Magyar Hírlap, 1993. január (26. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-02 / 1. szám
2 MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD Koppenhágai prioritások ’93 első felében MTI -----------------------------------Január elsejével Dánia vette át fél évre az Európai Közösségek soros elnöki tisztét Nagy-Britanniától. Ebből az alkalomból Uffe Ellemann- Jensen külügyminiszter pénteken nyilatkozatban ismertette, hogy melyek lesznek országa prioritásai a tisztség ellátásánál. A koppenhágai diplomácia vezetője a legfontosabb teendők között sorolta fel az EK-tagságért jelentkező Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával és Ausztriával folytatandó tárgyalásokat, a GATT-megállapodás megkötését, valamint szorosabb kapcsolatok kiépítését a kelet-európai országokkal és Oroszországgal. — Meg fogjuk vitatni a kelet- és közép-európai országokkal, hogy miként tudnánk megkönnyíteni útjukat a teljes jogú EK-tagság felé — mondta, hozzátéve: ugyanakkor jelentős erőfeszítéseket tesznek majd arra is, hogy még a dán elnökség ideje alatt sikerüljön együttműködési megállapodást kötni Oroszországgal. A miniszter szerint ez jelentős segítséget adhatna Borisz Jelcin orosz elnöknek, illetve az államfő reformpolitikájának. Mindenesetre a dán elképzelések kapcsán a Reuter megjegyezte, hogy a koppenhágai vezetésre saját háza táján vár majd a legnagyobb feladat, hiszen rá kell vennie a szavazókat a maastrichti szerződésre vonatkozó — és az egész EK-t megrendítő — júniusi elutasító döntésük felülvizsgálatára. Erről a kérdésről Ellemann-Jensen úgy vélekedett, hogy Dániának nincs más lehetősége, mint vagy elfogadni a szerződést, vagy kilépni az Európai Közösségből. Dánia egyszer már leszavazta a maastrichti szerződést, az ország közös piaci partnerei abban reménykednek, hogy Koppenhága újabb népszavazást szervez 1993 első félévében. Minthogy Koppenhága különleges kiváltságokat kapott a londoni csúcstalálkozón, mindenki abban bízik, hogy a skandináv ország sajátos felelőssége tudatában még az idén módosít az EK-val kapcsolatos álláspontján. Erre különben már vannak jelek. START—2: Szocsi helyett Moszkva • Folytatás az 1. oldalról hogy az orosz parlamentben bírálatok özönét vonja magára „az ország elárulásáért, Amerika kiszolgálásáért, és az orosz hadsereg ütőerejének csökkentéséért”. A honatyák persze nem tudják megmondani, hogy miért lenne jobb, ha 3500 helyett 7000 atomtöltet maradna. Jellemző, hogy míg Jelcin államfő alapvetően sikeresnek nevezte az óévet, ha másért nem, hát azért, mert nem lett mélyebb a válság, addig Haszbulatov, a parlament elnöke — akit az újságíró-szövetség Golosz (Hang) című újságja az év antihősének titulált — azt nyilatkozta, hogy nagyobb csalódása nem is lehetne, mint a múlt év. Jelcin számára most az a fontos, hogy a jó orosz—amerikai viszony még jobb legyen, Oroszországról a világ elismeréssel, és „befogadó készséggel” nyilatkozzék, és az enyhülés végre kézzelfogható, pénzben is mérhető eredményeket jelentsen az embereknek. Ez azonban csak hosszú távon képzelhető el, a következő években a leszerelés ugyanolyan költséges lesz, mint a fegyverkezés. Oroszországnak például 308 darab 11 ezer kilométer hatótávolságú, 10 robbanófejet szállító ballisztikus rakétát kell megsemmisítenie a kilövőállásokkal együtt. Pontosabban ezeknek csak a többségét, és például épp arra a részletmegállapodásra vár a világ, hogy ezekből a silókból Oroszország mennyit tarthat meg, és alakíthat át a kisebb SS- 19-es rakéták számára. Jelcin és Bush a leszerelésen és az orosz—amerikai viszonyon kívül elsősorban a délszláv válságról tárgyal — szólnak az előzetes jóslatok. Jelcinnek egyre nehezebb lesz tartania azt az álláspontot, hogy Moszkva támogatja a Nyugat-Szerbia-ellenes akcióit. Feltehetően Bush szolgálhat néhány ellentétellel cserében, illetve együtt kitalálhatják, mit lehetne kezdeni a Balkánnal, hogy a