Magyar Hírlap, 1993. június (26. évfolyam, 137-150. szám)
1993-06-15 / 137. szám
1993. június 15., kedd Markó Béla: felül kell vizsgálnunk az RMDSZ politikáját Bukaresti tudósítónktól A nagy nyilvánosság teljes kizárásával találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Ion Iliescu román államfővel. Tekintve, hogy a vezető bukaresti politikus az utóbbi időszakban több ellenzéki politikussal is folytatott megbeszélést, mindenekelőtt azt kérdeztük Markó Bélától, a mostani tanácskozásra is ennek az akciónak a keretében került-e sor? — Nem, a találkozó saját kérésemre jött létre. Úgy éreztem, ismételten fel kell vetnem az államfőnek azt, hogy több rendbeli kérésünk és az Európa Tanács jelentéstevői által megfogalmazott igény ellenére semmilyen haladás sem mutatkozik a romániai magyarság helyzetének rendezése, jogainak szavatolása tekintetében, bár a kormány több alkalommal is ígéretet tett jogsérelmeink orvoslására. — Miről esett szó konkrétan a találkozón? — Elsődleges célom az 1989. decemberi és 1990-es marosvásárhelyi események nyomán elítélt ártatlan zetelaki, oroszhegyi és marosvásárhelyi magyar áldozatok helyzetének ismételt megtárgyalása volt, s annak a ténynek a leszögezése, hogy esetükben nyilvánvalóan koncepciós, politikai perről van szó. Az a tény, hogy a legfelsőbb bíróság nemrégiben megerősítette a marosvásárhelyi Cseresznyés Pált tíz év börtönnel sújtó ítéletet, világossá tette számunkra, hogy a hatalom részéről hiányzik a kisebbséggondok orvoslásának politikai akarata. Mindemellett úgy éreztem, erkölcsi kötelességem, kötelességünk felvállalni az ártatlan magyar elítéltek ügyét, tisztázni még egyszer a velük szemben elkövetett jogsértést, annál is inkább, mivel nemrégiben ismét felkerestek az édesanyák és megrázóan ecsetelték a kétségbeejtő helyzetet. Természetesen felsoroltam többi jogsérelmünket is, amelyeket véleményünk szerint haladéktalanul orvosolni kell az ET-jelentéstevők által megfogalmazott követelmények jegyében. — Strasbourgban rövidesen megint összeül az ET. Milyen álláspontra helyezkedik az említett körülmények között az RMDSZ az ország felvételének kérdésében? — Több alkalommal is kifejtettük, hogy véleményünk szerint Romániának még a felvétel előtt rendeznie kell az alapvető kisebbségigényeket. Sajnos, a jelenlegi helyzetben Strasbourgban semmilyen pozitív előrelépésről nem számolhatunk be, vagyis semmiképpen sem támogathatjuk feltétel nélkül Románia beépülését az európai struktúrákba. Nem fogadhatjuk el, hogy konkrét és megoldható kérdésekben sem mutatkozik haladás. Úgy hiszem, bizonyos mértékben felül kell vizsgálnunk az RMDSZ eddigi politikáját. Bogdán Tibor Raymond Barre volt francia miniszterelnök a Balladur-tervről Szerencsésebb előcsatlakozásról beszélni Az Európai Közösség objektív kritériumok alapján fog dönteni a csatlakozás kérdésében, ami lehetővé teszi, hogy a közösséggel társulási szerződésre lépett országoknak ne a közülük leglassabban haladó államhoz kelljen alkalmazkodniuk. Ezt Raymond Barre egykori francia miniszterelnök, a nemzetgyűlés tagja szögezte le a Hörcsik Richárddal, az Országgyűlés EK-ügyek bizottságának elnökével folytatott tegnapi megbeszélésen. Barre — aki a Nemzetközi Segítség Közép- és Kelet-Európának, várakozások és tények elnevezésű konferencia alkalmából érkezett Budapestre — az újkeletű Balladur-tervvel, a délszláv válsággal és kisebbségkérdésekkel kapcsolatban is állást foglalt. Az exkormányfő kifejtette: a „társulási” helyett szívesebben használja az „előcsatlakozási szerződés” kifejezést, hiszen az EK és Magyarország közötti megállapodás voltaképp az előzetes csatlakozást, a meglévő szintkülönbségek eltüntetését jelenti. Barre a már ismert francia álláspontot megismételve a kormányváltással hozta összefüggésbe a magyar MEK társulási megállapodás francia parlamenti ratifikációjának elhúzódását. „A jóváhagyásra a következő hetekben sor kerül” — fogalmazott. A francia politikus biztosította magyar tárgyalópartnerét: a közösség nem sorolja egy kategóriába a vele társulási szerződésre lépett országokat. Cáfolta, hogy az EK-n belül egyfajta „konvojszemlélet” érvényesülne. „Az EK objektív kritériumok alapján szándékozik dönteni, s csak azok csatlakozhatnak, akik ezeket teljesítik”. A szóba jöhető kritériumok közül csak egyet villantott fel: nem nyerhetnek bebocsátást az EK-ba azok az országok, ahol a kisebbségkérdés megoldatlan — hangsúlyozta. Barre emlékeztetett rá: a francia alkotmánybíróság elnöke olyan európai döntőbíróság felállítását szorgalmazza, amely az ember, azon belül is a kisebbségjogok tiszteletben tartását felügyelné. „Számítunk Párizs segítségére, mindenekelőtt a romániai magyar kisebbség problémáinak megoldásában” — vetette fel Hörcsik. Barre nem hagyott kétséget afelől, hogy Párizs nagy figyelemmel kíséri ezt a kérdéskört. Szerinte elsősorban más országok példájának bemutatásával lehetséges nyomást gyakorolni Bukarestre. A jelenlegi francia miniszterelnöknek a napokban ismertetett kezdeményezéséről szólva a veterán francia politikus elmondta: a Balladur-terv tulajdonképpen nem más, mint Francois Mitterrand három évvel ezelőtti, európai konföderációs elképzelésének felmelegítése, módosított formában. Mitterrand terve Barre szerint két okból nem aratott sikert: egyrészt akkoriban még létezett a Szovjetunió, másrészt a konföderációba nem kívánta bevonni Kanadát és az Egyesült Államokat. Balladur egy olyan szervezet létrehozását szorgalmazza, amely az összes európai országot, valamint Kanadát és az Egyesült Államokat is magába foglalná, s valamennyi állam garantálná egymás határait. Az elképzelés szerint esetleg határmódosításokra is sor kerülhet, „azért, hogy egy újabb jugoszláv típusú drámát elkerüljünk” — fejtette ki Barre, hozzátéve, hogy a határmódosítások szigorúan regionális garanciák mellett mehetnének végbe. „Őszintén szólva nem látok megoldást a délszláv válságból való kilábalásra — fogalmazott a francia politikus. Barre úgy látja, hogy a nemzetközi közösség fő célja ma a válság továbbterjedésének megakadályozása és az embargó fenntartása Szerbiával szemben mindaddig, amíg a boszniai szerbek a békefeltételeket nem teljesítik. Gy.Z. Koncert a Mária Valéria hídért Újra diplomáciai kapcsolat Liechtensteinnel Az Esztergom és a szlovákiai Párkány (Sturovo) közötti Dunahíd újraépítése javára tartottak koncertet tegnap a Zeneakadémián, és ezen megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is, a Magyar—Szlovák Fórum szellemi atyja. A híd ötven éve pusztult el, és mint a köztársasági elnök rövid ünnepi beszédében leszögezte, eljött az idő, hogy a hidat a két ország összefogásával újjáépítsék. Ján Oravec, Párkány polgármestere magyarul mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Mária Valéria híd újjáépítése nemcsak a két érintett város a régi problémája és óhaja, de a híd újjáépítésének gondolata széles körű polgári támogatást is élvez. A hangverseny egyik