Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 76-87. szám)

1994-04-01 / 76. szám

2— hd MAGYAR HÍRLAP Elfogadták a bosnyák—horvát föderáció alkotmányát Erősödő harcok Kelet-Boszniában Újvidéki tudósítónktól Szeretném hallani, hogy a bosnyák—horvát föderáció megteremtése után milyen ál­láspontra helyezkedik a szerb fél — jelentette ki Paléba ér­kezve Charles Redman ameri­kai elnöki megbízott, és figyel­meztette vendéglátóit, hogy ha­marosan közös horvát—bos­nyák hadsereg alakul. Az amerikai diplomata a sza­rajevói kormány követelését tol­mácsolta: az új kettős föderáció a terület legalább 51 százalékára tart igényt, miközben a szerb csa­patok 70 százalékot tartanak el­lenőrzésük alatt. Karadzic min­deddig elutasította a szövetséghez való csatlakozást, de a területek java részét is meg akarja tartani. Redmant tegnap Szarajevóba várták, ahol Izetbegovic elnök fo­gadja. Az amerikai diplomácia szempontjából a bosnyák fővá­rosban jól alakulnak a dolgok: többszöri halasztás után szerdán este a képviselőház elfogadta az új föderáció alkotmányát, s ezzel pontot tett a két népcsoport kö­zötti fegyveres konfliktusra. Igaz, az új elnököt és a kormányt még nem sikerült megválasztani, ez valószínűleg csak két-három hét múlva esedékes. A bosnyák kép­viselők ugyanis nem egyeztek be­le, hogy az első elnök a horvátok soraiból kerüljön ki. Szerintük ez a többségben levő népcsoportot, azaz a bosnyákokat illeti meg. Momcilo Krajisnik, a boszniai szerbek egyik vezetője a szaraje­vói fejlemények kapcsán kijelen­tette: a bosnyák—horvát föderá­ció kikiáltásával hivatalosan is megszűnt a régi Bosznia-Herce­govina, és ezzel mindhárom nép­csoport elégedett lehet, mind­annyian egy lépéssel közelebb kerültek a békéhez. A hadijelen­tések azonban korántsem meg­nyugtatóak: a kelet-boszniai Go­­razde és Zepa „védett övezetek­ben” rendkívül heves harcok bon­takoztak ki. A szarajevói rádió szerint Gorazde a háború kezdete óta a legpusztítóbb szerb offenzí­­vának van kitéve, immár harma­dik napja megállás nélkül lövik a települést, ahol a menekültekkel együtt mintegy hatvanezren tar­tózkodnak. A hét eleje óta tizenö­ten vesztették életüket, köztük több gyermek, negyvenen megse­besültek. A hadműveletek miatt leállt a segélyszállítás. Szerb források továbbra is a muzulmánok tavaszi offenzíváját emlegetik. A belgrádi rádió sze­rint szerdán éjszaka rendkívül ke­mény csata zajlott le Gorazde és Cajnice között, a szerbiai határ közvetlen közelében. Manojlo Milovanovic, a boszniai szerbek „vezérkari főnöke” a belgrádi rá­dióban azt mondta, hogy meg fogják hiúsítani a muzulmán of­­fenzívát, és megvédik a szerb te­rületeket, „a szerb nép történelmi érdekeit”. • J. Garai Béla MTI ---------------------------­A brit kormány tegnap közölte az ENSZ-szel, hogy további 4000 katonát bocsát rendelkezésre bé­kefenntartó feladatokra szerte a világon. Londonban azt is beje­lentették: áprilisban nagykövetsé­get nyitnak a boszniai főváros­ban, Szarajevóban. Andrej Kozirjev orosz külügy­miniszter a Jugoszlávia elleni szankciók feloldása mellett fog­lalt állást csütörtökön, miután ta­lálkozott a váratlanul Moszkvába érkezett belgrádi kollégájával, Vladislav Jovanoviccsal. Folytatódhatnak