Magyar Hírlap, 1993. január (26. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-02 / 1. szám

2 MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD Koppenhágai prioritások ’93 első felében MTI -----------------------------------­Január elsejével Dánia vette át fél évre az Európai Közösségek soros elnöki tisztét Nagy-Britanniától. Eb­ből az alkalomból Uffe Ellemann- Jensen külügyminiszter pénteken nyilatkozatban ismertette, hogy me­lyek lesznek országa prioritásai a tisztség ellátásánál. A koppenhágai diplomácia veze­tője a legfontosabb teendők között sorolta fel az EK-tagságért jelentke­ző Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával és Ausztriával folyta­tandó tárgyalásokat, a GATT-meg­állapodás megkötését, valamint szo­rosabb kapcsolatok kiépítését a ke­let-európai országokkal és Oroszor­szággal. — Meg fogjuk vitatni a kelet- és közép-európai országokkal, hogy miként tudnánk megkönnyíteni útju­kat a teljes jogú EK-tagság felé — mondta, hozzátéve: ugyanakkor je­lentős erőfeszítéseket tesznek majd arra is, hogy még a dán elnökség ideje alatt sikerüljön együttműködési megállapodást kötni Oroszországgal. A miniszter szerint ez jelentős segít­séget adhatna Borisz Jelcin orosz el­nöknek, illetve az államfő reformpo­litikájának. Mindenesetre a dán el­képzelések kapcsán a Reuter megje­gyezte, hogy a koppenhágai veze­tésre saját háza táján vár majd a leg­nagyobb feladat, hiszen rá kell ven­nie a szavazókat a maastrichti szer­ződésre vonatkozó — és az egész EK-t megrendítő — júniusi elutasí­tó döntésük felülvizsgálatára. Erről a kérdésről Ellemann-Jensen úgy vélekedett, hogy Dániának nincs más lehetősége, mint vagy elfogad­ni a szerződést, vagy kilépni az Eu­rópai Közösségből. Dánia egyszer már leszavazta a maastrichti szerződést, az ország közös piaci partnerei abban re­ménykednek, hogy Koppenhága újabb népszavazást szervez 1993 első félévében. Minthogy Koppenhága különle­ges kiváltságokat kapott a londoni csúcstalálkozón, mindenki abban bízik, hogy a skandináv ország sa­játos felelőssége tudatában még az idén módosít az EK-val kapcsola­tos álláspontján. Erre különben már vannak jelek. START—2: Szocsi helyett Moszkva • Folytatás az 1. oldalról hogy az orosz parlamentben bírála­tok özönét vonja magára „az ország elárulásáért, Amerika kiszolgálásá­ért, és az orosz hadsereg ütőerejének csökkentéséért”. A honatyák persze nem tudják megmondani, hogy miért lenne jobb, ha 3500 helyett 7000 atomtöltet maradna. Jellemző, hogy míg Jelcin államfő alapvetően sikeresnek nevezte az óé­vet, ha másért nem, hát azért, mert nem lett mélyebb a válság, addig Haszbulatov, a parlament elnöke — akit az újságíró-szövetség Golosz (Hang) című újságja az év antihősé­­nek titulált — azt nyilatkozta, hogy nagyobb csalódása nem is lehetne, mint a múlt év. Jelcin számára most az a fontos, hogy a jó orosz—ameri­kai viszony még jobb legyen, Orosz­országról a világ elismeréssel, és „befogadó készséggel” nyilatkozzék, és az enyhülés végre kézzelfogható, pénzben is mérhető eredményeket jelentsen az embereknek. Ez azon­ban csak hosszú távon képzelhető el, a következő években a leszerelés ugyanolyan költséges lesz, mint a fegyverkezés. Oroszországnak pél­dául 308 darab 11 ezer kilométer ha­tótávolságú, 10 robbanófejet szállító ballisztikus rakétát kell megsemmi­sítenie a kilövőállásokkal együtt. Pontosabban ezeknek csak a többsé­gét, és