Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 202-214. szám)

1993-09-01 / 202. szám

1993. szeptember 1., szerda Herman: nem volt eredménytelen a magyar—román külügyi konzultáció Nyílt és korrekt volt a ma­gyar—román főosztályvezetői szintű szakértői konzultáció légköre, amelyet a múlt héten tartottak Budapesten — kö­zölte szokásos keddi sajtókon­ferenciáján Herman János. A Külügyminisztérium szóvivője a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva nem értett egyet azokkal a román lapjelenté­sekkel, amelyek szerint telje­sen eredménytelenek voltak a megbeszélések. A találkozó célja azt volt, hogy a két fél áttekintse, mi tör­tént a kapcsolatok fejlesztésében a legutóbbi konzultáció óta, hol nincs előrelépés, és tegyen ja­vaslatokat konkrét lépésekre. Ez pedig megtörtént. A szakértők örömmel nyugtázták, hogy gaz­dasági, közlekedési, honvédel­mi, belügyi és kulturális terüle­ten tapasztalható haladás. Olyan kérdésekben viszont sajnos nincs előrelépés, mint a kisebb­ségügyi nyilatkozat, a kisebb­ségügyi vegyesbizottság felállí­tása, a főkonzulátusok újranyitá­­sa, az aradi emlékmű helyreállí­tása vagy az 1956-os dokumen­tumok hozzáférhetősége. Ennek a konzultációnak az eredménye az is, hogy megállapodtak: szep­temberben külügyminiszteri ta­lálkozót tartanak Romániában. A tárgyalás konkrét időpontját és napirendjét később egyezteti a két minisztérium.. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő közölte, hogy a szakér­tői konzultáción nem került szó­ba Románia Európa tanácsi fel­vételének kérdése. Az általános magyar álláspont Bukarestre is igaz — mondta —, vagyis tá­mogatjuk a térség minden olyan államának tagságát, amelyik megfelel az ET elvárásainak. Jeszenszky Géza a hét elején válaszolt Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár július 21-ei levelére. A külügyminiszter megelégedéssel nyugtázta, hogy a Biztonsági Tanács foglalkozott azokkal a károkkal, amelyek a Kis-Jugo­szlávia elleni embargó betartása miatt érik Magyarországot, s in­dokoltnak tartja a kompenzációt. A magyar diplomácia a közeljö­vőben konkrét lépéseket tesz majd a kompenzáció érdekében: megkeresik azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyeknek lehe­tőségük van kárpótlás nyújtásá­ra. Hosszabb ideje vizsgálja egyébként hazánk, hogy egyes nemzetközi szervezetektől mit várhatunk ebben az ügyben — válaszolta lapunk kérdésére Herman János. Tudatában kell lennünk, hogy teljes körű, térítés nélküli kompenzációra a jelenle­gi helyzetben nemigen lehet szá­mítani. A kompenzáció egyéb­ként nem csupán kártérítést je­lenthet, hanem azt is, hogy ha­zánkat a korábbinál jobban be­vonják például a világszervezet bizonyos fejlesztési programjai­ba — tette hozzá. A szóvivő személyi változá­sokról is beszámolt: felmentették tisztségéből Tomaj Dénes he­lyettes államtitkárt, akit már ko­rábban hazánk hágai nagyköve­tévé neveztek ki. Utódát hama­rosan kinevezik. Csejtey István, elődje a hollandiai misszió élén, a második területi főosztály ve­zetője lett. Tuniszban Nikicser László, Nairobiban Annus Antal, a Honvédelmi Minisztérium volt államtitkára, Pozsonyban Boros Jenő, míg Moldovában Nagy Jó­zsef lett a magyar nagykövet. Herman megerősítette, hogy Jeszenszky Géza szeptember 13—14-én Moszkvába látogat; bejelentette, hogy a magyar kormány meghívására szeptem­ber 13—16. között hivatalos lá­togatást tesz hazánkban Cou Csia-hua kínai miniszterelnök­helyettes. A kétoldalú kapcsola­tokról, mindenekelőtt a gazda­sági együttműködés továbbfej­lesztéséről tárgyal majd magyar partnereivel. • M. Cs. Románia számíthat az ET-tagságra Bukaresti tudósítónktól „El kell ismernünk: azáltal, hogy Románia előtt éppen ak­kor nyílnak meg az Európa Ta­nács kapui, amikor az ország­ban a restauráció köre bezá­rult, a bukaresti