az autonómiatárgyalások Többnemzetiségű megfigyelők Hebronban Reuter ------------------------­Izrael tegnap az 1967-es há­ború óta először hozzájárult a külföldi fegyveres jelenléthez a megszállt területeken. A há­rom hónapra Hebronba kül­dendő 160 norvég, dán és olasz megfigyelő önvédelmi céllal pisztolyt viselhet. A biztonsági intézkedésekről folytatott kairói megbeszélése­ken született egyezmény értel­mében — ha azzal mindkét fél egyetért — a külföldiek jelenléte újabb három hónapos időtarta­mokra meghosszabbítható. A PFSZ viszont lemondott arról a követeléséről, hogy palesztin rendőrséget állítsanak fel Heb­­ronban, mivel nem fogadta el, hogy a rendőrök izraeli felügye­let alatt teljesítsenek szolgálatot. A megállapodás megnyitotta az utat a tárgyalások folytatásá­hoz az izraeli csapatvisszavo­násról, valamint a gázai és a je­­rikói palesztin önkormányzatról — a megbeszélések a hírek sze­rint jövő hétfőn kezdődnek. A PFSZ tisztviselői a palesz­tin szuverenitáshoz vezető fon­tos lépésként üdvözölték a meg­állapodást. Az elmúlt húsz évben többször kértük nemzetközi csa­patok vezénylését a megszállt te­rületekre, de Izrael csak most já­rult hozzá többnemzetiségű fegyveres megfigyelők jelenlété­hez — mondta Ahmed Tibi, Jasszer Arafat egyik tanácsadója. A palasztin diplomácia sikeré­nek, győzelmének tartjuk, mivel a következő fázis szerintünk a teljes palesztin szuverenitás lesz a területeken — mondta. Gázában és Jerikóban a szóvi­vő közlése szerint a palesztin rendőri erők amilyen gyorsan csak lehetséges, megkezdik szol­gálatukat — a megállapodás sze­rint az első rendőrök április hete­dikén érkeznek. Egy magát meg­nevezni nem kívánó palesztin for­rás elmondta, Izrael hozzájárult ahhoz is, hogy két héten belül visszatérhessen néhány feltétele­zett Izrael-ellenes tevékenysége miatt kiutasított palesztin. Izraelben jobboldali erők bí­rálták, hogy Rabin miniszterel­nök áldását adta a fegyveres külföldiek jelenlétére a területe­ken: azzal vádolták, hogy felad­ja a területek ellenőrzését. A korábbi izraeli védelmi minisz­ter, a Likud párti Ariel Saron szerint az egyezmény aláaknáz­za Jeruzsálem Izraelhez tartozá­sát. A palesztinok ugyanis Ke­­let-Jeruzsálemet, amelyre Izrael 1967-ben terjesztette ki fennha­tóságát, jövendő államuk fővá­rosának akarják. Oded Ben-Ami izraeli szóvi­vő „nonszenszként” utasította vissza a vádat. Kijelentette: Je­ruzsálem szuverén, egyesített, és mindörökre Izrael fővárosa lesz. Hangsúlyozta azt is, hogy Izrael továbbra is ellenőrzése alatt tartja Hebront. Az izraeli védelmi erők fenntartják a ren­det és gondoskodnak arról, hogy ne kerüljön sor összetű­zésre az izraeliek és a paleszti­nok között — mondta Ben- Ami. Gyanús az új mexikói elnökjelölt New York-i tudósítónktól Ernesto Zedillo Ponce de León lett a mexikói kormánypárt új el­nökjelöltje. Zedillo a múlt hét szerdáján meggyilkolt Luis Do­­naldo Colosio elnökjelölt kam­pányszervezője volt, s mint ilyen, a biztonságáért is felelősséggel tartozott, eredetileg maga is pá­lyázott a jelöltségre. A mostani Zedillo-jelölés pi­kantériáját az adja, hogy egy amatőr videófelvétel alapján arra lehet következtetni, Colosio egyik testőre is részt vett a gyil­kosságban. Mint