Magyar Hírlap, 1993. június (26. évfolyam, 125-136. szám)

1993-06-01 / 125. szám

1993. június 1., kedd Felfüggesztett ítélet a prágai guruló dollárok ügyében Prágai tudósítónktól Prága 1. kerületi bírósága tegnap két év feltételes sza­badságvesztésre ítélte azt a két korábbi pénzügyminisz­tert, akiket a cseh „guruló dollárok” ügyében fogtak per­be. Az ítéletet öt év próbaidő­re felfüggesztették. Az ítélet indoklása szerint a két vádlott, Leopold Lér, aki 1974-től 1985-ig segédkezett a csehszlovák dollárok Moszkvá­ba juttatásában, valamint utóda a pénzügyi tárca élén, Jaromír Zák, aki két esetben, 1986-ban és ’87-ben járult hozzá hasonló „átutalási akcióhoz”, megsértet­te az akkor hatályos devizatör­vényeket, és ezek kijátszásával, illetve megkerülésével juttatta ki a csehszlovák devizatartalé­kok egy részét, összesen közel hat és fél millió dollár értékben. A bíróság enyhítő körül­ményként fogta fel, hogy a két akkori állami vezető nem volt a törvénysértő tevékenység kezde­ményezője, és hogy a kommu­nista pártnak — az akkori alkot­mány értelmében meglévő veze­tő szerepe miatt — más módja is lett volna az összeg kiszállításá­ra az országból. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy mindkét vádlott büntetlen előéletű, vala­mint, hogy a történtek óta vi­szonylag sok idő eltelt, ezért a legalacsonyabb büntetést szabta ki rájuk. Az ítélet egyelőre nem jogerős, mert egyik fél sem dön­tött még arról, hogy fellebbez-e. Több, a kommunizmust üldöző cseh szervezet felszólította a prágai bíróságot: szabjon ki sú­lyosabb ítéletet a vádlottakra, akik a Prágában dolgozó külföl­di megfigyelők szerint inkább bűnbak szerepet kaptak: egyi­kük sem volt jelentős funkció­ban, és munkájuk természeténél fogva sem számítottak a komoly bűnöket elkövető funkcionáriu­sok körébe. • Nyárádi Péter Adókedvezmény a bősi beruházóknak Pozsonyi tudósítónktól______ A szlovák kormány múlt heti ülésén jóváhagyta a bősi erőmű finanszírozásának a be­ruházó vállalatok által java­solt módját — mondta el a Sme című lap hétfői számában a mezőgazdasági minisztérium illetékes főosztályvezetője. Létrehozzák a beruházásban érdekelt vállalatok társulását, amelyeknek a működtetésre for­dított kiadásait és a megtermelt energia, kavics, homok stb. ela­dásából származó bevételeit kö­zös számlán összegzik, s a fenn­maradó nyereséget a vállalatok az építkezés befejezésére fordít­ják. Hogy a tervezet a gyakorlat­ban működőképesnek bizonyul­jon, a kormány ugyancsak jóvá­hagyta a vállalatoknak az újra­befektetett nyereség kedvezmé­nyes adóztatására vonatkozó igényét. Átlagos vízátfolyás mellett ezzel a módszerrel 4-5 éven belül befejeződhet az épít­kezés — véli Augusztin Jámbor főosztályvezető. „Magyarország Németország taktikájából is okult, mely sze­rint nem a revízió régi módsze­reit követve, hanem konstruktív módon, a gazdasági befolyás növelésének útján kell haladni, és így az európai integráció szellemének megfelelve is le­hetséges megsérteni a szomszé­dos államok integritását és szu­verenitását” — mondta Eperje­sen, a szlovák nemzeti értelmi­ség harmadik találkozóján La­­dislav Deák, a Szlovák Tudo­mányos Akadémia történettudo­mányi intézetének munkatársa, az egyik lehetséges jelölt Szlo­vákia budapesti nagyköveti posztjára. Szerinte Magyarország azt szeretné elérni, hogy a Kárpátok Eurorégió Választott Tanácsa, amelyben Magyarország foglal­ná el a döntő pozíciókat, kike­rüljön az érintett államok felü­gyelete alól, majd írjon ki nép­szavazást annak eldöntésére, hogy