Magyar Hírlap, 1993. január (26. évfolyam, 13-25. szám)
1993-01-16 / 13. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Clinton első afférja a sajtóval Washingtoni tudósítónktól Közeledik Bill Clinton beiktatása , és máris véget értek mézeshetei a sajtóval. Csütörtöki sajtókonferenciáján a riportereket csak az érdekelte, hány kampányígéret fogja még megszegni. Bill Clinton azért hívta össze a sajtókonferenciát, hogy bejelentse, kik fognak dolgozni a Fehér Ház irodáiban. A felsorakozott kinevezettek azonban egyetlen kérdést sem kaptak, és Clintonnak sem róluk tettek fel kérdéseket. A Clintonnak feltett kérdések: miért áll el attól az ígéretétől, hogy minden haiti menekültnek biztosítja a kihallgatást? Miért döntött úgy, hogy minden további eljárás nélkül ugyanúgy deportáltatja őket, mint Bush elnök tette? Miért nem fog adócsökkentést biztosítani a középosztálynak? Miért nincs készen gazdasági terve, amiről azt ígérte, hogy a beiktatásra készen lesz? Miért nem fejezte be a mintegy 3000 új ember kinevezését a kormányhivatalokba? Miért adott félreérthető nyilatkozatot jövőbeli Irak-politikájáról? Marad-e még a beiktatás utánra is megszegni való kampányígérete? Clinton elmondta, hogy szerinte a szavazókat nem érdekli az adókedvezmény, hogy gazdasági terve kész lesz, hogy Szaddám Huszeinnel ugyanolyan keményen fog bánni, mint előde, hogy a haitiaknak jobb Haitiban maradni , majd türelmét vesztve dühösen berekesztette a sajtótájékoztatót, és elrohant.___________________________ • Révai Zsolt KÜLFÖLD Romlott az amerikai stratégiai pozíció a Perzsa-öbölben Vitatott az iraki repülési tilalom • Folytatás az 1. oldalról Katonailag egyre közelebb kerül a Perzsa öbölbeli szuperhatalmi státuszhoz. Teherán fokozatosan építi ki atomarzenálját és egyre határozottaban Amerika ellenes politikát folytat. Szaúd-Arábia katonai ereje korlátozott, amerikabarát politikája pedig alighanem csökkenni fog. Izrael katonai hatalma nem tényező, mert ha Izrael ezt bevetné, az egész arab világ a Nyugat ellen fordulna. Katonai elemzők szerint az amerikai stratégiai pozíció aligha lehetne rosszabb a Perzsa-öbölben. Bill Clintonnak sincs sok lehetősége, hogy ezen változtasson. Warren Christopher, a kinevezett új külügyminiszter a szenátusi meghallgatáson gyakorlatilag kizárt minden egyezkedést Iránnal. Annak sincs sok valószínűsége, hogy Irakban hamarosan megjelenik egy új, amerikabarát rezsim. Clinton legfeljebb ésszerűsíteni tudja a jelenlegi politikát például azzal, hogy megszünteti a vitatott és konfliktusokat okozó, déliraki repülési tilalmi övezetet. Korábban az ENSZ főtitkár szóvivője is úgy nyilatkozott, hogy a tűzszüneti egyezmény nem tartalmaz semmit a repülési tilalmi övezetekről. Irak is vitatja ezeknek a legalitását. Irakot még lehet tovább gyengíteni, de Irán további erősödését nehéz lesz megakadályozni. • R. Zs. MTI -------------------------------Az iraki légelhárítás pénteken megfutamodásra kényszerített egy ellenséges repülőgépet, amely az iraki harci repülőgépek számára tiltott övezetben járőrözött — jelentette az iraki hírügynökség, csütörtöki iraki állítást a Pentagon cáfolta. Bush elnök késő délután felszólította Irakot, hogy legkésőbb közép-európai idő szerint pénteken este 22.00-ig biztosítsa a leszállási lehetőséget az ENSZ ellenőrző csoportjait szállító repülőgépeknek. A bagdadi kormány feloldja az ENSZ-repülőgépek iraki használatára vonatkozó tilalmat, s mindaddig beszünteti az iraki javak visszaszerzését célzó kuvaiti behatolásokat, amíg az ENSZ-megfigyelőkkel nem sikerül megállapodásra