Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 202-214. szám)
1993-09-01 / 202. szám
1993. szeptember 1., szerda Herman: nem volt eredménytelen a magyar—román külügyi konzultáció Nyílt és korrekt volt a magyar—román főosztályvezetői szintű szakértői konzultáció légköre, amelyet a múlt héten tartottak Budapesten — közölte szokásos keddi sajtókonferenciáján Herman János. A Külügyminisztérium szóvivője a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva nem értett egyet azokkal a román lapjelentésekkel, amelyek szerint teljesen eredménytelenek voltak a megbeszélések. A találkozó célja azt volt, hogy a két fél áttekintse, mi történt a kapcsolatok fejlesztésében a legutóbbi konzultáció óta, hol nincs előrelépés, és tegyen javaslatokat konkrét lépésekre. Ez pedig megtörtént. A szakértők örömmel nyugtázták, hogy gazdasági, közlekedési, honvédelmi, belügyi és kulturális területen tapasztalható haladás. Olyan kérdésekben viszont sajnos nincs előrelépés, mint a kisebbségügyi nyilatkozat, a kisebbségügyi vegyesbizottság felállítása, a főkonzulátusok újranyitása, az aradi emlékmű helyreállítása vagy az 1956-os dokumentumok hozzáférhetősége. Ennek a konzultációnak az eredménye az is, hogy megállapodtak: szeptemberben külügyminiszteri találkozót tartanak Romániában. A tárgyalás konkrét időpontját és napirendjét később egyezteti a két minisztérium.. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő közölte, hogy a szakértői konzultáción nem került szóba Románia Európa tanácsi felvételének kérdése. Az általános magyar álláspont Bukarestre is igaz — mondta —, vagyis támogatjuk a térség minden olyan államának tagságát, amelyik megfelel az ET elvárásainak. Jeszenszky Géza a hét elején válaszolt Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár július 21-ei levelére. A külügyminiszter megelégedéssel nyugtázta, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozott azokkal a károkkal, amelyek a Kis-Jugoszlávia elleni embargó betartása miatt érik Magyarországot, s indokoltnak tartja a kompenzációt. A magyar diplomácia a közeljövőben konkrét lépéseket tesz majd a kompenzáció érdekében: megkeresik azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyeknek lehetőségük van kárpótlás nyújtására. Hosszabb ideje vizsgálja egyébként hazánk, hogy egyes nemzetközi szervezetektől mit várhatunk ebben az ügyben — válaszolta lapunk kérdésére Herman János. Tudatában kell lennünk, hogy teljes körű, térítés nélküli kompenzációra a jelenlegi helyzetben nemigen lehet számítani. A kompenzáció egyébként nem csupán kártérítést jelenthet, hanem azt is, hogy hazánkat a korábbinál jobban bevonják például a világszervezet bizonyos fejlesztési programjaiba — tette hozzá. A szóvivő személyi változásokról is beszámolt: felmentették tisztségéből Tomaj Dénes helyettes államtitkárt, akit már korábban hazánk hágai nagykövetévé neveztek ki. Utódát hamarosan kinevezik. Csejtey István, elődje a hollandiai misszió élén, a második területi főosztály vezetője lett. Tuniszban Nikicser László, Nairobiban Annus Antal, a Honvédelmi Minisztérium volt államtitkára, Pozsonyban Boros Jenő, míg Moldovában Nagy József lett a magyar nagykövet. Herman megerősítette, hogy Jeszenszky Géza szeptember 13—14-én Moszkvába látogat; bejelentette, hogy a magyar kormány meghívására szeptember 13—16. között hivatalos látogatást tesz hazánkban Cou Csia-hua kínai miniszterelnökhelyettes. A kétoldalú kapcsolatokról, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséről tárgyal majd magyar partnereivel. • M. Cs. Románia számíthat az ET-tagságra Bukaresti tudósítónktól „El kell ismernünk: azáltal, hogy Románia előtt éppen akkor nyílnak meg az Európa Tanács kapui, amikor az országban a