Magyar Hírlap, 1993. május (26. évfolyam, 112-124. szám)

1993-05-15 / 112. szám

2 MAGYAR HÍRLAP A bosnyák külügyminiszter élesen támadja a nyugati politikát Az össz-szerb gyűlés elfogadta a béketervet Reuter----------------------------- A szerb radikálisok kivonulásával kezdődött tegnap az összszerb gyűlés Belgrádban. A Slobodan Milosevic szerb elnök által kezdeményezett megbeszélés célja: rávenni a boszniai szerbeket, hogy fogadják el a Vance Owen-béketervet. A belgrádi ülésen részt vettek Kis-Jugoszlávia, Szerbia és Montenegró parlamentjeinek küldöttségei, valamint megfigyelőként a boszniai és a horvátországi szerbek képviselői. A Vojislav Seselj vajda által vezetett radikálisok — akik mindig is ellenezték a béketervet — azt követően hagyták el a tanácskozást, hogy leszavazták egyik javaslatukat. Seselj már a gyűlés kezdete előtt kijelentette: „nem engedjük, hogy ezen a megbeszélésen levágják boszniai testvéreink karját és lábát, és aláírassák velük a kapitulációt.” A radikálisok kivonulását követően az össz-szerb tanácskozás résztvevői egyhangúlag elfogadták azt a nyilatkozatot, amely támogatja a Vance-Owen-béketervet és azt a boszniai béke megteremtésének egyetlen lehetséges útjaként jellemzi. Boszniában közben megtették az előkészületeket a népszavazásra. A szervezők azonban azzal sincsenek tisztában, hányan jogosultak a szavazásra. A boszniai szerb rádió és televízió kampányműsorai arra hívják fel a figyelmet, hogy a béketervet már elutasította a paléi parlament és hasonló választ várnak a szombati és vasárnapi referendumtól is. Boszniában az előkészületek mellett a harcok is folytatódtak tegnap. A szarajevói rádió szerint a Brcko várost védő muzulmánok már nem képesek sokáig ellenállni az erős szerb offenzívának. Az észak-boszniai város stratégiai pontnak számít azon az úton, amelyik összeköti a kelet- és nyugat-boszniai szerb területeket. A hírt az ENSZ egyik szóvivője is megerősítette. A jelentés szerint a szerb támadás súlyos megsértése a múlt szombaton aláírt tűzszünetnek. A világszervezet megfigyelői harcokat jeleztek Mostarból is, a horvátok és a muzulmánok között. Hozzátették viszont,hogy az összecsapások enyhébbek, mint az elmúlt napokban. Horvátország visszautasítja azt a vádat, hogy felelős a horvát—muzulmán harcok miatt. Ezt Franjo Tudjman horvát elnök jelentette ki azon a megbeszélésen, amelyet Klaus Kinkellel folytatott. A német külügyminiszter — aki az Európai Közösség tagállamainak képviselőjeként látogatott Zágrábba — figyelmeztette vendéglátóját: amennyiben nem szüntetik meg a muzulmánok elleni támadásokat, a Nyugat megvonja támogatását Horvátországtól. Olaszországban készültségi állapotot vezettek be a légitámaszpontokon, mivel esetleges szerb gerillatámadástól tartanak. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy Seselj vajda kijelentette: Jugoszlávia képes csapást mérni minden olyan országra, amely felajánlja területét a Bosznia elleni esetleges támadások támaszpontjául. Madridi tudósítónktól Pénteken temették Madridban a boszniai spanyol kontingens első halottját, Arturo Munoz Castellanos hadnagyot, aki egy horvát gránáttal sebesült meg a hét elején Mostarban. Súlyos állapotban, repülővel szállították egy madridi kórházba, ahol a sürgős beavatkozás ellenére sem élte túl sebesülését. Spanyolország az eset miatt tiltakozó jegyzéket intézett a horvát kormányhoz. Felipe González, a spanyol kormány feje, miután a ravatalozóban