Magyar Hírlap, 1993. április (26. évfolyam, 76-86. szám)

1993-04-01 / 76. szám

Mellékleteink: hétfőn Sport Revü, kedden Heti Patika, szerdán Otthon­ Lakás, csütörtökön Heti Műsorok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik É. Szabó Márta: a gyermekműsorok nem politizálnak. 19. oldal 1993. április 1., csütörtök Demszky: van esély a főváros és a kormány megállapodására. 8. oldal POLITIKAI NAPILAP 24+16 OLDAL­­­ÁRA: 22,50 FORINT Budapesten folytat megbeszéléseket az osztrák államfő Közép-Európa legyen a stabilitás övezete MH-tudósítás________________ Elsősorban a térség stabilitására, a régión belüli együttműködésre fordí­tott figyelmet Thomas Klestil oszt­rák államfő tegnapi budapesti meg­beszélésein. A kitekintést természe­tesen segíti, ha két ország kapcsola­tai szorosak, Klestil udvarias szavai­val: „Talán soha nem voltak jobbak a közös történelem során, mint nap­jainkban.” Ausztria államfőjének hi­vatalba lépése óta ez a második hiva­talos külföldi látogatása. Mivel az osztrák elnökök első útja hagyomá­nyosan Svájcba vezet, a budapesti vizit is jelzi, mennyire fontosnak tartja Ausztria a Magyarországgal kialakított jó viszony ápolását. Thomas Klestil tegnap délelőtt ér­kezett fővárosunkba. Kossuth téri ünnepélyes fogadtatását követően vendéglátójával, Göncz Árpáddal ta­lálkozott, majd plenáris megbeszé­lésre került sor. A két elnök néhány szóban foglalta össze újságíróknak, mit érez lényegesnek a konzultációk­ból. Klestil szerint az államfők talál­kozója, a régió vezető politikusainak rendszeres eszmecseréje hozzájárul a bizalom erősítéséhez. • Folytatása a 3. oldalon Göncz Árpád és Thomas Klestil a közös sajtótájékoztatón FOTÓ: ISZA FERENC A NAP INTERJÚJA Balsai Istvánnal Balsai István igazságügy-mi­nisztertől megtudtuk, hogy a kor­mány várhatóan ma tárgyalja az ügyészségről szóló törvény terve­zetét, illetve az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatot. Ezek célja, hogy az ügyészséget az igazságügy-miniszter irányítása alá rendeljék. Interjúnk az 5. oldalon FOTÓ: HABIK CSABA Sérti a magántitok védelméről szóló alapjogot Alkotmányellenes a vagyonnyilatkozat MH-tudósítás A vagyonnyilatkozat-tételi köte­lezettséget megállapító rendelkezé­seket az Alkotmánybíróság alkot­mányellenesnek ítélte és megsem­misítette — ismertették tegnap az Alkotmánybíróság határozatát, így megsemmisítik az adózás rendjéről szóló törvény vagyonnyilatkozat­­­ tételi kötelezettséget megállapító részeit, valamint azt a kormányha­tározatot, amelyik ennek időpontját határozza meg. Az Alkotmánybíróság szerint az eltitkolt jövedelmek feltárására és adózhatóvá tételére az általános va­gyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem alkalmas. Mégpedig azért, mert a törvényhozó jelentős kivéte­leket állapít meg, mert csak a fo­gyasztással csökkentett jövedelmet méri. Legfőképpen pedig azért nem alkalmas, mert vagyonnyilatkozat a polgárok bevallására épül, vagyis a magánéletbe való további állami beavatkozást jelent. Ennek oka, hogy a vagyonszaporulat megálla­pításának alapja ugyanúgy a beval­lás, mint a jövedelemadó esetén. Vagyis az adóhatóságnak ugyan­úgy ellenőrzéseket kell végeznie, mint a megszerzett jövedelemre vo­natkozó bevallás esetén. Az Alkotmánybíróság szerint a megsemmisített rendelkezések nem felelnek meg az arányosság köve­telményének sem, mert szükségte­lenül korlátozzák az adókötelezett­ségüket pontosan teljesítők alapjo­gait. Emellett azt is megállapítot­ták, hogy a törvényben egymással ellentmondó szabályok vannak, amelyek sértik a jogbiztonság elvét. Az alkotmánybírók szerint az adó­zás rendjéről szóló törvény a jöve­delemadó ellenőrzése, a be nem vallott jövedelmek feltárása és az arányos közterherviselés érdekében korlátozza a magántitokhoz való alapjogot. A határozat rámutat: a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jognak meghatá­rozott módon való korlátozása aránytalan beavatkozást jelent az alapvető jogokba, s ezért alkot­mányellenes. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza: az eltitkolt jövedel­mek feltárására más olyan eszkö­zök alkalmazhatók, amelyek nem korlátozzák az alapjogok tartalmát. Az indoklás arra is kitér: nem­zetközi adatok azt igazolják, hogy a fejlett adókultúrájú országokban jövedelemadó-ellenőrzési célra va­gyonnyilatkozatot nem alkalmaz­nak. A vagyonbevallás ugyanis ezekben az országokban vagyon­adó megállapítására szolgál. Az adóhatóság további adminisztratív eszközökkel csak akkor élhet, ha alapos a gyanú arra, hogy eltitkolta jövedelmét az adózó. •V. I. Bártfai Bélával, a PM helyettes államtitkárával interjúnk a 13. oldalon Szombaton újra: Vasárnapi Magazin! MAGYAROK CSODAORSZÁGBAN Szt­ári Illává !10­! Az infláció 20—25 százalék között lesz 1993-ban? MH-információ Az idei infláció 20-21 százalék közé eshet — jelentette ki tegnap egy privatizációs konferencián az il­letékes államtitkár, Pongrácz Tibor, aki néhány hete még a Pénzügymi­nisztérium második embere volt. Vajon hivatalosan is megváltozott a kormány prognózisa, vagy Pongrácz magánbecsléséről van szó? — A kormány inflációs prognó­zisán még nem módosítottunk — fe­lelte érdeklődésünkre Kovács Ál­mos, a PM helyettes államtitkára, de lehet, hogy Pongrácz Tibornak igaza lesz. Amikor tavaly év végén a kor­mány 14-17 százalékos inflációt programozott, még nem volt érzé­kelhető az élelmiszerárak év végi el­lutása. Ennek és más egyéb ténye­zők hatására az idei évre áthúzódó inflációs hatás 2 százalékkal maga­sabb a vártnál. Ha ehhez hozzá­vesszük a januári 6,8 százalékos és a februári 1,7 százalékos havi áremel­kedést, akkor valószínűsíthető a teg­nap elhangzott szám. Ugyanakkor én még bízom abban — tette hozzá Kovács Álmos —, hogy a gazdasági folyamatokat, így az inflációt is meghatározza a kemény jövedelem­­korlát és az erős termelői verseny. Ez utóbbi befolyásolja a termelői árakat, amelyeknek egyik tipikus példája a tej-, illetve a hústermékek árcsökkenése. Az idei fogyasztói ár­emelkedést azért nem szeretném megjósolni, mert közismert, hogy az inflációs várakozások nemcsak az árakat, hanem a béreket is alakítják. Minimum 20 százalékos idei inf­lációra kell készülnünk, ami akár 25 százalékos is lehet — állítja Petsch­­nig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa. Pongrácz tegnapi ki­jelentését azzal magyarázta az is­mert közgazdász, hogy ha a január —februári inflációhoz hozzászámít­juk a kormányprognózisban rözített március—december havi inflációs ütemet, akkor jön ki a 21 százalék. Az élelmiszerárak azonban nem „tudják”, hogy a kormány szerint márciusban 0,9 százalékos, a többi hónapban pedig 0,6 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedésre kerülhet sor. Annál is inkább, mert tavaly csak 2 hónapban, júliusban és augusztusban sikerült 1 százalék alatt tartani a havi áremelkedési üte­met, így Petschnig Mária Zita sze­rint 1993-ban az infláció üteme in­kább 25 százalék lesz, mint 20. •E. P. A privatizációs konferenciáról tudósításunk a 13. oldalon Megnyugvással fogadták a francia kormány összetételét Balladur takarékosságra szólít fel Kiküldött tudósítónk jelenti Párizsból_______­_________■ Meghaladta a munkanélküliség Franciaországban a hárommilliós határt (ez az aktív népesség 10,6 százaléka) — ez a hír várta tegnap délelőtt a Balladur-kormány tagjait, amikor első, nem hivatalos megbe­szélésükre jöttek össze a Matignon palotában. Edouard Balladur, aki hétfőn este kapta meg a kormány­alakítási megbízatást, és kedden es­te már előállította a kormánylistát, szerdán nyomban a teendők köze­pébe vágott: az állami költségvetés 20 milliárd frankos csökkentésének kidolgozására (a tényleges hiány több mint 300 milliárd frank) szólí­totta fel Nicolas Sarkozy költségve­tésügyi minisztert, aki a France-In­­fo hírrádiónak a tanácskozásról be­számolva, közöl­te: a miniszterelnök a takarékosság szellemében fogant magatartási normák követésére kér­te fel a minisztereket, akiktől csa­patszellemet vár el. Az állami számvevőszék fő­ügyészét arra kérte fel Balladur, hogy május vége előtt terjesszen elő jelentést a francia gazdaság és a szociális ügyek állapotáról. Ennek alapján kívánja meghatározni a távlati teendőket. Addig is a leg­égetőbb problémák megoldásának előkészítésére az illetékes minisz­tereket tegnap arra utasította, hogy térképezzék fel a foglalkoztatás helyzetét és a szociális támogatá­sok rendszerét (a francia társada­lombiztosítási és munkanélküliségi segély kasszája 60 milliárd frankos hiányt mutat). A takarékosság szellemében, de inkább bizalomgerjesztő szándék­kal Balladur