restauráció köre bezárult, a bukaresti hatalom jelentős győzelmet aratott” — így összegzi a bukaresti Tineretul Liber című napilap tegnapi száma az ellenzék véleményét azt követően, hogy Catherine Lalumiére romániai látogatásán többször is hangsúlyozta: az ország rövid időn belül tagja lesz az Európa Tanácsnak. Politikai körökben szinte biztosra veszik, a felvételre már a szeptemberi ülésszakon, de legkésőbb decemberben sor kerül. Az idézett lap utal rá, hogy a román vezetőségnek sikerül különösebb engedmények megtétele nélkül elérnie Románia ET-tagságát. Ellenzéki körök számtalanszor hangsúlyozták, a kormány mindössze néhány formális intézkedést hozott a kontinentális testület jelentéstevőinek észrevételeit követően. Ellenzéki csoportok véleménye szerint a nyugati államok tartanak az Oroszországból és a többi keleti államból várhatóan meginduló tömeges szegényáradattól, amely veszélyt jelentene a fejlett országokra nézve, s így számukra Románia amolyan „első lökéscsillapítóként” szolgálna. Amennyiben Románia magára vállalja ezt a szerepkört, akkor a Nyugat még afölött is hajlandó szemet hunyni, hogy Románia megrekedt a reformkommunizmusnál — vonják le az ország jövője szempontjából cseppet sem szívderítő következtetést. Wostríva & yé* ■siAvrrc? . , rort • B.T. Szlovákiai magyarok pártjainak akciója Újabb panaszlevél az ET-nek Pozsonyi tudósítónktól A szlovák tömegtájékoztatás élénk érdeklődésétől kísérve megszületett az a levél, amelyet a szlovákiai magyar pártok az Európa Tanács illetékes bizottságainak küldenek meg. A levél helyzetképet nyújt a Szlovákia felvétele óta eltelt időszakról; szerzői kitérnek a helységnévtáblák, az iskolaügy, a magyar pedagógusképzés, a névhasználat problémáira, illetve arra figyelmeztetik a címzetteket, hogy szerintük a szlovák alkotmány hivatalos angol fordítása torzít — a preambulumban használt „szlovák nemzet” kifejezést „the Slovak people”-nek („szlovák nép”), az „államnyelvet” pedig „the official language”-nek („hivatalos nyelv”) fordították a külföld számára. Pavel Kanis, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke a demokrácia természetes jelenségének minősítette azt, ha állampolgárok vagy politikai pártok az európai intézményekhez fordulnak. Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a kisebbségek problémái némi nagyvonalúság és a nemzetközi tapasztalatok felhasználásának segítségével mindkét fél kölcsönös megelégedésére megoldhatók lennének. A Keresztényszociális Unió hétfői sajtótájékoztatóján ellenben az hangzott el, hogy az Együttélés mozgalmat be kellene tiltani. A keddi kormányülés szünetében Jozef Moravcík külügyminiszter is véleményt mondott: szerinte igazságtalan a szlovák kormányt kisebbségpolitikája miatt passzivitással vádolni; az ET ajánlásainak teljesítésére hat hónap türelmi időt kapott, s máris több törvényjavaslatot dolgozott ki. ..ív„í jK.tf ". Kisebbségek helyzetfelmérése MTI---------------------------------------Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese kedden Pozsonyban Peter Proháckával, a szlovák külügyi tárca kulturális kapcsolatok főosztályának ve zetőjével tárgyalt. A keddi megbeszéléseken a szlovákiai magyar, illetve a magyarországi szlovák kisebbséget érintő helyzetfelmérés módszereiről szóló tervezet szövegét egyeztették. A tudományos igényű vizsgálódás szükségességéről Antall József és Vladimír Meciar már korábban megállapodott. Zalatnay István elmondta, hogy a kedden véglegesített munkarendről szóló dokumentumot Jeszenszky Géza magyar és Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter előreláthatóan még szeptemberben aláírja. Ezt követően kezdik el az érintett kisebbségek helyzetét a gazdasági, jogi, társadalmi, kulturális és