Magyar Hírlap, 1992. december (25. évfolyam, 295-306. szám)

1992-12-16 / 295. szám

1992. december 16., szerda MTI Lemondott posztjáról Hans van den Broek holland külügyminiszter, hogy 1993. január 2-ától a tisztétől ugyancsak megváló Frans Andriessen helyébe lépjen az EK bizottságában. Az új holland külügyminiszter január­tól Pieter Kooijmans (hetvenes évek­ben holland külügyi államtitkár) lesz. MH-információ A januártól posztjáról távozó Frans Andriessen, az Európai Kö­zösség Bizottságának alelnöke és — ami számunkra fontos — külügyi biztosa. A helyét egy , ,meggyőződé­­­ses kereszténydemokrata” foglalja el: Hans van den Broek, Hollandia eddigi külügyminisztere. Nyugtalanító a híresztelés, amely szerint Andriessen azért mondott le, mert összeakaszkodott Jacques De­­lors-ral; az Európai Közösség befo­lyásos Bizottságának elnöke a hírek szerint túlságosan „francia” volt a Maastricht körüli vitában: minél na­gyobb hatalmat akart megőrizni az Európai Unióban a bizottságnak. Az 56 éves Hans van den Broek — aki Andriessen helyébe lép — az európai egység elkötelezett híve, nagy barátja az amerikaiak európai szerepvállalásának, egy időben arról is szó volt, hogy a NATO főtitkára legyen a német Manfred Wörner után. Majdnem biztos, hogy ő lesz a külügyi biztos — ez elé csak az állít­hat akadályt, hogy Delors állítólag távozni készül a bizottság elnöki posztjáról és a holland miniszterel­nök, Ruud Lubbers lép a helyére. Márpedig két holland egy csárdá­ban... Hogy ki lesz a bizottság külügyi főnöke, számunkra — és a közösség jövője számára — roppant fontos. Az új bizottság hivatalosan január 5-én lép hivatalba, a biztosok négy évre vállalják megbízatásukat. Amennyi­ben viszont valamennyi tagállam rati­fikálja a maastrichti egyezményt, úgy megbízatásuk két évre zsugorodik. A nagy kérdés az, hogy Van den Broek mennyire tartja fontosnak a kelet-európai államok integrálását az Európai Közösségbe. Andriessen ezt fontosnak tartotta. • F. Gy. Ki lesz az új külügyi biztos? A Világbank egyéves jövedelemtől eshet el Az IMF eltemette Jugoszláviát • Folytatás az 1. oldalról A kérdéses követelést a „nem ka­matozó” kinnlevőségek közé helyez­ték, csökkentve ezzel a Világbank potenciális kárait. A banknál mégis úgy kalkulálnak, hogy­­ a korábbi kamattartozásokat figyelembe véve — 2,54 milliárd dollár lehet a Világ­bank kára. Ez igen érzékenyen érint­heti az intézményt, hiszen egyéves nettó jövedelme körülbelül 1,5 mil­liárd dollár. A valutaalap veszteségei kisebbek, így nem véletlen, hogy a végső szót ott mondták ki. A Világ­bank sokáig háborgott az ügy miatt, de most már kénytelenek ott is ha­sonló döntést hozni. Murrey Seeger, az IMF munka­társa lapunknak kifejtette: nem csu­pán a jugoszláv tartozás, hanem a jugoszláv követelések ügye is meg­oldásra várt. Fel kellett osztani a ju­goszláv kvótát , és az ehhez tarto­zó szavazati jogot — az öt utódál­lam között. Hosszú időt vett igény­be, míg felmérték az egyes gazdasá­gok súlyát, és ennek megfelelően osztozkodtak. A tegnap nyilvános­ságra került adatok szerint a kis-Ju­­goszlávia kapja messze a legna­gyobb porciót (36,53%), ezután kö­vetkezik Horvátország (28,49%), Szlovénia (16,39%), Bosznia-Her­cegovina (13,2%), majd a „volt Ju­goszláviában Macedóniának neve­zett köztársaság” (5,4%). (Az IMF- nél azért használják ezt a kompli­kált kifejezést, mert még nem dőlt el, megtartható-e a Görögország ál­tal sérelmezett országnév.) A hitel­­tartozásokban is ugyanilyen