Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 101-112. szám)
1994-05-02 / 101. szám
1994. május 2., hétfőKÜLFÖLD-BELFÖLD Öt éve tűnt el a szögesdrót Berlini tudósítónktól Négyhasábos, fotóval illusztrált cikk jelent meg a Berliner Morgenpost tegnapi számában abból az alkalomból, hogy „Budapest öt évvel ezelőtt kezdte meg a határzár felszámolását”. „Magyarország reformszocialistái, akik óvatosan, de határozottan demokratikus fordulat érdekében fáradoztak, a kommunizmus megsemmisítésében éllovas szerepet játszottak Kelet-Európában. A vasfüggöny, mely akaratuk ellenére a kontinens egyik feléhez kötötte az embereket, nem illett a Németh Miklós vezette kormány világképébe” — írja a tekintélyes konzervatív fővárosi lap. A magyar határon tört ki az első kő a berlini falból címmel közölt cikkében Susanne Höll emlékeztet rá, hogy 1989-ben a folyamatosan változó körülmények között hatvanezer keletnémet jutott át Ausztriába, sokan már a hivatalos, szeptember 11-ei határnyitás előtt. •M. G. Moszkva és Riga rendezte a vitás kérdéseket Moszkvai tudósítás Oroszország augusztus 31- éig a Litvánia utáni második balti államból, Lettországból is kivonja csapatait. Az erről szóló államközi szerződést szombaton írta alá Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Guntis Ulmanis lett államfő. A rigai politikusnak ez volt az első hivatalos látogatása az orosz fővárosban. A szerződés a csapatkivonás végleges időpontján kívül rögzíti azokat a jogokat, amelyek eddig a dátumig megilletik az orosz katonákat és családtagjaikat, illetve azokat a feltételeket, amelyek alapján az eddig nyugdíjazott szovjet-orosz tisztek továbbra is Lettországban élhetnek. Ez a szerződés legvitatottabb pontja egyébként az ellenzék szemében, bár Ulmanis államfő bizakodását fejezte ki a megállapodás rigai parlamenti jóváhagyását illetően. Az orosz nyugdíjasok nem kaphatnak állampolgárságot, és Riga vállalja, hogy a költözés teljes költségét fizeti azok számára, akik haza akarnak térni Oroszországba. A szerződés már korábban is ismert részlete volt az, hogy a Skandrában lévő rakéta-előjelző radarállomást az oroszok még négy évig használhatják, ezért évi ötmillió dollárt fizetnek. Ezután még másfél évük lesz az állomás leszerelésére. Jelcin történelmi jelentőségűnek nevezte a szerződést, s ezúttal is közölte: Oroszország elítéli a Szovjetunió korábbi politikáját, ami Lettország annexiójához és százezrek deportálásához vezetett. A lett államfő szerint ezek nagyon fontos szavak voltak. Moszkva a legnagyobb kedvezmény elvét is megígérte Lettország számára, amit szintén örömmel fogadtak. Csernomirgyin orosz miniszterelnök a tervek szerint még a közeljövőben Rigába látogat, hogy a politikaikatonai után a gazdasági kapcsolatokat is egyenesbe hozzák. • Izbéki Gábor Románia ősztől aktív békepartner Bukaresti tudósítónktól Ősznél előbb nem kerül sor Románia és a NATO konkrét együttműködésére a békepartnerség keretében. Ezt Gheorghe Tinca román védelmi miniszter jelentette be azt követően, hogy hazatért Brüsszelből, ahol a NATO központjában átnyújtotta országa bemutatkozó okmányát. Közlése szerint a következő hetekben az Észak-atlanti Szövetség Bukarestbe küldi szakértőit a NATO indítványainak ismertetése és megtárgyalása céljából. A következő szakaszban kerül sor a konkrét, kétoldalú békepartneri együttműködési program kidolgozására és véglegesítésére, ami várhatóan a nyár végére fejeződik be, s ennek alapján kezdődhet el a békepartneri kapcsolat gyakorlati alkalmazása. Bukaresti források szerint Románia valószínűleg részt vesz a békefenntartó erők őszi hollandiai hadgyakorlatán, továbbá közös hadgyakorlatot tart az Egyesült Államok és Franciaország haditengerészeti alakulataival. Lapértesülések szerint a román védelmi miniszter a közeljövőben Washingtonba látogat, ahol