Magyar Hírlap, 1993. július (26. évfolyam, 151-163. szám)

1993-07-01 / 151. szám

MA Bajorország Európa közepén A középpont nem csak földrajzi elhelyezkedést jelent, és nem is esik tő­lünk oly messze — derül ki színes országmellékle­tünkből Ki döntsön az egészségügy reformjáról? Az egészségügy tervezett finanszrozási reformja 15-20 év el eze­lett ki­dolgozott szociológiai felmérési morti­i. A kor­mányzat az USA-ban, később más országokban bevezetett és gyakorlott, majd — hibái miatt — egyes helyeken átdolgo­zott, máshol megszünte­tett rendszert vezet be a magasabb szintű betegel­látás területén. 7. oldal Elindultunk a damaszkuszi úton Interjú Hegedűs B. And­rással Nagy Imre 1953-as júliusi kormányprogram­járól. 11. oldal Augusztusban folytatják . Nincs megegyezés az ÉT-n MH-tudósítás____________ Sem az általános forgalmi adó rendszerében tervezett változtatásokat, sem a pótkölt­ségvetést nem támogatják a munkaadók és a munkaválla­lók képviselői — derült ki az Érdekegyeztető Tanács tegna­pi plenáris ülésén. Mindkét ol­dal a törvényjavaslatokkal kapcsolatban a kormány fele­lősségét hangsúlyozta. Érdemi vitát — a konkrét törvényja­vaslatok hiánya miatt — a kormány jövő évi gazdaságpo­litikai elképzeléseiről sem foly­tattak, azonban annyiban megegyeztek: erre az ÉT au­gusztusi plenáris ülésén kerül sor. A jövő évi költségvetési és adótörvényeket még a parla­ment nyári szünete előtt be­nyújtja a kormány az Ország­gyűlésnek, s ezzel egyidejűleg eljuttatja az ÉT munkaadói és munkavállalói oldalához is — mondta Szabó Iván pénzügymi­niszter az ÉT plenáris ülésén, amikor a kormány 1994-es gaz­daságpolitikai koncepciójáról szóló előterjesztést tárgyalták meg. A költségvetésben a defi­cit korlátozására törekedtek, s — mint kiemelte — annak „bér­tartalmát” illetően jelentős vál­toztatásokat hajtottak végre, így gazdasági növekedés érdekében többletforrásokat biztosítanak infrastruktúrára, lakásépítésre, beruházásokra. S bár az ez évi­hez képest 55 milliárd forinttal növekszenek az adósságszolgá­lattal kapcsolatos kiadások is, vagyis összességében 100 mil­liárd forinttal nőnek a kiadások, a költségvetési deficit mégis az idei 215 milliárd forinttal szem­ben csupán 250 milliárd forintra nő — hangsúlyozta Szabó Iván. Mindezt úgy éri el a kormány, hogy egyrészt a kiadási oldal előirányzatait csökkenti, más­részt a bevételi oldalon egyes tételeknél nagyobb bevétellel számol. Az általános forgalmi adó rendszerében tervezett vál­toztatások révén például jövőre az ez évinél 30 milliárd forinttal több áfabevétellel számolnak. A kormány egyébként jövőre az adórendszer révén a kis- és kö­zepes jövedelmű rétegek terhei­nek mérséklésére, a foglalkozta­tás elősegítésére s a beruházá­sok ösztönzésére törekszik. Ugyanakkor az adóigazgatás te­rületén határozott fellépést ígért Szabó Iván. A személyi jövede­lemadó jövő évi rendszeréről szólva elmondta: nő az adómen­tes sáv, a középrétegek adóter­helése — gyermekszámtól füg­gően — az ideihez képest 3 szá­zalékkal csökken, s az alkalma­zotti kedvezmény helyett a nyugdíjjárulék lesz levonható az adóalapból. A konkrét törvényjavaslatok hiánya miatt egyik fél sem tar­totta célszerűnek, hogy a jövő évi gazdaságpolitikáról vitatkoz­zanak. Emiatt megállapodtak abban, hogy augusztusban tár­gyalja meg az ÉT plenáris ülése a jövő évi költségvetési és adó­törvényeket, amelyeket július 15-éig kell a kormányzatnak el­juttatni az ÉT titkárságára. Nagy Sándor, a munkaválla­lói oldal szóvivője a kormány szemére vetette: miközben a költségvetési deficit mérséklé­sét, a beruházások támogatását s a kamatszint