háború ne eszkalálódjon, és hogyan lehetne a viszonylag jó orosz—szerb viszonyt a béke érdekében kamatoztatni. • Izbéki Gábor Meciar Trianon-mániával vádaskodik • Folytatás az 1. oldalról Újév napján Meciar tévébeszédben ismertette elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia szétválása elsősorban a világban tapasztalható hasonló jelenségeknek köszönhető, valamint azoknak a hibáknak, amelyek 1989 után jellemezték a csehszlovákiai belpolitikai helyzetet. Meciar hozzátette: Szlovákia hamarosan része lesz a fejlett Európának, sőt, szerinte: „Szlovákia nem megy Európába. Szlovákia már ott is van”. Meciar hangsúlyozta, hogy országa jó kapcsolatokra törekszik minden szomszédjával, de Magyarországot az utolsó helyen említette, ami a szilveszteri nyilatkozatát is figyelembe véve, megkérdőjelezi állítása hitelességét. Szlovákiával ellentétben Csehországban csütörtökön nem volt semmilyen hivatalos rendezvény, újév napján viszont egy órakor kezdődött a kormány és a parlament közös ülése a vár Ulászló termében, ahol Milan Uhdie, a cseh parlament képviselőházának elnöke, majd Václav Klaus miniszterelnök tartott beszédet. Klaus hangsúlyozta, hogy Csehország jó kapcsolatokra törekszik Szlovákiával, és érdeke a szlovák gazdaság felvirágoztatása, mert ezzel önmagán is segít. Klaus hozzátette: Csehország tovább akarja erősíteni jószomszédi viszonyát minden határos állammal, amelyek közé továbbra is odatartozik — közös határ nélkül is — Magyarország. A cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy Csehország jó alapokról indul, és reálisan még az évezred vége előtt utolérheti a fejlettebb nyugati államokat. Mint Klaus mondta, Csehország gazdasága messze a legstabilabb a kelet-európai térségben. A beszédeket követően Milan Uhde felolvasta azt a kiáltványt, amelyet a cseh parlament a világ nemzeteihez és parlamentjeihez intézett, és ezzel az új cseh államot ünnepélyesen kikiáltották. Ezt követően az ünnepi ülés résztvevői és vendégei megtekintették a cseh királyi ékszereket, amelyeket 14 éve elzárva tartanak a vár kincseskamrájában. Tegnap délután mind Prágában, mind Pozsonyban istentiszteleteket tartottak, este pedig mindkét fővárosban ünnepi koncert zárta az önállósulás rendezvénysorozatát. Ami magát a szilveszteréjszakát illeti, sem Prágában, sem Pozsonyban nem történt rendbontás, de különösebb ünnepélyesség sem honolt. Sőt, a cseh fővárosban, elsősorban a Vencel téren, meglehetősen lagymatag volt a hangulat, eltekintve a sokasodó petárdáktól, amelyek nem a levegőben, hanem a járókelők lábainál pukkantak. Sérülés azonban nem történt. Elmúlt tehát az óév, és vele távozott Csehszlovákia. Az új államok megszülettek, de hogy mi következik most, megjósolhatatlan. Egyelőre leginkább kérdőjellel lehet erre válaszolni. • Nyárádi Péter Újjászületett Szlovákia — éljen! MTI FOTÓ: MONOS GÁBOR Cziffra a Becsületrend tisztje (MTI) Cziffra Györgyöt, a Franciaországban élő kiváló magyar zongoraművészt a Becsületrend tiszti rendfokozatával tüntették ki az újév alkalmából a francia kulturális miniszter előterjesztése alapján. Becsületrendet kapott Franciaország budapesti nagykövete, Pierre Brochand is: az ő neve ugyancsak szerepel a legmagasabb francia kitüntetést elnyert közéleti személyiségek listáján. A kitüntetettek között van még a híres színművésznő, Edwige Feuillere, az egykori híres futó, Michel Jazy, és a fizikai Nobel-díj két legutóbbi francia kitüntetettje, Pierre-Gilles de Gennes és Georges Charpak is. Orosz—grúziai katonai tárgyalások (MTI) Elégedetten nyilatkozott csütörtöki moszkvai tárgyalásainak eredményeiről Tengiz Kitovani grúz védelmi miniszter, amelynek során Pavel Gracsovval a Grúziában állomásozó orosz csapatok státusával, az orosz fegyverek és haditechnika egy részének Grúzia részére történő átadásával, és az abháziai helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A találkozó részét képezi annak a tárgyalássorozatnak, amelynek során az orosz—grúz barátsági és együttműködési szerződést dolgozzák ki a felek. A következő fordulóra január 20-án kerül majd sor Tbilisziben. