Magyar Hírlap, 1994. május (27. évfolyam, 101-112. szám)

1994-05-02 / 101. szám

1994. május 2., hétfőKÜLFÖLD-BELFÖLD Öt éve tűnt el a szögesdrót Berlini tudósítónktól Négyhasábos, fotóval illuszt­rált cikk jelent meg a Berliner Morgenpost tegnapi számában abból az alkalomból, hogy „Bu­dapest öt évvel ezelőtt kezdte meg a határzár felszámolását”. „Magyarország reformszo­cialistái, akik óvatosan, de hatá­rozottan demokratikus fordulat érdekében fáradoztak, a kom­munizmus megsemmisítésében éllovas szerepet játszottak Ke­let-Európában. A vasfüggöny, mely akaratuk ellenére a konti­nens egyik feléhez kötötte az embereket, nem illett a Németh Miklós vezette kormány világ­képébe” — írja a tekintélyes konzervatív fővárosi lap. A magyar határon tört ki az első kő a berlini falból címmel közölt cikkében Susanne Höll emlékeztet rá, hogy 1989-ben a folyamatosan változó körülmé­nyek között hatvanezer keletné­met jutott át Ausztriába, sokan már a hivatalos, szeptember 11-ei határnyitás előtt. •M. G. Moszkva és Riga rendezte a vitás kérdéseket Moszkvai tudósítás Oroszország augusztus 31- éig a Litvánia utáni második balti államból, Lettországból is kivonja csapatait. Az erről szó­ló államközi szerződést szom­baton írta alá Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Guntis Ulmanis lett államfő. A rigai politikusnak ez volt az első hi­vatalos látogatása az orosz fő­városban. A szerződés a csapatkivonás végleges időpontján kívül rögzíti azokat a jogokat, amelyek eddig a dátumig megilletik az orosz katonákat és családtagjaikat, il­letve azokat a feltételeket, ame­lyek alapján az eddig nyugdíja­zott szovjet-orosz tisztek tovább­ra is Lettországban élhetnek. Ez a szerződés legvitatottabb pontja egyébként az ellenzék szemé­ben, bár Ulmanis államfő biza­kodását fejezte ki a megállapo­dás rigai parlamenti jóváhagyá­sát illetően. Az orosz nyugdíja­sok nem kaphatnak állampolgár­ságot, és Riga vállalja, hogy a költözés teljes költségét fizeti azok számára, akik haza akarnak térni Oroszországba. A szerződés már korábban is ismert részlete volt az, hogy a Skandrában lévő rakéta-előjelző radarállomást az oroszok még négy évig használhatják, ezért évi ötmillió dollárt fizetnek. Ez­után még másfél évük lesz az ál­lomás leszerelésére. Jelcin történelmi jelentőségű­nek nevezte a szerződést, s ezút­tal is közölte: Oroszország elítéli a Szovjetunió korábbi politiká­ját, ami Lettország annexiójához és százezrek deportálásához ve­zetett. A lett államfő szerint ezek nagyon fontos szavak voltak. Moszkva a legnagyobb ked­vezmény elvét is megígérte Lett­ország számára, amit szintén örömmel fogadtak. Csernomir­­gyin orosz miniszterelnök a ter­vek szerint még a közeljövőben Rigába látogat, hogy a politikai­katonai után a gazdasági kapcso­latokat is egyenesbe hozzák. • Izbéki Gábor Románia ősztől aktív békepartner Bukaresti tudósítónktól Ősznél előbb nem kerül sor Románia és a NATO konkrét együttműködésére a békepart­nerség keretében. Ezt Gheorghe Tinca román védelmi miniszter jelentette be azt követően, hogy hazatért Brüsszelből, ahol a NATO központjában átnyújtotta országa bemutatkozó okmányát. Közlése szerint a következő he­tekben az Észak-atlanti Szövet­ség Bukarestbe