részvétét nyilvánította a gyászoló családnak, kijelentette: „felelős vagyok a csapatok elküldéséért, így vállalnom kell a felelősséget a következményekért is.” Javer Solana külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eset nem befolyásolja a spanyol csapatok boszniai misszióján__________________________ •M. K. Hírügynökségek jelentéseiből „A katonai hírszerzés adatai szerint egyértelműen kizárható, hogy Szerbia SS–22-es vagy Scud rakétákkal rendelkezne, és ezzel fenyegethetne olasz területeket. A szerb hadihajók vagy repülőgépek esetleges fenyegetése ellenőrzés alatt tartható és megelőzhető” — jelentette ki Fabio Fabbri. Az olasz védelmi miniszter a parlament külügyi és védelmi állandó bizottságok összevont ülésén közölte, hogy a légvédelem, a radarfigyelés és a NATO Olaszországban állomásozó teljes hadereje készenléti állapotba került az Adriai-tengeren és a partok mentén. A miniszter egyúttal megerősítette, hogy nincsenek hadrendben Patriot rakétaelhárító rakéták olasz támaszpontokon. „Ezekre nincs is szükség” — állította. Megerősítették viszont a terrorakciók megelőzésére szolgáló biztonsági szolgálatot. Lord Owen, a Jugoszláviakonferencia társelnöke szombaton Moszkába érkezik — jelentette az orosz tévé. Az orosz fővárosba várják a másik társelnököt, Stoltenberget is. A két diplomata délután ül tárgyalóasztalhoz Andrej Kozirjevvel, hogy a délszláv válság rendezésére irányuló nemzetközi lépésekről, valamint a Vance Owen-féle javaslat kilátásairól cseréljen véleményt. ■ : ■ A Zenica melletti menekülttáborban muzulmán nő eteti a gyerekét FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Egy szerbért száz ENSZ-katonát Szabadkai tudósításunk Sinisa Vucinic, a Szerb Sólymok vezére és a Szerb Royalista Mozgalom elnöke belgrádi sajtóértekezletén pártja politikai programját és terveit ismertetve bejelentette, hogy amennyiben a nemzetközi csapatok támadást intéznek a boszniai szerbek ellen, akkor hozzálátnak az ENSZ-csapatokban szolgáló katonák likvidálásához. Vucinic az ENSZ erőit megszállóknak nevezte, és azt is elmondta, miként lépnek fel ellenük: a Szerb Sólymok minden elesett szerb katonáért száz kéksisakost tesznek el láb alól. Pártjának célkitűzése az állam által megkárosított valutabetétesek mozgósítása is. Május végére tervezik a bankok blokádját, s ha azok nem fizetnek, akkor „a gazdag zsidók és kommunisták javait fogjuk eltulajdonítani”. A pártelnök tudatosan vállalja a terrorista szervezetté való átalakulást. A belgrádi kerületi ügyészség a rendőri szervekhez fordult a bűncselekményre való felhívás ügyében, ugyanis nem ez az első eset, hogy fenyegető kijelentéseket tesznek: pár héttel ezelőtt a Szerbiában élő kis számú zsidóságot hibáztatták a bankrendszer összeomlásáért. Amennyiben a nemzeti, faji, vallási gyűlölet szítása és az alkotmányos rend veszélyeztetésének ténye beigazolódik, azonnali hatállyal betilthatják a politikai szervezetet, s a büntető törvénykönyv 134. szakasza értelmében öt évet meghaladó börtönbüntetést szabhatnak ki vezetőire. • Garai László Ion Iliescu elnök a volt Jugoszláviában tájékozódik Bukaresti tudósítónktól______ Öt nap alatt hat államfővel találkozik Iliescu román elnök a volt Jugoszlávia több egykori tagországában zajló látogatássorozata alkalmával. Amint Traian Chebeleu elnöki szóvivő közölte, tájékozódásról és tanácskozásról van szó, aminek során a román partner mindenekelőtt a konfliktusban érdekelt