jutni ebben a témában. Ezt Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes jelentette be az INA iraki hírügynökség által ismertetett interjújában. A politikus ugyanakkor hansúlyozta, hogy az álláspont módosulása nem a meghátrálást jelzi: Irak továbbra sem ismeri el a repülési tilalmi zónákat, s fenntartja magának a jogot, hogy válaszoljon a szövetségesek szerdai agressziójára. Mindenesetre — mint ENSZ- diplomaták közölték : iraki részről már a támadás estéjén két levelet juttattak el a Biztonsági Tanácshoz: ezekben az ország külügyminisztere maga is bejelentette az ENSZ-gépekkel kapcsolatos tilalom feloldását, és engedélyt kért a világszervezettől a Kuvaitban hagyott javak elszállítására. Ezt megfigyelők igen fontos fejleménynek tartják, hiszen az Egyesült Államok és szövetségesei éppen a tilalomra, az önkényes kuvaiti behatolásokra és az ország déli részén elhelyezett iraki légvédelmi eszközökre hivatkozva indították meg a szerdai támadást. Az AP hírügynökség egyébként a levelek kapcsán megszólaltatta Erdős André magyar ENSZ-nagykövetet, aki elmondta: ebben a két kérdésben Bagdad kétségtelenül visszalépett, s ez segíti a légkör javítását. A magyar diplomata úgy vélte, hogy ha Irak korábban rugalmasabb lett volna, s nem próbált volna meg játszani az ENSZ-szel, akkor a légitámadást el lehetett volna kerülni. Bagdadnak helyi idő szerint pénteken éjfélig meg kell kezdenie hat ellenőrző pont felszámolását az Irak és Kuvait közötti határon. Ezek a posztok a határ megállapítása szerint Kuvait területén találhatók — közölte az ENSZ iraki—kuvaiti megfigyelőcsoportjának (UNIKOM) szóvivője. A Biztonsági Tanács jelölte ki a pénteken éjfélkor lejáró határidőt arra, hogy Bagdad hozzálásson a posztok lebontásához. Ha Irak nem tartja be a határidőt, a megfigyelőcsoport tájékoztatni fogja a Biztonsági Tanácsot. Egy több mint 300 katonából álló amerikai egység érkezett pénteken Kuvaitba—jelentette a DPA. Az Egyesült Államok mintegy ezer fős katonai alakulatot szállít a következő napokban Kuvaitba, hogy védelmezze az emirátust az iraki fenyegetésekkel szemben. Az emirátusban összesen 2000 amerikai katona vesz részt az „Intrinsic Action” (belső akció) elnevezésű hadműveletben. A rabság ára Berlini tudósítónktól Rövid lesz Erich Honecker, a volt kelet-német párt- és állami vezető dél-amerikai emigrációja. Legalábbis ezt állítja több német orvos is, akik a gyógyíthatatlan májbetegségről kiállított diagnózisukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Honecker pere kézzelfogható eredmény nélkül 2 hónap után lezáruljon. Miközben arról Bonntól Berlinig megoszlik politikusok és polgárok véleménye, hogy valóban oly súlyos-e a 80 esztendős veterán kommunista egészségi állapota, pénteken napvilágot láttak Honecker 169 napos börtöntartózkodásának anyagi vonzatai. A Moabit kerületi büntetés-végrehajtó intézetben — ahol Honecker közel fél évet töltött előzetes letartóztatásban — napi 145 márkájába került az államnak. A 24 505 DM-es számla mellett további kiadást jelentettek Honecker orvosi vizsgálatai. Mint Bruno Rautenberg jogi szóvivő közölte, a bíróság számára nélkülözhetetlen három alapos orvosi szakvélemény is komoly summát húzott ki az adófizetők zsebéből, hiszen egy-egy doktor hivatalos órabére 40-70 márka között mozog. Egyelőre nehezen megállapítható, hogy a rengeteg peranyag gépelése, az akták korrigálása, rendszerezése mennyibe került a 2 hónapos tárgyalássorozat előtt és alatt. Meglepően „olcsón” s mégis eredményesen dolgozott a bukott NDK- vezér védőtriója. A három profi jogász egy-egy