Magyar Hírlap, 1994. június (27. évfolyam, 126-138. szám)

1994-06-01 / 126. szám

1994. június 1., szerda A külföldet nem aggasztja a választási eredmény Moszkva a kapcsolatok fejlesztését reméli Moszkva tiszteletben tartja a magyarországi választások eredményét — hangsúlyozta az orosz külügyi szóvivő. Grigorij Karaszin rámutatott: a magyar­­országi változások tapasztalatai sokat jelentenek Oroszország számára is, és Moszkva arra számít, hogy az új kormány elő fogja segíteni a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését, aminek minden feltétele adott. London bizakodik a jó együttműködésben A brit kormány tevékenysége és politikája alapján ítéli meg a külföldi kormányokat, nem pe­dig címkéjük alapján — mondta tegnap a brit külügyminisz­térium szóvivője. Megjegyezte, hogy a lengyel kormány folytat­ta a reformpolitikát. — Öröm­mel készülünk az új magyar kormánnyal való együttműkö­désre — tette hozzá a szóvivő, a brit és a nemzetközi sajtó szá­mára előkészített nyilatkozatá­ban. Tokió folytatja magyarországi beruházásait Japán a jövőben is támogatja a magyarországi reformokat — ezt közölte Amae Kisicsiro kül­ügyi szóvivő. Elmondta, hogy a japán külügyminsztérium illeté­kese a napokban Magyarorszá­gon járt és ott megnyugvással tapasztalta a külügyminsztériu­­mi partnereivel folytatott meg­beszélésén, hogy az ország dip­lomáciai törekvéseiben nem lesz változás. A külügyi szóvi­vő reményét fejezte ki, hogy a japán magáncégek folytatják beruházásaikat Magyarorszá­gon. Mint hangsúlyozta, az or­szágba eddig 300 millió dollár­nyi japán tőke áramlott és ezzel Magya­yország a japán beruhá­zások első számú célpontjává vált a térségben. A szóvivő megjegyezte azt is: Japán abban reménykedik, hogy több kelet­európai országban a volt kor­mánypártoknak a hatalomba va­ló visszatérése valódi reformo­kat fog eredményezni. Párizs továbbra is támogatja Budapestet Franciaország reméli, hogy a parlamenti választásokon győz­tes magyar szocialisták kormá­nyával gyorsan szoros és szív­élyes viszonyt alakíthat ki — mondta a francia külügyminisz­térium szóvivője. A Quai d’Orsay szerint e kapcsolatoknak az Európai Unióhoz való magyar közele­dés, majd integráció jegyében kell fejlődniük. Franciaország támogatja és a jövőben is támo­gatni fogja a magyarországi re­formfolyamatot. Párizs egyúttal továbbra is segíteni kívánja Ma­gyarország közeledését és integ­rációját az Európai Unióba — mondta Richard Duqué szóvivő. Kína tiszteletben tartja a magyarok választását A kínai külügyminisztérium szóvivője nem kívánt észrevé­telt fűzni a magyar választási eredményhez, csak azt hangsú­lyozta, hogy kormánya tisztelet­ben tartja a nép döntését. — Re­méljük, hogy a magyar—kínai kapcsolatok sokoldalúan és tar­tósan fejlődni fognak a békés egymás mellett élés öt elve alapján — tette hozzá. Tkac az új kormánytól a reformok folytatását várja „Ukrajnában nagyon hig­gadtan fogadták a magyaror­szági választások végeredmé­nyét. De Kijev számára egyéb­ként is bármilyen döntés elfo­gadható, ha az a magyar nép akaratát fejezi ki” — fejtette ki az MH-nak Dmitro Tkac bu­dapesti ukrán nagykövet, aki hangsúlyozottan nem a diplo­mata, hanem a politológus szemüvegén keresztül szemlé­lődve nyilvánított