a vizsgálat meg­állapította, a testőr épp a gyilkos­ság napján állt be a biztonsági szolgálatba. Nem zárható ki annak lehető­sége, hogy Zedillo legalábbis tu­dott a készülő merényletről. Ért­hetetlen ugyanis, vajon miért nem kísérte el védencét az amerikai határ közelében fekvő Tijuanába, ahol beszéde megtartása után Co­­losiót a halálos lövés érte. • Geréb László Hamm-Brücher demokrata összefogást kér Berlini tudósítónktól Az FDP köztársasági elnökje­löltje, dr. Hildegard Hamm-Brü­­cher asszony a demokratikus pár­tok összefogására szólított fel. Fontosnak tartja, hogy a választá­si küzdelemben ellentétes nézete­ket valló pártok közösen lépjenek fel a szélsőjobboldali csoportok ellen. Kezdeményezését azzal in­dokolta, hogy a jobboldali radiká­lisok a menekültkérdés kiélezése után immár az antiszemitizmust is zászlajukra tűzték. „Már a je­lenlegi NSZK vezetőinek is, de különösen a jövőben hatalomra kerülő politikusoknak össze kell fogniuk a Németország külföldi megítélésének ártó tendenciákkal szemben.” A szövetségi köztár­saságban a legnagyobb szélsősé­ges politikai befolyással a mint­egy 25 ezres tagságú Republiká­nus Párt rendelkezik, melynek vezetője az SS-múltú európai par­lamenti képviselő, Franz Schön­huber. Hamm-Brücher asszony a republikánusok betiltását — mindennek ellenére — elveti. •M. G. Földcsuszamlások Kirgizsztánban (MH) Aszkar Akajev szerint a kirgizsztáni földcsuszamláso­kat a korábbi rendszernek a természetet kizsákmányoló ál­lattenyésztési módszere okoz­ta. Eddig csaknem százan hal­tak meg, és mivel a Tiensan hegység kirgiziai lejtőin to­vábbi földmozgást várnak, tíz­ezreket kell a veszélyeztetett falvakból kitelepíteni. Tüntetés Szalonikiben (MTI) A görögországi Szalo­nikiben példátlan méretű tün­tetés volt tegnap amiatt, hogy az Európai Unió nyomást gya­korol Athénra a Macedónia el­leni kereskedelmi blokád fel­oldása érdekében. Különböző becslések szerint másfél-két­millió ember vett részt a de­monstrációban. Az Egyesült Államok további 200-250 ka­tonát küld Macedóniába annak érdekében, hogy megakadá­lyozzák a volt Jugoszlávia te­rületén folyó harcok tovább­terjedését — jelentette be teg­nap Skopjéban John Shali­­kashvili, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságá­nak elnöke. Kurdok kitelepítésére készülnek Bonnban? (MH) Miután a múlt héten több száz kurd autópályákat torlaszolt el Németországban, így tiltakozva törökországi helyzetük ellen, 389 tüntető ellen büntetőeljárás indult. A bonni kormány keresi a lehe­tőséget, hogy az érintett kur­­dokat kiutasítsa az országból. Klaus Kinkel azt mondta, hogy Törökországba csak ak­kor küldhetik őket, ha Ankara garantálja emberi jogaikat. A német külügyminiszter azt is megvizsgáltatja, hogy a Tö­rökországba szállított német fegyvereket valóban bevetik-e a kurd kisebbség ellen. A maffia bosszúja Varsóban? (MTI) Bombarobbanás sem­misített meg szerdán Varsó­ban egy bisztrót. A város egyik legelegánsabb negyedé­ben levő étterem szellőzőnyí­lásában helyezték el a robba­nószerkezetet, amely több mint két méter átmérőjű lyu­kat vágott a tetőszerkezetben. A robbanás déli fél egykor kö­vetkezett be, amikor a hely­ségben csak a két tulajdonos és az