küldi szakértőit a NATO indítványainak ismer­tetése és megtárgyalása céljá­ból. A következő szakaszban kerül sor a konkrét, kétoldalú békepartneri együttműködési program kidolgozására és vég­legesítésére, ami várhatóan a nyár végére fejeződik be, s en­nek alapján kezdődhet el a bé­kepartneri kapcsolat gyakorlati alkalmazása. Bukaresti források szerint Románia valószínűleg részt vesz a békefenntartó erők őszi hollandiai hadgyakorlatán, to­vábbá közös hadgyakorlatot tart az Egyesült Államok és Fran­ciaország haditengerészeti ala­kulataival. Lapértesülések sze­rint a román védelmi miniszter a közeljövőben Washingtonba látogat, ahol országa és a NATO kapcsolatairól folytat megbe­széléseket. •B.T. Clinton erélyesebb külpolitikát ígér Washingtoni tudósítónktól Clinton elnök szokásos heti rádióbeszédében külpolitikai imázsának helyrebillentésével próbálkozott, miután egyre harsányabb bírálatokkal illet­ték, nemcsak az ellenzéki re­­ publikánusok, hanem saját pártjának demokratái is, első­sorban boszniai és haiti politi­kája miatt. A rádióbeszédben Clinton azt hangsúlyozta, hogy az USA pozitív szerepet játszott a dél­afrikai demokratikus átalakulás­ban, és hozzátette, hogy Bosz­niában is „kétségtelen új hala­dást teremtett a béke felé”. Azt mondta, az ilyen lendületes amerikai részvétel és vezetősze­rep létfontosságú nemcsak Dél- Afrikában, de a világon min­denütt. A Clinton-kormány tagadha­tatlanul a határozottabb politika felé kanyarodik. Most már arról is megindultak a találgatások, hogy esetleg katonai erővel lép fel az USA Haitiban. Lemondott — bennfentes körök szerint me­nesztették — Lawrence Pezzullo, Clinton tanácsadója, aki az en­gedmények és a kompromisszum politikáját támogatta a haiti kato­nai juntával szemben. Madeleine Albright, az USA ENSZ-nagykö­­vete pedig szigorúbb szankciókat kért Haiti ellen. Az ENSZ tizenöt napos ha­táridőt adott a haiti katonai kor­mánynak a lemondásra. Ennek lejárta előtt az USA aligha tesz bármiféle katonai lépést, de ez­után „minden lehetőség nyitva van”. Haiti megbuktatott elnöke hatalmának visszaállítása eddig teljesen sikertelen volt. A haiti kérdés hátterében amerikai belpolitikai gondok is állnak. Haiti lakossága fekete, és az amerikai néger vezetők azzal vádolják a Clinton-kor­­mányt, hogy azért nem veti be teljes súlyát Haiti ellen, mert a feketék sorsa hidegen hagyja. • R. Zs. Történelmi esemény a Fehér Házban: először történt meg, hogy az amerikai elnök beszélgetésre hívta meg minden néptörzs képviselőit fotó mti külföldi képszerkesztőség­­­epa Zsirinovszkij ma is ügynök Bukaresti tudósítónktól Zsirinovszkij az orosz tit­kosszolgálat ügynöke — közölte a romániai Külső Hírszerző Szol­gálat egyik tisztje, aki szerint a fasiszta beállítottságú orosz párt­vezér korábban a KGB aktív tag­ja volt, most pedig igen szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszor­szág titkosszolgálataival. Többek között ezzel magyarázható az a tény is, hogy mindeddig büntetle­nül sértegethetett oroszországi és külföldi intézményeket és szemé­lyeket. Az orosz hírszerzés ily módon méri le a különböző vá­dakkal kapcsolatos hazai és kül­földi reakciókat — állítja a tiszt. Kötelező sztrájkot hirdetett a