pernapra fejenként mindössze 400 márkát kapott, vagyis az évtized perének tartott ügyön kirendelt védőként személyenként csupán 5200 márkát kerestek. • Mrázik Géza Amerikai katona Mogadishuban — egy szovjet segítséggel épült bunkerban —, 38 tonnás lőszerhalom tetején, egy szovjet gyártmányú robbanófejjel. A Nemzetközi Vöröskereszt egyik munkatársának meggyilkolása miatt a szervezet hétfőig szünetelteti működését Szomáliában. A kelet-afrikai országba érkezett békefenntartó erők tagjait is érték támadások. Egy hónap alatt ez már a második alkalom, hogy valamelyik segélyszervezet tagja életét veszíti Szomáliában FOTÓ: REUTER Clinton: meg kell vizsgálni Milosevic háborús felelősségét Javultak a genfi terv esélyei? Reuter ---------------------------- Úgy tűnik, javultak az esélyei annak, hogy a boszniai szerb parlament legkésőbb jövő szerdáig jóváhagyja a háború befejezéséről és a bosnyák állam jövőbeli berendezkedéséről Genfben kötött szóbeli megállapodást. Krajisnik, a parlament szóvivője nyilatkozatában „bölcsnek és realistának” nevezte a tervet, s reményét fejezte ki, hogy a testület áldását adja majd arra. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezére mindamellett kemény vitára számít. Amennyiben a boszniai szerbek parlamentje kedden nem fogadja el a genfi Jugoszlávia-konferencián előterjesztett béketervet, Cyrus Vance és Lord Owen, a konferencia társelnökei az ENSZ elé terjesztik a boszniai válság ügyét — jelentette be pénteken Fred Eckhard, a konferencia szóvivője Genfben. Bill Clinton megválasztott amerikai elnök nyomást kíván kifejteni annak érdekében, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök bíróság előtt feleljen az általa elkövetett háborús bűnökért. Clinton az ABC tévének nyilatkozva elmondta: „Az, hogy Milosevic háborús bűnös-e vagy sem, attól függ, hogy miről tudott, adott-e ki olyan utasítást, amellyel megsértette a nemzetközi jogot.” Zágráb — a horvát elnök szóvivőjének állítása szerint — kizárólag humanitárius szállítmányok eljuttatására használta Bosznia-Hercegovina légterét. Horvát részről így válaszoltak az ENSZ BTO öt tagjának arra a bejelentésére, hogy a hadban álló felek közül a horvátok szegték meg legtöbb alkalommal a világszervezet által Bosznia légterében elrendelt repülési tilalmat. A világszervezet megfigyelői december 23—31. között összesen 26 légtérsértést észleltek, ebből 19 tiltott repülés a bosnyákok és a horvátok számláját terheli, míg a szerbek mindössze hét alkalommal szegték meg az előírásokat. Az amerikai 6. flotta parancsnoksága tegnap a jugoszláv partok közeléből Nápolyba rendelte viszsza a Kennedy repülőgéphordozót. A Kennedyt a múlt szombaton irányították a térségbe, s a flotta szóvivője nem tudta megmondani, hogy meddig állomásozik még Nápolyban. Közben egyre forróbbá válik a talaj a Boszniában tevékenykedő ENSZ-segélyszállítók lába alatt, a harcoló felek ugyanis mind sűrűbben a másik iránti elfogultsággal vádolják a kéksisakosokat. Az utóbbi napokban több ízben is támadás ért segélyszállító konvojokat. Még kérdéses, hogy a szerb ellenőrzés alatt álló Pale városból tovább folytathatja-e útját az az ENSZ-segélyszállítmány, amely a külvilágtól kilenc hónapja elzárt, muzulmánok lakta, keletboszniai Zepába visz 80 tonna élelmet és gyógyszert. