Magyar Hírlap, 1994. június (27. évfolyam, 126-138. szám)
1994-06-01 / 126. szám
1994. június 1., szerda A külföldet nem aggasztja a választási eredmény Moszkva a kapcsolatok fejlesztését reméli Moszkva tiszteletben tartja a magyarországi választások eredményét — hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő. Grigorij Karaszin rámutatott: a magyarországi változások tapasztalatai sokat jelentenek Oroszország számára is, és Moszkva arra számít, hogy az új kormány elő fogja segíteni a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, aminek minden feltétele adott. London bizakodik a jó együttműködésben A brit kormány tevékenysége és politikája alapján ítéli meg a külföldi kormányokat, nem pedig címkéjük alapján — mondta tegnap a brit külügyminisztérium szóvivője. Megjegyezte, hogy a lengyel kormány folytatta a reformpolitikát. — Örömmel készülünk az új magyar kormánnyal való együttműködésre — tette hozzá a szóvivő, a brit és a nemzetközi sajtó számára előkészített nyilatkozatában. Tokió folytatja magyarországi beruházásait Japán a jövőben is támogatja a magyarországi reformokat — ezt közölte Amae Kisicsiro külügyi szóvivő. Elmondta, hogy a japán külügyminsztérium illetékese a napokban Magyarországon járt és ott megnyugvással tapasztalta a külügyminsztériumi partnereivel folytatott megbeszélésén, hogy az ország diplomáciai törekvéseiben nem lesz változás. A külügyi szóvivő reményét fejezte ki, hogy a japán magáncégek folytatják beruházásaikat Magyarországon. Mint hangsúlyozta, az országba eddig 300 millió dollárnyi japán tőke áramlott és ezzel Magyayország a japán beruházások első számú célpontjává vált a térségben. A szóvivő megjegyezte azt is: Japán abban reménykedik, hogy több keleteurópai országban a volt kormánypártoknak a hatalomba való visszatérése valódi reformokat fog eredményezni. Párizs továbbra is támogatja Budapestet Franciaország reméli, hogy a parlamenti választásokon győztes magyar szocialisták kormányával gyorsan szoros és szívélyes viszonyt alakíthat ki — mondta a francia külügyminisztérium szóvivője. A Quai d’Orsay szerint e kapcsolatoknak az Európai Unióhoz való magyar közeledés, majd integráció jegyében kell fejlődniük. Franciaország támogatja és a jövőben is támogatni fogja a magyarországi reformfolyamatot. Párizs egyúttal továbbra is segíteni kívánja Magyarország közeledését és integrációját az Európai Unióba — mondta Richard Duqué szóvivő. Kína tiszteletben tartja a magyarok választását A kínai külügyminisztérium szóvivője nem kívánt észrevételt fűzni a magyar választási eredményhez, csak azt hangsúlyozta, hogy kormánya tiszteletben tartja a nép döntését. — Reméljük, hogy a magyar—kínai kapcsolatok sokoldalúan és tartósan fejlődni fognak a békés egymás mellett élés öt elve alapján — tette hozzá. Tkac az új kormánytól a reformok folytatását várja „Ukrajnában nagyon higgadtan fogadták a magyarországi választások végeredményét. De Kijev számára egyébként is bármilyen döntés elfogadható, ha az a magyar nép akaratát fejezi ki” — fejtette ki az MH-nak Dmitro Tkac budapesti ukrán nagykövet, aki hangsúlyozottan nem a diplomata, hanem a politológus szemüvegén keresztül szemlélődve nyilvánított véleményt a voksolás kimeneteléről. Abból, ahogy a szavazók a szocialistákat és általában az ellenzéket támogatták, Dmitro Tkac szerint az szűrhető le, hogy a magyar társadalomban olyan problémák jelentkeztek, amelyeket a kormánykoalíció nem volt képes kezelni. A nagykövet úgy vélte, az Antall-kormány túl nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a rendszerváltás levezénylésének terhét vette a nyakába. A néhai kormányfőnek és csapatának