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Kitovani nem emelt kifogást az orosz csapatok grúziai jelenléte ellen, azonban Világhíradó ragaszkodott ahhoz, hogy kivonják őket a grúz—abház válságövezetből. Gracsov ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy csapataik nem vesznek részt a harcokban, kivonásukhoz pedig kormányközi döntés szükséges. A vörös khmerek kitartanak (MTI) Pénteken életbe lépett az ENSZ BT november 30-án elhatározott olajembargója a kambodzsai vörös khmerek ellen. A Biztonsági Tanács azért sújtja szankciókkal a vörös khmereket, mert megítélése szerint megpróbálják aláásni az ázsiai országban folytatott békefenntartó ENSZ-erőfeszítéseket. A tilalom szellemében mindenekelőtt a thaiföldi határ mentén szigorítják meg az ellenőrzést, mert a vörös khmerek elsősorban ezen az úton szerzik be olajszükségletüket. A szervezet fegyveresei csütörtökön ENSZ-állásokra nyitottak tüzet az ország északnyugati részében, és ennek nyomán csaknem 50 ENSZ- katonát evakuálni kellett a táborból. Többpárti választások Kenyában (MTI) Biztosra vehető, hogy a jelenlegi államfő, Daniel Arap Moi megnyerte az első többpárti elnök- és parlamenti választásokat Kenyában, mindazonáltal az is valószínű, hogy pártja, a Kenyai Afrikai Nemzeti Unió (KANU) az állítólagos csalások ellenére sem tudja megtartani monopolhelyzetét a törvényhozásban. Az elnökre a legfrissebb — de még nem végleges — adatok szerint 1 763 226-an szavaztak, ellenlábasa, Kenneth Maliba (FORD-Asil) 1 242 705 voksot kapott. A KANO egyelőre 77 parlamenti helyet szerzett meg a 188-ból. Az egyszerű többséghez 95 helyre lenne szüksége. Kadhafi panasza (MTI) A péntekre virradóra elhangzott beszédében a nyugati országokat tette felelőssé a líbiai légitársaság repülőgépének tíz nappal ezelőtti, 150 ember életét követelő tragédiájáért Moamer el-Kadhafi líbiai államfő. A tripoli televízióban sugárzott beszédében kijelentette, hogy a légiszerencsétlenségnek három oka lehetett, ám valamennyi esetben a Nyugatot terheli a felelősség a történtekért. Szerinte elképzelhető, hogy a katasztrófát alkatrészhiány okozta: a hiányért az a Nyugat okolható, amely nemzetközi tilalmat rendeltetett el az ország ellen. Második lehetséges okként az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű terrorszervezetet említi, amely bosszúból tervelhette ki a tragédiát, amiért Líbia leállt a csoport támogatásával. Robbanások Münchenben (MTI) Robbanások történtek csütörtökön délután Münchenben egy távfűtőműben — közölte a Deutschlandfunk. Az első detonáció a kazánházban pusztított, majd a helyszínre érkező tűzoltók még egy robbanást hallottak. Az anyagi kár milliókban mérhető. A robbanás az épület egész első emeletét szétrombolta. A törmelék száz méter sugarú körben szóródott szét. Nyolc egész óráig költségvetés nélkül Tel Avivban Tel Aviv-i tudósítónktól Nyolc órán át volt Izrael költségvetés nélkül, miután az ellenzék időhúzó taktikája következtében a kormány nem volt képes a parlamenttel elfogadtatni az új büdzsét. Ennek december 31-én éjfélig kellett volna megtörténnie. A kneszet azonban csak péntek reggel, több mint nyolcórás késéssel tudta elfogadni a költségvetést, miután az ellenzéki képviselők teljesen berekedtek és belefáradtak a módosítóindítványokba, amiket a többség egytől egyig elutasított, így aztán a kneszet egyedi módon szilveszterezett. Éjfélkor egy ellenzéki képviselő azt javasolta: csókolózzunk, hisz 12-t ütött az óra. A T. Ház elnöke mosolygott és csak annyit mondott: kérem, ne itt... Reggel hatkor az elnöklő Sevah Weisz szünetet rendelt el, hogy a képviselők „imádkozni és reggelizni” tudjanak, majd nyolc órakor újra összeültek és elfogadták a büdzsét. A koalíció megszavazta, az