felszólította a kor­mány tagjait, hogy mellőzzék a szolgálati kocsik cseréjét, tíz száza­lékkal csökkentsék minisztériumaik költségvetését. Előirányzatai sze­rint húsz százalékkal kell mérsékel­ni a miniszterelnökség reprezentá­ciós kiadásait, és harminc százalék­kal a kormánytagok utazási költ­ségkeretét, ami több kormány­gép eladását vonja maga után. • Folytatása a 2. oldalon Újabb EK-nyomás Pozsonyra Bős miatt MH-információ Miután a szlovák kormány ked­den mégsem foglalkozott konkrétan a bősi vitával kapcsolatban a Hágai Nemzetközi Bírósághoz küldendő magyar—szlovák közös keresettel, Magyarország és az EK Bizottsága ismét ahhoz a nyomásgyakorláshoz folyamodott, amelyet már két héttel korábban is bevetett: az EK levél­ben szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, hogy április 7-én, Brüsszelben írják alá az úgyneve­zett hágai alávetési nyilatkozatot, és Magyarország a felhívásra igennel válaszolt. Ezúttal magasabb szinten hajtották végre a diplomáciai manő­vert, mert maga az EK „külügymi­nisztere”, Hans van den Broek kérte Pozsonyt és Prágát az aláírásra. Mint Tatár Györgytől, a Külügy­minisztérium Bőssel foglalkozó mi­niszteri biztosától megtudtuk, Van den Broek múlt pénteken javasolta a magyar külügyminisztériumnak, hogy április 7-én legyen az aláírása annak a megállapodásnak, amely szerint Magyarország és Szlovákia a Hágai Nemzetközi Bíróság elé vi­szi a bősi erőmű miatti vitáját. A le­vélre Jeszenszky Géza külügymi­niszter távollétében tegnap Marto­­nyi János államtitkár válaszolt. Martonyi válasza elfogadta az EK ajánlatát, egyben jelezte, hogy a magyar fél nem kapott megerősítést Pozsonytól, jóllehet az utóbbi na­pokban a szlovák felvetések túlnyo­mó többségét (egy kivételével min­det) elfogadta. • Folytatása a 3. oldalon Per a Pénzügyminisztérium ellen MH-információ Keresetet adott be a Pénzügymi­nisztérium ellen Mónus Bertalan, a Gávavencsellői Takarékszövetke­zet Hitelezői Érdekvédelmi Egye­sületének elnöke a Szabolcs-Szat­­már-Bereg Megyei Bíróságon. A betétes azért perli a Pénzügymi­nisztériumot, mivel nem kapta meg a csődbe jutott és felszámolás alatt álló takarékszövetkezetnél érték­jegyben elhelyezett betétje ellenér­tékét. A minisztériumnál egyelőre úgy tekintik, hogy csak a könyves­­betét-tulajdonosokat kártalanítják a takarékbetétek állami garanciája alapján. Nemrégiben Bánfi Tamás, a Bu­dapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem tanszékvezetője érvelt amellett, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint takarékbetét­szerződésnek kell tekinteni a gáva­vencsellői takarékszövetkezet érték­jegyét és pénztárjegyét is. Lapunk­ban foglalkoztunk azzal is, hogy a korábban csődbe jutott Ingatlan­­bank letétijegy-tulajdonosait kárpó­tolták egy előrehozott, önkéntes be­tétvédelmi alappal, de erre Gáva­­vencsellő esetében nem került sor. Szakértők egyébként úgy látják, hogy jók a keresetet benyújtók esé­lyei a pernyerésre. A törvényi sza­bályozás ugyanis pontatlan, illetve takarékbetét-szerződésnek minősül az is, ha nem betétkönyvet, hanem másféle okmányt ad a pénzintézet az elfogadott pénz ellenében. • Papp Emília Mádl saját álláspontot alakít ki A miniszter garanciát vállalt arra, hogy a dokumentumok áttanulmányozása után, akár a tárca véleményétől is függet­len, saját álláspontot fog kiala­kítani a Művelődési és Sza­badművészeti Alapítvánnyal kapcsolatban. 3. oldal Mindenki globalista A globalizmus zajló valóság, világgá fűz össze a legtöbb ak­tivitás és találmány — írja Konrád György. 7. oldal Püspökhatvan keresztény gondolkodású iskolaigazgatót akar? Az iskolának igazgatót válasz­tott az önkormányzati képvi­selő-testület. A nemrég meg­tartott falugyűlésen azonban váratlanul új irányt vett a dol­gok menete... 11. oldal Komár: meg kell állítani a visszaesést „A kelet-európai gazdasági válság mélyebb és hosszabb, mint amire számítottam.” 12. oldal A magyar konfekcióipar újraéledhet? A PHARE segítségével kitörni a bérmunkából. 15. oldal Görögország győzött a Népstadionban Labdarúgó-világbajnoki selejtezőn a Népstadionban a magyar válogatott 1-0-ra kikapott Görög­országtól. Képünkön Kiprichet három görög védő igyekszik szerelni. Tudósításunk a 24. oldalon FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT

Next