alkalmazottak tartózkod­tak. Bár csaknem derékig be­temette őket a lehulló gipsz- és malter-törmelék, csodával határos módon sértetlenül úsz­ták meg a merényletet. A kör­nyék valamennyi ablaka ki­tört, csupán egy járókelő sé­rült meg, akit kórházba szállí­tottak. A rendőrség valószínű­nek tartja, hogy valamelyik maffia bosszújáról van szó, amelynek a tulajdonosok nem akartak fizetni a „védelemért”. Párizs támogatja Tokió állandó BT-tagságát (MTI) Franciaország támoga­tásáról biztosította Japánt, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságára , pályázik. Alain Juppé külügy­­minszter, aki négynapos láto­gatáson Japánban tartózkodik, Hata Cutomuval tárgyalt és ez alkalommal fejtette ki: Párizs szükségesnek tartja a világ­­szervezet döntéshozatali testü­letének kibővítését, úgy, hogy az állandó tagok száma tük­rözze a világhelyzetet. Világhíradó A kiegyezés hírére élénkül az olasz piac Reuter-------------------------­ A hétvégi olaszországi válasz­tások valósággal kisöpörték a két házból álló törvényhozásból a ré­gi gárdát: a képviselők és a sze­nátorok 70,4 százaléka lesz telje­sen új arc a továbbiakban. A 945 képviselő és szenátor közül mindössze 280-an lesznek ott a régiek közül április 15-én, amikor a tervek szerint alakulóülését tart­ja a törvényhozás két háza. Az olasz piacokon nagy élén­külés indult meg, miután nőtt az esélye annak, hogy a választáso­kon győztes jobboldalnak sikerül rendeznie belső nézeteltéréseit és rövid időn belül kormányt tud alakítani. A milánói tőzsde for­galma a hét eleje óta 7 százalék­kal emelkedett, s elemzők továb­bi növekedésre számítanak. „A piacra serkentőleg hatott a jobb­oldal sikere, és nem látom okát, miért ne tudna ez a fellendülés még egy darabig eltartani” — szögezte le egy vezető olasz gaz­dasági szakember. Berlusconiék sikere a milánói tőzsdén a részvé­nyek, az államkötvények és a líra árfolyamára is jótékony hatással volt. KÜLFÖLD Csurkin óv a szerződésszegéstől Moszkvai tudósítás Vitalij Csurkin, az orosz el­nök délszláv ügyekben illetékes megbízottja szerint „súlyos po­litikai kalandorság” lenne, ha valamelyik fél nem tartaná be a szerdán Zágrábban kötött hor­vát—szerb tűzszüneti és csapat­visszavonási megállapodást. Az orosz külügyminiszter-helyettes moszkvai sajtóértekezletén azt mondta, hogy ez a szerződés különbözik a korábbiaktól, hi­szen ott áll mögötte Oroszor­szág, az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Unió. Aki tehát szerződést sért, az nem­csak a másik féllel, hanem az egész világközösséggel találja magát szemben. Az orosz diplo­mata úgy véli, hogy az egyez­mény, illetve például a hozzá tartozó 35 térkép olyan részle­tességgel írja le, melyik félnek mi a feladata, hogy azt meg­szegni csak szándékosan lehet. • I. G. R. Ha elkel, jó — ha nem, legalább nem fáradok el — mondhatná ez a chisinaui fiatalember. Moldáviában a rögtönzött utcai piacokon a legkülönfélébb áruval próbálnak némi pénzhez jutni az emberek FOTÓ: REUTER Megszűnik az amerikai exportellenőrzés a telekommunikációban Washingtoni tudósítónktól Április negyedikével — né­hány kivételtől eltekintve — megszűnik az amerikai export­­korlátozás a polgári célokra al­kalmazott telekommunikációs berendezéseknek