arány­ban osztozkodnak az utódállamok. A döntés azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi utódállam felvételt nyer az intézménybe — tette hozzá Murray Seeger. Csak az garantálha­tó, hogy mind az öt tag számára egyenlőek lesznek a csatlakozás fel­tételei. Harminc napon belül választ kell adniuk: tudják-e ezeket teljesí­teni. Ez természetesen a hiteltartozá­sok teljesítését, valamint a kvóták befizetését jelenti. Nem hivatalos IMF-vélemények szerint a feltéte­leknek várhatóan csak Szlovénia és Horvátország lesz képes eleget ten­ni, és csaknem biztosra vehető, hogy a Szerbia—Macedónia kettős kiesik. Nem csupán az anyagi megfontolá­sok jönnek szóba, hiszen az ag­­resszorként számon tartott Kis-Jugo­szlávia felvétele valószínűleg politi­kailag is megengedhetetlen volna. • Czelnai Éva Szegeden az EK-misszió Megérkezett szegedi állomáshe­lyére, s a hónap végén már elkezdi munkáját az Európai Közösség (EK) nyolctagú megfigyelőcsoportja. A fegyvertelen, civilruhás misszió an­gol, dán, portugál és olasz nemzeti­ségű katonai szakértői és diplomatái a béke fenntartásához, az esetleges konfliktusok megelőzéséhez akar­nak hozzájárulni — mondotta a ké­sőbbiekben még bővülő stáb vezető­je, az olasz Roberto Martini a tegna­pi szegedi sajtótájékoztatón. A Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére beszámolt arról, hogy a határ menti területeken — Kis-Jugo­szlávia, Horvátország és Szlovénia magyarországi határának mentén — 30 kilométeres mélységben ellen­őriznek. Szegeden megbeszélést folytattak a magyar hatóságok, a rendőrség, a helyi közigazgatás, a határőrség és a hadsereg vezetőivel, akikkel szoros együttműködésben dolgoznak majd. Az ellenőrzések­hez a magyar kormány a későbbiek­ben két helikoptert biztosít. — Nagyon bízunk abban, hogy nem lesznek olyan határesemények, amelyekről tájékoztatnunk kell — jegyezte meg Roberto Martini —, jelenlétünk, reméljük, hozzájárul az incidensek elkerüléséhez. De ha mégis adódik valamilyen konfliktus, azt — tekintve, hogy a legkorsze­rűbb kommunikációs hálózattal ren­delkezünk — pillanatok alatt jelen­teni tudjuk az EK soros elnökének, s egyben a magyar külügyminiszté­riumnak is. A szegedi EK-misszió vezetője elmondta még, hogy rövidesen ha­sonló megfigyelőcsoport érkezik Szófiába és Tiranába is. • L. Zs. Nemzetiségi képviselet Meciar enged? MTI--------------------------------------­Duray Miklós, az Együttélés el­nöke szerint a jelenlegi szlovák ve­zetés attól fél, hogy nem tudja meg­teremteni az önálló Szlovákia pozi­tív nemzetközi képét s ennél is job­ban tart a nemzeti kisebbségeket érintő problémáktól. Duray és Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom elnöke erről azt kö­vetően nyilatkoztak a keddi Új Szó­ban, hogy hétfőn Trencsénteplicén találkoztak a szlovák parlamenti pártok és mozgalmak vezetői. Du­ray a szlovák vezetés aggodalmai közé sorolta azt is, hogy előrelátha­­tóvá vált: „a Cseh Köztársaság a szétválás után sokkal racionálisabb politikai irányzatot követ majd.” A trencsénteplici találkozót azzal a céllal hívták össze, hogy a Vladimír Meciar vezette kormányzó párt egyeztetni próbáljon a parlamenti pártokkal, mielőtt január elsejétől életbe lép az önálló Szovák Köztár­saság. Az Együttélés elnöke szerint a találkozón egyedül a szlovákiai ér­dekeket érintő kérdésben sikerült konszenzust elérni. A trencsénteplici megbeszélésen Meciar kormányfő — először — kijelentette: az önálló Szlovákia diplomáciai testületébe