Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 76-87. szám)
1994-04-01 / 76. szám
2— hd MAGYAR HÍRLAP Elfogadták a bosnyák—horvát föderáció alkotmányát Erősödő harcok Kelet-Boszniában Újvidéki tudósítónktól Szeretném hallani, hogy a bosnyák—horvát föderáció megteremtése után milyen álláspontra helyezkedik a szerb fél — jelentette ki Paléba érkezve Charles Redman amerikai elnöki megbízott, és figyelmeztette vendéglátóit, hogy hamarosan közös horvát—bosnyák hadsereg alakul. Az amerikai diplomata a szarajevói kormány követelését tolmácsolta: az új kettős föderáció a terület legalább 51 százalékára tart igényt, miközben a szerb csapatok 70 százalékot tartanak ellenőrzésük alatt. Karadzic mindeddig elutasította a szövetséghez való csatlakozást, de a területek java részét is meg akarja tartani. Redmant tegnap Szarajevóba várták, ahol Izetbegovic elnök fogadja. Az amerikai diplomácia szempontjából a bosnyák fővárosban jól alakulnak a dolgok: többszöri halasztás után szerdán este a képviselőház elfogadta az új föderáció alkotmányát, s ezzel pontot tett a két népcsoport közötti fegyveres konfliktusra. Igaz, az új elnököt és a kormányt még nem sikerült megválasztani, ez valószínűleg csak két-három hét múlva esedékes. A bosnyák képviselők ugyanis nem egyeztek bele, hogy az első elnök a horvátok soraiból kerüljön ki. Szerintük ez a többségben levő népcsoportot, azaz a bosnyákokat illeti meg. Momcilo Krajisnik, a boszniai szerbek egyik vezetője a szarajevói fejlemények kapcsán kijelentette: a bosnyák—horvát föderáció kikiáltásával hivatalosan is megszűnt a régi Bosznia-Hercegovina, és ezzel mindhárom népcsoport elégedett lehet, mindannyian egy lépéssel közelebb kerültek a békéhez. A hadijelentések azonban korántsem megnyugtatóak: a kelet-boszniai Gorazde és Zepa „védett övezetekben” rendkívül heves harcok bontakoztak ki. A szarajevói rádió szerint Gorazde a háború kezdete óta a legpusztítóbb szerb offenzívának van kitéve, immár harmadik napja megállás nélkül lövik a települést, ahol a menekültekkel együtt mintegy hatvanezren tartózkodnak. A hét eleje óta tizenöten vesztették életüket, köztük több gyermek, negyvenen megsebesültek. A hadműveletek miatt leállt a segélyszállítás. Szerb források továbbra is a muzulmánok tavaszi offenzíváját emlegetik. A belgrádi rádió szerint szerdán éjszaka rendkívül kemény csata zajlott le Gorazde és Cajnice között, a szerbiai határ közvetlen közelében. Manojlo Milovanovic, a boszniai szerbek „vezérkari főnöke” a belgrádi rádióban azt mondta, hogy meg fogják hiúsítani a muzulmán offenzívát, és megvédik a szerb területeket, „a szerb nép történelmi érdekeit”. • J. Garai Béla MTI ---------------------------A brit kormány tegnap közölte az ENSZ-szel, hogy további 4000 katonát bocsát rendelkezésre békefenntartó feladatokra szerte a világon. Londonban azt is bejelentették: áprilisban nagykövetséget nyitnak a boszniai fővárosban, Szarajevóban. Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter a Jugoszlávia elleni szankciók feloldása mellett foglalt állást csütörtökön, miután találkozott a váratlanul Moszkvába érkezett belgrádi kollégájával, Vladislav Jovanoviccsal. Folytatódhatnak az autonómiatárgyalások Többnemzetiségű megfigyelők Hebronban Reuter ------------------------Izrael tegnap az 1967-es háború óta először hozzájárult a külföldi fegyveres jelenléthez a megszállt területeken. A három hónapra Hebronba küldendő 160 norvég, dán és olasz megfigyelő önvédelmi céllal pisztolyt viselhet. A biztonsági intézkedésekről folytatott kairói megbeszéléseken született egyezmény értelmében — ha azzal mindkét fél egyetért — a külföldiek jelenléte újabb három hónapos időtartamokra meghosszabbítható. A