Magyar Hírlap, 1994. március (27. évfolyam, 50-61. szám)
1994-03-01 / 50. szám
1994. március 1., kedd Jeszenszky Washingtonban Jeszenszky Géza tegnap este — helyi idő szerint kora délután — érkezett Washingtonba kétnapos látogatásra. Amerikai külügyi forrás elmondta a Magyar Hírlapnak, hogy a látogatás időpontjáról Warren Christopher külügyminiszter és magyar partnere már januárban Prágában megállapodott, akkor, amikor Bill Clinton a NATO-csúcsértekezlet után a „visegrádiakkal” találkozott a cseh fővárosban. A washingtoni magyar nagykövetség tájékoztatása szerint a magyar külügyminiszter elsősorban Warren Cristopherrel tárgyal, de találkozik William Perry védelmi miniszterrel, Lee Hamiltonnal, a képviselőház külügyi bizotságának és Sam Nunn szentátorral, a szenátus hadügyi bizottságának elnökével. Jeszenszkynek alkalma lesz eszmecserét folytatni Strobe Talbott külügyminiszter-helyettessel, az amerikai kormányzat „Kelet-Európa felelősével” is. A nagykövetség megerősítette, hogy a látogatás előkészítésén több hete dolgoznak. Minthogy a munka jó ideje folyik, teljes mértékben kizárható az utazás olyan értelmezése, amely szerint Jeszenszky „magyarázkodni” utazott Washingtonba a délszláv válsággal kapcsolatos magyar kormányálláspont miatt — válaszolta egy kérdésre a washingtoni magyar nagykövetség munkatársa. • F. Gy. Az RMDSZ elszigetelése ellen Coposu: magyar is lehet a román kormányban Bukaresti tudósítónktól Az RMDSZ elszigetelése ellen lépett fel a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposu. A népszerű politikus a Cronica Romana című bukaresti napilap hétfői számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy az etnikai alapon szerveződő pártok ugyan nem felelnek meg mindenben a demokrácia feltételeinek, de a lakosság 7 százalékát képviselő RMDSZ törvényesen jött létre, és a romániai helyzet normalizálódásával egy időben amúgy is beolvad majd a politikai pártokba. A román és a magyar nép ezer év óta él egymás mellett, a konfliktus kiéleződése pedig „szubjektív politikai mesterkedésnek” tudható be — vélekedett Coposu, aki — mint mondta — természetesnek tartja, hogy a kormányban akár magyar miniszter is legyen, és a kisebbség tagjai prefektusi, vagy más magas tisztségeket töltsenek be. •B.T. A csatlakozási kérelem benyújtása nem belpolitikai kérdés Martonyi megszondázta az EU fővárosait Bonni tudósítás Magyarország Európai Unió-tagsága az évezred végére bekövetkezhet. Ezért nem halogatható tovább az EU-csatlakozási kérelem benyújtása — mondta tegnap Bonnban Martonyi János, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. Martonyi az elmúlt három hétben az Európai Unió tizenkét fővárosában tárgyalt a magyar EU-csatlakozásról. Tegnap Bonnban, a tárgyalássorozat utolsó állomásán magyar tudósítóknak nyilatkozott. Martonyi elmondta: a fővárosokban a magyar csatlakozási elképzeléseket pozitívan fogadták. „Nem merném megkockáztatni, hogy előre jelezzem a csatlakozási kérelem benyújtásának időpontját, de úgy érzem, hogy erre heteken, vagy egy-két hónapon belül sor kerül” — mondta az államtitkár, de szerinte a csatlakozási kérelmet a lehető legrövidebb időn belül be kell nyújtani, lehetőséget teremtve ezzel az EU Bizottságának arra, hogy a római szerződésben előírt, és a csatlakozáshoz elengedhetetlen vélemény kidolgozását megkezdhesse. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió jövőjéről az 1996-os kormányközi konferenciának kell határoznia. „1997 előtt tehát a csatlakozási tárgyalásokról szó sem lehet. Ahhoz viszont, hogy a tárgyalások ’97-ben megkezdődjenek, az EU Bizottságának már most el kell kezdenie a vélemény kidolgozását” — indokolta az államtitkár a kérelem gyors benyújtásának szükségességét. Az MH kérdésére válaszolva Martonyi elmondta: nem érzékelt belpolitikai nyomást abban a kérdésben, hogy a csatlakozási kérelem még a választások előtt benyújtásra kerüljön. A diplomata szerint a kérdésben parlamenti konszenzus, és közel egyhangú, vagy egyhangú határozathozatal volna kívánatos. A csatlakozási kérelem jelentőségét azonban nem szabad eltúlozni — mondta Martonyi, aki szerint Németország támogatja a magyar elképzeléseket. A külügyi államtitkár szerint a mai Kohl-Boross találkozón ez megerősítést nyer. Martonyi nem akart különbséget tenni az egyes fővárosokban tapasztalt hozzáállásban, de utalt arra, hogy lényegesnek tartja az EU elnöki tisztét jelenleg betöltő Görögország álláspontját. De közölte, „a magyar kormánynak nem áll szándékában az, hogy a kérelmet a március 7-ei EU tanácsülés alkalmával benyújtsa.”___________________ • Újvári Miklós Késhet Ausztria és Norvégia EU-csatlakozása Veszélybe került Ausztria és Norvégia EU-csatlakozása tervezett időpontjának betartása. Az eredeti közösségi menetrend szerint a mai napig kellett volna befejezni az Európai Unióba igyekvő négy EFTA-állammal — Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával és Finnországgal — a belépésük feltételeiről folytatott tárgyalásokat. Ebben az esetben az Európai Parlament még júniusi újjáválasztása előtt jóváhagyhatná a szerződéseket és így a négy országot jövő év januárjától befogadnák a tizenkettek. Míg a jelek szerint a stockholmi és a helsinki kormánnyal sikerül a tizenketteknek nyélbe ütniük a felvételt, addig Ausztriával és Norvégiával nem tudnak megállapodni. Legalábbis egyelőre. Az utolsó pillanatok lázas egyeztetései közben apróbb engedményekre mindkét oldalon hajlandóak, de alapvető elveiket nem adják fel. A belépésre készülők azért nem, mert arra hivatkoznak, hogy ha túl nagy hajlékonyságot tanúsítanak, akkor a megállapodást majd országuk lakossága veti el az egyezményről tartandó népszavazáson. Az EU viszont a mindenkire kötelező közös normákkal érvel, és eltökéltségét hangoztatja, hogy megőrzi az integráció működőképességét. De miben is nem jutnak dűlőre a felek? Svédország kivételével a három jelentkező EFTA- országban a mezőgazdasági ártámogatás 25-100 százalékkal meghaladja az amúgy is nagyvonalú közösségi szubvenciók összegét. Az EU elképzelése szerint az újonnan belépőknek azonnal hozzá kellene igazítaniuk árképzésüket a közösségi gyakorlathoz, s a gazdákat saját államkasszájukból kellene kárpótolniuk. Az érintett országok azonban — közülük is elsősorban Ausztria — a korábbi EU- rendszerre hivatkozva átmeneti szabályozást sürgetnek, az árak fokozatos hozzáigazításának engedélyezését követelik. Arra Brüsszelben még hajlandóak lennének, hogy hozzájáruljanak a mezőgazdasági termelők kieső jövedelmének ellensúlyozásához, ám a közösség eladatlan készletei miatt vitatott a termelési kvóták ügye is. Az elmaradottabb régiók támogatásában már sikerült összehangolni az elképzeléseket: eszerint Ausztria Burgenland tartománya és a skandináv államok északi területei részesülnek az EK regionális és foglalkoztatási alapjaiból. Norvégiával a halászati jogok, illetve a feldolgozott hal ügye hátráltatja az egyezséget. Oslo képviselői hallani sem akarnak arról, hogy teljesítsék a spanyol követeléseket és halászaik „megosszák” zsákmányukat a partnerekkel, míg a tizenkettek a norvég hal beáramlásától féltik belső piacukat. Az Ausztriával kötendő megállapodás másik vitapontja az országon áthaladó kamionok ügye. Bécsben ragaszkodnak ahhoz, hogy az Alpok védelmében a teherforgalmat korlátozó egyezmény lejártáig, vagyis 2004-ig tartsák tiszteletben, míg a közösség legfeljebb az ezredforduló után két évig kész várni. Annál is inkább, mivel a svájci útvonal az