Magyar Hírlap, 1994. február (27. évfolyam, 39-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

1994. február 16., szerda Göncz Árpád Madridban kezdett tárgyalásokat Kicserélték a magyar—spanyol alapszerződés ratifikációs okmányait Madridi tudósítónktól Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap hivatalos spa­nyolországi látogatásra érke­zett. Kíséretében van Je­szenszky Géza, aki spanyol kollégájával, Javier Solanával folytatott tárgyalásokat. Spanyolország és Magyaror­szág egyetért abban, hogy Euró­pát, még a tágabb Európát sem lehet erőddé alakítani, együtt kell működnünk azért, hogy az Európa határain belüli veszé­lyekkel is szembe tudjunk néz­ni, és hogy Európa megállja he­lyét az óriási nemzetközi ver­senyben — mondta Jeszenszky Géza. Javier Solana a Magyar Hír­lapnak arra a kérdésére, hogy Spanyolország, mely jelenleg is a legtöbb akadályt állítja az újabb négy ország belépése elé, hogyan fogadja majd, ha a vi­segrádiakra kerül sor, a követ­kezőt válaszolta: „Spanyolor­szág kiáll az Európai Unió bő­vítése mellett. Ugyanakkor őszintén és világosan szokott beszélni. Mi olyan mértékben elkötelez­tük magunkat a bővítés mellett, hogy ez felhatalmaz minket arra, hogy minden pillanatban elmond­hatjuk, amit gondolunk. Tökéle­tesen megértjük Magyarország­nak azt a vágyát, valamint azt a jogát is, hogy az Európai Unió­hoz csatlakozzék. S ebben mindig számíthat Spanyolország támoga­tására. De a mi baráti tanácsunk őszinte lesz. Mindig nyíltan meg fogjuk mondani, amit gondolunk. Azt hiszem, ez a legjobb módja az őszinte, komoly, felelősségtel­jes kapcsolatok kiépítésének két baráti ország között.” • Muharay Katalin Göncz Árpádot és feleségét a spanyol királyi pár fogadta FOTÓ: MTI Magyar—szlovák alapszerződés az idén? Pozsonyi tudósítónktól Michal Kovác semmiféle személyes felelősséget nem érez amiatt, hogy megromlott a kap­csolata Vladimír Meciar kor­mányfővel. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom jelölt­jeként egy éve megválasztott ál­lamfő ezt tegnap sajtóértekezle­tén hangsúlyozta. Miután a maga részéről min­­ den lehetségeset elkövetett a helyzet megváltoztatása érdeké­ben, egyedül a lemondása jöhetne még számításba — ezt azonban nem tervezi. Az államfő világos­sá tette: a szlovákiai politikai vál­ságért a DSZM vezetését tartja felelősnek. Ennek ellenére, ha az új kormány kinevezése időszerű lesz, elsősorban Meciart kívánja majd meggyőzni arról, hogy ne vonuljon ellenzékbe. Csak ha ez nem sikerül, bíz meg másvalakit kormányalakítással. Ami Jozef Moravcík és Ro­man Kovác lemondatását illeti — akiket egyébként a kormányfő ki­tiltott a keddi kormányülésről, s mellesleg DSZM alapszervezetük is kizárt a mozgalomból —, Mi­chal Kovác sejteni engedte: nem valószínű, hogy eleget tenne egy ilyen kormányfői kérésnek. Az államfő a parlamenti kép­viselők jogállásáról kiírandó nép­szavazást is ellenzi; amennyiben a DSZM-nek sikerülne kellő szá­mú aláírást összegyűjtenie, alkot­mánybírósági döntést fog kérni. A magyar—szlovák alapszerző­désről Michal Kovác elmondta: mindkét fél jó szándéka és meg­felelő politikai klíma szükséges az aláíráshoz mindkét országban. Ez utóbbi hiányzik ma mind Ma­gyarországon, mind Szlovákiá­ban. De ez csak a pillanatnyi álla­pot — hangsúlyozta. Meggyőző­dése, hogy a szerződés megköté­sére még ebben az évben sor ke­rül, mégpedig úgy, hogy a szöveg tartalmazni fogja mind a határok változtathatatlanságának, mind a magyar és a szlovák kisebbség jogainak a garanciáját. Michal Kovác folytatni kívánja tárgyalá­sait a szlovákiai kisebbségek ve­zetőivel is; a legközelebbi kerek­asztalt márciusra tervezi. •S. E. SZDSZ-bírálat Barossnak MH-tudósítás Kormányváltásban gondol­kodik a Fidesz, szemben