Szolidaritás A keddi nemzeti ünnep előtt meglehetősen zavarosan alakul a sztrájkhelyzet Lengyelországban. A szünet nélkül szombat reggelig tartó tárgyalások nyomán meg­állapodás jött létre a barnaszén­­bányászok sztrájkbizottsága és Marek Pol ipari miniszter között. Ennek értelmében a bányászok azonnal felfüggesztették a mun­kabeszüntetést, és megkezdték a szénszállítást a villanyerőművek­nek. A miniszter ígéretet tett nyugdíjproblémáik rendezésére, arra, hogy nem büntetik meg a sztrájkolókat, és tárgyalásokat kezdenek a Szolidaritás országos bizottságának gazdaságpolitikai követeléseiről. Marian Krzaklewski, a Szoli­daritás vezetője sietett figyel­meztetni a bányászokat, akik­nek akciója a sztrájkhullámot elindította, hogy május negyedi­kével újabb, ezúttal háromna­pos, kötelező országos sztrájkot hirdetett a szakszervezet vezető­sége. Ez alól kivétel az egész­ségügy és az oktatás, amelynek dolgozói maguk dönthetik el, a tiltakozás mely formáját vá­lasztják, illetve a közalkalma­zottak, akik ma döntenek a csat­lakozásról. Krzaklewski ki­emelte, hogy egyetlen kormány sem fog soha a munkások érde­kében működni, ezért van szük­ség erős szakszervezetekre. Éle­sen bírálta a privatizálás eddig alkalmazott módszereit, ame­lyek véleménye szerint az oli­garchia államát teremtik meg — igaz, hogy ez demokratikus, de a vagyon egy szűk réteg kezé­ben összpontosul. Nemzetközi élelmiszer-ipari kiállítás nyílt Chicagóban Chicagói tudósításunk A legújabb élelmiszer-ipari termékeket és technológiákat mutatják be azon a chicagói kiállításon, amely tegnap nyílt a Michigan-tó partján fekvő városban. Éves seregszemlé­jén az amerikai szupermar­ket-ipar szuperméretekben vonultatja fel mi szem-száj­nak ingere: három szinten 1300 cég igyekszik meggyőzni termékei minőségéről a szak­mai közönséget. Az Egyesült Államok jól is­mert és e piacra most betörni kí­vánó élelmiszer-ipari vállalatai mellett bemutatkoznak külföldi kiállítók is, elsősorban az ame­rikai kontinensről, de Indiából és Koreából is, így lehetőség nyílik az üzleti kapcsolatok ápolására, szerződések előkészí­tésére. A csábítóan elrendezett egzotikus gyümölcsökön, hús­ipari termékeken és tartós élel­miszereken kívül láthatók hűtő­ipari és szellőzőberendezések. Nem feledkeztek meg a kiállí­tók a szépségápolás kellékeiről sem. A kiállításhoz nemzetközi kongresszus is kapcsolódik: az üzletek belső elrendezéséről, biztonságáról, az élelmiszerek csomagolásáról és feliratozásá­ról cserélnek eszmét a szakem­berek. A szeminárium résztve­vői ötleteket kaphatnak, hogyan alkalmazkodjanak a szupermar­ketek, a kisebb üzletek, az étter­mek, a delikáteszboltok és az importőrök igényeihez, milyen marketingpolitikát dolgozzanak ki. • Karcagi Katalin ______________MAGYAR HÍRLAPE3 Legkevesebb 14 százalékos fizetésemelést ígértek a szerződő cégek Csökkent az ágazati, nőtt a vállalati bérmegállapodások száma Tavaly csak 15 középszintű bérmegállapodást kötöttek a magyar gazdaság szereplői, az előző évben majdnem kétszer ennyit; az érintett létszám 34 százalékra csökkent — tájékoz­tatta lapunkat a Munkaügyi Minisztérium. A vállalatoknál viszont 20 százalékkal több em­bert érintenek az egyezségek, mint egy évvel korábban. Bár