államszövetség polgárainak minapi döntése miatt nem jön számításba. Bécsben szerzett értesülésünk szerint „bizonyos prioritásoktól Ausztria nem tekinthet el, még azon az áron sem, hogy késik az ország EK-csatlakozása”. A dolgok jelenlegi állása szerint áthidalhatatlan nézetkülönbségek ellenére Ausztriában bizakodóak, hogy mégis csak időben létrejön a megállapodás, „néhány órán, vagy akár három napon nem múlhat” — mondták. Mindenesetre tény, hogy Franz Vranitzky kancellár nem utazott el Berlinbe, ahol Richard von Weizsäcker német államfővel találkozott volna, hogy — ha szükséges — Brüsszelben személyes jelenlétével lendítse előre az egyeztetéseket. Arra a kérdésünkre, megpróbálja-e Ausztria Németország segítségét kérni, bécsi informátorunk annyit mondott, hogy a Brüsszelben tárgyaló osztrák diplomaták álláspontjuk érvényesítéséhez keresik a rugalmasabb szövetségeseket. •K. K. Aleksander Malachowski, a szejm alelnöke a Magyar Hírlapnak Lengyelországban nincs válság, csak botrány Nem válság ez, ha annak látszik is, hanem botrányok sorozata, amelyek azonban nem függenek össze egymással — hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában a legújabb lengyelországi helyzetet elemezve Aleksander Malachowski, a szejm alelnöke, a Munka Unió egyik alapítója és elnökségi tagja. Malachowski a múlt hét végén járt Budapesten, az MSZP kongresszusának vendége volt. A legfrissebb botrány Lech Walesához kötődik. Az elnök benyújtott a szejmhez két alkotmánymódosító törvényjavaslatot, de az leszavazta, s el sem juttatta az új alkotmány kidolgozásával foglalkozó bizottsághoz, amelynek az elnöke Aleksander Kwasniewski, a legtöbb mandátummal rendelkező Demokratikus Baloldali Szövetség vezetője. Az elnöknek joga van ilyet benyújtani, a szejmnek joga van ezt elutasítani — ez nem válság, csak egyet nem értés. Walesa viszont megsértődött. Ilyen a természete már a Szolidaritás indulása óta. Mindig mindent ő maga akar tenni, nem bízik senkiben, egyedül vezetné az országot, mert a többi ember — veszélyes. Én, személy szerint, mégis szeretem — mondja Malachowski —, bár ellene voltam, hogy elnök legyen, mert túl impulzív, autokratikus. Nem is biztos, hogy másodszor is elnök akarna lenni. Alighanem fél tőle. Erről is hetenként mást mond. Néha meggondolatlan, butaságokat beszél, de sohasem cselekszi a butaságot, igen óvatos. Szeret próbálkozni, mond valamit és várja a reagálást. Ha tetszik — jó. Ha viszont nagy az ellenérzés, mindig mások, az újságírók értették, magyarázták félre, torzították el — és visszakozik. Gyakran „szondáz” így. A másik botrány Borowski pénzügyminiszter lemondását előzte meg, de semmi köze sincs hozzá. A dolog egy sziléziai bank privatizálásával függött össze, amelyet új tulajdonosai a vádlók szerint áron alul szereztek meg, majd hamarosan sokszoros haszonnal adtak tovább. Lehet, hogy ez törvénybe ütközik, de a bank vezetői a felelősek érte. Kavalec helyettes államtitkár mégis felelősséget vállalt az ügyben, ki tudja miért, és azt sem tudni még, mindez hogyan történt. A szejm alelnöke kifejtette: a fő probléma az, hogy a választásokon nyertes baloldal váltást ígért a gazdaságban, de nincs váltás. Waldemar Pawlak miniszterelnöknek ez kellemetlen. Az IMF egyébként elégedett a kormány eddigi lépéseivel, mert tudja, hogy a korábbi reform hibás volt, tehát módosítani kellett. A kormány teljesítette a tervezett és vállalt paramétereket, s így az IMF javasolja a hitelezők londoni klubjának a tárgyalást a lengyel adósságterhek enyhítéséről. Válság tehát nem fenyegeti sem a kormányt, sem a koalíciót, mert egyelőre mindkettő szilárd. De nincs is más kiút. Az elnökválasztáson egyébként indulni kíván Aleksander Kwasniewski is, a baloldali szövetség vezére, s