Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 88-100. szám)

1994-04-16 / 88. szám

V 1 .. ■.. ........... MA MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. április 16., szombat A Biztonsági Tanács figyelmeztette a boszniai szerbeket Az ENSZ-katonákat túszként tartják fogva Reuter Az ENSZ Biztonsági Taná­csa nyilatkozatban ítélte el a kéksisakosok biztonsága elleni szerb cselekedeteket, és figyel­meztette a felelősöket, hogy súlyos következményekkel számolhatnak, amennyiben továbbra is zaklatják az ENSZ-katonákat, illetve meg­akadályozzák szabad mozgá­sukat. A Gorazde környéki NATO- műveleteket követő megtorló in­tézkedések a BT-határozatok megsértését jelentik — áll a nyi­latkozatban, amely felszólítja a szerbeket, hogy ne akadályozzák a békefenntartók és a segélyszál­lítmányok szabad mozgását. A boszniai szerbek mintegy 200 ENSZ-katonát és megfi­gyelőt tartanak fogva vagy házi­őrizetben, és valószínűleg így akarják elejét venni az esetleges újabb NATO-légicsapásoknak. Egyelőre nem szabtak feltételt szabadon bocsátásukért, de vilá­gos, hogy legalábbis egy részük túsznak tekinthető — nyilatkoz­ta Rob Annink, az Unprofor szóvivője. Szerinte Michael Ro­se, a boszniai ENSZ-erők pa­rancsnoka ettől függetlenül nem habozna újabb légitámogatást kérni, amennyiben a békeerők biztonsága válna kérdésessé. A boszniai szerbek által teg­nap „őrizetbe vett” kanadai kék­sisakosokat továbbra is az ilijasi iskolaépületben tartják fogva, de jól bánnak velük. Fűtött helyiségben vannak, kapnak élelmet és vizet, a postájukat is kézbesítik nekik — mondta Dacre Holloway ENSZ-szóvivő. A Szarajevótól 20 kilométe­res távolságra visszavont nehéz­­fegyverzetet őrző kéksisakosok két ellenőrzőponton két napig farkasszemet néztek a szerb ka­tonákkal, akik körülkerítették őket. Az ENSZ-katonák fel vol­tak készülve az ellenállásra, a NATO-gépek pedig mélyrepü­léssel figyelmeztettek arra, hogy nem tanácsos megtámadni a kéksisakosokat. Tegnap dél­után a szerb katonák visszavo­nultak az ellenőrzőpontok kör­nyékéről. ENSZ-források jelentették, hogy Gorazde körül folytatód­tak a harcok. A szarajevói rádió szerint az elmúlt 24 órában 21 személy meghalt, a SRNA szerb hírügynökség két szerb ál­dozatról számolt be. Szarajevó­ban tegnap reggel villamosra zúdítottak golyózáport orvlövé­szek , négy utas megsebesült. A villamosközlekedés szünetel, mert a vezetők ezek után vissza­utasították a munkát. A szerbek támadták a muzul­mán kézen levő Maglajt, sőt, az ott állomásozó brit csapatok bá­zisát is. Az ENSZ-katonák vi­szonozták a tüzet, sebesültjük nem volt. A tuzlai repülőtér melletti Unprofor hadiszállás környékén is csapódtak be grá­nátok, Rob Annink szóvivő sze­rint szerb állásokból. Idős hölgy int búcsút rokonainak Szarajevóban, amint a muzulmánok lakta városrészből a „Testvériség és egység” hídon visszatér a szerbek által ellenőrzött Első nekifutásra nem választott házelnököket az új olasz parlament Reuter------------------------­Sem a képviselőház (a par­lament alsó háza), sem pedig a szenátus (a felső ház) nem tu­dott első nekifutásra házelnö­köt választani pénteken, ami­kor a választások után először ült össze az olasz törvényho­zás. A szenátusban — ahol a Sil­vio Berlusconi-féle szövetség csak relatív többséggel, 155 hellyel rendelkezik — Giovanni Spadolini, az ellenzék jelöltje ja­vára dőlt el az első szavazás. A ház leköszönő és újra jelölt el­nöke 156 voksot