Magyar Hírlap, 1993. december (26. évfolyam, 292-304. szám)

1993-12-16 / 292. szám

2 MAGYAR HÍRLAP MTI „Hitler másodkiadványa” Japán elutasítja Vlagyimir Zsirinovszkijnak a japán— orosz területi vitával kapcsolatban tett kijelentését. A politikus tagadta, hogy Japán és Oroszország között létezne területi vita és közölte, hogy Moszkva sohasem fog tárgyalni terület átadásáról Japánnal vagy más országokkal. A japán kabinet főtitkára e kijelentést teljesen felelőtlennek minősítette, hozzátéve: a kormány nem is tartja méltónak arra, hogy kommentárt fűzzön hozzá. Indulatos reakciókat váltott ki Hirosima polgármesteréből Zsirinovszkij másik megjegyzése. Az ultranacionalista párt vezetője keddi sajtóértekezletén kijelentette, hogy ha Japán és Németország beavatkozik Oroszország belügyeibe, akkor ő „új Hirosimákat és Nagaszakikat” fog előidézni. Az atomháború áldozatául esett Hirosima városának polgármestere felháborodását fejezte ki az őrült megjegyzés miatt és visszavonását követelte. A szélsőséges nacionalisták és a kommunisták váratlan választási előrenyomulása árnyékot vethet az orosz—japán kapcsolatokra — írja japán kormányforrásokra hivatkozva a Jomiuri Simbun című lap. Valamennyi japán újság osztozik ebben az aggodalomban. Az újságok, Adolf Hitler másodkiadványának tartják Vlagyimir Zsirinovszkijt, pártjának sikerét pedig azzal magyarázzák, hogy Borisz Jelcin kétéves reformpróbálkozásai ellenére egyre inkább elszegényednek az emberek és kilátástalannak ítélik meg helyzetüket. A reformok hívei aligha jutnak többséghez — írja az Aszahi Simbun, a Nihon Keizai pedig a szélsőjobboldaliak előretörése miatt az orosz belpolitikai feszültségek kiéleződésére számít. Japán kormányforrások azt sem tartják kizártnak, hogy ha a konzervatív erők uralkodó pozícióhoz jutnak, úgy Jelcin a jövő év elején megkísérli majd feloszlatni a nemzetgyűlést. A Nihon Keizai úgy vélekedik, hogy Jelcinnek várhatóan le kell majd lassítania a gazdasági reformok ütemét, javítania kell a lakosság életkörülményein. A japán lapok mindennek ellenére azt javasolják, hogy a Nyugat siessen az orosz gazdaság átállításának támogatásával. Az orosz nép akarataként kell elfogadni az eredményt, és „gondolkodni kell a támogató intézkedéseken, nehogy Oroszország a fasizmusba süllyedjen” — írja az Aszahi Simbun. A japán lapkommentárok nagy hangsúlyt helyeznek Zsirinovszkij Oroszország határaira vonatkozó, Japánt is érintő kijelentéseinek. A Jomiuri szakértőket idézve jegyzi meg, hogy az ultranacionalisták választási sikere ,jelentős mértékben visszaveti” az úgynevezett északi területekkel kapcsolatos vita megoldását, és emiatt „újból feszültté válhat a két ország kapcsolata”. Zsirinovszkij élesen ellenzi a Hokkaidótól északra lévő négy sziget visszaadását, sőt még az Ohotszki-tengeren való áthaladást is csak orosz hajóknak tenné lehetővé. A japán kormányképviselők hivatalos nyilatkozataikban, a végleges eredmények hiányában, kerülték az egyértelmű állásfoglalást. A reformerek jobban szerepeltek az egyéni körzetekben Gajdarék készek a legszélesebb koalícióra Moszkvai tudósítás Az egyéni választói körzetekben a reformerek sokkal jobb eredményeket értek el, mint Zsirinovszkijék — közölte tegnap a Kreml egyik magát megnevezni nem kívánó tisztviselője. Az „Oroszország Választása” nevű blokk a 225 ilyen képviselői hely 24 százalékát szerezte meg, de vele szimpatizál a több mint száz függetlennek nevezett jelölt többsége is. Az egyéni körzetekben Zsirinovszkij pártja eddig csupán öt helyet szerzett meg, azaz a 450 tagú alsóházban 70-75 mandátuma lesz. Az első sokk után tegnap a reformerek is kezdtek magukhoz térni. Maga Kozirjev külügyminiszter jelentette be, hogy a Gajdar tömörülése kész