Magyar Hírlap, 1993. március (26. évfolyam, 62-75. szám)
1993-03-26 / 71. szám
2 MAGYAR HÍRLAP Haszbulatov már nem akarja leváltani az elnököt Jelcin felszólal a kongresszusi ülésszakon Moszkvai tudósítónktól „Hogy őszinte legyek, én nem vagyok híve a leváltásnak!” — így nyilatkozott csütörtökön délután a sajtónak Ruszlan Haszbulatov, az orosz parlament elnöke, és közölte, hogy ő tulajdonképpen minél korábban előrehozott törvényhozási és elnökválasztások híve. Az Orosz egység nevű hazafias és neokommunista mozgalom viszont egyértelműen Jelcin leváltására készül, és a mozgalom aktivistái úgy vélekednek, hogy néhány tucat, egyelőre semleges képviselő megszerzése révén ezt el is tudják érni. Borisz Jelcin államfő este újabb beszédet mondott a tévében, és az Interfaksz hírügynökség előzetesen közzétett szövege szerint figyelmeztette a lakosságot, hogy ne higgyenek a parlamentnek, mert ott nem történik más, mint az első komoly kísérlet az államfő leváltására, ami alkotmányellenes lépés. Jelcin szerint a mai, az ezúttal is rendkívüli népképviselői kongresszust azért hívták össze, hogy ennek döntései révén megakadályozzák az április 25-ei bizalmi népszavazást. Az államfő szerint a kongresszus csak tovább feszíti a húrt viaskodásában, és csak elmélyíti az alkotmányos válságot. Jelcin óvta a képviselőket attól, hogy „történelmileg nézve is hibát kövessenek el” és sajnálkozását fejezte ki az alkotmánybíróság döntése miatt. Az államfő szerint egy beszéd nyomán az alkotmánybíróság csak abban az esetben ülhetett volna össze, ha az nyílt felhívást tartalmazott volna a rendszer erőszakos megdöntésére, erről azonban szó sem volt. Jelcin közölte, hogy ő szilárdan tartja magát korábbi álláspontjához, és megtartja az április 25-ei népszavazást. Ami az alkotmánybírósági döntést illeti, kritikával illette azt annak egyik tagja is, aki szerint épp az alkotmánybíróság döntése alkotmányellenes, mert a testület nem tárgyalhat politikai kérdésekről, csak jogi érvényű dokumentumokról. Sumejko miniszterelnök-helyettes a tegnapi kormányülésen közölte, hogy az államfő is részt vesz ma a népképviselői kongresszuson, és fel is szólal azon. Az elnököt támogató politikai mozgalmak bejelentették, hogy ma is és vasárnap is tüntetéseket szerveznek Jelcin mellett, de demonstrációt szerveznek az ellenzék politikai pártjai is. Kemerovóban a helyi szénmedence bányászai bejelentették, hogy készek akár az általános sztrájkra is, hogy megvédjék az államfőt a leváltástól. A közvélemény-kutatások szerint Jelcin népszerűsége az utóbbi napokban nőtt, ám az ellenzéki lapok szerint az elnök napjai meg vannak számlálva. " Izbéki Gábor A hatalmi harc folytatódik Moszkvában az elmúlt öt nap alatt se Jelcin és csapata, se a parlament nem tudta a maga javára fordítani az események menetét, és ha ebből az erőviszonyok stabilitására következtetünk, azt kell mondanunk, hogy ez a mai népképviselői kongresszuson sem sikerül. Tegnap a hét eleji harcias nyilatkozatokkal szemben már Haszbulatov parlamenti elnök is békülékenyebb volt, és kijelentette: nem akarja az elnök leváltását, csak az előrehozott választásokat. Ezzel egyébként nagyon sokan egyetértenek, és még Jelcin legodaadóbb hívei is úgy vélik: az elnök népszerűsége még nagy, de nem tudni, mi lesz pár hónap múlva. Haszbulatov nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a kongresszust a leváltás ellenében fogja vezetni, ami gyakorlatilag reménytelenné teszi a szélsőséges ellenzék próbálkozásait. Elhangzott azonban olyan vélemény is, hogy a parlamenti vezető csak a saját tekintélyét igyekszik menteni, és ha úgy látja, hogy a leváltáshoz meg lesz a kellő mennyiségű szavazat, akkor engedi azt a törekvést érvényesülni. Moszkvában azonban kevesen hiszik, hogy menesztik az elnököt. Visszarendeződést ugyanis csak kevesen akarnak, a leváltás pedig dominó módjára megindítaná ezt a folyamatot. