Magyar Hírlap, 1993. szeptember (26. évfolyam, 215-227. szám)
1993-09-20 / 218. szám
1993. szeptember 20., hétfő A Szovjetunió széthullása óta először Jeszenszky Géza mától Moszkvában tárgyal Csaknem két évvel legutóbbi látogatása után, a Szovjetunió széthullását követően első alkalommal tárgyal az Orosz Föderációban a magyar külügyminiszter. Jeszenszky Géza, aki hivatalos látogatáson először 1991 májusában, majd Antall József kíséretében 1991 decemberében járt Moszkvában, tegnap este Bukarestből érkezett az orosz fővárosba, ahonnan holnap Brüsszelbe utazik tovább. A vizitet eredetileg a múlt hét elejére tervezték, ám el kellett halasztani, mivel Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter az izraeli—palesztin megállapodás washingtoni aláírására volt hivatalos. Az egynaposra zsugorodott megbeszéléssorozatot Jeszenszky Géza ma délelőtt Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettesnél kezdi, majd Kozirjevvel ül tárgyalóasztalhoz, hogy megbeszéléseiket követően aláírják a két ország kulturális kapcsolatairól, illetve a külügyminisztériumok együttműködéséről szóló megállapodásokat. A miniszter megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját is, és az orosz diplomataképzés központjában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tart előadást. Programját a moszkvai magyar nagykövetségen zárja, ahol a képviselet munkatársaival találkozik, majd részt vesz a tiszteletére adott fogadáson. • P. Cs. Politikai nyitás a magyar—román viszonyban? E napok után oly kedvező pillanat állt elő a két ország kapcsolataiban, amelyet föltétlenül meg kell ragadni, jelentette ki ötnapos romániai látogatásának záró sajtóértekezletén Jeszenszky Géza. „A politikai akarat és bátorság meg tudja valósítani azokat az intézkedéseket, amelyeket oly sokan és oly régóta várnak” — tette hozzá, fontosnak ítélve azt, hogy megszűnjék a gyanakvás légköre. A Tőkés László által mondottakat felidézve hangoztatta, nem kell félni azoktól, akik iskolát, művelődési lehetőséget kívánnak, akik a nyelvet, a kultúrát védik. Szólt arról is, hogy romániai útja alkalmával a nemzetiségi és felekezeti béke jeleivel találkozott mindenütt, s a változásoknak nemcsak a kirakatokban, de a lelkekben, a gondolkodásban is nyomai vannak, az emberek szintjén pedig gyakorlattá vált az együttélés. A kedvező tapasztalatok ellenére azonban vannak „zavaró elemek” a közgondolkodásban, de ezek inkább egymás nem ismeréséből, előítéletekből fakadnak — mondotta, s leszögezte: a kormányoknak erkölcsi és gyakorlati okokból is kötelességük visszaszorítani „a szélsőségesen gondolkodó irányzatokat”. Jeszenszky tömören fogalmazva kiemelte: „Nem a pillanatnyi helyzettel, hanem egymással kell megbékélnünk.” Teodor Melescanu osztotta magyar kollégája értékeléseit. Véleménye szerint is a találkozó meghaladta a két szomszédos ország külügyminiszterei közötti megbeszélések egyszerű kereteit, jellegénél és időpontjánál fogva valóságos politikai nyitást jelentett. E látogatást még pozitívabban értékelik majd a jövőben, ha az érintett minisztériumoknak sikerül gyakorlatba ültetniök a kínálkozó lehetőségeket. Román részről az előrelépés óhaja valós, a román kormány programja alapvető pontként tartalmazza azt a szándékot, hogy Bukarest javítsa kapcsolatait szomszédaival, szorgalmazni kívánja az újabb miniszteri szintű „és más politikai szinteken” sorra kerülő találkozókat. Az újságírók kérdéseire