Magyar Hírlap, 1994. június (27. évfolyam, 139-151. szám)

1994-06-16 / 139. szám

! Mellékleteink: hétfőn Sportrevü, kedden Heti Patika, szerdán Ingatlanbörze, csütörtökön Autók és Piacok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik+Vasárnapi Magazin Arnold Mihály: a Vám- és Pénzügyőrségtől 250 milliót visszavesznek. 10. oldal Játékszabály a 18. oldalon POLITIKAI NAPILAP MÁSODIK KIADÁSI ÁRA: 24,50 FORINT 1994. június 16., csütörtök Életbe lépett Izrael és a Vatikán egyezménye Tel Aviv-i tudósítónktól Tegnap Jeruzsálemben és a Vatikánban egyszerre jelentet­ték be, hogy életbe lépett a köl­csönös elismerésről és a diplo­máciai kapcsolatok felvételéről december 30-án aláírt izraeli- vatikáni egyezmény. Izrael vatikáni nagykövete, Smuel Hadasz, aki már hóna­pok óta Rómában tartózkodik, a napokban nyújtja át megbízóle­velét a pápának, és ezzel egy időben fogadja majd ugyaneb­ből a célból Ezer Weizmann el­nök az izraeli apostoli nunciust, Andrea Cordero Lanza di Mon­­tezemolo érseket. A vatikáni képviselet székhelye Jaffán lesz. Joszi Beilin izraeli külügy­miniszter bejelentette, hogy a jeruzsálemi szent helyek feletti ellenőrzésről tartandó tárgyalá­sokon részt vesz a Vatikán is. A Szentszék arra törekeszik, hogy részt vegyen a közel-keleti bé­kefolyamatban. • Naftali Kraus A NAP INTERJÚJA Zsuffa Istvánnal „Nem érzékelek törekvéseket arra, hogy bárkit menesszenek” — mondta Zsuffa István, a Bel­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára. Szerinte a politikai váltógazdálkodás az igazgatás­ban dolgozókat nem érintheti. Interjúnk a 4. oldalon Clinton fogadja Gönczöt MTI----------------------------------­Bill Clinton amerikai elnök jö­vő kedden Washingtonban udva­riassági találkozó keretében fo­gadja Göncz Árpád magyar és Michal Kovác szlovák elnököt. A két elnök a New York-i székhe­lyű Kelet-nyugati Tanulmányok Intézetének a meghívására tesz majd magánjellegű látogatást az Egyesült Államokban. Boross kezdeményezi Nahlik és Csúcs felmentését MH-tudósítás Boross Péter, a leköszönő kormány miniszterelnöke teg­nap csaknem háromórás be­szélgetésen — ahol a kor­mányzati feladatok átadásáról tárgyalt a hat parlamenti párt vezetőivel — bejelentette: fel­ajánlotta, hogy kezdeményez­ni fogja a rádió alelnökének, Csúcs Lászlónak és a tv alel­nökének, Nahlik Gábornak a felmentését. Horn Gyula, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a beszélgetést követően kije­lentette: a felmentésben párt­ja természetesen partner lesz. A találkozón egyébként az MSZP-t Horn Gyula és Gál Zoltán, az SZDSZ-t Pető Iván és Kuncze Gábor, az MDF-et Für Lajos, az FKGP-t Tor­­gyán József és Győriványi Sándor, a KDNP-t Surján László és Füzessy Tibor, a Fi­deszt pedig Kövér László kép­viselte. Horn elmondta: a miniszter­­elnök ígéretet tett arra, hogy a privatizáció folyamatáról, a kor­mány kötelezettségvállalásairól, valamint az ország adósságállo­mányáról csütörtökön részletes anyagot ad át a parlamenti pár­toknak. Az MSZP ezen doku­mentumok tanulmányozását kö­vetően tud állást foglalni az or­szág helyzetéről. Előfordulhat azonban az is, hogy kérni fog­ják az információ kiegészítését. Mint azt Boross Péter a be­szélgetést követő sajtótájékozta­tón elmondta: arra kérte a leen­dő koalíciós pártokat, hogy je­lezzék: melyek azok a törvény- és országgyűlési határozati ja­vaslatok, amelyeket a követke­ző kormány is fenn kíván tarta­ni. Amelyekről a jövő szerdáig nem jelzik, hogy fenn kívánják tartani, azokat a még hivatalban lévő kormány visszavonja. Kuncze Gábor, az SZDSZ meg­bízott frakcióvezetője lapunk­nak elmondta: körülbelül negy­ven ilyen javaslat szerepel a Boross által átnyújtott listán. Ezen javaslatok jelentős részé­nek még az általános vitára való alkalmasságáról sem döntött a parlament. Kérdésre válaszolva Kuncze közölte: a minisztériu­mokban előkészítés alatt álló — jelentős részben szakmai jellegű — törvénytervezetek készítését az apparátusoknak nem kell fél­beszakítaniuk. Ha esetleg felve­tődnek új szempontok, majd aszerint kell átalakítani a terve­zeteket. A találkozóval kapcso­latban úgy