Magyar Hírlap, 1993. május (26. évfolyam, 112-124. szám)

1993-05-15 / 112. szám

2 MAGYAR HÍRLAP A bosnyák külügyminiszter élesen támadja a nyugati politikát Az össz-szerb gyűlés elfogadta a béketervet Reuter------------­----------------- A szerb radikálisok kivonulá­sával kezdődött tegnap az össz­­szerb gyűlés Belgrádban. A Slo­bodan Milosevic szerb elnök által kezdeményezett megbeszélés cél­ja: rávenni a boszniai szerbeket, hogy fogadják el a Vance­ Owen-béketervet. A belgrádi ülé­sen részt vettek Kis-Jugoszlávia, Szerbia és Montenegró parla­mentjeinek küldöttségei, valamint megfigyelőként a boszniai és a horvátországi szerbek képviselői. A Vojislav Seselj vajda által ve­zetett radikálisok — akik mindig is ellenezték a béketervet — azt követően hagyták el a tanácsko­zást, hogy leszavazták egyik ja­vaslatukat. Seselj már a gyűlés kezdete előtt kijelentette: „nem engedjük, hogy ezen a megbeszé­lésen levágják boszniai testvére­ink karját és lábát, és aláírassák velük a kapitulációt.” A radikálisok kivonulását kö­vetően az össz-szerb tanácskozás résztvevői egyhangúlag elfogad­ták azt a nyilatkozatot, amely tá­mogatja a Vance-Owen-béke­­tervet és azt a boszniai béke meg­teremtésének egyetlen lehetséges útjaként jellemzi. Boszniában közben megtették az előkészületeket a népszavazás­ra. A szervezők azonban azzal sincsenek tisztában, hányan jogo­sultak a szavazásra. A boszniai szerb rádió és televízió kampány­műsorai arra hívják fel a figyel­met, hogy a béketervet már eluta­sította a paléi parlament és hason­ló választ várnak a szombati és vasárnapi referendumtól is. Boszniában az előkészületek mellett a harcok is folytatódtak tegnap. A szarajevói rádió szerint a Brcko várost védő muzulmánok már nem képesek sokáig ellenáll­ni az erős szerb offenzívának. Az észak-boszniai város stratégiai pontnak számít azon az úton, amelyik összeköti a kelet- és nyu­gat-boszniai szerb területeket. A hírt az ENSZ egyik szóvivője is megerősítette. A jelentés szerint a szerb támadás súlyos megsértése a múlt szombaton aláírt tűzszü­netnek. A világszervezet megfi­gyelői harcokat jeleztek Mostar­ból is, a horvátok és a muzulmá­nok között. Hozzátették viszont,­­hogy az összecsapások enyhéb­bek, mint az elmúlt napokban. Horvátország visszautasítja azt a vádat, hogy felelős a hor­­vát—muzulmán harcok miatt. Ezt Franjo Tudjman horvát elnök jelentette ki azon a megbeszélé­sen, amelyet Klaus Kinkellel folytatott. A német külügymi­niszter — aki az Európai Közös­ség tagállamainak képviselője­ként látogatott Zágrábba — fi­gyelmeztette vendéglátóját: amennyiben nem szüntetik meg a muzulmánok elleni támadásokat, a Nyugat megvonja támogatását Horvátországtól. Olaszországban készültségi ál­lapotot vezettek be a légitámasz­pontokon, mivel esetleges szerb gerillatámadástól tartanak. Az in­tézkedésre azt követően került sor, hogy Seselj vajda kijelentet­te: Jugoszlávia képes csapást mérni minden olyan országra, amely felajánlja területét a Bosz­nia elleni esetleges támadások tá­maszpontjául. Madridi tudósítónktól Pénteken temették Madridban a boszniai spanyol kontingens el­ső halottját, Arturo Munoz Cas­tellanos hadnagyot, aki egy hor­vát gránáttal sebesült meg a hét elején Mostarban. Súlyos állapot­ban, repülővel szállították egy madridi kórházba, ahol a sürgős beavatkozás ellenére sem élte túl sebesülését. Spanyolország az eset miatt tiltakozó jegyzéket intézett a hor­vát kormányhoz. Felipe Gonzá­­lez, a spanyol kormány feje, miu­tán a ravatalozóban