PFSZ viszont lemondott arról a követeléséről, hogy palesztin rendőrséget állítsanak fel Hebronban, mivel nem fogadta el, hogy a rendőrök izraeli felügyelet alatt teljesítsenek szolgálatot. A megállapodás megnyitotta az utat a tárgyalások folytatásához az izraeli csapatvisszavonásról, valamint a gázai és a jerikói palesztin önkormányzatról — a megbeszélések a hírek szerint jövő hétfőn kezdődnek. A PFSZ tisztviselői a palesztin szuverenitáshoz vezető fontos lépésként üdvözölték a megállapodást. Az elmúlt húsz évben többször kértük nemzetközi csapatok vezénylését a megszállt területekre, de Izrael csak most járult hozzá többnemzetiségű fegyveres megfigyelők jelenlétéhez — mondta Ahmed Tibi, Jasszer Arafat egyik tanácsadója. A palasztin diplomácia sikerének, győzelmének tartjuk, mivel a következő fázis szerintünk a teljes palesztin szuverenitás lesz a területeken — mondta. Gázában és Jerikóban a szóvivő közlése szerint a palesztin rendőri erők amilyen gyorsan csak lehetséges, megkezdik szolgálatukat — a megállapodás szerint az első rendőrök április hetedikén érkeznek. Egy magát megnevezni nem kívánó palesztin forrás elmondta, Izrael hozzájárult ahhoz is, hogy két héten belül visszatérhessen néhány feltételezett Izrael-ellenes tevékenysége miatt kiutasított palesztin. Izraelben jobboldali erők bírálták, hogy Rabin miniszterelnök áldását adta a fegyveres külföldiek jelenlétére a területeken: azzal vádolták, hogy feladja a területek ellenőrzését. A korábbi izraeli védelmi miniszter, a Likud párti Ariel Saron szerint az egyezmény aláaknázza Jeruzsálem Izraelhez tartozását. A palesztinok ugyanis Kelet-Jeruzsálemet, amelyre Izrael 1967-ben terjesztette ki fennhatóságát, jövendő államuk fővárosának akarják. Oded Ben-Ami izraeli szóvivő „nonszenszként” utasította vissza a vádat. Kijelentette: Jeruzsálem szuverén, egyesített, és mindörökre Izrael fővárosa lesz. Hangsúlyozta azt is, hogy Izrael továbbra is ellenőrzése alatt tartja Hebront. Az izraeli védelmi erők fenntartják a rendet és gondoskodnak arról, hogy ne kerüljön sor összetűzésre az izraeliek és a palesztinok között — mondta Ben- Ami. Gyanús az új mexikói elnökjelölt New York-i tudósítónktól Ernesto Zedillo Ponce de León lett a mexikói kormánypárt új elnökjelöltje. Zedillo a múlt hét szerdáján meggyilkolt Luis Donaldo Colosio elnökjelölt kampányszervezője volt, s mint ilyen, a biztonságáért is felelősséggel tartozott, eredetileg maga is pályázott a jelöltségre. A mostani Zedillo-jelölés pikantériáját az adja, hogy egy amatőr videófelvétel alapján arra lehet következtetni, Colosio egyik testőre is részt vett a gyilkosságban. Mint a vizsgálat megállapította, a testőr épp a gyilkosság napján állt be a biztonsági szolgálatba. Nem zárható ki annak lehetősége, hogy Zedillo legalábbis tudott a készülő merényletről. Érthetetlen ugyanis, vajon miért nem kísérte el védencét az amerikai határ közelében fekvő Tijuanába, ahol beszéde megtartása után Colosiót a halálos lövés érte. • Geréb László Hamm-Brücher demokrata összefogást kér Berlini tudósítónktól Az FDP köztársasági elnökjelöltje, dr. Hildegard Hamm-Brücher asszony a demokratikus pártok összefogására szólított fel. Fontosnak tartja, hogy a választási küzdelemben ellentétes nézeteket valló pártok közösen lépjenek fel a szélsőjobboldali csoportok ellen. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy a jobboldali radikálisok a menekültkérdés kiélezése után immár az antiszemitizmust is zászlajukra tűzték. „Már a jelenlegi NSZK vezetőinek is, de különösen a jövőben hatalomra kerülő politikusoknak össze kell fogniuk a Németország külföldi megítélésének ártó tendenciákkal szemben.” A szövetségi köztársaságban a legnagyobb szélsőséges politikai befolyással a mintegy 25 ezres tagságú Republikánus Párt rendelkezik, melynek vezetője az SS-múltú európai parlamenti képviselő, Franz Schönhuber. Hamm-Brücher asszony a republikánusok betiltását — mindennek ellenére — elveti. •M. G. Földcsuszamlások Kirgizsztánban (MH) Aszkar Akajev szerint a kirgizsztáni földcsuszamlásokat a korábbi rendszernek a természetet kizsákmányoló állattenyésztési módszere okozta. Eddig csaknem százan haltak meg, és mivel a Tiensan hegység kirgiziai lejtőin további földmozgást várnak, tízezreket kell a veszélyeztetett falvakból kitelepíteni. Tüntetés Szalonikiben (MTI) A görögországi Szalonikiben példátlan méretű tüntetés volt tegnap amiatt, hogy az Európai Unió nyomást gyakorol Athénra a Macedónia elleni kereskedelmi blokád feloldása érdekében. Különböző becslések szerint másfél-kétmillió ember vett részt a demonstrációban. Az Egyesült Államok további 200-250 katonát küld Macedóniába annak érdekében, hogy megakadályozzák a volt Jugoszlávia területén folyó harcok továbbterjedését — jelentette be tegnap Skopjéban John Shalikashvili, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. Kurdok kitelepítésére készülnek Bonnban? (MH) Miután a múlt héten több száz kurd autópályákat torlaszolt el Németországban, így tiltakozva törökországi helyzetük ellen, 389 tüntető ellen büntetőeljárás indult. A bonni kormány keresi a lehetőséget, hogy az érintett kurdokat kiutasítsa az országból. Klaus Kinkel azt mondta, hogy Törökországba csak akkor küldhetik őket, ha Ankara garantálja emberi jogaikat. A német külügyminiszter azt is megvizsgáltatja, hogy a Törökországba szállított német fegyvereket valóban bevetik-e a kurd kisebbség ellen. A maffia bosszúja Varsóban? (MTI) Bombarobbanás semmisített meg szerdán Varsóban egy bisztrót. A város egyik legelegánsabb negyedében levő étterem szellőzőnyílásában helyezték el a robbanószerkezetet, amely több mint két méter átmérőjű lyukat vágott a tetőszerkezetben. A robbanás déli fél egykor következett be, amikor a helységben csak a két tulajdonos és az alkalmazottak tartózkodtak. Bár csaknem derékig betemette őket a lehulló gipsz- és malter-törmelék, csodával határos módon sértetlenül úszták meg a merényletet. A környék valamennyi ablaka kitört, csupán egy járókelő sérült meg, akit kórházba szállítottak. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy valamelyik maffia bosszújáról van szó, amelynek a tulajdonosok nem akartak fizetni a „védelemért”. Párizs támogatja Tokió állandó BT-tagságát (MTI) Franciaország támogatásáról biztosította Japánt, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagságára , pályázik. Alain Juppé külügyminszter, aki négynapos látogatáson Japánban tartózkodik, Hata Cutomuval tárgyalt és ez alkalommal fejtette ki: Párizs szükségesnek tartja a világszervezet döntéshozatali testületének kibővítését, úgy, hogy az állandó tagok száma tükrözze a világhelyzetet. Világhíradó A kiegyezés hírére élénkül az olasz piac Reuter------------------------- A hétvégi olaszországi választások valósággal kisöpörték a két házból álló törvényhozásból a régi gárdát: a képviselők és a szenátorok 70,4 százaléka lesz teljesen új arc a továbbiakban. A 945 képviselő és szenátor közül mindössze 280-an lesznek ott a régiek közül április 15-én, amikor a tervek szerint alakulóülését tartja a törvényhozás két háza. Az olasz piacokon nagy élénkülés indult meg, miután nőtt az esélye annak, hogy a választásokon győztes jobboldalnak sikerül rendeznie belső nézeteltéréseit és rövid időn belül kormányt tud alakítani. A milánói tőzsde forgalma a hét eleje óta 7 százalékkal emelkedett, s elemzők további növekedésre számítanak. „A piacra