kapott, szem­ben a választásokon győztes jobboldal által indított Carlo Scognamiglióval, aki hárommal kevesebb szavazatot mondhatott magáénak. A 326 fős testületben azon­ban abszolút többségre, vagyis legalább 164 voksra van szük­ség a győzelemhez. Ezért máso­dik fordulót kell rendezni, amelyre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az elsőre. Berlusconi új parlamenti vá­lasztást helyezett kilátásba arra az esetre, ha a baloldal és a cent­rum támogatását élvező Spado­lini lenne a befutó. „Egy kabinet csak akkor képes kormányozni, ha a parlament mindkét házának a támogatását élvezi” — érvelt a Forza Italia vezére. A törvényhozás alsó házában, a képviselőházban is szükség lesz második szavazási forduló­ra, mivel sem a jobboldal jelölt­je, Irene Pivetti, sem a baloldal színeiben induló Anna Finocchi­­aro nem szerezte meg az előírt kétharmados többséget. Amennyiben a 31 esztendős Pivetti lesz a győztes, az Északi Liga politikusnőjének személyé­ben a második világháború óta a legfiatalabb elnöke lesz a képvi­selőháznak. Az ő jelölését erő­sen bírálták olaszországi zsidó csoportok egy lapinterjúra hivat­kozva, amelyben Pivetti érzésük szerint az antiszemitizmus hor­­derejét igyekezett kissebbíteni. Balsai Prágába repült (MTI) Miniszteri szintű látoga­tások esetében viszonylag szo­katlan módon, bérelt magánre­pülőgéppel pénteken Prágába érkezett Balsai István, a ma­gyar igazságügyi tárca irányító­ja. A nap folyamán megbeszé­lést folytatott Jirí Novák cseh igazságügy-miniszterrel, s ta­lálkozik a cseh legfelsőbb bíró­ság bíráival. Elsősorban az igazságszolgáltatás működési kérdéseit, a bíróságok munkáját érintő tapasztalatcsere várható. A cseh fél hírek szerint érdek­lődést mutat a polgári jogi vég­rehajtás magánpraxisának ki­alakítását célzó magyar próbál­kozások iránt. Balsai vidéki ki­rándulással is egybekötött cseh­országi programja ma fejeződik be. Román tiltakozás (MH) A román képviselőház nyilatkozatban tiltakozott a moldovai parlament döntése ellen, amelynek megfelelően az ország csatlakozik a FÁK gazdasági közösségéhez. A ro­mán honatyák ebben a Molo­tov—Ribbentrop paktum „saj­nálatos szentesítését”, és a ro­mán nép ama jogának „felelőt­len elutasítását” látják, hogy Világhíradó „sértetetlen történelmi és szel­lemi egységben” éljen. Meghalt Bernt Engelmann (MTI) 73 éves korában sclero­sis multiplexben elhunyt Bernt Engelmann, a nyugat­német társadalom vitriolos tollú elemzője, a háború utáni korszak egyik legsikeresebb német köz- és szépírója. En­gelmann csütörtök este Mün­chenben bekövetkezett halálát pénteken jelentette be a göt­­tingeni Steidl kiadó. A szo­ciáldemokrata Engelmannt zsidók segítése miatt a da­­chaui koncentrációs táborba zárták. Hosszú évekig a nyu­gati német írók szövetségének elnöke volt. Szerkesztő volt a Der Spiegelnél és televíziós újságíró az ARD-nél. Bulgária a harmadik (MTI) Bulgária harmadikként nyilvánította ki Magyarország és Lengyelország után, hogy teljes jogú tagkénti csatlako­zási szándékát benyújtja az az Európai Unióhoz. Todor Csu­­ rov külügyminiszter-helyettes erről szóló nyilatkozatot adott át Szófiában az EU-országok Bulgáriában akreditált nagy­követeinek. A miniszterhe­lyettes kifejtette, hogy Szófia nem csatlakozási kérelmet nyújtott be, hanem nyilatko­zatban rögzítette csatlakozási szándékát. Macedón nyelv pedig nincs (MTI) Nem létezik macedón nyelv, a Macedóniában beszélt nyelv a