Magyar Hírlap, 1994. március (27. évfolyam, 50-61. szám)

1994-03-01 / 50. szám

1994. március 1., kedd Jeszenszky Washingtonban Jeszenszky Géza tegnap es­te — helyi idő szerint kora délután — érkezett Washing­tonba kétnapos látogatásra. Amerikai külügyi forrás el­mondta a Magyar Hírlapnak, hogy a látogatás időpontjáról Warren Christopher külügy­miniszter és magyar partnere már januárban Prágában megállapodott, akkor, amikor Bill Clinton a NATO-csúcsér­­tekezlet után a „visegrádiak­kal” találkozott a cseh fővá­rosban. A washingtoni magyar nagy­­követség tájékoztatása szerint a magyar külügyminiszter első­sorban Warren Cristopherrel tárgyal, de találkozik William Perry védelmi miniszterrel, Lee Hamiltonnal, a képviselőház külügyi bizotságának és Sam Nunn szentátorral, a szenátus hadügyi bizottságának elnöké­vel. Jeszenszkynek alkalma lesz eszmecserét folytatni Strobe Talbott külügyminiszter-helyet­tessel, az amerikai kormányzat „Kelet-Európa felelősével” is. A nagykövetség megerősítet­te, hogy a látogatás előkészíté­sén több hete dolgoznak. Mint­hogy a munka jó ideje folyik, teljes mértékben kizárható az utazás olyan értelmezése, amely szerint Jeszenszky „magyaráz­kodni” utazott Washingtonba a délszláv válsággal kapcsolatos magyar kormányálláspont miatt — válaszolta egy kérdésre a washingtoni magyar nagykövet­ség munkatársa. • F. Gy. Az RMDSZ elszigetelése ellen Coposu: magyar is lehet a román kormányban Bukaresti tudósítónktól Az RMDSZ elszigetelése el­len lépett fel a román Keresz­ténydemokrata Nemzeti Pa­rasztpárt elnöke, Corneliu Co­posu. A népszerű politikus a Croni­­ca Romana című bukaresti napi­lap hétfői számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy az etnikai alapon szerve­ződő pártok ugyan nem felelnek meg mindenben a demokrácia feltételeinek, de a lakosság 7 százalékát képviselő RMDSZ törvényesen jött létre, és a ro­mániai helyzet normalizálódá­sával egy időben amúgy is beol­vad majd a politikai pártokba. A román és a magyar nép ezer év óta él egymás mellett, a konfliktus kiéleződése pedig „szubjektív politikai mesterke­désnek” tudható be — véleke­dett Coposu, aki — mint mond­ta — természetesnek tartja, hogy a kormányban akár ma­gyar miniszter is legyen, és a kisebbség tagjai prefektusi, vagy más magas tisztségeket töltsenek be. •B.T. A csatlakozási kérelem benyújtása nem belpolitikai kérdés Martonyi megszondázta az EU fővárosait Bonni tudósítás Magyarország Európai Unió-tagsága az évezred végére bekövetkezhet. Ezért nem halogatható tovább az EU-csatlako­­zási kérelem benyújtása — mondta teg­nap Bonnban Martonyi János, a Külügy­minisztérium közigazgatási államtitkára. Martonyi az elmúlt három hétben az Eu­rópai Unió tizenkét fővárosában tárgyalt a magyar EU-csatlakozásról. Tegnap Bonnban, a tárgyalássorozat utolsó állo­másán magyar tudósítóknak nyilatko­zott. Martonyi elmondta: a fővárosokban a magyar csatlakozási elképzeléseket pozití­van fogadták. „Nem merném megkockáz­tatni, hogy előre jelezzem a csatlakozási ké­relem benyújtásának időpontját, de úgy ér­zem, hogy erre heteken, vagy egy-két hóna­pon belül sor kerül” — mondta az államtit­kár, de szerinte a csatlakozási kérelmet a le­hető legrövidebb időn belül be kell nyújta­ni, lehetőséget teremtve ezzel az EU Bizott­ságának arra, hogy a római szerződésben előírt, és a csatlakozáshoz elengedhetetlen vélemény kidolgozását megkezdhesse. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Eu­rópai Unió jövőjéről az 1996-os kormány­közi konferenciának kell határoznia. „1997 előtt tehát a csatlakozási tárgyalásokról szó sem lehet. Ahhoz viszont, hogy a tárgyalá­sok ’97-ben megkezdődjenek, az EU Bi­zottságának már most el kell kezdenie a vé­lemény kidolgozását” — indokolta az ál­lamtitkár a kérelem gyors benyújtásának szükségességét. Az MH kérdésére válaszol­va Martonyi elmondta: nem érzékelt belpo­litikai nyomást abban a kérdésben, hogy a csatlakozási kérelem még a választások előtt benyújtásra kerüljön. A diplomata sze­rint a kérdésben parlamenti konszenzus, és közel egyhangú, vagy egyhangú határozat­­hozatal volna kívánatos. A csatlakozási kérelem jelentőségét azonban nem szabad eltúlozni — mondta Martonyi, aki szerint Németország támo­gatja a magyar elképzeléseket. A külügyi államtitkár szerint a mai Kohl-Boross ta­lálkozón ez megerősítést nyer. Martonyi nem akart különbséget tenni az egyes fővá­rosokban tapasztalt hozzáállásban, de utalt arra, hogy lényegesnek tartja az EU elnöki tisztét jelenleg betöltő Görögország állás­pontját. De közölte, „a magyar kormány­nak nem áll szándékában az, hogy a kérel­met a március 7-ei EU tanácsülés alkalmá­­val benyújtsa.”___________________ • Újvári Miklós Késhet Ausztria és Norvégia EU-csatlakozása Veszélybe került Ausztria és Norvégia EU-csatlakozása tervezett időpontjának betar­tása. Az eredeti közösségi me­netrend szerint a mai napig kellett volna befejezni az Eu­rópai Unióba igyekvő négy EFTA-állammal — Svédor­szággal, Finnországgal, No­rvégiával és Finnországgal — a belépésük feltételeiről foly­tatott tárgyalásokat. Ebben az esetben az Európai Parlament még júniusi újjáválasztása előtt jóváhagyhatná a szerző­déseket és így a négy országot jövő év januárjától befogad­nák a tizenkettek. Míg a jelek szerint a stock­holmi és a helsinki kormánnyal sikerül a tizenketteknek nyélbe ütniük a felvételt, addig Auszt­riával és Norvégiával nem tud­nak megállapodni. Legalábbis egyelőre. Az utolsó pillanatok lázas egyeztetései közben apróbb en­gedményekre mindkét oldalon hajlandóak, de alapvető elveiket nem adják fel. A belépésre ké­szülők azért nem, mert arra hi­vatkoznak, hogy ha túl nagy hajlékonyságot tanúsítanak, ak­kor a megállapodást majd or­száguk lakossága veti el az egyezményről tartandó népsza­vazáson. Az EU viszont a min­denkire kötelező közös normák­kal érvel, és eltökéltségét han­goztatja, hogy megőrzi az integ­ráció működőképességét. De miben is nem jutnak dű­lőre a felek? Svédország kivéte­lével a három jelentkező EFTA- országban a mezőgazdasági ár­támogatás 25-100 százalékkal meghaladja az amúgy is nagy­vonalú közösségi szubvenciók összegét. Az EU elképzelése szerint az újonnan belépőknek azonnal hozzá kellene igazítani­uk árképzésüket a közösségi gyakorlathoz, s a gazdákat saját államkasszájukból kellene kár­pótolniuk. Az érintett országok azonban — közülük is elsősor­ban Ausztria — a korábbi EU- rendszerre hivatkozva átmeneti szabályozást sürgetnek, az árak fokozatos hozzáigazításának en­gedélyezését követelik. Arra