a régió lakossága hol kí­ván élni. Az egész törekvés nem más, mint Teleki Pál elképzelé­seinek leporolása — sommázta véleményét Deák a Kárpátok Eurorégióról. A találkozón, melynek fényét a köztársasági elnök és a kultu­rális miniszter jelenléte is növel­te, a leggyakrabban hangoztatott követelések közé a köztársaság védelméről szóló törvény el­fogadása, a tömegtájékoztatás, valamint a magyar kisebbség megregulázása voltak. A tanács­kozás befejeztével elfogadott kommüniké az értelmiség leg­fontosabb feladataként az ország területi egységének nemzetközi biztosítását, valamint a szlovák államnyelv kiemelt szerepének megerősítését jelölte meg. •S. E. Viharfelhők Petre Roman feje felett Bukaresti tudósítónktól Petre Roman képviselői mandátumának visszavonását fogja kérni a Vacaroiu-kabinet. Erről a kormány szóvivője tájé­koztatott. A kormánypárt és a Nagy-Románia Párt Roman le­tartóztatását is követeli. Roman pártja, a Nemzeti Megmentési Front egyesült a Demokrata Párttal, és nevet is változtatott. Vacaroiuék lépésének oka: a Nemzeti Megmentési Front elnö­ke Velencében állítólag kijelentet­te: a jelenlegi kormány kommu­nistákból, szélsőségesekből és fa­sisztákból áll. Petre Roman ha­zugságnak nevezte a vádat, és le­szögezte: ő arról beszélt Olaszor­szágban, hogy a kormányt kom­munista jellegű és szélsőséges erők támogatják. A kormánypárt, a Demokrati­kus Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportja Román parla­menti mentelmi jogának megvo­nását, illetve haladéktalan tör­vény elé állítását követeli. A Nagy-Románia Párt igazgató bi­zottsága egyhangúlag megsza­vazta, hogy a román parlament mindkét házába bejutott tömörü­lés hivatalosan is kérje a főü­gyészségtől Roman letartóztatá­sát. A nemzeti vagyon megrablá­­sáért, az államérdekek súlyos megkárosításáért, a román kor­mány külföldi lejáratásáért akar­ják Románt felelősségre vonatni. Román pártja, a Nemzeti Meg­mentési Front hét végi, Constantai országos konvencióján nevet vál­toztatott. A Demokrata Párttal sorra került fúziót követően a tömörülés neve: Demokrata Párt (NMF). Az új párt középbal beál­lítottságú és a szociáldemokrata doktrínát vallja magáénak, szem­­benáll a konzervativizmussal és a klasszikusan értelmezett szocia­lizmussal, teljes mértékben elveti a „proletár szocializmust”. A pi­acgazdaság híveként a párt inkább a neoliberálisokhoz áll közelebb, a társadalomvédelem fontosságá­nak tekintetében viszont már eltá­volodik tőlük. • Bogdán Tibor Az SDP segíti az MSZP választási felkészülését A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) komoly politikai partnernak tekinti az MSZP-t, ami azt is mutatja, hogy szeret­né, ha erősödne a baloldal Ma­gyarországon — számolt be a Magyar Hírlapnak múlt heti bonni útjáról Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt ügyve­zető alelnöke. A német szociál­demokraták úgy vélik, nem le­het kettészakítani Európát, ép­pen ezért Kelet-Közép-Európá­­ban is meg kell szervezni a bal­oldali erőket. Az SPD segíteni kívánja te­hát az MSZP-t a jövő évi választásokra való felkészülés­ben. Ez a segítség nem anyagi, hanem szakmai-technikai jelle­gű. A magyar szocialisták ta­pasztalatok átadását várják szer­vezési kérdésekben, a pártprog­ram kialakításához, ezért rend­szeres konzultációkat tartanak majd a két párt szakemberei. Szekeres Imre az LDP veze­tőivel folytatott megbeszélésein úgy tapasztalta: a párt azt támo­gatja, hogy a visegrádi csoport országai egyszerre csatlakozza­nak az Európai Közösséghez, ehhez azonban