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának konvojparancsnoka — mint mondta — már csak a fegyveres kíséretet biztosító kéksisakosok megérkezésére vár. A NATO kész a Bosznia-Hercegovina feletti légitilalomról szóló ENSZ-rendelkezés betartatásának végrehajtására. Az erről szóló levelet tegnap juttatta el a világszervezetnek Wörner, a NATO főtitkára. A levél hangsúlyozza, hogy a döntéssel a szervezet mind a 16 tagja egyetért. Ha az ENSZ elfogadja a felajánlkozást, ez lesz az első eset, hogy a NATO saját határain kívül kezd katonai műveletet. A javaslat szerint a világszervezet bármelyik pillanatban leállíthatja a NATO-repüléseket, ha úgy találja, hogy a térségben állomásozó békefenntartókat tevékenysége miatt támadás fenyegeti. Washingtoni tudósítónktól Órákkal azelőtt, hogy át kell adnia az iroda kulcsát, Lawrence Eagleburger külügyminiszter hirtelen nyitt és szókimondó lett, sőt, megváltoztatta korábbi álláspontját Boszniát illetően. A Nyugat — mondta Eagleburger — alááasta saját fenyegetését, miszerint érvényesíti a repülési tilalmi övezetet Bosznia-Hercegovina felett. Aláásta, mert húzta az időt a Biztonsági Tanácsban, ahelyett, hogy gyorsan cselekedett volna. Ezzel élét vette annak is, hogy óva intette Szerbiát a koszovói konfliktustól. Eagleburger a boszniai harcoló felekről kijelentette: „Csaknem valamennyien hazugok”. Távozni kényszerült a dán miniszterelnök Reuter ----------------------------- Poul Schlüter dán kormányfő tegnap benyújtotta lemondását Margit királynőnek. A 63 éves politikus azért volt kénytelen távozni, mert egy jelentés, amely a tamil menekültekkel való bánásmódról készült, kimutatta, hogy a miniszterelnök 1989-ben megtévesztette a parlamentet. MH-háttér__________________ A dán miniszterelnök ugyan nem ismerte el az ellene felhozott vádat, mégis meghajlott a ránehezedő nyomás alatt és lemondott. Egyszerűen, elegánsan, felelősségteljes politikushoz méltóan. Az ügy, amely Schlüter évtizedes, hatásos gazdasági kúrájáról híres kormányzásának vetett véget, öt esztendeje rázkódtatta meg a dán közéletet, s az indulatok, jóval csendesebben, azóta is fortyogtak. Az akkori igazságügyminiszter, Erik Ninn-Hansen — mintegy megelőlegezve a menedékjogról napjainkban Európa-szerte dúló vitákat — drasztikus lépésre szánta el magát. Megtiltotta, hogy a Dániában élő tamilokhoz csatlakozhassanak a Sri Lanka-i polgárháború elől menekülő hozzátartozóik. A beutazások önkényes megszigorítása nem volt összhangban az érvényes törvényekkel, a miniszter utóda felül is bírálta Ninn Hansen utasítását, a kormányfő pedig vizsgálatot rendelt el. Ennek eredményét tette csütörtökön az asztalra a szálak felgöngyölítésével megbízott bíró. Schlüter természetesen sejtette, hogy egy tárgyilagos jelentés nem tüntetheti fel kedvező színben a hivatalos szervek törvénysértő eljárását. Ám arra nem számított, hogy a 6000 oldalas dokumentum őt magát is keményen elmarasztalja. Az összegzés szerint Schlüter félrevezette a parlamentet amikor azt állította, hogy „semmit sem söpörtek a szőnyeg alá”. Az igazságügy-minisztérium botrányos intézkedéséről a kormányfőnek tudnia kellett, vagy ha arról csak késve értesült , ismeretei hiányosságáért terheli a felelősség. A búcsú a miniszterelnöki bársonyszéktől végleges, de Schlüter távozása a jobbközép-koalíció sorsát is megpecsételheti. Schlüter ugyan szeretné, ha posztját Henning Duremose pénzügyminiszter venné át és új választások kiírása nélkül, zökkenőmentesen folytatódna a dán politika irányítása. De a kisebbségi konzervatív-liberális kormány hivatalban maradása a radikális liberálisok támogatásán múlik, s ők a jelek szerint elpártoltak, készek hatalomra segíteni az ellenzéki szociáldemokratákat. A kormányválság legfeljebb az utóbbiaknak, az őrségváltásra kész Poul Nyrup Rasmussen pártjának jöhet kapóra. Tekintettel arra, hogy