hatalom jelen­tős győzelmet aratott” — így összegzi a bukaresti Tineretul Liber című napilap tegnapi szá­ma az ellenzék véleményét azt követően, hogy Catherine Lalu­­miére romániai látogatásán többször is hangsúlyozta: az or­szág rövid időn belül tagja lesz az Európa Tanácsnak. Politikai körökben szinte biz­tosra veszik, a felvételre már a szeptemberi ülésszakon, de leg­később decemberben sor kerül. Az idézett lap utal rá, hogy a ro­mán vezetőségnek sikerül külö­nösebb engedmények megtétele nélkül elérnie Románia ET-tagsá­gát. Ellenzéki körök számtalan­szor hangsúlyozták, a kormány mindössze néhány formális intéz­kedést hozott a kontinentális tes­tület jelentéstevőinek észrevéte­leit követően. Ellenzéki csoportok vélemé­nye szerint a nyugati államok tar­tanak az Oroszországból és a töb­bi keleti államból várhatóan meg­induló tömeges szegényáradattól, amely veszélyt jelentene a fejlett országokra nézve, s így számukra Románia amolyan „első lökés­csillapítóként” szolgálna. Amennyiben Románia magára vállalja ezt a szerepkört, akkor a Nyugat még afölött is hajlandó szemet hunyni, hogy Románia megrekedt a reformkommuniz­musnál — vonják le az ország jö­vője szempontjából cseppet sem szívderítő következtetést. Wostríva & yé* ■siAvrrc? . , rort • B.T. Szlovákiai magyarok pártjainak akciója Újabb panaszlevél az ET-nek Pozsonyi tudósítónktól A szlovák tömegtájékoztatás élénk érdeklődésétől kísérve megszületett az a levél, amelyet a szlovákiai magyar pártok az Európa Tanács illetékes bizott­ságainak küldenek meg. A levél helyzetképet nyújt a Szlovákia felvétele óta eltelt idő­szakról; szerzői kitérnek a hely­ségnévtáblák, az iskolaügy, a ma­gyar pedagógusképzés, a név­­használat problémáira, illetve arra figyelmeztetik a címzetteket, hogy szerintük a szlovák alkot­mány hivatalos angol fordítása torzít — a preambulumban hasz­nált „szlovák nemzet” kifejezést „the Slovak people”-nek („szlo­vák nép”), az „államnyelvet” pe­dig „the official language”-nek („hivatalos nyelv”) fordították a külföld számára. Pavel Kanis, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke a de­mokrácia természetes jelenségé­nek minősítette azt, ha állampol­gárok vagy politikai pártok az eu­rópai intézményekhez fordulnak. Kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a kisebbségek problémái némi nagyvonalúság és a nemzet­közi tapasztalatok felhasználásá­nak segítségével mindkét fél köl­csönös megelégedésére megold­hatók lennének. A Keresztény­szociális Unió hétfői sajtótájékoz­tatóján ellenben az hangzott el, hogy az Együttélés mozgalmat be kellene tiltani. A keddi kormány­ülés szünetében Jozef Moravcík külügyminiszter is véleményt mondott: szerinte igazságtalan a szlovák kormányt kisebbségpoli­tikája miatt passzivitással vádol­ni; az ET ajánlásainak teljesítésé­re hat hónap türelmi időt kapott, s máris több törvényjavaslatot dol­gozott ki. ..ív„í jK.tf ". Kisebbségek helyzetfelmérése MTI---------------------------------------­Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának el­nökhelyettese kedden Pozsony­ban Peter Proháckával, a szlo­vák külügyi tárca kulturális kapcsolatok főosztályának ve­­ zetőjével tárgyalt. A keddi megbeszéléseken a szlovákiai magyar, illetve a ma­gyarországi szlovák kisebbséget érintő helyzetfelmérés módszerei­ről szóló tervezet szövegét egyez­tették. A tudományos igényű vizsgálódás szükségességéről Antall József és Vladimír Meciar már korábban megállapodott. Zalatnay István elmondta, hogy a kedden véglegesített mun­karendről szóló dokumentumot Jeszenszky Géza magyar és Jozef Moravcík szlovák külügyminisz­ter előreláthatóan még szeptem­berben aláírja. Ezt követően kezdik el az érin­tett kisebbségek helyzetét a gaz­dasági, jogi, társadalmi, kulturális és egyéb vonatkozásokban — fel­táró