szerintük még nem adottak a feltételek. Szeke­res Imre felhívta tárgyalópartne­rei figyelmét, hogy nem lenne jó összekeverni a feltételeket a célokkal, vagyis olyan követel­ményeket támasztani, amelyek eléréséhez éppen az EK-tagság segíthetné a visegrádiakat. Az MSZP alelnöke látogatást tett Dániában is. A Dán Szociálde­­mokrat­a Párt képviselőivel folytatott megbeszélésein fel­merült a környezetvédelmi szakmai együttműködés lehető­sége. Erről a témáról kora ősz­szel kerekasztal-tárgyalást tarta­nak a két párt szakembereinek, környezetvédőknek a részvéte­lével. A dánoktól megtanulhat­juk, hogyan építhetők be a mo­dernizációs folyamatba a kör­nyezetvédelmi megfontolások. Emellett jó lehetőség lehetne Magyarországnak a környezet­­védelmi technológiák gyártása — mondta Szekeres Imre. A dán szociáldemokraták ugyancsak segítik majd a vá­lasztásokra készülő MSZP-t szakmai tanácsokkal, informá­ciókkal. Szekeres Imre elmondta még, hogy augusztus végére tervezik azt a Kárpát-medencei ifjúsági találkozót, amelyet egyetemisták kezdeményezésé­re szervez az MSZP. A rendez­vényen magyar, osztrák, ukrán, szlovák, román, horvát, szerb és szlovén fiatalok találkoznak, és a nemzetiségekről, a szociális és gazdasági átmenet nehézsé­geiről, az oktatásról fognak vi­tatkozni. • P. Zs. Hídfőállás Dél-Amerikának Szabad György egyhetes bra­zíliai, chilei és argentínai látog­­tása során a három ország és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokról folytatott meg­beszéléseket. Erről szólva az Országgyűlés elnöke leszögez­te: kereskedelmi kapcsolataink nagy általánosságban nem mi­nősíthetők rossznak, ám, távol vagyunk attól, hogy kimerítet­tük volna a lehetőségeket. Szabad György felhívta part­nerei figyelmét arra, hogy Ma­gyarország politikailag stabil, s a megteremtett jogrendszer a Nyugat számára jelentős bizto­sítékot nyújt, s a dél-amerikai országok gazdasága számára úgynevezett hídfőállást jelent­het az Európa közepén fekvő Magyarország. Szabad György mindhárom országban beszélt arról az el­képzelésről, amely a budapesti latin-amerikai nagykövetek kö­rében merült fel. Elgondolásuk szerint kívánatos volna egy la­tin-amerikai kutatóintézet felál­lítása Budapesten. A gondolatot mindenütt nagy érdeklődéssel fogadták — tette hozzá. KÜLFÖLD-BELFÖLD Csépe: a KDNP még nem döntött a pótköltségvetés támogatásáról Az ország érdeke azt kívánja, hogy a koalíció együtt maradjon a ciklus vé­géig. Magyarország politikai megítélé­sét, a gazdasági felzárkózás esélyét ked­vezőtlenül befolyásolná egy esetleges kormányválság. Jelen pillanatban nem látok olyan problémát, amely miatt a KDNP szétrobbantaná az ország kormá­­nyozhatóságát— jelentette ki Csépe Béla. A kereszténydemokrata frakcióve­zető a pótköltségvetésről elmondta: nem született döntés, elfogadja-e Szabó Iván tervezetét a frakció. Az azonban bizo­nyos, hogy olyan előterjesztést nem tá­mogatnak, amely „a nép kárára volna”, ,Akkor legyen inkább kormányválság”. Csépe Béla hangsúlyozta, frakcióveze­tőként azt javasolja társainak, hogy a pótköltségvetésről szóló döntésükkor vegyék figyelembe, hogy az ország kor­­mányozhatósága, a koalíció fennmara­dása múlhat szavazatukon. A kormány­fő kereszténydemokratákra vonatkozó kijelentéseire reagálva kiemelte: a KDNP belső ellenzékiségének hangsú­lyozása nem az ellenzékhez való csatla­kozást jelentett, hanem keresztény-nem­zeti alapokról való javító szándékú ja­vaslatok felvetését. Örömmel fogadta, hogy Antall ismét késznek mutatkozott a privatizáció ellenőrzésére