felek álláspontjára kíváncsi, továbbá megvizsgálja, miként járulhat hozzá a békés rendezéshez. Elutazása előtt Iliescu elnök elmondta, nincs szó arról, hogy Románia át akarná venni a béketárgyalásokat kezdeményező nemzetközi fórumok helyét, ám szomszédos országként maga is érdekelt a politikai megoldásban. Korábban telefonbeszélgetés keretében tájékoztatta körútja céljairól Micotakisz görög és Demirel török miniszterelnököt. A körút első állomása Ljubljana volt. A szlovén fővárosba pénteken érkezett meg a bukaresti vezető politikus, és nyomban kétórás megbeszélést folytatott Milan Kucan szlovén kollégájával. Ugyancsak itt ül tárgyalóasztalhoz Bosznia-Hercegovina elnökével, Izetbegoviccsal is, Horvátországban pedig Tudjman elnök lesz a tárgyalópartnere. Hazatérőben megszakítja útját Belgrádban, itt Cosic jugoszláv államfővel, valamint Szerbia és Montenegró elnökével, Miloseviccsel és Bulatoviccsal tekinti át a délszláv helyzetet. •B.T. KÜLFÖLD A palesztinok miniállamot akarnak Tel Aviv-i tudósítónktól Teljes kudarccal végződött a washingtoni béketárgyalások kilencedik fordulója. Nincs közös közlemény, nem fogadtak el irányvonalakat a további tárgyalásokra nézve és nem írtak alá közös szándéknyilatkozatot. Palesztin elutasítás miatt hiábavalóak voltak azok az amerikai erőfeszítések is, hogy legalább egy átmeneti megoldást fogadjanak el. A palesztin küldöttség élesen bírálta az amerikai álláspontot, és azt állította, hogy Washington csak az utolsó pillanatban avatkozott be cselekvőleg, amikor „már minden veszve volt”. Az arab küldöttségek nem voltak hajlandók már most kitűzni a tárgyalások folytatásának dátumát, mivel ezt további engedményekhez kötik. A Haarec diplomáciai tudósítója jeruzsálemi forrásokat idéz, akik szerint Izrael további engedményeket lesz kénytelen tenni a megszállt területek lakosságának, különben a palesztin tárgyaló küldöttség nem jelenik meg a június 7-ére tervezett tizedik fordulón. A források — akik alatt többnyire a külügyminissztérium körei értendők — azt állítják, hogy a tárgyalások kudarcának oka a palesztin lakosság nehéz helyzete, ami egyenes következménye a huzamos zárlatnak. Az engedmények alatt tehát a zárlat feloldását kell érteni, Izrael ezt csak abban az esetben teszi meg, ha az arab terror jelentős mértékben csökken. Az amerikai fél érzékenyen reagált a tárgyalások sikertelenségére. Jeruzsálemben a palesztin küldöttség viselkedését Washington „arculcsapásának” tekintik. Eljakim Rubinstein izraeli küldöttségvezető szerint azon bukott el a dolog, hogy „a palesztinok eleve egy miniállamot akarnak” (nem autonómiát), és ebbe Izrael nem egyezik bele. ’ Naftali Kraus Import építőmunkások (MH) Sok tízezer arab építőmunkás távolléte szinte megbénította az izraeli építőipart, ami már érezteti hatását a drágasági index alakulásában is. Ezért a kormány tegnap elhatározta, hogy engedélyezi további négyezer külföldi építőmunkás „behozatalát”. Lehet, hogy a kontingensben magyar, lengyel és jugoszláv építőmunkások is jönnek, olyanok, akik ismerik a nyugati típusú építési technikát. A KNDK mégsem mondja fel a szerződést? (MTI) Észak-Korea hamarosan újból tárgyalni kezd a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel atomlétesítményeinek ellenőrzéséről — közölte a KNDK ENSZ-küldöttségének helyettes vezetője. Ho Dzsong kifejtette, hogy országa már e hónap elején jelezte, hogy szeretne megoldást találni az „atomvitára” és kész magas