bolgár egyik dialektusa — jelentette ki a szófiai televí­ziónak nyilatkozva Marin To­­dorov bolgár tudományos és oktatási miniszter. Todorov azt követően nyilatkozott, hogy Skopjéban tett látogatást, de tárgyalásai során nem sikerült aláírni a két ország oktatási mi­nisztériumai közötti együttmű­ködési megállapodást. Todorov elmondta: az előzetes egyezte­téseknek megfelelően a meg­állapodás szövegében azt rögzí­tették, hogy a dokumentumot a két ország hivatalos nyelvein készítették el. A macedón fél azonban megváltoztatta a szö­veget, s ragaszkodott ahhoz, hogy a megállapodásban rög­zítsék, a dokumentumot mace­dón és bolgár nyelven szöve­­gezték. A bolgár küldöttség ezek után megtagadta a meg­állapodás aláírását. Schäuble német katonákat akar a Balkánra Berlini tudósítónktól Wolfgang Schäuble, az unió­ pártok frakcióvezetője, az NSZK korábbi (1989-1991) bel­ügyminisztere a német hadsereg aktívabb szerepvállalását szor­galmazza a válság sújtotta öve­zetekben. A CDU-politikus sze­rint a Bundeswehrnek a hajdani Jugoszlávia területén is részt kellene vennie a béke helyreállí­tásában — az érintett államok­kal előzetesen egyeztetve. Ez az álláspont ellentmond Helmut Kohl kancellár — nap­jainkban sokat idézett — néze­tének, hogy olyan területre nem küld az NSZK kéksisakosokat, „ahol már jártak egyszer német katonák”. Pénteken Kohl a frak­cióvezető vélekedésére reagálva leszögezte, hogy csupán a Bun­­ deswehr humanitárius és techni­ kai jellegű segélynyújtását tá­mogatja. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár hét eleji bonni tárgyalásainak is témája volt a boszniai válság és az NSZK jövőbeni részvétele ENSZ-missziókban. Az SPD el­nöke, kancellárjelöltje, Rudolf Scharping és Bill Clinton was­hingtoni eszmecseréjén is szóba került a balkáni krízis, amely­nek amerikai kezelését — az USA tétovázó magatartása mi­att — egyes ellenzéki, elsősor­ban szociáldemokrata politiku­sok kritizálják. • Mrázik Géza Kezdeményezés az embargó feloldására MTI Görögország, Bulgária és Románia közös nyilatkozatot kíván előterjeszteni annak érde­kében, hogy az ENSZ oldja fel a Jugoszlávia ellen elrendelt embargót. A hármas kezdemé­nyezést Magyarország és Ukraj­na is támogatja — jelentette be pénteken Athénban Karolosz Papuliasz görög külügyminisz­ter, miután tárgyalásokat folyta­tott Vladislav Jovanovic jugo­szláv külügyminiszterrel. (A magyar támogatás hírét Jeszenszky Géza már cáfolta is.) Papuliasz nem szólt arról, mikor akarják elküldeni a kez­deményezést az ENSZ-hez, és semmilyen részletet nem közölt annak tartalmáról. Kijelentette: — Meg kell védennünk gazda­sági érdekeinket. Bulgáriának és Romániának szüksége van a támogatásra. Ezek a rendszabá­lyok dollármilliókba kerülnek nekik, és akadályozzák fejlődé­süket. Szarajevóban sem dolgozhatnak a külföldi újságírók „Minden felszerelésünket elvették, sehova sem mozdulha­tunk, és egyelőre nem tudjuk, hogyan alakul a helyzetünk” — nyilatkozta az MH-nak Szarajevóból telefonon Molnár Imre, a News Network független amerikai tévétársaság stábjának tagja. Elmondta, hogy a külföldi újságírók munkáját betiltó szerb dön­tés óta nem tudnak dolgozni, de személyi biztonságuk nincs veszélyben. MTI / Gazdasági integráció, katonai, politikai együttműködés FÁK-csúcstalálkozó a Kremlben A néhai Szovjetunió fennállá­sa alatt egységes gazdasági tér­ség helyreállítására irányuló, il­letve a gazdasági integrációt elősegítő