országa és a NATO kapcsolatairól folytat megbeszéléseket. •B.T. Clinton erélyesebb külpolitikát ígér Washingtoni tudósítónktól Clinton elnök szokásos heti rádióbeszédében külpolitikai imázsának helyrebillentésével próbálkozott, miután egyre harsányabb bírálatokkal illették, nemcsak az ellenzéki re publikánusok, hanem saját pártjának demokratái is, elsősorban boszniai és haiti politikája miatt. A rádióbeszédben Clinton azt hangsúlyozta, hogy az USA pozitív szerepet játszott a délafrikai demokratikus átalakulásban, és hozzátette, hogy Boszniában is „kétségtelen új haladást teremtett a béke felé”. Azt mondta, az ilyen lendületes amerikai részvétel és vezetőszerep létfontosságú nemcsak Dél- Afrikában, de a világon mindenütt. A Clinton-kormány tagadhatatlanul a határozottabb politika felé kanyarodik. Most már arról is megindultak a találgatások, hogy esetleg katonai erővel lép fel az USA Haitiban. Lemondott — bennfentes körök szerint menesztették — Lawrence Pezzullo, Clinton tanácsadója, aki az engedmények és a kompromisszum politikáját támogatta a haiti katonai juntával szemben. Madeleine Albright, az USA ENSZ-nagykövete pedig szigorúbb szankciókat kért Haiti ellen. Az ENSZ tizenöt napos határidőt adott a haiti katonai kormánynak a lemondásra. Ennek lejárta előtt az USA aligha tesz bármiféle katonai lépést, de ezután „minden lehetőség nyitva van”. Haiti megbuktatott elnöke hatalmának visszaállítása eddig teljesen sikertelen volt. A haiti kérdés hátterében amerikai belpolitikai gondok is állnak. Haiti lakossága fekete, és az amerikai néger vezetők azzal vádolják a Clinton-kormányt, hogy azért nem veti be teljes súlyát Haiti ellen, mert a feketék sorsa hidegen hagyja. • R. Zs. Történelmi esemény a Fehér Házban: először történt meg, hogy az amerikai elnök beszélgetésre hívta meg minden néptörzs képviselőit fotó mti külföldi képszerkesztőségepa Zsirinovszkij ma is ügynök Bukaresti tudósítónktól Zsirinovszkij az orosz titkosszolgálat ügynöke — közölte a romániai Külső Hírszerző Szolgálat egyik tisztje, aki szerint a fasiszta beállítottságú orosz pártvezér korábban a KGB aktív tagja volt, most pedig igen szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszország titkosszolgálataival. Többek között ezzel magyarázható az a tény is, hogy mindeddig büntetlenül sértegethetett oroszországi és külföldi intézményeket és személyeket. Az orosz hírszerzés ily módon méri le a különböző vádakkal kapcsolatos hazai és külföldi reakciókat — állítja a tiszt. Kötelező sztrájkot hirdetett a Szolidaritás A keddi nemzeti ünnep előtt meglehetősen zavarosan alakul a sztrájkhelyzet Lengyelországban. A szünet nélkül szombat reggelig tartó tárgyalások nyomán megállapodás jött létre a barnaszénbányászok sztrájkbizottsága és Marek Pol ipari miniszter között. Ennek értelmében a bányászok azonnal felfüggesztették a munkabeszüntetést, és megkezdték a szénszállítást a villanyerőműveknek. A miniszter ígéretet tett nyugdíjproblémáik rendezésére, arra, hogy nem büntetik meg a sztrájkolókat, és tárgyalásokat kezdenek a Szolidaritás országos bizottságának gazdaságpolitikai követeléseiről. Marian Krzaklewski, a Szolidaritás vezetője sietett figyelmeztetni a bányászokat, akiknek akciója a sztrájkhullámot elindította, hogy május negyedikével újabb, ezúttal háromnapos, kötelező országos sztrájkot hirdetett a szakszervezet vezetősége. Ez alól kivétel az egészségügy és az oktatás, amelynek dolgozói maguk dönthetik el, a tiltakozás mely formáját választják, illetve a közalkalmazottak, akik ma döntenek a csatlakozásról. Krzaklewski kiemelte, hogy egyetlen kormány sem fog soha a munkások érdekében működni, ezért van szükség erős szakszervezetekre. Élesen bírálta a privatizálás eddig alkalmazott módszereit, amelyek véleménye szerint az oligarchia államát teremtik