ezért kijár a „bátor” jelző, hiszen olyan feladattal próbáltak megbirkózni, amelyet nagy valószínűséggel a legtapasztaltabb nyugati kormány sem vitt volna sokkal eredményesebben véghez. Az út ugyanis egy olyan kényszerpályán haladt, amit a keleti piacvesztés és a nyugati országokban szinte mindenütt jelentkező recesszió jelölt ki. „Ilyen körülmények között a magyar gazdaság nem kerülhette el a megrázkódtatásokat” — mondta a nagykövet. Szerinte mindazonáltal a rendszerváltás utáni első kormány betöltötte történelmi szerepét. Thac biztos abban, hogy az új kormányzat nem tervez visszalépést és folytatni fogja a reformokat. Emlékeztetett rá, hogy tulajdonképpen most azok kerülnek hatalomra, akik annak idején útnak indították a változásokat. Külön méltatta, hogy a magyar pártrendszerben nincs éles polarizáció, a politikai erők között elsősorban taktikai és nem stratégiai különbségek vannak. Úgy ítélte meg, hogy a választás után nem várható változás az ukrán—magyar viszonyban, az továbbra is jószomszédi marad. A gazdasági kapcsolatokban azonban talán javulásra van kilátás. •Gy.Z. Washingtoni tudósítónktól A The Washington Post Budapestről keltezett cikkében rámutat: az MSZP, amely az előző választáson csúfos vereséget szenvedett, a két választás között egyre növekvő támogatásra tett szert, miután a demokratikus kapitalizmus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A lap megjegyzi: megfigyelők szerint ha a szocialisták megpróbálnak egyedül kormányt alakítani, Magyarország valószínűleg a politikai és társadalmi bizonytalanság időszaka elé néz. A The Washington Times is a magyar gazdasági élet problémáival magyarázza a szocialisták elsöprő győzelmét. Nem kétli, hogy Horn Gyula lesz az új miniszterelnök és a külügyminiszteri tisztségben Kovács László váltja fel Jeszenszky Gézát, aki — a lap szerint —„műveltségével, elegáns modorával és tökéletes angol tudásával hozzájárult az 5,5 milliárd dolláros nyugati befektetések megszerzéséhez”. A tudósító szerint a nyugati beruházók most azon töprengenek, hogy ugyanolyan szinten maradnak-e Magyarország nyugati kapcsolata, mint az MDF kormányzása alatt voltak, de idézi Horn Gyulát is, aki közölte a nyugati kormányokkal: „nincs visszatérés a régi rendszerhez. Változást és nem felfordulást akarunk.” •R.Zs. Moszkvai tudósítás A magyarok nem ijedtek meg a kormánypárt által rajzolt kommunizmusképtől, am. Lisszaboni tudósítónktól „Túlzott győzelem” címmel számol be a lisszaboni Publico a magyar választások eredményéről. „Magyarország az első ország a volt keleti blokkban, ahol a volt kommunisták abszolút többséggel nyerték a választásokat. Vezetőjük, Horn Gyula azonban szerény volt a győzelemben. Az eredmény ugyanis kétségessé teszi a kívánt koalíciót a szabaddemokratákkal, és erősíti a megosztottságot az egykori kommunisták liberális szárnya és ortodox képviselői között, akik dominálhatják az új kormányt” — írja az újság. Az SZDSZ számára a második forduló vereséget jelentett, de ez egyben az MSZP Békesi László vezette liberális szárnyának a kudarcaként is elkönyvelhető — véli a Publico. „Az ember, aki lerombolta a vasfüggönyt” címmel az újság külön cikket szentel Horn Gyula személyének, aki „Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa és a vasárnapi győzelem fő megalkotója.” A cikk szerint „hozzáértő és pragmatikus vezetőnek tartják, egy gyenge ponttal, gazdasági kérdésekben laikus.” •M. K. Berni tudósítás A választók kimondottan pártokra adták szavazatukat és nem személyekre. Ezzel magyarázható az a tény, hogy sok ismert, ellen KÜLFÖLD-BELFÖLD Moravcík: az MSZP győzelme esélyt nyit a viták rendezésére Pozsonyi