serkentőleg hatott a jobboldal sikere, és nem látom okát, miért ne tudna ez a fellendülés még egy darabig eltartani” — szögezte le egy vezető olasz gazdasági szakember. Berlusconiék sikere a milánói tőzsdén a részvények, az államkötvények és a líra árfolyamára is jótékony hatással volt. KÜLFÖLD Csurkin óv a szerződésszegéstől Moszkvai tudósítás Vitalij Csurkin, az orosz elnök délszláv ügyekben illetékes megbízottja szerint „súlyos politikai kalandorság” lenne, ha valamelyik fél nem tartaná be a szerdán Zágrábban kötött horvát—szerb tűzszüneti és csapatvisszavonási megállapodást. Az orosz külügyminiszter-helyettes moszkvai sajtóértekezletén azt mondta, hogy ez a szerződés különbözik a korábbiaktól, hiszen ott áll mögötte Oroszország, az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Unió. Aki tehát szerződést sért, az nemcsak a másik féllel, hanem az egész világközösséggel találja magát szemben. Az orosz diplomata úgy véli, hogy az egyezmény, illetve például a hozzá tartozó 35 térkép olyan részletességgel írja le, melyik félnek mi a feladata, hogy azt megszegni csak szándékosan lehet. • I. G. R. Ha elkel, jó — ha nem, legalább nem fáradok el — mondhatná ez a chisinaui fiatalember. Moldáviában a rögtönzött utcai piacokon a legkülönfélébb áruval próbálnak némi pénzhez jutni az emberek FOTÓ: REUTER Megszűnik az amerikai exportellenőrzés a telekommunikációban Washingtoni tudósítónktól Április negyedikével — néhány kivételtől eltekintve — megszűnik az amerikai exportkorlátozás a polgári célokra alkalmazott telekommunikációs berendezéseknek a volt szovjet tömb és Kína nem katonai vásárlóival szemben. A washingtoni kormány azt reméli, ezzel 15 milliárd dolláros exportpiac nyílik meg az amerikai telekommunikációs és több mint egymilliárd dolláros piac a komputeripar előtt. Robert Rubin, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója sajtókonferencián jelentette be, hogy az USA és szövetségesei szerint nincs többé értelme fenntartani az exportellenőrzés COCOM-szabályait. Az exportőrök el vannak ragadtatva. Nem változnak a szabályok az olyan államok felé, amelyeket az amerikai külügyminisztérium a terrorizmus állami szponzorainak bélyegzett (Líbia, Szíria, Irán, Irak és Kuba), valamint Észak-Koreát illetően. Valamelyes aggodalmat okoz a reexport kérdése: attól tartanak, hogy a volt szovjet tömb országai és Kína továbbadhatja a csúcstechnológiai felszerelést az említett országoknak. Ennek kizárására valószínűleg további egyezményeket kötnek. Az a tény, hogy Kína is felkerült a COCOM-mentes listára, arra mutat, hogy az USA felhagy az emberi jogok és a kereskedelem összekapcsolásával Kínával szemben. • R. Zs. Bonni tudósítás 1994. április 1., péntek Moszkva még nem lesz békepartner Moszkvai tudósítás Elképzelhető, hogy Oroszország mégsem csatlakozik az ígért gyorsasággal a NATO békepartneri programjához. Vjacseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő szerint ez a terv nem mindenben felel meg a magát politikai és katonai szempontból is nagyhatalomnak tekintő Oroszország érdekeinek. Ezért a csatlakozás feltételeit újra kell gondolni, társadalmi megegyezésre kell jutni, és ez a folyamat akár 6-7 hónapot is igénybe vehet — mondta, az államfőre hivatkozva. A szóvivő szerint az azonnali csatlakozás korlátozná Oroszország mozgásszabadságát a konfliktusok rendezésében — bár nem mondta, feltehetően a FÁK területére gondolt —, és csökkentené Moszkva fegyverexportőri tevékenységét. Az pedig, hogy a NATO Oroszország nélkül akarja megünnepelni a második világháború nyugati frontjának megnyitását, az egész békepartnerség őszinteségét vonja kétségbe. Szó sem lehet arról, hogy csak a Nyugat terjessze ki fegyvereladási