meg — igaz, hogy ez demokratikus, de a vagyon egy szűk réteg kezében összpontosul. Nemzetközi élelmiszer-ipari kiállítás nyílt Chicagóban Chicagói tudósításunk A legújabb élelmiszer-ipari termékeket és technológiákat mutatják be azon a chicagói kiállításon, amely tegnap nyílt a Michigan-tó partján fekvő városban. Éves seregszemléjén az amerikai szupermarket-ipar szuperméretekben vonultatja fel mi szem-szájnak ingere: három szinten 1300 cég igyekszik meggyőzni termékei minőségéről a szakmai közönséget. Az Egyesült Államok jól ismert és e piacra most betörni kívánó élelmiszer-ipari vállalatai mellett bemutatkoznak külföldi kiállítók is, elsősorban az amerikai kontinensről, de Indiából és Koreából is, így lehetőség nyílik az üzleti kapcsolatok ápolására, szerződések előkészítésére. A csábítóan elrendezett egzotikus gyümölcsökön, húsipari termékeken és tartós élelmiszereken kívül láthatók hűtőipari és szellőzőberendezések. Nem feledkeztek meg a kiállítók a szépségápolás kellékeiről sem. A kiállításhoz nemzetközi kongresszus is kapcsolódik: az üzletek belső elrendezéséről, biztonságáról, az élelmiszerek csomagolásáról és feliratozásáról cserélnek eszmét a szakemberek. A szeminárium résztvevői ötleteket kaphatnak, hogyan alkalmazkodjanak a szupermarketek, a kisebb üzletek, az éttermek, a delikáteszboltok és az importőrök igényeihez, milyen marketingpolitikát dolgozzanak ki. • Karcagi Katalin ______________MAGYAR HÍRLAPE3 Legkevesebb 14 százalékos fizetésemelést ígértek a szerződő cégek Csökkent az ágazati, nőtt a vállalati bérmegállapodások száma Tavaly csak 15 középszintű bérmegállapodást kötöttek a magyar gazdaság szereplői, az előző évben majdnem kétszer ennyit; az érintett létszám 34 százalékra csökkent — tájékoztatta lapunkat a Munkaügyi Minisztérium. A vállalatoknál viszont 20 százalékkal több embert érintenek az egyezségek, mint egy évvel korábban. Bár a piacgazdaságban a he lyi megállapodásoknak kellene szabályozniuk a gazdaság mozgásait, nálunk tavaly csak 15 középszintű bérmegállapodás született — az 1992-es 24-gyel szemben. Tavalyelőtt 860 ezer ember bérét rendezték ilyen egyezségekben, tavaly mindössze 291 ezerét — írja az Érdekegyezetői Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottsága számára készült tájékoztató. A vállalati megállapodások tavaly összesen 671 ezer munkaválalót érintettek. (1993-ban 4,6 millió gazdaságilag aktív embert tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal.) Az egy-egy ágazatra, szakmára vonatkozó béregyezségeket az ágazati szakszervezeti szövetségek és az ágazati munkaadói szövetségek kötik. A bérmegállapodásokban általában rögzítik az egyes munkakörökre vonatkozó bérminimumot, ezt hívják tarifális megállapodásnak. Ezenkívül a szakmában vagy ágazatban garantált legkisebb fizetést, az illető évre ígért béremelést is magában foglalhatja az egyezség. (Ez utóbbiban külön is rögzíteni szokták az alapbéremelést, valamint az átlagkereset emelésének minimumát és maximumát is.) A korábbi központi bérszabályozással szemben ma — a piacgazdaság elveihez híven — már csak ajánlásokat tartalmaznak az országos fórumon, az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) született béregyezségek. A cégeknél, illetve az egyes szakmáknál az ÉT-ajánláshoz képest nagyobb és kisebb béremelésben is meg lehet állapodni. (Az országos minimálbérnél természetesen nem lehet kevesebbet adni. Többet igen.) Tavaly 11 ezer forint volt a legnagyobb minimálbér, ezt a megállapodást a szesziparban kötötték, hét vállalatnál volt érvényben, 2869 embert érintett. A kilencezer forintos országos minimálbérnél ezer forinttal több volt a legkisebb fizetés a gyógyszeriparban (több mint 18 ezer embernek), a baromfi-feldolgozóknál (7155 embernek) és az élelmiszeriparban (3853 munkásnak). A hotelek és a