a róla kialakult általános vélekedéssel, amely szerint a fiatal demokra­ták szövetségesként készek hoz­zásegíteni az MDF-et a kormá­nyon maradáshoz. A fiatal de­mokraták egyik vezetője, Szá­­jer József, a párt fő külpolitiku­­sa ugyanis tegnap egy tanács­kozáson pártja külpolitikai el­képzeléseit ismertetve használ­ta a „kormányváltás esetén” ki­fejezést. A Külügyi Társaság tegnap Szájer mellett Szent- Iványi Istvánt, az SZDSZ kül­ügyi szóvivőjét hallgatta meg. A szabad demokraták vezető külpolitikusa szerint Boross Péter kormányfő túl messzire ment, amikor bejelentette, hogy a NA­TO AWACS repülő radarállomá­sai nem használhatják majd a ma­gyar légteret a boszniai NATO-lé­­gicsapások idején. Szent-Iványi helyeselte a miniszterelnöknek azt a törekvését, hogy Magyaror­szág ne bonyolódjék bele az ügy­be, de szerinte helyesebb lett vol­na csupán emlékeztetni a NATO-t az AWACS-repülőgépek számára adott magyar felhatalmazásra (amely szerint a gépeket nem le­het harci cselekményekhez hasz­nálni), és leszögezte, hogy az AWACS-ok mandátumának eset­leges felmondása is parlamenti megerősítést igényelt volna. Szájer József, a Fidesz fő kül­politikusa a balkáni válsággal kapcsolatban megállapította, hogy Magyarország mozgástere szűk, és nem alakult ki nyilvános vita a magyar politikáról. Szájer támogatta Budapest visszafogott politikáját, „fenntartva, hogy mi korábban a radikálisabbb megol­dások hívei voltunk”, de nem fej­tette ki, milyen radikálisabb meg­oldásokra gondol. Jeszenszky Géza külügyminiszter januári belgrádi látogatását — amelyet az SZDSZ-es Szent-Iványi koráb­ban is, és tegnap a Külügyi Tár­saságban is bírált, a fideszes Szá­jer „jó irányba, de a lehető leg­rosszabbkor” tett lépésnek minő­sítette, és azt kifogásolta, hogy a látogatás előtt nem volt egyezte­tés. A Külügyi Társasaság a két párt külpolitikai koncepcióját kí­vánta megismerni. Szent-Iványi és Szájer ismertetéséből kiderült, hogy a Fidesz az európai integrá­lódást tekinti legfőbb célnak, míg az SZDSZ inkább a szomszéd or­szágokhoz fűződő viszony javítá­sát. Szájer nem tűnt olyan egyér­telműnek abban a kérdésben, hogy Magyarországnak nincse­nek területi követelései szomszé­daival szemben, mint az SZDSZ- es Szent-Iványi. Felfedte, hogy ha annak idején nem lett volna olyan kiélezett a helyzet, a Fidesz talán a magyar—ukrán alapszer­ződést sem szavazta volna meg (amely kimondja, hogy a két or­szágnak a jövőben sem lesz egy­mással szemben területi követelé­se­, mert a kisebbségvédelmi be­kezdésekkel a fiatal demokraták nem voltak teljesen megelégedve. A külpolitikai konszenzusról szólva Szájer kijelentette: a szél­sőséges pártokkal — és konkré­tan a MIÉP-et említette meg — a Fidesz nem törekszik egytértésre. •S. I. Nincs készültség a honvédségnél MTI ---------------------------­A Magyar Honvédségnél nincs semmiféle előkészület arra az esetre, ha a NATO légicsapá­sokat hajtana végre a boszniai szerbek állásai ellen. Ezt a Hon­védelmi Minisztérium szóvivője közölte. Erdélyi Lajos alezredes elmondta: a honvédségnél a min­dennapi élet folyik. Azok a ké­szültségi szolgálatok, amelyek eddig is voltak, ma is működ­­nek és megfelelő garanciát jelen­tenek a Magyar Köztársaság biz­tonsága szempontjából. A kérdés­re, hogy az esetleges légicsapá­sok esetén változna-e a jelenlegi állapot, a szóvivő válasza: „min­dig az adott helyzetnek megfelelő készültségi állapot van a Magyar Honvédségnél”. A DK nem támogatja az RMDSZ tervezetét Bukaresti tudósítónktól A Demokratikus Konvenció az RMDSZ által a parlament elé beterjesztett formában nem tá­mogathatja a kisebbségi törvény tervezetét — állapította meg az RMDSZ-t is magában foglaló el­lenzéki tömörülés stratégiai fő­­igazgatósága. Az