válaszolva Jeszenszky Géza az alapszerződésről szólva kifejtette, Magyarország híve annak, hogy gazdagodó és megerősödött kapcsolatokat szerződésbe foglalják, ám ennek vannak „belső törvényhozási fedezetei”. Az alapszerződést olyan épületnek nevezte, amely remélhetőleg hamarosan tető alá kerül, de amelynek falain még dolgozni kell. Ismertette azt a magyar álláspontot, miszerint minden fokon szavatolni kell az anyanyelvi oktatást, szükségesnek mondta a kolozsvári és más konzulátusok megnyitását, annál is inkább, mivel erre érvényes államközi megállapodás van, még akkor is, ha azt „olyan vezetők kötötték, akikre nem szívesen emlékezünk”. Jeszenszky a látogatás fontos eredményei között említette, hogy ezúttal nem voltak tabu témák, bármiről nyíltan lehetett beszélni. Az ukrán—magyar alapszerződésről elhangzott kérdésre válaszolva megismételte: Románia és Magyarország között érvényes békeszerződés van, amelyet Budapest sohasem vitatott. Ukrajna azonban teljesen új állam, amellyel szemben több ország is területi követelésekkel lép fel. A határkérdés Románia és Magyarország között nem nyitott, Romániában nincs mitől félni. A Magyarország által eddig megkötött államközi szerződésekben szerepel az, hogy milyen elveket és gyakorlati lépéseket tartanak szükségesnek a kisebbségek jogai és jövője kapcsán. Románia esetében itt vannak még lépések és elvek, amelyeket Magyarország szeretne rögzítve látni. Ha ez sikerül, akkor Magyarország megvizsgálhatja, hogyan lehet az aggodalmakat eloszlatni, a kölcsönös bizalmat erősíteni. A román külügyminiszter ugyancsak kérdésekre válaszolva elmondotta, a megbeszélések során nem merült föl, hogy az alapszerződés megkötését és Románia Európa tanácsi tagságának kérdését egybekapcsolják. Rámutatott: az eltérő álláspontoknál többnyire eltérő értelmezésről van szó. Ezért javasolta és a magyar fél elfogadta a javaslatot, hogy Bukarestben és Budapesten két találkozót tartsanak a kisebbségkérdésről, ahol minden politikai vagy propagandaszándék nélkül járják körül a problémakört, vizsgálják meg a kisebbségek státusát az európai térségben, elemezzék a nemzetiségjogokat Magyarországon és Romániában. A határklauzáról szólva a bukaresti diplomácia vezetője leszögezte: a két fél keresi a megfelelő megfogalmazásokat az aggodalom eloszlatásához, de ez nem jelenti azt, hogy Románia bármiről is lemondott volna. * Bogdán Tibor Magyarországnak nemzeti érdeke a román ET-tagság Jeszenszky székelyföldi körutat tett Bukaresti tudósítónktól Megható melegséggel köszöntötték a Székelyföld lakói Jeszenszky Géza külügyminisztert, akit a meglátogatott helységek utcáin a járókelők nem egyszer spontán tapssal fogadtak. Erdőszentgyörgyön a vendég a 13. században épült templomot tekintette meg, itt található egyébként az angol királynő egyik nagyanyjának, gróf Rhédey Claudiának a sírja is. Jeszenszky Géza személyes támogatást ígért egy specifikus kulturális-humanitárius tevékenységet kifejtő alapítvány létrehozásához. Parajdon és Korondon székely parasztgazdaságokba látogatott, a köröndi fazekasok pedig bemutatták neki, hogyan készítik jellegzetes mázas edényeiket. Farkaslakán, Tamási Áron sírjánál a külügyminiszter a két nép, a két ország egymás iránti kötődéseiről beszélt, és rámutatott: a térségben élő magyarokat és románokat csakis gyilkos kéz választhatja szét egymástól. Székelyudvarhelyen az 1911-ben megnyitott néprajzi múzeum, valamint a 400 éves Tamási Áron