Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 88-100. szám)
1994-04-16 / 88. szám
V 1 .. ■.. ........... MA MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. április 16., szombat A Biztonsági Tanács figyelmeztette a boszniai szerbeket Az ENSZ-katonákat túszként tartják fogva Reuter Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nyilatkozatban ítélte el a kéksisakosok biztonsága elleni szerb cselekedeteket, és figyelmeztette a felelősöket, hogy súlyos következményekkel számolhatnak, amennyiben továbbra is zaklatják az ENSZ-katonákat, illetve megakadályozzák szabad mozgásukat. A Gorazde környéki NATO- műveleteket követő megtorló intézkedések a BT-határozatok megsértését jelentik — áll a nyilatkozatban, amely felszólítja a szerbeket, hogy ne akadályozzák a békefenntartók és a segélyszállítmányok szabad mozgását. A boszniai szerbek mintegy 200 ENSZ-katonát és megfigyelőt tartanak fogva vagy háziőrizetben, és valószínűleg így akarják elejét venni az esetleges újabb NATO-légicsapásoknak. Egyelőre nem szabtak feltételt szabadon bocsátásukért, de világos, hogy legalábbis egy részük túsznak tekinthető — nyilatkozta Rob Annink, az Unprofor szóvivője. Szerinte Michael Rose, a boszniai ENSZ-erők parancsnoka ettől függetlenül nem habozna újabb légitámogatást kérni, amennyiben a békeerők biztonsága válna kérdésessé. A boszniai szerbek által tegnap „őrizetbe vett” kanadai kéksisakosokat továbbra is az ilijasi iskolaépületben tartják fogva, de jól bánnak velük. Fűtött helyiségben vannak, kapnak élelmet és vizet, a postájukat is kézbesítik nekik — mondta Dacre Holloway ENSZ-szóvivő. A Szarajevótól 20 kilométeres távolságra visszavont nehézfegyverzetet őrző kéksisakosok két ellenőrzőponton két napig farkasszemet néztek a szerb katonákkal, akik körülkerítették őket. Az ENSZ-katonák fel voltak készülve az ellenállásra, a NATO-gépek pedig mélyrepüléssel figyelmeztettek arra, hogy nem tanácsos megtámadni a kéksisakosokat. Tegnap délután a szerb katonák visszavonultak az ellenőrzőpontok környékéről. ENSZ-források jelentették, hogy Gorazde körül folytatódtak a harcok. A szarajevói rádió szerint az elmúlt 24 órában 21 személy meghalt, a SRNA szerb hírügynökség két szerb áldozatról számolt be. Szarajevóban tegnap reggel villamosra zúdítottak golyózáport orvlövészek , négy utas megsebesült. A villamosközlekedés szünetel, mert a vezetők ezek után visszautasították a munkát. A szerbek támadták a muzulmán kézen levő Maglajt, sőt, az ott állomásozó brit csapatok bázisát is. Az ENSZ-katonák viszonozták a tüzet, sebesültjük nem volt. A tuzlai repülőtér melletti Unprofor hadiszállás környékén is csapódtak be gránátok, Rob Annink szóvivő szerint szerb állásokból. Idős hölgy int búcsút rokonainak Szarajevóban, amint a muzulmánok lakta városrészből a „Testvériség és egység” hídon visszatér a szerbek által ellenőrzött Első nekifutásra nem választott házelnököket az új olasz parlament Reuter------------------------Sem a képviselőház (a parlament alsó háza), sem pedig a szenátus (a felső ház) nem tudott első nekifutásra házelnököt választani pénteken, amikor a választások után először ült össze az olasz törvényhozás. A szenátusban — ahol a Silvio Berlusconi-féle szövetség csak relatív többséggel, 155 hellyel rendelkezik — Giovanni Spadolini, az ellenzék jelöltje javára dőlt el az első szavazás. A ház leköszönő és újra jelölt elnöke 156 voksot kapott, szemben a választásokon győztes jobboldal által indított Carlo Scognamiglióval, aki hárommal kevesebb szavazatot mondhatott magáénak. A 326 fős testületben azonban abszolút többségre, vagyis legalább 164 voksra van szükség a győzelemhez. Ezért második fordulót kell rendezni, amelyre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az elsőre. Berlusconi új parlamenti választást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a baloldal és a centrum támogatását élvező Spadolini lenne a befutó. „Egy kabinet csak akkor képes kormányozni, ha a parlament mindkét házának a támogatását élvezi” — érvelt a Forza Italia