tudósítónktól A szlovákiai választások időpontjáig van lehetőség jelentős előrehaladást elérni a szlovák—magyar kapcsolatokban — nyilatkozta a Sme című lapnak Jozef Moravcík szlovák kormányfő, aki örömmel nyugtázta, hogy az MSZP választási győzelmével esély nyílott a vitás kérdések gyakorlatias rendezésére. „Azt azonban nem gondolom, hogy októberig befejeződhet az alapszerződés előkészítésének, jóváhagyásának, ratifikációjának egész folyamata, mert ez főleg jogi szempontból bonyolult kérdés” — tette hozzá. Az abszolút parlamenti többség mellett nehéz lesz koalíciós partnert találnia az MSZP-nek — állapítja meg a pozsonyi Práca címoldalas kommentárja. A szakszervezeti lap azt sem tartja kizártnak, hogy Horn Gyula talán Göncz Árpád helyére pályázik, s az államfői poszt is szerepelhet a koalíciós tárgyalások témái között. A pozsonyi Pravda szerint Magyarországon most történelmi esély kínálkozik annak bizonyítására, hogy a társadalom érdekében lehetséges a különböző világnézetű pártok együttműködése. Annak, hogy az MSZP nem kíván egyedül kormányozni, több oka is lehet. Közéjük tartozhat az a tény, hogy nem egységes a jövendő frakció, de az a felismerés is, miszerint az elkerülhetetlen, népszerűtlen döntéseket okosabb nagyobb társadalmi háttérről megtennni — írja az Új Szó. A szakértői kormánynak most teljesítenie kell az ígéreteit, ami nem lesz könnyű — hangzott el a szlovák rádió külpolitikai kommentárjában. Bár az MSZP a széles koalíció szükségességét hirdette, Horn Gyula most arról beszél, hogy pártjának senki nem diktálhat — ezek pedig egymásnak ellentmondó kijelentések — szögezte le a kommentátor, és úgy vélekedett: míg az MDF a többi párttal való párbeszéd-képtelenségre, a magyar kisebbségek ügyének démonizálására fizetett rá, az MSZP abba bukhat bele, hogy nem tudja teljesíteni az ígéreteit. •S. E. A világsajtó a koalícióról találgat New York-i tudósítónktól „Welcome back, Lenin” (Ismét köszöntünk, Lenin) — írja a magyar választások eredményét elemző kommentárjának címében a The New York Times keddi száma. A szerző az MSZP győzelmét a kelet-európai összképbe helyezi, s megállapítja: a tapasztalat azt mutatja, hogy sehol sem próbálták „visszaforgatni az óra mutatóját” azokban az országokban, ahol a volt kommunisták kerültek hatalomra, s ez Magyarországon sem várható. A cikk valószínűnek tartja az általa „tehetséges közgazdásznak” nevezett Békesi László jelölését a pénzügyminiszteri posztra, és arra is rámutat, hogy Nagy Sándor szakszervezeti vezető, akivel Horn Gyula „társadalmi paktumot kötött”, a kemény vonalat képviseli. • Geréb László tag helyett inkább Kádár „gulyáskommunizmusára” emlékeztek — írja a választások eredményét elemezve az Izvesztyija. Az MDF a kommentátor, Borisz Rogyionov szerint túlságosan mélyen elmerült a senkit nem érdeklő múltba, túlságosan éles antikommunista és nacionalista kampányt folytatott, ami logikusan ütött vissza. Meglepő volt, hogy még az első forduló után sem változtatott taktikát, amivel minden bizonnyal hozzásegítette a szocialistákat az abszolút többséghez — írja a cikk. Magyarország az MSZP német és osztrák emlékön nevelkedett szociáldemokrata irányzatának megfelelően elődjénél nagyobb figyelmet fordít a szociálpolitikára, amit már csak az erős szakszervezeti kapcsolatok is megkövetelnek. A külpolitikában Hornék minden bizonnyal enyhítenek azon a nacionalizmuson, amely néha joggal irritálta a szomszédokat, ám marad az erőteljes nyitás a NATO és a Közös Piac felé — írja az Izvesztyija. • Izbéki Gábor téki és kormánypárti politikus vesztett részben teljesen ismeretlen MSZP-s jelöltekkel szemben — írja a Neue Zürcher Zeitung