Gimnázium képezte a körút főbb állomásait. A gimnáziumban népes hallgatóság előtt azt fejtette ki, hogy hiba lenne képzett veszélyekben hinni. A polgármesteri hivatalban rendezett fogadás alkalmával pedig bukaresti megbeszéléseit ismertetve reményét fejezte ki, hogy a ma még különbözőképpen értékelt problémák esetében is sikerül közös nyelvet találni, s a párbeszéd a jövőben várhatóan elmélyül, nemcsak a politikai vezetők, hanem a társadalom szintjein is. Abból kiindulva, hogy a román vezetők szerint is minden országnak kötelessége gondoskodnia népe jólétéről, továbbá, hogy a kormánynak minden egyes állampolgár érdekeit szolgálnia kell. Jeszenszky Géza kiemelte: a kisebbségjogok tekintetében nem lehet gond egy olyan országban, ahol — amint azt a román hatóságok állítják — a nemzetközi jog előnyt élvez a belső törvényekkel szemben. Egy jó állam viszont mindenkor számíthat polgáraira, így a romániai lakosság Románia iránti lojalitása nem kérdőjelezhető meg. Szólt Jeszenszky az európai polgár kettős lojalitásáról is: egyrészt hazájához, másrészt Európához kell hűnek lennie. Úgy vélte, a nemzeteket ma még különválasztó tudati határok rövidesen megszűnnek. Románia Európa tanácsi felvételének budapesti megítéléséről szólva kifejtette: Magyarország azt szeretné, ha a román zászló is ott loboghatna az ET székháza előtt. Ha nem ezt kívánná, tulajdonképpen szembefordulna saját nemzeti érdekeivel, mivel a romániai magyarságot is távol tartaná ezzel a kontinentális testülettől. Jeszenszky felkereste még a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, majd megtekintette a segesvári várat. A külügyminiszter különgépe szombaton este szállt le Temesváron, ahol a vendég vasárnap délelőtt részt vett a református templomban Tőkés László vasárnapi miséjén, és egyházi vezetőkkel beszélgetett. Temesvárt a nemzetiségek együttélésének sok évszázados példájának nevezte, és leszögezte: a térségben jelentkező veszélyekkel szemben közösen hatékonyabban lehet fellépni. A közeli „szörnyű” példa, a délszláv háború kapcsán rámutatott: „Meggyőződésem, hogy ez a példa nem fenyeget, az etnikai konfliktusok ide nem érnek el. De azt hiszem, a románokat és a magyarokat igenis figyelmeztetheti a Balkán, hogy milyen szörnyűségekhez vezethet az, ha az emberek megőrülnek.” E tanulságból végső következtetésként a magyar külügyminiszter a román—magyar együttműködés szükségességét vonta le. •B.T. Kormánydöntés előtt a kétnyelvű feliratok kérdése Bukaresti tudósítónktól Rövidesen a román kormány elé kerül a kétnyelvű feliratok kérdése. Hét végi ülésén a testület úgy határozott, hogy már a közeljövőben megvizsgálja a Nemzeti Kisebbségtanács ezzel kapcsolatos határozatát. A kabinetnek azt kell eldöntenie, milyen kisebbségi lakossági részaránynál engedélyezze a nemzetiségi nyelveken történő feliratozást. A kisebbségtanács tíz, illetve harminc százalékot javasolt, a választást a kormányra bízva. A kormány jogi tanácsa most harmincszázalékos részarányt javasolt, ám Vacaroiu miniszterelnök korábban még úgy vélte, csakis azokról a településekről lehet szó, ahol a nemzetiségi lakosság meghaladja az ötven százalékot. Megfigyelők szerint a harmincszázalékos kompromisszumos megoldás tűnik valószínűnek, így Funar városában, Kolozsvárott nem lesznek magyar feliratok. Bár Funar szerint a kétnyelvű táblákat országszerte be kell tiltani, s erre a nemrégiben a kormányhoz intézett 17 pontos ultimátumban is