a volt szovjet tömb és Kína nem katonai vá­sárlóival szemben. A washingtoni kormány azt re­méli, ezzel 15 milliárd dolláros exportpiac nyílik meg az amerikai telekommunikációs és több mint egymilliárd dolláros piac a kom­puteripar előtt. Robert Rubin, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadó­ja sajtókonferencián jelentette be, hogy az USA és szövetségesei szerint nincs többé értelme fenn­tartani az exportellenőrzés CO­­COM-szabályait. Az exportőrök el vannak ragadtatva. Nem változ­nak a szabályok az olyan államok felé, amelyeket az amerikai kül­ügyminisztérium a terrorizmus ál­lami szponzorainak bélyegzett (Líbia, Szíria, Irán, Irak és Kuba), valamint Észak-Koreát illetően. Valamelyes aggodalmat okoz a reexport kérdése: attól tartanak, hogy a volt szovjet tömb országai és Kína továbbadhatja a csúcs­technológiai felszerelést az emlí­tett országoknak. Ennek kizárásá­ra valószínűleg további egyezmé­nyeket kötnek. Az a tény, hogy Kína is felkerült a COCOM-men­­tes listára, arra mutat, hogy az USA felhagy az emberi jogok és a kereskedelem összekapcsolásá­val Kínával szemben. • R. Zs. Bonni tudósítás 1994. április 1., péntek Moszkva még nem lesz békepartner Moszkvai tudósítás Elképzelhető, hogy Oroszor­szág mégsem csatlakozik az ígért gyorsasággal a NATO bé­kepartneri programjához. Vja­­cseszlav Kosztyikov elnöki szó­vivő szerint ez a terv nem min­denben felel meg a magát poli­tikai és katonai szempontból is nagyhatalomnak tekintő Oroszország érdekeinek. Ezért a csatlakozás feltételeit újra kell gondolni, társadalmi meg­egyezésre kell jutni, és ez a fo­lyamat akár 6-7 hónapot is igénybe vehet — mondta, az ál­lamfőre hivatkozva. A szóvivő szerint az azonnali csatlakozás korlátozná Oroszor­szág mozgásszabadságát a konf­liktusok rendezésében — bár nem mondta, feltehetően a FÁK területére gondolt —, és csökken­tené Moszkva fegyverexportőri tevékenységét. Az pedig, hogy a NATO Oroszország nélkül akarja megünnepelni a második világhá­ború nyugati frontjának megnyi­tását, az egész békepartnerség őszinteségét vonja kétségbe. Szó sem lehet arról, hogy csak a Nyugat terjessze ki fegyverela­dási piacát a program segítségé­vel, Oroszország számára ugyan­olyan lehetőségeket kell adni — mondta Vlagyimir Lukin, a parlament külügyi bizottságának elnöke. A NATO-nak van végre­hajtási mechanizmusa, az EBEÉ- nek pedig nemzetközileg jóváha­gyott mandátuma, ezért Lukin szerint közösen kell létrehozniuk a kollektív biztonsági rendszert a kontinensen. Moszkvában a múlt héten né­­hányan már a képviselők közül is úgy vélekedtek, hogy a keretszer­ződést az orosz kormány ezen a héten aláírja. A parlament azon­ban április 14-én újra napirendre tűzi ezt a kérdést. • Izbéki Gábor MTI --------------------------­Az orosz halasztási döntésre válaszul a NATO egyik szóvivője kifejtette a békepartnerség lénye­gét: a szövetség a kelet- és közép­európai partnereinek felkínálja, de végső soron az ő döntésükön múlik, vajon akarnak-e élni a le­hetőséggel. Másfelől viszont moszkvai sajtójelentések válto­zatlanul jelentős mértékű félreér­tést jeleznek a békepartnerség céljait és működési mechanizmu­sát illetően. A NATO természete­sen a jövőben is készen áll