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a szemben álló csoportok, a parlament, illetve az elnök csapatának tagjai, akik valamilyen formában a korábbi, a szovjet korszakban kiépült párt- és állami hierarchiából jöttek, azon huzakodnak, hogy ki irányítsa a rendszerváltást, kinek a kezébe kerüljön az ország hatalmas vagyona. Akár úgy, hogy ténylegesen tulajdonossá válik, akár úgy, hogy vezetőként vagy más módon élvezi annak hasznát. A hatalmi harc és a parlamenti vita csupán ennek álcázására szolgál, és a ma Jelcint támadó politikusok sem tudnának jobb reformokat kitalálni, vagy más módon a szegényedő rétegek kedvében járni, mint az államfő. Jelcint már csak azért sem szabad leváltani, mert a nyugati reagálásokból kiderült: a világ számára ő személyesíti meg Oroszországot, tehát az ellenzék legjobb esetben is csak az államfő jogkörének korlátozásában, de nem leváltásában érdekelt. Bármilyen határozatot is hoz azonban a kongresszus, Jelcin azt nem tekinti magára nézve jogi érvényűnek, azaz a hatalmi harc folytatódik Oroszországban. • I. G. R. A Szomáliai bandák gyűjteménye FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Bombából mindig több volt Mogadishuban, mint élelmiszerből. Erdős: a BT-t meglepte az orosz halasztás • Folytatás az 1. oldalról Nevezetesen az, hogy egyértelműen harci cselekmény céljából kelet-boszniai települések bombázására repültek a légtérbe olyan gépek, amelyek onnan ENSZ-forrásokból származó információk szerint Kis- Jugoszlávia irányába távoztak. A nagykövet egyetért Lord Owennel, a békekonferencia társelnökével abban, hogy a szerbeket terheli a legnagyobb felelősség, hiszen a boszniai falvak bombázására akkor került sor, amikor a béketárgyalások az utolsó szakaszhoz érkeztek, s az volt a kérdés, sikerül-e valamilyen formában elfogadtatni az érintett felekkel a Vance—Owen-béketervet. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezére változatlanul úgy érzi, hogy — mivel az ő kezében vannak a nehézfegyverek — katonailag erősebb pozícióból tárgyal, mint a bosnyákok. A szerb nacionalisták — és Karadzic is — azt képzelik, hogy túszként tudják kezelni a világot, mondta Erdős André. Ennek ellenére nem lehet kimondani azt a sommás ítéletet, hogy kudarcba fulladtak volna a New York-i tárgyalások, hangsúlyozta a nagykövet. Sem Lord Owen, sem a másik társelnök, Cyrus Vance nem használta soha ezt a kifejezést. Mindketten naponta beszámolnak a Biztonsági Tanácsnak vagy a sajtónak a konzultációk állásáról, és általában sokkal árnyaltabban fogalmaznak, legfeljebb azt szokták mondani, hogy aznap sem sikerült haladást elérni. A tárgyalások ugyanis folytatódnak, bár tény, hogy egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a meg-megfeneklő szekér előremozdításához. Mindenki azt szeretné elérni, tette hozzá Erdős André, hogy a bosnyák kormány és Izetbegovic elnök adja jóváhagyását a horvátok által már elfogadott béketervhez. Mint a nagykövet mondta, az utóbbi napokban tapasztalhatóak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy Izetbegovic hajlik a kompromisszumra. Akkor pedig a nemzetközi közösség Karadzicra irányíthatná fő figyelmét, és Belgrádon keresztül megpróbálhatná kikényszeríteni, hogy ő is aláírja a megállapodást. Ez persze még mindig semmire sem nyújt garanciát, emlékeztetett a nagykövet, hiszen a békefolyamat igazi próbája csak a megállapodás aláírása után kezdődik: akkor derül ki, hogyan lehet azt végrehajtani. Bill Clinton amerikai elnök szerda esti tévényilatkozatában ismét célzott arra, hogy a BT esetleg feloldja a Boszniával szembeni fegyverembargót. Ezzel kapcsolatban Erdős André emlékeztetett arra, hogy az embargót annak idején az összes volt jugoszláv köztársasággal szemben hozták meg, s hosszabb ideje szó van arról, hogy