szintű tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államokkal és a nemzetközi atomenergiaügynökség illetékeseivel. A vörös khmerek egységkormányt akarnak (MTI) A vörös khmerek szerint nemzeti egységkormány létrehozásával lenne elkerülhető a polgárháború kiújulása Kambodzsában. Vezetőjük, Khieu Samphan pénteken nyilatkozatot tett közzé Bangkokban, amelyben támogatásáról biztosította Norodom Szihanuk ideiglenes kambodzsai államfő, volt uralkodó azonos értelmű javaslatát. Moszkvai kiadatási kérelem Azerbajdzsánhoz (ITAR-TASZSZ) A moszkvai kormány azzal a kéréssel fordult az azerbajdzsán vezetéshez, hogy adjon át az orosz igazságszolgáltatásnak öt halálra és egy hosszú börtönbüntetésre ítélt orosz katonát. A vádlottak Karabahban az örmények oldalán harcoltak, és állítólag mintegy 30 azeri katonát öltek meg. Új amerikai nagykövet Zágrábban (MTI) Bill Clinton amerikai elnök Peter Galbraith-ot, a szenátus külügyi bizottságának magas rangú tisztségviselőjét nevezte ki az Egyesült Államok horvátországi nagykövetévé. Galbraith volt a szerzője a nagy visszhangot keltett tavalyi szenátusi jelentésnek a Bosznia- Hercegovinában folyó etnikai tisztogatásokról. A nemzetközi kapcsolatok és a közgazdaságtan egykori professzora, a Demokrata Pártot is vezette Vermont államban. Cseh—orosz hírszerzési tárgyalások (MTI) Jevgenyij Primakovnak, az orosz hírszerzés vezetőjének prágai megbeszélései során a cseh és az orosz hírszerzés megállapodott egymással a kommunikációt érintő bizonyos lépésekben, s megvitatták a két szolgálat bizonyos mértékű együttműködését is. Ezt Jan Subert cseh belügyi szóvivő közölte pénteken. Világhíradó A csúcs is Jelcint erősíti Moszkvai tudósítónktól Gazdasági unió alakítására vonatkozó deklarációt írtak alá pénteken Moszkvában a Független Államok Közösségének tagországai. Aláírta a korábban gyakran vonakodó Ukrajna is, míg Türkmenisztán időt kért, mert — mint képviselője mondta — nem tudták áttanulmányozni a dokumentumot. Jelcin áttörésként értékelte az eseményt, míg az ukrán államfő igyekezett lehűteni a lelkesedést. „Maradjunk a realitásoknál, és tekintsük a deklarációt annak, ami: szándéknyilatkozatnak.” Egyetértettek abban, hogy a FÁK afféle gazdasági bíróságának az elnöke a belorusz Leonyid Dasuk legyen, aki eddig köztársasága igazságügy-minisztere volt. Megnyitóbeszédében a vendéglátó, Borisz Jelcin úgy fogalmazott, hogy a találkozó feladata: tettekkel, azaz szerződésekkel erősítse meg az államok integrációs törekvését. Az oroszok első lépésként vámuniót akarnak, nagyjából hasonló árképzési politika kialakítása mellett. Jelcin azt javasolta, hogy már júliusban alakuljon meg a FÁK államközi bankja. Jelcin nemcsak gazdasági, de külpolitikai és katonai téren is a mainál sokkal szorosabb együttműködést akar. Ez utóbbiról azonban most az álláspontok eltérő volta miatt az államfők nem tárgyaltak, csupán meghallgatták a stratégiai erők főparancsnokának, Saposnyikov marsallnak a beszámolóját. Jelcin igyekezett megnyugtatni a résztvevőket, hogy Moszkva nem akarja ráerőszakolni akaratát senkire, az érdekében álló gazdasági uniót csak a többiek érdekeltsége alapján tudja elképzelni. A csúcstalálkozó előtt Moszkvában olyan vélemény alakult ki, hogy az első szakaszban Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán alkothatná ennek az uniónak a magját, ám a szoros katonai szövetséget még Belorusszia is ellenzi. Az orosz államfő azonban mindenkinek