a közvélemény-kutatások szerint ma ő számíthat a legnagyobb támogatásra — mondta Malachowski, a szejm alelnöke. • Molnár S. Edit Aleksander Malachowski FOTÓ: PÉLYI NÓRA KÜLFÖLD-BELFÖLD Mosonyi professzor ellenzi a körgát elbontását Bős-Nagymaros új vizsgálatot igényel Magyarország Bőssel kapcsolatban fontos döntések előtt áll. A Társadalmi Kamara hétfői rendezvényén az eredeti terveket támogató Mosonyi Emil professzor tartott előadást. Magyarországnak arra kell törekednie, hogy megakadályozza Szlovákiát a vízlépcső továbbépítésében, a C variáns helyett az eredeti bősi terveket valósítsa meg — hangoztatta Mosonyi Emil professzor. A Társadalmi Kamara szervezésében tegnap megrendezett tanácskozáson a külföldön élő, a bős—nagymarosi erőműrendszer tervezésében közreműködő szakember kifejtette: a vízpótlást fenékküszöb helyett stabil gáttal lehet megoldani. Ellenezte a nagymarosi körgát elbontását. Szerinte Bőst és Nagymarost együtt kellene üzemeltetni. Mosonyi Emil új gazdasági, környezeti hatásvizsgálatok elkészítését javasolta, amely alapot adhatna Bős-Nagymarossal kapcsolatban a hazai álláspont felülvizsgálatára. A parlament környezetvédelmi bizottsága hétfői rendkívüli ülésén tíz igen, három tartózkodás, és öt ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a kormány szigetközi vízpótlásról szóló határozatát. Az ülésen többen felhívták a figyelmet a kabinet támogatását élvező megoldás ökológiai veszélyeire. Elhangzott: az ideiglenes gát megépítése kedvezőtlenül befolyásolhatja a Bőssel kapcsolatos Hágai Nemzetközi Bíróság döntését, a magyar álláspont érvényesülését akadályozhatja. Az ülésen a térség polgármesterei, vízügyi szakemberei, köztársasági megbízottja, és a javaslat előterjesztője Schamschula György, a vízügyi tárca vezetője hangsúlyozták: az erőmű tény, a hágai döntés, majd a nemzetközi bíróság döntésének szlovák betartása viszont bizonytalan. A szigetközi embereknek mindegy, honnan jön a víz, legfontosabb számukra, hogy ne értéktelenedjen el házuk, üdülőjük, földjük. A fenékküszöbös vízpótlás veszélyeire hívta fel a figyelmet Zsebők Lajos MDF-es képviselő. Ezzel a megoldással elismernénk: műszaki megoldással ki lehet küszöbölni a Duna elterelésének hátrányait, lemondanánk a folyó visszaszerzéséről és a számunkra kedvező hágai döntésről. • Az ad-hoc Duna bizottság is alkalmasnak tartja a plenáris vitára a kormányjavaslatot. •Sz.A.J. A károk kompenzálásáról is szó lesz Boross ma Bonnban tárgyal Bonni tudósítónktól Boross Péter miniszterelnök ma egynapos hivatalos látogatásra Bonnba utazik. Megbeszéléseket folytat Kohl kancellárral, Klaus Kinkel külügyminiszterrel és Wolfgang Schäubléval, a CDU/CSU parlamenti frakciójának vezetőjével. Az előzetes hírek szerint a miniszterelnök tárgyal majd a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ- embargó által elszenvedett magyar károk kompenzálásáról. Kinkel és Boross valószínűleg megvitatja a volt Jugoszláviával kapcsolatos magyar álláspontot is. Úgy tudni, Boross a befektetések növelésére fogja ösztönözni beszélgetőpartnereit. Fontos téma lesz Boross látogatása során Magyarország integrálódása az Európai Unióba. Szóba kerülnek biztonságpolitikai kérdések is. A bonni külügyminisztériumban az MH-nak elmondták, nemcsak a NATO-val való együttműködés, hanem a Nyugat-európai Unióhoz való közeledés is téma lehet. Az MH a német külügyminisztériumban azt a tájékoztatást kapta, hogy a magyar miniszterelnök és Klaus Kinkel tárgyalásain magyar belpolitikai kérdések is szóba kerülhetnek. Kinkel kíváncsi a május 8-ai választásokkal kapcsolatos kilátásokra és becslésekre. A délután folyamán a miniszterelnök előadást tart a CDU-hoz közel álló Konrad Adenauer Alapítvány központjában, Magyarország