a legszélesebb koalícióra, és a kormány ellenzékének számító csoportok közül elsőként a kommunistákat említette meg mint olyan pártot, amely mindig is következetesen harcolt a fasizmus ellen. Szergej Sahraj, a parlamentbe szintén bejutó Oroszországi Egység és Egyetértés Pártjának vezetője is koalíciót sürgetett, és elismerte: maga is hibás a vereségben. Sahraj ugyanakkor úgy látja, hogy a nagykoalícióra tartósan nincs esély, a sok megoldásra váró probléma előbb-utóbb megoszt minden szövetséget. A Hölgypárt igyekszik növelni a saját súlyát, képviselői közül többen önállóan kívánnak szerepelni a parlamentben. A feloszlatott korábbi parlament oldalán álló politikusok közül bekerült az állami dumába Szergej Baburin és volt szövetségese, Vlagyimir Iszakov valamint a Gorbacsovot perbe fogni akaró Iljuhin ügyész is. Sőt, elképzelhető, hogy — mivel ő lesz a legidősebb honatya — az augusztusi puccs egyik vezetője, a volt szovjet parlamenti elnök, a 63 éves Anatolij Lukjanov kapja meg a jogot a törvényhozás első ülésének megnyitására. Egyéni körzetben jutott be a törvényhozásba maga Zsirinovszkij, illetve szövetségese, Alekszander Nyevzorov szentpétervári újságíró is. Megszületett a választási kudarc első áldozata is Szergej Sztankevics elnöki tanácsadó személyében. A fiatal politikus saját maga kérte leváltását, mivel felelősnek érzi magát a demokrata erők vereségéért — közölte szóvivője. • Izbéki Gábor KÜLFÖLD Washington elutasítja Zsirinovszkij nézeteit Vlagyimir Zsirinovszkijnak, az orosz ultrakonzervatív ellenzék vezetőjének nézetei teljességgel elfogadhatatlanok az Egyesült Államok számára — jelentette ki kedden Warren Christopher amerikai külügyminiszter, újságírók előtt értékelve Zsirinovszkij nacionalista és — a State Department szerint — „fajgyűlölő” pártjának előretörését a vasárnapi oroszországi választásokon. Az amerikai külügyminiszter ezzel együtt óvott attól, hogy idő előtti következtetéseket vonjanak le az eddig közzétett választási eredményekből, amelyek, mint mondta, egyelőre igen töredékesek. Zsirinovszkij „nyilatkozatai teljességgel ellentétesek a mi elveinkkel, úgy az emberi jogok, mint a szomszédos országokhoz való viszony kérdésében. De meg kell várnunk, milyen szerephez jut (Zsirinovszkij) a kormányban” — mondta. Christopher megerősítette, hogy a Clinton-kormányzat továbbra is határozott támogatásban fogja részesíteni az orosz reformerőket és Borisz Jelcin elnök azon erőfeszítéseit, hogy Oroszországot a demokratikus és piacgazdasági átalakulás útjára vezesse. Warren Christopher a nap folyamán fogadta Andrzej Olechowski lengyel külügyminisztert, aki hangot adott az orosz konzervatívok előretörése miatt érzett varsói aggodalmaknak. Olechowski sürgette, hogy Lengyelország mihamarabb csatlakozhassék a Nyugat intézményeihez, köztük a NATO-hoz, s megkérdőjelezte: mi vár Lengyelországra a következő időszakban, amelyet várhatóan az Egyesült Államok által a kelet-közép-európai országoknak felajánlott partneri viszony fog meghatározni. .Attól tartunk, hogy egy szürke övezetbe kerülünk, s hogy az úgynevezett partneri viszony a békéért nem csak nem elégíti majd ki igényeinket, de súlyosbítani is fogja félelmeinket” — mondta. A brit kormány figyelmeztetése MTI ----------------------------A brit kormány figyelmeztette az új orosz parlamentet, hogy tartsa tiszteletben a Szovjetunió összeomlása nyomán keletkezett államok függetlenségét. John Major brit miniszterelnök hivatalos parlamenti nyilatkozatában a következőket jelentette ki: — Az előzetes jelzések szerint az oroszországi választások szabad és méltányos körülmények között zajlottak le. Még korai lenne megmondani, miképp néz majd ki az orosz parlament, a brit politika a