például épp arra a részletmeg­állapodásra vár a világ, hogy ezekből a silókból Oroszország mennyit tart­hat meg, és alakíthat át a kisebb SS- 19-es rakéták számára. Jelcin és Bush a leszerelésen és az orosz—amerikai viszonyon kívül el­sősorban a délszláv válságról tárgyal — szólnak az előzetes jóslatok. Jel­cinnek egyre nehezebb lesz tartania azt az álláspontot, hogy Moszkva tá­mogatja a Nyugat-Szerbia-ellenes akcióit. Feltehetően Bush szolgálhat néhány ellentétellel cserében, illetve együtt kitalálhatják, mit lehetne kez­deni a Balkánnal, hogy a háború ne eszkalálódjon, és hogyan lehetne a viszonylag jó orosz—szerb viszonyt a béke érdekében kamatoztatni. • Izbéki Gábor Meciar Trianon-mániával vádaskodik • Folytatás az 1. oldalról Újév napján Meciar tévébeszéd­ben ismertette elképzeléseit. Hang­súlyozta, hogy Csehszlovákia szét­válása elsősorban a világban tapasz­talható hasonló jelenségeknek kö­szönhető, valamint azoknak a hibák­nak, amelyek 1989 után jellemezték a csehszlovákiai belpolitikai helyze­tet. Meciar hozzátette: Szlovákia ha­marosan része lesz a fejlett Európá­nak, sőt, szerinte: „Szlovákia nem megy Európába. Szlovákia már ott is van”. Meciar hangsúlyozta, hogy or­szága jó kapcsolatokra törekszik minden szomszédjával, de Magyar­­országot az utolsó helyen említette, ami a szilveszteri nyilatkozatát is fi­gyelembe véve, megkérdőjelezi állí­tása hitelességét. Szlovákiával ellen­tétben Csehországban csütörtökön nem volt semmilyen hivatalos ren­dezvény, újév napján viszont egy órakor kezdődött a kormány és a parlament közös ülése a vár Ulászló termében, ahol Milan Uhdie, a cseh parlament képviselőházának elnöke, majd Václav Klaus miniszterelnök tartott beszédet. Klaus hangsúlyozta, hogy Csehország jó kapcsolatokra törekszik Szlovákiával, és érdeke a szlovák gazdaság felvirágoztatása, mert ezzel önmagán is segít. Klaus hozzátette: Csehország tovább akarja erősíteni jószomszédi viszonyát min­den határos állammal, amelyek közé továbbra is odatartozik — közös ha­tár nélkül is — Magyarország. A cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy Csehország jó alapokról indul, és reálisan még az évezred vége előtt utolérheti a fejlettebb nyugati álla­mokat. Mint Klaus mondta, Csehor­szág gazdasága messze a legstabi­labb a kelet-európai térségben. A beszédeket követően Milan Uh­de felolvasta azt a kiáltványt, ame­lyet a cseh parlament a világ nemze­teihez és parlamentjeihez intézett, és ezzel az új cseh államot ünnepélye­sen kikiáltották. Ezt követően az ün­nepi ülés résztvevői és vendégei megtekintették a cseh királyi éksze­reket, amelyeket 14 éve elzárva tar­tanak a vár kincseskamrájában. Tegnap délután mind Prágában, mind Pozsonyban istentiszteleteket tartottak, este pedig mindkét fővá­rosban ünnepi koncert zárta az ön­állósulás rendezvénysorozatát. Ami magát a szilveszteréjszakát illeti, sem Prágában, sem Pozsony­ban nem történt rendbontás, de kü­lönösebb ünnepélyesség sem ho­nolt. Sőt, a cseh fővárosban, első­sorban a Vencel téren, meglehető­sen lagymatag volt a hangulat, el­tekintve a sokasodó petárdáktól, amelyek nem a levegőben, hanem a járókelők lábainál pukkantak. Sé­rülés azonban nem történt. Elmúlt tehát az óév, és vele távozott Csehszlovákia. Az új államok megszülettek, de hogy mi követke­zik most, megjósolhatatlan. Egyelő­re leginkább kérdőjellel lehet erre válaszolni. • Nyárádi Péter