vizsgálódást. A folyamat so­rán születő tanulmányokat az Eu­rópa Tanács illetékes bizottságai­hoz is eljuttatják. Amennyiben a két fél a ter­vezett tanulmányok ismeretében egyetértésre tud majd jutni, ak­kor konkrét problémamegoldó javaslatokra is számítani lehet. Zalatnay István azt hangsúlyoz­ta, hogy a folyamat időtartamát tekintve korai lenne becslések­be bocsátkozni, hiszen az érin­tett kisebbségek helyzetének tárgyilagos felmérése tartósan időszerű, folyamataiban is vál­tozó feladat. KÜLFÖLD-BELFÖLD Orosz vélemény a Horthy-temetésről MTI--------------------------------------­Oroszország tudomásul vette a magyar hatóságoknak azt a nyi­latkozatát, hogy Horthy Miklós temetése Magyarországon tisztán családi, humanitárius jellegű ak­tus, amellyel kapcsolatban nem terveznek semmiféle hivatalos lé­pést. Ezt Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő közölte keddi moszkvai sajtóértekezletén. Gye­murin kérdésre válaszolva el­mondta: magától értetődően a magyarokra tartozik, hogyan vi­szonyulnak történelmükhöz. Finnország nem követel vissza területet A rendezetlen oroszországi állapotok ugyan nyugtalanság­gal töltik el Finnországot, de bí­zik a demokratikus átalakítás folytatásában, „nagy, de nem irreális várakozást” fűz hozzá — jelentette ki tegnap esti elő­adásán Ilkka Suominen, a finn parlament elnöke. A politikus, aki 1991 óta másodszor tölti be Suomi törvényhozásának elnö­ki tisztét, az Európai Demokra­tikus Unió pártvezetőinek ma kezdődő konferenciájára érke­zett Budapestre. Tegnap dél­után hivatalában fogadta őt Antall József miniszterelnök. Hazája nagykövetségén meg­tartott előadásában Finnország és szomszédai, Oroszország és Észt­ország kapcsolatairól szólt. An­nak a véleményének adott han­got, hogy a Szovjetunió összeom­lása a harmincas években kezdő­dött, hiszen a sztálini önkényural­mat az ország nem heverte ki, többé nem tudott talpra állni. Az 1939—40-es téli háborút követően, amikor Finnországnak át kellett engednie a Szovjetunió­nak Nyugat-Karéliát Viborggal és a Ladoga-tó északi partját, a finn lakosság körében erősen érezhető volt az oroszok elleni ellenszenv. Paasikivi és Kekkonen elnökök sokat tettek ennek leküzdéséért. Manapság ugyan hevesen vitatják az ezer tó országában a Szovjet­unióval szemben évtizedeken át követett politikáját, behódolással vádolják az akkori vezetőket, de az előadó nem ért egyet a bírálók­kal. Noha Finnország igazságta­lannak tartja a több mint fél év­százada aláírt megállapodást, nem akarja visszakövetelni el­vesztett területeit. Helsinkiben nem tartanak orosz fenyegetéstől, de nem örülnek annak, hogy a Kelet-Európából kivont fegyver­zet jó részét a finn határokhoz közel helyezik el, mint ahogyan három hadikikötő közelsége sem növeli biztonságérzetüket. Az átmeneti nehéz korszak után kedvezően alakulnak az Oroszországgal fenntartott gazda­sági kapcsolatok, a finn export most már eléri a Szovjetunió fel­bomlását megelőző kivitel két­harmadát. Észtországnak Suomi a legfontosabb kereskedelmi part­nere. Az orosz csapatok baltikumi jelenlétében Finnország bizton­ságpolitikai kockázatot lát csak­úgy, mint az orosz kisebbség helyzetében. Suominen ugyanak­kor kiemelte, hogy az Észtország­ban elfogadott állampolgársági törvény figyelembe vette az Eu­rópa Tanács előírásait, s nagyon emlékeztette a skandináv jogsza­bályokra. •K.K. Az RMDSZ kivonul a kisebbségtanácsból Bukaresti tudósítónktól Az RMDSZ visszahívja képviselőit a kormány mellett konzultatív hatáskörrel, a kor­mányfőtitkárság alárendeltsé­gében működő nemzeti ki­sebbségi tanácsból — így dön­tött az RMDSZ elnöksége és ügyvezető elnöksége tegnapi együttes ülésén. Az összejövetelen úgy ítélték meg, hogy bár a kisebbségta­nács saját szabályzatának meg­felelően működik, és bizonyos esetekben támogatja az