Az inga hatalmas kilengése Magyarországon című cikkében. Az MSZP győzelmének egyértelműsége és mértéke két dolgot igazol: egyrészt, hogy a magyar közvélemény már nem foglalkozik a szocialisták kommunista múltjával, másrészt pedig, hogy mint egyetlen baloldali pártban, benne látják a rendszerváltozás gondjai következtében nehéz helyzetbe került tömegek védelmezőjét — véli a szerző, Andreas Oplatka. Az inga hatalmas kilengése elégedetlenséget és türelmetlenséget mutat. Nagyon kérdéses azonban, hogy a győztesek meg tudnak-e felelni ezeknek a várakozásoknak. Az esedékes népszerűtlen intézkedések természetszerűen nem nagyon illenek a választási ígéretekhez. Ezzel magyarázható az is, hogy az MSZP abszolút többsége ellenére koalíciós partnert keres, akivel megoszthatja a terheket és a felelősséget — úja a Neue Zürcher Zeitung kommentárja. Bécsi tudósítónktól Magyarországon most „megpróbáltatások előtt áll a demokrácia”, mert fennáll annak a veszélye, hogy a következő években minden intézményt vörheny lep el” —rja a bécsi Die Presse, és hozáteszi: „lehet, hogy Horn Gyula, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a pártállam megbuktatásában, a piacgazdaság meggyőződéses hívévé vált, de egy biztos: nem vált saját elvtársainak ellenségévé”. A bécsi lap Hornban látja az új kormányfőt, és úgy véli, neki és csapatának — akár koaliíciós partnerrel, akár nélküle — a legrövidebb időn belül be kell bizonyítania, hogy komolyan kell vennünk a demokrácia mellett tett hitvallását. A liberális Der Standard arról ír, hogy „most Magyarországon is visszahívták a volt kommunistákat, de nem a rendszerüket”. A lap kizártnak tartja, hogy Kelet-Európában az egykori kommunista pártok visszatérése a hatalomba egyenlő lenne a kommunista társadalmi rendszer felélesztésével. Veszély annyiban fenyeget, hogy — elsősorban a vidéken — ismét az egykori teljhatalmú funkcionáriusok kaparinthatják meg a hatalmat. Katasztrófát azonban csak az okozna, ha „a vörös reneszánsz harcias nacionalizmussal vagy hullákon át gázoló populizmussal párosulna — igaz, ez utóbbi Nyugaton is veszélyt jelent” —jegyzi meg a bécsi újság. • P. J. G. A pótlólagosan kijelölt állami földek árverése várhatóan szeptember végén kezdődik meg, ha az ÁVÜ, illetve az ÁV Rt. is „csipkedi magát”, ugyanis az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz, eddig csak a kijelölendő területek aranykorona értéke érkezett meg, helyrajzi számok nélkül. Márpedig az előkészítést és a folyamatos végrehajtást ez hátráltatja. Nem beszélve arról, hogy mivel ezeken az árveréseken életbe lép az a törvénymódosítás, miszerint a kijelölt területek ötven százalékára elsőként a helybeliek licitálhatnak, az előkészítést illetően a kárrendezési hivatalnak a megyei földhivatalokkal, illetve a földkiadó és földrendező bizottságokkal is egyeztetniük kell. Az árverések második nagy hullámára az ÁVÜ összesen 920 ezer 839 aranykorona, az ÁV Rt. 157 ezer 369 aranykorona, az erdőgazdaságok 247 ezer 218 aranykorona, a szövetkezetek használatukban lévő, de állami tulajdonú földjeiből 963 ezer 363 aranykorona értékű földterületet jelöltek ki árverésre. Ehhez jön még a bajai állami gazdaság 13 ezer 600 aranykorona értékű területe, és másik négy gazdaság a hosszúhegyi, a kisbéri, a mátraaljai, és az alagi tangazdaság 6484 aranykorona értékű területe. Ebből 6000 aranykoronára tehető a licitálható erdőterület. Tegnap, május 31-én gyakorlatilag befejeződött a kárpótlási földárverések első szakasza. Néhány helyen, a kormányrendeletben is előírt 30 napos póthatáridőt azonban igénybe kell venni, mert a földhivatalok nem tudták időre elkészíteni a területet, illetőleg a pótlólagos földalap-kijelölések módosítása, és más jellegű technikai okok miatt, az árverések lebonyolítására az említett határidőre is szükség van. Az árverezni szándékozók személyi adatait egyébként felvették, és az újabb időpontban, zárt árverésen értékesítik ezeket a földeket. — tájékoztatta munkatársunkat Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Harmathy Károly, az OKKH árverezési osztályának vezetője az információt azzal egészítette ki, hogy a határidőn túli árverések száma alig több, mint 100 települést érint, azon belül is, főként a „tanyás” megyéket, úgy mint Bács- Kiskun, Csongrád. Az első árverési hullám statisztikai adatai a következők: 35,07 millió aranykorona értékű földet árvereztek el, mintegy 680 ezer árverező részvételével, az új földtulajdonosok száma 491 ezer. A művelési ág pontos megoszlására még nem áll a hivatal rendelkezésére összesítés, de azt tudni lehet, hogy az eddig elárverezett földterületekből 758 ezer 878 hektár erdő került magántulajdonba. Legnagyobb, 5 millió aranykoronát is meghaladó értékben eddig Békés megyében keltek el a földek, és Pest megyében jutottak legtöbben földtulajdonhoz, több mint 54 ezren. A licitárak rekordját hónapok óta az a Veszprém megyei árverés tartja, melyen egy terület egy aranykoronájáért megadták a 2 millió forintot. • Pogány Sára késésben az ÁVÜ és az ÁV Rt. Befejeződött az első földárverési hullám Vádirat a salgótarjáni sortűz ügyében MTI----------------------------A salgótarjáni 1956-os sortűzüggyel kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség a következő közleményt adta közzé: „A Fővárosi Főügyészség a polgári lakosság háború idején való védelméről, Genfben 1949. augusztus 12-én kelt nemzetközi egyezmény 3. cikkelyének 1. pontjába ütköző és az 1993. évi XC. törvény 1. paragrafus (2) bekezdés a) pontja szerint büntetendő emberiség elleni bűntett miatt vádiratot nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz tizenkét személy ellen. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogy tagjai voltak az 1956. december 8- án Salgótarjánban, a megyei tanács épülete előtt felsorakozott honvéd karhatalmi alakulatnak, és a fegyvertelen tüntető tömegre lőttek. Tettesei voltak annak a sortűznek, amely legalább 46 személy halálát és legalább 93 személy sebesülését okozta.” MTI Alkotmányellenes az a kormányrendelet, amely a nem állami gazdálkodó szerveknek megtiltja a magyar címer használatát. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság kedden aláírt határozatában, amelyben a kormányrendeletet 1995. augusztus 20-ai hatállyal megsemmisíti. A határozat megállapítja, hogy a kormányrendelet indokolatlan előnyben részesítette az állami gazdálkodó szervezeteket, és ezzel megsértette a diszkrimináció tilalmának elvét. Vagyoni értéket jelenthet ugyanis, ha valamely terméken a nemzeti címer látható. A diszkriminatív rendelkezés megsemmisítése nem érinti a közhatalmi szervek címerhasználatát, rajtuk kívül azonban a címert — a megsemmisítés időpontját követően — senki sem használhatja. Ahol tilos a címer Lassan rendeződnek a Liga pénzügyei Fokozatosan magához tér a Liga-szakszervezet a decemberben elmérgesedett válságból, derült ki Kosda Béla ügyvezető elnök lapunknak adott nyilatkozatából. A napokban készült el a konföderáció tavalyi pénzügyi mérlege, mondta a gazdasági ügyekért felelős Kosda Béla, tájékoztatást már az április végi küldöttgyűlés kapott a szervezet anyagi helyzetéről. Az idei költségvetés nem készült el, mert a szakszervezet forrásai a mai napig bizonytalanok. A Munkástanácsokkal közös alapítvány, a Munka Világa kuratóriuma nemrégiben alakult át, ezért