véleményt a voksolás kimeneteléről. Abból, ahogy a szavazók a szocialistákat és általában az el­lenzéket támogatták, Dmitro Tkac szerint az szűrhető le, hogy a magyar társadalomban olyan problémák jelentkeztek, amelye­ket a kormánykoalíció nem volt képes kezelni. A nagykövet úgy vélte, az An­­tall-kormány túl nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a rendszervál­tás levezénylésének terhét vette a nyakába. A néhai kormányfőnek és csapatának ezért kijár a „bá­tor” jelző, hiszen olyan feladattal próbáltak megbirkózni, amelyet nagy valószínűséggel a legta­pasztaltabb nyugati kormány sem vitt volna sokkal eredményeseb­ben véghez. Az út ugyanis egy olyan kényszerpályán haladt, amit a keleti piacvesztés és a nyugati országokban szinte min­denütt jelentkező recesszió jelölt ki. „Ilyen körülmények között a magyar gazdaság nem kerülhette el a megrázkódtatásokat” — mondta a nagykövet. Szerinte mindazonáltal a rendszerváltás utáni első kormány betöltötte tör­ténelmi szerepét. Thac biztos abban, hogy az új kormányzat nem tervez visszalé­pést és folytatni fogja a reformo­kat. Emlékeztetett rá, hogy tulaj­donképpen most azok kerülnek hatalomra, akik annak idején út­nak indították a változásokat. Külön méltatta, hogy a magyar pártrendszerben nincs éles pola­rizáció, a politikai erők között el­sősorban taktikai és nem straté­giai különbségek vannak. Úgy ítélte meg, hogy a válasz­tás után nem várható változás az ukrán—magyar viszonyban, az továbbra is jószomszédi marad. A gazdasági kapcsolatokban azonban talán javulásra van kilá­tás. •Gy.Z. Washingtoni tudósítónktól A The Washington Post Budapestről kelte­zett cikkében rámutat: az MSZP, amely az előző választáson csúfos vereséget szenve­dett, a két választás között egyre növekvő tá­mogatásra tett szert, miután a demokratikus kapitalizmus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A lap megjegyzi: megfigyelők szerint ha a szocialisták megpróbálnak egye­dül kormányt alakítani, Magyarország való­színűleg a politikai és társadalmi bizonytalan­ság időszaka elé néz. A The Washington Times is a magyar gaz­dasági élet problémáival magyarázza a szo­cialisták elsöprő győzelmét. Nem kétli, hogy Horn Gyula lesz az új miniszterelnök és a kül­ügyminiszteri tisztségben Kovács László vált­ja fel Jeszenszky Gézát, aki — a lap szerint —„műveltségével, elegáns modorával és tö­kéletes angol tudásával hozzájárult az 5,5 mil­liárd dolláros nyugati befektetések megszer­zéséhez”. A tudósító szerint a nyugati beruházók most azon töprengenek, hogy ugyanolyan szinten maradnak-e Magyarország nyugati kapcsolata, mint az MDF kormányzása alatt voltak, de idézi Horn Gyulát is, aki közölte a nyugati kormányokkal: „nincs visszatérés a régi rendszerhez. Változást és nem felfordu­lást akarunk.” •R.Zs. Moszkvai tudósítás A magyarok nem ijedtek meg a kormány­párt által rajzolt kommunizmusképtől, a­m.