egyéb vonatkozásokban — feltáró vizsgálódást. A folyamat során születő tanulmányokat az Európa Tanács illetékes bizottságaihoz is eljuttatják. Amennyiben a két fél a tervezett tanulmányok ismeretében egyetértésre tud majd jutni, akkor konkrét problémamegoldó javaslatokra is számítani lehet. Zalatnay István azt hangsúlyozta, hogy a folyamat időtartamát tekintve korai lenne becslésekbe bocsátkozni, hiszen az érintett kisebbségek helyzetének tárgyilagos felmérése tartósan időszerű, folyamataiban is változó feladat. KÜLFÖLD-BELFÖLD Orosz vélemény a Horthy-temetésről MTI--------------------------------------Oroszország tudomásul vette a magyar hatóságoknak azt a nyilatkozatát, hogy Horthy Miklós temetése Magyarországon tisztán családi, humanitárius jellegű aktus, amellyel kapcsolatban nem terveznek semmiféle hivatalos lépést. Ezt Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő közölte keddi moszkvai sajtóértekezletén. Gyemurin kérdésre válaszolva elmondta: magától értetődően a magyarokra tartozik, hogyan viszonyulnak történelmükhöz. Finnország nem követel vissza területet A rendezetlen oroszországi állapotok ugyan nyugtalansággal töltik el Finnországot, de bízik a demokratikus átalakítás folytatásában, „nagy, de nem irreális várakozást” fűz hozzá — jelentette ki tegnap esti előadásán Ilkka Suominen, a finn parlament elnöke. A politikus, aki 1991 óta másodszor tölti be Suomi törvényhozásának elnöki tisztét, az Európai Demokratikus Unió pártvezetőinek ma kezdődő konferenciájára érkezett Budapestre. Tegnap délután hivatalában fogadta őt Antall József miniszterelnök. Hazája nagykövetségén megtartott előadásában Finnország és szomszédai, Oroszország és Észtország kapcsolatairól szólt. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Szovjetunió összeomlása a harmincas években kezdődött, hiszen a sztálini önkényuralmat az ország nem heverte ki, többé nem tudott talpra állni. Az 1939—40-es téli háborút követően, amikor Finnországnak át kellett engednie a Szovjetuniónak Nyugat-Karéliát Viborggal és a Ladoga-tó északi partját, a finn lakosság körében erősen érezhető volt az oroszok elleni ellenszenv. Paasikivi és Kekkonen elnökök sokat tettek ennek leküzdéséért. Manapság ugyan hevesen vitatják az ezer tó országában a Szovjetunióval szemben évtizedeken át követett politikáját, behódolással vádolják az akkori vezetőket, de az előadó nem ért egyet a bírálókkal. Noha Finnország igazságtalannak tartja a több mint fél évszázada aláírt megállapodást, nem akarja visszakövetelni elvesztett területeit. Helsinkiben nem tartanak orosz fenyegetéstől, de nem örülnek annak, hogy a Kelet-Európából kivont fegyverzet jó részét a finn határokhoz közel helyezik el, mint ahogyan három hadikikötő közelsége sem növeli biztonságérzetüket. Az átmeneti nehéz korszak után kedvezően alakulnak az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok, a finn export most már eléri a Szovjetunió felbomlását megelőző kivitel kétharmadát. Észtországnak Suomi a legfontosabb kereskedelmi partnere. Az orosz csapatok baltikumi jelenlétében Finnország biztonságpolitikai kockázatot lát csakúgy, mint az orosz kisebbség helyzetében. Suominen ugyanakkor kiemelte, hogy az Észtországban elfogadott állampolgársági törvény figyelembe vette az Európa Tanács előírásait, s nagyon emlékeztette a skandináv jogszabályokra. •K.K. Az RMDSZ kivonul a kisebbségtanácsból Bukaresti tudósítónktól Az RMDSZ visszahívja képviselőit a kormány mellett konzultatív hatáskörrel, a kormányfőtitkárság alárendeltségében működő nemzeti kisebbségi tanácsból — így döntött az RMDSZ elnöksége és ügyvezető elnöksége tegnapi együttes ülésén. Az összejövetelen úgy ítélték meg, hogy bár a kisebbségtanács saját