kitért. A kétnyelvű táblákkal kapcsolatos kormánydöntés előkészítése során felmerülő problémák tisztázásával a kormányfő titkárságát, az igazságügyi minisztériumot és a pénzügyi tárcát bízták meg. A kormány közölte: a kérdést azoknak az európai egyezményeknek és konvencióknak a szellemében kívánják rendezni, amelyekhez Románia csatlakozott már, vagy csatlakozni fog a jövőben. •B.T. Pozsony és a MTI --------------------------------------Minden olyan eset, amikor a helyi vagy a külföldi sajtó akárcsak szőrmentén, finoman célzást tesz valamiféle Szlovákiával kapcsolatos hibára, rögvest kioktató előadásra sarkallja Vladimir Meciar kormányfőt és helyette „bűnös sajtó” sejt a sajtó „felelősségéről”, vagy ha ez nem látszik elég dörgedelmesnek, akkor arra éreznek késztetést, hogy a gyermekcipőben járó demokrácia szétzúzásával vádolják a bűnös sajtót — írta szombati vezércikkében a The New York Times. MTI A Clinton amerikai elnök javasolta radikális NATO-reform része lesz, hogy Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot meghívják, csatlakozzanak társult tagként az Észak-atlanti Szövetséghez. Ezt Clinton maga jelenti majd be a NATO januári rendkívüli csúcsértekezletén — írta vasárnap a The Sunday Times című brit lap. Az újság szerint az elvekben már egyetértenek a NATO-tagállamok, de a részletek még kidolgozásra várnak. A társult tagok részesülhetnek majd a kiképzésben és egyes feladatokban, de átfogó biztonsági garanciákat nem kapnak. Amerika és Nagy-Britannia nem óhajt nagy erőket lekötni Csehország vagy Magyarország határainak védelmére — írta a The Sunday Times. A brit lap értesülése szerint a januári csúcson, Oroszország és Ukrajna kivételével, a többi volt VSZ-tagállam előtt is meglebbentik a csatlakozás lehetőségét egy második hullámban. Szó lesz arról is, hogy 28 évi távollét után Franciaország visszalép a NATO katonai szervezetébe. Ezek után megpróbálják felvázolni a NATO „kommunizmus utáni” szerepét: ez egyfelől Közép-Európa védelme lesz, másfelől a békefenntartás ENSZ-ellenőrzés alatt. A NATO-t esetleg kétlépcsős szerkezetbe szervezik. Az első fokozatba Amerika, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és Olaszország tartoznék, míg mások, akik nem vállalnak katonai feladatokat határaikon túl, például Németország, a második fokozatba kerülnének az új tagokkal együtt — vélte a brit lap. Értesülése szerint az amerikai és a brit külügyminiszter a jövő héten Washingtonban tárgyal a reformokról, a brit védelmi miniszter pedig megnyugtató körutat tesz Oroszországban és Ukrajnában. A bővítéssel kapcsolatos moszkvai aggodalmak eloszlatására a NATO közös „hadgyakorlatokat” javasol majd Oroszországnak más volt VSZ-tagok részvételével is, elsősorban a békefenntartási együttműködés fejlesztésére — írta a The Sunday Times. Clinton fontos bejelentésekre készül NATO társult tagság három visegrádi országnak? KÜLFÖLD-BELFÖLD Magyar félmúlt: a törvénytelen szocializmus címmel 45 részes sorozatot készít a Magyar Televízió a közelmúlt történelméről. A sorozat elkészítésében, „tekintettel a vállalkozás rendkívüliségére” — írja egy tévés tájékoztató — az MTV csaknem valamennyi stúdiója részt vesz. A produkció főszerkesztője Kovács Lajos Péter, az egyes darabok pedig Radványi Ervin, Kővári Péter, Gulyás János, Hanák Gábor, Feledy Péter és nem utolsósorban Chrudinák Alajos felügyeletével készülnek. Chrudinák, aki egyébként külpolitikai (!) főszerkesztő, nem