a magyar nemzetiségűek arányos kép­viseletével is számolnak. Megvan a szabadkereskedelmi megállapodás MTI--------------------------------------­Sikeresen befejeződtek a ma­gyar—lengyel—csehszlovák szak­értői tárgyalások Varsóban a viseg­rádi csoport szabadkereskedelmi övezetének létrehozásáról — jelen­tette kedd esti adásában a lengyel te­levízió. A híradó információi szerint ezzel kapcsolatban Hanna Suchocka lengyel kormányfő telefonon meg­beszélést folytatott Antall József magyar miniszterelnökkel, valamint a cseh és a szlovák kormányfővel. A lengyel kormány még kedden hozzájárult a vámterhek kölcsönös, 8 év alatt történő leépítéséről szóló megállapodáshoz és javasolta, hogy a dokumentum aláírására még ebben az évben, Lengyelország területén kerüljön sor. A csehszlovák parlament záróülésszaka Prágai tudósítónktól Utolsó ülésszakát kezdte meg tegnap délután Prágában a cseh­szlovák szövetségi parlament. A há­romnapos ülésszak első két napján egy sor olyan törvény elfogadása szerepel, amelyek a két leendő önál­ló köztársaság közötti együttműkö­dést segítik elő. Az összesen tizen­két törvényjavaslat közül a legfon­tosabbak a költségvetés lezárására vonatkozó, illetve az idei év teljesí­tési mutatói. Ugyancsak törvénnyel kívánják szabályozni a szövetségi szervezetek és hivatalok megszüntetését. A kor­mány ennek megfelelően, az utolsó napon felkínálja lemondását, ame­lyet követően 1992. december 31-éig kap megbízási feladata ellátására. A csütörtöki, harmadik ülésnapon kerül sor az ünnepi záróülésre. Ezen a tervek szerint részt vesznek a szö­vetségi kormány tagjai, valamint a Csehszlovákiában akkreditált kül­földi diplomaták. Búcsúbeszédet mond a parlament elnöke, a szlovák Michal Kovác és a szövetségi minisz­terelnök, a cseh Jan Strásky. Csehországban jelenleg késhe­gyig folyó vita zajlik arról, mennyi­re jogos és legitim az, hogy míg a nyári választások során egyformán kaptak mandátumot mind a szövet­ségi, mind a köztársasági képvise­lők, addig most elképzelhető, hogy a szövetségi küldöttek kinevezése véget ér. Az ellenzékiek szerint ez a választási eredmények meghamisí­tása és a választók becsapása volna. Ők új választásokat javasolnak. Ezt azonban nemigen támogatja a kor­mánykoalíció, és kompromisszum­készsége bizonyítására azt javasol­ja, hogy a leendő cseh szenátusba kerüljön át a 174 szövetségi cseh képviselőből 81. Hogy ki, arra néz­ve két javaslat van. Az egyik szerint azok, akik a nyáron a listás válasz­táskor magasabb helyezési pontszá­mot kaptak. A másik javaslat ennél is eredetibb. Eszerint állapítsák meg, melyik pártból hányan jogo­sultak az új szenátusi helyekre, hogy megmaradjon a választások által elért arány a cseh parlament­ben, és aztán a konkrét neveket döntse el a sorshúzás. • Nyárádi Péter MTI--------------------------------------­Az osztrák kormány keddi ülé­sén döntött Csehország és Szlová­kia január elsejei elismeréséről. KÜLFÖLD-BELFÖLD Stockholmi konvenció a békéltetésről és döntőbíráskodásról EBEÉ: elszámoltathatók a kormányok­­ • Folytatás az 1. oldalról személyében, akinek a feladata lesz, hogy előrejelzést adjon a ki­sebbségek jogainak esetleges meg­sértéséről. A szervezet általában is erősíteni akarja a konfliktusok ko­rai előrejelzésének mechanizmusát. Ennek érdekében — valamint a fo­lyamatos párbeszéd erősítése céljá­ból — kiterjesztik az EBEÉ- missziók és képviselőik tevékeny­ségét. Újdonság a dokumentum­ban, hogy tartalmazza a kormá­nyok