vonatkozó kezdeményezésük támogatására. • Sz. A. J. Az SZDSZ frakcióvezetője sérelmez­te, hogy Antall József ismét „mikiege­­reknek” nevezte a sajtó egy részét, illet­ve sértő szavakat használt politikusokról és egy Nobel-díjas tudósról. — Nem szeretném érteni, hogy mire gondolt a miniszterelnök úr akkor, amikor egyes politológusok antropológiai jegyeire utalt. — mondta, majd hozzátette: Nem szeretném, ha ez a hang uralná el a hazai közéletet, nagyon szerencsétlennek tar­tom, hogy éppen a miniszterelnök be­szél így. Nem helyes — folytatta —, hogy azt a képet kelti valaki a választók­ban, hogy a szegény állam mellett az önkormányzatok dúskálnak a pénzben. Az önkormányzatok valóban rendelkez­nek mintegy 80 milliárd forintnyi tarta­lékkal, ennek egy része viszont a köz­ponti céltámogatások igényléséhez szükséges, más része pedig nem is az önkormányzatoké, hanem a lakosság befizetése, a telefonhálózat fejlesztése céljából.­­ Ha az önkormányzat felada­ta lesz a közalkalmazotti bérek rendezé­se — vélekedett Kuncze — , akkor azok vagy lemondanak az infrastruktu­rális fejlesztésekről, vagy eladósodnak. • Sz. Sz. a választóknak kell látniuk. Nyugtalaní­tó jel, hogy a kormány egyre inkább be­zárkózik, s nemcsak az ellenzéki, hanem a szakmai és társadalmi közvéleménye­ket sem hallja meg. • Sz. L. Kupa: Antall félreértett A televíziós interjúban a kormányfő Kupa leváltásáról elmondta: a volt pénz­­ügymniszter szeptemberben saját maga kívánt felállni. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a miniszterelnök kijelentéseire reagálva elmondta: Antall félreérthette szavait, hiszen ő azt közölte, szeptemberben ak­kor kíván visszavonulni, ha a parlament már elfogadta az 1994-es költségvetést. Ugyanis nem megfutamodni kívánt, ha­nem rendezett terepet hagyni a háta mö­gött. Kupa nem hiszi, hogy a Valuta­alappal kötött megállapodás a legelő­nyösebb lenne. Szabó Ivánnak valóban sikerült két százalékkal magasabb dificit elfogadtatását kiharcolnia, Antall azon­ban elfelejtette hozzátenni, hogy ez adó­emeléssel is együttjár. Ezzel szemben ő korábban ezt a feltételt nem fogadta el, s tárgyalásaiban nem volt szó a közalkal­mazotti béremelés elhalasztásáról sem. • Szű. L. Kuncze: még nem bukik a koalíció — A miniszterelnök interjújából ki­derült, hogy az MDF-ben végleges az elhatározás a szakításra, s az is biztos, hogy a kilépők semmilyen formában sem részesülhetnek az MDF vagyonából — nyilatkozta lapunk kérdésére Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője. Sze­rinte azt még nem lehet tudni, hogy mindennek milyen hatásai lesznek a leg­nagyobb kormányzópárt frakciójára. Kuncze úgy látja, hogy változás követ­kezett be az MDF és a KDNP viszonyá­ban, hisz a miniszterelnök ilyen kemény szavakkal még sohasem illette koalíciós partnerét, márpedig a kereszténydemok­raták már legalább fél évvel ezelőtt szól­tak a koalíción belüli ellenzékiségről. A politikus szerint mindenesetre most nem lehet számítani a koalíció felbomlására, majd a decemberi költségvetési vita lesz a kormányzat szakítópróbája. Szekeres: nem esett szó a szakértői kormányzásról Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alelnöke úgy vélekedett, a kormányvál­ság rendjén való, ha a kormány gyenge teljesítményt mutat, ugyanakkor mindez a demokráciát még nem veszélyezteti, s nem jelenti egyben az ország válságát is. A válság megoldásának több lehetősége van. Antall József említette, hogy ki­sebbségi kormányzásra nem hajlandó, az választások előrehozására spekuláló­kat