végeredmény ismeretében reagál majd. Ám az ebben a pillanatban sem kétséges, hogy Nagy- Britannia és a nemzetközi közösség elismerte azoknak az országoknak a függetlenségét, amelyek korábban a Szovjetunió részei voltak. Elvárjuk tehát, hogy szuverenitásukat tiszteletben tartsák. Mihail Gorbacsov: az illúzióknak vége Az történt, aminek történnie kellett. Megjósoltam, hogy ezek a választások meglepő eredményeket hoznak. Most még túl korai lenne végső következtetéseket levonni, de néhány megjegyzést érdemes megfogalmazni. Ma mindenki Zsirinovszkij nevét emlegeti. Komoly hiba lenne azonban azt gondolni, hogy az orosz állampolgárok elvesztették az eszüket és realitásérzéküket. Ők nem Zsirinovszkij jelszavaira és ígéreteire szavaztak. Ez a voksolás tiltakozás volt az oroszországi vezetők politikája ellen. Az emberek így fejezték ki, kiábrándultak azokból a politikusokból, akik — monopolizálva a demokráciát — hibás reformokat követtek, s ez oda vezetett, hogy az ország lakosságának 30 százaléka a létminimum alatt, másik 30 százaléka pedig ennél alig valamivel jobban él. Ezért úgy vélem, Zsirinovszkij győzelmét Oroszországra nézve nem lehet valós fasiszta veszélyként értékelni. A pánikba esés helyett inkább azon kellene elgondolkodni, milyen következtetéseket lehet levonni a népszavazás eredményéből. Egyesek szerint Gajdar pártjának, az Oroszország Választásának — amely azelőtt biztosra vette győzelmét — a voksoláson elért eredménye a demokratikus erők megosztottságát tükrözi. Mások úgy vélik, hogy elhibázott volt a tömegtájékoztatási eszközökben folytatott kampány. Ezek azonban csak másodlagos okai Gajdar bukásának. Az elmúlt két évben az ország vezetői illúziókban ringatták magukat: azt hitték, hogy elképzeléseiknek nincs alternatívája, az emberekre rákényszeríthetik saját terveiket, s nem számított, ennek mi lesz az ára. Ezeknek az illúzióknak most vége. Az elnök, a miniszterelnök és a mellettük álló népképviselők által ígért stabilitást nem sikerült megvalósítani, a válság egyre mélyül. Az ország vezetőinek meg kell érteniük, hogy most a legnagyobb politikai erővel, a gazdasági helyzettel kell megbirkózniuk. Ez diktálja majd a politikai koalíciókat, amelyek alakulását nem lehet megjósolni. A közeljövőben meg kell találni azt a nemzeti egyetértésen alapuló megoldást, amellyel kiigazítható a kormány politikája annak érdekében, hogy megfelelő védelmet nyújtson az ország legszegényebb rétegeinek. Úgy tűnik azonban, hogy sokan — az elnököt is beleértve — nem tudnak önmérsékletet tanúsítani. Elsődleges szempontjuk továbbra is az, hogy hatalmon maradjanak, még akkor is, ha ez kárt okoz a demokráciának és hátrányos az emberek jólétére nézve. Az új alkotmány ellenőrzés nélküli hatalmat ad az államfő kezébe. Zsirinovszkij ezért támogatta kezdettől fogva feltétel nélkül az elnök alkotmányát. Világos, hogy ez az alkotmány beleillik az ő ideológiájába, és azt reméli, hogy hamarosan ő élhet majd az alaptörvényben foglalt elnöki jogkörrel. Zjuganov kommunista pártjának sikere e politikai térkép integráns része. Habár Zsirinovszkij és Zjuganov különböző nézeteket vall, ketten együtt mindenképpen nyomást próbálnak gyakorolni az elnökre. Még akkor is, ha Jelcinnek alkotmányos joga, hogy ne engedelmeskedjen az új parlamentnek. Ám ettől a parlamenttől nem fog tudni olyan könnyen megszabadulni, mint elődjétől októberben. Ha Jelcinnek sikerül kapcsolatot teremtenie a győztes pártok parlamenti frakcióival, megegyezés születhet bizonyos alkotmánymódosításokról, amelyek erősítik az alaptörvény demokratikus jellegét. Van-e lehetőség arra, hogy visszatérjen a kommunista múlt? Meg vagyok győződve arról, hogy ilyesmi nem történhet. Egyetlen erő sem elég hatalmas ahhoz, hogy