elszámoltathatóságának lehe­tőségét az állampolgáraikkal és szomszédaikkal szemben elköve­tett háborús bűnök és az emberi jo­gok megsértése esetén. A nyilatkozatban külön fejezet foglalkozik a délszláv válsággal, amelyért a szerb vezetést teszik el­sődlegesen felelőssé. Választás elé állítják Szerbia és Montenegró ve­zetőit: ha nem változtatják meg ra­dikálisan politikájukat, akkor a vi­lág keményebb eszközökhöz nyúl, beleértve az ENSZ-alapokmány 7. fejezete 42. paragrafusában meg­határozott lehetőségeket. Különö­sen fontos a dokumentumban — mondta magyar újságíróknak Gyarmati István nagykövet —, hogy miniszteri szintű hivatalos iratban először beszélnek a nemze­ti kisebbségek kollektív jogairól, s helyzetük megfelelő rendezésére az autonómia valamilyen formáját látják a megfelelő módszernek. Nem szerepel a nyilatkozatban az ENSZ-embargó feloldását sür­gető passzus, bekerült viszont egy mondat, amely szerint a miniszteri tanács — tekintettel arra, hogy több tagállam szükségesnek tartja a Bosznia elleni fegyverembargó fel­oldását — arra kéri a BT-t: sürgő­sen vizsgálja meg ezt a kérdést. A miniszterek tanácsa felvette a szervezet tagállamai közé a január 1-jén önállóvá váló Csehországot és Szlovákiát, amit Magyarország is támogatott. Mint Jeszenszky Gé­za elmondta, hazánk tudomásul ve­szi a közös állam szétválását, és mindkét utóddal szoros együttmű­ködés kialakítására törekszik. Bár­mit tesz Pozsony a Dunával, nem felejtkezhetünk meg arról, hogy to­vábbra is a szomszédunk marad — hangsúlyozta magyar újságírók előtt Jeszenszky Géza, aki arra is emlékeztetett, hogy az Európához való közeledési politikánk folytatá­sa érdekében is felül kell emelked­nünk a kétoldalú kapcsolatokban keletkező feszültségeken, de nem hunyhatunk szemet a nyugtalanító jelenségek felett. Egy hétfő esti háromoldalú ma­gyar—szlovák—cseh konzultáció eredményeként a keddi plenáris ülésen a cseh és a szlovák külügy­miniszter nyilatkozatot olvasott fel, amelyben vállalták a közös állam jogutódjaként rájuk háruló nemzet­közi kötelezettségeket. Pozsony még tovább is ment és kitért olyan — számunkra fontos — kötelezett­ségek betartására is, mint a nemze­ti kisebbségi jogok tiszteletben tar­tása, az EBEÉ koppenhágai ki­sebbségi nyilatkozatában foglaltak betartása és a készség a viták békés úton történő rendezésére. A miniszteri tanács úgy döntött, hogy következő ülését, 1993. no­vemberében vagy decemberében tartja meg Rómában. A találkozó zárónapján, kedden 29 tagállam képviselői — köztük Je­­szenszky Géza — aláírta az EBEÉ békéltető és döntőbíráskodási rend­szerét létrehozó stockholmi konven­ciót. A mechanizmusnak két része van: békéltető missziók kiküldése és nem állandó bíróság létrehozása. Jeszenszky Géza több kétoldalú találkozót is lebonyolított a keddi nap folyamán. Az osztrák, a szlo­vén, a horvát és a lengyel kollégái­val, a Közép-európai Kezdeménye­zés George Bush amerikai elnök­höz készülő külügyminisztereivel megkezdték közös álláspontjuk ki­alakítását. Teodor Melescanu ro­mán külügyminiszterrel egyetértet­tek abban, hogy meg kell szüntetni a román—magyar határon uralko­dó lehetetlen állapotokat, növelni kell a határátkelőhelyek számát és áteresztőképességét. Megállapod­tak az alapszerződést kidolgozó to­vábbi tárgyalások menetében és abban is, hogy elejét kell venni a kétoldalú viszonyt mérgező csele­kedeteknek, jelenségeknek is. Me­lescanu őszinte együttműködési készségét fejezte ki az olyan, több mint szimbolikus