részvétét nyilvánította a gyászoló család­nak, kijelentette: „felelős vagyok a csapatok elküldéséért, így vál­lalnom kell a felelősséget a kö­vetkezményekért is.” Javer Solana külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eset nem befolyásolja a spa­nyol csapatok boszniai misszió­ján__________________________ •M. K. Hírügynökségek jelentéseiből „A katonai hírszerzés adatai szerint egyértelműen kizárható, hogy Szerbia SS–22-es vagy Scud rakétákkal rendelkezne, és ezzel fenyegethetne olasz terüle­teket. A szerb hadihajók vagy re­pülőgépek esetleges fenyegetése ellenőrzés alatt tartható és meg­előzhető” — jelentette ki Fabio Fabbri. Az olasz védelmi minisz­ter a parlament külügyi és védel­mi állandó bizottságok összevont ülésén közölte, hogy a légvéde­lem, a radarfigyelés és a NATO Olaszországban állomásozó teljes hadereje készenléti állapotba ke­rült az Adriai-tengeren és a par­tok mentén. A miniszter egyúttal megerősítette, hogy nincsenek hadrendben Patriot rakétaelhárító rakéták olasz támaszpontokon. „Ezekre nincs is szükség” — állí­totta. Megerősítették viszont a terrorakciók megelőzésére szol­gáló biztonsági szolgálatot. Lord Owen, a Jugoszlávia­­konferencia társelnöke szomba­ton Moszkába érkezik — jelen­tette az orosz tévé. Az orosz fővá­rosba várják a másik társelnököt, Stoltenberget is. A két diplomata délután ül tárgyalóasztalhoz And­rej Kozirjevvel, hogy a délszláv válság rendezésére irányuló nem­zetközi lépésekről, valamint a Vance­ Owen-féle javaslat kilá­tásairól cseréljen véleményt. ■ : ■ A Zenica melletti menekülttáborban muzulmán nő eteti a gyerekét FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Egy szerbért száz ENSZ-katonát Szabadkai tudósításunk Sinisa Vucinic, a Szerb Sóly­mok vezére és a Szerb Royalista Mozgalom elnöke belgrádi sajtó­­értekezletén pártja politikai prog­ramját és terveit ismertetve beje­lentette, hogy amennyiben a nemzetközi csapatok támadást intéznek a boszniai szerbek ellen, akkor hozzálátnak az ENSZ-csa­­patokban szolgáló katonák likvi­dálásához. Vucinic az ENSZ erő­it megszállóknak nevezte, és azt is elmondta, miként lépnek fel el­lenük: a Szerb Sólymok minden elesett szerb katonáért száz kék­sisakost tesznek el láb alól. Pártjának célkitűzése az állam által megkárosított valutabetéte­sek mozgósítása is. Május végé­re tervezik a bankok blokádját, s ha azok nem fizetnek, akkor „a gazdag zsidók és kommunisták javait fogjuk eltulajdonítani”. A pártelnök tudatosan vállalja a terrorista szervezetté való átala­kulást. A belgrádi kerületi ügyészség a rendőri szervekhez fordult a bűncselekményre való felhívás ügyében, ugyanis nem ez az első eset, hogy fenyegető kijelentése­ket tesznek: pár héttel ezelőtt a Szerbiában élő kis számú zsidó­ságot hibáztatták a bankrendszer összeomlásáért. Amennyiben a nemzeti, faji, vallási gyűlölet szítása és az alkotmányos rend veszélyeztetésének ténye beiga­zolódik, azonnali hatállyal betilt­hatják a politikai szervezetet, s a büntető törvénykönyv 134. sza­kasza értelmében öt évet megha­ladó börtönbüntetést szabhatnak ki vezetőire. • Garai László Ion Iliescu elnök a volt Jugoszláviában tájékozódik Bukaresti tudósítónktól______ Öt nap alatt hat államfővel ta­lálkozik Iliescu román elnök a volt Jugoszlávia több egykori tag­országában zajló látogatássoroza­ta alkalmával. Amint Traian Che­­beleu elnöki szóvivő közölte, tá­jékozódásról és tanácskozásról van szó, aminek során a román partner mindenekelőtt a konflik­tusban érdekelt felek