Brüsszelben még hajlandóak lennének, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelők ki­eső jövedelmének ellensúlyozá­sához, ám a közösség eladatlan készletei miatt vitatott a terme­lési kvóták ügye is. Az elmaradottabb régiók tá­mogatásában már sikerült összehangolni az elképzelése­ket: eszerint Ausztria Burgen­land tartománya és a skandináv államok északi területei része­sülnek az EK regionális és fog­lalkoztatási alapjaiból. Norvégiával a halászati jo­gok, illetve a feldolgozott hal ügye hátráltatja az egyezséget. Oslo képviselői hallani sem akarnak arról, hogy teljesítsék a spanyol követeléseket és halá­szaik „megosszák” zsákmányu­kat a partnerekkel, míg a tizen­kettek a norvég hal beáramlásá­tól féltik belső piacukat. Az Ausztriával kötendő meg­állapodás másik vitapontja az országon áthaladó kamionok ügye. Bécsben ragaszkodnak ahhoz, hogy az Alpok védelmé­ben a teherforgalmat korlátozó egyezmény lejártáig, vagyis 2004-ig tartsák tiszteletben, míg a közösség legfeljebb az ezred­forduló után két évig kész várni. Annál is inkább, mivel a svájci útvonal az államszövetség pol­gárainak minapi döntése miatt nem jön számításba. Bécsben szerzett értesülésünk szerint „bizonyos prioritásoktól Auszt­ria nem tekinthet el, még azon az áron sem, hogy késik az or­szág EK-csatlakozása”. A dolgok jelenlegi állása sze­rint áthidalhatatlan nézetkü­lönbségek ellenére Ausztriában bizakodóak, hogy mégis csak időben létrejön a megállapodás, „néhány órán, vagy akár három napon nem múlhat” — mond­ták. Mindenesetre tény, hogy Franz Vranitzky kancellár nem utazott el Berlinbe, ahol Ri­chard von Weizsäcker német ál­lamfővel találkozott volna, hogy — ha szükséges — Brüsszelben személyes jelenlé­tével lendítse előre az egyezte­téseket. Arra a kérdésünkre, megpró­­bálja-e Ausztria Németország segítségét kérni, bécsi informá­torunk annyit mondott, hogy a Brüsszelben tárgyaló osztrák diplomaták álláspontjuk érvé­nyesítéséhez keresik a rugalma­sabb szövetségeseket. •K. K. Aleksander Malachowski, a szejm alelnöke a Magyar Hírlapnak Lengyelországban nincs válság, csak botrány Nem válság ez, ha annak látszik is, hanem botrányok sorozata, amelyek azonban nem függenek össze egymás­sal — hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában a legújabb lengyelországi helyzetet elemezve Aleksan­der Malachowski, a szejm al­elnöke, a Munka Unió egyik alapítója és elnökségi tagja. Malachowski a múlt hét vé­gén járt Budapesten, az MSZP kongresszusának ven­dége volt. A legfrissebb botrány Lech Walesához kötődik. Az elnök benyújtott a szejmhez két al­kotmánymódosító törvényja­vaslatot, de az leszavazta, s el sem juttatta az új alkotmány ki­dolgozásával foglalkozó bizott­sághoz, amelynek az elnöke Aleksander Kwasniewski, a legtöbb mandátummal rendel­kező Demokratikus Baloldali Szövetség vezetője. Az elnök­nek joga van ilyet benyújtani, a szejmnek joga van ezt elutasí­tani — ez nem válság, csak egyet nem értés. Walesa viszont megsértő­dött. Ilyen a természete már a Szolidaritás indulása óta. Min­dig mindent ő maga akar tenni, nem bízik senkiben, egyedül vezetné az országot, mert a töb­bi ember — veszélyes. Én, sze­mély szerint, mégis szeretem — mondja Malachowski —, bár ellene voltam, hogy elnök legyen, mert