Magyar Hírlap, 1994. február (27. évfolyam, 39-49. szám)
1994-02-16 / 39. szám
1994. február 16., szerda Göncz Árpád Madridban kezdett tárgyalásokat Kicserélték a magyar—spanyol alapszerződés ratifikációs okmányait Madridi tudósítónktól Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap hivatalos spanyolországi látogatásra érkezett. Kíséretében van Jeszenszky Géza, aki spanyol kollégájával, Javier Solanával folytatott tárgyalásokat. Spanyolország és Magyarország egyetért abban, hogy Európát, még a tágabb Európát sem lehet erőddé alakítani, együtt kell működnünk azért, hogy az Európa határain belüli veszélyekkel is szembe tudjunk nézni, és hogy Európa megállja helyét az óriási nemzetközi versenyben — mondta Jeszenszky Géza. Javier Solana a Magyar Hírlapnak arra a kérdésére, hogy Spanyolország, mely jelenleg is a legtöbb akadályt állítja az újabb négy ország belépése elé, hogyan fogadja majd, ha a visegrádiakra kerül sor, a következőt válaszolta: „Spanyolország kiáll az Európai Unió bővítése mellett. Ugyanakkor őszintén és világosan szokott beszélni. Mi olyan mértékben elköteleztük magunkat a bővítés mellett, hogy ez felhatalmaz minket arra, hogy minden pillanatban elmondhatjuk, amit gondolunk. Tökéletesen megértjük Magyarországnak azt a vágyát, valamint azt a jogát is, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzék. S ebben mindig számíthat Spanyolország támogatására. De a mi baráti tanácsunk őszinte lesz. Mindig nyíltan meg fogjuk mondani, amit gondolunk. Azt hiszem, ez a legjobb módja az őszinte, komoly, felelősségteljes kapcsolatok kiépítésének két baráti ország között.” • Muharay Katalin Göncz Árpádot és feleségét a spanyol királyi pár fogadta FOTÓ: MTI Magyar—szlovák alapszerződés az idén? Pozsonyi tudósítónktól Michal Kovác semmiféle személyes felelősséget nem érez amiatt, hogy megromlott a kapcsolata Vladimír Meciar kormányfővel. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom jelöltjeként egy éve megválasztott államfő ezt tegnap sajtóértekezletén hangsúlyozta. Miután a maga részéről min den lehetségeset elkövetett a helyzet megváltoztatása érdekében, egyedül a lemondása jöhetne még számításba — ezt azonban nem tervezi. Az államfő világossá tette: a szlovákiai politikai válságért a DSZM vezetését tartja felelősnek. Ennek ellenére, ha az új kormány kinevezése időszerű lesz, elsősorban Meciart kívánja majd meggyőzni arról, hogy ne vonuljon ellenzékbe. Csak ha ez nem sikerül, bíz meg másvalakit kormányalakítással. Ami Jozef Moravcík és Roman Kovác lemondatását illeti — akiket egyébként a kormányfő kitiltott a keddi kormányülésről, s mellesleg DSZM alapszervezetük is kizárt a mozgalomból —, Michal Kovác sejteni engedte: nem valószínű, hogy eleget tenne egy ilyen kormányfői kérésnek. Az államfő a parlamenti képviselők jogállásáról kiírandó népszavazást is ellenzi; amennyiben a DSZM-nek sikerülne kellő számú aláírást összegyűjtenie, alkotmánybírósági döntést fog kérni. A magyar—szlovák alapszerződésről Michal Kovác elmondta: mindkét fél jó szándéka és megfelelő politikai klíma szükséges az aláíráshoz mindkét országban. Ez utóbbi hiányzik ma mind Magyarországon, mind Szlovákiában. De ez csak a pillanatnyi állapot — hangsúlyozta. Meggyőződése, hogy a szerződés megkötésére még ebben az évben sor kerül, mégpedig úgy, hogy a szöveg tartalmazni fogja mind a határok változtathatatlanságának, mind a magyar és a szlovák kisebbség jogainak a garanciáját. Michal Kovác folytatni kívánja tárgyalásait a szlovákiai kisebbségek vezetőivel is; a legközelebbi kerekasztalt márciusra tervezi. •S. E. SZDSZ-bírálat Barossnak MH-tudósítás Kormányváltásban gondolkodik a Fidesz, szemben a