Bosznia esetében feloldják. Itt azonban még nem tartunk, tette hozzá, bár több ország szorgalmazza a döntést. A BT elnökének elkészült nyilatkozattervezetében is szerepel egy olyan mondat, amelyik — a diplomáciában megszokott homályos megfogalmazásban ugyan felvillantja Bosznia előtt a lehetőséget, hogy megvédhesse magát, mondta Erdős André. • Medgyesi Csilla Kisebbségi tanács alakul Romániában Bukaresti tudósítónktól Külön kormányszerv foglalkozik majd a jövőben a romániai kisebbségek égető kérdéseivel. Erről legutóbbi ülésén döntött a bukaresti kormány. Magáról a testületről csupán annyit lehet tudni, hogy közvetlenül a kormányfőtitkár fennhatósága alá tartozik majd. Ezt a tisztséget jelenleg Viorel Hrebenciuc tölti be, aki a tavaly szeptemberi elnökválasztások idején Ion Iliescu kampányfőnöke volt. A kisebbségekkel foglalkozó tanács feladatait és pontos hatásköreit csak később jelölik ki. A Magyar Hírlap a kormány sajtóirodájától úgy értesült, hogy ez jó ideig elhúzódhat, így a testület két héten belül semmiképpen sem kezdheti meg tevékenységét. Szabó Károly, az RMDSZ szenátora a kormány döntését értékelve a Magyar Hírlapnak elmondta: " A bejelentés váratlanul ért bennünket, annál is inkább, mert a kormány szándékáról mi magunk is csak a sajtó számára kiadott közleményből szereztünk tudomást. Most várjuk a konkrétabb információkat az illetékes döntéshozatali szervektől. Szerintem a mostani döntés azt bizonyítja, hogy a kormány felismerte: a nemzetiségi kérdés fontos, megoldásra váró probléma. A kisebbségügyi tanács létrehozásának szándékát tehát biztató gesztusnak tekintjük. Még messze vagyunk követelésünk beteljesülésétől. Mint a szenátor elmondta, az RMDSZ elengedhetetlennek tartja a nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, bár nem ragaszkodik ehhez az elnevezéshez. Az, hogy az RMDSZ elvárásait mennyire elégíti majd ki a most létesülő kisebbségi tanács, attól függ, milyen hatáskört kap majd az intézmény. Korábban már működött egy kisebbségkérdésekkel foglalkozó konzultatív tanács, ám annak semmiféle hatalma és döntési joga nem volt. • Bogdán Tibor KÜLFÖLD Nem kértünk segítséget • Folytatás az 1. oldalról Lapunk érdeklődésére Herman János külügyi szóvivő is megerősítette: Budapest nem kérte Németországtól, hogy járőrhajókat küldjön a Duna magyarországi szakaszára a Szerbia elleni ENSZ-embargó betartásának ellenőrzésére. A Nyugat-európai Unió képviselője néhány hete előzetesen tájékoztatta a Külügyminisztériumot, hogy a szervezet olyan terven dolgozik, amelynek értelmében járőrhajókat küldenének a Duna Szerbiával határos szakaszaira, így hazánkba is. Az nem merült fel, hogy ez katonai jellegű tevékenység lenne. Az akciónak mindössze az a célja, hogy segítséget nyújtson a szankciók betartásának hatékony ellenőrzéséhez, mondta Herman János. A külügyi bizottságot március elején tájékoztatta a Külügyminisztérium a Nyugat-európai Unió javaslatáról. A képviselők nem emeltek kifogást az ellen, hogy a kormány hozzájáruljon annak elfogadásához — mondta el a Magyar Hírlapnak Sándorffy György MDF-es képviselő. Hozzátette: az akció nem katonai célokat szolgál, a képviselők véleménye szerint nem szükséges külön meghatalmazást adni a kormánynak. A blokád betartatásához a határőrség sem kérte a német határrendőrség segítségét—jelentette ki a BM Határőrség helyettes szóvivője. Kőműves József elmondta, hogy a Duna magyarországi szakaszán a szállítási korlátozások miatt eddig semmilyen atrocitás nem történt, így feladataikat saját technikai eszközeikkel is el tudják látni. •K. K. — L. K.