Magyar Hírlap, 1993. június (26. évfolyam, 125-136. szám)
1993-06-01 / 125. szám
1993. június 1., kedd Felfüggesztett ítélet a prágai guruló dollárok ügyében Prágai tudósítónktól Prága 1. kerületi bírósága tegnap két év feltételes szabadságvesztésre ítélte azt a két korábbi pénzügyminisztert, akiket a cseh „guruló dollárok” ügyében fogtak perbe. Az ítéletet öt év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet indoklása szerint a két vádlott, Leopold Lér, aki 1974-től 1985-ig segédkezett a csehszlovák dollárok Moszkvába juttatásában, valamint utóda a pénzügyi tárca élén, Jaromír Zák, aki két esetben, 1986-ban és ’87-ben járult hozzá hasonló „átutalási akcióhoz”, megsértette az akkor hatályos devizatörvényeket, és ezek kijátszásával, illetve megkerülésével juttatta ki a csehszlovák devizatartalékok egy részét, összesen közel hat és fél millió dollár értékben. A bíróság enyhítő körülményként fogta fel, hogy a két akkori állami vezető nem volt a törvénysértő tevékenység kezdeményezője, és hogy a kommunista pártnak — az akkori alkotmány értelmében meglévő vezető szerepe miatt — más módja is lett volna az összeg kiszállítására az országból. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy mindkét vádlott büntetlen előéletű, valamint, hogy a történtek óta viszonylag sok idő eltelt, ezért a legalacsonyabb büntetést szabta ki rájuk. Az ítélet egyelőre nem jogerős, mert egyik fél sem döntött még arról, hogy fellebbez-e. Több, a kommunizmust üldöző cseh szervezet felszólította a prágai bíróságot: szabjon ki súlyosabb ítéletet a vádlottakra, akik a Prágában dolgozó külföldi megfigyelők szerint inkább bűnbak szerepet kaptak: egyikük sem volt jelentős funkcióban, és munkájuk természeténél fogva sem számítottak a komoly bűnöket elkövető funkcionáriusok körébe. • Nyárádi Péter Adókedvezmény a bősi beruházóknak Pozsonyi tudósítónktól______ A szlovák kormány múlt heti ülésén jóváhagyta a bősi erőmű finanszírozásának a beruházó vállalatok által javasolt módját — mondta el a Sme című lap hétfői számában a mezőgazdasági minisztérium illetékes főosztályvezetője. Létrehozzák a beruházásban érdekelt vállalatok társulását, amelyeknek a működtetésre fordított kiadásait és a megtermelt energia, kavics, homok stb. eladásából származó bevételeit közös számlán összegzik, s a fennmaradó nyereséget a vállalatok az építkezés befejezésére fordítják. Hogy a tervezet a gyakorlatban működőképesnek bizonyuljon, a kormány ugyancsak jóváhagyta a vállalatoknak az újrabefektetett nyereség kedvezményes adóztatására vonatkozó igényét. Átlagos vízátfolyás mellett ezzel a módszerrel 4-5 éven belül befejeződhet az építkezés — véli Augusztin Jámbor főosztályvezető. „Magyarország Németország taktikájából is okult, mely szerint nem a revízió régi módszereit követve, hanem konstruktív módon, a gazdasági befolyás növelésének útján kell haladni, és így az európai integráció szellemének megfelelve is lehetséges megsérteni a szomszédos államok integritását és szuverenitását” — mondta Eperjesen, a szlovák nemzeti értelmiség harmadik találkozóján Ladislav Deák, a Szlovák Tudományos Akadémia történettudományi intézetének munkatársa, az egyik lehetséges jelölt Szlovákia budapesti nagyköveti posztjára. Szerinte Magyarország azt szeretné elérni, hogy a Kárpátok Eurorégió Választott Tanácsa, amelyben Magyarország foglalná el a döntő pozíciókat, kikerüljön az érintett államok felügyelete alól, majd írjon ki népszavazást annak