róla kialakult általános vélekedéssel, amely szerint a fiatal demokraták szövetségesként készek hozzásegíteni az MDF-et a kormányon maradáshoz. A fiatal demokraták egyik vezetője, Szájer József, a párt fő külpolitikusa ugyanis tegnap egy tanácskozáson pártja külpolitikai elképzeléseit ismertetve használta a „kormányváltás esetén” kifejezést. A Külügyi Társaság tegnap Szájer mellett Szent- Iványi Istvánt, az SZDSZ külügyi szóvivőjét hallgatta meg. A szabad demokraták vezető külpolitikusa szerint Boross Péter kormányfő túl messzire ment, amikor bejelentette, hogy a NATO AWACS repülő radarállomásai nem használhatják majd a magyar légteret a boszniai NATO-légicsapások idején. Szent-Iványi helyeselte a miniszterelnöknek azt a törekvését, hogy Magyarország ne bonyolódjék bele az ügybe, de szerinte helyesebb lett volna csupán emlékeztetni a NATO-t az AWACS-repülőgépek számára adott magyar felhatalmazásra (amely szerint a gépeket nem lehet harci cselekményekhez használni), és leszögezte, hogy az AWACS-ok mandátumának esetleges felmondása is parlamenti megerősítést igényelt volna. Szájer József, a Fidesz fő külpolitikusa a balkáni válsággal kapcsolatban megállapította, hogy Magyarország mozgástere szűk, és nem alakult ki nyilvános vita a magyar politikáról. Szájer támogatta Budapest visszafogott politikáját, „fenntartva, hogy mi korábban a radikálisabbb megoldások hívei voltunk”, de nem fejtette ki, milyen radikálisabb megoldásokra gondol. Jeszenszky Géza külügyminiszter januári belgrádi látogatását — amelyet az SZDSZ-es Szent-Iványi korábban is, és tegnap a Külügyi Társaságban is bírált, a fideszes Szájer „jó irányba, de a lehető legrosszabbkor” tett lépésnek minősítette, és azt kifogásolta, hogy a látogatás előtt nem volt egyeztetés. A Külügyi Társasaság a két párt külpolitikai koncepcióját kívánta megismerni. Szent-Iványi és Szájer ismertetéséből kiderült, hogy a Fidesz az európai integrálódást tekinti legfőbb célnak, míg az SZDSZ inkább a szomszéd országokhoz fűződő viszony javítását. Szájer nem tűnt olyan egyértelműnek abban a kérdésben, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései szomszédaival szemben, mint az SZDSZ- es Szent-Iványi. Felfedte, hogy ha annak idején nem lett volna olyan kiélezett a helyzet, a Fidesz talán a magyar—ukrán alapszerződést sem szavazta volna meg (amely kimondja, hogy a két országnak a jövőben sem lesz egymással szemben területi követelése, mert a kisebbségvédelmi bekezdésekkel a fiatal demokraták nem voltak teljesen megelégedve. A külpolitikai konszenzusról szólva Szájer kijelentette: a szélsőséges pártokkal — és konkrétan a MIÉP-et említette meg — a Fidesz nem törekszik egytértésre. •S. I. Nincs készültség a honvédségnél MTI ---------------------------A Magyar Honvédségnél nincs semmiféle előkészület arra az esetre, ha a NATO légicsapásokat hajtana végre a boszniai szerbek állásai ellen. Ezt a Honvédelmi Minisztérium szóvivője közölte. Erdélyi Lajos alezredes elmondta: a honvédségnél a mindennapi élet folyik. Azok a készültségi szolgálatok, amelyek eddig is voltak, ma is működnek és megfelelő garanciát jelentenek a Magyar Köztársaság biztonsága szempontjából. A kérdésre, hogy az esetleges légicsapások esetén változna-e a jelenlegi állapot, a szóvivő válasza: „mindig az adott helyzetnek megfelelő készültségi állapot van a Magyar Honvédségnél”. A DK nem támogatja az RMDSZ tervezetét Bukaresti tudósítónktól A Demokratikus Konvenció az RMDSZ által a parlament elé beterjesztett formában nem támogathatja a kisebbségi törvény tervezetét — állapította meg az RMDSZ-t is magában foglaló ellenzéki tömörülés stratégiai főigazgatósága. Az értékelés szerint az