­ Lisszaboni tudósítónktól „Túlzott győzelem” címmel számol be a lisszaboni Publico a magyar választások eredményéről. „Magyarország az első ország a volt keleti blokkban, ahol a volt kommu­nisták abszolút többséggel nyerték a válasz­tásokat. Vezetőjük, Horn Gyula azonban sze­rény volt a győzelemben. Az eredmény ugyanis kétségessé teszi a kívánt koalíciót a szabaddemokratákkal, és erősíti a megosz­tottságot az egykori kommunisták liberális szárnya és ortodox képviselői között, akik dominálhatják az új kormányt” — írja az új­ság. Az SZDSZ számára a második forduló vereséget jelentett, de ez egyben az MSZP Békesi László vezette liberális szárnyának a kudarcaként is elkönyvelhető — véli a Pub­lico. „Az ember, aki lerombolta a vasfüg­gönyt” címmel az újság külön cikket szentel Horn Gyula személyének, aki „Magyaror­szág egyik legnépszerűbb politikusa és a va­sárnapi győzelem fő megalkotója.” A cikk szerint „hozzáértő és pragmatikus vezetőnek tartják, egy gyenge ponttal, gazdasági kérdé­sekben laikus.” •M. K. Berni tudósítás A választók kimondottan pártokra adták szavazatukat és nem személyekre. Ezzel ma­gyarázható az a tény, hogy sok ismert, ellen­ KÜLFÖLD-BELFÖLD Moravcík: az MSZP győzelme esélyt nyit a viták rendezésére Pozsonyi tudósítónktól A szlovákiai választások idő­pontjáig van lehetőség jelentős előrehaladást elérni a szlo­vák—magyar kapcsolatokban — nyilatkozta a Sme című lap­nak Jozef Moravcík szlovák kormányfő, aki örömmel nyug­tázta, hogy az MSZP választási győzelmével esély nyílott a vi­tás kérdések gyakorlatias ren­dezésére. „Azt azonban nem gondolom, hogy októberig be­fejeződhet az alapszerződés előkészítésének, jóváhagyásá­nak, ratifikációjának egész fo­lyamata, mert ez főleg jogi szempontból bonyolult kérdés” — tette hozzá. Az abszolút parlamenti több­ség mellett nehéz lesz koalíciós partnert találnia az MSZP-nek — állapítja meg a pozsonyi Prá­­ca címoldalas kommentárja. A szakszervezeti lap azt sem tartja kizártnak, hogy Horn Gyula ta­lán Göncz Árpád helyére pályá­zik, s az államfői poszt is szere­pelhet a koalíciós tárgyalások té­mái között. A pozsonyi Pravda szerint Magyarországon most történelmi esély kínálkozik an­nak bizonyítására, hogy a társa­dalom érdekében lehetséges a különböző világnézetű pártok együttműködése. Annak, hogy az MSZP nem kíván egyedül kormányozni, több oka is lehet. Közéjük tartoz­hat az a tény, hogy nem egységes a jövendő frakció, de az a felis­merés is, miszerint az elkerülhe­­tetlen, népszerűtlen döntéseket okosabb nagyobb társadalmi hát­térről megtennni — írja az Új Szó. A szakértői kormánynak most teljesítenie kell az ígéreteit, ami nem lesz könnyű — hang­zott el a szlovák rádió külpoliti­kai kommentárjában. Bár az MSZP a széles koalíció szüksé­gességét hirdette, Horn Gyula most arról beszél, hogy pártjának senki nem diktálhat — ezek pe­dig egymásnak ellentmondó kije­lentések — szögezte le a kom­mentátor, és úgy vélekedett: míg az MDF a többi párttal való pár­beszéd-képtelenségre, a magyar kisebbségek ügyének démonizá­­lására fizetett rá, az MSZP abba bukhat bele, hogy nem tudja tel­jesíteni az ígéreteit. •S. E. A világsajtó a koalícióról találgat New York-i tudósítónktól „Welcome back, Lenin” (Ismét köszön­tünk, Lenin) — írja a magyar választások eredményét elemző kommentárjának címében a The New York Times keddi száma. A szer­ző az MSZP győzelmét a kelet-európai össz­képbe helyezi, s megállapítja: a tapasztalat azt mutatja, hogy sehol sem próbálták „visszafor­gatni az óra mutatóját” azokban az országok­ban, ahol a volt kommunisták kerültek hata­lomra, s