még nem zökkenőmentes a működés. (A Munkástanácsok képviselői nem jelentek meg a múlt heti második ülésen, mondja az elnök.) A szervezet másik legnagyobb pénzforrását az amerikai AFLACIO szakszervezettől pályázati úton kapott pénzek jelentik. Ezt a válság idején a támogató befagyasztotta, a sikeres küldöttgyűlés után egyelőre az első félévre szóló támogatásokat küldte meg. Júniusban tárgyalnak a további lehetőségekről. A csütörtöki választmány dönt a küldöttgyűléssel megújított vezető testületek ügyrendjéről is. Arról is döntenek a választmány tagjai, hogy a Liga milyen feltételeket szabjon az új kormánnyal kötendő gazdasági-szociális megállapodásban. Alapvető követelmény, mondja Kosda, hogy az egyezséget azonos helyzetértékelés alapján kössék a tárgyalók. A Munka törvénykönyévnek módosításáról is határoznak a Liga választmányának tagjai holnap, amikor a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkára tart megnyitó beszédet. Enzo Friso látogatása elsősorban az április 23-a óta átalakult Ligának szól. •D V.J. Leváltották az Esti Hírlap főszerkesztőjét Az Esti Hírlap Rt. igazgatósága tegnapi ülésén felmentette tisztségeiből Franka Tibor főszerkesztőt, a szerkesztőbizottság tagját. A felmondást akkor adják át számára, amikor az ülést megelőző napon megkezdett betegállománya befejeződik. A szerkesztőség vezetésére ideiglenesen Aczél Gábor, a néhány hete kinevezett felelős szerkesztő kapott megbízást. Árpási Tibor, az rt. ügyvezető igazgatója kérdésünkre a felmentés indokait nem kívánta megnevezni, s lapzártánkig az igazgatóság többi tagjától sem sikerült erre választ kapnunk. Az indokokról tegnap az érintett sem tudott semmit. Mint Franka Tibor érdeklődésünkre elmondta, az igazgatóság összehívásáról előzetesen nem volt tudomása. Bár korábban egy alkalommal már szóba került leváltásának szándéka, Franka Tibor erre a lépésre most nem számított. Ostobaságnak tartja, hogy erre közvetlenül a választások után került sor, hiszen az új kormány megalakulását követően vélhetően önként is távozott volna, mert nem lett volna hajlandó „átállni”. Szerinte az rt. vezetősége ezzel a döntéssel afelé az új hatalom felé kívánt gesztust tenni, amelynek feladata lesz a Hírlapkiadó Vállalat privatizálásának befejezése. Ezzel máris megkezdődött az elmúlt négy évben kormánypártinak kikiáltott újságírógarnitúra szanálása. Márpedig Franka Tibor úgy véli, az Esti Hírlap mindvégig megtartotta objektivitását, s ő maga sem volt kormánypárti, mindössze az általa is képviselt szellemiség megegyezett a koalíciós pártok irányvonalával. Annyiban volt ő kormánypárti az elmúlt időszakban, mint amennyire a Magyar Hírlapnak ez kötelessége lesz ezentúl — mondotta. Bizonyos abban — tette hozzá —, hogy az általa sem ismert felmondási indokokat a kiadó „urai, részben volt elvtársai” nagyszerűen össze tudják majd állítani: abban a magánéletétől a gyermekein át a szokásaiig valószínűleg minden benne lesz, s ez „szomorú árnyékát vetíti előre a koncepcionális, ám a lényeghez nem igazán tartozó fejmetszéseknek” — zárta kommentárját a volt főszerkesztő. • Szü. L. __________MAGYAR HÍRLAP 3 Tovább húzódik Magda Marinko kiadatása • Folytatás az 1. oldalról A harmadik eset a közvéleményt leginkább megrázó szegedi cukrászcsalád január 23-ai meggyilkolása volt. A Z. Nagy házaspár és két gyermekük halála után már szinte hajtóvadászat folyt a gyilkosok után, bár akkor még csak sejtették, hogy a három esetnek közös elkövetői lehetnek. A hazai eljárásban csak Marinkét gyanúsítják emberöléssel. Két másik gyanúsított is van az ügyben, ám őket mint esetleges felbújtókat vették őrizetbe. A gyilkosságban részt vevő