piacát a program segítségével, Oroszország számára ugyanolyan lehetőségeket kell adni — mondta Vlagyimir Lukin, a parlament külügyi bizottságának elnöke. A NATO-nak van végrehajtási mechanizmusa, az EBEÉ- nek pedig nemzetközileg jóváhagyott mandátuma, ezért Lukin szerint közösen kell létrehozniuk a kollektív biztonsági rendszert a kontinensen. Moszkvában a múlt héten néhányan már a képviselők közül is úgy vélekedtek, hogy a keretszerződést az orosz kormány ezen a héten aláírja. A parlament azonban április 14-én újra napirendre tűzi ezt a kérdést. • Izbéki Gábor MTI --------------------------Az orosz halasztási döntésre válaszul a NATO egyik szóvivője kifejtette a békepartnerség lényegét: a szövetség a kelet- és középeurópai partnereinek felkínálja, de végső soron az ő döntésükön múlik, vajon akarnak-e élni a lehetőséggel. Másfelől viszont moszkvai sajtójelentések változatlanul jelentős mértékű félreértést jeleznek a békepartnerség céljait és működési mechanizmusát illetően. A NATO természetesen a jövőben is készen áll arra, hogy részletesen kifejtse az orosz hatóságoknak ezek lényegét. Gracsovnak nincs jó sajtója Romániában Bukaresti tudósítónktól A román sajtó bíráló hangvétellel foglalkozik a román— orosz katonai megállapodás megkötésével. Az Ultimul Cuvant című bukaresti lap szerint nyilvánvaló, hogy Románia nem várhat biztonsági garanciákat Kelet felől, ám arra sincs sok esélye, hogy azokat a Nyugattól kapja meg. Bukarest most mindent egyetlen lapra, a NATO-ra tett fel, ám ha ez „nem jön be”, akkor teljesen elszigetelődik. Ez esetben csakis az oroszok siethetnek segítségére, persze saját feltételeik alapján — írja a lap, idézve a román védelmi minisztérium egyik meg nem nevezett magas rangú tisztviselőjét, aki szerint Oroszország bekapcsolódása a békepartnerségbe olyan, mintha elefánt csörtetne be a lakásba. A Curierul National Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkárt idézi, aki szerint Románia tulajdonképpen távolodik a Nyugattól, mivel fegyverzete, annak működtetése és fenntartása még jó ideig Moszkvához köti. A Romania Libera arra hívja fel a figyelmet, hogy míg a többi volt „testvérországot” Jelcin és Kozirjev keresi fel, addig Bukarestbe a védelmi tárcavezető látogat el. A lap szerint a most aláírt megállapodást várhatóan az államközi alapszerződés követi majd, amely Románia számára az elrabolt területekről, kincstárról, levéltárról, a KGST-vagyonról való lemondást jelenti. •B.T. Német EU- elnökségi célok A német kormány július 1-jén kezdődő féléves EU-elnöksége alatt elsősorban azon fog fáradozni, hogy a közép- és kelet-európai országokat közelebb vezesse az Európai Unióhoz. Ezt hangsúlyozta Klaus Kinkel külügyminiszter csütörtökön, nürnbergi sajtótájékoztatóján. Németország további célja, hogy az EU határidőre, 1995. január elsején kibővüljön a három skandináv országgal és Ausztriával. Ezenkívül Németország közös munkaerő-piaci politikát szeretne megvalósítani európai szinten. Fjodorov elégedett Csernomirgyinnel Gajdar pártalapításra készül Moszkvai tudósítás „Csernomirgyinnel teljes mértékben elégedett vagyok, és a mai viszonyok között nem látom alternatíváját a kormányfői poszton” — nyilatkozott az orosz miniszterelnökről Borisz Fjodorov volt pénzügyminiszter, aki zavaros körülmények között maradt ki a kabinetből. A fiatal reformpolitikus mindenben támogatja a kormányt, mert „a dolgok sokkal jobban állnak, mint amire számított”. A Gajdar-féle reformerők befolyásos képviselője szerint számukra is Csernomirgyin a legjobb jelölt az 1996-os elnökválasztáson. A volt pénzügyminiszter szavait alátámasztja a statisztikai hivatal jelentése is, amely szerint márciusban csupán 8 százalékos