olyan fogalmak, mint például az autonóm közösség, a kollektív jogok és a személyi autonómia a többségi lakosság és a román politikai erők körében általában bizalmatlanságot, mi több, félelmet keltenek. Az ellenzéki politikusok rámutattak, hogy jelenlegi formájában az RMDSZ kisebbségi törvény tervezetét maximális követelésnek tekintik, amelyből a romániai magyarság képviseleti szervének engednie kell. A legfőbb kifogás az autonómia és az autonóm közösségek fogalma kapcsán merült fel, de azt is közölték az RMDSZ-szel, hogy nem tudják elfogadtatni a román választókkal a kétnyelvű feliratok és valószínűleg az önálló magyar iskolahálózat gondolatát sem. Szükségesnek tartják viszont, hogy a dokumentum bevezető része egyfajta hűségnyilatkozatot is tartalmazzon a romániai magyar közösség nevében. • B. T. KÜLFÖLD-BELFÖLD Duray: ha baloldali a kormány, akkor kihűlnek a kapcsolatok Pozsonyi tudósítónktól „Nagyon sajnálom, hogy Hajdú János helyet kapott a televízióban. Nekem arra reagálnom kellett, ez erkölcsi kötelességem volt. Ha Hajdú nem mondja azt a hülyeséget, akkor nekem sem lett volna okom véleményt mondani” — jelentette ki Duray Miklós, az Együttélés Mozgalom elnöke a Magyar Hírlapnak a Magyar Televízió A Hét című műsorában elhangzott vasárnapi nyilatkozatával kapcsolatban. A mozgalom sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy ha érezhető baloldali elmozdulás következik be Magyarországon, „valószínűleg kihűlnek” mozgalmának kapcsolatai a jövendő kormánnyal, ahogy nem tartott fenn kapcsolatot a Kádár-rezsim politikusaival sem. „Ha egy párt olyan jelölteket indít, mint Hajdú, akkor azt mondom, hogy Isten mentsen meg tőle, hogy egy ilyen párt — akár Magyarországon, akár Szlovákiában — kormányra kerüljön, az a múlt rendszer visszatérését jelentené. És azt senki sem akarhatja, hogy visszatérjünk a kommunizmusba” — fejtette ki. Duray Miklós arról is tájékoztatta az MH tudósítóját, hogy a vele készült interjú sugárzási idejéről, illetve kontextusáról A Hét szerkesztőitől kimerítő felvilágosítást kapott. • S. E. Bezárták a kárpátaljai magyar székházat MTI ------------------------Nagykabátban üléseztek hétfőn ungvári székházukban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökségi tagjai és hozott határozatuk sem valami szívet melengető: a KMKSZ fűtés hiányában meghatározatlan időre bezárja székházát. A fennállásának 5. évfordulójához közeledő KMKSZ nehéz anyagi helyzetbe került. Állami támogatást ugyanis nem kap, a tagsági díjakból pedig nem futja az egyre növekvő anyagi kiadások fedezésére. Adósok maradtak a számlával, így kikapcsolták náluk a gázt és a székház fűtés nélkül maradt. Félő, hogy a villannyal és a telefonnal is hamarosan így járhatnak. Az anyagi gondok miatt elmarad a KMKSZ fennállása 5. évfordulójának február 26-ára tervezett megünneplése is. Ezt a soros közgyűlésen teszik meg, de akkor is igen szerény körülmények között. Az elnökség keresi a kiutat a szervezetet sújtó anyagi gondokból. Felhatalmazta a titkárságot, hogy a székház fenntartási költségeinek fedezésére adja el a használaton kívüli vagyontárgyakat. A parlament elfogadta a tízszázalékos nyugdíjemelést A nyugdíjasok bérlakását nem lehetne eladni • Folytatás az 1. oldalról Gáspár Miklós képviselő kifejtette munkatársunknak: a KDNP a külföldiek tulajdonszerzését továbbra is tiltaná, ugyanakkor mind a külföldiek, mind a belföldiek esetében a haszonbérlet területét nem korlátozná. A parlament elfogadta a 10 százalékos nyugdíj- és a 14 százalékos gyes emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az emelés márciustól esedékes, januárig visszamenőleges hatállyal. Az összeget a februári állapothoz