RMDSZ indítványait, ennek ellenére a te­vékenységének beindulásától el­telt időszakban nem vált a ki­sebbségi jogvédelem hatékony eszközévé, tekintve, hogy a kor­mány mindeddig nem emelte törvényerőre a tanács ajánlásait. Megállapították, hogy ily módon a nemzeti kisebbségta­nács nem teljesítette az RMDSZ szövetségi képviselőtanácsának idevágó határozatában foglalt feltételeket, és lejárt a romániai magyarság képviseleti szerveze­te által kijelölt türelmi idő. Az elnökség és ügyvezető el­nökség együttes ülésén megtár­gyalták az Európa Tanács jogi bizottsági ülésén résztvevő RMDSZ-képviselő, Frunda György mandátumát is. Az RMDSZ politikusát a szövetségi elnök felhatalmazta arra, hogy a romániai magyarság képviseleti szervének legutóbbi memoran­dumában foglaltak szellemében járjon el, és javasolja a konti­nentális testületnek, hogy Ro­mánia esetében is érvényesítsék a Hallonen-mechanizmust, amelynek értelmében az ET rendszeresen ellenőrzi az ország által vállalt kötelezettségek tel­jesítését. • B.T. Mától EDU-pártelnöki konferencia • Folytatás az 1. oldalról A ma kezdődő EDU-konfe­­rencia résztvevői négy témakört tekintenek át, s valamennyiben megkülönböztetett figyelmet szentelnek a közép- és kelet-euró­pai államoknak. Megvitatják az európai integrációval összefüggő kérdéseket. A második napirendi pont az európai biztonság kérdé­se. Jeszenszky Géza tegnap emlé­keztetett rá: térségünk országai a Nyugat-európai Unió és a NATO- csatlakozás kérdésében a legerő­sebb támogatást olyan országok­tól kapják, amelyeket az EDU- hoz tartozó pártok kormányoz­nak. Ezen a napirendi ponton be­lül ejtenek majd szót a menekült­kérdésről és a délszláv helyzetről is. A résztvevők külön kérdésként foglalkoznak a környezetvédelem problémáival, valamint Közép- Kelet-Európa gondjainak megis­merésével és a szóba jöhető re­ceptek keresésével. Az EDU-nak a kisebbségek helyzete iránt tanúsított érzé­kenységét kívánja majd jelezni — Jeszenszky szavai szerint — az RMDSZ teljes jogú taggá vá­lása, illetve a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom állandó megfigyelői státu­sának megerősítése. Várható a Coposu vezette romániai pa­rasztpárt felvétele is. „Az EDU szívesen venné, ha tagpártjai kormánypozícióba ke­rülnének vagy megőriznék azt” — fogalmazott a külügyminisz­ter egy a konferencia megrende­zése és a jövő évi magyar parla­menti választások közötti össze­függést firtató kérdésre reagál­va. Az EDU bevallott törekvése az egyes pártok támogatása a választásokon is — tette hozzá Jeszenszky Géza. A szervezés költségei teljes egészében az EDU-t terhelik. A konferencián tisztújításra is sor kerül. • Gy.Z.-Szü.L. MTI------------------------------------­Antall József miniszterelnök kedden délután hivatalában fo­gadta Markó B­élát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és Bugár Bélát, a Szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnökét. A vendégek a miniszter­­elnökkel abból az alkalomból ta­lálkoztak, hogy szeptember else­jén Budapesten tartja pártelnöki találkozóját az EDU. Egészségesek a katapultált pilóták MTI---------------------------------------­Az orvosi vizsgálat után ked­den már ismét a kiképzőalakula­tánál volt Bodrozsán László szá­zados és az orosz kiképzőpilóta, akik hétfőn sikeresen katapultál­tak az iskolakört repülő MiG —29-es gépükből. Mindketten egészségesek. Ezt a Krasznodar közelében fekvő Tusovszkaja te­lepülésen repülőkiképzésen részt vevő magyar pilóták orosz pa­rancsnoka közölte. A parancsnok elmondta, hogy kedden megérke­zett Moszkvából a kétszemélyes MiG—29-es oktatógép lezuhaná­sának körülményeit vizsgáló bi­zottság. Krasznodari katonai for­rásból származó nem hivatalos értesülés szerint a baleset akkor következett be, amikor az iskola­kört repülő­gép pilótái leszállás­hoz készülődtek. A repülésirányí­tó tiszt vette észre, hogy tűz ütött ki az egyik hajtóműben, de a má­sik hajtóművet állíttatta le a piló­tákkal. A gép ekkor mintegy két­száz méteres magasságban volt. Békési a MÍG —29-esekről Változatlanul kérdés az 1994. évi költségvetés módosítása, amely összefüggésben van azon 800 millió dolláros szerződés alá­írásával, amelynek ellentételezé­seként MÍG—29-es repülőgépe­ket hoznának be az országba. Ugyanis a tranzakció 72 milliárd forinttal terhelné meg a belső adósságállományt, illetőleg a hon­­­­védség kiadásait.