ez Magyarországon sem várható. A cikk valószínűnek tartja az általa „tehet­séges közgazdásznak” nevezett Békesi László jelölését a pénzügyminiszteri posztra, és arra is rámutat, hogy Nagy Sándor szakszervezeti vezető, akivel Horn Gyula „társadalmi paktu­mot kötött”, a kemény vonalat képviseli. • Geréb László tag helyett inkább Kádár „gulyáskommuniz­musára” emlékeztek — írja a választások eredményét elemezve az Izvesztyija. Az MDF a kommentátor, Borisz Rogyionov sze­rint túlságosan mélyen elmerült a senkit nem érdeklő múltba, túlságosan éles antikommu­­nista és nacionalista kampányt folytatott, ami logikusan ütött vissza. Meglepő volt, hogy még az első forduló után sem változtatott tak­tikát, amivel minden bizonnyal hozzásegítette a szocialistákat az abszolút többséghez — írja a cikk. Magyarország az MSZP német és osztrák emlékön nevelkedett szociáldemokra­ta irányzatának megfelelően elődjénél na­gyobb figyelmet fordít a szociálpolitikára, amit már csak az erős szakszervezeti kapcso­latok is megkövetelnek. A külpolitikában Hornék minden bizonnyal enyhítenek azon a nacionalizmuson, amely néha joggal irritálta a szomszédokat, ám marad az erőteljes nyitás a NATO és a Közös Piac felé — írja az Izvesz­tyija. • Izbéki Gábor téki és kormánypárti politikus vesztett rész­ben teljesen ismeretlen MSZP-s jelöltekkel szemben — írja a Neue Zürcher Zeitung Az inga hatalmas kilengése Magyarországon cí­mű cikkében. Az MSZP győzelmének egyértelműsége és mértéke két dolgot igazol: egyrészt, hogy a magyar közvélemény már nem foglalkozik a szocialisták kommunista múltjával, másrészt pedig, hogy mint egyetlen baloldali pártban, benne látják a rendszerváltozás gondjai követ­keztében nehéz helyzetbe került tömegek vé­delmezőjét — véli a szerző, Andreas Oplatka. Az inga hatalmas kilengése elégedetlenséget és türelmetlenséget mutat. Nagyon kérdéses azonban, hogy a győztesek meg tudnak-e fe­lelni ezeknek a várakozásoknak. Az esedékes népszerűtlen intézkedések természetszerűen nem nagyon illenek a választási ígéretekhez. Ezzel magyarázható az is, hogy az MSZP ab­szolút többsége ellenére koalíciós partnert ke­res, akivel megoszthatja a terheket és a fele­lősséget — úja a Neue Zürcher Zeitung kom­mentárja. Bécsi tudósítónktól Magyarországon most „megpróbáltatások előtt áll a demokrácia”, mert fennáll annak a veszélye, hogy a következő években minden intézményt vörheny lep el” —­rja a bécsi Die Presse, és hozáteszi: „lehet, hogy Horn Gyula, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a pártál­lam megbuktatásában, a piacgazdaság meggyőződéses hívévé vált, de egy biztos: nem vált saját elvtársainak ellenségévé”. A bécsi lap Hornban látja az új kormányfőt, és úgy véli, neki és csapatának — akár koaliíciós partnerrel, akár nélküle — a legrövidebb időn belül be kell bizonyítania, hogy komolyan kell vennünk a demokrácia mellett tett hitval­lását. A liberális Der Standard arról ír, hogy „most Magyarországon is visszahívták a volt kommunistákat, de nem a rendszerüket”. A lap kizártnak tartja, hogy Kelet-Európában az egykori kommunista pártok visszatérése a ha­talomba egyenlő lenne a kommunista társa­dalmi rendszer felélesztésével. Veszély annyi­ban fenyeget, hogy — elsősorban a vidéken — ismét az egykori teljhatalmú funkcionáriu­sok kaparinthatják meg a hatalmat. Katasztró­fát azonban csak az okozna, ha „a vörös rene­szánsz harcias nacionalizmussal vagy hullá­kon át gázoló populizmussal párosulna — igaz, ez utóbbi Nyugaton is veszélyt jelent” —jegyzi meg a bécsi újság. • P. J. G. A pótlólagosan kijelölt álla­mi földek árverése várhatóan szeptember végén kezdődik meg, ha az ÁVÜ, illetve az ÁV Rt. is „csipkedi magát”, ugyanis az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal­hoz, eddig csak a kijelölendő területek aranykorona értéke érkezett meg, helyrajzi szá­mok nélkül. Márpedig az elő­készítést és a folyamatos vég­rehajtást ez hátráltatja. Nem beszélve arról, hogy mivel ezeken az árveréseken életbe lép az a törvénymódosí­tás, miszerint a kijelölt területek ötven százalékára elsőként a helybeliek licitálhatnak, az elő­készítést illetően a kárrendezési hivatalnak a megyei földhivata­lokkal, illetve a földkiadó és földrendező bizottságokkal is egyeztetniük kell. Az árverések második nagy hullámára az ÁVÜ összesen 920 ezer 839 aranykorona, az ÁV Rt. 157 ezer 369 aranykorona, az erdő­­gazdaságok 247 ezer 218 arany­korona, a szövetkezetek haszná­latukban lévő, de állami tulaj­donú földjeiből 963 ezer 363 aranykorona értékű földterületet jelöltek ki árverésre. Ehhez jön még a bajai állami gazdaság 13 ezer 600 aranykorona értékű te­rülete, és másik négy gazdaság a hosszúhegyi, a kisbéri, a mát­raaljai, és az alagi tangazdaság 6484 aranykorona értékű terüle­te. Ebből 6000 aranykoronára tehető a licitálható erdőterület. Tegnap, május 31-én gyakor­latilag befejeződött a kárpótlási földárverések első szakasza. Né­hány helyen, a kormányrendelet­ben is előírt 30 napos póthatár­időt azonban igénybe kell venni, mert a földhivatalok nem tudták időre elkészíteni a területet, ille­tőleg a pótlólagos földalap-kije­lölések módosítása, és más jelle­gű technikai okok miatt, az árve­rések lebonyolítására az említett határidőre is szükség van. Az ár­verezni szándékozók személyi adatait egyébként felvették, és az újabb időpontban, zárt árverésen értékesítik ezeket a földeket. — tájékoztatta munkatársunkat Sepsey Tamás államtitkár, az Or­szágos Kárrendezési és Kárpót­lási Hivatal elnöke. Harmathy Károly, az OKKH árverezési osztályának vezetője az informá­ciót azzal egészítette ki, hogy a határidőn túli árverések száma alig több, mint 100 települést érint, azon belül is, főként a „ta­nyás” megyéket, úgy mint Bács- Kiskun, Csongrád. Az első árverési hullám sta­tisztikai adatai a következők: 35,07 millió aranykorona értékű földet árvereztek el, mintegy 680 ezer árverező részvételével, az új földtulajdonosok száma 491 ezer. A művelési ág pontos megoszlására még nem áll a hi­vatal rendelkezésére összesítés, de azt tudni lehet, hogy az ed­dig elárverezett földterületekből 758 ezer 878 hektár erdő került magántulajdonba. Legnagyobb, 5 millió aranykoronát is megha­ladó értékben eddig Békés me­gyében keltek el a földek, és Pest megyében jutottak legtöb­ben földtulajdonhoz, több mint 54 ezren. A licitárak rekordját hónapok óta az a Veszprém me­gyei árverés tartja, melyen egy terület egy aranykoronájáért megadták a 2 millió forintot. • Pogány Sára késésben az ÁVÜ és az ÁV Rt. Befejeződött az első földárverési hullám Vádirat a salgótarjáni sortűz ügyében MTI----------------------------­A salgótarjáni 1956-os sortűz­­üggyel kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség a következő közle­ményt adta közzé: „A Fővárosi Főügyészség a polgári lakosság háború idején való védelméről, Genfben 1949. augusztus 12-én kelt nemzetközi egyezmény 3. cikkelyének 1. pontjába ütköző és az 1993. évi XC. törvény 1. paragrafus (2) bekezdés a) pontja szerint büntetendő emberiség el­leni bűntett miatt vádiratot nyúj­tott be a Fővárosi Bírósághoz ti­zenkét személy ellen. Az ügyész­ség azzal vádolja őket, hogy tag­jai voltak az 1956. december 8- án Salgótarjánban, a megyei ta­nács épülete előtt felsorakozott honvéd karhatalmi alakulatnak, és a fegyvertelen tüntető tömegre lőttek. Tettesei voltak annak a sortűznek, amely legalább 46 személy halálát és legalább 93 személy sebesülését okozta.” MTI Alkotmányellenes az a kor­mányrendelet, amely a nem ál­lami gazdálkodó szerveknek megtiltja a magyar címer hasz­nálatát. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság kedden aláírt határozatában, amelyben a kor­mányrendeletet 1995. augusztus 20-ai hatállyal megsemmisíti. A határozat megállapítja, hogy a kormányrendelet indokolatlan előnyben részesítette az állami gazdálkodó szervezeteket, és ezzel megsértette a diszkriminá­ció tilalmának elvét. Vagyoni értéket jelenthet ugyanis, ha va­lamely terméken a nemzeti cí­mer látható. A diszkriminatív rendelkezés megsemmisítése nem érinti a közhatalmi szervek címerhasz­nálatát, rajtuk kívül azonban a címert — a megsemmisítés idő­pontját követően — senki sem használhatja. Ahol tilos a címer Lassan rendeződnek a Liga pénzügyei Fokozatosan magához tér a Liga-szakszervezet a decem­berben elmérgesedett válság­ból, derült ki Kosda Béla ügy­vezető elnök lapunknak adott nyilatkozatából. A napokban készült el a kon­föderáció tavalyi pénzügyi mérle­ge, mondta a gazdasági ügyekért felelős Kosda Béla, tájékoztatást már az április végi küldöttgyűlés kapott a szervezet anyagi helyze­téről. Az idei költségvetés nem készült el, mert a szakszervezet forrásai a mai napig bizonytala­nok. A Munkástanácsokkal közös alapítvány, a Munka Világa kura­tóriuma nemrégiben alakult át, ezért még nem zökkenőmentes a működés. (A Munkástanácsok képviselői nem jelentek meg a múlt heti második ülésen, mondja az elnök.) A szervezet másik leg­nagyobb pénzforrását az amerikai AFLACIO szakszervezettől pá­lyázati úton kapott pénzek jelen­tik. Ezt a válság idején a támoga­tó befagyasztotta, a sikeres kül­döttgyűlés után egyelőre az első félévre szóló támogatásokat küld­te meg. Júniusban tárgyalnak a további lehetőségekről. A csütörtöki választmány dönt a küldöttgyűléssel megújított ve­zető testületek ügyrendjéről is. Arról is döntenek a választmány tagjai, hogy a Liga milyen feltéte­leket szabjon az új kormánnyal kötendő gazdasági-szociális meg­állapodásban. Alapvető követel­mény, mondja Kosda, hogy az egyezséget azonos helyzetértéke­lés alapján kössék a tárgyalók. A Munka törvénykönyévnek módo­sításáról is határoznak a Liga vá­lasztmányának tagjai holnap, amikor a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtit­kára tart