képest határozzák meg. A saját jogú nyugdíjaknál az emelés minimuma 680 forint, maximuma 3000; a résznyugdíjaknál a felső határ 1800 forint, az alsó határ pedig 500; a járadékoknál legfeljebb 1200 forintos emelés történik. A döntés nem érinti a 30 ezer forint feletti járadékokat. A Büntető törvénykönyv módosítását 227 igen szavazat, és egy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Ismét bűncselekménynek minősítették a tiltott határátlépést. Új tényállásként iktatták be a hanyag kezelést, kiterjesztve valamennyi tulajdoni formára. Az üzleti titok megsértésének bűntettét korrigálták. A módosítás szerint megváltozott a gazdasági bűncselekmény fejezete, 15 új bűncselekményforma jelent meg a Btkban: visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel; fegyvercsempészet; áru hamis megjelölése; fogyasztó megtévesztése; tartozás fedezetének elvonása; hitelezési csalás; valótlan érték megjelölése; gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása; bennfentes értékpapír-kereskedelem; tőkebefektetési csalás; számítógépes csalás; pénzmosás; váltó hamisítás; bankkártya hamisítása, bankkártyával való visszaélés. A képviselők megkezdték a lakástörvény módosításának vitáját. A javaslat szerint a lakásbérlőknek egy éven belül kellene eldönteni, élni kívánnak-e vételi jogukkal. Az év letelte után a bérlőnek elővásárlási joga lesz. A nyugdíjasok lakását nem lehetne eladni még akkor sem, ha nem tudnak élni vételi vagy elővásárlási jogukkal. A vételárral kapcsolatban a javaslat kötelezné az önkormányzatokat, hogy — a lakottság figyelembevételével — állapítsa meg az árat. Salamon László (MDF) módosítójavaslatában konkretizálni kívánja ennek mértékét, mégpedig a piaci ár 50 százalékában. Az MSZP pedig azt javasolja: ne egy, hanem két év gondolkodási időt kapjanak a bérlők a vételi joggal kapcsolatos nyilatkozat megtételére. A bérlő egy összegben, de részletfizetéssel is megvásárolhatná lakását. A javaslat kimondja: legalább 25 évi részletfizetést kell megállapítani az önkormányzati rendeletnek. A kamat mértéke pedig nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamatot. Az Autóker privatizációja kapcsán tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatban a szünetet követően Király Zoltán és Körösi Imre (függ.) interpellált. Szabó Tamás privatizációs minisztertől a képviselők azt kérdezték: folyt-e ez ügyben vizsgálat? Visszakövetelik-e az eladott vállalatot? Érez-e felelősséget a történtek után? A privatizációs miniszter másban válaszol. A parlament három — a nemzetközi kapcsolatokat érintő — határozatot is elfogadott: a Magyar Köztársaság és az Európai Közösséggel kötött a bor megnevezése kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló megállapodás megerősítését; a Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között személyeknek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló egyezmény utólagos megerősítését; a Magyar Köztársaság kormánya és Ukrajna kormánya között személyeknek a közös államhatáron történő átadásáról és átvételéről szóló egyezmény megerősítését. Kellő képviselő hiányában a Ház elhalasztotta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Hegyi Karabah-i Megfigyelő Missziójában való magyar részvételről szóló országgyűlési javaslat határozathozatalát. Az ügynöktörvény-tervezet vitájában Horváth Balázs (MDF) azt javasolta: a 30 ezernél nagyobb példányszámú lapok munkatársait, vezető munkatársait is „világítsák át”. Majd a Magyar Közlöny személyi részében hozzák nyilvánosságra a volt ügynökök nevét, akik nem mondtak le önként. Boross Péter miniszterelnök ezt követően szót kért, s— nem vitatván a felvetések jogosságát — felhívta a figyelmet arra: a módosítójavaslatok gazdáinak nem szabad figyelmen kívül hagyni az alkotmányt, az adatvédelmi törvényt és a személyiségi jogokat. A benyújtott törvényjavaslat azon a keskeny jogi ösvényen belül maradt, amely megfelel a jogállam kritériumának — mondta a miniszterelnök. Véleménye szerint a módosítójavaslatok elfogadásával az Alkotmánybíróságnál bizonyos kifogások merülhetnének fel, amely újbóli nemkívánatos vitákat gerjesztene. •N. E.