arra, hogy részletesen kifejtse az orosz hatóságoknak ezek lényegét. Gracsovnak nincs jó sajtója Romániában Bukaresti tudósítónktól A román sajtó bíráló hangvé­tellel foglalkozik a román— orosz katonai megállapodás megkötésével. Az Ultimul Cu­­vant című bukaresti lap szerint nyilvánvaló, hogy Románia nem várhat biztonsági garanciá­kat Kelet felől, ám arra sincs sok esélye, hogy azokat a Nyu­gattól kapja meg. Bukarest most mindent egyetlen lapra, a NATO-ra tett fel, ám ha ez „nem jön be”, ak­kor teljesen elszigetelődik. Ez esetben csakis az oroszok siet­hetnek segítségére, persze saját feltételeik alapján — írja a lap, idézve a román védelmi minisz­térium egyik meg nem nevezett magas rangú tisztviselőjét, aki szerint Oroszország bekapcso­lódása a békepartnerségbe olyan, mintha elefánt csörtetne be a lakásba. A Curierul National Ioan Mir­­cea Pascu védelmi államtitkárt idézi, aki szerint Románia tulaj­donképpen távolodik a Nyugat­tól, mivel fegyverzete, annak működtetése és fenntartása még jó ideig Moszkvához köti. A Romania Libera arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a töb­bi volt „testvérországot” Jelcin és Kozirjev keresi fel, addig Bukarestbe a védelmi tárcave­zető látogat el. A lap szerint a most aláírt megállapodást vár­hatóan az államközi alapszerző­dés követi majd, amely Romá­nia számára az elrabolt terüle­tekről, kincstárról, levéltárról, a KGST-vagyonról való lemon­dást jelenti. •B.T. Német EU- elnökségi célok A német kormány július 1-jén kezdődő féléves EU-elnöksége alatt elsősorban azon fog fáradoz­ni, hogy a közép- és kelet-európai országokat közelebb vezesse az Európai Unióhoz. Ezt hangsú­lyozta Klaus Kinkel külügymi­niszter csütörtökön, nürnbergi sajtótájékoztatóján. Németország további célja, hogy az EU határ­időre, 1995. január elsején kibő­vüljön a három skandináv ország­gal és Ausztriával. Ezenkívül Né­metország közös munkaerő-piaci politikát szeretne megvalósítani európai szinten. Fjodorov elégedett Csernomirgyinnel Gajdar pártalapításra készül Moszkvai tudósítás „Csernomirgyinnel teljes mértékben elégedett vagyok, és a mai viszonyok között nem látom alternatíváját a kor­mányfői poszton” — nyilat­kozott az orosz miniszterel­nökről Borisz Fjodorov volt pénzügyminiszter, aki zavaros körülmények között maradt ki a kabinetből. A fiatal reformpolitikus min­denben támogatja a kormányt, mert „a dolgok sokkal jobban állnak, mint amire számított”. A Gajdar-féle reformerők befolyá­sos képviselője szerint számuk­ra is Csernomirgyin a legjobb jelölt az 1996-os elnökválasztá­son. A volt pénzügyminiszter szavait alátámasztja a statiszti­kai hivatal jelentése is, amely szerint márciusban csupán 8 százalékos volt az infláció, és ez — még ha számításba vesz­­szük is a lehetséges tévedést — sokkal alacsonyabb, mint a ja­nuári—februári szint. Borisz Fjodorov nyilatkozata némi meglepetést okozott Moszk­vában, ugyanakkor a sajtó szerint a kormányfő mögé fog állani a teljes reformtábor, mert Gajdarék egyelőre nem egységesek, és nem tudnak esélyes elnökjelöltet kiállí­tani Zsirinovszkij ellen. Jegor Gajdar ugyanakkor tegnap bejelentette, hogy hívei­vel együtt állandó tagsággal bí­ró, fegyelmezett politikai pártot kíván