eldöntésére, hogy a régió lakossága hol kíván élni. Az egész törekvés nem más, mint Teleki Pál elképzeléseinek leporolása — sommázta véleményét Deák a Kárpátok Eurorégióról. A találkozón, melynek fényét a köztársasági elnök és a kulturális miniszter jelenléte is növelte, a leggyakrabban hangoztatott követelések közé a köztársaság védelméről szóló törvény elfogadása, a tömegtájékoztatás, valamint a magyar kisebbség megregulázása voltak. A tanácskozás befejeztével elfogadott kommüniké az értelmiség legfontosabb feladataként az ország területi egységének nemzetközi biztosítását, valamint a szlovák államnyelv kiemelt szerepének megerősítését jelölte meg. •S. E. Viharfelhők Petre Roman feje felett Bukaresti tudósítónktól Petre Roman képviselői mandátumának visszavonását fogja kérni a Vacaroiu-kabinet. Erről a kormány szóvivője tájékoztatott. A kormánypárt és a Nagy-Románia Párt Roman letartóztatását is követeli. Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front egyesült a Demokrata Párttal, és nevet is változtatott. Vacaroiuék lépésének oka: a Nemzeti Megmentési Front elnöke Velencében állítólag kijelentette: a jelenlegi kormány kommunistákból, szélsőségesekből és fasisztákból áll. Petre Roman hazugságnak nevezte a vádat, és leszögezte: ő arról beszélt Olaszországban, hogy a kormányt kommunista jellegű és szélsőséges erők támogatják. A kormánypárt, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportja Román parlamenti mentelmi jogának megvonását, illetve haladéktalan törvény elé állítását követeli. A Nagy-Románia Párt igazgató bizottsága egyhangúlag megszavazta, hogy a román parlament mindkét házába bejutott tömörülés hivatalosan is kérje a főügyészségtől Roman letartóztatását. A nemzeti vagyon megrablásáért, az államérdekek súlyos megkárosításáért, a román kormány külföldi lejáratásáért akarják Románt felelősségre vonatni. Román pártja, a Nemzeti Megmentési Front hét végi, Constantai országos konvencióján nevet változtatott. A Demokrata Párttal sorra került fúziót követően a tömörülés neve: Demokrata Párt (NMF). Az új párt középbal beállítottságú és a szociáldemokrata doktrínát vallja magáénak, szembenáll a konzervativizmussal és a klasszikusan értelmezett szocializmussal, teljes mértékben elveti a „proletár szocializmust”. A piacgazdaság híveként a párt inkább a neoliberálisokhoz áll közelebb, a társadalomvédelem fontosságának tekintetében viszont már eltávolodik tőlük. • Bogdán Tibor Az SDP segíti az MSZP választási felkészülését A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) komoly politikai partnernak tekinti az MSZP-t, ami azt is mutatja, hogy szeretné, ha erősödne a baloldal Magyarországon — számolt be a Magyar Hírlapnak múlt heti bonni útjáról Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt ügyvezető alelnöke. A német szociáldemokraták úgy vélik, nem lehet kettészakítani Európát, éppen ezért Kelet-Közép-Európában is meg kell szervezni a baloldali erőket. Az SPD segíteni kívánja tehát az MSZP-t a jövő évi választásokra való felkészülésben. Ez a segítség nem anyagi, hanem szakmai-technikai jellegű. A magyar szocialisták tapasztalatok átadását várják szervezési kérdésekben, a pártprogram kialakításához, ezért rendszeres konzultációkat tartanak majd a két párt szakemberei. Szekeres Imre az LDP vezetőivel folytatott megbeszélésein úgy tapasztalta: a párt azt támogatja, hogy a visegrádi csoport országai egyszerre csatlakozzanak az Európai Közösséghez, ehhez