jelentőségű ese­mények, mint a Kolozsváron tör­téntek és a benzinilleték bevezeté­se okozta feszültségek megoldásá­ra. Az EBEÉ miniszteri tanácsa ülésének végén kedden este Je­szenszky Géza Genfbe utazott to­vább, ahol részt vesz a nemzetközi Jugoszlávia-konferencián. • Medgyesi Csilla Melescanu román külügymi­niszter Stockholmban kifejtette: erő alkalmazása a volt Jugoszláviá­ban csak akkor fogadható el, ha a humanitárius segélyek biztosításá­ra vonatkozó BT-határozat végre­hajtásáról van szó. Ismét felkérte az érdekelt feleket, járuljanak hoz­zá az embargós intézkedések ro­mán betartásának felülvizsgálatá­hoz. Bukarest mindenekelőtt szak­értőket és megfelelő technikai esz­közöket szeretne kapni európai partnereitől. A transznisztriai konf­liktus kapcsán kérte, küldjenek EBEÉ-miszsziót a helyszínre, hogy az pontosan elemezze a kialakult kö­rülményeket és járuljon hozzá haté­konyan a helyzet stabilizálásához. Ugyanakkor szükségesnek mondta a román—moldovai—orosz—ukrán négyoldalú külügyminiszteri — vagy akár csúcsszintű — mechaniz­mus szerepének növelését, úgy érté­kelve, hogy ez a szerv hathatósan bekapcsolódhatna a válság megoldá­sába. • B. T. Aláírják a magyar—horvát alapszerződést Ma érkezik Budapestre Hrvoje Sarinic kormányfő Ma írja alá az Országházban a magyar—horvát barátsági és együttműködési szerződést (rövi­­debb nevén az alapszerződést) An­tall József kormányfő és Hrvoje Sarinic horvát miniszterelnök. Sarinic a magyar kormányfő meghívására egynapos munkaláto­gatásra érkezik ma Budapestre. Tárgyalásain kiemelt téma lesz a két ország közötti gazdasági együttműködés és kereskedelem. Ezt mutatja az is, hogy a horvát miniszterelnökkel együtt Budapes­ten tárgyal a horvát közlekedési és a mezőgazdasági miniszter is, vala­mint a külkereskedelemmel és az idegenforgalommal foglalkozó külügyminiszter-helyettesek is. La­­rinicot fogadja Göncz Árpád ál­lamfő és Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke is. A két ország között politikailag jó a viszony, vitás kérdés nincs, a kapcsolatok fejlesztésére mindkét kormányzat kész. A gazdasági kap­csolatok elmélyítését azonban aka­dályozza, hogy az egykori Jugo­szláviából kivált és háború sújtotta fiatal államban még csak nemrég kezdett foglalkozni a parlament a privatizációs, a koncessziós és a banktörvényekkel. A két ország szándéknyilatkozatot írt már alá szabadkereskedelmi övezet létre­hozásáról. A vállalkozók mind­egyik országban érdeklődnek a másik ország iránt, de a gazdasági kapcsolatok újjáépítéséről nyilván csak a délszláv háború befejezése után lehet szó. Tavaly Antall József és Franjo Tudjman kétszer is tárgyalt egy­mással, idén is találkoztak már egyszer, Helsinkiben. Az elmúlt hetekben járt a horvát fővárosban az Országgyűlés elnöke, a belügy­miniszter és egy hatpárti parlamen­ti küldöttség is. Hivatalos horvát­országi meghívása van Göncz Ár­pád elnöknek és Antall József kor­mányfőnek. Ezekre a látogatásokra valószínűleg jövőre kerül sor. Eddig hat megállapodás szüle­tett a két ország között a gazdasági és kereskedelmi együttműködésről, és még körülbelül tíznek folyik a kidolgozása. Horvátország csatla­kozott a magyar—ukrán kisebb­ségvédelmi nyilatkozathoz, és lét­rejött egy magyar—horvát kisebb­ségvédelmi vegyesbizottság is. A mai kormányfői megbeszélé­sek érdekessége, hogy a plenáris tárgyalásokon részt vesz a magyar­­országi horvátok, illetve a horvát­országi magyarok kisebbségi szer­vezetének vezetője is. • S. I. Románia