szervezője, a Magyar—Szlovák Fórum, alapvető feladatának tartja, hogy a politikai pártoktól függetlenül igyekezzen mindkét országban felkutatni a feszültségcsökkentő lehetőségeket, hogy a másik oldal torzítatlan véleményét igyekezzen megismertetni. Akik a híd újjáépítését támogatni kívánják, felajánlásaikat a Párbeszéd Alapítvány számlájára juttathatják el Duna-híd jeligével: MHB Széchenyi István 1. számú fiók, Bp. Arany János u. 20. Számlaszám: 222-11882. •S. I. Megnyílt a bécsi világkonferencia A demokratizálás útján lehet biztosítani az ember jogokat Bécsi tudósítónktól Csak akkor uralkodhat béke és boldogság Földünkön, ha sikerül nemcsak érvényesíteni az emberi jogokat, hanem világszerte ellenőrizni is lehet betartásukat — monta Butrosz Gáli, az ENSZ főtitkára tegnap a bécsi Austria Centerben, a kéthetesre tervezett emberjogi világkonferencia ünnepélyes megnyitóján. Szókimondó beszédében rámutatott az ENSZ hibáira, hiányosságaira is, és reményét fejezte ki, hogy a személyi szabadságjogokért, a demokráciáért küzdő erők diadalmaskodnak majd az erőszak eszközével uralkodók felett, hiszen az emberi jogokat a demokratizálás útján lehet biztosítani. Gáli nagy tapssal fogadott beszéde előtt a vendéglátó Ausztria nevében Thomas Klestil szövetségi elnök szólt az értekezlet résztvevőihez — 180 ország és különböző nemzetközi szervezetek mintegy 5000 képviselőjéhez —, akik záródokumentumban igyekeznek meghatározni az emberjogok területén a legsürgősebb feladatokat. Klestil kudarcként értékelte, hogy a világközösségnek nem sikerült közös platformot kialakítani a mostani tárgyalások színhelyétől nem messze, Boszniában dúló, az emberi jogok súlyos és sorozatos megsértésével járó viszály megfékezésére. Az osztrák államfő kijelentette: az emberi jogokra nem érvényes a belügyekbe való be nem avatkozás elve. Gyors cselekvést sürgetett, kiállt a kisebbségjogok fokozott védelme mellett, mondván: éppen az etnikai ellenségeskedés okozza az emberi jogok megsértésének legkirívóbb eseteit. A dalai láma mégis felszólalhat a konferencián. Tibet legmagasabb rangú egyházi és világi vezetője előreláthatóan ma beszédet mond majd a nem kormányzati szervezetek képviselői előtt. Üresen maradtak a tárgyalóteremben a Kis-Jugoszlávia képviselői számára fenntartott helyek, a hivatalos osztrák vendégek soraiban ott volt viszont Kurt Waldheim egykori ENSZ-főtitkár, volt szövetségi elnök is. • Pogány Jenő Géza MTI—--------------------------Az Egyesült Államok szerint inkább ne szülessen semmilyen zárónyilatkozat az ENSZ emberjogi világkonferenciáján, mintsem „felvizezett” kompromisszum lásson napvilágot — nyilatkozta hétfőn Bécsben Christopher amerikai külügyminiszter. Beszédében hivatalos amerikai cselekvési programot terjesztett elő az emberi jogok megerősítésére. Vezércikkünk a 7. oldalon Ódor László berni magyar nagykövet, akinek megbízatása ezentúl kiterjed Liechtensteinre is, tegnap Vaduzban átadta megbízólevelét II. János Ádám uralkodó hercegnek, Liechtenstein Állam államfőjének. Liechtenstein Állam tagja az ENSZ-nek, aláírója a helsinki záróokmánynak, aktív tevékenységet fejt ki az Európa Tanácsban. Az ország nemzetközi pozícióját rendkívüli mértékben megerősítette az a körülmény, hogy míg a vámuniós partner Svájc 1992. december 6-án német, addig Liechtenstein egy héttel később igent mondott az Európai Gazdasági Tér megalakítására, amely az Európai Közösséget és az EFTA-országokat tömöríti összeurópai