januártól Dánia vette át az Európai Közösség soros elnökségét, a koppenhágai birkózás nem belügy. A csatározások elvonhatják az ország irányítóinak figyelmét az elnöki teendők ellátásáról. Továbbá, az ötmilliós állam mindaddig az EK gyenge láncszemének számít, amíg polgárai a tavasszal esedékes második népszavazáson nem hagyják jóvá a maastrichti szerződést, Dánia csatlakozását az egységes Európához. Erre ugyan van remény, mivel a koppenhágai vezetőség a brüsszeli partnereknél különleges jogosítványokat szerzett — Dániának nem kell részt vennie a védelmi és a valutaunióban — , de a bizonytalan helyzetben a klubtársak érthetően nem örülnek a hirtelen változásnak. Aggódnak, vajon egy más politikai színezetű kabinet is a referendum sikerén munkálkodik-e. Koppenhágai vélemények szerint a kétségek nem indokoltak. Tény, hogy Ellemann Jensen külügyminiszter a decemberi edinburghi csúcson, miután a partnerek rábólintottak a dán kívánságokra, bizakodóan mondta „a megállapodással nyugodtan állhatunk az ellenzék, a választók elé.” • K. K. Anton Neuwirt is szlovák elnökjelölt (MTI) A Carnogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalom is jelöltet indít a köztársasági elnökválasztáson. A szlovák kereszténydemokraták jelöltje Anton Neuwirt eredetileg orvos, a szlovák parlament egészségügyi bizottságának elnöke. Nyilatkozata szerint államfőként integráló szerepet szeretne betölteni. Norvég tábornok a gyorshadtest élén (MTI) Pénteken hivatalba lépett Dagfinn Peder Danielsen norvég tábornok, a NATO gyorshadtest tervezési vezérkarának élén — jelentették be Brüsszelben, a szövetséges hatalmak európai főhadiszállásán. A gyorshadtest — hivatalos nevén az Európai Szövetséges Parancsnokság Gyorsreagálású Erői — a tervek szerint fontos szerepet tölt majd be a NATO most formálódó új rendszerében. Az USA körülzárta Haitit (MTI) Az Egyesült Államok hadihajógyűrűvel vette körül Haitit, hogy visszafordítsa a csónakokkal az amerikai partok felé tartó 200 ezer menekült várható áradatát — jelentette be az amerikai parti őrség szóvivője pénteken Miamiban. Az admirális a manővert a Bush-, és a hivatalba lépő Clintonkormányzattal közösen összehangolt humanitárius hadműveletnek nevezte, amellyel a további katasztrófákat kívánják megelőzni. Néhány nappal ezelőtt egy menekültekkel zsúfolt csónak elsüllyedt, a fedélzetén lévő mintegy 300 ember a tengerbe fulladt. Terroristatámadás Tel Aviv szívében Tel Aviv-i tudósítónktól_________ Pénteken reggel hét óra körül a Tel Aviv-i központi autóbusz-állomáson egy arab fiatal késsel megtámadott és megsebesített négy zsidót. Az egyik járókelő revolverével rálőtt, hogy ártalmatlanná tegye, és súlyosan megsebesítette a támadót, aki később belehalt sérüléseibe. Az áldozatok közül kettő súlyos, egy közepes, egy pedig könnyű sérülést szenvedett. A város polgármestere megdicsérte a támadót ártalmatlanná tevő polgár lélekjelenlétét, és hozzátette, hogy az ilyen támadásokat csakis úgy lehet megakadályozni, ha az arabokat egyáltalán nem engedik be a megszállt területekről Izraelbe dolgozni. A rendőrségi nyomozás egyébként máris kiderítette, hogy a gázai terroristának nem voltak tettestársai. N. K. Növekszik a Bundeswehr-étvágy Berlini tudósítónktól Továbbra sincs egyetértés a keresztény-liberális koalíció és a szociáldemokraták között arról, hogy bevethető legyen-e a Bundeswehr NATO-területeken kívül. Az SPD külpolitikai szóvivője, Karsten Voigt hangsúlyozta: amit a koalíció kieszelt, az nem más, mint „szabadjegy a Bundeswehr bevetésére az öbölválságban”. Az öböl menti konfliktusban