ellenzék ellene volt. • Naftali Kraus (Az izraeli gazdaságról szóló írásunk a 13. oldalon) Tel Aviv-i tudósítónktól Az elmúlt év „legforróbb” történetét adta át újévkor közlésre az izraeli biztonsági cenzúra: Rafal Abraham 44 éves Rison-Leconi lakos a Fatah szolgálatába szegődött. Tuniszban Arafat egyik közvetlen munkatársától 33 ezer dollár vérdíjat kapott, hogy merényletet kövessen el Samir volt miniszterelnök, Saron volt hadügyminiszter és még egy sor izraeli személyiség ellen. Abrahamot múlt pénteken tartóztatták le a lodi repülőtéren, hazafelé jövet, mikor is megtalálták nála a vérdíj nagy részét. Szombat este egy bíró 15 nappal meghosszabbította vizsgálati fogságát. Izrael 44 éves történetében ez a második eset, hogy egy zsidó ember Izrael ellenségeinek szolgálatába szegődik. Az első eset a hetvenes években történt. A Fatah úgy ismert mint a PFSZ katonai szárnya. Kihallgatása során Abraham bevallotta: a Fatah szolgálatába szegődött, és megígérte, hogy gyilkos merényletet kísérel meg izraeli személyiségek ellen. Tuniszban Arafat egyik közvetlen munkatársával, Gibril Ragubbal találkozott, aki utasításokkal látta el és kiutalt részére fegyvervásárlásra, valamint szolgálatai fejében 33 ezer dollárt. Abraham azt állítja, hogy túljárt a Fatah eszén, felvette a pénzt, de eszében sem volt teljesíteni amit megígért. Az izraeli titkosszolgálat nyomozói nem hisznek neki, mert olyan bizonyítékok birtokában vannak, amelyek bűnösségét kétségtelenné teszik. Rafael Abraham szülei 25 évvel ezelőtt vándoroltak be Izraelbe , Indiából. A Kalkuttában született Rafael problematikus gyerek volt, a katonai szolgálat alól is felmentették. Évekkel ezelőtt több ízben összeütközésbe került a törvénnyel, drog és egyéb kétes ügyletek miatt. Rafael apja a PFSZ-sztoriról úgy nyilatkozott, hogy az egészből egy szó sem igaz. „A fiam nem normális, élénk fantáziája van, kitalál mindenfélét, de nem gyilkos.” Izraelben a sztori nagy szenzációt keltett és a pénteki lapok öles címekben számolnak be az esetről, közük a „hős” fényképét. Egyes források szerint a titkosszolgálat akkor kezdte el Abrahamot figyelni, amikor Európában arab-palesztin alvilági alakokkal barátkozott, akiknek később felajánlotta szolgálatait, ők irányították Tuniszba. „Nem Abraham a sztori itt, ő egy szegény ördög, egy hatodrangú kis spion — mondják a titkosszolgálat illetékesei —, hanem a Fatah és a PFSZ, amely béketárgyalást játszik, közben gyilkos merényleteket tervez”. A Maariv szerint Abrahamnak Rabin miniszterelnök ellen is merényletet kellett volna elkövetnie. Gibril Ragub, aki Abrahamot beszervezte, annak idején terrorista tevékenységért 12 évet kapott és ebből többet le is ült Izraelben. Az egyik fogolycsere során engedték szabadon és azóta Arafat jobb keze Tuniszban. Értesülésem szerint Rafat Abraham együttműködik a rendőrséggel, amely pár héten belül befejezi a nyomozást és az akta átkerül az ügyészségre, vádemelés céljából. A vád: hazaárulás és gyilkosság tervezésének alapos gyanúja. • Naftali Kraus Likud-vezetők meggyilkolására bérelték fel Izraeli zsidó a PFSZ szolgálatában A romániai magyarság kitart a Bolyai Egyetem mellett Bukarest nem válaszol a beadványokra Bukaresti tudósítónktól Figyelemre sem méltatja a romániai vezetés a magyar kisebbség jogát saját anyanyelvű felsőoktatási intézményrendszeréhez. A kolozsvári Bolyai Társaság most hozta nyilvánosságra a Ion Iliescu elnökhöz, Nicolae Vacaroiu kormányfőhöz és Liviu Maior oktatásügyi miniszterhez intézett beadványát, amely mindeddig ugyanúgy válasz nélkül maradt, akárcsak a 400 éves múltra visszatekintő erdélyi magyar tannyelvű egyetemi hagyományok folytatása érdekében tett többi kezdeményezés, közöttük a romániai magyar egyházak közös kérvénye, alkotmánymódosító javaslatcsomagja, az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ együttes memoranduma, aminthogy nem hozott eredményt a Bolyai Társaság