vélekedett, hogy pre­cedensértékű, hogy Boross Pé­ter a hat parlamenti párt veze­tőivel tárgyalt a kormányzati feladatokról. A sajtótájékoztatón a minisz­terelnök részletesen beszámolt a tárgyaláson elhangzott témák­ról. Elmondta: tájékoztatta a leendő koalíciós kormány kép­viselőit, hogy lesznek határidős döntések — az alkotmánybíró­sági határozatok és nemzetközi szerződésekkel összefüggésben —, amelyeket a következő kor­mánynak programja elkészítése­kor figyelembe kell venni. Bo­ross elmondta azt is, hogy a hat párt részletes tájékoztatást fog kapni a tárcák folyamatban lévő ügyeiről, de készül anyag a kor­mány négy évéről is. Tárgyaltak az egyházi javakkal kapcsolatos kérdésekről, főként az ingatlan­­átadásokról. Az MSZP erről részletesebb tájékoztatást kért, s a miniszterelnök állítása szerint elhangzott, hogy gyorsítani sze­retnék az ingatlanok átadását. A tegnapi találkozón megál­lapodtak abban is, hogy a kor­mány elkészít egy rendeletet, amely a kormányzati feladatok technikai átadására vonatkozik. Boross példaként említette, hogy megegyeztek arról: a lekö­szönő miniszterelnököt egy évig, a leköszönő minisztereket még négy hónapig védelem ille­ti meg. Ez az idő azonban ké­résre meghosszabbítható.. • Folytatása a 3. oldalon Boross Péter, Füzessy Tibor, Pető Iván, Horn Gyula, Győriványi Sándor, Torgyán József és Gál Zolán FOTÓ: MÜLLER JUDIT A külügyi kabinetfőnök szerint elegáns megoldás Lemondott a washingtoni magyar nagykövet MTI ---------------------------------­ Tar Pál, a Magyar Köztársa­ság washingtoni nagykövete le­velet intézett Jeszenszky Géza külügyminiszterhez, amelyben benyújtotta lemondását. A nagykövet ezt azzal indokolta, hogy három évvel ezelőtt az Antall-kormány felkérésére vál­lalta a számára valóban meg­tiszteltetést jelentő feladatot. A választásokkal ez az időszak le­zárult. A külügyminiszter válaszá­ban közölte, a döntés indokait megérti és méltányolja, a le­mondást elfogadja. Tar Pál le­mondása július 5-én lép érvény­be, addig ellátja a washingtoni nagyköveti teendőket. A lemon­dással kapcsolatban Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabi­netfőnöke elmondta: egy de­mokratikus jogállamban, ami­kor a diplomaták is köztisztvi­selői státust élveznek, egyene­sen elegáns megoldásnak lát­szik az ehhez hasonló lépés, ha valaki úgy ítéli meg, hogy lelki­­ismereti vagy más okokból már nem tud azonosulni az új hely­zettel, illetve nem kívánja foly­tatni megbízatását. Főleg kulcspozíciós nagykövetek kaptak egyéves hosszabbítást MH-információ Nagyrészt kulcsfontosságú országokban akkreditált és négy­éves megbízásuk végéhez érke­zett nagykövetek azok, akiknek a leköszönő kormány egy évvel meghosszabbította kinevezésü­ket — értesült önmagukat meg­nevezni nem kívánó forrásokból az MH. Ugyanakkor a kabinet politikai kinevezettjei között állí­tólag akad olyan nagykövet is, aki a legtöbb nyugati országban bevett gyakorlatnak megfelelően felajánlotta, hogy távozik poszt­járól. Körülbelül két tucatra te­hető azoknak a mostani kormány által 1990-ben kinevezett diplo­máciai képviselet-vezetőknek a száma, akiknek idén jár le a né­gyéves mandátumuk. Olyanok is beletartoznak ebbe a keretbe, akiknek a négy évet további 1-2 esztendővel toldották meg, és ez most telt le. A megbízatásuk végéhez érő nagykövetek — értesüléseink szerint — háromféle utasítást kaptak a Külügyminisztériumból. Egy részüket hazarendelték; egy másik csoportnak azt tanácsolták, hogy egyelőre maradjanak szol­gálati helyükön, szabadságukat se vegyék ki; míg a harmadik kate­góriába tartozóknak egy évvel meghosszabbították a kinnlétü­­ket. Utóbbiak közé források sze­rint főként úgynevezett kulcsfon­tosságú országokban állomásozó nagykövetek tartoznak, akik álta­lában politikai kinevezettnek te­kinthetők. Szűkebben nézve 10-15 állo­máshelyről van szó, amelyekhez a washingtoni, a moszkvai, a to­kiói, a pekingi képviseleteket, valamint az Európai Unió több tagállamához akkreditált nagy­­követségeket sorolják. Tágabbra vonva a kört, kulcsfontosságú­nak számítanak a visegrádi cso­port országaiban működő kül­képviseletek is, így a