való német fegyveres részvétel rémképét felvázoló Voigt „egyenesen provokációnak” nevezte azt a tervet, hogy a Bundeswehrt ENSZ-mandátum nélkül is világszerte harcba küldhessék a NATO- egységek megsegítésére. Az ENSZ főtitkára, Butrosz Gáli hét eleji bonni tárgyalásai során kiállt Németország nagyobb nemzetközi szerepvállalásáért a világ válságövezeteiben. A Bundeswehr főfelügyelője, Klaus Naumann felhívta a figyelmet, hogy „a tiszta választóvonal kéksisakosok és harcoló egységek között mindinkább elhomályosul”, és az NSZK-nak a jövőben készen kell állnia katonai akciókban való részvételre is. Klaus Kinkel külügyminiszter (FDP) arra kérte az SPD illetékeseit, hogy még egyszer fontolják meg alaposan a CDU-CSU-FDP koalíció javaslatát. Ha nem tudnak gyorsan egységre jutni, a német politika „nehéz helyzetbe kerülhet” — mondta. A szabaddemokraták készek tárgyalni a hadsereg nemzetközi bevetéséhez szükséges Bundestag-többség kérdéséről. A koalíció elképzelése szerint egyszerű többség elegendő az ENSZ békefenntartó, illetve harci egységeiben való német részvétel engedélyezéséhez, míg más fegyveres segélyakcióban való Bundeswehr közreműködéshez kétharmados hozzájárulás kell. A külügyminiszter nem érti, a szociáldemokraták miért ellenzik, hogy a Bundeswehr ENSZ- hozzájárulás nélkül is „segítségére siethessen megtámadott államoknak, a kollektív önvédelem szellemében”. 1993. január 16., szombat A Soros Alapítvány Bosznia-Hercegovinában A kisebbségekről Szabadkán Szabadkai tudósításunk Az Európai Polgári Konfliktuskezelő Központ nemzetközi tanácskozást szervezett Szabadkán a Soros Alapítvány támogatásával, melyen neves angol, francia, szlovák, magyar és jugoszláv professzorok, kisebbségi szakértők foglalkoznak az emberi és kisebbségi jogok kérdéskörével. A tegnap megnyitott és január 21-ig tartó előadássorozat és megbeszélések főbb témái: a tájékoztatási eszközök és a demokrácia (a meghívottak ellátogatnak a helyi szerkesztőségekbe), kisebbségi jogok Kelet-Európában, emberi és kisebbségi jogok Nyugat-Európában, az etnikai kisebbségi jogsérelmek megelőzése, jugoszláviai és kelet-európai etnikai csoportok. Sonja Licht, a konfliktuskezelő központ tevékenységének meghatározó személyisége több jugoszláv és külföldi szaktekintélyt bevonva foglalkozik az etnikai kisebbségek politikai szubjektivitásával és az agresszív nacionalizmus következményeivel, amihez különösen az utóbbi évek jugoszláviai tapasztalata szolgáltat forrásanyagot. A tanácskozáson jelen van a rendezvény védnökének, a Soros Alapítvány jugoszláviai központjának az ügyvivője, Jadranka Jelincsics is, aki a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy tevékenységük mostanában kezd szerteágazóvá válni. Az országban uralkodó helyzetre való tekintettel főképpen humanitárius tevékenységet fejtenek ki, most éppen tanítókat, tanárokat keresnek a menekültek gyermekeinek akklimatizálásához, hogy az új környezetben zavartalanul folytathassák tanulmányaikat. Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban más tanterv szerint tanítottak, így szükség van átképzésükre. Ugyanezt a célt szolgálta tavaly nyáron a menekült diákok számára szervezett palicsi tábor. A szabadkai emberjogi és kisebbségi szemináriummal egy időben jelent meg a Soros Alapítvány ösztöndíjpályázata, mellyel a tanulmányaikat külföldön folytató fiatal szakembereket, tudósokat, alkotókat szándékozzák segíteni. A felbomlott Jugoszlávia területén Soros Alapítvány működik Belgrádon kívül még Zágrábban, Ljubljanában, Szkopjében, s újabban Szarajevóban is. Még egy hete