értékelés sze­rint az olyan fogalmak, mint pél­dául az autonóm közösség, a kollektív jogok és a személyi autonómia a többségi lakosság és a román politikai erők köré­ben általában bizalmatlanságot, mi több, félelmet keltenek. Az ellenzéki politikusok rá­mutattak, hogy jelenlegi formá­jában az RMDSZ kisebbségi törvény tervezetét maximális követelésnek tekintik, amelyből a romániai magyarság képvise­leti szervének engednie kell. A legfőbb kifogás az autonómia és az autonóm közösségek fogalma kapcsán merült fel, de azt is kö­zölték az RMDSZ-szel, hogy nem tudják elfogadtatni a román választókkal a kétnyelvű felira­tok és valószínűleg az önálló magyar iskolahálózat gondolatát sem. Szükségesnek tartják vi­szont, hogy a dokumentum be­vezető része egyfajta hűségnyi­latkozatot is tartalmazzon a ro­mániai magyar közösség nevé­ben. • B. T. KÜLFÖLD-BELFÖLD Duray: ha baloldali a kormány, akkor kihűlnek a kapcsolatok Pozsonyi tudósítónktól „Nagyon sajnálom, hogy Hajdú János helyet kapott a televízióban. Nekem arra rea­gálnom kellett, ez erkölcsi kö­telességem volt. Ha Hajdú nem mondja azt a hülyeséget, akkor nekem sem lett volna okom véleményt mondani” — jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés Mozga­lom elnöke a Magyar Hírlapnak a Magyar Televízió A Hét című műsorában elhangzott vasárnapi nyilatkozatával kapcsolatban. A mozgalom sajtótájékozta­tóján azt is elmondta, hogy ha érezhető baloldali elmozdulás következik be Magyarországon, „valószínűleg kihűlnek” moz­galmának kapcsolatai a jövendő kormánnyal, ahogy nem tartott fenn kapcsolatot a Kádár-rezsim politikusaival sem. „Ha egy párt olyan jelölteket indít, mint Haj­dú, akkor azt mondom, hogy Is­ten mentsen meg tőle, hogy egy ilyen párt — akár Magyarorszá­gon, akár Szlovákiában — kor­mányra kerüljön, az a múlt rendszer visszatérését jelentené. És azt senki sem akarhatja, hogy visszatérjünk a kommu­nizmusba” — fejtette ki. Duray Miklós arról is tájékoztatta az MH tudósítóját, hogy a vele ké­szült interjú sugárzási idejéről, illetve kontextusáról A Hét szerkesztőitől kimerítő felvilá­gosítást kapott. • S. E. Bezárták a kárpátaljai magyar székházat MTI ------------------------­Nagykabátban üléseztek hétfőn ungvári székházukban a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetség elnökségi tagjai és hozott határo­zatuk sem valami szívet melenge­tő: a KMKSZ fűtés hiányában meghatározatlan időre bezárja székházát. A fennállásának 5. év­fordulójához közeledő KMKSZ nehéz anyagi helyzetbe került. Ál­lami támogatást ugyanis nem kap, a tagsági díjakból pedig nem futja az egyre növekvő anyagi kiadások fedezésére. Adósok maradtak a számlával, így kikapcsolták náluk a gázt és a székház fűtés nélkül maradt. Félő, hogy a villannyal és a telefonnal is hamarosan így jár­hatnak. Az anyagi gondok miatt elma­rad a KMKSZ fennállása 5. évfor­dulójának február 26-ára tervezett megünneplése is. Ezt a soros köz­gyűlésen teszik meg, de akkor is igen szerény körülmények között. Az elnökség keresi a kiutat a szer­vezetet sújtó anyagi gondokból. Felhatalmazta a titkárságot, hogy a székház fenntartási költségeinek fedezésére adja el a használaton kívüli vagyontárgyakat. A parlament elfogadta a tízszázalékos nyugdíjemelést A nyugdíjasok bérlakását nem lehetne eladni • Folytatás az 1. oldalról Gáspár Miklós képviselő ki­fejtette munkatársunknak: a KDNP a külföldiek tulajdonszer­zését továbbra is tiltaná, ugyan­akkor mind a külföldiek, mind a belföldiek esetében a haszonbér­­let területét nem korlátozná. A parlament elfogadta a 10 százalékos nyugdíj- és a 14 szá­zalékos gyes emeléséről szóló or­szággyűlési határozati javaslatot. Az emelés márciustól esedékes, januárig visszamenőleges hatállyal. Az összeget a