a piacgazdaságban a he­­ lyi megállapodásoknak kellene szabályozniuk a gazdaság moz­gásait, nálunk tavaly csak 15 középszintű bérmegállapodás született — az 1992-es 24-gyel szemben. Tavalyelőtt 860 ezer ember bérét rendezték ilyen egyezségekben, tavaly mind­össze 291 ezerét — írja az Ér­­dekegyezetői Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottsága számára készült tájékoztató. A vállalati megállapodások tavaly összesen 671 ezer munkaválalót érintet­tek. (1993-ban 4,6 millió gazda­ságilag aktív embert tartott nyil­ván a Központi Statisztikai Hi­vatal.) Az egy-egy ágazatra, szak­mára vonatkozó béregyezsége­ket az ágazati szakszervezeti szövetségek és az ágazati mun­kaadói szövetségek kötik. A bérmegállapodásokban általá­ban rögzítik az egyes munkakö­rökre vonatkozó bérminimu­mot, ezt hívják tarifális megál­lapodásnak. Ezenkívül a szak­mában vagy ágazatban garantált legkisebb fizetést, az illető évre ígért béremelést is magában foglalhatja az egyezség. (Ez utóbbiban külön is rögzíteni szokták az alapbéremelést, vala­mint az átlagkereset emelésének minimumát és maximumát is.) A korábbi központi bérszabá­lyozással szemben ma — a piacgazdaság elveihez híven — már csak ajánlásokat tartalmaz­nak az országos fórumon, az Ér­dekegyeztető Tanácsban (ÉT) született béregyezségek. A cé­geknél, illetve az egyes szak­máknál az ÉT-ajánláshoz képest nagyobb és kisebb béremelés­ben is meg lehet állapodni. (Az országos minimálbérnél termé­szetesen nem lehet kevesebbet adni. Többet igen.) Tavaly 11 ezer forint volt a legnagyobb minimálbér, ezt a megállapodást a szesziparban kötötték, hét vállalatnál volt ér­vényben, 2869 embert érintett. A kilencezer forintos országos minimálbérnél ezer forinttal több volt a legkisebb fizetés a gyógyszeriparban (több mint 18 ezer embernek), a baromfi-fel­dolgozóknál (7155 embernek) és az élelmiszeriparban (3853 munkásnak). A hotelek és a vendéglátás alkalmazottai közül 350 cégnél százezer embernek biztosított az országosnál 450 forinttal magasabb minimálbért a megegyezés. Minimálbérre egyébként ösz­­szesen hét ágazati egyezséget kötöttek tavaly: a sütőiparban 37 cégnél (bár itt egyszerűen az országos kilencezer forintot ga­rantálták csak), a gyógyszer­­iparban 12 cégnél, a baromfi­­feldolgozóknál 7 cégnél, a gép­gyártásban 14 cégnél, a szállo­daiparban 350 cégnél, a szesz­iparban 7 cégnél, és az élelmi­szeriparban 9 cégnél. Legkevesebb embert a bőr­ipari ágazati bérszerződés érin­tett: 13 cégnél 2354 munkavál­laló kapott 15 százalékos bér­emelést az egyezség szerint. A sütőiparban és a gépgyártásban 13 százalékos alapbéremelés­ben egyeztek meg a munkaadók és a munkavállalók, az élelmi­szeriparban 15 százalékkal emelték az alapbéreket tavaly. A megállapodások alapján leg­kisebb átlagkeresete (ebben a túlórapénzek, jutalmak is benne vannak) a ruházati termékek gyártóinak volt tavaly, ők 14412 forintot kaptak. Legma­gasabb átlagkeresete a gyógy­szeriparban dolgozóknak volt 30055 forinttal. Béremelésre a korábbi 17-tel szemben tavaly csak hat esetben kaptak ígéretet a szakszerveze­tek. Legkevesebb 14 százalé­kos fizetésemelést kaptak ezek alapján a munkások. (Az ÉT legkevesebb 10-13 százalékos béremelést ajánlott