megállapodásokat fo­gadtak el pénteken a Független Államok Közösségének állam­fői moszkvai csúcsértekezletü­kön. Ukrajna társult tagként csat­lakozott a fél évvel ezelőtti as­­habadi csúcson alakított gazda­sági szövetséghez, amely ezzel lényegében az összes FÁK-or­­szágot magában foglalja. Megál­lapodtak az államfők arról is, hogy a FÁK külső határait kö­zösen védik a jövőben. Mind­azonáltal az egyezmények meg­valósulására nincs garancia, az — akárcsak eddig — az aláírók szándékának függvénye. Hiányzott a csúcsról a FÁK helyett egyfajta eurázsiai szö­vetséget javasoló, mindinkább külön úton járó Nurszultan Na­zarbajev kazah elnök, aki reu­májával indokolta távolmaradá­sát. A csúcs első napirendi pontja­ként a Moldovai Köztársaságot hivatalosan is felvették a FÁK tagállamai közé. Az államfőkkel párhuzamosan üléseztek a kormányfők és össze­sen csaknem két tucat kérdést és megállapodást vitattak meg, illet­ve írtak alá. Az egyezmények je­lentős része a gazdasági integrá­ció elmélyítésére, illetve a politi­kai és katonai együttműködésre vonatkozott. A gazdasági megál­lapodások között szerepelt a sza­badkereskedelmi övezetre vonat­kozó egyezmény, amely egyebek közt a vámok fokozatos eltörlését célozza. Az államfők jóváhagyták a Gazdasági Szövetség Bizottságá­nak felállítására vonatkozó egyezményt is. Ez a szerv az együttműködés összehangolását szolgálja és állandó jelleggel mű­ködik majd a néhai SZKP KB moszkvai épületében. A politikai megállapodások közül kiemelkedett a tagországok szuverenitásának, területi egysé­gének és a határok sérthetetlensé­gének tiszteletben tartását előíró nyilatkozat. Az államfők ebben kinyilvá­nították, hogy tartózkodnak a ka­tonai, a politikai, valamint a gaz­dasági nyomástól, nem támogat­ják az egyes országok területi egysége ellen irányuló szeparatiz­must s kötelezettséget vállalnak a külső határok közös védelmére. Prágába költözik a SZER MTI ---------------------------­A Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió vezetése pénte­ken bejelentette, hogy Prágába teszi át székhelyét. A költözésre elsősorban pénzügyi okokból ke­rül sor. A rádiók felügyelő szer­ve, a Nemzetközi Rádiózási Bi­zottság csütörtökön fogadta el Václav Havel cseh elnök ez irá­nyú meghívását. A SZER koráb­ban beszüntette magyar nyelvű adását és azt tervezik, hogy cseh és lengyel adásuk önálló rádió­ként fog Prágában, illetve Varsó­ban működni. A SZER szóvivő­je elmondta, hogy a rádiók ha­marosan megkezdik a tárgyalást a cseh kormánnyal a költözésről. A Bratinka—Severin klauzula megszigorítja az ET-ellenőrzést König levele Melescanuhoz Bukaresti tudósítónktól Tegnapig kellett volna a ro­mán parlamentnek ratifikál­nia az emberi jogok európai konvencióját, legalábbis az Európa Tanács Romániával foglalkozó jelentéstevőinek bukaresti látogatásakor tett ígéret szerint. A román szenátus azonban csak most látott hozzá a doku­mentum megvitatásához, igaz, ezúttal sürgősségi alapon. A hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni az ET par­lamenti közgyűlésében Bratin­­ka—Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a fel­vételkor vállalt kötelezettsége­ket. (Az MDF-es Bratinka Jó­zsef a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin pedig a romániai Demokrata Párt kép­viselője). A javaslattal egyetér­tett a román küldöttség másik tagja, Frunda György RMDSZ- szenátor is, ellene foglalt vi­szont állást a küldöttségvezető, a