-M.Cs. 1993. március 26., péntek Chirac megbékélt a társbérlettel Kiküldött tudósítónk jelenti Párizsból Jacques Chirac bejelentette a leendő francia kormány igényét a NATO--n belüli új felelősség megosztásra. A Le Figaro csütörtöki számában megjelent egész oldalas interjúban az RPR vezetője állást foglalt, akárcsak Giscard d’Estaing a Le Monde csütörtökön utcára került, péntekre dátumozott önálló cikkében, a francia—német gazdasági együttműködés megerősítése mellett. Míg Chirac inkább a cselekvési program elveit fejtette ki, addig az UDF első embere már konkrét parlamenti munkatervet vázolt fel. Chirac visszafogottan, de megismételte, hogy Mitterrand elnöknek le kellene vonnia a következtetéseket a választásokból, mert a szocialista párt veresége az övé is. Kijelentette viszont: „Nem az én dolgom, és másé sem, hogy előírjam Francois Mitterrandnak, hogyan viselkedjék.” Az interjú egymás helyén ugyanakkor leszögezte: „A társbérlet nem azt jelenti, hogy meg kell osztani a hatalmat a szocializmussal, amely a végét járja, hanem azt, hogy az új többség maradéktalanul gyakorolja felelősségét.” A Giscard-cikk már ki sem tért a köztársasági elnök maradásának vagy lemondatásának témájára. Maga Mitterrand a szerdai, utolsó minisztertanácsi ülésen bejelentette, hogy marad, és ő lesz a szociálisügyi vívmányok utolsó védőbástyája. Elismerte, hogy a vereségben szerepet játszott: a szocialista párt nem vonta le a következtetéseket a berlini fal leomlásából (és a szocialista utópia eltűnéséből — teszi hozzá a köztársasági elnök gondolatmenetét megelőlegezve a Nouvel Observateur főszerkesztője a hetilap legújabb számában). A Figaró-interjúban Chirac bejelentette azt is, hogy nem fognak megelégedni a nulla növekedéssel, és kilátásba helyezte a gazdaság élénkítését, költségvetési, monetáris és adóhatósági eszközökkel. Új szociális paktumot és a bérköltségek csökkentését helyezte kilátásba. Nem zárkózott el a Mitterrand által felvetett alkotmányreform elől, de „a bölcsesség azt diktálja, hogy erre ne az elnökválasztást megelőző kényes társbérleti időszakban” kerüljön sor. Vagyis Chirac — végül is — megbékélt a társbérlettel. Giscard d’Estaing az új parlament tavaszi ülésszakának feladataként jelölte meg az azonnali gazdaságélénkítő intézkedések bevezetését: a lakásépítési segélyprogram, az infrastrukturális beruházások gyorsítása, rendkívüli segély a vállalatoknak a munkahelyteremtéshez, a bérköltségek csökkentése, a teljes képzési alap szétosztása a régiók között. Szeptembertől kezdve kellene a nemzetgyűlésnek a költségvetéssel foglalkoznia. Továbbá: a monetáris szigor enyhítésével, a kamatlábak csökkentésével, az adórendszer egyszerűsítésével, az egyenesági örökösödés könnyítésével. A munkatervben szerepel még a Banque de France függetlenségéről (német mintára), a decentralizálásról, a legfelső bíróság reformjáról szóló törvények tervezetének vitája. A bevándorlóknak a szélsőjobb által meglovagolt valós társadalmi problémáját rendezendő pedig az állampolgársági kódex reformját is szükségesnek tartja. Egyik programból sem derül ki, hogyan kívánnák összeegyeztetni az „erős frank” fenntartásának ígért politikáját a szigor enyhítésével. • Szalay Hanna Klaus beszámolt bonni látogatásáról Prága „nullamegoldást” akar? Prágai tudósítónktól kártalanítást kellene kapnia mindazoknak a cseh polgároknak, akik az 1939—1945-ös fasiszta rendszer áldozatai voltak — nyilatkozta tegnap a cseh parlamentben Václav Klaus miniszterelnök. A kormányfő lényegében elmagyarázta azt a javaslatát, amelyet még a hét elején Bonnban tett Kohl német kancellárnak. Klaus hozzátette: nyilvánvaló, hogy Csehország késve lép fel igényével, hiszen Németország ma belső gondokkal küzd, nem úgy, mint néhány éve, amikor a lengyelek hasonló kérelmét megoldották. Klaus szerint a német kancellár figyelemre méltónak találta az ötletet, Prágában viszont külföldi megfigyelők ezt az elképzelést azzal hozzák összefüggésbe, hogy Csehországot egyre jobban szorítja a lassacskán dagadozó szudétanémet ügy. Klaus is elismerte, hogy a háborút követő kitelepítések