sincs, hogy létrejött a bosznia-hercegovinai központ, Zlatko Grebo irányításával. Egyelőre nehezen tudják felvenni a körülzárt és ostromlott városban levő alapítvánnyal a kapcsolatot, de annyit már tudni, hogy a Soros György által nyújtott, minden eddiginél nagyobb humanitárius segélyt, az ötvenmillió dollárt felügyelő kuratórium nemzetközileg elismert tekintélyes emberekből áll. • Garai László Vége a szláv olajháborúnak? Moszkvai tudósításunk „Az olajellátás a legfontosabb probléma Ukrajna számára” — nyilatkozta a moszkvai repülőtéren Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, még mielőtt megkezdte volna tegnap tárgyalásait Borisz Jelcinnel. Mint korábban kiszivárgott, Ukrajna 45 millió tonna olajat szeretne vásárolni normális, azaz nem világpiaci áron az oroszoktól, akik azonban az első menetben csak 15 milliót ígértek. Kucsma ukrán kormányfő ennek hallatán azt nyilatkozta, hogy lemond, ha nem kapnak elég olajat, mert enélkül az ukrán gazdaság gyorsan és menthetetlenül összeomlik. A legfrissebb jelentések szerint Oroszország 20 millió tonna olajat tud Ukrajnának szállítani, ami Kucsma kormányfő szerint többé-kevésbé kielégíti az ukrán igényeket. Kravcsuk pedig azt mondta, ha a fekete arany vásárlásáról megállapodnak, akkor elképzelhető a gyors megoldás a fekete-tengeri flotta ügyében is. Vitatéma továbbra is a volt szovjet adósság visszafizetése. Ukrajna magára vállalja a ráeső 16 százaléknyi adósságot, ha megkapja részét a Szovjetunió vagyonából is. Moszkva viszont csak akkor vállalja magára Ukrajna részét, ha Kijev mindenféle vagyoni követelésről lemond. A két fél a hét végére Moszkvába hívta a nyugati hitelezők képviselőit, hogy ezt a témát közösen vitassák meg. A harmadik nagy ellentétcsomag a katonai ügyek. Kucsma szerint az ukrán parlament ratifikálni fogja az első START-I szerződést, amit Kravcsuk megerősített. Jelcin elfogadta az ukránoknak a START-tal kapcsolatos biztonsági igényét, így Oroszország garantálja Ukrajna számára az atomernyőt nukleáris agresszió esetén. Kravcsuk továbbra is kitart amellett, hogy a megsemmisített atomrobbanótöltetek fejében Moszkva adjon Kijevnek atomreaktorokhoz szükséges urániumot. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az orosz parlament hadiipari bizottságának elnöke szerint az ukrán és az orosz nagyipari, főképp hadiipari vezetők készek nyomást gyakorolni a politikusokra: hagyják abba az értelmetlen presztízsvitákat. „Ukrajna és Oroszország nem képes meglenni egymás nélkül” — nyilatkozta a képviselő, aki a minap töltött pár napot Ukrajnában. A tárgyalások előtt Jelcin azt nyilatkozta, hogy ő alkotó módon áll hozzá a tárgyalásokhoz, ám ezt mondta augusztusban is, amikor Szocsiban a két államfő hangzatosan erősítgette, hogy a két nagy szláv testvér között nem lehetnek alapvető ellentmondások. A fő vitákat azonban azóta sem tudták megoldani, és a kompromisszumokra, megállapodásra kész új ukrán kormányfő egyenesen gazdasági hidegháborúnak nevezte a két állam viszonyát. A csúcstalálkozó egy héttel előzi meg a FÁK újabb, minszki csúcsértekezletét, amit az orosz belpolitikai helyzet miatt már háromszor elhalasztottak. Ezen a találkozón el kellene végre fogadni a FÁK alapokmányát, amiből azonban aligha lesz valami. Az ukrán államfő megérkezésekor közölte, hogy Ukrajna nem akar kilépni a FÁK-ból, ám ellenére van, hogy az alapokmány afféle katonai, sőt, pártfegyelmet írjon elő a tagállamok számára. Nemrég Kijevben a fő politikai pártok szinte mind az alapokmány mai változatának elutasítása mellett foglaltak állást. • Izbéki Gábor