a cégeknek.) Maximálisan 25 százalékos bér­emelést két megállapodás rögzí­tett tavaly. Vállalati szintű bérmegálla­podást 394 cégnél kötöttek ta­valy, ez 590 ezer embert érin­tett. Az előző évről még további 101 megállapodás érvényben volt, további 81 ezer embert érintve. Ez a 671 ezer munka­­vállaló a vállalkozási szférában dolgozók 35 százaléka. Az elő­ző évihez képest 20 százalékkal több emberre kötöttek vállalati megállapodásokat a bérekről. A mezőgépiparban, a közúti közlekedésben, a cukorgyártók­nál, a gabonaiparban és a víz­ügyeseknél is voltak ágazati bérmegállapodások, ezek rész­leteiről a minisztérium nem kö­zölt adatokat. • D-Varga Judit Ma dönt a bíróság a hungaristákról Információink szerint a bíró­ság ma délelőtt dönt arról, hogy előzetes letartóztatásba helyezt­­e a Hungarista Mozgalom őri­zetbe vett vezetőit. Amint lapunkban beszámol­tunk róla, Szabó Albertet és Györkös Istvánt a rendőrség csütörtök éjjel­­ alapos házku­tatást követően — őrizetbe vet­te. Illetékesek úgy vélik, ele­gendő mennyiségű terhelő bizo­nyítékot sikerült összegyűjeni, amelyek kétségbevonhatatlanná teszik, hogy a gyanúsítottak kö­zösség elleni izgatást követtek el. Az ORFK az előzetes letar­tóztatásba vételt a bűnismétlés veszélye miatt kezdeményezte, hiszen Györköst hasonló cse­lekményért korábban már jog­erősen elítélték, míg Szabó el­len más eset miatt további bün­tetőeljárás is folyik. Az ügyész­ség a rendőrség indítványával egyetértett, így a bíróságnál kezdeményezte a két hungarista vezető előzetes letartóztatásba helyezését. • L. K. A köztársasági elnök jószolgálati akciója MTI -------------------------­Göncz Árpád köztársasági el­nök jószolgálati szerepvállalásá­val megbeszélés lesz a Parlament­ben az ORFI és a Lukács fürdő jövőjéről. Bálint Géza, az ORFI főigazgatója elmondta: az állami tulajdonban lévő épületegyüttest a második világháború előtti formá­jában szeretnék helyreállítani. A milliárdos nagyságrendű rekonst­rukció előtt arra törekednek, hogy megtalálják az összes fél számára elfogadható üzemeltetési megol­dást. Ennek megfelelően mielőbb rendezni akarják az évek óta hú­zódó tulajdoni vitát az ORFI és a Fővárosi Fürdőigazgatóság kö­zött. A főigazgató szerint a leg­jobb az lenne, ha közhasznú tár­saságként vagy akár részvénytár­saságként, de a két cég közösen tudná működtetni a gyógy-ide­­genforgalmi központként, szana­tóriumként kiválóan hasznosítha­tó komplexumot. Az ORFI veze­tése ez ügyben már tárgyalt is a népjóléti tárcával, amely egyetér­tett azzal az elgondolással, hogy az ORFI bázisán létrejöjjön egy orvosszakmai központ. Továbbra is illegalitásban a Tilos Rádió Csaknem egyéves, önként vállalt szilencium után tegnap újrakezdte a sugárzást a Tilos Rádió. Az első és hamar hír­hedté vált hazai kalózadóként számon tartott civilrádió 1991- ben kezdte működését, s kétévi folyamatos (napi 18 órás) su­gárzást követően 1993. augusz­tus 8-án éjfélkor függesztette fel ideiglenesen tevékenységét. A lelkes, fiatal műsorkészítők azért fejezték be a „kalózhábo­­rút”, mert nem legendát gyártani, hanem rádiózni szerettek volna, ezért úgy döntöttek, elfogadják „a frekvenciaosztás kormány diktál­ta játékszabályait” — írták a saj­tóban