kevesebb mint tíz rész szerkesztését vállalta el. A szerkesztőségünk birtokába jutott sorozatterv szerint a nézők dokumentumfelvételeket láthatnak majd egyebek között az ÁVH- ról, a HM katonapolitikai osztályáról, Rákosi és Gerő tevékenységéről, a forradalom utáni megtorlásokról, a „malenkij robotról”, a magyar Gulágról, az államosításról, a hazai téeszvilágról, a „három T” hatalmáról, a Nagy Imre-perről, a népbíróságok működéséről, az ’56-os forradalomról, a puha diktatúra éveiről, a csehszlovákiai bevonulásról és az új gazdasági mechanizmusról. A tervek kapcsán kiadott televíziós tájékoztató megjegyzi: „Az elmúlt 50 esztendő története nem mentes a drámai fordulatoktól, de a történések ellentmondásos megítélésétől sem. (...) A fiatalok igazi fogódzók nélkül csak a tisztességesen megírt történelemre és a képekkel párosított históriai »leckékre« hagyatkozhatnak”. A sorozatban is szereplő, salgótarjáni sortűzről készített film rendezője szerint vélhetően éppen ilyen, ám a napi politika szemszögéből elkészített „históriai leckék" bemutatására készül a televízió. Schiffer Pál érdeklődésünkre elmondta: az MTV résztulajdonát képező filmjének bemutatása ellen nem tiltakozhat, ám ehhez nem járul hozzá, ha azon bármiféle változtatást hajtanak végre. Ugyanis a dokumentumok utólag sokféle értelmezést kaphatnak. Az elkészült műsorterv alapján a filmrendező úgy véli: a sorozatterv szakmai szempontból elkapkodott, átgondolatlan. Szerinte hozott anyagokból összeszabdalt filmekből lehetetlen a félmúlt történelmét objektíven bemutatni, s minden jel arra utal, hogy egy igen tendenciózusan a választási kampány szolgálatába állítandó produkcióról van szó. • Szü. L. Kié a történelem? Televíziós leckék a magyar félmúltról Átköltözött a Deák-Diák Iskola MTI---------------------------------------Az új „Deák” megszületése az V. és a VIII. kerület, sőt az egész város érdekeit szolgálja — mondta Demszky Gábor főpolgármester vasárnap a VIII. kerület, Orczy utca 3—5. szám alatti Deák-Diák Iskola tanévnyitó, iskolaavató ünnepségén. A főpolgármester elmondta: az V. kerületi Deák Téri Általános Iskola épületét volt tulajdonosa, az evangélikus egyház vette át. Ugyanakkor az iskola tanárai, diákjai és a szülők kifejezték ragaszkodásukat választott iskolájuk pedagógiai értékeihez. Ezért a belvárosi önkormányzat nem az intézményt, hanem az épületet adta vissza az egyháznak. Az intézménynek új épületet keresett, így az V. és a VIII. kerület, illetve a fővárosi önkormányzat felelős gondolkodásának eredményeképpen kap új otthont a Deák- Diák Iskola. Iskolaavató FOTÓ ISZA FERENC Willy de Clercq segítséget ígért Pozsonynak Pozsonyi tudósítónktól A liberálisok segíteni fognak Szlovákiának abban, hogy a nemzetközi közvélemény valós képet kapjon az országról — ígérte meg tegnap Pozsonyban járva Willy de Clercq, az Európai Liberális és Reformpártok Föderációjának elnöke. De Clercq hozzátette: abban, hogy Európában kétségek merültek fel Szlovákia politikai és gazdasági fejlődésével kapcsolatban, szerepe van annak, hogy az ország vezetői szerencsétlen kijelentéseket tettek. Willy de Clercq a szlovák köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásai után igen kritikusan szólt az európai politikáról: „Európa ma gazdasági nagyhatalom, de politikai szempontból törpe, képtelen megfogalmazni külpolitikai alapelveit. Megmutatkozott ez abban, hogy nem tudott hozzájáulni az öbölháború