februári állapothoz képest határozzák meg. A saját jogú nyugdíjaknál az emelés minimuma 680 forint, maximuma 3000; a résznyugdí­jaknál a felső határ 1800 forint, az alsó határ pedig 500; a járadé­koknál legfeljebb 1200 forintos emelés történik. A döntés nem érinti a 30 ezer forint feletti jára­dékokat. A Büntető törvénykönyv mó­dosítását 227 igen szavazat, és egy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Ismét bűn­­cselekménynek minősítették a tiltott határátlépést. Új tényállás­ként iktatták be a hanyag keze­lést, kiterjesztve valamennyi tu­lajdoni formára. Az üzleti titok megsértésének bűntettét korrigál­ták. A módosítás szerint megvál­tozott a gazdasági bűncselek­mény fejezete, 15 új bűncselek­ményforma jelent meg a Btk­­ban: visszaélés lőfegyverrel, lő­szerrel; fegyvercsempészet; áru hamis megjelölése; fogyasztó megtévesztése; tartozás fedezeté­nek elvonása; hitelezési csalás; valótlan érték megjelölése; gaz­dasági adatszolgáltatás elmulasz­tása; bennfentes értékpapír-ke­reskedelem; tőkebefektetési csa­lás; számítógépes csalás; pénz­mosás; váltó hamisítás; bank­kártya hamisítása, bankkártyával való visszaélés. A képviselők megkezdték a lakástörvény módosításának vitá­ját. A javaslat szerint a lakásbér­lőknek egy éven belül kellene el­dönteni, élni kívánnak-e vételi jogukkal. Az év letelte után a bérlőnek elővásárlási joga lesz. A nyugdíjasok lakását nem lehet­ne eladni még akkor sem, ha nem tudnak élni vételi vagy elővásár­lási jogukkal. A vételárral kap­csolatban a javaslat kötelezné az önkormányzatokat, hogy — a la­­kottság figyelembevételével — állapítsa meg az árat. Salamon László (MDF) módosítójavasla­tában konkretizálni kívánja en­nek mértékét, mégpedig a piaci ár 50 százalékában. Az MSZP pedig azt javasolja: ne egy, ha­nem két év gondolkodási időt kapjanak a bérlők a vételi joggal kapcsolatos nyilatkozat megtéte­lére. A bérlő egy összegben, de részletfizetéssel is megvásárol­hatná lakását. A javaslat kimond­ja: legalább 25 évi részletfizetést kell megállapítani az önkor­mányzati rendeletnek. A kamat mértéke pedig nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamatot. Az Autóker privatizációja kap­csán tapasztalt visszaélésekkel kap­csolatban a szünetet követően Ki­rály Zoltán és Körösi Imre (függ.) interpellált. Szabó Tamás privati­zációs minisztertől a képviselők azt kérdezték: folyt-e ez ügyben vizs­gálat? Visszakövetelik-e az eladott vállalatot? Érez-e felelősséget a tör­téntek után? A privatizációs mi­niszter másban válaszol. A parlament három — a nem­zetközi kapcsolatokat érintő — határozatot is elfogadott: a Ma­gyar Köztársaság és az Európai Közösséggel kötött a bor megne­vezése kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló megállapo­dás megerősítését; a Magyar Köztársaság kormánya és Romá­nia kormánya között személyek­nek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló egyezmény utólagos megerősíté­sét; a Magyar Köztársaság kor­mánya és Ukrajna kormánya kö­zött személyeknek a közös ál­lamhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló egyezmény megerősítését. Kellő képviselő hiányában a Ház elhalasztotta az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet Hegyi Kara­­bah-i Megfigyelő Missziójában való magyar részvételről szóló országgyűlési javaslat határozat­­hozatalát. Az ügynöktörvény-tervezet vitájában Horváth Balázs (MDF) azt javasolta: a 30 ezer­nél nagyobb példányszámú la­pok munkatársait, vezető mun­katársait is „világítsák át”. Majd a Magyar Közlöny személyi ré­szében hozzák nyilvánosságra a volt ügynökök nevét, akik nem mondtak le önként. Boross Péter miniszterelnök ezt követően szót kért, s­­— nem vitatván a felvetések jogosságát — felhívta a figyelmet arra: a módosítója­vaslatok gazdáinak nem szabad figyelmen kívül hagyni az alkot­mányt, az adatvédelmi törvényt és a személyiségi jogokat. A be­nyújtott törvényjavaslat azon a keskeny jogi ösvényen belül maradt, amely megfelel a jogál­lam kritériumának — mondta a miniszterelnök. Véleménye sze­rint a módosítójavaslatok el­fogadásával az Alkotmánybíró­ságnál bizonyos kifogások me­rülhetnének fel, amely újbóli nemkívánatos vitákat gerjesz­tene. •N. E.