álláspontjá­ra kíváncsi, továbbá megvizsgál­ja, miként járulhat hozzá a békés rendezéshez. Elutazása előtt Ilies­cu elnök elmondta, nincs szó ar­ról, hogy Románia át akarná ven­ni a béketárgyalásokat kezdemé­nyező nemzetközi fórumok he­lyét, ám szomszédos országként maga is érdekelt a politikai meg­oldásban. Korábban telefonbe­szélgetés keretében tájékoztatta körútja céljairól Micotakisz gö­rög és Demirel török miniszterel­nököt. A körút első állomása Ljubljana volt. A szlovén fővá­rosba pénteken érkezett meg a bukaresti vezető politikus, és nyomban kétórás megbeszélést folytatott Milan Kucan szlovén kollégájával. Ugyancsak itt ül tár­gyalóasztalhoz Bosznia-Hercego­vina elnökével, Izetbegoviccsal is, Horvátországban pedig Tudj­man elnök lesz a tárgyalópartne­re. Hazatérőben megszakítja útját Belgrádban, itt Cosic jugoszláv államfővel, valamint Szerbia és Montenegró elnökével, Milose­­viccsel és Bulatoviccsal tekinti át a délszláv helyzetet. •B.T. KÜLFÖLD A palesztinok miniállamot akarnak Tel Aviv-i tudósítónktól Teljes kudarccal végződött a washingtoni béketárgyalá­sok kilencedik fordulója. Nincs közös közlemény, nem fogadtak el irányvonalakat a további tárgyalásokra nézve és nem írtak alá közös szán­déknyilatkozatot. Palesztin elutasítás miatt hiábavalóak voltak azok az amerikai erőfe­szítések is, hogy legalább egy átmeneti megoldást fogadja­nak el. A palesztin küldöttség élesen bírálta az amerikai álláspontot, és azt állította, hogy Washing­ton csak az utolsó pillanatban avatkozott be cselekvőleg, ami­kor „már minden veszve volt”. Az arab küldöttségek nem vol­tak hajlandók már most kitűzni a tárgyalások folytatásának dá­tumát, mivel ezt további enged­ményekhez kötik. A Haarec diplomáciai tudósí­tója jeruzsálemi forrásokat idéz, akik szerint Izrael további en­gedményeket lesz kénytelen tenni a megszállt területek la­kosságának, különben a palesz­tin tárgyaló küldöttség nem je­lenik meg a június 7-ére terve­zett tizedik fordulón. A források — akik alatt többnyire a külügyminissztéri­­um körei értendők — azt állít­ják, hogy a tárgyalások kudar­cának oka a palesztin lakosság nehéz helyzete, ami egyenes következménye a huzamos zár­latnak. Az engedmények alatt tehát a zárlat feloldását kell ér­teni, Izrael ezt csak abban az esetben teszi meg, ha az arab terror jelentős mértékben csök­ken. Az amerikai fél érzékenyen reagált a tárgyalások sikertelen­ségére. Jeruzsálemben a palesz­tin küldöttség viselkedését Washington „arculcsapásának” tekintik. Eljakim Rubinstein izraeli küldöttségvezető szerint azon bukott el a dolog, hogy „a pa­lesztinok eleve egy miniállamot akarnak” (nem autonómiát), és ebbe Izrael nem egyezik bele. ’ Naftali Kraus Import építőmunkások (MH) Sok tízezer arab építő­munkás távolléte szinte megbé­nította az izraeli építőipart, ami már érezteti hatását a drágasági index alakulásában is. Ezért a kormány tegnap elhatározta, hogy engedélyezi további négy­ezer külföldi építőmunkás „be­hozatalát”. Lehet, hogy a kon­tingensben magyar, lengyel és jugoszláv építőmunkások is jön­nek, olyanok, akik ismerik a nyugati típusú építési technikát. A KNDK mégsem mondja fel a szerződést? (MTI) Észak-Korea hamarosan újból tárgyalni kezd a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség­gel atomlétesítményeinek ellen­őrzéséről — közölte a KNDK ENSZ-küldöttségének helyettes vezetője. Ho Dzsong kifejtette, hogy országa már e hónap ele­jén jelezte, hogy szeretne meg­oldást találni az „atomvitára” és kész magas