Újjászületett Szlovákia — éljen! MTI FOTÓ: MONOS GÁBOR Cziffra a Becsületrend tisztje (MTI) Cziffra Györgyöt, a Francia­­országban élő kiváló magyar zon­goraművészt a Becsületrend tiszti rendfokozatával tüntették ki az új­év alkalmából a francia kulturális miniszter előterjesztése alapján. Becsületrendet kapott Franciaor­szág budapesti nagykövete, Pierre Brochand is: az ő neve ugyancsak szerepel a legmagasabb francia ki­tüntetést elnyert közéleti személyi­ségek listáján. A kitüntetettek kö­zött van még a híres színművész­­nő, Edwige Feuillere, az egykori híres futó, Michel Jazy, és a fizikai Nobel-díj két legutóbbi francia ki­tüntetettje, Pierre-Gilles de Gennes és Georges Charpak is. Orosz—grúziai katonai tárgyalások (MTI) Elégedetten nyilatkozott csütörtöki moszkvai tárgyalásai­nak eredményeiről Tengiz Kitova­­ni grúz védelmi miniszter, amely­nek során Pavel Gracsovval a Grú­ziában állomásozó orosz csapatok státusával, az orosz fegyverek és haditechnika egy részének Grúzia részére történő átadásával, és az abháziai helyzettel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A találko­zó részét képezi annak a tárgyalás­­sorozatnak, amelynek során az orosz—grúz barátsági és együtt­működési szerződést dolgozzák ki a felek. A következő fordulóra ja­nuár 20-án kerül majd sor Tbiliszi­ben. Az orosz védelmi minisztéri­um tájékoztatása szerint Kitovani nem emelt kifogást az orosz csapa­tok grúziai jelenléte ellen, azonban Világhíradó ragaszkodott ahhoz, hogy kivonják őket a grúz—abház válságövezet­ből. Gracsov ezzel szemben annak a véleményének adott hangot, hogy csapataik nem vesznek részt a harcokban, kivonásukhoz pedig kormányközi döntés szükséges. A vörös khmerek kitartanak (MTI) Pénteken életbe lépett az ENSZ BT november 30-án elhatá­rozott olajembargója a kambodzsai vörös khmerek ellen. A Biztonsági Tanács azért sújtja szankciókkal a vörös khmereket, mert megítélése szerint megpróbálják aláásni az ázsiai országban folytatott béke­­fenntartó ENSZ-erőfeszítéseket. A tilalom szellemében mindenekelőtt a thaiföldi határ mentén szigorítják meg az ellenőrzést, mert a vörös khmerek elsősorban ezen az úton szerzik be olajszükségletüket. A szervezet fegyveresei csütörtökön ENSZ-állásokra nyitottak tüzet az ország északnyugati részében, és ennek nyomán csaknem 50 ENSZ- katonát evakuálni kellett a tábor­ból. Többpárti választások Kenyában (MTI) Biztosra vehető, hogy a je­lenlegi államfő, Daniel Arap Moi megnyerte az első többpárti elnök- és parlamenti választásokat Ke­nyában, mindazonáltal az is való­színű, hogy pártja, a Kenyai Afri­kai Nemzeti Unió (KANU) az állí­tólagos csalások ellenére sem tudja megtartani monopolhelyzetét a törvényhozásban. Az elnökre a legfrissebb — de még nem végle­ges — adatok szerint 1 763 226-an szavaztak, ellenlábasa, Kenneth Maliba (FORD-Asil­) 1 242 705 voksot kapott. A KANO egyelőre 77 parlamenti helyet szerzett meg a 188-ból. Az egyszerű többséghez 95 helyre lenne szüksége. Kadhafi panasza (MTI) A péntekre virradóra elhang­zott beszédében a nyugati országo­kat tette felelőssé a líbiai légitársa­ság repülőgépének tíz nappal ez­előtti, 150 ember életét követelő tragédiájáért Moamer el-Kadhafi líbiai államfő. A tripoli televízió­ban sugárzott beszédében kijelen­tette, hogy a légiszerencsétlenség­nek három oka lehetett, ám vala­mennyi esetben a Nyugatot terheli a felelősség a történtekért. Szerinte