vezetői és az oktatásügyi minisztérium illetékesei közötti tárgyalás sem. A legfelsőbb román vezetéshez intézett beadványában a kolozsvári szervezet a leghatározottabban követeli a kolozsvári Bolyai Egyetem helyreállítását, továbbá a marosvásárhelyi és más városokban fiókintézmények létesítését. Az anyanyelvű egyetemi rendszer elengedhetetlen feltétele annak, hogy „a romániai magyarság az ezredév végén is megőrizze kulturális és etnikai identitását”. Az államilag támogatott saját oktatási rendszer kiépítésének követelését jogossá teszi a romániai magyarság számaránya, valamint az, hogy a románokkal együtt maga is hozzájárul az állami alapokhoz. A jelenlegi körülmények között viszont még az sem biztosított, hogy a romániai magyar fiatalok arányosan lehessenek jelen a felsőoktatásban: az ország lakosságának több mint 7 százaléka magyar, az egyetemistáknak csak 3,5 százaléka. Mindez egyrészt az elvándorlás fokozódásához vezet, másfelől pedig lehetetlenné teszi az erdélyi magyar művelődés újjáélesztését — állapítja meg a beadvány. A Bolyai Társaság úgy véli, a közös egyetemek nem szavatolhatják a magyar etnikum saját kultúrájának fejlesztését. Mivel a magyar tanszemélyzet és diákság ezeken az egyetemeken kisebbségben van, a többség titkos szavazata bármikor meghiúsíthatja érdekeit. A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szenátusában például csak négy magyar tanár kapott helyet, az egész egyetemen pedig csupán egyetlen magyar dékánhelyettes és tanszékvezető van a magyar tanszéken. Elfogadhatatlannak mondja a társaság azt is, hogy a kisebbségi felsőfokú oktatást leszűkítsék a középfokú iskolákhoz szükséges tanszemélyzet képzésére. A nyelvre, az anyanyelvi irodalomra korlátozott kultúra korunkban nem életképes, a művelődés meghatározóan felöleli az emberi, szellemi alkotás minden területét — hangzik a Bolyai Társaság beadványa. • Bogdán Tibor Az egyesülés két táborra osztja Moldovát Bukaresti tudósítónktól A belső forrongás jegyében zárult az óesztendő Moldovában, és az új év is a politikai feszültség légkörében indul. Mircea Snegur elnök karácsonyi parlamenti beszédében a román—moldovai egyesülést „távlati célként” jelölte meg, s ez megosztotta az ország lakosságát. Moldova több megyéjében népszavazásra készülnek a kérdésben. Az azonnali egyesülés híveinek kisebb tábora élesen elítéli az államfő szavait és elutasítja az „unió halálát” jelentő referendumot, míg a Romániától idegenkedő többség szükségesnek tartja azt, hogy a „nép ismét hallassa szavát” a függetlenség újbóli alátámasztása érdekében. A vita politikai körökben, a vezetés magas szintjein is dúl. Vlad Darie, a parlament politikai elemzőbizottságának vezetője úgy véli, a szemben álló két tábor mindegyike Moldova függetlensége ellen tör, hiszen mind a Romániával való egyesülés, mind a FÁK-kal fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzése a nehezen kivívott jog feladását jelentené. Semmiféle integrációt sem szabad erőltetni — mutatott rá, arra figyelmeztetve, hogy egyetlen mozgalom, vagy párt sem vállalhatja az erőltetett közeledés súlyos következményeit. Mircea Snegur elnök saját beszédét értékelve azzal vádolta a parlamenti képviselők tiltakozó csoportját, hogy félreértette szavait, amelyekben voltaképpen Moldova területi épségéért, a jogrend megszilárdításáért szállt síkra. Szemmel láthatóan még mindig nem tért napirendre afölött, hogy nemrégiben bizonyos bukaresti politikai körök egyoldalúan megjelölték az egyesülés időpontját. A parlament elnöke, Alexandra Mosanu elítéli a népszavazás híveit, szükségesnek tartja azt, hogy az ország világosan kijelölje politikai irányvonalát. Jóllehet a belső helyzet normalizálását elképzelhetetlennek tartja a függetlenség tiszteletben tartása nélkül, hozzátette: az országnak elsősorban a testvéri segítségre kell támaszkodnia. A tavalyi fegyveres konfliktus során Románia önzetlen segítsége nélkül „Moldovát egyszerűen eltiporták volna”. • Bogdán Tibor Lőnek Szomáliában MTI -----------------------------------Heves lövöldözés és robbanások zaja hallattszott csütörtök este nem messze a Szomáliai fővárostól. A CNN amerikai hírtévéállomás helyszínen tartózkodó tudósítójának véleménye szerint amióta külföldi csapatok léptek Szomália partjára, a mostanihoz hasonló méretű összecsapás nem volt eddig. Az amerikai haditengerészet illetékese közölte, hogy amerikai katonák nem keveredtek bele a lövöldözésbe. Valószínűleg a szemben álló Szomáliai törzsek fegyveresei csaptak össze. A Mogadishutól mindössze két mérföldre vetett horgonyt a USS Tripoli amerikai hadihajó, amelyen George Bush elnök töltötte a Szilveszter-éjszakát. A jelentések szerint közel húsz ember vesztette életét a csetepatéban, amely a legsúlyosabb volt az amerikai csapatok partraszállása óta. 1993. január 2., szombat Gáli „sikeres látogatása” Ellenzi a beavatkozást MTI ------------------------------------Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár erőteljesen ellenzi a jugoszláviai katonai beavatkozást — jelentette a BBC csütörtökön. A brit rádió megszerezte azt a levelet, amelyben a világszervezet vezetője figyelmezteti a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a konfliktus csak súlyosbodna, ha a Nyugat akcióba lépne. A tervek szerint a Biztonsági Tanácsnak a jövő héten kellene összeülnie, hogy jóváhagyja a boszniai repülési tilalom fegyveres kikényszerítését. A BBC szerint az ENSZ-főtitkár komolyan aggódik a katonai beavatkozás iránt növekvő nyomás miatt. Úgy vélte, hogy a fenyegetés kockára teszi az újabb genfi tárgyalásokat, amikor is első ízben ülnének egy asztalhoz a boszniai szerb, horvát és mohamedán csoportok képviselői. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár sikeresnek nevezte csütörtöki szarajevói látogatását. A bosnyák fővárosból Genfbe tartó politikus rövid időre Zágrábban megszakította útját, és a HINA horvát hírügynökség jelentése szerint kijelentette: bízik abban, hogy sikerül tárgyalásos úton rendezni a boszniai válságot. — Sok emberrel találkoztam, és új javaslatok is szóba kerültek — közölte, azonban nem árulta el, hogy mit tartalmaznak az újabb rendezési tervek. Cyrus Vance, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnöke, aki Butrosz Gálival együtt látogatott el Szarajevóba, szintén derűlátóan nyilatkozott. Közölte, hogy a január 2-án sorra kerülő genfi csúcstalálkozón szó esik majd az újabb javaslatokról is. Részleteket ő sem mondott. A BBC jelentése szerint Butrosz Gálit nem fogadta egyöntetű rokonszenv Szarajevóban: néhány tucat muzulmán tüntető azzal vádolta az ENSZ-t és főtitkárát, hogy nem tett határozott lépéseket a boszniai vérontás beszüntetéséért. A Szerb Radikális Párt nem kezdett tárgyalásokat a szocialista párttal a köztársasági kormányban való részvételről — jelentette ki Vojislav Seselj, a párt elnöke a NIN című lapnak adott nyilatkozatában. A szélsőséges nézeteiről ismert politikus elmondta, hogy a köztársasági választásokon elért sikere után a párt vezetősége felhatalmazta őt a koalíciós tárgyalások megkezdésére, azonban a szervezet nem tartaná tragikusnak, ha a radikálisok formálisan végül is nem vennének részt a kormányzásban. — Ha viszont részt kapunk a hatalomból, akkor mindenképpen letartóztatjuk Milan Panicot — fenyegetőzött. Milan Panic leváltott jugoszláv miniszterelnök csütörtökön, nem sokkal éjfél előtt az Egyesült Államokba utazott. A Tanjug értesülése szerint az Egyesült Államokból Szerbiába hazatelepült üzletemberpolitikus a Bush- és a Clinton-kormányzat képviselőivel találkozik majd. Útjának fő célja, hogy lebeszélje az amerikai politikusokat a boszniai válságba való katonai beavatkozásról. A jugoszláv hírügynökség arról is beszámolt, hogy Milan Panic már felvette a kapcsolatot Bill Clintonnal, az Egyesült Államok január közepén hivatalba lépő új elnökével.