feladtaa leckét, amikor közölte, hogy „a gazdasági unió értelmetlen egyeztetett, közös reformstratégia nélkül, a gazdaságpolitika szoros koordinációja nélkül. Oroszország kész valutauniót létrehozni, mint a gazdasági unió szerves részét”. A FÁK-csúcstalálkozó nyitóbeszéde alapján megerősödni látszik az a korábban csak óvatosan hangoztatott vélemény, hogy Jelcin ezt a találkozót saját pozícióinak a megerősítésére kívánja felhasználni, azt akarja demonstrálni, hogy a volt szovjet köztársaságokból lett államok igenis hallgatnak, nem más, hanem éppen az ő szavára. • Izbéki Gábor 1993. május 15., szombat Az elnök álláspontja változott a délszláv válsággal kapcsolatban Clinton: a cél a harcok befejezése Washingtoni tudósítónktól Bosznia-Hercegovina takaréklángra került az USA-ban és Clinton elnök pillanatnyilag a katonai akciónál „kevésbé drasztikus” megoldásokat fontolgat. Az elnök azt mondta a Washington Postnak, hogy az európai szövetségesek vonakodása kényszeríti a korábban elvetett megoldások újravizsgálására, például: amerikai csapatok küldése a nemzetközi békeerőkbe. Az ő és Warren Christopher külügyminiszter diplomáciai erőfeszítései csak annyit eredményeztek, hogy az európai szövetségesek hajlandók voltak nem kihajítani javaslatait, hanem „ha minden más megbukik”, akkor újra fontolóra veszik a bosnyákok elleni fegyverembargó feloldását és a korlátozott, sebészi bombázásokat. A légi bevetések Clinton szerint ,kdegyenlítenék az esélyeket” a két fél között azzal, hogy részben vagy egészben megfosztanák a szerbeket fegyverzetüktől és legalább részben hozzájárulhatnának a célkitűzések eléréséhez. Ugyanakkor katonai szakértők szerint óriási méretű és meglehetősen hosszan tartó légi akcióra lenne szükség, mert nem volna könnyű a szerb nehéztüzérség megtalálása és megsemmisítése. Clinton hangsúlyozta, hogy a boszniai válság változatlanul a „legkellemetlenebb külpolitikai probléma, amivel hosszú idő óta szembekerültünk... Még mindig hiszem, hogy a nemzetközi közösségnek érdeke a konfliktus kiterjedésének megakadályozása, a határsértések megállítása, az erőszak és a vérontás befejezése.” Clinton elnök úgy szeretné megoldani a boszniai válságot, hogy ezzel ne okozzon problémákat az USA európai kapcsolataiban. Kétli, amit egyes politikai szakértők hangoztattak, hogy amint ő határozott lépésre szánná el magát, az európaiak kénytelenek lennének követni az egyetlen megmaradt szuperhatalmat. A cél — mondta — „megakadályozni a boszniai mohamedánok lemészárlását, véget vetni az erőszaknak és olyan ésszerű politikai megoldást találni, amely lehetővé teszi a békét Bosznia határain belül és elejét veszi a konfliktus kiszélesedésének... Mindig szem előtt kell tartanom, hogy a célunk nem a belépés az egyik harcoló fél oldalán, hanem a harcok befejezése. • R. Zs. MTI--------------------------------Clinton a lehető legrosszabb megoldást választotta, a határozatlanságot — írta pénteken Anthony Lewis, a The New York Times kommentátora. — Hiszen dönthetett volna úgy, hogy a balkáni tragédia nem a mi dolgunk, és megmagyarázhatta volna ezt az amerikai népnek — vagy vezethetett volna a tragédia megfékezéséhez vezető úton. Ám elítélte a tragédiát és azután nem tett semmit, miközben az erőszak, a terror folytatódik — írta. Milosevic szerb elnök most kegyesen azt állítja, hogy a béke híve , miközben szinte mindent megkapott Boszniában, amit akart, írta Lewis brit és francia diplomatákat