csökkenését tekinti gazdaságpolitikai iránynak, a pótköltségvetés ezt a szándékot egyáltalán nem tükrözi. • Folytatása a 4. oldalon Palkovics Imre a Munkástanácsok. Őry Csaba a Liga és Nagy Sándor az MSZOSZ képviseletében FOTÓ: MÜLLER JUDIT A mezőgazdasági szövetkezetek tiltakoznak A határátkelők lezárását tervezik MTI . A határátkelők lezárására készülnek a Győr-Moson- Sopron megyei mezőgazdasá­gi szövetkezetek. A határállomások blokád alá vonásával akarnak csatlakozni az országos demonstrációhoz, amelynek időpontjáról még nem döntött az országos szö­vetség — mondotta Szabó Ár­­pádné, a Győr-Moson-Sopron megyei tsz-szövetség titkára. Az érdekvédelmi szövetség szerdai küldöttgyűlésén a részt­vevők egyhangúlag egyetértet­tek azzal, hogy a szövetkezeti mozgalom ily módon mutassa meg erejét. A tervezett demonstráció azonban távolról sem erőfitog­tatás, sokkal inkább a kormány­zattal szembeni elégedetlensé­gük kifejezése — hangoztatta a Teszöv titkára, hozzátéve: az országos szövetség május 25-ei közgyűlésén sürgős kormány­zati intézkedéseket kért, s ha­táridőként a pótköltségvetés parlamenti benyújtását jelölte meg. A jövedelmezőség javításá­ra irányuló kéréseiket a kor­mányzat mind ez ideig válasz nélkül hagyta. A szövetkezeti küldöttek tiltakoznak amiatt is, hogy a szövetkezeti üzletrésze­ket az egyéb gazdasági társasá­gok üzletrészeitől hátrányosan megkülönböztető módon kíván­ja kezelni az általuk ismert tör­vénytervezet. Lapunk érdeklődésére a Ha­tárőrség szóvivője azt mondta, hogy ők még nem értesültek a tervezett blokádról. 26. évfolyam, 151. szám Ez a lap jár Önnek! / Éjjel-nappal telefonos előfizetés- és hirdetésfelvétel a Magyar Hírlapnál Telefon: 122-34-99 Szabó Iván: nehéz előre kiszámítani, hogy mi fog történni. 4. oldal 1993. július 1., csütörtök POLITIKAI NAPILAP 20+24 OLDAL­­ ÁRA: 22,50 FORINT Javaslat a sajtónak választási etikai kódex megalkotására Elkészültek a Magyar Hírlap választási etikai-szakmai alap­­követelményei. Meglehet sze­rénytelenül, de úgy érezzük, hogy a következő parlamenti választások tisztaságát nagy­mértékben segítené, ha minél több lap, rádió- és tévéműsor szerkesztője, készítője értene egyet bizonyos szakmai-etikai alapkövetelményekkel. Ennek érdekében azt tervezzük, hogy kódexünket elküldjük a pártok, a parlamenti frakciók vezetői­nek, mérvadó személyiségek­nek, valamint a nagyobb szer­kesztőségekbe, tekintsék ezt vi­taanyagnak, s készüljön szep­temberig egy, az aláírókra er­kölcsileg kötelező választási etikai kódex. Augusztusban ezért közös vitát tartunk, meg­invitálva valamennyi érintettet. Részletes javaslatunk az 5. oldalon Szeptembertől drágul a lottó és a totó MH-információ Szeptember elsejétől a lottó­­szelvények árát 20 forintról 40 forintra, a totószelvényekét pe­dig 30 forintra emeli a a Sze­rencsejáték RL „Sokáig igyekeztünk halaszta­ni az áremelést, ám az inflációtól mi sem tudjuk függetleníteni ma­gunkat — nyilatkozta lapunknak Kemény Nándor, a Szerencsejá­ték Rt. elnök-vezérigazatója. A vezetői karosszékét éppen egy hónapja elfoglaló szakember hangsúlyozta: ezzel a lépéssel a fogadók nagy nyeremények iránti reményeit is szeretnék táplálni. A Szerencsejáték Rt. terveiben egyébként nem csak a bevételek és kiadások rendezése áll. A tél elején szeretné a cég üzembe állí­tani számítógépes feldolgozási rendszerét, ami milliárd forint nagyságrendű project. Szintén a fogadók biztonságát hivatottak szolgálni a fogadási rendszerben tervezett módosítások. • A. L. A miniszteri bizottság felvette Szlovákiát és Csehországot az ET-be Perényi: a helyzet változott Kiküldött