megnyitó beszédet. Enzo Friso látogatása első­sorban az április 23-a óta átalakult Ligának szól. •D­ V.J. Leváltották az Esti Hírlap főszerkesztőjét Az Esti Hírlap Rt. igazga­tósága tegnapi ülésén felmen­tette tisztségeiből Franka Ti­bor főszerkesztőt, a szerkesz­tőbizottság tagját. A felmon­dást akkor adják át számára, amikor az ülést megelőző na­pon megkezdett betegállomá­nya befejeződik. A szerkesztő­ség vezetésére ideiglenesen Aczél Gábor, a néhány hete kinevezett felelős szerkesztő kapott megbízást. Árpási Tibor, az rt. ügyveze­tő igazgatója kérdésünkre a fel­mentés indokait nem kívánta megnevezni, s lapzártánkig az igazgatóság többi tagjától sem sikerült erre választ kapnunk. Az indokokról tegnap az érintett sem tudott semmit. Mint Franka Tibor érdeklődésünkre elmondta, az igazgatóság össze­hívásáról előzetesen nem volt tudomása. Bár korábban egy al­kalommal már szóba került le­váltásának szándéka, Franka Ti­bor erre a lépésre most nem szá­mított. Ostobaságnak tartja, hogy erre közvetlenül a válasz­tások után került sor, hiszen az új kormány megalakulását kö­vetően vélhetően önként is tá­vozott volna, mert nem lett vol­na hajlandó „átállni”. Szerinte az rt. vezetősége ezzel a döntés­sel afelé az új hatalom felé kí­vánt gesztust tenni, amelynek feladata lesz a Hírlapkiadó Vál­lalat privatizálásának befejezé­se. Ezzel máris megkezdődött az elmúlt négy évben kormány­­pártinak kikiáltott újságírógar­nitúra szanálása. Márpedig Franka Tibor úgy véli, az Esti Hírlap mindvégig megtartotta objektivitását, s ő maga sem volt kormánypárti, mindössze az általa is képviselt szellemi­ség megegyezett a koalíciós pártok irányvonalával. Annyi­ban volt ő kormánypárti az el­múlt időszakban, mint amennyi­re a Magyar Hírlapnak ez köte­lessége lesz ezentúl — mondot­ta. Bizonyos abban — tette hoz­zá —, hogy az általa sem ismert felmondási indokokat a kiadó „urai, részben volt elvtársai” nagyszerűen össze tudják majd állítani: abban a magánéletétől a gyermekein át a szokásaiig va­lószínűleg minden benne lesz, s ez „szomorú árnyékát vetíti elő­re a koncepcionális, ám a lé­nyeghez nem igazán tartozó fej­metszéseknek” — zárta kom­mentárját a volt főszerkesztő. • Szü. L. __________MAGYAR HÍRLAP 3 Tovább húzódik Magda Marinko kiadatása • Folytatás az 1. oldalról A harmadik eset a közvéle­ményt leginkább megrázó szege­di cukrászcsalád január 23-ai meggyilkolása volt. A Z. Nagy házaspár és két gyermekük halála után már szinte hajtóvadászat folyt a gyilkosok után, bár akkor még csak sejtették, hogy a három esetnek közös elkövetői lehetnek. A hazai eljárásban csak Ma­rinkét gyanúsítják emberöléssel. Két másik gyanúsított is van az ügyben, ám őket mint esetleges felbújtókat vették őrizetbe. A gyilkosságban részt vevő bűntár­sak a nyomozás eddigi adatai sze­rint mind külföldiek voltak, aki­ket szerb hatóságok tartanak fog­va. A határ túlsó oldalán éppen ezért tartják fontosnak Marinko ideiglenes kiadatását. Úgy tudni, egy hónapra „kérnék kölcsön” a szerb hatóságok a gyanúsítottat. Ez idő alatt szembesíthetünk az odakint őrizetben tartott hat felté­telezett bűntársával. Az sem ki­zárt, hogy kinttartózkodása alatt megkezdődne a társaság elleni bí­rósági tárgyalás a Vajdaságban el­követett