­ AzAV-asi költ­e­ségvetés mindenképpen módosí­tásra szorul — állítja Békesi Lász­ló volt pénzügyminiszter, szocia­lista párti képviselő. Ezt az össze­get a magyar exportőröknek az MNB hitelezte meg, és amennyi­ben a követelés megszűnik, a számlát ki kell fizetni. Békési sze­rint további gondot jelent, hogy ilyen jelentős tételű szerződés alá­írásához a kormánynak rendel­keznie kellett volna a parlament jóváhagyásával, ám ez nem tör­tént meg. Mi több, a hiányzó összeg sem az elfogadott pótkölt­ségvetésben, sem az 1994-s költ­ségvetésben nem szerepel. Mint ismeretes, korábban Sza­bó Iván pénzügyminiszter azt nyi­latkozta: jelenleg is folyik a költ­ségvetés alakulásának felmérése, melynek ismeretében kerülhet sor esetleg mégis módosításra. •P.S. Hivatal és szakértelem címmel nyílik ma új kiállítás Budapesten a Közlekedési Mú­zeumban. A tárlat az elmúlt 125 év közlekedési hivatalainak munkáját mutatja be. Az október 3-áig nyitva tartó kiállításon a látogatók ingyenesen vehetnek részt gépjármű­­vezetői műszeres pályaalkalmassági vizsgálaton, és tesztlapokon győződhetnek meg közlekedési ismereteikről. Felvételünkön egy vasúti kézihajtány FOTÓ: HABIK CSABA Bejegyezték az MSZMP-t (OS) Az MSZMP Ügyvezető Testülete közli, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspártot a Fővárosi Bíróság 1993. au­gusztus 9-én 5344. sorszám alatt a társa­dalmi szervezetek nyilvántartásába vette, s e végzését augusztus 30-án jogerőre emelte. Az MSZMP — egyelőre szerény taglétszámmal és csekély anyagi lehető­ségek birtokában — törvényes alapokon tovább folytatja tevékenységét. Üdvözlet az üzbég vezetőknek (MTI) Az Üzbég Köztársaság nemzeti ün­nepe, az Üzbég állami függetlenség napja Magyar híradó alkalmából Göncz Árpád köztársasági el­nök, Antall József miniszterelnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke és Je­szenszky Géza külügyminiszter távirat­ban köszöntötték Iszlám Karimovot, Üz­begisztán elnökét, Abdulhasim Mutalov miniszterelnököt, Savkat Juldajevet, az üzbég legfelsőbb tanács elnökét és Szaid­­muktar Szaidkaszimov külügyminisztert. Megvannak a gyújtogatók (MH) A rendőrség megtalálta a pilisi parkerdő gyújtogatóit. Mint ismeretes, az augusztus 10-én keletkezett tűz óriási ká­rokat okozott. A Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság a „különösen nagy kárt oko­zó rongálás bűntettéről” mai sajtótájékoz­tatóján szolgál részletekkel. Felmentették a tábornok-igazgatót (MTI) A honvédelmi miniszter Kőszegvá­ri Tibor nyugállományú vezérőrnagyot augusztus 31-ei hatállyal — érdemei elis­merése mellett — felmentette a Honvé­delmi Minisztérium Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatói munkaköré­ből. Egyidejűleg Gazdag Ferencet, az ed­digi igazgatóhelyettest megbízta a kutató­­intézet igazgatói munkakörének ellátásá­val — tájékoztatta a hírügynökséget a HM sajtóosztálya kedden. MAGYAR HÍRLAP. Pénteken a charta a Horthy-rendszertől búcsúzik A Demokratikus Charta megemlékezést tart Horthy Miklós temetése alkalmából. A Vérmezőn szeptember 3-án, pénteken este hat órára szerve­zett szertartással nem a néhai kormányzótól, hanem a nevével fémjelezett politikai rendszertől vesznek végső búcsút. A meg­emlékezés nem a korszak politi­kájáról, hanem