bűntársak a nyomozás eddigi adatai szerint mind külföldiek voltak, akiket szerb hatóságok tartanak fogva. A határ túlsó oldalán éppen ezért tartják fontosnak Marinko ideiglenes kiadatását. Úgy tudni, egy hónapra „kérnék kölcsön” a szerb hatóságok a gyanúsítottat. Ez idő alatt szembesíthetünk az odakint őrizetben tartott hat feltételezett bűntársával. Az sem kizárt, hogy kinttartózkodása alatt megkezdődne a társaság elleni bírósági tárgyalás a Vajdaságban elkövetett emberölési ügyekben. Ehhez azonban a magyar igazságügyi szerveknek hozzá kellene járulniuk a kiadatáshoz. A szerbek már január végén jelezték ilyen irányú kérelmüket. Ezt követően legalább nyolc alkalommal találkoztak a két ország illetékesei. Ám a Legfőbb Ügyészség mostanáig halogatta a döntést, amivel a szerb hatóságok munkáját éppúgy megnehezítetette, múst a magyarokét. Lapunk információi szerint egyébként vádképes stádiumban van már a Magda Marinko elleni rendőrségi vizsgálat. A gyanúsított azonban egyetlen terhére rótt bűncselekményt sem ismert el. A nyomozóhatóság álláspontja szerint mindhárom bűncselekményt tekintve elegendő közvetett bizonyítékot sikerült felsorakoztatni. Ám jelentős segítséget jelentene, ha a szerb hatóságok által lefoglalt bűnjelek egy részét az itthoni eljárás tanárnak is bemutathatnák. Várhatóan a kiadatást követően a a magyar rendőrség hozzájuthat néhány olyan tárgyhoz, amelyet magyar területen elkövetett bűncselekmények során tulajdonítottak el. Ezeknek ugyanis fontos szerepük lehet a vádemelési javaslat megalapozásában. •G.Z. A felsőoktatás az alapilletmény emelését várja A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt várja az új kormánytól és parlamenttől, hogy tovább folytatódik az 1988-ban elindult demokratizálódási folyamat. Ennek alapja az FDSZ szerint a kormány és az érdekképviseleti szervezetek közötti minél szélesebb párbeszéd lehet — hangzott el tegnap az FDSZ sajtótájékoztatóján. A tárgyalások alkalmával előkészíthető lenne a szakszervezeti konföderációk és a munkaadók képviselői között egy gazdasági és szociális megállapodássorozat, véli az FDSZ. Kis Papp László, az érdekképviselet vezetője elmondta: a megállapodás alapja csak a közalkalmazottak, az értelmiség fokozottabb megbecsülése lehet. Ezen belül az FDSZ a közalkalmazotti 8 ezer forintos alapilletmény és a 10 ezer 500 forintos minimálbér fokozatos közelítésére gondol. Javasolják tehát a leendő kormánynak, hogy három lépésben — idén szeptemberben és novemberben ezer-ezer, jövő januárban pedig ötszáz forintos emeléssel — a bértábla alapját és az ipari minimálbért hozzák egy szintre. A tájékoztatón szó esett arról: a Felsőoktatási és Tudományos Tanács legutóbbi ülésén — tekintettel a hatalmas túljelentkezésre —1600 fővel emelte a felsőoktatás elsőéves keretszámát, így szeptemberben 33 600 hallgató kezdheti el tanulmányait. Változás előtt áll a felsőoktatás finanszírozási rendszere is. Mádl Ferenc művelődési miniszter a napokban úgy fogalmazott, hogy a felsőoktatásban a törvény szerint szeptembertől bevezetendő tandíj ügyét a leköszönő kormány már nem tűzi napirendre. •B. K. 11Z ÚJDONSÁG EREJÉVEL HÍlT megnyitott új konyhabútorüzletünk széles választéka és népszerű ára. Üzletünkben a legmodernebb elemes konyhabútorokból és étkezőgarnitúrákból választhatja ki az igényének és ízlésének legjobban megfelelő új bútorokat. üzletünk elme: Budapest VI., Király u. 36. Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 10-18 óráig. Ha hirdetésünket üzletünkben bemutatja, 10 000 Ft feletti vásárlás esetén 1996. június 30-ig 5% árkedvezményt adunk! toomingi Kereskedőház & Záloghitel: az értékek birodalmai 7888 MH