-P.S. A köztisztviselői törvény módosítása lekerült a napirendről A Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórumon (KÉF) tegnap nyilvánvalóvá vált, hogy a köztisztviselői törvény módosítása lekerült a napirendről. Konszenzus alakult ki abban, hogy a választáson jelöltként induló köztisztviselők, illetve polgármesterek, valamint miniszterek és államtitkárok magatartási szabályait valamiképpen rögzíteni kell. Három lehetséges megoldás körvonalazódott: a magatartási szabályokat a KÉF által elfogadott, a kormány által jóváhagyott, esetleg a Magyar Közlönyben jóváhagyott ajánlás írja elő; szülessék teljes körű jogi szabályozás, amely a köztisztviselők és a polgármesterek mellett kiterjed a miniszterekre és az államtitkárokra is; a köztisztviselőket illetően szülessék törvény, míg a politikai szférában csak ajánlás. A kormányzat valamennyi lehetőséget elfogadhatónak tartja — jelentette ki Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, hozzátéve: a következő tárgyalási fordulóra szakértők közreműködésével kidolgozzák az egyes alternatívákat. A szakszervezeti oldalt képviselő Szabó Endre (Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége) hangsúlyozta: maguk a köztisztviselői törvény komplex módosítását kívánták volna, de elfogadják, hogy a parlament teljesítőképessége korlátozott. Támogatnak minden javaslatot, amely a köztisztviselőt védi a politikai csatározásoktól. A Közigazgatási Kamara elnöke, Fogarasi József szerint viszont törvényi szabályozásra lenne szükség, mert az ajánlás nem szakmai, csupán inkább politikai kategória. •L. K. A kormány eredeti javaslata — általunk sem vitatott jó szándéka dacára — „túlreagált” egy adott aktuálpolitikai helyzetet, miközben erre nem volt oka — nyilatkozta Köllner Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének titkára a KÉF tegnapi ülése után, a képviselőjelöltként induló köztisztviselőkkel és polgármesterekkel szemben tervezett korlátozások kapcsán. Köllner így elegendőnek tartaná egy etikai kódex kibocsátását, míg bármiféle diszkriminatív javaslatot határozottan elutasít. Az egyik megoldás az, hogy a választással összefüggésben nem születik újabb szabályozás, vagyis mindenki elegendőnek tartja a ma hatályos törvényeket. Lehetséges persze, hogy mégis készül valamilyen jogszabály, de ez csak teljes körűen rendelkezhet a jelöltekkel kapcsolatos korlátozásokról, vagyis ha a vezető köztisztviselőnek és a polgármesternek szabadságra kell mennie a kampány idején, hasonló elvek érvényesüljenek a miniszterek, illetve az államtitkárok esetében — hangsúlyozta Köllner Ferenc. — Jelentős változásnak tartom, hogy a kormány kedvezően fogadta ezt a felvetést, elismerte: ha a köztisztviselői szféra mozgásterét szűkíti, hasonlóképpen kell eljárni saját érdekkörében is. — Önök viszont semmilyen jogi szabályozást nem kívánnak támogatni, de mi a magyarázata az elzárkózásnak? — A diszkriminatív megoldásokat nem támogatjuk. De egyébként sem tartjuk szerencsésnek, hogy választójogi kérdéseket a munkajog eszközével próbáljunk meg szabályozni. Úgy véljük, veszélyes lenne ilyen alkotmányos alapjogról más jogszabályban állást foglalni. Csakhogy tudomásul kell venni, hogy már késésben vagyunk, így