kiemelt je­lentőségű állomáshelyek száma elérheti a húszat is. A mostani egyéves hosszabbítások ugyan­akkor csak feltételesnek tekint­hetők, és helybenhagyásuk vagy törlésük már az új kormány belá­tására lesz bízva. • Gy.Z. Botrány a kispesti kupadöntő után MH-információ Heten könnyebben megsé­rültek, hat szurkolót pedig elő­állítottak a rendőrök a labdarú­gó Magyar Kupa döntőjének tegnap esti, botrányosan végző­dött, visszavágó mérkőzésén — tudtuk meg a BRFK sajtószol­gálatától. Információink szerint az MLSZ, valamint a két csapat vezetői, illetve a biztosításért felelős rendőri vezetők még lapzártakor is tárgyaltak arról, vajon minek tulajdonítható a súlyos incidens. A kispesti Bozsik stadionban a játék lefújása után csaptak össze a rendőrök és a szurkolók, amikor nézők sora mászott át a kerítésen, hogy a kupagyőztes Ferencváros játékosaival együtt ünnepeljen. • Folytatása a 20. oldalon PM: két százalékkal emelkedhet idén a GDP MH-tudósítás A központi költségvetés má­jus végi hiánya 135 milliárd forint. Ez az időarányos telje­sítésnél 0,7 százalékponttal ke­vesebb — derült ki azon a saj­tótájékoztatón, amelyet teg­nap Szabó Iván pénzügymi­niszter tartott. Az MNB múlt heti kamat­emeléseitől függetlenül a GDP idén két százalékkal emelkedhet — hangsúlyozta Szabó, majd hozzátette: az egyensúly helyre­­állítása gazdasági növekedés nélkül elképzelhetetlen. Éppen ezért vigyázni kell arra, hogy monetáris eszközökkel ne aka­dályozzák a növekedést. A kamatemelésből a költség­­vetésre háruló többletkiadások ellensúlyozására megteendő lé­péseket most vizsgálják a mi­nisztériumban. A tavalyi és idei kamatemelések összesen 60 mil­liárd forint többletkiadást jelen­tenek az állami büdzsének. A tá­jékoztatón az is elhangzott: a költségvetés helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kiadások csök­kentése mellett sor kerüljön egyes adók — minimumadó, forrásadó — megszüntetésére. Sokkal inkább gondolni kell a bevételek növelésére, amely miatt az adókhoz is hozzá kelle­ne nyúlni. További részletek all. oldalon Boross gesztusa „A médiumalelnökök föl­mentésének kezdeménye­zésével Boross Péter mi­niszterelnök gesztust tett az alakuló koalíciónak, amiért az igen hálás le­het. Nyilvánvaló ugyanis, hogy Nahliknak meg Csúcsnak mennie kell. Ám jobban veszi ki ma­gát, ha menesztésüknek a szándéka onnan érkezik, ahonnan a kinevezésük.” 7. oldal Kell a korszerű jobboldal 7. oldal * Keleti sajtó nyugati szemmel 8. oldal Shakespeare összes művet másfél óra alatt 15. oldal Kalapáccsal fejbe verte, majd meggyújtotta feleségét 19. oldal / Észrevétlen biztonság Atalantában 20. oldal HOLNAP 15. Labdarúgó­világbajnokság Pénteken újabb mellék­lettel jelenik meg a Ma­gyar Hírlap. A vb teljes műsora a té­véközvetítések idejével • Információk az összes játékosról, csapatról • Akik a vb sztárjai lehet­nek • Vb-történelem ma­gyar szemmel • Sorsolás, szabályok, táblázatok. rt // mi// •­r*i / * / Erősodő inflációs várakozások MH-összefoglaló A fogyasztói árak színvo­nala májusban áprilishoz ké­pest 1,2 százalékkal emelke­dett —jelentette a KSH. Cinkotai János kormány-főta­nácsadó szerint továbbra is van esély arra, hogy az infláció nö­vekedési üteme 20 százalék alatt maradjon. A fizetési mérleg ja­vítására irányuló esetleges őszi intézkedések hatása elsősorban a jövő évi árindexet fogja érzé­kenyen érinteni. Mindemellett Cinkotai szerint az utóbbi hetek­ben az inflációs pszichózis erő­södése tapasztalható. Legalább 5-6 százalék árszint-növekedés az, amely pusztán pszichológiai okok — a bérekre, az árfolyam­ra és a kamatokra irányuló vára­kozások — miatt következik be. Megérett ma már a helyzet arra, hogy a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között olyan megállapodás jöjjön létre, amely a kívánatosnak és lehetségesnek tartott reálbér egy jelen­leginél alacsonyabb nominálbér és ár­szint mellett jöjjön létre. Az ilyen megállapodás önmagában képes lenne 5-6 százalékkal mérsékelni az árszint növekedé­si ütemét. A kormányfőtanácsos káros­nak tartja az árfolyamra irányu­ló spekulációt. További részletek all. oldalon

Next