elképzelhető, hogy a katasztrófát alkatrészhiány okozta: a hiányért az a Nyugat okolható, amely nem­zetközi tilalmat rendeltetett el az ország ellen. Második lehetséges okként az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nevű terrorszervezetet emlí­ti, amely bosszúból tervelhette ki a tragédiát, amiért Líbia leállt a cso­port támogatásával. Robbanások Münchenben (MTI) Robbanások történtek csü­törtökön délután Münchenben egy távfűtőműben — közölte a De­utschlandfunk. Az első detonáció a kazánházban pusztított, majd a helyszínre érkező tűzoltók még egy robbanást hallottak. Az anya­gi kár milliókban mérhető. A rob­banás az épület egész első emeletét szétrombolta. A törmelék száz mé­ter sugarú körben szóródott szét. Nyolc egész óráig költségvetés nélkül Tel Avivban Tel Aviv-i tudósítónktól Nyolc órán át volt Izrael költség­­vetés nélkül, miután az ellenzék idő­húzó taktikája következtében a kor­mány nem volt képes a parlamenttel elfogadtatni az új büdzsét. Ennek de­cember 31-én éjfélig kellett volna megtörténnie. A kneszet azonban csak péntek reggel, több mint nyolc­órás késéssel tudta elfogadni a költ­ségvetést, miután az ellenzéki képvi­selők teljesen berekedtek és belefá­radtak a módosítóindítványokba, amiket a többség egytől egyig eluta­sított, így aztán a kneszet egyedi módon szilveszterezett. Éjfélkor egy ellenzéki képviselő azt javasolta: csókolózzunk, hisz 12-t ütött az óra. A T. Ház elnöke mosolygott és csak annyit mondott: kérem, ne itt... Reggel hatkor az elnöklő Sevah Weisz szünetet rendelt el, hogy a képviselők „imádkozni és reggeliz­ni” tudjanak, majd nyolc órakor újra összeültek és elfogadták a büdzsét. A koalíció megszavazta, az ellenzék ellene volt. • Naftali Kraus (Az izraeli gazdaságról szóló írásunk a 13. oldalon) Tel Aviv-i tudósítónktól Az elmúlt év „legforróbb” történe­tét adta át újévkor közlésre az izraeli biztonsági cenzúra: Rafal Abraham 44 éves Rison-Lec­oni lakos a Fatah szolgálatába szegődött. Tuniszban Arafat egyik közvetlen munkatársától 33 ezer dollár vérdíjat kapott, hogy merényletet kövessen el Samir volt miniszterelnök, Saron volt hadügymi­niszter és még egy sor izraeli szemé­lyiség ellen. Abrahamot múlt pénte­ken tartóztatták le a lodi repülőtéren, hazafelé jövet, mikor is megtalálták nála a vérdíj nagy részét. Szombat es­te egy bíró 15 nappal meghosszabbí­totta vizsgálati fogságát. Izrael 44 éves történetében ez a második eset, hogy egy zsidó ember Izrael ellenségeinek szolgálatába szegődik. Az első eset a hetvenes években történt. A Fatah úgy ismert mint a PFSZ katonai szárnya. Kihallgatása során Abraham be­vallotta: a Fatah szolgálatába szegő­dött, és megígérte, hogy gyilkos me­rényletet kísérel meg izraeli szemé­lyiségek ellen. Tuniszban Arafat egyik közvetlen munkatársával, Gib­­ril Ragubbal találkozott, aki utasítá­sokkal látta el és kiutalt részére fegy­vervásárlásra, valamint szolgálatai fejében 33 ezer dollárt. Abraham azt állítja, hogy túljárt a Fatah eszén, fel­vette a pénzt, de eszében sem volt teljesíteni amit megígért. Az izraeli titkosszolgálat nyomozói nem hisz­nek neki, mert olyan bizonyítékok birtokában vannak, amelyek bűnös­ségét kétségtelenné teszik. Rafael Abraham szülei 25 évvel ezelőtt vándoroltak be Izraelbe , Indiából. A Kalkuttában született Rafael problematikus gyerek volt, a katonai szolgálat alól is felmentették. Évekkel ezelőtt