-P.S. A köztisztviselői törvény módosítása lekerült a napirendről A Köztisztviselői Érdek­egyeztető Fórumon (KÉF) tegnap nyilvánvalóvá vált, hogy a köztisztviselői törvény módosítása lekerült a napi­rendről. Konszenzus alakult ki abban, hogy a választáson jelöltként induló köztisztvise­lők, illetve polgármesterek, valamint miniszterek és ál­lamtitkárok magatartási sza­bályait valamiképpen rögzíte­ni kell. Három lehetséges megoldás körvonalazódott: a magatartási szabályokat a KÉF által elfoga­dott, a kormány által jóváhagyott, esetleg a Magyar Közlönyben jó­váhagyott ajánlás írja elő; szüles­sék teljes körű jogi szabályozás, amely a köztisztviselők és a pol­gármesterek mellett kiterjed a mi­niszterekre és az államtitkárokra is; a köztisztviselőket illetően szülessék törvény, míg a politikai szférában csak ajánlás. A kormányzat valamennyi le­hetőséget elfogadhatónak tartja — jelentette ki Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatá­si államtitkára, hozzátéve: a kö­vetkező tárgyalási fordulóra szak­értők közreműködésével kidol­gozzák az egyes alternatívákat. A szakszervezeti oldalt képvi­selő Szabó Endre (Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége) hangsúlyozta: maguk a köztiszt­viselői törvény komplex módosí­tását kívánták volna, de elfogad­ják, hogy a parlament teljesítőké­pessége korlátozott. Támogatnak minden javaslatot, amely a köz­­tisztviselőt védi a politikai csatá­rozásoktól. A Közigazgatási Ka­mara elnöke, Fogarasi József sze­rint viszont törvényi szabályozás­ra lenne szükség, mert az ajánlás nem szakmai, csupán inkább po­litikai kategória. •L. K. A kormány eredeti javasla­ta — általunk sem vitatott jó szándéka dacára — „túl­reagált” egy adott aktuálpoli­­tikai helyzetet, miközben erre nem volt oka — nyilatkozta Köllner Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének titkára a KÉF tegnapi ülése után, a képvise­lőjelöltként induló köztisztvi­selőkkel és polgármesterekkel szemben tervezett korlátozá­sok kapcsán. Köllner így ele­gendőnek tartaná egy etikai kódex kibocsátását, míg bár­miféle diszkriminatív javasla­tot határozottan elutasít.­ ­ Az egyik megoldás az, hogy a választással összefüg­gésben nem születik újabb sza­bályozás, vagyis mindenki ele­gendőnek tartja a ma hatályos törvényeket. Lehetséges persze, hogy mégis készül valamilyen jogszabály, de ez csak teljes kö­rűen rendelkezhet a jelöltekkel kapcsolatos korlátozásokról, vagyis ha a vezető köztisztvise­lőnek és a polgármesternek sza­badságra kell mennie a kam­pány idején, hasonló elvek ér­vényesüljenek a miniszterek, il­letve az államtitkárok esetében — hangsúlyozta Köllner Fe­renc. — Jelentős változásnak tartom, hogy a kormány kedve­zően fogadta ezt a felvetést, el­ismerte: ha a köztisztviselői szféra mozgásterét szűkíti, ha­sonlóképpen kell eljárni saját érdekkörében is. — Önök viszont semmilyen jogi szabályozást nem kívánnak támogatni, de mi a magyaráza­ta az elzárkózásnak? —­ A diszkriminatív megol­dásokat nem támogatjuk. De egyébként sem tartjuk szeren­csésnek, hogy választójogi kér­déseket a munkajog eszközével próbáljunk meg szabályozni. Úgy véljük, veszélyes lenne ilyen alkotmányos alapjogról más jogszabályban állást foglal­ni. Csakhogy tudomásul kell venni, hogy már késésben va­gyunk, így