túl impulzív, au­tokratikus. Nem is biztos, hogy másodszor is elnök akarna len­ni. Alighanem fél tőle. Erről is hetenként mást mond. Néha meggondolatlan, buta­ságokat beszél, de sohasem cse­­lekszi a butaságot, igen óvatos. Szeret próbálkozni, mond vala­mit és várja a reagálást. Ha tet­szik — jó. Ha viszont nagy az ellenérzés, mindig mások, az újságírók értették, magyarázták félre, torzították el — és vissza­kozik. Gyakran „szondáz” így. A másik botrány Borowski pénzügyminiszter lemondását előzte meg, de semmi köze sincs hozzá. A dolog egy szilé­ziai bank privatizálásával füg­gött össze, amelyet új tulajdo­nosai a vádlók szerint áron alul szereztek meg, majd hamarosan sokszoros haszonnal adtak to­vább. Lehet, hogy ez törvénybe ütközik, de a bank vezetői a fe­lelősek érte. Kavalec helyettes államtitkár mégis felelősséget vállalt az ügyben, ki tudja miért, és azt sem tudni még, mindez hogyan történt. A szejm alelnöke kifejtette: a fő probléma az, hogy a vá­lasztásokon nyertes baloldal váltást ígért a gazdaságban, de nincs váltás. Waldemar Pawlak miniszterelnöknek ez kellemet­len. Az IMF egyébként elége­dett a kormány eddigi lépései­vel, mert tudja, hogy a korábbi reform hibás volt, tehát módo­sítani kellett. A kormány teljesítette a ter­vezett és vállalt paramétereket, s így az IMF javasolja a hitele­zők londoni klubjának a tárgy­alást a lengyel adósságterhek enyhítéséről. Válság tehát nem fenyegeti sem a kormányt, sem a koalí­ciót, mert egyelőre mindkettő szilárd. De nincs is más kiút. Az elnökválasztáson egyébként indulni kíván Aleksander Kwasniewski is, a baloldali szövetség vezére, s a közvéle­mény-kutatások szerint ma ő számíthat a legnagyobb támo­gatásra — mondta Malachows­ki, a szejm alelnöke. • Molnár S. Edit Aleksander Malachowski FOTÓ: PÉLYI NÓRA KÜLFÖLD-BELFÖLD Mosonyi professzor ellenzi a körgát elbontását Bős-Nagymaros új vizsgálatot igényel Magyarország Bőssel kap­csolatban fontos döntések előtt áll. A Társadalmi Kamara hét­fői rendezvényén az eredeti ter­veket támogató Mosonyi Emil professzor tartott előadást. Magyarországnak arra kell tö­rekednie, hogy megakadályozza Szlovákiát a vízlépcső továbbépí­tésében, a C variáns helyett az eredeti bősi terveket valósítsa meg — hangoztatta Mosonyi Emil professzor. A Társadalmi Kamara szerve­zésében tegnap megrendezett ta­nácskozáson a külföldön élő, a bős—nagymarosi erőműrendszer tervezésében közreműködő szak­ember kifejtette: a vízpótlást fe­nékküszöb helyett stabil gáttal le­het megoldani. Ellenezte a nagy­marosi körgát elbontását. Szerinte Bőst és Nagymarost együtt kelle­ne üzemeltetni. Mosonyi Emil új gazdasági, környezeti hatásvizs­gálatok elkészítését javasolta, amely alapot adhatna Bős-Nagy­marossal kapcsolatban a hazai ál­láspont felülvizsgálatára. A parlament környezetvédelmi bizottsága hétfői rendkívüli ülé­sén tíz igen, három tartózkodás, és öt ellenszavazat mellett általá­nos vitára alkalmasnak tartotta a kormány szigetközi vízpótlásról szóló határozatát. Az ülésen töb­ben felhívták a figyelmet a kabi­net támogatását élvező megoldás ökológiai veszélyeire. Elhangzott: az ideiglenes gát megépítése ked­vezőtlenül befolyásolhatja a Bős­sel kapcsolatos Hágai Nemzetkö­zi Bíróság döntését, a magyar ál­láspont