azonban szerintük még nem adottak a feltételek. Szekeres Imre felhívta tárgyalópartnerei figyelmét, hogy nem lenne jó összekeverni a feltételeket a célokkal, vagyis olyan követelményeket támasztani, amelyek eléréséhez éppen az EK-tagság segíthetné a visegrádiakat. Az MSZP alelnöke látogatást tett Dániában is. A Dán Szociáldemokrata Párt képviselőivel folytatott megbeszélésein felmerült a környezetvédelmi szakmai együttműködés lehetősége. Erről a témáról kora őszszel kerekasztal-tárgyalást tartanak a két párt szakembereinek, környezetvédőknek a részvételével. A dánoktól megtanulhatjuk, hogyan építhetők be a modernizációs folyamatba a környezetvédelmi megfontolások. Emellett jó lehetőség lehetne Magyarországnak a környezetvédelmi technológiák gyártása — mondta Szekeres Imre. A dán szociáldemokraták ugyancsak segítik majd a választásokra készülő MSZP-t szakmai tanácsokkal, információkkal. Szekeres Imre elmondta még, hogy augusztus végére tervezik azt a Kárpát-medencei ifjúsági találkozót, amelyet egyetemisták kezdeményezésére szervez az MSZP. A rendezvényen magyar, osztrák, ukrán, szlovák, román, horvát, szerb és szlovén fiatalok találkoznak, és a nemzetiségekről, a szociális és gazdasági átmenet nehézségeiről, az oktatásról fognak vitatkozni. • P. Zs. Hídfőállás Dél-Amerikának Szabad György egyhetes brazíliai, chilei és argentínai látogtása során a három ország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokról folytatott megbeszéléseket. Erről szólva az Országgyűlés elnöke leszögezte: kereskedelmi kapcsolataink nagy általánosságban nem minősíthetők rossznak, ám, távol vagyunk attól, hogy kimerítettük volna a lehetőségeket. Szabad György felhívta partnerei figyelmét arra, hogy Magyarország politikailag stabil, s a megteremtett jogrendszer a Nyugat számára jelentős biztosítékot nyújt, s a dél-amerikai országok gazdasága számára úgynevezett hídfőállást jelenthet az Európa közepén fekvő Magyarország. Szabad György mindhárom országban beszélt arról az elképzelésről, amely a budapesti latin-amerikai nagykövetek körében merült fel. Elgondolásuk szerint kívánatos volna egy latin-amerikai kutatóintézet felállítása Budapesten. A gondolatot mindenütt nagy érdeklődéssel fogadták — tette hozzá. KÜLFÖLD-BELFÖLD Csépe: a KDNP még nem döntött a pótköltségvetés támogatásáról Az ország érdeke azt kívánja, hogy a koalíció együtt maradjon a ciklus végéig. Magyarország politikai megítélését, a gazdasági felzárkózás esélyét kedvezőtlenül befolyásolná egy esetleges kormányválság. Jelen pillanatban nem látok olyan problémát, amely miatt a KDNP szétrobbantaná az ország kormányozhatóságát— jelentette ki Csépe Béla. A kereszténydemokrata frakcióvezető a pótköltségvetésről elmondta: nem született döntés, elfogadja-e Szabó Iván tervezetét a frakció. Az azonban bizonyos, hogy olyan előterjesztést nem támogatnak, amely „a nép kárára volna”, ,Akkor legyen inkább kormányválság”. Csépe Béla hangsúlyozta, frakcióvezetőként azt javasolja társainak, hogy a pótköltségvetésről szóló döntésükkor vegyék figyelembe, hogy az ország kormányozhatósága, a koalíció fennmaradása múlhat szavazatukon. A kormányfő kereszténydemokratákra vonatkozó kijelentéseire reagálva kiemelte: a KDNP belső ellenzékiségének hangsúlyozása nem az ellenzékhez való csatlakozást jelentett, hanem keresztény-nemzeti alapokról való javító szándékú javaslatok felvetését. Örömmel fogadta, hogy Antall ismét késznek mutatkozott a privatizáció ellenőrzésére