vendéglátás alkalmazottai közül 350 cégnél százezer embernek biztosított az országosnál 450 forinttal magasabb minimálbért a megegyezés. Minimálbérre egyébként öszszesen hét ágazati egyezséget kötöttek tavaly: a sütőiparban 37 cégnél (bár itt egyszerűen az országos kilencezer forintot garantálták csak), a gyógyszeriparban 12 cégnél, a baromfifeldolgozóknál 7 cégnél, a gépgyártásban 14 cégnél, a szállodaiparban 350 cégnél, a szesziparban 7 cégnél, és az élelmiszeriparban 9 cégnél. Legkevesebb embert a bőripari ágazati bérszerződés érintett: 13 cégnél 2354 munkavállaló kapott 15 százalékos béremelést az egyezség szerint. A sütőiparban és a gépgyártásban 13 százalékos alapbéremelésben egyeztek meg a munkaadók és a munkavállalók, az élelmiszeriparban 15 százalékkal emelték az alapbéreket tavaly. A megállapodások alapján legkisebb átlagkeresete (ebben a túlórapénzek, jutalmak is benne vannak) a ruházati termékek gyártóinak volt tavaly, ők 14412 forintot kaptak. Legmagasabb átlagkeresete a gyógyszeriparban dolgozóknak volt 30055 forinttal. Béremelésre a korábbi 17-tel szemben tavaly csak hat esetben kaptak ígéretet a szakszervezetek. Legkevesebb 14 százalékos fizetésemelést kaptak ezek alapján a munkások. (Az ÉT legkevesebb 10-13 százalékos béremelést ajánlott a cégeknek.) Maximálisan 25 százalékos béremelést két megállapodás rögzített tavaly. Vállalati szintű bérmegállapodást 394 cégnél kötöttek tavaly, ez 590 ezer embert érintett. Az előző évről még további 101 megállapodás érvényben volt, további 81 ezer embert érintve. Ez a 671 ezer munkavállaló a vállalkozási szférában dolgozók 35 százaléka. Az előző évihez képest 20 százalékkal több emberre kötöttek vállalati megállapodásokat a bérekről. A mezőgépiparban, a közúti közlekedésben, a cukorgyártóknál, a gabonaiparban és a vízügyeseknél is voltak ágazati bérmegállapodások, ezek részleteiről a minisztérium nem közölt adatokat. • D-Varga Judit Ma dönt a bíróság a hungaristákról Információink szerint a bíróság ma délelőtt dönt arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezte a Hungarista Mozgalom őrizetbe vett vezetőit. Amint lapunkban beszámoltunk róla, Szabó Albertet és Györkös Istvánt a rendőrség csütörtök éjjel alapos házkutatást követően — őrizetbe vette. Illetékesek úgy vélik, elegendő mennyiségű terhelő bizonyítékot sikerült összegyűjeni, amelyek kétségbevonhatatlanná teszik, hogy a gyanúsítottak közösség elleni izgatást követtek el. Az ORFK az előzetes letartóztatásba vételt a bűnismétlés veszélye miatt kezdeményezte, hiszen Györköst hasonló cselekményért korábban már jogerősen elítélték, míg Szabó ellen más eset miatt további büntetőeljárás is folyik. Az ügyészség a rendőrség indítványával egyetértett, így a bíróságnál kezdeményezte a két hungarista vezető előzetes letartóztatásba helyezését. • L. K. A köztársasági elnök jószolgálati akciója MTI -------------------------Göncz Árpád köztársasági elnök jószolgálati szerepvállalásával megbeszélés lesz a Parlamentben az ORFI és a Lukács fürdő jövőjéről. Bálint Géza, az ORFI főigazgatója elmondta: az állami tulajdonban lévő épületegyüttest a második világháború előtti formájában szeretnék helyreállítani. A milliárdos nagyságrendű rekonstrukció előtt arra törekednek, hogy megtalálják az összes fél számára elfogadható üzemeltetési megoldást. Ennek megfelelően mielőbb rendezni akarják az évek óta húzódó tulajdoni vitát az ORFI és a Fővárosi Fürdőigazgatóság között. A főigazgató szerint a legjobb az lenne, ha közhasznú társaságként vagy akár részvénytársaságként, de a két cég közösen tudná működtetni a gyógy-idegenforgalmi központként, szanatóriumként kiválóan hasznosítható komplexumot. Az ORFI vezetése ez ügyben már tárgyalt is a népjóléti tárcával, amely egyetértett azzal az elgondolással, hogy az ORFI bázisán létrejöjjön