erre törekedhessen. A veszély máshol keresendő: az egymás elleni harc oda vezethet, hogy a küzdelembe a katonaság is bekapcsolódik. S akár a fegyverek használata nélkül is „meggyőzheti” a polgári kormányt, hogy adja át a hatalmat. Hadd ajánljam a Nyugatnak: ne konkrét politikai vezetőket támogasson, hanem inkább politikai irányzatokat. Mert máskülönben azt teszi kockára, hogy elfogynak a párbeszédre kész politikusok, s egyszer csak azon veszi észre magát, hogy az általa támogatott személy a kívánatostól nagyon is eltérő politikát folytat. Copyright La Stampa, 1993. Előrehozhatják az ukrán választásokat Kijevi tudósítás Az ukrán törvényhozás elnöke kész a képviselők elé terjeszteni a parlamenti választások előrehozásáról szóló határozati javaslatot. Ha azt a képviselők megszavazzák, akkor nem március végén, hanem már február 20-án megtartják a voksolást. Az ukrán nagyvárosok önkormányzati vezetői a parlamenti elnökkel folytatott megbeszélésükön azt követelték, hogy a jelenlegi összetételű törvényhozás az új választásokig ne tartson plenáris üléseket. A polgármesterek úgy vélték, a néhány hónapos szünet idejére Leonyid Kravcsuk államfőnek különleges jogokat kell biztosítani például arra, hogy megváltoztassa az ország gazdasági életét szabályozó törvényerejű rendeleteket, és szabadon dönthessen személyi ügyekben. Az Interfax Ukraina hírügynökség úgy értesült: még ha a parlament ezt a javaslatot el is utasítja, elnöksége megteheti, hogy nem hív össze új plenáris üléseket. Ebben az esetben valóban elképzelhető, hogy Kravcsuk elnök az új választásokig rendeletekkel kormányozzon. A polgármesterek és az államfő találkozóján Kravcsuk támogatta azt az elképzelést, hogy a helyi önkormányzatok nagyobb önállóságot kapjanak. Tervezetükben az önkormányzatok azt követelték, hogy a régiók és városok nagyobb részt kapjanak a központi költségvetésbe bekerülő adókból. • Molnár János Lőrincz Kálmán a francia haderőt tanulmányozza Párizsi tudósításunk A nancyi 4. gyors reagálású hadtest meglátogatása és a magyar—francia katonai együttműködés elmélyítése a célja Lőrincz Kálmán tábornok szerdán kezdődött franciaországi látogatásának. A Magyar Honvédség parancsnoka tegnap délután tisztelgő szertartáson vett részt a híres párizsi katonai főiskola, az Ecole Militaire díszudvarán, majd megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, Jacques Lanxade admirálissal, a francia haderők vezérkari főnökével. Nancyban mára egész napos katonai bemutatót szerveztek Lőrincz altábornagy számára, aki pénteken délután érkezik vissza Budapestre. •H.J. A. Albert Gore Moszkvában Moszkvai tudósítás Borisz Jelcin és Albert Gore amerikai alelnök tegnapi, moszkvai tárgyalását jórészt Bill Clinton januárra tervezett oroszországi látogatásának előkészítésére használta föl. Részleteket nem tettek közzé, ám azt megerősítették, hogy semmi olyan nem történt, ami megváltoztatná az amerikai elnök utazási terveit. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az újságírók rövid jelenlétét az orosz államfő arra használta fel, hogy Gore előtt élesen bírálja Ukrajna nukleáris politikáját. „Ukrajna becsap mindannyiunkat. Becsapja Amerikát, Oroszországot és Európát, becsapja az egész világot, mi pedig cselekvésképtelenek vagyunk, nem tudunk mit tenni ez ellen az ördögi terv ellen!” — fakadt ki Jelcin. Gore válaszul azt mondta, hogy Washington olyan megoldás kidolgozásán munkálkodik, amely alól Kijev nem tud kibújni. Az amerikai alelnök elsősorban mint az orosz—amerikai műszaki és tudományos együttműködési bizottság amerikai elnöke érkezett Moszkvába, és tegnap reggel Viktor Csernomirgyin kormányfővel együtt megnyitotta e bizottság kétnapos tanácskozását. A tervek szerint ma