vonatkozó kezdeményezésük támogatására. • Sz. A. J. Az SZDSZ frakcióvezetője sérelmezte, hogy Antall József ismét „mikiegereknek” nevezte a sajtó egy részét, illetve sértő szavakat használt politikusokról és egy Nobel-díjas tudósról. — Nem szeretném érteni, hogy mire gondolt a miniszterelnök úr akkor, amikor egyes politológusok antropológiai jegyeire utalt. — mondta, majd hozzátette: Nem szeretném, ha ez a hang uralná el a hazai közéletet, nagyon szerencsétlennek tartom, hogy éppen a miniszterelnök beszél így. Nem helyes — folytatta —, hogy azt a képet kelti valaki a választókban, hogy a szegény állam mellett az önkormányzatok dúskálnak a pénzben. Az önkormányzatok valóban rendelkeznek mintegy 80 milliárd forintnyi tartalékkal, ennek egy része viszont a központi céltámogatások igényléséhez szükséges, más része pedig nem is az önkormányzatoké, hanem a lakosság befizetése, a telefonhálózat fejlesztése céljából. Ha az önkormányzat feladata lesz a közalkalmazotti bérek rendezése — vélekedett Kuncze — , akkor azok vagy lemondanak az infrastrukturális fejlesztésekről, vagy eladósodnak. • Sz. Sz. a választóknak kell látniuk. Nyugtalanító jel, hogy a kormány egyre inkább bezárkózik, s nemcsak az ellenzéki, hanem a szakmai és társadalmi közvéleményeket sem hallja meg. • Sz. L. Kupa: Antall félreértett A televíziós interjúban a kormányfő Kupa leváltásáról elmondta: a volt pénzügymniszter szeptemberben saját maga kívánt felállni. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a miniszterelnök kijelentéseire reagálva elmondta: Antall félreérthette szavait, hiszen ő azt közölte, szeptemberben akkor kíván visszavonulni, ha a parlament már elfogadta az 1994-es költségvetést. Ugyanis nem megfutamodni kívánt, hanem rendezett terepet hagyni a háta mögött. Kupa nem hiszi, hogy a Valutaalappal kötött megállapodás a legelőnyösebb lenne. Szabó Ivánnak valóban sikerült két százalékkal magasabb dificit elfogadtatását kiharcolnia, Antall azonban elfelejtette hozzátenni, hogy ez adóemeléssel is együttjár. Ezzel szemben ő korábban ezt a feltételt nem fogadta el, s tárgyalásaiban nem volt szó a közalkalmazotti béremelés elhalasztásáról sem. • Szű. L. Kuncze: még nem bukik a koalíció — A miniszterelnök interjújából kiderült, hogy az MDF-ben végleges az elhatározás a szakításra, s az is biztos, hogy a kilépők semmilyen formában sem részesülhetnek az MDF vagyonából — nyilatkozta lapunk kérdésére Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője. Szerinte azt még nem lehet tudni, hogy mindennek milyen hatásai lesznek a legnagyobb kormányzópárt frakciójára. Kuncze úgy látja, hogy változás következett be az MDF és a KDNP viszonyában, hisz a miniszterelnök ilyen kemény szavakkal még sohasem illette koalíciós partnerét, márpedig a kereszténydemokraták már legalább fél évvel ezelőtt szóltak a koalíción belüli ellenzékiségről. A politikus szerint mindenesetre most nem lehet számítani a koalíció felbomlására, majd a decemberi költségvetési vita lesz a kormányzat szakítópróbája. Szekeres: nem esett szó a szakértői kormányzásról Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke úgy vélekedett, a kormányválság rendjén való, ha a kormány gyenge teljesítményt mutat, ugyanakkor mindez a demokráciát még nem veszélyezteti, s nem jelenti egyben az ország válságát is. A válság megoldásának több lehetősége van. Antall József említette, hogy kisebbségi kormányzásra nem hajlandó, az választások előrehozására