szabályzatának megfelelően működik, és bizonyos esetekben támogatja az RMDSZ indítványait, ennek ellenére a tevékenységének beindulásától eltelt időszakban nem vált a kisebbségi jogvédelem hatékony eszközévé, tekintve, hogy a kormány mindeddig nem emelte törvényerőre a tanács ajánlásait. Megállapították, hogy ily módon a nemzeti kisebbségtanács nem teljesítette az RMDSZ szövetségi képviselőtanácsának idevágó határozatában foglalt feltételeket, és lejárt a romániai magyarság képviseleti szervezete által kijelölt türelmi idő. Az elnökség és ügyvezető elnökség együttes ülésén megtárgyalták az Európa Tanács jogi bizottsági ülésén résztvevő RMDSZ-képviselő, Frunda György mandátumát is. Az RMDSZ politikusát a szövetségi elnök felhatalmazta arra, hogy a romániai magyarság képviseleti szervének legutóbbi memorandumában foglaltak szellemében járjon el, és javasolja a kontinentális testületnek, hogy Románia esetében is érvényesítsék a Hallonen-mechanizmust, amelynek értelmében az ET rendszeresen ellenőrzi az ország által vállalt kötelezettségek teljesítését. • B.T. Mától EDU-pártelnöki konferencia • Folytatás az 1. oldalról A ma kezdődő EDU-konferencia résztvevői négy témakört tekintenek át, s valamennyiben megkülönböztetett figyelmet szentelnek a közép- és kelet-európai államoknak. Megvitatják az európai integrációval összefüggő kérdéseket. A második napirendi pont az európai biztonság kérdése. Jeszenszky Géza tegnap emlékeztetett rá: térségünk országai a Nyugat-európai Unió és a NATO- csatlakozás kérdésében a legerősebb támogatást olyan országoktól kapják, amelyeket az EDU- hoz tartozó pártok kormányoznak. Ezen a napirendi ponton belül ejtenek majd szót a menekültkérdésről és a délszláv helyzetről is. A résztvevők külön kérdésként foglalkoznak a környezetvédelem problémáival, valamint Közép- Kelet-Európa gondjainak megismerésével és a szóba jöhető receptek keresésével. Az EDU-nak a kisebbségek helyzete iránt tanúsított érzékenységét kívánja majd jelezni — Jeszenszky szavai szerint — az RMDSZ teljes jogú taggá válása, illetve a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állandó megfigyelői státusának megerősítése. Várható a Coposu vezette romániai parasztpárt felvétele is. „Az EDU szívesen venné, ha tagpártjai kormánypozícióba kerülnének vagy megőriznék azt” — fogalmazott a külügyminiszter egy a konferencia megrendezése és a jövő évi magyar parlamenti választások közötti összefüggést firtató kérdésre reagálva. Az EDU bevallott törekvése az egyes pártok támogatása a választásokon is — tette hozzá Jeszenszky Géza. A szervezés költségei teljes egészében az EDU-t terhelik. A konferencián tisztújításra is sor kerül. • Gy.Z.-Szü.L. MTI------------------------------------Antall József miniszterelnök kedden délután hivatalában fogadta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Bugár Bélát, a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét. A vendégek a miniszterelnökkel abból az alkalomból találkoztak, hogy szeptember elsején Budapesten tartja pártelnöki találkozóját az EDU. Egészségesek a katapultált pilóták MTI---------------------------------------Az orvosi vizsgálat után kedden már ismét a kiképzőalakulatánál volt Bodrozsán László százados és az orosz kiképzőpilóta, akik hétfőn sikeresen katapultáltak az iskolakört repülő MiG —29-es gépükből. Mindketten egészségesek. Ezt a Krasznodar közelében fekvő Tusovszkaja településen repülőkiképzésen részt vevő magyar pilóták orosz parancsnoka közölte. A parancsnok elmondta, hogy kedden megérkezett Moszkvából a kétszemélyes MiG—29-es oktatógép lezuhanásának körülményeit vizsgáló bizottság. Krasznodari katonai forrásból származó nem hivatalos értesülés szerint a baleset akkor következett