érvényesülését akadályoz­hatja. Az ülésen a térség polgármes­terei, vízügyi szakemberei, köz­­társasági megbízottja, és a javaslat előterjesztője Schamschula György, a vízügyi tárca vezetője hangsúlyozták: az erőmű tény, a hágai döntés, majd a nemzetközi bíróság döntésének szlovák betar­tása viszont bizonytalan. A sziget­közi embereknek mindegy, hon­nan jön a víz, legfontosabb szá­mukra, hogy ne értéktelenedjen el házuk, üdülőjük, földjük. A fe­­nékküszöbös vízpótlás veszélyei­re hívta fel a figyelmet Zsebők Lajos MDF-es képviselő. Ezzel a megoldással elismernénk: műsza­ki megoldással ki lehet küszöböl­ni a Duna elterelésének hátránya­it, lemondanánk a folyó vissza­szerzéséről és a számunkra ked­vező hágai döntésről. • Az ad-hoc Duna bizottság is alkalmasnak tartja a plenáris vitá­ra a kormányjavaslatot. •Sz.A.J. A károk kompenzálásáról is szó lesz Boross ma Bonnban tárgyal Bonni tudósítónktól Boross Péter miniszterelnök ma egynapos hivatalos látoga­tásra Bonnba utazik. Megbeszé­léseket folytat Kohl kancellárral, Klaus Kinkel külügyminiszterrel és Wolfgang Schäubléval, a CDU/CSU parlamenti frakciójá­nak vezetőjével. Az előzetes hírek szerint a miniszterelnök tárgyal majd a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ- embargó által elszenvedett ma­gyar károk kompenzálásáról. Kinkel és Boross valószínűleg megvitatja a volt Jugoszláviával kapcsolatos magyar álláspontot is. Úgy tudni, Boross a befekte­tések növelésére fogja ösztönöz­ni beszélgetőpartnereit. Fontos téma lesz Boross látogatása so­rán Magyarország integrálódása az Európai Unióba. Szóba kerül­nek biztonságpolitikai kérdések is. A bonni külügyminisztérium­ban az MH-nak elmondták, nemcsak a NATO-val való együttműködés, hanem a Nyu­gat-európai Unióhoz való köze­ledés is téma lehet. Az MH a német külügyminisztériumban azt a tájékoztatást kapta, hogy a magyar miniszterelnök és Klaus Kinkel tárgyalásain magyar bel­politikai kérdések is szóba ke­rülhetnek. Kinkel kíváncsi a má­jus 8-ai választásokkal kapcso­latos kilátásokra és becslésekre. A délután folyamán a minisz­terelnök előadást tart a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány központjá­ban, Magyarország a rendszer­­váltás után — Illúziók és reali­tás címmel. • Ú. M. Berlini tudósítónktól A kormányfő ma délután a német gazdasági élet vezetőivel találkozik a Német Ipari és Ke­reskedelmi Kamarában (DHI), s Budapestre való visszautazása előtt fogadáson vesz részt, ahol kötetlen beszélgetést folytathat a németországi magyarok képvi­selőivel. Magyar híradó Boross: „inkább új választás, mint természetellenes koalíció” (MH) A tévé hétfő esti Szám­vetés című műsorában szereplő Boross Péter miniszterelnök az MSZP-vel, illetve az SZDSZ- szel kötendő koalíció lehetősé­gét újólag kizárta — noha me­gemlített bizonyos szabadde­mokrata csoportot, amelyikkel kellemes viszonyban van, de szerinte nem ők határozzák meg az SZDSZ politikáját —, s egy esetleges választás utáni patthelyzet feloldását is inkább az új választásokban, mintsem — mint fogalmazott — vala­miféle természetellenes koalí­cióban látja. A nagy visszhan­got kiváltott kormánybrosúra kapcsán kifejtette: az volt a cél­ja, hogy elensúlyozza a képet, amelyet a politikai ellenzék a kormány eddigi