a rendszerváltás után — Illúziók és realitás címmel. • Ú. M. Berlini tudósítónktól A kormányfő ma délután a német gazdasági élet vezetőivel találkozik a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarában (DHI), s Budapestre való visszautazása előtt fogadáson vesz részt, ahol kötetlen beszélgetést folytathat a németországi magyarok képviselőivel. Magyar híradó Boross: „inkább új választás, mint természetellenes koalíció” (MH) A tévé hétfő esti Számvetés című műsorában szereplő Boross Péter miniszterelnök az MSZP-vel, illetve az SZDSZ- szel kötendő koalíció lehetőségét újólag kizárta — noha megemlített bizonyos szabaddemokrata csoportot, amelyikkel kellemes viszonyban van, de szerinte nem ők határozzák meg az SZDSZ politikáját —, s egy esetleges választás utáni patthelyzet feloldását is inkább az új választásokban, mintsem — mint fogalmazott — valamiféle természetellenes koalícióban látja. A nagy visszhangot kiváltott kormánybrosúra kapcsán kifejtette: az volt a célja, hogy elensúlyozza a képet, amelyet a politikai ellenzék a kormány eddigi tevékenységéről festett. Göncz Árpád fogadta Fodó Sándort (MTI) Göncz Árpád hétfőn a Parlamentben fogadta Fodó Sándort, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnökét. A köztársasági elnök sajtóirodájától kapott információ szerint a KMKSZ elnöke beszámolt az azonosságtudat és anyanyelv ápolására 5 évvel ezelőtt alakult szervezet fejlődéséről, a ma már 30 ezer tagot számláló szövetség kulturális és érdekvédelmi tevékenységéről. Függetlenek választási pártja (MH) A pártháttérrel, illetve - támogatással nem rendelkező független országgyűlési képviselők pártot alapítottak. Ennek elsődlegese célja, hogy a töredékszavazatok ne vesszenek el. Ennek a váasztási pártnak nem lehet tagja az, aki az államvédelmi hatóság állományába tartozott, illetve kapcsolatban állt a III/III-as ügyosztállyal — adta hírül tegnap a rádió esti híradása. Ötágú síp az expó jelképe (MH) A Világkiállítási Tanács 1994. március 31-éig meghosszabbította az expó elő-, utó- és kiegészítő rendezvények pályázatának beadási határidejét. A testület megtárgyalta a világkiállítás magyar pavilonja szellemiségének koncepcióját, és elfogadta a jelképnek javasolt „ötágú síp” kompozíciót. MEASZ emlékülés (MTI) Emlékülést tartott hétfőn a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Fegyveres Tagozata és a Hadtörténeti Intézet a volt politikai foglyok 1944. március 22-ei, sátoraljaúhelyi börtönfelkelésére emlékezve. Várnai Ferenc, a fegyveres tagozat elnöke elmondta: magyar, román, szlovák, szerb, horvát, ukrán, szász, sváb antifasisztákat, partizánokat, politikai elítélteket tartottak fogva 1944-ben Sátoraljaújhely börtönében. A német megszállást követően a foglyok egy része fegyverrel kitört a börtönből. A német és a magyar katonai és rendőri erőkkel folytatott tűzharcnak 61 halálos áldozata volt. Salamon médiumokról talán a jövő héten (MTI) Salamon László, az MDF-frakció helyettes vezetője hétfőn elmondta: folyik az SZDSZ által benyújtott médiumtörvény-javaslat, valamint a kormány februári előterjesztésének összehasonlítása, és előreláthatólag a jövő hét elején sor kerülhet a következő hétpárti politikai egyeztetésre. Mint ismeretes, múlt hétfőn az SZDSZ javaslatára az egyeztető tárgyalásokon bízták meg az MDF tárgyalódelegációját a két dokumentum összehasonlításával. MAGYAR HÍRLAP. Szabó Iván pénzről tárgyalt az egyházakkal „A parlamentnek túl kell esnie ezen a krízisen” Az egyházak vezetőivel folytatott konzultációk sorában Szabó Iván hétfőre a Baptista Egyház, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, az Evangélikus Egyház, a Metodista Egyház, a Magyar Ortodox Egyház, a Református Egyház, a magyarországi Román