dimenziójú, továbbfejlesztett szabadkereskedelmi övezetbe. Liechtenstein Állammal Magyarország — az Osztrák—Magyar Monarchia tagjaként — a 19. század második felétől valutaunióban és vámunióban állott, vagyis nemzetközi közjogi kapcsolataink immár több mint 100 éve ugyanolyan szinten voltak, mint napjainkban a liechtensteini—svájci kapcsolatok. A monarchia felbomlásával megszakadt liechtensteini—magyar diplomáciai kapcsolatok teljes körű rendezésére csupán napjainkban került sor. A mindössze 27 ezer lakost számláló és 157 négyzetkilométer területű Liechtenstein hercegség az Alpokban, a Rajna partján, Ausztria és Svájc által határolt festői vidéken terül el. Legközvetlenebb hagyományos partnerei a szomszédos osztrák Vorarlberg tartomány, valamint svájci oldalon St. Gallen és Graubünden kantonok. A főváros, Vaduz lakóinak száma mintegy 5 ezer, a vasutak hossza 19 km, míg az utak hossza 140 km. Államformája alkotmányos monarchia. Külügyi delegáció Helsinkiben (MTI) Kodolányi Gyulának, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadójának vezetésével magyar külügyi küldöttség utazott Helsinkibe. A delegáció egy magyar —észt—finn bizottsági ülésen vesz részt, amely az októberre tervezett hármas finnugor miniszterelnöki csúcstalálkozó részleteit készíti elő. A küldöttség tárgyal Helsinkiben finn külügyi partnerekkel és a parlament elnökével, Ilkka Souminennel is. Fidesz-küldöttség Romániában (MTI) Orbán Viktor vezetésével tegnap Fidesz-delegáció utazott Romániába. A fiatal demokraták küldöttsége a két ország kapcsolatát érintő időszerű politikai kérdésekről — többek között a román—magyar alapszerződésről — tárgyal az ellenzéki pártok vezetőivel, valamint találkozik Markó Bélával, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnökével és Tőkés László nagyváradi püspökkel, a szövetség tiszteletbeli elnökével. Ma hazánkba érkezik az iráni külügyminiszter (MTI) Kétnapos hivatalos látogatásra ma Budapestre érkezik Ali Akbar Velajati, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere. A látogatás része a rendszeres magyar—iráni külügyminiszteri konzultációnak, viszonzása Jeszenszky Géza külügyminiszter 1991. januári teheráni látogatásának. Magyarországi tartózkodása során az iráni vendéget fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Budapesti programja során találkozik Kádár Béla miniszterrel, a Magyar—Iráni Gazdasági Vegyesbizottság magyar társelnökével is. Parlamenti képviselők Bonnban (MTI) A Magyar Országgyűlés önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottságának küldöttsége négynapos hivatalos látogatásra a német szövetségi parlament belügyi bizottsága meghívására tegnap Bonnba utazott. A küldöttség a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalban és a szövetségi belügyminisztériumban is megbeszéléseket folytat. A képviselőket fogadja a német szövetségi parlament belügyi bizottságának elnöke és a szövetségi belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Bogdán Tibor felmentése (MTI) A köztársasági elnök, a miniszterelnök javaslatára, saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentette dr. Bogdán Tibort az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkári tisztségéből június 31-ei hatállyal. A felmentésről szóló határozat a Magyar Közlöny 75. számában jelent meg. A KSH az áprilisi termelői árakról (MTI) Áprilisban 0,8 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest — áll a KSH legfrissebb jelentésében. (Márciusban 