szintű tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal és a nemzetközi atomenergia­ügynökség illetékeseivel. A vörös khmerek egységkormányt akarnak (MTI) A vörös khmerek szerint nemzeti egységkormány létre­hozásával lenne elkerülhető a polgárháború kiújulása Kambo­dzsában. Vezetőjük, Khieu Samphan pénteken nyilatkozatot tett közzé Bangkokban, amely­ben támogatásáról biztosította Norodom Szihanuk ideiglenes kambodzsai államfő, volt ural­kodó azonos értelmű javaslatát. Moszkvai kiadatási kérelem Azerbajdzsánhoz (ITAR-TASZSZ) A moszkvai kormány azzal a kéréssel for­dult az azerbajdzsán vezetés­hez, hogy adjon át az orosz igazságszolgáltatásnak öt halál­ra és egy hosszú börtönbünte­tésre ítélt orosz katonát. A vád­lottak Karabahban az örmények oldalán harcoltak, és állítólag mintegy 30 azeri katonát öltek meg. Új amerikai nagykövet Zágrábban (MTI) Bill Clinton amerikai el­nök Peter Galbraith-ot, a szená­tus külügyi bizottságának ma­gas rangú tisztségviselőjét ne­vezte ki az Egyesült Államok horvátországi nagykövetévé. Galbraith volt a szerzője a nagy visszhangot keltett tavalyi sze­nátusi jelentésnek a Bosznia- Hercegovinában folyó etnikai tisztogatásokról. A nemzetközi kapcsolatok és a közgazdaság­­tan egykori professzora, a De­mokrata Pártot is vezette Ver­mont államban. Cseh—orosz hírszerzési tárgyalások (MTI) Jevgenyij Primakovnak, az orosz hírszerzés vezetőjének prágai megbeszélései során a cseh és az orosz hírszerzés meg­állapodott egymással a kommu­nikációt érintő bizonyos lépé­sekben, s megvitatták a két szol­gálat bizonyos mértékű együtt­működését is. Ezt Jan Subert cseh belügyi szóvivő közölte pénteken. Világhíradó A csúcs is Jelcint erősíti Moszkvai tudósítónktól Gazdasági unió alakítására vo­natkozó deklarációt írtak alá pén­teken Moszkvában a Független Államok Közösségének tagorszá­gai. Aláírta a korábban gyakran vonakodó Ukrajna is, míg Türk­menisztán időt kért, mert — mint képviselője mondta — nem tud­ták áttanulmányozni a dokumen­tumot. Jelcin áttörésként értékelte az eseményt, míg az ukrán állam­fő igyekezett lehűteni a lelkese­dést. „Maradjunk a realitásoknál, és tekintsük a deklarációt annak, ami: szándéknyilatkozatnak.” Egyetértettek abban, hogy a FÁK afféle gazdasági bíróságának az elnöke a belorusz Leonyid Dasuk legyen, aki eddig köztársasága igazságügy-minisztere volt. Megnyitóbeszédében a ven­déglátó, Borisz Jelcin úgy fogal­mazott, hogy a találkozó feladata: tettekkel, azaz szerződésekkel erősítse meg az államok integrá­ciós törekvését. Az oroszok első lépésként vámuniót akarnak, nagyjából hasonló árképzési poli­tika kialakítása mellett. Jelcin azt javasolta, hogy már júliusban ala­kuljon meg a FÁK államközi bankja. Jelcin nemcsak gazdasá­gi, de külpolitikai és katonai téren is a mainál sokkal szorosabb együttműködést akar. Ez utóbbi­ról azonban most az álláspontok eltérő volta miatt az államfők nem tárgyaltak, csupán meghall­gatták a stratégiai erők főparancs­nokának, Saposnyikov marsall­nak a beszámolóját. Jelcin igyekezett megnyugtat­ni a résztvevőket, hogy Moszkva nem akarja ráerőszakolni akaratát senkire, az érdekében álló gazda­sági uniót csak a többiek érde­keltsége alapján tudja elképzelni. A csúcstalálkozó előtt Moszk­vában olyan vélemény alakult ki, hogy az első szakaszban Oroszor­szág, Belorusszia és Kazahsztán alkothatná ennek az uniónak a magját, ám a szoros katonai szö­vetséget még Belorusszia is ellen­zi. Az orosz államfő azonban mindenkinek feladta­­a leckét, amikor