tudósítónk jelenti Strasbourgból Magyarország nem szava­zott tegnap Strasbourgban az Európa Tanácsban Szlovákia felvétele ellen, így az eddig 29 tagú együttműködési szervezet felvette Szlovákiát valamint Csehországot. Este ünnepélye­sen fel is vonták az új tagok, Csehország és Szlovákia zász­laját. Az ET legfelső döntéshozó testületében, az úgynevezett mi­niszteri bizottságban — amely­ben a külügyminiszterek helyett tegnap az országok nagyköveti rangú képviselői voltak jelen — Perényi­ János nagykövet a szlo­vák felvétellel kapcsolatban tar­tózkodott. Ugyanígy tett Liech­tenstein Csehország esetében, amellyel egykori birtokai álla­mosítása miatt van vitája, így mindkét ország esetében egy­hangúnak számít a döntés. A magyar kormány az utolsó pillanatig azon a véleményen volt, hogy ha Szlovákia nem ad garanciát a kisebbségvédelmi el­várások teljesítésére, akkor a nagyköveti szintű miniszteri bi­zottságban a szlovák felvétel el­len fog szavazni. Az Európa Ta­nács vezetői, és különösen az Európai Közösség soros elnöki tisztét betöltő Dánia azonban egyértelműen Magyarország tu­domására hozta, hogy elfogad­hatatlan lenne, ha Magyarország nemet mondana a szlovák felvé­telre, amelyet különösen az EK sürgetett néhány hónapja. A magyar nagykövet a mi­niszteri bizottságban magyaráza­tot fűzött tartózkodásához, de új­ságíróknak nem árulta el nyilat­kozata tartalmát. Magyar újság­íróknak, köztük az MH tudósító­jának nyilatkozva Perényi nagy­követ rámutatott, hogy nem vál­tozott meg a magyar álláspont, amely szerint Szlovákia még nem érett a tagságra, de az ET parlamenti közgyűlése által elő­ző nap megszavazott új ellenőr­ző mechanizmus létrehozása megváltoztatta a helyzetet. A benesi dekrétumokról még sokat fog vitatkozni a két ország, az már tegnap Strasbourgban is kiderült. Minden magyar nyilat­kozó világossá teszi, hogy az ET-határozatnak a szlovák jog­rend diszkriminatív elemeire vo­natkozó bekezdését Magyaror­szág a Benes-dekrétumokra is érti, a szlovák külügyminiszter viszont leszögezte, hogy a szlo­vák értelmezés szerint a mondat nem vonatkozik a Benes-dekré­tumokra. Jozef Moravcik szlovák kül­ügyminiszter nemzetközi sajtó­­értekezleten kijelentette: „Ez a megfogalmazás számunkra telje­sen elfogadható, de ez nem je­lenti azt, hogy a Benes-dekrétu­­mok el lesznek törölve.” • Scipiades Iván Részletek a 3., kommentárunk a 7. oldalon Jeszenszky elégedett az Európa Tanács döntésével MH-tudósítás Az Európa Tanács döntése Szlovákia felvételéről közel áll a magyar kormány felfogásához, a jóhiszeműségen alapul, és esélyt ad arra, hogy a szlová­kiai magyarság helyzetében az utóbbi időben megfigyelhető tendencia kedvező fordulatot vegyen — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén Jeszenszky Géza. A külügyminiszter a strasbo­­urgi fejleményekre reagálva ki­fejtette: a tagfelvételi határozat­hoz kapcsolt ET-ajánlások — amelyek elfogadtatásában a ma­gyar küldöttségnek is jelentős szerepe volt — értékes garanciát jelentenek. A tegnapi döntéssel az ET nagy felelősséget vállalt, „védőpajzs alá vonta a szlovákiai magyar kisebbséget”. Bízunk az ET-ben, és reméljük, hogy Po­zsony a bejelentett szándékaival összhangban a lehető legrövidebb időn belül valóra is váltja az aján­lásokat — szögezte le Je­szenszky, majd kijelentette: mindezek figyelembevételével döntött a magyar kormány úgy, hogy megelőlegezi Szlovákiának a bizalmat, eláll a tagfelvétel las­sítására irányuló szándékától, és fenntartásait tartózkodással jelez­ve, elfogadja a tagországok több­ségének álláspontját, mely szerint Pozsonytól a felvétel után kell számon