világítás, gyertyafénynél tartották annak a konferenciának az első előadásait, amelyet Tőkés László hívott össze és amelynek legfontosabb témája az igazságtétel.