több ízben összeüt­közésbe került a törvénnyel, drog és egyéb kétes ügyletek miatt. Rafael apja a PFSZ-sztoriról úgy nyilatko­zott, hogy az egészből egy szó sem igaz. „A fiam nem normális, élénk fantáziája van, kitalál mindenfélét, de nem gyilkos.” Izraelben a sztori nagy szenzációt keltett és a pénteki lapok öles címek­ben számolnak be az esetről, közük a „hős” fényképét. Egyes források szerint a titkosszolgálat akkor kezdte el Abrahamot figyelni, amikor Euró­pában arab-palesztin alvilági alakok­kal barátkozott, akiknek később fela­jánlotta szolgálatait, ők irányították Tuniszba. „Nem Abraham a sztori itt, ő egy szegény ördög, egy hatod­rangú kis spion — mondják a tit­kosszolgálat illetékesei —, hanem a Fatah és a PFSZ, amely béketárgya­lást játszik, közben gyilkos merény­leteket tervez”. A Maariv szerint Ab­­rahamnak Rabin miniszterelnök el­len is merényletet kellett volna elkö­vetnie. Gibril Ragub, aki Abrahamot beszervezte, annak idején terrorista tevékenységért 12 évet kapott és eb­ből többet le is ült Izraelben. Az egyik fogolycsere során engedték szabadon és azóta Arafat jobb keze Tuniszban. Értesülésem szerint Rafat Abra­ham együttműködik a rendőrséggel, amely pár héten belül befejezi a nyo­mozást és az akta átkerül az ügyész­ségre, vádemelés céljából. A vád: hazaárulás és gyilkosság tervezésé­nek alapos gyanúja. • Naftali Kraus Likud-vezetők meggyilkolására bérelték fel Izraeli zsidó a PFSZ szolgálatában A romániai magyarság kitart a Bolyai Egyetem mellett Bukarest nem válaszol a beadványokra Bukaresti tudósítónktól Figyelemre sem méltatja a romá­niai vezetés a magyar kisebbség jo­gát saját anyanyelvű felsőoktatási in­tézményrendszeréhez. A kolozsvári Bolyai Társaság most hozta nyilvá­nosságra a Ion Iliescu elnökhöz, Ni­­colae Vacaroiu kormányfőhöz és Li­­viu Maior oktatásügyi miniszterhez intézett beadványát, amely minded­dig ugyanúgy válasz nélkül maradt, akárcsak a 400 éves múltra visszate­kintő erdélyi magyar tannyelvű egyetemi hagyományok folytatása érdekében tett többi kezdeményezés, közöttük a romániai magyar egyhá­zak közös kérvénye, alkotmánymó­dosító javaslatcsomagja, az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ együttes memoranduma, aminthogy nem hozott eredményt a Bolyai Társaság vezetői és az oktatá­sügyi minisztérium illetékesei közöt­ti tárgyalás sem. A legfelsőbb román vezetéshez intézett beadványában a kolozsvári szervezet a leghatározottabban köve­teli a kolozsvári Bolyai Egyetem helyreállítását, továbbá a marosvá­sárhelyi és más városokban fiókin­tézmények létesítését. Az anyanyel­vű egyetemi rendszer elengedhetet­len feltétele annak, hogy „a romániai magyarság az ezredév végén is meg­őrizze kulturális és etnikai identitá­sát”. Az államilag támogatott saját oktatási rendszer kiépítésének kö­ve­telését jogossá teszi a romániai ma­gyarság számaránya, valamint az, hogy a románokkal együtt maga is hozzájárul az állami alapokhoz. A jelenlegi körülmények között viszont még az sem biztosított, hogy a romá­niai magyar fiatalok arányosan le­hessenek jelen a felsőoktatásban: az ország lakosságának több mint 7 százaléka magyar, az egyetemisták­nak csak 3,5 százaléka. Mindez egy­részt az elvándorlás fokozódásához vezet, másfelől pedig lehetetlenné te­szi az erdélyi magyar művelődés új­jáélesztését — állapítja meg a bead­vány. A Bolyai Társaság úgy véli, a közös egyetemek nem