0,1, februárban 0,3, januárban 3 százalékos emelkedést rögzítettek.) Egy esztendőt vizsgálva az ipar termelői árai áprilisban 11,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. A belföldi értékesítés árszínvonala 12,7 százalékkal, az exporté — forintban számolva — 10,7 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt. A múlt év decemberéhez viszonyítva a termelői árak 4,2 százalékkal, a belföldi értékesítés árai 4,7 százalékkal, az exportárak pedig 3,7 százalékkal nőttek. A belföldön értékesített termékek idei drágulásához legkisebb mértékben a bányászat járult hozzá, ahol az áremelkedés az év első négy hónapjában 0,5 százalékos volt. Átlag alatti, 3 százalékos az árszint emelkedése a villamosenergia-, a gáz-, hő- és a vízszolgáltatásban. Az ipari átlagot meghaladó mértékű, 4,9 százalékos a növekedés a feldolgozóiparban. Szinte valamennyi fontos mezőgazdasági termék átlagára ellentétesen változott márciustól áprilisra, mint a múlt év azonos hónapjaiban. A búza és a kukorica felvásárlási átlagára csökkent, a piaci ár növekedése azonban folytatódott. Tovább csökkent a vágóállatok felvásárlási átlagára, a tehéntej ára viszont nem változott. Ma kezdődik a Kommunálexpó (MH) Ma kezdődik s június 19-éig tart Budapesten a BNV területén a Kommunálexpó. E településfejlesztési szakkiállítással egy időben e témában konferenciát is rendeznek a fővárosban. Wekler Ferenc (SZDSZ), az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke lapunknak elmondta: a hazánkban első alkalommal megrendezett nemzetközi szakkiállításon 130 pavilont lehet megtekinteni, ezek döntő többségét magyar önkormányzatok állítják fel. A BNV területén az érdeklődők olyan technológiákkal, eszközökkel ismerkedhetnek meg, melyek hozzásegíthetik az önkormányzatokat ezen funkciójuk jobb ellátásához. Wekler elmondta: a magyarországi önkormányzatok többsége felismerte a kommunális fejlesztések fontosságát, közülük számos mások számára is hasznosítható megoldást mutat be a szakkiállításon. Magyar híradó KÜLFÖLD-BELFÖLD A nemzetközi közösségnek az a feladata, hogy megállítsa a vérontást Boszniában, és néhány évig garantálja a köztársaság jelenlegi határait. Ezután azonban lehetővé kell tenni a boszniai szerbek és horvátok számára, hogy maguk dönthessék el: közös államban akarnak-e élni. Ezt az elképzelést vázolta Milan Kucan szlovén államfő Göncz Árpáddal tegnap Budapesten folytatott tárgyalásain. Egyetértettek abban, hogy a rendezés előmozdításában egyre nagyobb a jelentősége Oroszországnak. Mint a magyar köztársasági elnök bejelentette, Moszkva elképzeléseiről a válság megoldására egy héten belül személyesen is tájékozódhat Borisz Jelcinnel tartandó találkozóján. A szlovén kormányfő a magyar vendéglátójával folytatott tárgyalás után újságíróknak kifejtette, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok közötti végleges határokat nem szabad most, a háború és a népirtás körülményei között meghatározni. Békét ugyan csak a harcban álló felek — Belgrád, Zágráb és Szarajevó — köthetnek, de az ENSZ-nek kell biztosítania Bosznia-Hercegovina mint állam fennmaradását, méghozzá annak jelenlegi határai között. A köztársaság határaira békefenntartókat kell küldenie a világszervezetnek és a reális helyzethez igazítania a Vance -Owen tervet. Elengedhetetlen az is, hogy az ENSZ megvédje a muzulmánokat fizikailag és megőrizze őket politikai tényezőként — hangsúlyozta Kucan. A szlovén kormányfő példaként a fegyverembargót