Németországban, különösen pedig a Csehország számára rendkívül fontos Bajorországban fontos belpolitikai problémát jelentenek. S miután a háború utáni idők egyik máig is legvitatottabb döntésében, a Benes elnök által hozott kollektív bűnösségre vonatkozó dekrétumban meglehetősen jogsértő módon léptek fel a németekkel szemben, érezhető, hogy Prága nem odázhatja el e kérdés végső tisztázását. Az eset nehézségét azonban az okozza, hogy az akkori mintegy hárommilliós csehországi németség kitoloncolását követően hátramaradt vagyont elosztották, és annak visszaadása eredeti tulajdonosainak vagy örököseiknek ma szóba sem jöhet. Ebbe bármely cseh kormány azonnal belebukna. Lehet, hogy ez motiválta a most fogant prágai tervet, és a külföldi megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy cseh részről hamarosan sajátos „nullamegoldást”javasolnak: cserébe a fasiszta áldozatok kártalanításának leállításáért, álljanak el a szudétanémetek hasonló igényeitől. • Nyárádi Péter Németország a legnagyobb beruházó Prágai tudósítónktól A cseh kereskedelmi és ipari miniszter, Vladimír Dlouhy szerint, 1989 novemberétől 1992 végéig Csehországba összesen 2,18 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett. A miniszter szerint Csehországban a szomszédos Németország beruházásai a legnagyobbak, összesen a teljes összeg 39,9 százalékát teszik ki. Második helyen az Egyesült Államok áll 21,1 százalékkal, ezt követi Franciaország 14,6-del, majd Ausztria 6,6, és Belgium 5,8 a sorrend. A cseh miniszter, elismerte, hogy ezzel Csehország a második—harmadik helyet osztja Lengyelországgal a volt kommunista országok közt. Véleménye szerint a térségbeli konkurenseket Prága reálisan 1994-ben, vagy azt követően előzheti meg. Dlouhy miniszter azt is kifejtette, hogy Csehország — Szlovákiával ellentétben — nem kívánja adókedvezményekkel serkenteni a külföldi beruházásokat. Ennél jobb módszert ha átlátható információkat, naprakész beruházási lehetőségeket,tárnak a külföldi partnerek elé.1 * 1 A miniszter nyilatkozata arra utal, hogy Prága versenytársaknak tekinti a térségbeli államokat, és ez egyik magyarázata lehet annak, hogy vonakodva fogadja a szorosabb regionális együttműködési formák kialakítására irányuló javaslatokat • Ny. P. Az alapszerződésről tárgyal Jelcin és Meciar Pozsonyi tudósítónktól A gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló szerződést írtak alá a Meciar miniszterelnök vezette szlovák kormányküldöttség és Csernomirgyin orosz kormányfő tegnapi megbeszélései alkalmával. A szlovák delegáció tárgyalásai a válságos oroszországi belpolitikai helyzet ellenére rendben zajlanak, közölte a rádió moszkvai tudósítója. Meciar és Jelcin eszmecseréjének egyik fő témája az orosz— szlovák alapszerződés előkészítése lesz. A küldöttségnek tagja a két legnagyobb szlovákiai fegyvergyár igazgatója is. Közben Pozsonyban folytatódott a parlament ülése. A szerdai, Bőssel kapcsolatos határozat mellett, amelynek szövegét szinte valamennyi napilap teljes terjedelemben közölte, a közvélemény figyelme elsősorban a nyugdíjemelésről és a képviselők fizetésének emeléséről szóló törvényre összpontosult. Az érvényes jogszabályok szerint a kormány a nyugdíjakat 10 százalékos ár-, illetve 5 százalékos bérszínvonal-emelkedés esetén köteles arányosan emelni. A költségvetési források szűkössége miatt azonban ennek a kötelezettségének nem tudott eleget tenni. Az ellenzékkel folytatott hosszas vita után végül kompromisszumos megoldás született, ám az emelés mértéke személyenként így is csak mintegy 100 koronát tesz ki. Mivel a kormány a tanári fizetések emelésére tett ígéretét sem tudta teljesíteni, sőt, további megszorító intézkedéseket írt elő az iskolák számára, érthető a felindulás a képviselői fizetések javasolt emelése miatt. "S. E. Izetbegovic aláírta a béketervet Újvidéki tudósítónktól Alija Izetbegovic bosnyák elnök és Mate Boban, a boszniai horvátok vezetője tegnap New Yorkban aláírta a boszniai béketervet. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője továbbra sem hajlandó a megegyezés aláírására. Miközben Srebrenicából egyre többen menekülnek el, akár gyalogosan is, mert ott „pánik és éhínség uralkodik, s arat a halál”, a szemben állók egymást vádolják a sebesülteket szállító légihíd megszakítása miatt. Az ENSZ-erőknek a szerbekkel kötött megállapodás alapján szerdán három helikopteren összesen 21 súlyos sebesültet és beteget sikerült elszállítani a bekerített városból Tuzlába, de már az első vállalkozást súlyos incidens zavarta meg. Gránátok csapódtak be a srebrenicai futballpályán, ahol a menekültek gyülekeztek, egy ember meghalt és nyolcan megsebesültek, köztük két kanadai kéksisakos. Morillon tábornok, az ENSZ- erők főparancsnoka emiatt a legerélyesebben tiltakozott a szerbeknél, és találkozót követelt Milosevic elnökkel, hogy ő vegye rá a boszniai szerbeket a tűzszünet betartására. A szerbek felróják az ENSZ-erőknek, hogy bejelentés nélkül állítólag még két helikopter szállt Kelet-Bosznia fölé, s ezek hadianyagot vittek a muzulmánoknak. Eközben New Yorkban váratlan fordulat következett be: Lord Owennek és Cyrus Vance-nek sikerült összehoznia a plenáris ülést a Bosznia-értekezleten. Genf óta ez az első alkalom, hogy a három közösség vezetője egy asztalnál foglal helyet. Az ülést tegnap estére jelezték. A bejelentés előtt a két társelnök öt órán keresztül egyezkedett Izetbegovic bosnyák elnökkel, s utána Cyrus Vance jelentős haladásról számolt be, bár nem részletezte, hogy miben sikerült megállapodni. A plenáris ülés miatt Karadzic sem utazott haza, habár részvételétől már senki sem vár meglepetést. Szerda esti sajtóértekezletén megismételte, hogy csak a szerb nép „létfontosságú érdekeinek” megfelelő megoldást fogad el, és változatlanul kitart a Bosznia-Hercegovinán belüli három konstitutív állam megteremtése mellett. Az amerikai Hercules gépek tegnap hajnalban 33 tonna segélyt juttattak el Srebrenica környékére. A német Transall gépeket még nem vetették be a segélyakcióba. • J. Garai Béla Világhíradó Új hangsúlyok Ukrajnában (MTI) Az orosz politikai válság új hangsúlyt adott az ukrán— amerikai tárgyalásoknak — mondta Warren Christopher amerikai külügyminiszter ukrán kollégájával, Anatolij Zelenkóval folytatott megbeszélései után. Az ukrán miniszter a Reuter hírügynökségnek nyilatkozva kiemelte: ismét felhívta az amerikai vezetők figyelmét arra, hogy jó volna, ha Ukrajnát Oroszországtól és a többi egykori szovjet köztársaságtól elkülönítve kezelné. Egyben sokkal több figyelmet kért országa számára a Clinton-kormányzattól. Japán változtat (MTI) Japán hajlandó arra, hogy másfél évtized után beruházási hitelekben részesítse Vietnamot — közölte Mijadzava Kiicsi kormányfő, aki csütörtökön tárgyalt Vo Van Kiét vietnami miniszterelnökkel. Japán az új típusú kapcsolatok jegyében kész támogatni a vietnami reformokat és közreműködni az infrastruktúra újjáépítésében. Májusban japán küldöttség méri föl majd a szükségleteket a helyszínen. Natanjahu a Likud vezér (MH) Benjamin Natanjahu volt külügyminiszter-helyettes lett a Likud elnöke és miniszterelnökjelöltje, miután a szerdán megejtett előzetes választásokon megszerezte a 150 ezer szavazásra jogosult párttag voksainak 52,1 százalékát. Merénylet Észak-Írországban (MTI) Protestáns szélsőségesek az észak-írországi Castlerockban csütörtökön agyonlőttek négy katolikus munkást, egyet pedig súlyosan megsebesítettek. Az Ulsteri Szabadságharcosok (UFF) nevű szélsőséges szervezethez tartozó merénylők akkor támadták meg a munkásokat, amikor azok egy ház felújításához láttak hozzá. Ketten a helyszínen, ketten pedig a kórházba szállítás után vesztették életüket.