idézve, akik szerint Washington most javaslatokat kért a két kormánytól, mitévők legyenek. Orosz—grúz tűzszüneti felhívás Moszkvai tudósítónktól Eduard Sevardnadze meghívta Tbiliszibe Borisz Jelcint, hogy ott írják alá június közepén a grúz—orosz államközi szerződést. A csúcstalálkozó Sevardnadze értékelése szerint sokkal jobban sikerült a vártnál. A hajdani szovjet külügyminiszter közölte, hogy a tárgyalások kivételesen meleg, baráti légkörben zajlottak le, és remény van arra, hogy a két államfő kapcsolatának minősége hatással lesz másokra is. Bár a tárgyaláson az abházok semmilyen formában sem voltak jelen, a grúz és az orosz állam vezetője ezt a témát is részletesen megvitatta. Mint a tárgyalások utáni sajtóértekezletén Sevardnadze megemlítette, épp Oroszország az, amely a legnagyobb befolyással van az abházokra, ha tehát Moszkva aktívan hozzáfog a békéltetéshez, akkor annak meg is lesz az eredménye. Sevardnadze és Jelcin a tárgyalások nyomán tűzszüneti felhívást tett közzé. Ennek alapján május 20-ától szünetelnének a harcok a grúz—abház fronton. Mindkét harcoló fél kivonná a térségből a nehéztüzérséget és kötelezné magát a katonai repülések beszüntetésére. A terv végrehajtása érdekében mindkét államfő személyes megbízottat nevezne ki, akik együttműködnének a Gudautában lévő abház parlamenttel és kománnyal is. Jól informált források szerint Moszkva szeretné folytatni a még szeptemberben elkezdett, de azóta lehetetlenné vált grúz— orosz—abház hármas találkozót is, amelyen talán végleg be lehetne fejezni a háborút. Grúz jelentések szerint az abházok a moszkvai tárgyalások idején is lőtték Szuhumit. Vlagyiszlav Ardzimba abház parlamenti elnök a tárgyalások előtt úgy nyilatkozott, hogy a megállapodások alapvető feltétele az, hogy a grúzok vonják ki csapataikat Abháziából. •I. G. A varsói kormány támadása a Szolidaritás szakszervezet ellen Reuter------------------------------A lengyel kormány azzal vádolta meg tegnap a Szolidaritás szakszervezet radikális vezetőit, hogy meg akarják buktatni a kormányt. Felhívták a figyelmet, hogy a több mint három éve elkezdett demokratikus reformok forognak kockán. Pawel Laczkowski miniszterelnök-helyettes szokatlanul heves támadást intézett a Szolidaritás-vezetők ellen, akik általános sztrájkot akarnak hirdetni, amiért a kormány nem hajlandó teljesíteni a sztrájkoló pedagógusok és egészségügyi dolgozók bérköveteléseit. Laczkowski támadása a legújabb jele annak, hogy a Szolidaritással való nézeteltérés destabilizálhatja a kormányt, és véget vethet a kommunista rendszert megdöntő mozgalommal kötött történelmi szövetségnek. „A fenyegetések nemcsak a kormány, hanem a köztársasági elnök és a parlament ellen is irányulnak” — mondta Laczkowski a parlament alsóházában a sztrájkokról tartott beszámolójában. „Egy általános sztrájk, amely megdönti a kormányt, és amelynek következtében feloszlatják a parlamentet, senkinek a problámáját sem fogja megoldani, viszont aláás mindent, amit az elmúlt három évben építettünk” — tette hozzá. A Szolidaritás országos bizottsága szerdán felszólította tagjait, hogy készüljenek fel egy országos általános sztrájkra, tiltakozásul amiatt, ahogy a kormány a közalkalmazottak kilencnapos sztrájkját kezeli. A Szolidaritás vezetősége egyúttal bejelentette, hogy a parlamentben bizalmatlansági indítványt fog beterjeszteni a kormány ellen, ha május 18-áig nem tesznek eleget a sztrájkolók bérkövetelésének. Ez a