említette. Mint mondta, formálisan elfogadható a nyugati érvelés a tilalom mellett, de mivel ez a harcoló felek közül egyedül a bosnyákokat gyengíti, végeredményben azt jelenti, hogy a nemzetközi közösség részt vesz a népirtásban. Emellett engedte odáig fajulni a konfliktust, hogy lehetetlenné vált a három nép együttélése. A szlovén kormányfő a Magyar Hírlap kérdésére nem óhajtotta összehasonlítani az általa javasolt rendezési tervet Henry Kissinger volt külügyminiszter elképzelésével, bár Göncz Árpáddal együtt elismerte, hogy végeredménye azonos. A terv jövőjével kapcsolatban kifejtette: Ljubljana felelős azért, hogy ne engedje elterelni a nemzetközi közösség figyelmét a válságról, és kezdeményezéseket tegyen annak lezárása érdekében. Receptünk van, hogyan lehetne megoldani a délszláv konfliktust, de nem hisszük, hogy a mienk az egyedül üdvözítő elképzelést válaszolta. Ha azonban megértést és fogadókészséget tapasztalunk, készek vagyunk részletesen kifejteni javaslatunkat és részt venni annak végrehajtásában a visegrádi négyekkel vagy a Közép-európai Kezdeményezéssel együtt — tette hozzá Milan Kucan. A tárgyaláson szóba került az is, mekkora károk érik a két országot a háború miatt. Ez a veszteség is az egyik oka annak, hogy Budapest és Ljubljana érdekelt a háború befejezésében, a válság rendezésében, majd utána a normális együttműködés kifejlesztésében, ami oda vezethet, hogy nem lesz határ a volt Jugoszlávia és Magyarország, Európa és a Balkán között — válaszolta lapunk másik kérdésére Kucan. A háborúnak nincsen győztese, vesztese viszont annál több — tette hozzá Göncz Árpád. Megismételte azt a magyar álláspontot, hogy nem a pillanatnyi hadihelyzet, hanem az érintett népek egyetértése, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása lehet a megoldás alapja. • M. Cs. MTI-------------------------Antall József miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott Milan Kucannal. A két fél áttekintette a délszláv válság legújabb fejleményeit. Különös figyelmet szenteltek annak a kérdésnek, hogy a térség országai és azok regionális szervezetei hogyan járulhatnak hozzá a válság rendezéséhez. E nézőpontból esett szó a közép-európai kezdeményezés budapesti csúcstalálkozójának előkészületeiről is. Közös véleményként fogalmazódott meg, hogy a két ország politikai kapcsolatai jól fejlődnek. Az elkövetkező időszakban szükséges a már aláírt szerződések ratifikálása, gazdasági kapcsolataink fejlesztése és egyezményes keretekbe foglalása. Göncz Árpád és Milan Kucan a jugoszláv válságról Szlovén recept: a határokról később Göncz Árpád és Milan Kucan a tegnapi budapesti tárgyalás közben FOTÓ: ISZA FERENC Nyáron rendkívüli parlamenti ülésszak Szabad György házelnök a parlament tegnapi ülésének kezdetén bejelentette, hogy június 21. és július 9. között összehívja az Országgyűlés rendkívüli nyári ülésszakát. A napirenden azok a javaslatok szerepelnek, melyek megtárgyalását a múlt héten Antall József miniszterelnök kérte az Országgyűlés elnökétől. A miniszterelnök 34 javaslat megtárgyalására tett javaslatot, s ebből 18-at feltétlenül elfogadandónak nevezett. Ezek között szerepel egyebek mellett az oktatási törvénycsomag, a pótköltségvetés, illetve ide tartoznak az alkotmányos alapintézmények (bíróság, ügyészség, honvédség, rendőrség) szabályozására vonatkozó rendelkezések is. A kormány által javasolt törvénykezési program realitásáról, illetve a prioritások helyességéről kérdeztük