megújította a Jeszenszkynek adott meghívást Bukarest megújította a magyar külügyminiszternek korábban kül­dött hivatalos meghívást, néhány nappal azután, hogy Jeszenszky Gé­za külügyminiszter jelezte a román fél számára tárgyalási készségét — derült ki Herman János külügyi szó­vivő szokásos keddi sajtóértekezle­tén. Mint Herman bejelentette, vá­lasz érkezett Teodor Melescanu ro­mán külügyminisztertől Jeszenszky Géza levelére, amelyben a magyar külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország hajlandó a korábban Románia által javasolt csúcstalálko­zóra és külügyminiszteri tárgyalá­sokra. Jeszenszky levelében javasol­ta, hogy előbb külügyi államtitkári, majd külügyminiszteri találkozót tartsanak, és ez utóbbi készítse elő a felső szintű találkozót. A Je­­szenszky-levélre válaszul Melesca­nu megerősítette, hogy érvényes az a hivatalos látogatásra szóló meghí­vás, amelyet még a jelenlegi román külügyminiszter előde küldött a ma­gyar külügyminiszternek — közölte Herman János szóvivő. A külügyi szóvivő bejelentette, hogy december 16—18-án Románia katonai megfigyelőrepülést hajt vég­re Magyarország légterében a nyi­tott égbolt egyezmény alapján, amely lehetővé teszi a részt vevő or­szágok számára, hogy megfelelő szabályok szerint saját eszközökkel megfigyelést végezzenek más orszá­gok légterében. A román megfigye­lők AN—30 típusú repülőgépet használnak — tette hozzá a szóvivő. Magyarország néhány héttel ezelőtt végzett hasonló megfigyelőrepülést Románia légterében. December 21—22-én utaznak a Közép-európai Kezdeményezés kül­ügyminiszterei Washingtonba és New Yorkba, hogy az amerikai el­nökkel és az ENSZ vezetőivel tár­gyaljanak a délszláv válságról — je­lentette be a külügyminisztérium szóvivője. A csoport 8 tagországa közül valószínűleg öt küldi el kül­ügyminiszterét — akik között ott lesz Jeszenszky Géza —, amint er­ről a KEK novemberi grazi külügy­miniszteri értekezletén döntöttek. Az osztrák, magyar, lengyel, horvát és szlovén külügyminiszter decem­ber 21-én találkozik George Bush elnökkel, valamint Bill Clinton megválasztott amerikai elnök szak­értőivel. Másnap New Yorkban az ENSZ BT soros elnökével és a vi­lágszervezet főtitkárával tárgyalnak. A megbeszélések nem hivatalosak lesznek, nem adnak ki róluk közle­ményt. A látogatásnak az a célja — mondta Herman —, hogy felhívja a figyelmet a délszláv válság rendezé­sére, és érzékeltesse, hogy a KEK kész nagyobb nemzetközi szerepet vállalni. •S. I. Indul a Collegium Budapest MTI --------------------------------------­A budavári Szentháromság utcá­ban kedden megnyitotta kapuit és megkezdte programját Közép-Ke­­let-Európa első Tudóskollégiuma (Institut for Advenced Study, a Collegium Budapest. Az intéz­ményt a rektor, Vékás Lajos jo­gászprofesszor köszöntője nyitotta meg. A kollégium európai összefogás eredménye: a francia, a holland, a magyar, az osztrák és a svájci kor­mány, továbbá két német szövetsé­gi tartomány Berlin és Baden­Württemberg kormányai, valamint jelentős magánalapítványok bizto­sítják a működési feltételeket. A kollégium neves külföldi tudósok hosszabb időre, legalább egy sze­meszterre történő meghívásával és magyar tudósok működését támo­gatva és együttműködésére számít­va kíván hozzájárulni a magyar tu­dományos élet megerősítéséhez és a nemzetközi kapcsolatok ápolásá­hoz. A kollégium mintája a Princeton Institut, amelynek első két tudomá­nyos munkatársa Einstein és Neu­mann János volt. Jövőre nyolc