döntés már kompromisszumot jelent a mérsékelt Szolidaritás-vezetők között, akik időt akarnak hagyni a kormánynak a cselekvésre, és a radikálisok között, akik azonnali támadást akartak a kormány ellen. Másnap viszont Maciej Jankowski, a Szolidaritás befolyásos varsói szervezetének radikális vezetője egyoldalúan fokozta a kormányra nehezedő nyomást, amikor május 20-ától kezdve általános sztrájkra szólította fel a varsói dolgozókat. Kijelentette, hogy Hanna Suchocka kormányát meg kell dönteni, és helyére olyan kormányt kell állítani, amelyet Lech Walesa elnök tart szigorú ellenőrzés alatt. Ha ez sem működne, akkor a köztársasági elnököt is ki kell cserélni — mondta Jankowski. „A kormány növekvő kollektív felelőtlensége kényszerített bennünket erre a döntésre” — érvelt Jankowski újságírók előtt. Még nem tudni, hogy a dolgozók hallgatni fognak-e az általános sztrájkfelhívásra, és azt sem lehet előre megmondani, mi lenne a bizalmi szavazás eredménye. De a Szolidaritással való nézeteltérés már önmagában is csapás a kisebbségi kormány számára, mivel a Szolidaritás 26 képviselője ellene fordulhat a parlamentben. Bár a kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, Laczkowski kijelentette, hogy a kabinet nem fogadhatja el a bérköveteléseket. A kormány szerint a béremelések több mint 4 billió zlotyba (250 millió dollár) kerülnének ebben az évben és erősítenék az inflációt. „Rendkívül nagy felelőtlenség volna olyan pénzeket kiadni, amelyekkel nem rendelkezünk. A kormány ilyen döntéssel veszélybe sodorná az államot, és pénzügyi válság kirobbanását kockáztatná” — mondta Laczkowski. „ A varsói kormány reméli, hogy sikerül kompromisszumot találni, amely elejét venné az általános sztrájknak és a bizalmatlansági indítványnak és sínen tartaná a reformot, amely — egyes jelek szerint — kezdi kihúzni Lengyelországot a recesszióból. Joga van-e a képviselőnek kilépni a frakcióból? Pozsonyi tudósítónktól izgalmas alkotmányjogi vita van kibontakozóban a parlamenti képviselők mandátuma körül. Az alapvető kérdés úgy hangzik: befolyásolhatják-e a törvényhozás döntéseit olyan pártok, amelyek nem is indultak a választásokon? A parlamenten kívüli, vagy újonnan alakult pártokba átigazolt képviselők jogállásának tisztázását a volt külügyminiszter, Milan Knazko körüli frakció megjelenése tette szükségessé. Vladimír Meciar kijelentette, hogy a választásokon részt nem vett pártoknak nincs helyük a parlamentben. A megoldást szerinte egy olyan törvény elfogadása jelentené, amely lehetetlenné tenné az ilyen pártokhoz jelentkező képviselőknek mandátumukból fakadó jogaik gyakorlását, mi több, az őket eredetileg a parlamentbe juttató pártokat anyagilag is kárpótolniuk kellene a választási kampány költségeiért. Az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy ebben a törekvésében a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat a Demokratikus Baloldal Pártja is hajlandó támogatni, annak ellenére, hogy az alkotmány értelmében Szlovákiában a képviselői mandátum felett kizárólag a képviselő rendelkezik. Emiatt tolerálta az előző parlament is a különböző új csoportosulásokat. Meciar abban látja az akkori és a mai helyzet közötti eltérést, hogy a DSZM a Nyilvánosság az Erőszak Ellen kettészakadásával jött létre, míg Knasko követőinél egyszerű kiválásról van szó. Ez a logika ott sántít, hogy a Nyilvánosság esetében csak a mozgalmat elhagyók számát tekintve volt szó kettészakadásról.