vezére. A törvényhozás alsó házában, a képviselőházban is szükség lesz második szavazási fordulóra, mivel sem a jobboldal jelöltje, Irene Pivetti, sem a baloldal színeiben induló Anna Finocchiaro nem szerezte meg az előírt kétharmados többséget. Amennyiben a 31 esztendős Pivetti lesz a győztes, az Északi Liga politikusnőjének személyében a második világháború óta a legfiatalabb elnöke lesz a képviselőháznak. Az ő jelölését erősen bírálták olaszországi zsidó csoportok egy lapinterjúra hivatkozva, amelyben Pivetti érzésük szerint az antiszemitizmus horderejét igyekezett kissebbíteni. Balsai Prágába repült (MTI) Miniszteri szintű látogatások esetében viszonylag szokatlan módon, bérelt magánrepülőgéppel pénteken Prágába érkezett Balsai István, a magyar igazságügyi tárca irányítója. A nap folyamán megbeszélést folytatott Jirí Novák cseh igazságügy-miniszterrel, s találkozik a cseh legfelsőbb bíróság bíráival. Elsősorban az igazságszolgáltatás működési kérdéseit, a bíróságok munkáját érintő tapasztalatcsere várható. A cseh fél hírek szerint érdeklődést mutat a polgári jogi végrehajtás magánpraxisának kialakítását célzó magyar próbálkozások iránt. Balsai vidéki kirándulással is egybekötött csehországi programja ma fejeződik be. Román tiltakozás (MH) A román képviselőház nyilatkozatban tiltakozott a moldovai parlament döntése ellen, amelynek megfelelően az ország csatlakozik a FÁK gazdasági közösségéhez. A román honatyák ebben a Molotov—Ribbentrop paktum „sajnálatos szentesítését”, és a román nép ama jogának „felelőtlen elutasítását” látják, hogy Világhíradó „sértetetlen történelmi és szellemi egységben” éljen. Meghalt Bernt Engelmann (MTI) 73 éves korában sclerosis multiplexben elhunyt Bernt Engelmann, a nyugatnémet társadalom vitriolos tollú elemzője, a háború utáni korszak egyik legsikeresebb német köz- és szépírója. Engelmann csütörtök este Münchenben bekövetkezett halálát pénteken jelentette be a göttingeni Steidl kiadó. A szociáldemokrata Engelmannt zsidók segítése miatt a dachaui koncentrációs táborba zárták. Hosszú évekig a nyugati német írók szövetségének elnöke volt. Szerkesztő volt a Der Spiegelnél és televíziós újságíró az ARD-nél. Bulgária a harmadik (MTI) Bulgária harmadikként nyilvánította ki Magyarország és Lengyelország után, hogy teljes jogú tagkénti csatlakozási szándékát benyújtja az az Európai Unióhoz. Todor Csu rov külügyminiszter-helyettes erről szóló nyilatkozatot adott át Szófiában az EU-országok Bulgáriában akreditált nagyköveteinek. A miniszterhelyettes kifejtette, hogy Szófia nem csatlakozási kérelmet nyújtott be, hanem nyilatkozatban rögzítette csatlakozási szándékát. Macedón nyelv pedig nincs (MTI) Nem létezik macedón nyelv, a Macedóniában beszélt nyelv a bolgár egyik dialektusa — jelentette ki a szófiai televíziónak nyilatkozva Marin Todorov bolgár tudományos és oktatási miniszter. Todorov azt követően nyilatkozott, hogy Skopjéban tett látogatást, de tárgyalásai során nem sikerült aláírni a két ország oktatási minisztériumai közötti együttműködési megállapodást. Todorov elmondta: az előzetes egyeztetéseknek megfelelően a megállapodás szövegében azt rögzítették, hogy a dokumentumot a két ország hivatalos nyelvein készítették el. A macedón fél azonban megváltoztatta a szöveget, s ragaszkodott ahhoz, hogy a megállapodásban rögzítsék, a dokumentumot macedón és bolgár nyelven szövegezték. A bolgár küldöttség ezek után megtagadta a megállapodás aláírását. Schäuble német katonákat akar a Balkánra Berlini tudósítónktól Wolfgang Schäuble, az unió pártok frakcióvezetője, az NSZK korábbi (1989-1991) belügyminisztere a német hadsereg aktívabb szerepvállalását szorgalmazza a válság sújtotta övezetekben. A CDU-politikus szerint a Bundeswehrnek a hajdani Jugoszlávia területén is részt kellene vennie a béke helyreállításában — az érintett államokkal előzetesen egyeztetve. Ez az álláspont ellentmond Helmut Kohl kancellár — napjainkban sokat idézett — nézetének, hogy olyan területre nem küld az NSZK kéksisakosokat, „ahol már jártak egyszer német katonák”. Pénteken Kohl a frakcióvezető vélekedésére reagálva leszögezte, hogy csupán a Bun deswehr humanitárius és techni kai jellegű segélynyújtását támogatja. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hét eleji bonni tárgyalásainak is témája volt a boszniai válság és az NSZK jövőbeni részvétele ENSZ-missziókban. Az SPD elnöke, kancellárjelöltje, Rudolf Scharping és Bill Clinton washingtoni eszmecseréjén is szóba került a balkáni krízis, amelynek amerikai kezelését — az USA tétovázó magatartása miatt — egyes ellenzéki, elsősorban szociáldemokrata politikusok kritizálják. • Mrázik Géza Kezdeményezés az embargó feloldására MTI Görögország, Bulgária és Románia közös nyilatkozatot kíván előterjeszteni annak érdekében, hogy az ENSZ oldja fel a Jugoszlávia ellen elrendelt embargót. A hármas kezdeményezést Magyarország és Ukrajna is támogatja — jelentette be pénteken Athénban Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter, miután tárgyalásokat folytatott Vladislav Jovanovic jugoszláv külügyminiszterrel. (A magyar támogatás hírét Jeszenszky Géza már cáfolta is.) Papuliasz nem szólt arról, mikor akarják elküldeni a kezdeményezést az ENSZ-hez, és semmilyen részletet nem közölt annak tartalmáról. Kijelentette: — Meg kell védennünk gazdasági érdekeinket. Bulgáriának és Romániának szüksége van a támogatásra. Ezek a rendszabályok dollármilliókba kerülnek nekik, és akadályozzák fejlődésüket. Szarajevóban sem dolgozhatnak a külföldi újságírók „Minden felszerelésünket elvették, sehova sem mozdulhatunk, és egyelőre nem tudjuk, hogyan alakul a helyzetünk” — nyilatkozta az MH-nak Szarajevóból telefonon Molnár Imre, a News Network független amerikai tévétársaság stábjának tagja. Elmondta, hogy a külföldi újságírók munkáját betiltó szerb döntés óta nem tudnak dolgozni, de személyi biztonságuk nincs veszélyben. MTI / Gazdasági integráció, katonai, politikai együttműködés FÁK-csúcstalálkozó a Kremlben A néhai Szovjetunió fennállása alatt egységes gazdasági térség helyreállítására irányuló, illetve a gazdasági integrációt elősegítő megállapodásokat fogadtak el pénteken a Független Államok Közösségének államfői moszkvai csúcsértekezletükön. Ukrajna társult tagként csatlakozott a fél évvel ezelőtti ashabadi csúcson alakított gazdasági szövetséghez, amely ezzel lényegében az összes FÁK-országot magában foglalja. Megállapodtak az államfők arról is, hogy a FÁK külső határait közösen védik a jövőben. Mindazonáltal az egyezmények megvalósulására nincs garancia, az — akárcsak eddig — az aláírók szándékának függvénye. Hiányzott a csúcsról a FÁK helyett egyfajta eurázsiai szövetséget javasoló, mindinkább külön úton járó Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, aki reumájával indokolta távolmaradását. A csúcs első napirendi pontjaként a Moldovai Köztársaságot hivatalosan is felvették a FÁK tagállamai közé. Az államfőkkel párhuzamosan üléseztek a kormányfők és összesen csaknem két tucat kérdést és megállapodást vitattak meg, illetve írtak alá. Az egyezmények jelentős része a gazdasági integráció elmélyítésére, illetve a politikai és katonai együttműködésre vonatkozott. A gazdasági megállapodások között szerepelt a szabadkereskedelmi övezetre vonatkozó egyezmény, amely egyebek közt a vámok fokozatos eltörlését célozza. Az államfők jóváhagyták a Gazdasági Szövetség Bizottságának felállítására vonatkozó egyezményt is. Ez a szerv az együttműködés összehangolását szolgálja és állandó jelleggel működik majd a néhai SZKP KB moszkvai épületében. A politikai megállapodások közül kiemelkedett a tagországok szuverenitásának, területi egységének és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartását előíró nyilatkozat. Az államfők ebben kinyilvánították, hogy tartózkodnak a katonai, a politikai, valamint a gazdasági nyomástól, nem támogatják az egyes országok területi egysége ellen irányuló szeparatizmust s kötelezettséget vállalnak a külső határok közös védelmére. Prágába költözik a SZER MTI ---------------------------A Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió vezetése pénteken bejelentette, hogy Prágába teszi át székhelyét. A költözésre elsősorban pénzügyi okokból kerül sor. A rádiók felügyelő szerve, a Nemzetközi Rádiózási Bizottság csütörtökön fogadta el Václav Havel cseh elnök ez irányú meghívását. A SZER korábban beszüntette magyar nyelvű adását és azt tervezik, hogy cseh és lengyel adásuk önálló rádióként fog Prágában, illetve Varsóban működni. A SZER szóvivője elmondta, hogy a rádiók hamarosan megkezdik a tárgyalást a cseh kormánnyal a költözésről. A Bratinka—Severin klauzula megszigorítja az ET-ellenőrzést König levele Melescanuhoz Bukaresti tudósítónktól Tegnapig kellett volna a román parlamentnek ratifikálnia az emberi jogok európai konvencióját, legalábbis az Európa Tanács Romániával foglalkozó jelentéstevőinek bukaresti látogatásakor tett ígéret szerint. A román szenátus azonban csak most látott hozzá a dokumentum megvitatásához, igaz, ezúttal sürgősségi alapon. A hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni az ET parlamenti közgyűlésében Bratinka—Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. (Az MDF-es Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin pedig a romániai Demokrata Párt képviselője). A javaslattal egyetértett a román küldöttség másik tagja, Frunda György RMDSZ- szenátor is, ellene foglalt viszont állást a küldöttségvezető, a kormánypárti Florin Radulescu Botica és pártbeli kollégája, Dumitru Buzatu. Románia mulasztását bírálta az országgal foglalkozó jelentéstevő Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak elmondta: a március végi romániai látogatásának tapasztalatait összegező jelentése még nem készült el, véglegesítéséhez három „zavaró tényező” kapcsán kér felvilágosítást levélben Teodor Melescanu külügyminisztertől. Közöttük szerepel az államelnöki kegyelmi rendelet ellenére továbbra is fogva tartott három magyar elítélt helyzete, valamit a központi tv-adó második csatornájával kapcsolatos bukaresti döntés, amely lehetetlenné teszi a SOTI független tv-adó további működését. ’ Bodgán Tibor Iliescu több francia beruházót vár Párizsi tudósítónktól Románia az eddiginél nagyobb francia beruházásokban bízik. Iliescu elnök tegnap Párizsban arra bíztatta a vendéglátó ország nagyvállalatait, hogy az eddigi 83 millió dollárnyi beruházással ne elégedjenek meg a második hellyel Olaszország mögött. A román államfő Mitterrand elnök 1991-es látogatását viszonozza. Ion Iliescu párizsi sajtóértekezletén baráti légkörű tárgyalásokról beszélt, megemlítve: Bukarest várja, hogy francia részről ratifikálják Románia társulási kérelmét az Európai Unióhoz. Egy kérdésre Iliescu elmondta, hogy Mitterrand elnökkel általában szó volt a Balladur-tervként ismert európai stabilitási értekezletről, azonban konkrétan a magyar—román viszonyra nem tértek ki. A román elnök lényegében megismételte a Le Figaróban két napja kifejtett nézetét, miszerint a magyarországi román nemzetiségi intézmények fejletlenebbek a romániai magyarokéinál, és hozzátette: ez általában igaz a magyarországi nemzetiségek esetében. Az esetleges magyar—román jószomszédi egyezményt firtató kérdésre Iliescu annyit mondott, hogy a kétoldalú viszony alakulásában nemcsak a kisebbségek helyzete számít. Van ugyan néhány vitás kérdés, de a magyar—román gazdasági kapcsolatok máris jók — jelentette ki a román államfő, majd nyomatékosan hozzátette: abban bízik hogy a magyarországi választási kampány elmúltával nyugodtabb és alkalmasabb légkör jön létre a párbeszédhez. Ez akár jogi következményekkel is járhat — fűzte hozzá Iliescu. • Róka H. Zsuzsa Szöuli gesztus MTI---------------------------Dél-Korea már nem követeli Észak-Koreától, hogy kölcsönösen küldjenek egymáshoz elnöki megbízottakat, még mielőtt felújítanák az Egyesült Államok és Észak-Korea között a magas szintű tárgyalásokat. Mind ez ideig Szöul a Korea-közi tárgyalások beindítását, az elnöki megbízottak cseréjét az amerikai—észak-koreai kapcsolatok javítása előfeltételének tekintette, mert tartott attól, hogy a KNDK