pedig veszélyt keltőnek minősítette. Ez utóbbira azonban egyedül a kor­mánypártok spekulálhatnának, hiszen ez többségi parlamenti szavazatot kíván. Ugyanakkor az MSZP többször hangsú­lyozta, hogy ha ilyen szándék felvető­dik, arról hajlandó tárgyalni, hogy ez zökkenőmentesül történjen. A minisz­terelnök nem szólt a koalíció átalakítá­sának, vagy szakértői kormány felállítá­sának a lehetőségéről, holott ezt sem le­hetne kizárni. Antall nem lát alternatívát az ellenzéki pártokban, de ez furcsa is lenne, hiszen akkor át kellene ülnie az ő soraikba. Alternatívát nem neki, hanem Torgyán: meg sem próbált kiutat felvázolni Torgyán József, a független kisgazda­­párt elnöke elsőként azt kifogásolta, hogy a közszolgálati televízió nem adja meg a lehetőséget számára, hogy hason­ló nyilvánosság előtt reagáljon, illetve fejtse ki véleményét a miniszterelnök szavaival kapcsolatban. Sajnálattal emlí­tette, hogy az interjú során Antall József olyan sértő hangnemet használt, amelyet nem szívesen hall a társadalom ebben a kritikus helyzetben. A kisgazdavezető azonban leginkább azon akadt fenn, ami hiányzott a beszélgetésből, vagyis, hogy a miniszterelnök még csak meg sem próbált valamilyen kiutat felvázolni, amely segítene kilábalni az országnak jelenlegi állapotából. Mint rámutatott, Antall továbbra sem veszi észre, hogy ezt az országot egyedül a mezőgazdaság tudná talpraállítani. MAGYAR HÍRLAP Csurka: az elnökség nem tud az MDF-ből kizárni A tegnapi Esti Egyenleg in­formációja szerint Kónya Imre a mai frakcióülés elé kívánja terjeszteni azt a javaslatot, hogy aki nem támogatja a kor­mányt az automatikusan kizár­ná magát a frakcióból. Csurka István úgy vélte: az elnökség nem tudja őt kizárni az MDF- ből. Ha nem tudok megegyezni az MDF-fel, akkor párttá kívánom alakítani a Magyar Út köröket — jelentette ki MDF-tagok kérdésére válaszolva Encsen Csurka István. Csurka elmondta: nem jöhetett létre az elnökségi ülés előttre ter­vezett egyeztető tárgyalás, így nem sok értelmét látta, hogy részt vegyen az elnökségi ülésen. Az egyezkedés várhatóan június 4-én lesz. Elmondta azt is: a mai frak­cióülésen a frakció tagjainak színt kell vallaniuk arról, melyik olda­lon állnak. Csurka értesülései sze­rint Kónya Imre valamennyi frak­ciótagnak előzetesen levelet kül­dött, hogy legyen idejük elgon­dolkodni az ülésig. Az ügyveze­tő­ elnökségről lemondott Für La­jos utódjának személyét firtató kérdésre Csurka úgy válaszolt: több személy neve is szóba ke­rült, ám egyedül Lezsák Sándor kerülhet a megüresedett székbe. Csurka a nagygyűlésen elmondta, milyen okok vezettek a jelenlegi válsághoz. Szerinte évek óta nagy az elégedetlenség az MDF szava­zótáborában, mert a valódi rend­szerváltás elmaradt. Mégsem ez volt a közvetlen kirobbantó té­nyező, hanem két nézet ütközése. Az egyik szerint elmaradt a rend­szerváltás, de még lehet és lennie is kell — ide tartoznak a Csurka­­hívek. A másik nézet álláspontja az: lehet, hogy elmaradt a rend­szerváltás, de ezzel a kérdéssel nincs értelme foglalkozni. Kiala­kult így egy törésvonal, amely egyre mélyül és elválasztja egy­mástól a szembenállókat. Még ennél is nagyobb gond, hogy a tö­résvonal két oldalán nem a kor­mánypártok és az ellenzék áll, a törés a pártokon, a kormányon és az Országgyűlésen belül is élesen megmutatkozik. Mára olyan állapotba jutott az ország, amikor már nem lehet úgy előre menni, hogy nem tisz­táztuk a múltat. Elérkezett az ide­je annak, amikor színt kell valla­ni, ki, mit akar? Az MDF-en be­lül most nem