a két fél egy sor megállapodást ír alá a környezetvédelmi, a hadiipari konverziót gyorsító, a műszaki-tudományos, az energetikai és űrkutatási együttműködés fejlesztéséről. A jóváhagyott alkomány alapján az államfő folytatja az eddigi kül- és belpolitikát. A külpolitika teljes egészében az elnök kezében van, ezért alaptalanok azok a félelmek, amelyek a választások után radikális változásoktól tartanak — mondta tegnap Andrej Kozirjev külügyminiszter orosz újságíróknak. •I. G. R. Bukarest Moldovát félti Bukaresti tudósítónktól Borúlátóan nyilatkoznak a romániai politikai pártok képviselői az oroszországi választási eredményekről. A kormányon lévő Társadalmi Demokrácia Pártjának alelnöke, Ioan Manzatu aggódva állapította meg, hogy „a szélsőséges, kommunista, imperialista erők” győztek Moszkvában, és ez „Moldova halálos ítéletét jelenti”. Annak a félelmének is hangot adott, hogy a közeljövőben Románia könnyen a jaltaihoz hasonló paktum áldozatává válhat. Több politikus a nyugati országokat okolja az oroszországi fejleményekért — mondván, azok egy volt szuperhatalmat akartak megalázni —, és Moldova valamint az elítélt moldovai román unionisták sorsát félti. A liberálisok vezető politikusa, Horia Rusu Zsirinovszkijt Corneliu Vadim Tudor orosz változatának nevezte, és természetesnek mondotta a történteket, mivel „Oroszországban soha nem volt demokrácia, a választópolgárok politikai kultúrája pedig kelet felé haladva rohamosan csökken”. •B. T. 1993. december 16., csütörtök Milosevic alkut ajánlott Horvátországnak? Újvidéki tudósítónktól Belgrád még nem reagált a spliti Nedeljna Dalmacija című lap szenzációs állítására, miszerint Milosevic kész lemondani a meghódított horvát területek nagyobb részéről, és csak Baranyát tartaná meg. Az egyezkedésre állítólag a Belgrád közelében megtartott múlt havi, szerb—horvát titkos tárgyalásokon került sor. A dalmát lap azzal vádolja a szerb felet, hogy a közös megállapodást megszegve, a szigorúan bizalmas tárgyalások hírét nagydobra verte, mert a választások előtt jó pontot akart szerezni Milosevic szocialistáinak. Viszont a szerbek elhallgatták a lényeget: azt, hogy az állítólag a kommunikációs kérdésekről és a tűzszünetről folyó tárgyalásokon szinte ultimátumszerűen követelték a területcserét, mégpedig egy megrendezett horvát katonai akció útján, amely során a horvátok visszafoglalnák az ENSZ ellenőrzése alatt levő területeket, vagyis Knint és környékét, továbbá Kelet-Szlavóniát. A horvát tárgyalóküldöttséghez közel álló körökre hivatkozva az újság azt álltja, a szerbek még közös sajtókampányt is ajánlottak, amellyel „meggyőznék” a horvátországi szerbeket, hogy a titkos csatornákon felfegyverzett Horvátország rajtaütésszerűen támadott, ugyanakkor a NATO harci gépeket küldött Szerbia fölé, és bombázásokkal fenyegette meg Belgrádot, ha szembeszáll a horvát offenzívával. A felajánlott alku szerint Szerbia lemondott volna még a gazdag szlavóniai olajlelőhelyekről és Vukovár környékéről is, de ragaszkodott Baranyához, egyrészt, mert a nagy áldozatok miatt nem maradhatnak meghódított terület nélkül, másrészt, mert igen sok nyugatszlavóniai szerb települt be Baranyába az elűzött horvátok és magyarok helyére. Belgrád intenzíven készül a genfi konferencia jövő heti folytatására, és miután a szerb elnök kedden Karadziccsal és Krajisnikkal, a boszniai szerbek vezetőivel egyeztette nézeteit a békeszerződés feltételeiről, tegnap Bulatovic montenegrói államfővel tárgyalt. A szűkszavú közlemény szerint a délszláv válsággal kapcsolatos konferencia befejezése volt napirenden, s megállapították, hogy „létrejöttek a feltételek a békeszerződés aláírására”, s ezzel az ország elleni szankciók feloldására. • J. Garai Béla