spekulálókat pedig veszélyt keltőnek minősítette. Ez utóbbira azonban egyedül a kormánypártok spekulálhatnának, hiszen ez többségi parlamenti szavazatot kíván. Ugyanakkor az MSZP többször hangsúlyozta, hogy ha ilyen szándék felvetődik, arról hajlandó tárgyalni, hogy ez zökkenőmentesül történjen. A miniszterelnök nem szólt a koalíció átalakításának, vagy szakértői kormány felállításának a lehetőségéről, holott ezt sem lehetne kizárni. Antall nem lát alternatívát az ellenzéki pártokban, de ez furcsa is lenne, hiszen akkor át kellene ülnie az ő soraikba. Alternatívát nem neki, hanem Torgyán: meg sem próbált kiutat felvázolni Torgyán József, a független kisgazdapárt elnöke elsőként azt kifogásolta, hogy a közszolgálati televízió nem adja meg a lehetőséget számára, hogy hasonló nyilvánosság előtt reagáljon, illetve fejtse ki véleményét a miniszterelnök szavaival kapcsolatban. Sajnálattal említette, hogy az interjú során Antall József olyan sértő hangnemet használt, amelyet nem szívesen hall a társadalom ebben a kritikus helyzetben. A kisgazdavezető azonban leginkább azon akadt fenn, ami hiányzott a beszélgetésből, vagyis, hogy a miniszterelnök még csak meg sem próbált valamilyen kiutat felvázolni, amely segítene kilábalni az országnak jelenlegi állapotából. Mint rámutatott, Antall továbbra sem veszi észre, hogy ezt az országot egyedül a mezőgazdaság tudná talpraállítani. MAGYAR HÍRLAP Csurka: az elnökség nem tud az MDF-ből kizárni A tegnapi Esti Egyenleg információja szerint Kónya Imre a mai frakcióülés elé kívánja terjeszteni azt a javaslatot, hogy aki nem támogatja a kormányt az automatikusan kizárná magát a frakcióból. Csurka István úgy vélte: az elnökség nem tudja őt kizárni az MDF- ből. Ha nem tudok megegyezni az MDF-fel, akkor párttá kívánom alakítani a Magyar Út köröket — jelentette ki MDF-tagok kérdésére válaszolva Encsen Csurka István. Csurka elmondta: nem jöhetett létre az elnökségi ülés előttre tervezett egyeztető tárgyalás, így nem sok értelmét látta, hogy részt vegyen az elnökségi ülésen. Az egyezkedés várhatóan június 4-én lesz. Elmondta azt is: a mai frakcióülésen a frakció tagjainak színt kell vallaniuk arról, melyik oldalon állnak. Csurka értesülései szerint Kónya Imre valamennyi frakciótagnak előzetesen levelet küldött, hogy legyen idejük elgondolkodni az ülésig. Az ügyvezető elnökségről lemondott Für Lajos utódjának személyét firtató kérdésre Csurka úgy válaszolt: több személy neve is szóba került, ám egyedül Lezsák Sándor kerülhet a megüresedett székbe. Csurka a nagygyűlésen elmondta, milyen okok vezettek a jelenlegi válsághoz. Szerinte évek óta nagy az elégedetlenség az MDF szavazótáborában, mert a valódi rendszerváltás elmaradt. Mégsem ez volt a közvetlen kirobbantó tényező, hanem két nézet ütközése. Az egyik szerint elmaradt a rendszerváltás, de még lehet és lennie is kell — ide tartoznak a Csurkahívek. A másik nézet álláspontja az: lehet, hogy elmaradt a rendszerváltás, de ezzel a kérdéssel nincs értelme foglalkozni. Kialakult így egy törésvonal, amely egyre mélyül és elválasztja egymástól a szembenállókat. Még ennél is nagyobb gond, hogy a törésvonal két oldalán nem a kormánypártok és az ellenzék áll, a törés a pártokon, a kormányon és az Országgyűlésen belül is élesen megmutatkozik. Mára olyan állapotba jutott az ország, amikor már nem lehet úgy előre menni, hogy nem tisztáztuk a múltat. Elérkezett az ideje annak, amikor színt kell vallani, ki, mit akar? Az