befejezéséhez, a balkáni háború megoldásához, az izraeli—palesztin viszony javításához.” Michal Kovác elsősorban aggodalmait tolmácsolta az európai politikusnak: Szlovákiában ugyan nincs esélye a régi rendszer visszatérésének, mégis egyre inkább kérdésessé teszik az ország NATO-tagságának lehetőségét, sőt már a visegrádi csoportban való részvételét is. Willy de Clercq szerint a szlovák pozíció a hasonló elveket valló pártok nemzetközi együttműködésével lenne javítható. Az európai liberálisok vezetője ennek a gondolatnak a jegyében munkaebéden találkozott Milan Knazkóval, a Szlovákiai Demokraták Szövetségének elnökével. A kormányzó DSZM szombati nagyválasztmányi ülésének egyik témája a mozgalom politikai irányvonala volt, de a vita egyelőre nem hozott eredményt. A DSZM-et az elmúlt hónapokban igen sok kritika érte amiatt, hogy nincs külföldi partnere, képtelen betagozódni az európai pártstruktúrákba. A bírálatokra reagálva Meciar kormányfő kijelentette: csak a vak nem látja, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom külföldi partnere az amerikai Demokrata Párt. •S. E. Katonai küldöttség romániai látogatása (MTI) Hazaérkezett szombaton Romániából a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak katonai küldöttsége, amely Gyuricza Béla altábornagy vezetésével hivatalos látogatást tett a szomszédos országban. A magyar katonai delegáció tárgyalásokat folytatott George Grigorian altábornaggyal, a román szárazföldi erők parancsnokával és a 4. Román Hadsereg vezető beosztású parancsnokaival. A találkozón többek között áttekintették a kölcsönösen jónak minősített kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit, a katonai együttműködés lehetséges területeit. Vendégségben Göncz Árpádnál (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta szombat délelőtt az európai örökségi napok keretében a Parlamentbe látogató érdeklődőket. Kifejezte reményét, hogy az országház valóban az ország háza lesz, és hogy ez a hét végi rendezvény többször is megismétlődik. Mint házigazda végigvezette a vendégeket a nándorfehérvári, a Munkácsy termen, és megmutatta saját dolgozószobáját is. Az Európa Tanács kezdeményezésére szeptember 18—19-én Budapesten és az ország több településén is megnyitották kapuikat az érdeklődő közönség számára az építészeti, műemléki értékeket képviselő középületek, így Budapesten megnyitotta kapuit többek között a tőzsde, a Bel Magyar híradó ügyminisztérium, a Fővárosi Bíróság esküdtszéki terme és a Pénzügyminisztérium. Jean-Noel de Lipkowski Budapesten (MTI) Jean-Noel de Lipkowski, a Francia Nemzetgyűlés Európai Közösségek delegációjának tagja és kísérete vasárnap kétnapos látogatásra Budapestre érkezett. A francia nemzetgyűlési képviselő magyarországi tartózkodása alatt megbeszéléseket folytat az Országgyűlés EK-ügyek bizottsága, gazdasági bizottsága és külügyi bizottsága képviselőivel, valamint találkozik Juhász Endrével, az NGKM közigazgatási államtitkárával. Exhumálták az egykori koronaőrt (MTI) Exhumálás utáni emlékünnepséget tartottak vasárnap a Vas megyei Sitkén, a Hősök és áldozatok parkjában, vitéz Bankói Pajtás Ernő koronaőr vezérőrnagy emlékének tisztelegve. Mint emlékezetes, a második világháború végén a koronát a fővárosból előbb Pannonhalmára, majd Veszprémbe, onnan pedig Kőszegre menekítették. Miután a front közeledett, a koronaőrséget kettéosztották, s hatan a koronával Nyugatra mentek. Bankói Pajtás Ernő és