esetleg kijátssza Dél- Koreát. Szöul háta mögött köt Washingtonnal megállapodást és anélkül tesz szert ily módon nemzetközi elismerésére, hogy megoldaná az atomvitát. Pénteken a szöuli kormány ülése után Ri Rong Tok miniszterelnök-helyettes, egyben országegyesítési miniszter jelentette be, hogy nincs értelme tovább ragaszkodni ehhez a feltételhez. Amerika gyászol Washingtoni tudósítónktól Amerikában félárbocra eresztették a zászlókat. Hétfőig tart a gyász a csütörtökön Irak felett tévedésből lelőtt két helikopter áldozataiért. William Perry védelmi miniszter elhalasztotta ázsiai útját, hogy a lelőtt helikopterek tragédiájával foglalkozzék. Lapzártáig még mindig teljes rejtély volt, mi történhetett a levegőben, az iraki légtérzárlati zónában. A két F 15- ös harcigép pillanatok alatt engedélyt kapott a helikopterek lelövésére — a tragédia aligha történhetett volna meg, ha a harcigépek tűzparancsa a boszniaihoz hasonló ütemben érkezik. Miután az F 15-ösöket előre figyelmeztették, hogy a körzetben amerikai helikopterek közlekednek, a tévedés még különösebb. Perry védelmi miniszter szerint valószínűtlen, hogy egyetlen tévedés történt, ő inkább tévedések sorozatára gyanakszik. John Shalikashvili, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke most felülvizsgálja a légtérzárlat ellenőrzésének rendszerét, és alighanem rekordsebességgel gondoskodik arról, hogy az eddiginél kevesebb igyekezettel adjanak tűzparancsot a harcigépeknek. • R. Zs. New York-i tudósítónktól Az eset kapcsán nyilvánosságra hozták, hogy az öbölháborúban elesett 146 amerikai katona közül 35 vesztette életét a szövetségesek által végrehajtott téves tüzelés következtében. Ugyancsak tévedés áldozata lett az a 290 iráni állampolgár, akinek polgári gépét 1988. július 3-án lőtték le egy amerikai hadihajóról. Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy ezentúl ellenzi országa csatlakozását a NATO-békepartnerséghez. — Az a benyomásunk, hogy partnereink a hátunk mögött cselekszenek — idézte az ITAR-TASZSZ a védelmi miniszter szavait. — Nem félek megváltoztatni a véleményemet, ha az téves. Most megváltoztatom — így Gracsov. Orosz—ukrán egyezség a flottáról MTI A Fekete-tengeri Flotta megosztására vonatkozó megállapodás született pénteken. A három pontból álló egyezség értelmében Ukrajna a flotta hajóinak legfeljebb egyötödét kapja meg. A megállapodással a két fél közlése szerint lezártnak tekinthetők az eddigi incidensek. A megállapodás alapján 10 napon belül kell kidolgozni a flotta megosztására vonatkozó részletes egyezményt. Kijevi tudósítás Oroszország kijevi nagykövete úgy értékelte, hogy a Feketetengeri flotta körül kialakult konfliktus a flotta sorsának rendezetlenségével függ össze. Leonyid Szmoljakov sajnálattal vette tudomásul, hogy az ukrán külügyminisztérium az odesszai incidensért kizárólag Oroszországot tette felelőssé, pedig ami történt—mondta —, az a két állam közös ügye. A nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán külügyminisztérium tiltakozó jegyzékébe egy súlyos pontatlanság is bekerült. Az említett dokumentum szerzői ugyanis orosz hadihajónak nevezték a Cseleként, holott az a Fekete-tengeri flotta hajója. Szmoljakov emlékeztetett arra, hogy a zavidovói egyezmény megtiltja a felek egyoldalú lépéseit, és úgy rendelkezik, hogy csak a két államfő adhat ki parancsokat a flotta mozgatására. Jelen esetben a flotta orosz főparancsnoka, Eduard Baltyin a két elnök jóváhagyásával végzi munkáját, éppen ezért az általa hozott döntéseket mindkét fél köteles tiszteletben tartani, — mondta a nagykövet. • Molnár János RENDKÍVÜLI ZANUSSI-LEHEL HŰTŐGÉPCSERE AKCIÓ Ha Ön most cserél ZANUSSI-LEHEL hűtőgépre, hűtő-fagyasztó kombinációra, vagy fagyasztószekrényre, a használtért minimum 2 500 Ft-ot, de típustól és évjárattól függően, akár 23 0O0 Ft-ot is kaphat a KERAVILLNÁL. Lakásán cserélünk, Budapesten díjtalan házhoz szállítással KAMATMENTES RÉSZLETFIZETÉSI LEHETŐSÉG, 50% előleggel Hűtőgép Szalon Bp. V., Fővám tér 5. Tel.: 118-2106 Keravill „Forró drót" 111*0601