MDF-en belül most nem a liberálisokkal van gondom — jelentette ki Csurka —, hanem a centrummal, amelyben benne kellene lenni annak, ami a Magyar Útban benne van. A Magyar Út körök rákényszerülhetnek a párttá alakulásra, ám sokkal hatásosabb lenne a ténykedésük a jelenlegi pártok alatti szerveződésben, népmozgalomként, olyan lépésekkel azonban, mint az ukrán—magyar alapszerződés ratifikálása körül volt — amikor a kormány az ellenzékre támaszkodva fogadtatta el a dokumentumot —, a törésvonal egyre mélyül. • Szaniszló Bálint Für Lajos nem mond le MTI — Magunkat is megbecsüljük, ha kapcsolatot teremtünk az egykori hősök és a ma élők közt. Ezzel önmagunkat is tiszteljük, ugyanakkor olyan erőforrást kapunk és adunk, amely segítséget, támogatást ad nem mindennapi nehéz küzdelmünkben — hangoztatta vasárnap, Körmenden tartott hősök napi beszédében Für Lajos honvédelmi miniszter. A politikus a város kegyeleti parkjában, a Kisfaludi Strobl Zsigmond 1924-ben készített szoborcsoportja előtt visszaemlékezett nemcsak az első és második világháborúban elesettekre, hanem mindazokra, akik évszázadokon át küzdöttek a szabadságért. A jelenlévők ezt követően elhelyezték a kegyelet koszorúit a csaknem 600 áldozat emlékére állított emlékműnél. Für Lajos egyéb, belpolitikai kérdésről, az MDF helyzetével, és a lemondásával kapcsolatos kérdésekre nem kívánt a sajtónak nyilatkozni. Ugyancsak vasárnap, Somlóvásárhelyen a honvédelmi miniszter már röviden szólt az aktuális belpolitikai kérdésekről is. „Ne féltsék annyira ezt a koalíciót, nem kerül kisebbségbe” — mondta a megemlékezésen, amelyet szintén a hősök napja alkalmából tartottak. Tagadta, hogy szándékában állna lemondani miniszteri tisztségéről és — megítélése szerint — a honvédelmi törvényt elfogadja majd a parlament. Katona: nem lesz szükség kisebbségi kormányzásra Csurka Istvánnak és társainak várható az MDF-ből való kiválása, emiatt azonban nem lesz szükség kisebbségi kormányzásra, hiszen előreláthatólag csak 10 képviselő távozik majd Csurkával — mondta Katona Tamás egy érdi kegyeleti emlékmű felavatásakor vasárnap. Az MDF Csurka nélkül is folytatni tudja megkezdett politikáját. Kónya: a kormányválság súlyos következményekkel járna Az MDF országgyűlési frakciójának vezetője a televízió vasárnapi Hét című műsorában szintén kijelentette: nem tartja valószínűnek, hogy kisebbségbe kerülne a kormány Csurkáék esetleges kiválása nyomán. Burkoltan ugyan, de sejtette: nem ért egyet Göncz Árpádnak azzal az értékelésével, mely szerint egy kormányválság nem egy ország válsága. Kónya Imre szerint súlyos helyzet állna elő, ha most a kormánynak le kellene mondania. Az előrehozott választások megállítanák Magyarország fejlődését és megrendítenék a Nyugat irántunk érzett bizalmát — hangsúlyozta az MDF frakcióvezetője. Új érsekség Magyarországon II. János Pál pápa pünkösd vasárnapján kelt bullájával a Magyar Katolikus Egyház szervezeti felépítésében a következő változtatásokról döntött: A hazánkban eddig meglévő három érsekség számát négyre növelve, új érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspökséget. A pápai döntés nyomán a Dunántúlon a Veszprémi Egyházmegyéből létrejön a Kaposvári Egyházmegye, a Tiszántúlon pedig megalakul a Debrecen—Nyíregyháza Egyházmegye. A jövőben Budapest főváros egész területe (Csepel kivételével) Esztergom—Budapest Főegyházmegyéhez tartozik. A veszprémi érsek-metropolitává kinevezett dr. Szendi József veszprémi megyés püspök 1920. október 31-én született Székesfehérvárott. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai karán végezte, itt szerzett teológiai doktorátust is. Segédlelkész volt Zsámbékon, Pesthidegkúton, majd Remetekertvárosban. Később Székesfehérvárott az egyházmegyei Hittudományi Főiskolán tanulmányi felügyelőként dolgozott. A főiskola megszüntetése után kórházi lelkész, püspöki bírósági jegyző, majd plébános Pákozdon. 1963- ban az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet lelkiigazgatója lett. 1980-ban székesfehérvári kanonoki kinevezést kapott. 1982-től címzetes püspök, 1983-ban a szentatya veszprémi megyés püspökké nevezte ki. MDF: ügyvezetés körforgásban • Folytatás az 1. oldalról „Ez egy tőlünk eredő hibás fogalmazás nyomán terjedt el. Szabó Tamás mandátuma csak az előkészítő munkára szólt” — fogalmazott. Lezsák kifejtette: akár a keddi frakcióülés, a szerdai ügyvezető elnökségi ülés, vagy a hétvégi országos választmány megoldhatja az MDF belső válságát. Ellenkező esetben a választmányon felvetődő javaslatokat kell megvizsgálni. A frakció valószínűleg készül arra, hogy rendet teremtsen saját háza táján — tette hozzá. Az alelnök szerint nyugodt testületi ülések várhatóak, ám nem kizárható a későbbiekben egy rendkívüli országos választmány, vagy országos gyűlés összehívása sem. Lezsák egyéni véleménye szerint tűrhetetlen és tarthatatlan az az állapot, melyben egyes erők „ki akarnak ugrani a kormányzati felelősség mögül”. Az is elfogadhatatlan, hogy az MDF-en belülről sokkal durvább, rosszindulatúbb rágalmak, bírálatok érik azt a kormányzatot, amely Lezsák szerint töretlenül viszi végig az 1990-es pártprogramot. Csurkának nagy a felelőssége abban, hogy idáig fajult az MDF válsága. Debreczeniéknek pedig abban, hogy provokálták Csurkát. Lezsák elmondta: olyan javaslatot tesz majd az országos választmány ülésén, hogy Csurka és környezete fogalmazza meg külön megvalósíthatónak tartott programját , de ezt már az MDF-en kívül tegyék. Csurka a kormánynak, Elek és Debreczeni az MDF-nek ártott sokat — szögezte le. Hozzátette: Csurkáék nyilvánvalóan eldöntik szándékaikat a Magyar Út Körök következő gyűlésén. A rotációs elnöki rendszerről még elmondta: az nyilvánvalóan nem tartható sokáig, de jelen helyzetben a terheket nem lehetett egy ember vállára helyezni. Az MDF-nek akár Csurkáék kiválásával is meg kell őriznie arcát — fejezte be Lezsák Sándor. Az ülés kezdete előtt Szabó Iván pénzügyminiszter, elnökségi tag úgy nyilatkozott: az MDF- ben a reális esélye a szétválásnak van. Vagyonmegosztásról ugyanakkor nem kell beszélni, mert a pártvagyon mindig a legális párttá marad —jelezte, hozzátéve: Csurka István irányzata elvileg semmit sem vihet el az MDF infrastruktúrájából. Ha többen távoznának a párt elnökségéből, akkor előbb-utóbb szükséges egy országos gyűlést tartani — vélekedett. Szabó Iván egyébként jó jósnak bizonyult, amikor előzetesen kijelentette: nem hinné, hogy Lezsák távozna a pártból és azt sem, hogy ő lesz az ügyvezető elnök. Az ülésre érkezve Kulin Ferenc elmondta: azt várják, hogy Antall József tegyen személyi javaslatot. Kónya Imre érkezésekor úgy nyilatkozott: a miniszterelnök az elnökség előtt teszi meg személyi javaslatát. • Szombathy Pál Akar telefonon Swatch órát vagy pénzt nyerni!? 1-610-204-5352 150 Ft percenként. III A lottó — ha csak egy ötös lesz — ezen a héten már több mint 33 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt. LOTTÓ 23. játékhét