a liberálisokkal van gondom — jelentette ki Csurka —, hanem a centrummal, amely­ben benne kellene lenni annak, ami a Magyar Útban benne van. A Magyar Út körök rákénysze­rülhetnek a párttá alakulásra, ám sokkal hatásosabb lenne a tény­kedésük a jelenlegi pártok alatti szerveződésben, népmozgalom­ként, olyan lépésekkel azonban, mint az ukrán—magyar alapszer­ződés ratifikálása körül volt — amikor a kormány az ellenzékre támaszkodva fogadtatta el a do­kumentumot —, a törésvonal egyre mélyül. • Szaniszló Bálint Für Lajos nem mond le MTI — Magunkat is megbecsüljük, ha kapcsolatot teremtünk az egy­kori hősök és a ma élők közt. Ez­zel önmagunkat is tiszteljük, ugyanakkor olyan erőforrást ka­punk és adunk, amely segítséget, támogatást ad nem mindennapi nehéz küzdelmünkben — han­goztatta vasárnap, Körmenden tartott hősök napi beszédében Für Lajos honvédelmi miniszter. A politikus a város kegyeleti parkjá­ban, a Kisfaludi Strobl Zsigmond 1924-ben készített szoborcsoport­ja előtt visszaemlékezett nemcsak az első és második világháború­ban elesettekre, hanem mind­azokra, akik évszázadokon át küzdöttek a szabadságért. A je­lenlévők ezt követően elhelyezték a kegyelet koszorúit a csaknem 600 áldozat emlékére állított emlékműnél. Für Lajos egyéb, belpolitikai kérdésről, az MDF helyzetével, és a lemondásával kapcsolatos kérdésekre nem kí­vánt a sajtónak nyilatkozni. Ugyancsak vasárnap, Somlóvá­­sárhelyen a honvédelmi miniszter már röviden szólt az aktuális bel­politikai kérdésekről is. „Ne félt­sék annyira ezt a koalíciót, nem kerül kisebbségbe” — mondta a megemlékezésen, amelyet szin­tén a hősök napja alkalmából tar­tottak. Tagadta, hogy szándéká­ban állna lemondani miniszteri tisztségéről és — megítélése sze­rint — a honvédelmi törvényt el­fogadja majd a parlament. Katona: nem lesz szükség kisebbségi kormányzásra Csurka Istvánnak és társainak várható az MDF-ből való kiválá­sa, emiatt azonban nem lesz szükség kisebbségi kormányzás­ra, hiszen előreláthatólag csak 10 képviselő távozik majd Csurkával — mondta Katona Tamás egy ér­di kegyeleti emlékmű felavatása­kor vasárnap. Az MDF Csurka nélkül is folytatni tudja megkez­dett politikáját. Kónya: a kormányválság súlyos következményekkel járna Az MDF országgyűlési frak­ciójának vezetője a televízió va­sárnapi Hét című műsorában szin­tén kijelentette: nem tartja valószí­nűnek, hogy kisebbségbe kerülne a kormány Csurkáék esetleges ki­válása nyomán. Burkoltan ugyan, de sejtette: nem ért egyet Göncz Árpádnak azzal az értékelésével, mely szerint egy kormányválság nem egy ország válsága. Kónya Imre szerint súlyos helyzet állna elő, ha most a kor­mánynak le kellene mondania. Az előrehozott választások meg­állítanák Magyarország fejlődését és megrendítenék a Nyugat irán­tunk érzett bizalmát — hangsú­lyozta az MDF frakcióvezetője. Új érsekség Magyarországon II. János Pál pápa pünkösd va­sárnapján kelt bullájával a Ma­gyar Katolikus Egyház szervezeti felépítésében a következő változ­tatásokról döntött: A hazánkban eddig meglévő három érsekség számát négyre növelve, új érsek­séggé, valamint metropolitai szék­hellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspökséget. A pápai döntés nyo­mán a Dunántúlon a Veszprémi Egyházmegyéből létrejön a Ka­posvári Egyházmegye, a Tiszán­túlon pedig megalakul a Debre­cen—Nyíregyháza Egyházme­gye. A jövőben Budapest főváros egész területe (Csepel kivételével) Esztergom—Budapest Főegyház­megyéhez tartozik. A veszprémi érsek-metropolitává kinevezett dr. Szendi József veszprémi megyés püspök 1920. október 31-én szü­letett Székesfehérvárott. Tanulmá­nyait a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem teológiai karán vé­gezte, itt szerzett teológiai dokto­rátust is. Segédlelkész volt Zsám­­békon, Pesthidegkúton, majd Re­metekertvárosban. Később Szé­kesfehérvárott az egyházmegyei Hittudományi Főiskolán tanulmá­nyi felügyelőként dolgozott. A fő­iskola megszüntetése után kórházi lelkész, püspöki bírósági jegyző, majd plébános Pákozdon. 