volt az infláció, és ez — még ha számításba veszszük is a lehetséges tévedést — sokkal alacsonyabb, mint a januári—februári szint. Borisz Fjodorov nyilatkozata némi meglepetést okozott Moszkvában, ugyanakkor a sajtó szerint a kormányfő mögé fog állani a teljes reformtábor, mert Gajdarék egyelőre nem egységesek, és nem tudnak esélyes elnökjelöltet kiállítani Zsirinovszkij ellen. Jegor Gajdar ugyanakkor tegnap bejelentette, hogy híveivel együtt állandó tagsággal bíró, fegyelmezett politikai pártot kíván alapítani az Oroszország Választása nevű mozgalomból. A párt mozgósítani akarja a társadalmat a reform második, már kiegyensúlyozott szakaszának, a magántulajdon elterjesztésének támogatására. Borisz Jelcin tegnap átadta a parlamenti alsóház elnökének annak a közmegegyezési nyilatkozatnak a tervezetét, amely az államfő szerint az Oroszország számára szükséges nyugalmat hozná meg a választásokig hátralévő két évre. . I. G. R. Anatolij Zlenko nem tart külpolitikai irányváltástól Kijevi tudósítás „Nem gondolom azt, hogy az új parlament gyökeresen megváltoztatná az ország külpolitikai irányvonalát” — jelentette ki az ukrán külügyminiszter. A választások első fordulójának eredményét kommentálva Anatolij Zlenko megjegyezte, hogy a szélsőséges politizálás semmiképpen sem segítené az ukrán függetlenség megőrzését. A miniszter kifejtette, hogy a folytonosan átalakuló helyzet kisebb változtatásokat mindig is megkíván, óva intett azonban a radikális irányváltástól, amely hasonló ellenreakciót váltana ki a nemzetközi közvéleményből, és rontaná az országról kialakult képet. A külpolitikai folyamatosság jegyében kezdődött meg a kanadai külügyminiszter kijevi látogatása. Az észak-amerikai országban élő jelentős ukrán diaszpóra miatt a két állam kapcsolatainak mindig is különleges jelentősége volt, és Zlenko elégedetten nyugtázta, hogy kanadai kollégája is támogatja az erről szóló dokumentum aláírását. •M. J. Megszállták a grúz parlamentet MTI Csütörtökön délután vérontás nélkül ért véget a grúz parlament több órán át tartó „megszállása”. Előzőleg David Zeikidze tábornok, tbiliszi rendőrfőnök vezetésével több száz fegyveres milicista hatolt be az épületbe. Amiatt tiltakoztak, hogy Eduard Sevardnadze államfő Sota Kviraját jelölte a belügyminiszteri posztra, és ennek jóváhagyását kérte a parlamenttől. (Zeikidze és hívei szerint Kviraja alkalmatlan e tisztségre, korrupt, és kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel.) Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Sevardnadze — akit testőrei gyorsan biztonságba helyeztek — egy idő után előjött, és személyesen próbálta meg jobb belátásra bírni a tiltakozókat. Ez sikerült is neki, úgyhogy a fegyveresek távoztak, a parlament képviselők pedig jóváhagyták Kviraja kinevezését. HilungarHotels módra,, ínyenc vendégeink tiszteletére sváb, osztrák, görög, horvát, amerikai, francia, bajor, svájci, erdélyi, indiai ételkülönlegességekkel gasztronómiai heteket rendezünk szállodáinkban. Menü: április 7-10. Sváb vacsoraestek a budapesti Panoráma Szállóban, április 8-10. Osztrák vacsoraestek a győri Rába Szállóban, április 15-19. Erdélyi vacsoraestek a szombathelyi Savaria Szállóban, április 22-23. Görög vacsoraestek a székesfehérvári Alba Regia Szállóban. április 21-23. Svájci vacsoraestek az Eger Szállóban. április 24-28. „Tenger gyümölcsei" Horvát vacsoraestek a pécsi Pannónia Szállóban. április 28-30. Amerikai vacsoraestek a szegedi Hungária Szállóban. május 2-8. Francia vacsoraestek a soproni Lővér Szállóban. május 9-15. Bajor vacsoraestek a balatonfüredi Annabella Szállóban. május 13-15. Indiai vacsoraestek a budapesti Grand Hotel Hungáriában . “ Heted-két országra szóló ízet