a polgárokról, a lakosságról, az áldozatokról szól — tudtuk meg a Demokra­tikus Charta tegnapi sajtótájé­koztatóján. Jancsó Miklós, a kulturális program szervezője megjegyezte, a mozgalom nem politikai nagygyűlést szervez, csupán a kor valódi hangulatát igyekszik megidézni. A péntek esti­ műsorban a Horthy-kor­­szakban alkotó írók és költők művei hangzanak el, valamint népi együttesek lépnek fel. A korszakról legőszintébben az irodalom szólhat — mondta Konrád György, a Demokrati­kus Charta szóvivője —, mert a művészetben nem politikai, ha­nem legfeljebb stílustörténeti váltások vannak. Azonban a kortárs írók nagyjai — akik az­óta irodalmunk klasszikusaivá váltak — nem a Horthy-rend­­szer mellett foglaltak állást. Konrád György a miniszeterel­­nök Horthy-temetéssel kapcso­latos álláspontjáról elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek, ha a miniszterelnök történész­ként közelít meg bizonyos ese­ményeket. Helytelen ugyanis, ha történészi szerepét miniszter­­elnöki autoritása erősíti. Magá­val a temetéssel kapcsolatban pedig megjegyezte, a kegyelet mindenkinek jár, de ha az ob­jektív történelmi értékelést el­homályosítja, akkor a kegyelet politikai aktussá válhat. Az ilyenfajta kegyelettel nem tud egyetérteni — fejtette ki Kon­rád György. A charta szóvivői végül hangsúlyozták, a rendez­vény pártoktól független, és a mozgalom nem ad ki hivatalos állásfoglalást a Horthy-temetés­sel kapcsolatban. • V. Zs. OS---------------------------------------­A magyarországi zsidóság szeptember 3-án, pénteken este 17.30 órakor néma megemléke­zést tart a Horthy-rendszer áldo­zatainak eml­ékére, tiltakozva a két világháború közötti szelle­miség újraélesztése ellen, a 600 ezer meggyilkolt mártír Wesse­lényi utca 5. szám alatt lévő emlékművénél. A megemléke­zésre mindenkit hívnak és vár­nak — tudatták az Országos Sajtószolgálattal a szervezők. Az áldozatok emlékezete A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége az alábbi nyilatkozat közlésére kérte lapunkat: „Soha el nem múló fájdalom­mal emlékeztetünk arra, hogy 400 ezer magyar katona a fron­tokon és a hadifogolytáborok­ban, 600 ezer ember kizárólag származása miatt, faji üldözött­ként koncentrációs táborokban és 50 ezer egykori civil polgár­társunk a lakásában vagy az ut­cán lelte halálát a második vi­lágháborúban, kisebbrészt már azt megelőzően. Mindannyiuk arcvonásait szeretnék felidézni, amikor kö­zülük néven is szólítjuk Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Bálint Györgyöt, Radnóti Mik­lóst és Szerb Antalt, Sárközi Györgyöt és Szomori Dezsőt, Kabos Endrét és Petschauer Attilát, Salamon Ernőt és Ság­­vári Endrét, Kiss Jánost és Tartsay Vilmost. A rendszer, mely több mint egymillió embert a háború máglyájára vetett, gázkamrába juttatott vagy éppen hóhérok kezére adott — végső fokon a Szálasi- uralomhoz vezetett — Horthy-korszak néven vonult be az európai és a magyar törté­nelembe.” Megnyílt a Velencei Filmfesztivál MTI--------------------------------------­Fél évszázados születésnapját ünnepelve kedd este megnyílt a Velencei Filmfesztivál, amely ha­gyományaihoz méltóan a nemzet­közi filmélet színe-virágát von­zotta a lagúnák városába. Hírügynökségi jelentések sze­rint szeptember 11-éig tizennyolc versenyfilmmel ismerkedhet meg a zsűri és a világ minden tájáról a történelmi olasz városba sereglett közönség. A verseny­filmek vetí­tése mellett programon kívüli be­mutatókra is sor kerül a követke­ző napokban. A fesztivál igazga­tója, Gillo Pontecorvo a megnyitó előtti sajtótájékoztatóján erős ver­senyprogramot ígért, és azzal nyugtatta meg az amerikai filmek jelenléte ellen tiltakozókat, hogy a legnagyobb tömegeket vonzó tengerentúli filmgyártás csak fé­nyesíti a velencei fesztivál glóriá­ját — írta az AP hírügynökség.

Next