be, amikor az iskolakört repülőgép pilótái leszálláshoz készülődtek. A repülésirányító tiszt vette észre, hogy tűz ütött ki az egyik hajtóműben, de a másik hajtóművet állíttatta le a pilótákkal. A gép ekkor mintegy kétszáz méteres magasságban volt. Békési a MÍG —29-esekről Változatlanul kérdés az 1994. évi költségvetés módosítása, amely összefüggésben van azon 800 millió dolláros szerződés aláírásával, amelynek ellentételezéseként MÍG—29-es repülőgépeket hoznának be az országba. Ugyanis a tranzakció 72 milliárd forinttal terhelné meg a belső adósságállományt, illetőleg a honvédség kiadásait. AzAV-asi költeségvetés mindenképpen módosításra szorul — állítja Békesi László volt pénzügyminiszter, szocialista párti képviselő. Ezt az összeget a magyar exportőröknek az MNB hitelezte meg, és amennyiben a követelés megszűnik, a számlát ki kell fizetni. Békési szerint további gondot jelent, hogy ilyen jelentős tételű szerződés aláírásához a kormánynak rendelkeznie kellett volna a parlament jóváhagyásával, ám ez nem történt meg. Mi több, a hiányzó összeg sem az elfogadott pótköltségvetésben, sem az 1994-s költségvetésben nem szerepel. Mint ismeretes, korábban Szabó Iván pénzügyminiszter azt nyilatkozta: jelenleg is folyik a költségvetés alakulásának felmérése, melynek ismeretében kerülhet sor esetleg mégis módosításra. •P.S. Hivatal és szakértelem címmel nyílik ma új kiállítás Budapesten a Közlekedési Múzeumban. A tárlat az elmúlt 125 év közlekedési hivatalainak munkáját mutatja be. Az október 3-áig nyitva tartó kiállításon a látogatók ingyenesen vehetnek részt gépjárművezetői műszeres pályaalkalmassági vizsgálaton, és tesztlapokon győződhetnek meg közlekedési ismereteikről. Felvételünkön egy vasúti kézihajtány FOTÓ: HABIK CSABA Bejegyezték az MSZMP-t (OS) Az MSZMP Ügyvezető Testülete közli, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot a Fővárosi Bíróság 1993. augusztus 9-én 5344. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette, s e végzését augusztus 30-án jogerőre emelte. Az MSZMP — egyelőre szerény taglétszámmal és csekély anyagi lehetőségek birtokában — törvényes alapokon tovább folytatja tevékenységét. Üdvözlet az üzbég vezetőknek (MTI) Az Üzbég Köztársaság nemzeti ünnepe, az Üzbég állami függetlenség napja Magyar híradó alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Jeszenszky Géza külügyminiszter táviratban köszöntötték Iszlám Karimovot, Üzbegisztán elnökét, Abdulhasim Mutalov miniszterelnököt, Savkat Juldajevet, az üzbég legfelsőbb tanács elnökét és Szaidmuktar Szaidkaszimov külügyminisztert. Megvannak a gyújtogatók (MH) A rendőrség megtalálta a pilisi parkerdő gyújtogatóit. Mint ismeretes, az augusztus 10-én keletkezett tűz óriási károkat okozott. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a „különösen nagy kárt okozó rongálás bűntettéről” mai sajtótájékoztatóján szolgál részletekkel. Felmentették a tábornok-igazgatót (MTI) A honvédelmi miniszter Kőszegvári Tibor nyugállományú vezérőrnagyot augusztus 31-ei hatállyal — érdemei elismerése mellett — felmentette a Honvédelmi Minisztérium Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatói munkaköréből. Egyidejűleg Gazdag Ferencet, az eddigi igazgatóhelyettest megbízta a kutatóintézet igazgatói munkakörének ellátásával — tájékoztatta a hírügynökséget a HM sajtóosztálya kedden. MAGYAR HÍRLAP. Pénteken a charta a Horthy-rendszertől búcsúzik A Demokratikus Charta megemlékezést tart Horthy Miklós temetése alkalmából. A Vérmezőn szeptember 3-án, pénteken este hat órára szervezett szertartással nem a néhai kormányzótól, hanem a nevével fémjelezett politikai rendszertől vesznek végső búcsút. A megemlékezés nem a korszak politikájáról, hanem a polgárokról, a