Harmincezer exjugoszláv menekült Berlinben Berlini tudósítónktól Eberhard Diepgen (CDU), Berlin kormányzó polgármestere a tartományi miniszterelnökök mai konferenciáján javaslatot terjeszt elő, hogy a jövőben konkrétan szabályozzák Németország területén az ex-jugoszláviai menekültek elhelyezését. A kereszténydemokrata politikus és a fővárosi szenátus nem ért egyet azzal, hogy a Balkánról érkezett 350 ezer háborús menekült befogadásáról elsősorban Berlinnek, Bajorországnak, Baden-Würtemberg és Észak-Rajna-Vesztfália tartománynak kell gondoskodnia. Ingrid Stahmer (SPD), a Spreeparti szenátus szociális ügyekkel megbízott felelőse a miniszterelnöki konferenciát megelőzően arra hívta fel a figyelmet, hogy noha a berlini menekültszállások még nem túlzsúfoltak, de adatai szerint év végéig 30 ezerre emelkedik a fővárosban elhelyezett ex-jugoszláviai menekültek száma. •M. G. Lehetséges a közeledés Dublin és Ulster között Londoni tudósítónktól Tegnap a Downing Street 10-ben közös deklarációt hozott nyilvánosságra John Major brit és Albert Reynolds ír miniszterelnök. A szöveget történelmi fontosságú okmánynak nevezték, tény, hogy első lépés ez a rendezés hosszúnak ígérkező folyamatában. A nyilatkozat első olvasásra nem tűnik szenzációsnak. Ian Paisley tiszteletes, a szélsőséges álláspontot képviselő északír protestáns politikus mindenesetre máris árulásnak nevezte, és tiltakozást jelentett be. A közvélemény egy rétege szerint Major részéről kár volt felvállalni a lehetetlen kísérletet, mások szerint elmarasztalás ezért nem érheti. A brit kormányfő elsőrendű feladatai egyikének tekinti a súlyos ír probléma megoldását, a terrorcselekmények megfékezését. Olyan deklaráció született, amely egyetlen északír polgártól sem követeli elvei feladását, de közeledést kezdeményez az Ír Köztársaság és Ulster (Észak-Írország) között. Az ulsteri népakaratra építve próbál rendezést létrehozni. Evégett London hajlandó hivatalos tárgyalásokba bocsátkozni az IRA politikai szárnyával, a Sinn Feinnel, ha három hónapon át nem tapasztal újabb terrorakciókat. Kérdés, lesz-e tartós fegyverszünet, hiszen az IRA még a deklaráció előtti napon is vasútrobbantással próbálkozott. • Sárközi Mátyás Washington Tel Aviv mellé áll .......................................... / fttan i.r.Of .v.mod »UftillO nrif*11/139 •• • ' Tel Aviv-i tudósítónktól Az amerikai kormányhoz közel álló körök szerint „Arafat eltúlzott követeléseket állított Rabin elé, kairói tanácskozásuk során, amelyek veszélyeztetik a békefolyamatot és erősítik annak izraeli ellenzőit. Ennélfogva az USA nem támogatja a PFSZ követeléseit és nem gyakorol nyomást Izraelre.” A Davar washingtoni tudósítója által idézett forrás szerint „Arafatnak kell engednie illogikus követeléseiből”. A Jediot Ahronot szerdán azt az információt közli, hogy „Arafat súlyos lelkiállapotban van, s emiatt viselkedik furcsán és kiszámíthatatlanul”. A lap szerint „nyugati személyiségek az utóbbi napokban titkos üzeneteket küldtek Jeruzsálembe, melyek lényege: Arafat súlyos lelki válságon megy keresztül és ez hatással van viselkedésére, határozataira és döntéseire”. Szerdán visszajött Izraelbe a maradék — 215 — kitoloncolt Hamasz-terrorista nagy része. Húszan Libanonban maradtak. Rabin miniszterelnök, aki tegnap Gázában tett látogatást és találkozott a Katif körzet telepeseivel, kijelentette: „Elkövetünk mindent, hogy a kitoloncoltak visszatérte ne veszélyeztesse Izrael biztonságát.” Jasszer Arafat (és felesége) Londonban keres támogatást. Anyagi segítségre nem számíthat FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG LAP HOGYHA HOZ JÁN A PÉNZÉBŐL , KIJÖN az áruházunkban található minden termékre 1994 január 31-ig áruházunkban levásárolhat.