kormánypárti Florin Radules­­cu Botica és pártbeli kollégája, Dumitru Buzatu. Románia mulasztását bírálta az országgal foglalkozó jelen­téstevő Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak elmondta: a március végi romániai látogatá­sának tapasztalatait összegező jelentése még nem készült el, véglegesítéséhez három „zavaró tényező” kapcsán kér felvilágo­sítást levélben Teodor Melesca­­nu külügyminisztertől. Közöt­tük szerepel az államelnöki ke­gyelmi rendelet ellenére to­vábbra is fogva tartott három magyar elítélt helyzete, valamit a központi tv-adó második csa­tornájával kapcsolatos bukaresti döntés, amely lehetetlenné teszi a SOTI független tv-adó továb­bi működését. ’ Bodgán Tibor Iliescu több francia beruházót vár Párizsi tudósítónktól Románia az eddiginél na­gyobb francia beruházásokban bízik. Iliescu elnök tegnap Pá­rizsban arra bíztatta a vendég­látó ország nagyvállalatait, hogy az eddigi 83 millió dollár­nyi beruházással ne elégedje­nek meg a második hellyel Olaszország mögött. A román államfő Mitterrand elnök 1991-es látogatását viszonozza. Ion Iliescu párizsi sajtóérte­kezletén baráti légkörű tárgyalá­sokról beszélt, megemlítve: Bu­karest várja, hogy francia rész­ről ratifikálják Románia társulá­si kérelmét az Európai Unióhoz. Egy kérdésre Iliescu elmond­ta, hogy Mitterrand elnökkel ál­talában szó volt a Balladur-terv­­ként ismert európai stabilitási értekezletről, azonban konkré­tan a magyar—román viszonyra nem tértek ki. A román elnök lényegében megismételte a Le Figaróban két napja kifejtett né­zetét, miszerint a magyarországi román nemzetiségi intézmények fejletlenebbek a romániai ma­gyarokéinál, és hozzátette: ez általában igaz a magyarországi nemzetiségek esetében. Az esetleges magyar—ro­mán jószomszédi egyezményt firtató kérdésre Iliescu annyit mondott, hogy a kétoldalú vi­szony alakulásában nemcsak a kisebbségek helyzete számít. Van ugyan néhány vitás kér­dés, de a magyar—román gaz­dasági kapcsolatok máris jók — jelentette ki a román állam­fő, majd nyomatékosan hozzá­tette: abban bízik hogy a ma­gyarországi választási kam­pány elmúltával nyugodtabb és alkalmasabb légkör jön létre a párbeszédhez. Ez akár jogi kö­vetkezményekkel is járhat — fűzte hozzá Iliescu. • Róka H. Zsuzsa Szöuli gesztus MTI---------------------------­Dél-Korea már nem követeli Észak-Koreától, hogy kölcsönö­sen küldjenek egymáshoz elnö­ki megbízottakat, még mielőtt felújítanák az Egyesült Államok és Észak-Korea között a magas szintű tárgyalásokat. Mind ez ideig Szöul a Korea-közi tár­gyalások beindítását, az elnöki megbízottak cseréjét az ameri­kai—észak-koreai kapcsolatok javítása előfeltételének tekintet­te, mert tartott attól, hogy a KNDK esetleg kijátssza Dél- Koreát. Szöul háta mögött köt Washingtonnal megállapodást és anélkül tesz szert ily módon nemzetközi elismerésére, hogy megoldaná az atomvitát. Pénteken a szöuli kormány ülése után Ri Rong Tok minisz­terelnök-helyettes, egyben or­szágegyesítési miniszter jelen­tette be, hogy nincs értelme to­vább ragaszkodni ehhez a felté­telhez. Amerika gyászol Washingtoni tudósítónktól Amerikában félárbocra eresz­tették a zászlókat. Hétfőig tart a gyász a csütörtökön Irak felett té­vedésből lelőtt két helikopter ál­dozataiért. William Perry védelmi minisz­ter elhalasztotta ázsiai útját, hogy a lelőtt helikopterek tragédiájával foglalkozzék. Lapzártáig még mindig teljes rejtély volt, mi