kül­­föld kutató, továbbá öt magyar tár­sadalomtudós kezdi meg működé­sét. Az intézmény hat fiatal ma­gyar kutató munkáját ösztöndíjjal támogatja. A kollégium tevékeny­ségét nemzetközi kuratórium fel­ügyeli, amelynek tagja egyebek között Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, továbbá választott tagként Granasztói György nagykövet és Konrád György író. Magyar híradó Magyar—horvát kisebbségi bizottság (MTI) A kisebbségek képviselőinek bevonásával kezdte meg munkáját tegnap Budapesten az a kétol­dalú vegyesbizottság, amelynek egyik feladata ki­sebbségi egyezmény kidolgozása. (MTI) Csaknem egy év telt el az első magyarországi szívátültetés óta. Dr. Szabó Zoltán professzor ennek elismeréseként hétfőn vette át a Gábor György-em­­lékérmet és tartotta meg előadását Egy volt szívse­bész visszaemlékezései címmel. A kiemelkedő tel­jesítmény elismerését jelzi, hogy az emlékéremmel járó pénzjutalom összegét a Magyar Külkereskedel­mi Bank rendkívüli adományával duplájára emelte. (MTI) Beköltöztek az új lakók, többségükben kis­pénzű fiatal házaspárok a piliscsabai volt szovjet laktanyába. Összesen kétszáz lakás talált gazdára, és ezeket a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet és a helyi önkormányzat közösen értékesítette. Dornbach a Pesti Liberális Klubban Laktanyából lakótelep kapta meg tegnap Izrael Állam budapesti nagykö­vetségén Sátori Pálné. A kitüntetett egy budapesti zsidó családot mentett meg 1944-ben a város ostro­­roma idején azzal, hogy hamis papírokat szerzett számukra és elbújtatta őket. A díszoklevelet és az emlékplakettet Dávid Kraus Izrael budapesti nagy­követe nyújtotta át Sátori Pálnénak. Emlékérem Szabó Zoltán professzornak • L. A. Gy.I-------------------------------------1 December 17-től ÚJ, SZUPEROLCSÓ BEVÁSÁRLÓHELY! ANGYALFÖLDI NAGYBÖNGÉSZDE Budapest XIII., Lomb u. 34. (volt Vágó Béla utca) ■ Használt felnőtt- és gyermekruhák 20—150 forintos egységáron. ■ Szuperolcsó maradék méteráru. • Mindezt a POTEX Kft.-nél megtalálhatja. Budapest XIII., Lomb u. 34. (volt Vágó Béla utca) Nyitva: hétfőtől péntekig, 9—17 óráig. (MH) Van-e válság címmel tart előadást a Pesti Li­berális Klubban (Bp. XIII., Hegedűs Gyula u. 7., Hold Művészklub) holnap este 6 órakor Dornbach Alajos, a parlament alelnöke, az SZDSZ ügyvivője. Kitüntetés az izraeli nagykövetségen (MTI) A jeruzsálemi Yad­ Vashem Intézet díszokle­velét és a Világ Jámborait megillető emlékplakettet MAGYAR HÍRLAP. Provokáció Temesvárott Temesvári tudósításunk__________ Provokációval kezdődött Temes­várott az 1989-es decemberi forrada­lom ünnepségsorozata. Tegnap reg­gel 6 óra 5 perckor riasztották a tűz­oltókat, mert ismeretlen okból lángok csaptak fel annak a December 17-e Társaságnak a székházában, amely­nek tagjai elsősorban a forradalom sérültjei, rokkantjai vagy azok hozzá­tartozói. A tűzoltók 10 perc alatt elol­tották a lángokat és megállapították, hogy az épületbe erőszakkal hatoltak be és a földszinten papírokat gyújtot­tak meg. A székház más részein is több tűzfészket számoltak fel. Az in­formációt a Magyar Hírlap kiküldött tudósítója tegnap este a református templomban Tőkés László közvetlen munkatársaitól kapta. Feltűnős, hogy a református templomban és környé­kén — és a városnak csak ezen a ré­szén — az esti órákban nem volt vi­lágítás, gyertyafénynél tartották an­nak a konferenciának az első előadá­sait, amelyet Tőkés László hívott össze és amelynek legfontosabb té­mája az igazságtétel.

Next