a választójogi tör­vény módosítására nincs lehető­ség. Egyébként sem tiltja sem­mi, hogy az önkormányzat a képviselőjelöltként fellépő pol­gármestert szabadságra küldje. Sőt, ez a lehetőség a kormány tagjai esetében sem kizárt, hi­szen a munkáltatói jogok gya­korlója választhatja ezt a meg­oldást... — Egy ajánlás semmiféle ga­ranciát nem kínál arra, hogy a kampányban ki-ki be is tartja az etikai normákat. — Az ajánlás egyik funkció­ja, hogy felhívja a figyelmet a meglevő szabályok betartására, illetőleg arra, hogy a jogokkal ki-ki megfelelőképpen éljen. A köztisztviselői törvény szerint már létre kellett volna hozni azt a közalkalmazotti tanácsot, amelynek feladata egyebek mel­lett a köztisztviselői etika nor­máinak kidolgozása. Ám miu­tán ilyen etikai kódex nem léte­zik, s a problémák jó része nem a jogi szabályozás hiányából, hanem az egységesen megköve­telt normák hiányából fakad, be kell töltenünk az emiatt tátongó űrt. Ez az oka, hogy támogatjuk az ajánlás elkészítését, mert egyébként talán erre sem volna szükség. — Sokan kormányzati olda­lon is úgy vélik: tételes szabá­lyozás nélkül — különösen ha a kampány eldurvul — a köztiszt­viselők, a polgármesterek s per­sze még inkább a miniszterek könnyen visszaélhetnek kivéte­lezett helyzetükkel. — Számos jogszabály most is kizárja a visszaélés lehetősé­gét. Emellett fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a helyes magatartásformákat, a magas er­­kölcsiséget nem lehet törvény­ben szabályozni. A véleményem egyébként az, hogy a kormány eredeti javaslata — általunk sem vitatott jó szándéka dacára —­­„túlreagált” egy adott aktuálpo­­litikai helyzetet, miközben erre nem volt oka. Gondoljunk csak arra: még az 1990-es önkor­mányzati választások idején sem vetődött fel, hogy az egykori ta­nácselnök helyzetével visszaél­ve nyerhette el a polgármesteri tisztet, miként súlyos anomáliá­kat a parlamenti választásokon sem tapasztaltunk. •L. K. A NAP INTERJÚJA Köllner Ferenccel A kormány túlreagált egy politikai helyzetet Egy korrekt döntés MH-kommentár Amikor Kónya belügyminisz­ter „szabadságolási terve" nyilvánosságra került, vezércik­künkben azt írtuk le: van benne logika, csak nem korrekt. Van benne logika, mert választások idején a köztisztviselők valóban előnyt élvezhetnek a parlamenti mandátumért folyó versengés­ben a nem köztisztviselő riváli­saikkal szemben, és nyilvánvaló az is, hogy hivatali munkájuk háttérbe szorul ez idő alatt. De nem korrekt azért, mert a játék­szabályokon nem illik változtat­ni akkor, amikor a mérkőzés — a kampány — már megkezdő­dött. És nem korrekt azért sem, mert a polgármestereket — és a szabályozási körbe vonni szán­dékozott más köztisztviselőket — diszkriminálta volna például, a miniszterekkel szemben. Nem triumfálni akarunk, de öröm­mel állapítjuk meg: a tervezet elvetésével korrekt döntés szüle­tett. Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a probléma rende­zése törvényi szabályozásra szorul. A választások után. MAGYAR HÍRLAP. A svájci CIBA-GEIGY gyógyszergyár magyarországi leányvállalata pályázatot hirdet O­RVOSLÁTOGATÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, Budapest területén. Feltételeink: - gyógyszerész vagy orvosi végzettség - 23-30 éves kor - angolnyelv-tudás - jogosítvány. Amit nyújtunk: - vonzó fizetés - nyugati szolgálati gépkocsi - folyamatos szakmai továbbképzés. Ha Ön ambiciózus, jó fellépésű és kiváló kommunikációs készségű gyógyszerész vagy orvos, akkor küldje el fényképes, angol és magyar nyelvű önéletrajzát a következő címre: CIBA Hungária Kft. Személyügyi osztály Budapest, Hűvösvölgyi út 83. 1021 Telefon: 275-0931 és 275-0932 Ezen a héten a lottó öttalálatos nyereményalapja 162 MILLIÓ forint!

Next