tevékenységé­ről festett. Göncz Árpád fogadta Fodó Sándort (MTI) Göncz Árpád hétfőn a Parlamentben fogadta Fodó Sándort, a Kárpátaljai Magya­rok Kulturális Szövetségének elnökét. A köztársasági elnök sajtóirodájától kapott informá­ció szerint a KMKSZ elnöke beszámolt az azonosságtudat és anyanyelv ápolására 5 év­­­vel ezelőtt alakult szervezet fejlődéséről, a ma már 30 ezer tagot számláló szövetség kul­turális és érdekvédelmi tevé­kenységéről. Függetlenek választási pártja (MH) A pártháttérrel, illetve - támogatással nem rendelkező független országgyűlési képvi­selők pártot alapítottak. Ennek elsődlegese célja, hogy a töre­dékszavazatok ne vesszenek el. Ennek a váasztási pártnak nem lehet tagja az, aki az államvé­delmi hatóság állományába tar­tozott, illetve kapcsolatban állt a III/III-as ügyosztállyal — ad­ta hírül tegnap a rádió esti hír­adása. Ötágú síp az expó jelképe (MH) A Világkiállítási Tanács 1994. március 31-éig meg­hosszabbította az expó elő-, utó- és kiegészítő rendezvé­nyek pályázatának beadási ha­táridejét. A testület megtárgyal­ta a világkiállítás magyar pavi­lonja szellemiségének koncep­cióját, és elfogadta a jelképnek javasolt „ötágú síp” kompozí­ciót. MEASZ emlékülés (MTI) Emlékülést tartott hétfőn a Magyar Ellenállók és Antifa­siszták Szövetsége Fegyveres Tagozata és a Hadtörténeti Inté­zet a volt politikai foglyok 1944. március 22-ei, sátoraljaúhelyi börtönfelkelésére emlékezve. Várnai Ferenc, a fegyveres tago­zat elnöke elmondta: magyar, román, szlovák, szerb, horvát, ukrán, szász, sváb antifasisztá­kat, partizánokat, politikai elítél­teket tartottak fogva 1944-ben Sátoraljaújhely börtönében. A német megszállást követően a foglyok egy része fegyverrel ki­tört a börtönből. A német és a magyar katonai és rendőri erők­kel folytatott tűzharcnak 61 ha­lálos áldozata volt. Salamon­ médiumokról talán a jövő héten (MTI) Salamon László, az MDF-frakció helyettes vezető­je hétfőn elmondta: folyik az SZDSZ által benyújtott médi­­umtörvény-javaslat, valamint a kormány februári előterjeszté­sének összehasonlítása, és elő­reláthatólag a jövő hét elején sor kerülhet a következő hét­­párti politikai egyeztetésre. Mint ismeretes, múlt hétfőn az SZDSZ javaslatára az egyezte­tő tárgyalásokon bízták meg az MDF tárgyalódelegációját a két dokumentum összehasonlí­tásával. MAGYAR HÍRLAP. Szabó Iván pénzről tárgyalt az egyházakkal „A parlamentnek túl kell esnie ezen a krízisen” Az egyházak vezetőivel folytatott konzultációk sorá­ban Szabó Iván hétfőre a Bap­tista Egyház, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Ma­gyarországi Bolgár Ortodox Egyház, az Evangélikus Egy­ház, a Metodista Egyház, a Magyar Ortodox Egyház, a Református Egyház, a ma­gyarországi Román Ortodox Egyház, az Unitárius Egyház és a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetségének képviselőit hívta meg a Pénz­ügyminisztériumba. Mint a találkozót követő saj­tótájékoztatón a pénzügymi­niszter elmondta: a gazdasági helyzetről és a kormányzat gaz­daságpolitikai elképzeléseiről tájékoztatta az egyházak veze­tőit, szó volt továbbá szociális problémákról és bérkérdésekről is. A tavalyi megbeszéléshez képest az volt a különbség , hangsúlyozta a pénzügyminisz­ter —, hogy az egyházi kárpót­lás az idén