közölte, hogy „a gazdasá­gi unió értelmetlen egyeztetett, közös reformstratégia nélkül, a gazdaságpolitika szoros koordi­nációja nélkül. Oroszország kész valutauniót létrehozni, mint a gazdasági unió szerves részét”. A FÁK-csúcstalálkozó nyitó­beszéde alapján megerősödni lát­szik az a korábban csak óvatosan hangoztatott vélemény, hogy Jel­cin ezt a találkozót saját pozíciói­nak a megerősítésére kívánja fel­használni, azt akarja demonstrál­ni, hogy a volt szovjet köztársasá­gokból lett államok igenis hall­gatnak, nem más, hanem éppen az ő szavára. • Izbéki Gábor 1993. május 15., szombat Az elnök álláspontja változott a délszláv válsággal kapcsolatban Clinton: a cél a harcok befejezése Washingtoni tudósítónktól Bosznia-Hercegovina takarék­lángra került az USA-ban és Clinton elnök pillanatnyilag a ka­tonai akciónál „kevésbé draszti­kus” megoldásokat fontolgat. Az elnök azt mondta a Washington Postnak, hogy az európai szövet­ségesek vonakodása kényszeríti a korábban elvetett megoldások új­­ravizsgálására, például: amerikai csapatok küldése a nemzetközi békeerőkbe. Az ő és Warren Christopher külügyminiszter dip­lomáciai erőfeszítései csak annyit eredményeztek, hogy az európai szövetségesek hajlandók voltak nem kihajítani javaslatait, hanem „ha minden más megbukik”, ak­kor újra fontolóra veszik a bos­­nyákok elleni fegyverembargó feloldását és a korlátozott, sebészi bombázásokat. A légi bevetések Clinton sze­rint ,kdegyenlítenék az esélyeket” a két fél között azzal, hogy rész­ben vagy egészben megfosztanák a szerbeket fegyverzetüktől és legalább részben hozzájárulhatná­nak a célkitűzések eléréséhez. Ugyanakkor katonai szakértők szerint óriási méretű és meglehe­tősen hosszan tartó légi akcióra lenne szükség, mert nem volna könnyű a szerb nehéztüzérség megtalálása és megsemmisítése. Clinton hangsúlyozta, hogy a boszniai válság változatlanul a „legkellemetlenebb külpolitikai probléma, amivel hosszú idő óta szembekerültünk... Még mindig hiszem, hogy a nemzetközi kö­zösségnek érdeke a konfliktus ki­terjedésének megakadályozása, a határsértések megállítása, az erő­szak és a vérontás befejezése.” Clinton elnök úgy szeretné megoldani a boszniai válságot, hogy ezzel ne okozzon problémá­kat az USA európai kapcsolatai­ban. Kétli, amit egyes politikai szakértők hangoztattak, hogy amint ő határozott lépésre szánná el magát, az európaiak kénytele­nek lennének követni az egyetlen megmaradt szuperhatalmat. A cél — mondta — „megakadályozni a boszniai mohamedánok lemé­szárlását, véget vetni az erőszak­nak és olyan ésszerű politikai megoldást találni, amely lehetővé teszi a békét Bosznia határain be­lül és elejét veszi a konfliktus ki­szélesedésének... Mindig szem előtt kell tartanom, hogy a célunk nem a belépés az egyik harcoló fél oldalán, hanem a harcok befe­jezése. • R. Zs. MTI--------------------------------­Clinton a lehető legrosszabb megoldást választotta, a határo­zatlanságot — írta pénteken Anthony Lewis, a The New York Times kommentátora. — Hiszen dönthetett volna úgy, hogy a bal­káni tragédia nem a mi dolgunk, és megmagyarázhatta volna ezt az amerikai népnek — vagy ve­zethetett volna a tragédia megfé­kezéséhez vezető úton. Ám elítél­te a tragédiát és azután nem tett semmit, miközben az erőszak, a terror folytatódik — írta. Milosevic szerb elnök most kegyesen azt állítja, hogy a béke híve , miközben szinte mindent megkapott Boszniában, amit akart, írta Lewis brit és francia diplomatákat idézve, akik szerint Washington