egy orvosszakmai központ. Továbbra is illegalitásban a Tilos Rádió Csaknem egyéves, önként vállalt szilencium után tegnap újrakezdte a sugárzást a Tilos Rádió. Az első és hamar hírhedté vált hazai kalózadóként számon tartott civilrádió 1991- ben kezdte működését, s kétévi folyamatos (napi 18 órás) sugárzást követően 1993. augusztus 8-án éjfélkor függesztette fel ideiglenesen tevékenységét. A lelkes, fiatal műsorkészítők azért fejezték be a „kalózháborút”, mert nem legendát gyártani, hanem rádiózni szerettek volna, ezért úgy döntöttek, elfogadják „a frekvenciaosztás kormány diktálta játékszabályait” — írták a sajtóban megjelent magyarázatukban. A múlt vasárnapig türelmesen vártak arra, hogy a hatóság elbírálja tavaly szeptemberben beadott kérelmüket, ám most ráuntak az örökös halogatásra. Nyilván annál is inkább, mert a ,fiavert rádiózás” a mai napig égetően hiányzik a nemzeti közszolgálati, s a kereskedelmi rádiók alkotta „elektronikusmédium-sivatagból”. Ideiglenes elhallgatásukat a Tilos munkatársai jelentős fordulópontnak tekintették: a romantikus, ám vélhetően idegőrlő kalózkodás után, némileg megkomolyodva, úgymond „profivá” válva, a legalitás útjára lépnek. Továbbra sem adva fel azonban civilelveiket és függetlenségüket: reklámokat nem közölnek, politikával nem foglalkoznak, s megmaradnak közszolgálatnak tekintett hivatásuknál, a hivatalos adókon gazdátlan szubkultúrák közvetítésénél. A nagy fordulat azonban elmaradt, a rendszerváltás negyedik évében legálisan még mindig nincs helye a Tilosnak az éter hullámain. Ezért újfent kitűzték a „halálfejes zászlót”, annak árán is, hogy a szabályok megsértése miatt akár három évre elzárhatják magukat a legalitás megszerzésének lehetőségétől. A Tilos Rádió tehát marad, ami volt: elektronikus szamizdat. • Szü. L. Ismét sugároz az illegális rádió fotó ista ferenc Hadiipari kamara • lobbizás a magyar beszállításért A Magyar Hadiipari Kamara Egyesület elsődleges céljai közé tartozik a magyar hadiipar és a foglalkoztatás megőrzése, fejlesztése, elsősorban a magyar védelmi igények kielégítésére. A hazai hadiipar világszínvonalú termékek gyártására is képes lehet, s akár húzóágazattá válhat — fogalmazta meg az egyesület törekvéseit sajtótájékoztatón Kovács Géza Péter, az egyesület elnöke, az egyik alapító, a Dunai Repülőgépgyár Rt. igazgatója. Nagy András parlamenti képviselő (SZDSZ), az egyesület szóvivője elmondta: múlt év szeptemberében három nagy cég és nyolc magánszemély alapította az egyesületet, s azóta további 33 cég kérte felvételét. Az egyesület feladatának tekinti a jó értelembe vett lobbizást annak érdekében, hogy a hazai fegyveres erők beszerzéseinél a magyar hadiipar beszállítói részaránya kizárólagos legyen ott, ahol erre lehetőség van. Nagy András úgy vélte, a kamara elláthatja a hadiipari cégek érdekvédelmét, s emellett az egyesületen belüli érdekellentéteket is képes elsimítani. A fő megrendelő, a Magyar Honvédség örömmel üdvözölte az egyesület létrejöttét. • G. Z. Kiadták a tb-jogszabályok gyűjteményét Az elmúlt években többször módosították a társadalombiztosítási törvényt. Az 1975-ben elfogadott jogszabály az „átírások” miatt egyre áttekinthetetlenebbé vált, ezért most kiadták a hatályos tb-szabályok egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Közel százezren — köztük a több mint 13 ezer nagyobb tb-kifizetőhelyen — forgathatják haszonnal a kötetet. A tervek szerint 600 helyen lesz megvásárolható — többek között a nyomtatványellátóknál, a tb megyei igazgatóságain, a Pátria Kiadó boltjaiban — a gyűjtemény. •H.J. POLITIKAI HIRDETÉS Az SZDSZ javasolta SOÓS KÁROLY ATTILA 13.930 SZ. MÓDOSÍTÓ JAVASLATA 10 millárd forinttal csökkenjenek az Állami Vagyonügynökség 1994-es kiadásai. Ők leszavazták. Az SZDSZ-kormány megvalósítja Olcsóbb és hatékonyabb államot.