a választójogi törvény módosítására nincs lehetőség. Egyébként sem tiltja semmi, hogy az önkormányzat a képviselőjelöltként fellépő polgármestert szabadságra küldje. Sőt, ez a lehetőség a kormány tagjai esetében sem kizárt, hiszen a munkáltatói jogok gyakorlója választhatja ezt a megoldást... — Egy ajánlás semmiféle garanciát nem kínál arra, hogy a kampányban ki-ki be is tartja az etikai normákat. — Az ajánlás egyik funkciója, hogy felhívja a figyelmet a meglevő szabályok betartására, illetőleg arra, hogy a jogokkal ki-ki megfelelőképpen éljen. A köztisztviselői törvény szerint már létre kellett volna hozni azt a közalkalmazotti tanácsot, amelynek feladata egyebek mellett a köztisztviselői etika normáinak kidolgozása. Ám miután ilyen etikai kódex nem létezik, s a problémák jó része nem a jogi szabályozás hiányából, hanem az egységesen megkövetelt normák hiányából fakad, be kell töltenünk az emiatt tátongó űrt. Ez az oka, hogy támogatjuk az ajánlás elkészítését, mert egyébként talán erre sem volna szükség. — Sokan kormányzati oldalon is úgy vélik: tételes szabályozás nélkül — különösen ha a kampány eldurvul — a köztisztviselők, a polgármesterek s persze még inkább a miniszterek könnyen visszaélhetnek kivételezett helyzetükkel. — Számos jogszabály most is kizárja a visszaélés lehetőségét. Emellett fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a helyes magatartásformákat, a magas erkölcsiséget nem lehet törvényben szabályozni. A véleményem egyébként az, hogy a kormány eredeti javaslata — általunk sem vitatott jó szándéka dacára —„túlreagált” egy adott aktuálpolitikai helyzetet, miközben erre nem volt oka. Gondoljunk csak arra: még az 1990-es önkormányzati választások idején sem vetődött fel, hogy az egykori tanácselnök helyzetével visszaélve nyerhette el a polgármesteri tisztet, miként súlyos anomáliákat a parlamenti választásokon sem tapasztaltunk. •L. K. A NAP INTERJÚJA Köllner Ferenccel A kormány túlreagált egy politikai helyzetet Egy korrekt döntés MH-kommentár Amikor Kónya belügyminiszter „szabadságolási terve" nyilvánosságra került, vezércikkünkben azt írtuk le: van benne logika, csak nem korrekt. Van benne logika, mert választások idején a köztisztviselők valóban előnyt élvezhetnek a parlamenti mandátumért folyó versengésben a nem köztisztviselő riválisaikkal szemben, és nyilvánvaló az is, hogy hivatali munkájuk háttérbe szorul ez idő alatt. De nem korrekt azért, mert a játékszabályokon nem illik változtatni akkor, amikor a mérkőzés — a kampány — már megkezdődött. És nem korrekt azért sem, mert a polgármestereket — és a szabályozási körbe vonni szándékozott más köztisztviselőket — diszkriminálta volna például, a miniszterekkel szemben. Nem triumfálni akarunk, de örömmel állapítjuk meg: a tervezet elvetésével korrekt döntés született. Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a probléma rendezése törvényi szabályozásra szorul. A választások után. MAGYAR HÍRLAP. A svájci CIBA-GEIGY gyógyszergyár magyarországi leányvállalata pályázatot hirdet ORVOSLÁTOGATÓI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE, Budapest területén. Feltételeink: - gyógyszerész vagy orvosi végzettség - 23-30 éves kor - angolnyelv-tudás - jogosítvány. Amit nyújtunk: - vonzó fizetés - nyugati szolgálati gépkocsi - folyamatos szakmai továbbképzés. Ha Ön ambiciózus, jó fellépésű és kiváló kommunikációs készségű gyógyszerész vagy orvos, akkor küldje el fényképes, angol és magyar nyelvű önéletrajzát a következő címre: CIBA Hungária Kft. Személyügyi osztály Budapest, Hűvösvölgyi út 83. 1021 Telefon: 275-0931 és 275-0932 Ezen a héten a lottó öttalálatos nyereményalapja 162 MILLIÓ forint!