szavatolhat­ják a magyar etnikum saját kultúrá­jának fejlesztését. Mivel a magyar tanszemélyzet és diákság ezeken az egyetemeken kisebbségben van, a többség titkos szavazata bármikor meghiúsíthatja érdekeit. A kolozs­vári Babes-Bolyai Egyetem szená­tusában például csak négy magyar tanár kapott helyet, az egész egyete­men pedig csupán egyetlen magyar dékánhelyettes és tanszékvezető van­­ a magyar tanszéken. Elfo­gadhatatlannak mondja a társaság azt is, hogy a kisebbségi felsőfokú oktatást leszűkítsék a középfokú is­kolákhoz szükséges tanszemélyzet képzésére. A nyelvre, az anyanyelvi irodalomra korlátozott kultúra ko­runkban nem életképes, a művelő­dés meghatározóan felöleli az em­beri, szellemi alkotás minden terü­letét — hangzik a Bolyai Társaság beadványa. • Bogdán Tibor Az egyesülés két táborra osztja Moldovát Bukaresti tudósítónktól A belső forrongás jegyében zárult az óesztendő Moldovában, és az új év is a politikai feszültség légköré­ben indul. Mircea Snegur elnök ka­rácsonyi parlamenti beszédében a ro­mán—moldovai egyesülést „távlati célként” jelölte meg, s ez megosztot­ta az ország lakosságát. Moldova több megyéjében nép­szavazásra készülnek a kérdésben. Az azonnali egyesülés híveinek ki­sebb tábora élesen elítéli az államfő szavait és elutasítja az „unió halálát” jelentő referendumot, míg a Romá­niától idegenkedő többség szüksé­gesnek tartja azt, hogy a „nép ismét hallassa szavát” a függetlenség újbó­li alátámasztása érdekében. A vita politikai körökben, a veze­tés magas szintjein is dúl. Vlad Da­­rie, a parlament politikai elemzőbi­zottságának vezetője úgy véli, a szemben álló két tábor mindegyike Moldova függetlensége ellen tör, hi­szen mind a Romániával való egye­sülés, mind a FÁK-kal fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzése a ne­hezen kivívott jog feladását jelente­né. Semmiféle integrációt sem sza­bad erőltetni — mutatott rá, arra fi­gyelmeztetve, hogy egyetlen mozga­lom, vagy párt sem vállalhatja az erőltetett közeledés súlyos következ­ményeit. Mircea Snegur elnök saját beszé­dét értékelve azzal vádolta a parla­menti képviselők tiltakozó csoport­ját, hogy félreértette szavait, ame­lyekben voltaképpen Moldova terü­leti épségéért, a jogrend megszilárdí­tásáért szállt síkra. Szemmel látható­an még mindig nem tért napirendre afölött, hogy nemrégiben bizonyos bukaresti politikai körök egyoldalú­an megjelölték az egyesülés időpont­ját. A parlament elnöke, Alexandra Mosanu elítéli a népszavazás híveit, szükségesnek tartja azt, hogy az or­szág világosan kijelölje politikai irányvonalát. Jóllehet a belső helyzet normalizálását elképzelhetetlennek tartja a függetlenség tiszteletben tar­­tása nélkül, hozzátette: az országnak elsősorban a testvéri segítségre kell támaszkodnia. A tavalyi fegyveres konfliktus során Románia önzetlen segítsége nélkül „Moldovát egysze­rűen eltiporták volna”. • Bogdán Tibor Lőnek Szomáliában MTI -----------------------------------­Heves lövöldözés és robbanások zaja hallattszott csütörtök este nem messze a Szomáliai fővárostól. A CNN amerikai hírtévéállomás helyszínen tartózkodó tudósítójának véleménye szerint amióta külföldi csapatok léptek Szomália partjára, a mostanihoz hasonló méretű össze­csapás nem volt eddig. Az amerikai haditengerészet ille­tékese közölte, hogy amerikai kato­nák nem keveredtek bele a lövöldö­zésbe. Valószínűleg a szemben álló Szomáliai törzsek