most javaslatokat kért a két kormánytól, mitévők legyenek. Orosz—grúz tűzszüneti felhívás Moszkvai tudósítónktól Eduard Sevardnadze meg­hívta Tbiliszibe Borisz Jelcint, hogy ott írják alá június köze­pén a grúz—orosz államközi szerződést. A csúcstalálkozó Sevardnadze értékelése szerint sokkal jobban sikerült a várt­nál. A hajdani szovjet külügy­miniszter közölte, hogy a tár­gyalások kivételesen meleg, baráti légkörben zajlottak le, és remény van arra, hogy a két államfő kapcsolatának minősé­ge hatással lesz másokra is. Bár a tárgyaláson az abházok semmilyen formában sem voltak jelen, a grúz és az orosz állam vezetője ezt a témát is részlete­sen megvitatta. Mint a tárgyalá­sok utáni sajtóértekezletén Se­vardnadze megemlítette, épp Oroszország az, amely a legna­gyobb befolyással van az abhá­­zokra, ha tehát Moszkva aktívan hozzáfog a békéltetéshez, akkor annak meg is lesz az eredménye. Sevardnadze és Jelcin a tárgyalá­sok nyomán tűzszüneti felhívást tett közzé. Ennek alapján május 20-ától szünetelnének a harcok a grúz—abház fronton. Mindkét harcoló fél kivonná a térségből a nehéztüzérséget és kötelezné magát a katonai repülések be­szüntetésére. A terv végrehajtása érdekében mindkét államfő személyes megbízottat nevezne ki, akik együttműködnének a Gudautában lévő abház parla­menttel és kom­ánnyal is. Jól informált források szerint Moszkva szeretné folytatni a még szeptemberben elkezdett, de azóta lehetetlenné vált grúz— orosz—abház hármas találkozót is, amelyen talán végleg be le­hetne fejezni a háborút. Grúz je­lentések szerint az abházok a moszkvai tárgyalások idején is lőtték Szuhumit. Vlagyiszlav Ar­­dzimba abház parlamenti elnök a tárgyalások előtt úgy nyilatko­zott, hogy a megállapodások alapvető feltétele az, hogy a grú­zok vonják ki csapataikat Abhá­­ziából. •I. G. A varsói kormány támadása a Szolidaritás szakszervezet ellen Reuter------------------------------­A lengyel kormány azzal vá­dolta meg tegnap a Szolidaritás szakszervezet radikális vezetőit, hogy meg akarják buktatni a kormányt. Felhívták a figyel­met, hogy a több mint három éve elkezdett demokratikus re­formok forognak kockán. Pawel Laczkowski miniszter­elnök-helyettes szokatlanul he­ves támadást intézett a Szolida­ritás-vezetők ellen, akik általá­nos sztrájkot akarnak hirdetni, amiért a kormány nem hajlandó teljesíteni a sztrájkoló pedagó­gusok és egészségügyi dolgo­zók bérköveteléseit. Laczkows­ki támadása a legújabb jele an­nak, hogy a Szolidaritással való nézeteltérés destabilizálhatja a kormányt, és véget vethet a kommunista rendszert megdön­tő mozgalommal kötött törté­nelmi szövetségnek. „A fenye­getések nemcsak a kormány, hanem a köztársasági elnök és a parlament ellen is irányulnak” —­ mondta Laczkowski a parla­ment alsóházában a sztrájkokról tartott beszámolójában. „Egy ál­talános sztrájk, amely megdönti a kormányt, és amelynek követ­keztében feloszlatják a parla­mentet, senkinek a problámáját sem fogja megoldani, viszont aláás mindent, amit az elmúlt három évben építettünk” — tet­te hozzá. A Szolidaritás országos bi­zottsága szerdán felszólította tagjait, hogy készüljenek fel egy országos általános sztrájkra, tiltakozásul amiatt, ahogy a kor­mány a közalkalmazottak ki­­lencnapos sztrájkját kezeli. A Szolidaritás vezetősége egyúttal bejelentette, hogy a parlament­ben bizalmatlansági indítványt fog beterjeszteni a kormány el­len, ha május 18-áig nem tesz­nek eleget a sztrájkolók bérkö­vetelésének. Ez a döntés már kompromisszumot