Ortodox Egyház, az Unitárius Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselőit hívta meg a Pénzügyminisztériumba. Mint a találkozót követő sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter elmondta: a gazdasági helyzetről és a kormányzat gazdaságpolitikai elképzeléseiről tájékoztatta az egyházak vezetőit, szó volt továbbá szociális problémákról és bérkérdésekről is. A tavalyi megbeszéléshez képest az volt a különbség , hangsúlyozta a pénzügyminiszter —, hogy az egyházi kárpótlás az idén nem került terítékre. Annál aktuálisabbnak bizonyultak az egyházak működésével kapcsolatos finanszírozási problémák. Lapunk kérdésére — nevezetesen: hogyan történik a kövekező hónapokban az egyes egyházak finanszírozása, hiszen a parlament emberjogi bizottsága még mindig nem tudott megegyezni ennek elveiről s ennek folytán a parlament sem hozott még döntést —. Szabó Iván elmondta: a parlamentnek mielőbb túl kell esnie ezen a krízisen, annál is inkább mert nem sok idő áll rendelkezésére. Az Országgyűlésnek a jövő héten mindenképpen megoldást kell találnia — folytatta a pénzügyminiszter —, aki örömét fejezte ki afölött, hogy ezt a témát nem a költségvetés függelékeként tárgyalta az Országgyűlés, hiszen abban az esetben — mint mondta — ennek a vitának az elhúzódása miatt a mai napig nem lenne költségvetés. • Gy. M. Sepsey Szlovákiában a kárpótlásról Az életjáradék kedvezőbb MTI------------------------------Sajtótájékoztatót tartott hétfőn Pozsonyban Sepsey Tamás címzetes államtitkár az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke és Menczer Gusztáv az OKKH Társadalmi Kollégiumának elnöke. Sepsey Tamás, Menczer Gusztáv és Taba Lajos pozsonyi magyar konzul vasárnaptól szlovákiai előadókörúton magyarázzák a magyarországi kárpótlási törvény rendelkezéseit. Somorján, Révkomáromban, rendkívül nagy érdeklődés mellett tartottak előadást és beszélgettek a több száz — zömmel közvetlenül érintett — résztvevővel. A következő napokban Érsekújváron, Losoncon és Nagykaposon találkoznak a szlovákiai közönséggel. Sepsey Tamás elmondta, hogy az egykori Csehszlovákiából mintegy 15 000 kárpótlási igénylés érkezett a hivatalhoz. Az időközben kettévált országról köztársaságonként nincsenek még elkülönített adatok, de az igénylések többségét bizonyára Szlovákiából nyújtották be. A jogosultak átlagosan 150-200 ezer forint értékű kárpótlási jegyet kapnak. Sajnos, sokan áron alul eladják a kárpótlási jegyeiket, s „ezzel saját szenvedéseiket alulértékelik” — fogalmazott az államtitkár. A szlovákiai jogosultaknak azt javasolják, hogy kedvezőbb a számukra, ha a kárpótlás során inkább az életjáradékot választják, hiszen annak értéke máris közel áll a mostani „alulértékelt” árfolyamhoz. Aki a jegyet választja, az ne egyénenként próbáljon befektetni, mert 10-15 ezer egyéni befektetésnek az intézése szinte reménytelen. Ajánlatos tehát, hogy olyan társaságokat hozzanak létre, amelyek összegyűjtik és intézményesen fektetik be a kárpótlási jegyeket Magyarországon. Ergonett 1082 Budapest, Kisfaludy utca 9—11.A Az Ergonett Rt. vezetése ügyvezető igazgatót keres az Ergo-Stúdió Kft.-jébe A kft. elsődlegesen munka- és védőruhák tervezésével, kisszériás gyártásával, műszaki anyagok készítésével, a minőség ellenőrzésével, a termelés szervezésével stb. foglalkozik. Olyan menedzser típusú vezető jelentkezését várjuk, akinek szakirányú felsőfokú végzettsége (egyetem, főiskola) és legalább 5 éves vezetői gyakorlata van. Az állás 1994. április 1-jétől betölthető. Kérjük, hogy szakmai önéletrajzát az alábbi címre küldje el: V Ergonett Rt. humánpolitikai osztálya, 1082 Budapest, Kisfaludy utca 9—11. Érdeklődni lehet Perjési Bélánál a 114-0657-es vagy a 210-1760/175-ös telefonszámon