tör­ténhetett a levegőben, az iraki légtérzárlati zónában. A két F 15- ös harcigép pillanatok alatt en­gedélyt kapott a helikopterek lelövésére — a tragédia aligha történhetett volna meg, ha a har­cigépek tűzparancsa a boszniai­hoz hasonló ütemben érkezik. Miután az F 15-ösöket előre fi­gyelmeztették, hogy a körzetben amerikai helikopterek közleked­nek, a tévedés még különösebb. Perry védelmi miniszter szerint valószínűtlen, hogy egyetlen téve­dés történt, ő inkább tévedések sorozatára gyanakszik. John Sha­­likashvili, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke most felülvizsgálja a légtérzárlat ellenőrzésének rendszerét, és alig­hanem rekordsebességgel gon­doskodik arról, hogy az eddiginél kevesebb igyekezettel adjanak tűzparancsot a harcigépeknek. • R. Zs. New York-i tudósítónktól Az eset kapcsán nyilvános­ságra hozták, hogy az öbölhá­borúban elesett 146 amerikai katona közül 35 vesztette életét a szövetségesek által végrehaj­tott téves tüzelés következtében. Ugyancsak tévedés áldozata lett az a 290 iráni állampolgár, aki­nek polgári gépét 1988. július 3-án lőtték le egy amerikai ha­dihajóról. Pavel Gracsov orosz vé­delmi miniszter pénteken ki­jelentette, hogy ezentúl ellen­zi országa csatlakozását a NATO-békepartnerséghez. — Az a benyomásunk, hogy partnereink a hátunk mögött cselekszenek — idéz­te az ITAR-TASZSZ a védel­mi miniszter szavait. — Nem félek megváltoztatni a véle­ményemet, ha az téves. Most megváltoztatom — így Gra­csov. Orosz—ukrán egyezség a flottáról MTI A Fekete-tengeri Flotta meg­osztására vonatkozó megállapo­dás született pénteken. A három pontból álló egyezség értelmében Ukrajna a flotta hajóinak legfel­­jebb egyötödét kapja meg. A megállapodással a két fél közlése szerint lezártnak tekinthetők az eddigi incidensek. A megállapo­dás alapján 10 napon belül kell kidolgozni a flotta megosztására vonatkozó részletes egyezményt. Kijevi tudósítás Oroszország kijevi nagyköve­te úgy értékelte, hogy a Fekete­tengeri flotta körül kialakult konfliktus a flotta sorsának ren­dezetlenségével függ össze. Leo­­nyid Szmoljakov sajnálattal vette tudomásul, hogy az ukrán kül­ügyminisztérium az odesszai in­cidensért kizárólag Oroszorszá­got tette felelőssé, pedig ami tör­tént—mondta —, az a két állam közös ügye. A nagykövet arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán kül­ügyminisztérium tiltakozó jegy­zékébe egy súlyos pontatlanság is bekerült. Az említett doku­mentum szerzői ugyanis orosz hadihajónak nevezték a Csele­ként, holott az a Fekete-tengeri flotta hajója. Szmoljakov emlé­keztetett arra, hogy a zavidovói egyezmény megtiltja a felek egyoldalú lépéseit, és úgy ren­delkezik, hogy csak a két állam­fő adhat ki parancsokat a flotta mozgatására. Jelen esetben a flotta orosz fő­­parancsnoka, Eduard Baltyin a két elnök jóváhagyásával végzi munkáját, éppen ezért az általa hozott döntéseket mindkét fél köteles tiszteletben tartani, — mondta a nagykövet. • Molnár János RENDKÍVÜLI ZANUSSI-LEHEL HŰTŐGÉPCSERE AKCIÓ Ha Ön most cserél ZANUSSI-LEHEL hűtőgépre, hűtő-fagyasztó kombinációra, vagy fagyasztószekrényre, a használtért minimum 2 500 Ft-ot, de típustól és évjárattól függően, akár 23 0O0 Ft-ot is kaphat a KERAVILLNÁL. Lakásán cserélünk, Budapesten díjtalan házhoz szállítással K­AMATMENTES RÉSZLETFIZETÉSI LEHETŐSÉG, 50% előleggel H­űtőgép Szalon Bp. V., Fővám tér 5. Tel.: 118-2106 Keravill „Forró drót" 11­1*0601

Next