jelent a mér­sékelt Szolidaritás-vezetők kö­zött, akik időt akarnak hagyni a kormánynak a cselekvésre, és a radikálisok között, akik azonna­li támadást akartak a kormány ellen. Másnap viszont Maciej Jan­kowski, a Szolidaritás befolyá­sos varsói szervezetének radiká­lis vezetője egyoldalúan fokozta a kormányra nehezedő nyomást, amikor május 20-ától kezdve ál­talános sztrájkra szólította fel a varsói dolgozókat. Kijelentette, hogy Hanna Suchocka kormá­nyát meg kell dönteni, és helyé­re olyan kormányt kell állítani, amelyet Lech Walesa elnök tart szigorú ellenőrzés alatt. Ha ez sem működne, akkor a köztár­sasági elnököt is ki kell cserélni — mondta Jankowski. „A kor­mány növekvő kollektív felelőt­lensége kényszerített bennünket erre a döntésre” — érvelt Jan­kowski újságírók előtt. Még nem tudni, hogy a dol­gozók hallgatni fognak-e az ál­talános sztrájkfelhívásra, és azt sem lehet előre megmondani, mi lenne a bizalmi szavazás eredménye. De a Szolidaritással való nézeteltérés már önmagá­ban is csapás a kisebbségi kor­mány számára, mivel a Szolida­ritás 26 képviselője ellene for­dulhat a parlamentben. Bár a kormányra egyre na­gyobb nyomás nehezedik, Lacz­kowski kijelentette, hogy a ka­binet nem fogadhatja el a bér­­követeléseket. A kormány sze­rint a béremelések több mint 4 billió zlotyba (250 millió dollár) kerülnének ebben az évben és erősítenék az inflációt. „Rend­kívül nagy felelőtlenség volna olyan pénzeket kiadni, ame­lyekkel nem rendelkezünk. A kormány ilyen döntéssel ve­szélybe sodorná az államot, és pénzügyi válság kirobbanását kockáztatná” — mondta Lacz­kowski. „ A varsói kormány reméli, hogy sikerül kompromisszumot találni, amely elejét venné az ál­talános sztrájknak és a bizal­matlansági indítványnak és sí­nen tartaná a reformot, amely — egyes jelek szerint — kezdi kihúzni Lengyelországot a re­cesszióból. Joga van-e a képviselőnek kilépni a frakcióból? Pozsonyi tudósítónktól izgalmas alkotmányjogi vita van kibontakozóban a parlamenti képviselők­ mandátuma körül. Az alapvető kérdés úgy hangzik: be­­folyásolhatják-e a törvényhozás döntéseit olyan pártok, amelyek nem is indultak a választásokon? A parlamenten kívüli, vagy újon­nan alakult pártokba átigazolt képviselők jogállásának tisztázá­sát a volt külügyminiszter, Milan Knazko körüli frakció megjelené­se tette szükségessé. Vladimír Meciar kijelentette, hogy a választásokon részt nem vett pártoknak nincs helyük a parlamentben. A megoldást sze­rinte egy olyan törvény elfogadá­sa jelentené, amely lehetetlenné tenné az ilyen pártokhoz jelentke­ző képviselőknek mandátumuk­ból fakadó jogaik gyakorlását, mi több, az őket eredetileg a parla­­mentbe juttató pártokat anyagilag is kárpótolniuk kellene a válasz­tási kampány költségeiért. Az ed­digi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy ebben a törekvésében a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat a Demokratikus Bal­oldal Pártja is hajlandó támogat­ni, annak ellenére, hogy az alkot­mány értelmében Szlovákiában a képviselői mandátum felett kizá­rólag a képviselő rendelkezik. Emiatt tolerálta az előző parla­ment is a különböző új csoporto­sulásokat. Meciar abban látja az akkori és a mai helyzet közötti el­térést, hogy a DSZM a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen kettésza­kadásával jött létre, míg Knasko követőinél egyszerű kiválásról van szó. Ez a logika ott sántít, hogy a Nyilvánosság esetében csak a mozgalmat elhagyók szá­mát tekintve volt szó kettészaka­dásról.

Next