fegyveresei csap­tak össze. A Mogadishutól mind­össze két mérföldre vetett horgonyt a USS Tripoli amerikai hadihajó, amelyen George Bush elnök töltötte a Szilveszter-éjszakát. A jelentések szerint közel húsz ember vesztette életét a csetepatéban, amely a legsú­lyosabb volt az amerikai csapatok partraszállása óta. 1993. január 2., szombat Gáli „sikeres látogatása” Ellenzi a beavatkozást MTI ------------------------------------­Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár erő­teljesen ellenzi a jugoszláviai kato­nai beavatkozást — jelentette a BBC csütörtökön. A brit rádió megszerezte azt a levelet, amely­ben a világszervezet vezetője fi­gyelmezteti a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a konfliktus csak sú­lyosbodna, ha a Nyugat akcióba lépne. A tervek szerint a Biztonsági Tanácsnak a jövő héten kellene összeülnie, hogy jóváhagyja a boszniai repülési tilalom fegyveres kikényszerítését. A BBC szerint az ENSZ-főtitkár komolyan aggódik a katonai bea­vatkozás iránt növekvő nyomás miatt. Úgy vélte, hogy a fenyege­tés kockára teszi az újabb genfi tár­gyalásokat, amikor is első ízben ül­nének egy asztalhoz a boszniai szerb, horvát és mohamedán cso­portok képviselői. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár si­keresnek nevezte csütörtöki szara­jevói látogatását. A bosnyák fővá­rosból Genfbe tartó politikus rövid időre Zágrábban megszakította út­ját, és a HINA horvát hírügynökség jelentése szerint kijelentette: bízik abban, hogy sikerül tárgyalásos úton rendezni a boszniai válságot. — Sok emberrel találkoztam, és új javaslatok is szóba kerültek — közölte, azonban nem árulta el, hogy mit tartalmaznak az újabb rendezési tervek. Cyrus Vance, a genfi Jugoszlá­­via-konferencia társelnöke, aki Butrosz Gálival együtt látogatott el Szarajevóba, szintén derűlátóan nyilatkozott. Közölte, hogy a janu­ár 2-án sorra kerülő genfi csúcsta­lálkozón szó esik majd az újabb ja­vaslatokról is. Részleteket ő sem mondott. A BBC jelentése szerint Butrosz Gálit nem fogadta egyöntetű ro­­konszenv Szarajevóban: néhány tucat muzulmán tüntető azzal vá­dolta az ENSZ-t és főtitkárát, hogy nem tett határozott lépéseket a boszniai vérontás beszüntetéséért. A Szerb Radikális Párt nem kez­dett tárgyalásokat a szocialista párttal a köztársasági kormányban való részvételről — jelentette ki Vojislav Seselj, a párt elnöke a NIN című lapnak adott nyilatkoza­tában. A szélsőséges nézeteiről ismert politikus elmondta, hogy a köztár­sasági választásokon elért sikere után a párt vezetősége felhatalmaz­ta őt a koalíciós tárgyalások meg­kezdésére, azonban a szervezet nem tartaná tragikusnak, ha a radi­kálisok formálisan végül is nem vennének részt a kormányzásban. — Ha viszont részt kapunk a hata­lomból, akkor mindenképpen letar­tóztatjuk Milan Panicot — fenye­getőzött. Milan Panic leváltott jugoszláv miniszterelnök csütörtökön, nem sokkal éjfél előtt az Egyesült Álla­mokba utazott. A Tanjug értesülé­se szerint az Egyesült Államokból Szerbiába hazatelepült üzletember­politikus a Bush- és a Clinton-kor­­mányzat képviselőivel találkozik majd. Útjának fő célja, hogy lebe­szélje az amerikai politikusokat a boszniai válságba való katonai be­avatkozásról. A jugoszláv hírügy­nökség arról is beszámolt, hogy Milan Panic már felvette a kapcso­latot Bill Clintonnal, az Egyesült Államok január közepén hivatalba lépő új elnökével.

Next