több parlamenti képviselő véleményét. Hack Péter (SZDSZ) szerint egyes törvények vitája rendkívül hosszadalmasnak ígérkezik, a közoktatási törvényhez például több mint 700 módosítóindítvány érkezett. Más, kétharmados többséget igénylő javaslatot pedig annak tudatában terjesztett be a kormány, hogy a parlamenti pártok között e kérdésekben nincs meg a kellő egyetértés. A szabaddemokrata képviselő úgy véli, a kormány rendszeresen túlbecsüli az Országgyűlés teljesítőképességét. A kormány rangsorolásával egyetért Fodor István, a független képviselőcsoport vezetője, ugyanakkor az ő véleménye is az, hogy a kormány túlbecsüli az Országgyűlés teljesítképességét. A 18 kiemelten kezelt törvény elfogadására Fodor István szerint van elég idő, a kérdés csak az, hogy ezekben az ügyekben sikerül-e megegyezésre jutniuk a szemben álló politikai erőknek. Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője maximálisan egyetért a rendkívüli ülésszak összehívásával, hiszen szerinte olyan fontos törvényeket kell megtárgyalniuk, melyek elfogadását nem lehet őszre halasztani. • Sz.Sz. Magyar—lengyel honvédelmi tárgyalások Sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak nem érdeke, hogy a másik felet megelőzve törekedjék a NATO-hoz való csatlakozásra. Mindkét nemzet a katonai szövetség tagjaként képzeli el jövőjét, ám lehetőleg egyazon időpontban szeretnék elnyerni a csatlakozást — hangzott el többek között Bronislaw Komoroswski, lengyel védelmi miniszterhelyettes és vendéglátója, Szendrei László honvédelmi államtitkár tegnap kezdődött budapesti tárgyalásán. A megbeszélésen szó esett a két ország katonai együttműködési megállapodásában foglaltak teljesítéséről, így a két hadsereg tisztjeinek kölcsönös továbbképzéséről és egymás felsőoktatási intézményeibe való beiskolázásáról. A lengyel fél kifejtette: a szeptember 19-ére kiírt lengyel parlamenti választás vélhetően nem lesz közvetlen hatással a hadsereg működésére. Szendrei László állmatitkár az MTI-nek elmondta: a tárgyaláson felvetette, hogy a Magyar Honvédség lengyel gyártmányú harkocsijaihoz szeretne tartalék alkatrészeket beszerezni, valamint hogy a magyar légvédelmi egységek gyakorlatait a jövőben is szeretnék az arra alkalmas lengyel légtérben végrehajtani. •G.Z. MAGYAR HÍRLAP Börtönben a genovai expó főrendezője MTI-------------------------Az ügyészség rendelkezésére előzetes letartóztatásba helyezték a genovai világkiállítást megrendező intézmény vezérigazgatóját. Az 52 éves Renato Salvatori ellen korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés gyanújával folyik vizsgálat és bűnvádi eljárás. Mint kiderült, a 700 millió dolláros költséggel megrendezett szakvilágkiállítás előkészületei és lebonyolítása alatt számos visszaélés és törvénytelenség történt. A kiállítási terület felépítésekor a megrendelést elnyerő cégek milliárdos nagyságrendben fizettek kenőpénzeket a megrendelésről döntő Ente Colombo (az expót rendező cég) vezetőinek. Az Italimpianti építési nagyvállalat, a kivitelezés fővállalkozója vezetői vallomást tettek a velük kifizettetett pénzekről az ügyészségnek. Salvatori kétes módszereket használt az expó megrendezésében, s tevékenysége viták kereszttüzébe került már az expó bezárásának másnapján a meghamisított látogatói adatok miatt. Egyelőre nem világos, hogy az expóval kapcsolatos kenőpénzek pártkasszába kerültek-e, vagy más felhasználásra. Az expóval kapcsolatos botrányba belebukott már Genova polgármestere is.