lakosságról, az áldozatokról szól — tudtuk meg a Demokratikus Charta tegnapi sajtótájékoztatóján. Jancsó Miklós, a kulturális program szervezője megjegyezte, a mozgalom nem politikai nagygyűlést szervez, csupán a kor valódi hangulatát igyekszik megidézni. A péntek esti műsorban a Horthy-korszakban alkotó írók és költők művei hangzanak el, valamint népi együttesek lépnek fel. A korszakról legőszintébben az irodalom szólhat — mondta Konrád György, a Demokratikus Charta szóvivője —, mert a művészetben nem politikai, hanem legfeljebb stílustörténeti váltások vannak. Azonban a kortárs írók nagyjai — akik azóta irodalmunk klasszikusaivá váltak — nem a Horthy-rendszer mellett foglaltak állást. Konrád György a miniszeterelnök Horthy-temetéssel kapcsolatos álláspontjáról elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek, ha a miniszterelnök történészként közelít meg bizonyos eseményeket. Helytelen ugyanis, ha történészi szerepét miniszterelnöki autoritása erősíti. Magával a temetéssel kapcsolatban pedig megjegyezte, a kegyelet mindenkinek jár, de ha az objektív történelmi értékelést elhomályosítja, akkor a kegyelet politikai aktussá válhat. Az ilyenfajta kegyelettel nem tud egyetérteni — fejtette ki Konrád György. A charta szóvivői végül hangsúlyozták, a rendezvény pártoktól független, és a mozgalom nem ad ki hivatalos állásfoglalást a Horthy-temetéssel kapcsolatban. • V. Zs. OS---------------------------------------A magyarországi zsidóság szeptember 3-án, pénteken este 17.30 órakor néma megemlékezést tart a Horthy-rendszer áldozatainak emlékére, tiltakozva a két világháború közötti szellemiség újraélesztése ellen, a 600 ezer meggyilkolt mártír Wesselényi utca 5. szám alatt lévő emlékművénél. A megemlékezésre mindenkit hívnak és várnak — tudatták az Országos Sajtószolgálattal a szervezők. Az áldozatok emlékezete A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége az alábbi nyilatkozat közlésére kérte lapunkat: „Soha el nem múló fájdalommal emlékeztetünk arra, hogy 400 ezer magyar katona a frontokon és a hadifogolytáborokban, 600 ezer ember kizárólag származása miatt, faji üldözöttként koncentrációs táborokban és 50 ezer egykori civil polgártársunk a lakásában vagy az utcán lelte halálát a második világháborúban, kisebbrészt már azt megelőzően. Mindannyiuk arcvonásait szeretnék felidézni, amikor közülük néven is szólítjuk Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Bálint Györgyöt, Radnóti Miklóst és Szerb Antalt, Sárközi Györgyöt és Szomori Dezsőt, Kabos Endrét és Petschauer Attilát, Salamon Ernőt és Ságvári Endrét, Kiss Jánost és Tartsay Vilmost. A rendszer, mely több mint egymillió embert a háború máglyájára vetett, gázkamrába juttatott vagy éppen hóhérok kezére adott — végső fokon a Szálasi- uralomhoz vezetett — Horthy-korszak néven vonult be az európai és a magyar történelembe.” Megnyílt a Velencei Filmfesztivál MTI--------------------------------------Fél évszázados születésnapját ünnepelve kedd este megnyílt a Velencei Filmfesztivál, amely hagyományaihoz méltóan a nemzetközi filmélet színe-virágát vonzotta a lagúnák városába. Hírügynökségi jelentések szerint szeptember 11-éig tizennyolc versenyfilmmel ismerkedhet meg a zsűri és a világ minden tájáról a történelmi olasz városba sereglett közönség. A versenyfilmek vetítése mellett programon kívüli bemutatókra is sor kerül a következő napokban. A fesztivál igazgatója, Gillo Pontecorvo a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján erős versenyprogramot ígért, és azzal nyugtatta meg az amerikai filmek jelenléte ellen tiltakozókat, hogy a legnagyobb tömegeket vonzó tengerentúli filmgyártás csak fényesíti a velencei fesztivál glóriáját — írta az AP hírügynökség.