1963- ban az esztergomi Érseki Papne­velő Intézet lelkiigazgatója lett. 1980-ban székesfehérvári kano­­noki kinevezést kapott. 1982-től címzetes püspök, 1983-ban a szentatya veszprémi megyés püs­pökké nevezte ki. MDF: ügyvezetés körforgásban • Folytatás az 1. oldalról „Ez egy tőlünk eredő hibás fogalmazás nyo­mán terjedt el. Szabó Tamás mandátuma csak az előkészítő munkára szólt” — fogalmazott. Le­­zsák kifejtette: akár a keddi frakcióülés, a szer­dai ügyvezető elnökségi ülés, vagy a hétvégi or­szágos választmány megoldhatja az MDF belső válságát. Ellenkező esetben a választmányon fel­vetődő javaslatokat kell megvizsgálni. A frakció valószínűleg készül arra, hogy ren­det teremtsen saját háza táján — tette hozzá. Az alelnök szerint nyugodt testületi ülések várha­tóak, ám nem kizárható a későbbiekben egy rendkívüli országos választmány, vagy országos gyűlés összehívása sem. Lezsák egyéni véleménye szerint tűrhetetlen és tarthatatlan az az állapot, melyben egyes erők „ki akarnak ugrani a kormányzati felelősség mö­gül”. Az is elfogadhatatlan, hogy az MDF-en belül­ről sokkal durvább, rosszindulatúbb rágalmak, bírálatok érik azt a kormányzatot, amely Lezsák szerint töretlenül viszi végig az 1990-es párt­programot. Csurkának nagy a felelőssége abban, hogy idáig fajult az MDF válsága. Debrecze­­niéknek pedig abban, hogy provokálták Csurkát. Lezsák elmondta: olyan javaslatot tesz majd az országos választmány ülésén, hogy Csurka és környezete fogalmazza meg külön megvalósít­hatónak tartott programját , de ezt már az MDF-en kívül tegyék. Csurka a kormánynak, Elek és Debreczeni az MDF-nek ártott sokat — szögezte le. Hozzátette: Csurkáék nyilvánvalóan eldöntik szándékaikat a Magyar Út Körök követ­kező gyűlésén. A rotációs elnöki rendszerről még elmondta: az nyilvánvalóan nem tartható sokáig, de jelen helyzetben a terheket nem lehe­tett egy ember vállára helyezni. Az MDF-nek akár Csurkáék kiválásával is meg kell őriznie ar­cát — fejezte be Lezsák Sándor. Az ülés kezdete előtt Szabó Iván pénzügymi­niszter, elnökségi tag úgy nyilatkozott: az MDF- ben a reális esélye a szétválásnak van. Vagyon­megosztásról ugyanakkor nem kell beszélni, mert a pártvagyon mindig a legális párttá marad —jelezte, hozzátéve: Csurka István irányzata el­vileg semmit sem vihet el az MDF infrastruktú­rájából. Ha többen távoznának a párt elnökségéből, akkor előbb-utóbb szükséges egy országos gyű­lést tartani — vélekedett. Szabó Iván egyébként jó jósnak bizonyult, amikor előzetesen kijelen­tette: nem hinné, hogy Lezsák távozna a pártból és azt sem, hogy ő lesz az ügyvezető elnök. Az ülésre érkezve Kulin Ferenc elmondta: azt vár­ják, hogy Antall József tegyen személyi javasla­tot. Kónya Imre érkezésekor úgy nyilatkozott: a miniszterelnök az elnökség előtt teszi meg sze­mélyi javaslatát. • Szombathy Pál Akar telefonon Swatch órát vagy pénzt nyerni!? 1-610-204-5352 150 Ft percenként. III A lottó — ha csak egy ötös lesz — ezen a héten már több mint 33 MILLIÓT fizet! Szerencsejáték Rt. LOTTÓ 23. játékhét

Next