társai az ereklyével az ausztriai Mattsee-ig jutottak, ott biztonságosan csomagolva elásták a nemzet kincsét egy ingoványos területen. Később amerikai fogságba kerültek, s a németországi Augsburgba szállították őket, ahol az egykori koronaőrök parancsnoka regénybe illő körülmények között tudta csak bebizonyítani az ereklye meglétét, miután az eredeti koronaládában nem találták meg a kincseket. A sitkei emlékünnepségen elhatározták, hogy felhívással fordulnak a világ minden részén élő magyarokhoz, valamint a koronaügyet támogatókhoz, hogy adjanak segítséget az ereklye újbóli Várba való elhelyezéséhez. A koronaőrök egykori parancsnokának hamvait október 9-én helyezik örök nyugalomra a fővárosban. Opel-szalont avattak Pécsett (Ferlingpress) Opel-szalont és -szervizt avattak Pécsen a hét végén. A létesítményben szerelőcsarnok, diagnosztikai műhely és föld alatti garázs is helyet kapott. Dán—magyar összefogás (Ferlingpress) Egymillió dán koronáról szóló szerződést írt alá Pécsett a dániai Horsens és a baranyai megyeszékhely polgármestere. Mindkét város részt vesz a WHO Egészséges városok nevű programjában, és ennek keretében pályáztak a dán környezetvédelmi minisztériumnál egy Pécsett üzembe állítható szemétaprító berendezés megvételére. A pályázatot a dán kormány a fent említett 1 millió koronával támogatja, míg a magyar fél 18 millió forintot költ a berendezésre. — MAGYAR HÍRLAP 3 Gál Zoltán: a Szűrös-ügynél fontosabb problémáink is vannak Az MSZP országos választmánya szombati ülésén beszámolót hallgatott meg a pártvezetőség, illetve a frakció által Szűrös Mátyással nemrégiben megkötött egyezségről, a választási program előkészületeiről, valamint az elnökség munkájáról — tájékoztatta lapunkat Gál Zoltán. A parlamenti frakció vezetője elmondta: az elnökségi beszámoló keretében szó esett a jelöltállítás kérdéséről is. Az egyéni választókörzetek túlnyomó többségében már ismertek az MSZP képviselőjelöltjei. A formális döntések még nem születtek meg, de ezeken a helyeken a pártszervezetek már kiválasztották azt a személyt, akit indítani kívánnak, máshol pedig többen versengenek a jelöltségért. Gál Zoltán elmondta: jól halad a program-előkészítő munka, az egyes részterületekkel foglalkozó anyagok már elkészültek. Ezekről szakmai vitát kívánnak folytatni, a választási program véglegesítésére novemberben kerülhet sor. A frakcióvezető hangsúlyozta: az MSZP hirdetés útján is közzétett — s a párton belül vihart kavart — programtervezete csupán az előkészítési munka egyik fázisát jelenti, ha szükséges, ezen több ponton is lehet változtatni. Az országos választmány elfogadta a Szűrös Mátyással kötött megállapodást, ugyanakkor az ülésen komoly vita alakult ki a politikus személyéről. Gál Zoltán közölte: nagyon éles kritikák is elhangzottak, többen azt is felvetették, érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy elváljanak-e a párt és Szűrös Mátyás útjai. A frakcióvezető úgy véli, a Szűrösvita nem olyan súlyú probléma, amiből ügyet kellene kreálnia az MSZP-nek, hiszen nekik ennél most sokkal fontosabb dolgokkal kell foglalkozniuk. Szűrösnek időnként kellemetlen megnyilvánulásain túl nincs komoly befolyása a párt és a frakció politikájára. — Amennyiben nem tartja be a megállapodásban foglaltakat, akkor visszatérhetünk az ügyre — mondta Gál Zoltán. A választmány egyhangúlag döntött a Baloldali Ifjúsági Társulással (BIT) kötendő választási szövetségről. • Sz. Sz.