alapítani az Oroszország Választása nevű mozgalomból. A párt mozgósítani akarja a tár­sadalmat a reform második, már kiegyensúlyozott szakaszának, a magántulajdon elterjesztésé­nek támogatására. Borisz Jelcin tegnap átadta a parlamenti alsóház elnökének annak a közmegegyezési nyilat­kozatnak a tervezetét, amely az államfő szerint az Oroszország számára szükséges nyugalmat hozná meg a választásokig hát­ralévő két évre. . I. G. R. Anatolij Zlenko nem tart külpolitikai irányváltástól Kijevi tudósítás „Nem gondolom azt, hogy az új parlament gyökeresen meg­változtatná az ország külpoliti­kai irányvonalát” — jelentette ki az ukrán külügyminiszter. A választások első fordulójának eredményét kommentálva Ana­­tolij Zlenko megjegyezte, hogy a szélsőséges politizálás semmi­képpen sem segítené az ukrán függetlenség megőrzését. A miniszter kifejtette, hogy a folytonosan átalakuló helyzet kisebb változtatásokat mindig is megkíván, óva intett azonban a radikális irányváltástól, amely hasonló ellenreakciót váltana ki a nemzetközi közvéleményből, és rontaná az országról kialakult képet. A külpolitikai folyamatosság jegyében kezdődött meg a kana­dai külügyminiszter kijevi láto­gatása. Az észak-amerikai or­szágban élő jelentős ukrán diaszpóra miatt a két állam kap­csolatainak mindig is különle­ges jelentősége volt, és Zlenko elégedetten nyugtázta, hogy ka­nadai kollégája is támogatja az erről szóló dokumentum alá­írását. •M. J. Megszállták a grúz parlamentet MTI Csütörtökön délután vérontás nélkül ért véget a grúz parla­ment több órán át tartó „meg­szállása”. Előzőleg David Zei­­kidze tábornok, tbiliszi rendőr­főnök vezetésével több száz fegyveres milicista hatolt be az épületbe. Amiatt tiltakoztak, hogy Eduard Sevardnadze ál­lamfő Sota Kviraját jelölte a belügyminiszteri posztra, és en­nek jóváhagyását kérte a parla­menttől. (Zeikidze és hívei sze­rint Kviraja alkalmatlan e tiszt­ségre, korrupt, és kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel.) Az ITAR-TASZSZ jelentése sze­rint Sevardnadze — akit testőrei gyorsan biztonságba helyeztek — egy idő után előjött, és személyesen próbálta meg jobb belátásra bírni a tiltakozókat. Ez sikerült is neki, úgyhogy a fegy­veresek távoztak, a parlament képviselők pedig jóváhagyták Kviraja kinevezését. Hilun­garHotels módra,, ínyenc vendégeink tiszteletére sváb, osztrák, görög, horvát, amerikai, francia, bajor, svájci, erdélyi, indiai ételkülönlegességekkel gasztronómiai heteket rendezünk szállodáinkban. Menü: április 7-10. Sváb vacsoraestek a budapesti Panoráma Szállóban, április 8-10. Osztrák vacsoraestek a győri Rába Szállóban, április 15-19. Erdélyi vacsoraestek a szombathelyi Savaria Szállóban, április 22-23. Görög vacsoraestek a székesfehérvári Alba Regia Szállóban. április 21-23. Svájci vacsoraestek az Eger Szállóban. április 24-28. „Tenger gyümölcsei" Horvát vacsoraestek a pécsi Pannónia Szállóban. április 28-30. Amerikai vacsoraestek a szegedi Hungária Szállóban. május 2-8. Francia vacsoraestek a soproni Lővér Szállóban. május 9-15. Bajor vacsoraestek a balatonfüredi Annabella Szállóban. május 13-15. Indiai vacsoraestek a budapesti Grand Hotel Hungáriában . “ H­eted-k­ét országra szóló ízet

Next