emberölési ügyekben. Ehhez azonban a magyar igaz­ságügyi szerveknek hozzá kellene járulniuk a kiadatáshoz. A szer­­bek már január végén jelezték ilyen irányú kérelmüket. Ezt kö­vetően legalább nyolc alkalom­mal találkoztak a két ország ille­tékesei. Ám a Legfőbb Ügyész­ség mostanáig halogatta a dön­tést, amivel a szerb hatóságok munkáját éppúgy megnehezítetet­­te, múst a magyarokét. Lapunk információi szerint egyébként vádképes stádiumban van már a Magda Marinko elleni rendőrségi vizsgálat. A gyanúsí­tott azonban egyetlen terhére rótt bűncselekményt sem ismert el. A nyomozóhatóság álláspontja sze­rint mindhárom bűncselekményt tekintve elegendő közvetett bizo­nyítékot sikerült felsorakoztatni. Ám jelentős segítséget jelentene, ha a szerb hatóságok által lefog­lalt bűnjelek egy részét az itthoni eljárás tanárnak is bemutathatnák. Várhatóan a kiadatást követően a a magyar rendőrség hozzájuthat néhány olyan tárgyhoz, amelyet magyar területen elkövetett bűn­­cselekmények során tulajdonítot­tak el. Ezeknek ugyanis fontos szerepük lehet a vádemelési ja­vaslat megalapozásában. •G.Z. A felsőoktatás az alapilletmény emelését várja A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt várja az új kormánytól és par­lamenttől, hogy tovább folyta­tódik az 1988-ban elindult de­mokratizálódási folyamat. En­nek alapja az FDSZ szerint a kormány és az érdekképvisele­ti szervezetek közötti minél szélesebb párbeszéd lehet — hangzott el tegnap az FDSZ sajtótájékoztatóján. A tárgyalások alkalmával előkészíthető lenne a szakszer­vezeti konföderációk és a mun­kaadók képviselői között egy gazdasági és szociális megálla­podássorozat, véli az FDSZ. Kis Papp László, az érdekképviselet vezetője elmondta: a megállapo­dás alapja csak a közalkalmazot­tak, az értelmiség fokozottabb megbecsülése lehet. Ezen belül az FDSZ a közalkalmazotti 8 ezer forintos alapilletmény és a 10 ezer 500 forintos minimálbér fokozatos közelítésére gondol. Javasolják tehát a leendő kor­mánynak, hogy három lépésben — idén szeptemberben és no­vemberben ezer-ezer, jövő ja­nuárban pedig ötszáz forintos emeléssel — a bértábla alapját és az ipari minimálbért hozzák egy szintre. A tájékoztatón szó esett arról: a Felsőoktatási és Tudományos Tanács legutóbbi ülésén — te­kintettel a hatalmas túljelentke­zésre —1600 fővel emelte a fel­sőoktatás elsőéves keretszámát, így szeptemberben 33 600 hall­gató kezdheti el tanulmányait. Változás előtt áll a felsőokta­tás finanszírozási rendszere is. Mádl Ferenc művelődési mi­niszter a napokban úgy fogalma­zott, hogy a felsőoktatásban a törvény szerint szeptembertől bevezetendő tandíj ügyét a lekö­szönő kormány már nem tűzi napirendre. •B. K. 11Z ÚJDONSÁG EREJÉVEL HÍlT megnyitott új konyhabútorüzletünk széles választéka és népszerű ára­. Üzletünkben a legmodernebb elemes konyhabútorok­ból és étkezőgarnitúrákból választhatja ki az igényé­nek és ízlésének legjobban megfelelő új bútorokat. üzletünk elme: Budapest VI., Király u. 36. Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 10-18 óráig. Ha hirdetésünket üzletünkben bemutatja, 10 000 Ft feletti vásárlás esetén 1996. június 30-ig 5% árkedvezményt adunk! toomingi Keres­kedőház & Záloghitel: az értékek birodalmai 7888 MH

Next