kérni, mennyiben teljesíti a vele szemben támasztott elvárá­sokat. A külügyminiszter ugyan­akkor hangsúlyozta: célszerűbb lett volna az ET-tagság követel­ményeit a felvételt megelőzően érvényesíteni. Részletek a 3. oldalon Előkészületben a világbanki hitel MH-információ A tárgyalások még mindig előkészítő szakaszban vannak, s ősz előtt nem várható a vállalati és pénzügyi szerkezetkiigazítási hitelkonstrukció véglegesítése. Mindezt Andrew Rogerson, a Világbank Közép-európai Iro­dájának vezetője mondta. A Magyar Hírlap kérdésére tegnap Budapesten kifejtette: a napokban újabb világbankos­­küldöttség érkezik Washington­ból a részleteket egyeztetendő, majd nyár végén-ősz elején vár­ható egy magasabb szintű dele­gáció, amely — esetleg — vég­legesítheti majd a magyar part­nerekkel a banki hitelkonszoli­dációra és a vállalati reorgani­zációra szánt kölcsönt, s annak részleteit. Rogerson sejteni en­gedte, hogy nem pusztán a ké­szenléti hitelről Budapesten je­lenleg is folyó IMF—magyar tárgyalások (pozitív) eredmé­nyét várják a világbanki köl­csönhöz — egyéb, s nem kis, problémák megoldására is szük­ség van még. •N.V.ZS. Nem ratifikálták a magyar CEFTA megállapodást Szabadkereskedelem több hónapos késéssel MH-információ Mégsem léphet életbe a tervezett időpontban, ma, ha­zánk és az Európai Szabad­kereskedelmi Társulás között a március 29-én Genfben pa­rafált szabadkereskedelmi megállapodás. Az ok igencsak prózai — tudtuk meg Major István külgazdasági államtit­kár-helyettestől. Az EFTA tagországai közül ugyanis ed­dig csak Svédország és Nor­végia törvényhozása ratifikál­ta azt. Július 6-án Genfben az érintett felek megpróbálnak megoldást keresni a kérdésre. Július 1-je lett volna a „vá­lasztóvonal”, amikortól az EF­­TA-tagállamokkal — Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország, Svájc és Liech­tenstein — folytatott kereske­delmünk „szabaddá” vált vol­na. Számokban kifejezve: az ipari termékek vonatkozásában kivitelünk 85 százalékára azon­nal megszüntette volna a vámo­kat, a fennmaradó 15 százalék­ra pedig 5 éven belül. Az úgy­nevezett érzékeny lista igen rö­vid. Magyar részről 10 évre hú­zódott volna el ez a folyamat. Az EFTA a magyar szabadke­reskedelmi egyezményhez csa­tolt kétoldalú mezőgazdasági megállapodások országonként jelentősen eltérnek, közös azonban bennük, hogy jelentős magyar exportnövekedést tesz lehetővé. Számítások szerint — ha a magyar árualap megengedi — mintegy 60-64 millió dollá­ros többletexportot eredményez majd évente. Azután, hogy életbe léphet. Ahhoz azonban szükséges a hét tagállam tör­vényhozásának jóváhagyása. Ez még a hétből öt esetben hiányzik. További részletek a 13. oldalon A NAP INTERJÚJA Bodó Sándorral Oroszország és Magyarország részéről a két miniszter megegye­zett: létrehoz egy munkacsoportot az „elszármaztatott kulturális ér­tékek” visszaszolgáltatását segí­tendő. Ez egy nemzetközi jogi, művészettörténeti, muzeológiai szakkérdésekkel foglalkozó bi­zottság, melynek feladata, hogy a hitelesnek elfogadott igénylisták alapján felkutassa, azonosítsa, leltárba vegye az elszármazott műkincseket — mondta a kul­tuszminisztérium közgyűjtemé­nyi főosztályának vezetője. Interjúnk a 17. oldalon FOTÓ: CZAGÁNY BALÁZS Június 30-án lejárt az a határidő, ameddig a XI. kerületi önkormányzat a Kondorosi úti piac működését enge­délyezte. A mai naptól új helyen árulnak az árusok, a VIII. kerületi Verseny utca 5. sz alatt. A megszüntető indokok között szerepelt többek között az is, hogy a területen haladna át a Szerémi út, amely a Lágymányosi híd forgalmát csökkentené fotó mollerjueit

Next