nem került terítékre. Annál aktuálisabbnak bizo­nyultak az egyházak működésé­vel kapcsolatos finanszírozási problémák. Lapunk kérdésére — nevezetesen: hogyan történik a kövekező hónapokban az egyes egyházak finanszírozása, hiszen a parlament emberjogi bizottsága még mindig nem tu­dott megegyezni ennek elveiről s ennek folytán a parlament sem hozott még döntést —. Szabó Iván elmondta: a parlamentnek mielőbb túl kell esnie ezen a krízisen, annál is inkább mert nem sok idő áll rendelkezésére. Az Országgyűlésnek a jövő hé­ten mindenképpen megoldást kell találnia — folytatta a pénz­ügyminiszter —, aki örömét fe­jezte ki afölött, hogy ezt a témát nem a költségvetés függeléke­ként tárgyalta az Országgyűlés, hiszen abban az esetben — mint mondta — ennek a vitának az elhúzódása miatt a mai napig nem lenne költségvetés. • Gy. M. Sepsey Szlovákiában a kárpótlásról Az életjáradék kedvezőbb MTI------------------------------­Sajtótájékoztatót tartott hét­főn Pozsonyban Sepsey Tamás címzetes államtitkár az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke és Menczer Gusztáv az OKKH Társadalmi Kollégiumának elnöke. Sepsey Tamás, Menczer Gusz­táv és Taba Lajos pozsonyi ma­gyar konzul vasárnaptól szlová­kiai előadókörúton magyarázzák a magyarországi kárpótlási tör­vény rendelkezéseit. Somorján, Révkom­áromban, rendkívül nagy érdeklődés mellett tartottak elő­adást és beszélgettek a több száz — zömmel közvetlenül érintett — résztvevővel. A következő na­pokban Érsekújváron, Losoncon és Nagykaposon találkoznak a szlovákiai közönséggel. Sepsey Tamás elmondta, hogy az egykori Csehszlovákiából mintegy 15 000 kárpótlási igénylés érkezett a hi­vatalhoz. Az időközben kettévált országról köztársaságonként nin­csenek még elkülönített adatok, de az igénylések többségét bizo­nyára Szlovákiából nyújtották be. A jogosultak átlagosan 150-200 ezer forint értékű kárpótlási je­gyet kapnak. Sajnos, sokan áron alul eladják a kárpótlási jegyei­ket, s „ezzel saját szenvedéseiket alulértékelik” — fogalmazott az államtitkár. A szlovákiai jogosul­taknak azt javasolják, hogy ked­vezőbb a számukra, ha a kárpót­lás során inkább az életjáradékot választják, hiszen annak értéke máris közel áll a mostani „alulér­tékelt” árfolyamhoz. Aki a jegyet választja, az ne egyénenként pró­báljon befektetni, mert 10-15 ezer egyéni befektetésnek az intézése szinte reménytelen. Ajánlatos te­hát, hogy olyan társaságokat hoz­zanak létre, amelyek összegyűjtik és intézményesen fektetik be a kárpótlási jegyeket Magyarorszá­gon. Ergonett 1082 Budapest, Kisfaludy utca 9—11.A Az Ergonett Rt. vezetése ügyvezető igazgatót keres az Ergo-Stúdió Kft.-jébe A kft. elsődlegesen munka- és védőruhák tervezésével, kisszériás gyártásával, műszaki anyagok készítésével, a minőség ellenőrzésével, a termelés szervezésével stb. foglalkozik. Olyan menedzser típusú vezető jelentkezését várjuk, aki­nek szakirányú felsőfokú végzettsége (egyetem, főiskola) és legalább 5 éves vezetői gyakorlata van. Az állás 1994. április 1-jétől betölthető. Kérjük, hogy szakmai önéletrajzát az alábbi címre küldje el: V Ergonett Rt. humánpolitikai osztálya, 1082 Budapest, Kisfaludy utca 9—11. Érdeklődni lehet Perjési Bélánál a 114-0657-es vagy a 210-1760/175-ös telefonszámon

Next