megjelent magyarázatuk­ban. A múlt vasárnapig türelme­sen vártak arra, hogy a hatóság elbírálja tavaly szeptemberben beadott kérelmüket, ám most rá­untak az örökös halogatásra. Nyilván annál is inkább, mert a ,fiavert rádiózás” a mai napig ége­tően hiányzik a nemzeti közszol­gálati, s a kereskedelmi rádiók al­kotta „elektronikusmédium-siva­­tagból”. Ideiglenes elhallgatásukat a Tilos munkatársai jelentős for­dulópontnak tekintették: a roman­tikus, ám vélhetően idegőrlő ka­lózkodás után, némileg megkomo­lyodva, úgymond „profivá” válva, a legalitás útjára lépnek. Továbbra sem adva fel azonban civilelveiket és függetlenségüket: reklámokat nem közölnek, politikával nem foglalkoznak, s megmaradnak közszolgálatnak tekintett hivatá­suknál, a hivatalos adókon gazdát­lan szubkultúrák közvetítésénél. A nagy fordulat azonban elmaradt, a rendszerváltás negyedik évében legálisan még mindig nincs helye a Tilosnak az éter hullámain. Ezért újfent kitűzték a „halálfejes zász­lót”, annak árán is, hogy a szabá­lyok megsértése miatt akár három évre elzárhatják magukat a legali­tás megszerzésének lehetőségétől. A Tilos Rádió tehát marad, ami volt: elektronikus szamizdat. • Szü. L. Ismét sugároz az illegális rádió fotó ista ferenc Hadiipari kamara • lobbizás a magyar beszállításért A Magyar Hadiipari Kamara Egyesület elsődleges céljai közé tartozik a magyar hadiipar és a foglalkoztatás megőrzése, fejlesz­tése, elsősorban a magyar védel­mi igények kielégítésére. A hazai hadiipar világszínvonalú termé­kek gyártására is képes lehet, s akár húzóágazattá válhat — fo­galmazta meg az egyesület törek­véseit sajtótájékoztatón Kovács Géza Péter, az egyesület elnöke, az egyik alapító, a Dunai Repülő­­gépgyár Rt. igazgatója. Nagy András parlamenti képviselő (SZDSZ), az egyesület szóvivője elmondta: múlt év szeptemberé­ben három nagy cég és nyolc ma­gánszemély alapította az egyesü­letet, s azóta további 33 cég kérte felvételét. Az egyesület feladatá­nak tekinti a jó értelembe vett lobbizást annak érdekében, hogy a hazai fegyveres erők beszerzé­seinél a magyar hadiipar beszállí­tói részaránya kizárólagos legyen ott, ahol erre lehetőség van. Nagy András úgy vélte, a kamara ellát­hatja a hadiipari cégek érdekvé­delmét, s emellett az egyesületen belüli érdekellentéteket is képes elsimítani. A fő megrendelő, a Magyar Honvédség örömmel üd­vözölte az egyesület létrejöttét. • G. Z. Kiadták a tb-jogszabályok gyűjteményét Az elmúlt években többször módosították a társadalombiztosí­tási törvényt. Az 1975-ben elfo­gadott jogszabály az „átírások” miatt egyre áttekinthetetlenebbé vált, ezért most kiadták a hatályos tb-szabályok egységes szerkezet­be foglalt szövegét. Közel százez­ren — köztük a több mint 13 ezer nagyobb tb-kifizetőhelyen — for­gathatják haszonnal a kötetet. A tervek szerint 600 helyen lesz megvásárolható — többek között a nyomtatványellátóknál, a tb me­gyei igazgatóságain, a Pátria Ki­adó boltjaiban — a gyűjtemény. •H.J. POLITIKAI HIRDETÉS Az SZDSZ javasolta SOÓS KÁROLY ATTILA 13.930 SZ. MÓDOSÍTÓ JAVASLATA 10 millárd forinttal csökkenjenek az­­ Állami Vagyonügynökség 1994-es kiadásai. Ők leszavazták. Az SZDSZ-kormány megvalósítja O­lcsóbb és hatékonyabb államot.

Next