Magyar Hírlap, 1994. július (27. évfolyam, 152-164. szám)

1994-07-01 / 152. szám

2 MAGYAR HÍRLAP Újvidéki tudósítónktól A nemzetközi összekötő csoport térképeire várva, Boszniában a szembenállók igyekeznek minél jobb pozí­ciókat kiharcolni maguknak: a kormánycsapatok folytatják a kacsaösvényként emlegetett, Tuzláig húzódó utánpótlási út­vonal kibővítését, míg a szer­­bek ellentámadásba kezdtek az Ozren hegységben. A Száva mentén, Orasjénál szerb és horvát egységek csaptak össze. Helyszíni jelentések szerint in­tenzív harcok folynak a köz­társaság északi részén is. A legnagyobb hadműveletek az ozreni fronton zajlanak, ahol Mladic csapatai, válaszul az egyhetes muzulmán offenzívá­ra, ellentámadásba kezdtek. Részletek nem ismeretesek, mert ENSZ-megfigyelők nem tartózkodnak a körzetben, a két fél pedig elhallgatja a harcokat. Radovan Karadzic egy belgrádi lapban beismerte, hogy katona­ságuk érzékeny veszteségeket szenved az otreni fronton, mert a passzív ellenállás nagyobb ál­dozatokkal jár, mint a támadás. Ezért, mint mondta, a szerbek­nek „nem kifizetődő” a védeke­zés, és eddig csak azért tűrték a muzulmán offenzívát, hogy megmutassák a világnak, ki mit tesz Boszniában. Mivel ez most kiderült, joguk van ellentáma­dásba lendülni, „amikor majd a muzulmánok az egész világ se­gítségéért fognak könyörögni”. Az otreni harcokban az ENSZ-katonák által kacsaös­vényként emlegetett stratégiai fontosságú út megszerzése a cél, amely lehetővé tenné a bos­­nyákoknak, hogy állandó kap­csolatot teremtsenek az északi iparvárossal, Tuzlával és nehéz­­fegyvereket szállítsanak oda. Innen indulhatna ki a támadás a Száva-menti szerb folyosó el­len. Katonai elemzők szerint a kacsaösvény a bosnyákok szá­mára olyan jelentőséggel bír, mint az északi folyosó Karadzi­­cék számára. A szerb parancsnokság sze­rint tegnap a leghevesebb har­cok Gradacacnál folytak, de nem volt nyugalom a többi frontszakaszon sem. A bosnyák rádió arról számolt be, hogy rendkívül súlyos tüzérségi támadás érte Travnikot, a kór­házat is eltalálták. Bihacra hat­van aknagránát hullott. Alekszej Nyikiforov orosz diplomata tegnap elhozta Belgrádba a nemzetközi össze­kötő csoport párizsi ülésszakán kidolgozott, a Bosznia területi felosztására vonatkozó térképe­ket, s tájékoztatta róluk Slobo­dan Milosevic elnököt. A térké­pek kapcsán a belgrádi rádió idézte az amerikai külügymi­nisztérium szóvivőjét, aki kije­lentette: a bosnyák fél nagyobb részt kapott a területekből, mint amennyire számíthatott. A doku­mentumot az öthatalmi csoportot alkotó államok (Egyesült Álla­mok, Oroszország, Németor­szág, Franciaország, Nagy-Bri­­tannia) külügyminiszterei július 5-ére tervezett genfi értekezletü­kön hagyják jóvá, majd a hét leg­fejlettebb ipari állam csúcsérte­kezlete, amelyen Jelcin orosz el­nök is részt vesz, áldását adja rá. A belgrádi kormányt a száza­lékarányoknál ma már jobban ér­deklik a terv szerves részét képe­ző „jutalmazó”, illetve „büntető” intézkedések. Éppen ezért meg­lehetősen kínos visszhangot kel­tett az amerikai Fehér Ház szóvi­vőjének az a kijelentése, misze­rint a szankciók legcsekélyebb mértékű enyhítése is a „szerb magatartás lényeges megváltozá­sától” függ. A boszniai béketerv elfogadása és alkalmazása csu­pán az egyik feltétel. Ide tartozik még: a kisebbségi kérdés rende­zése, Koszovó autonómiájának visszaállítása, a háborús bűnösök kiszolgáltatása. Ha a nemzetközi közösség kitart e követelmények mellett, akkor valóban szerények a kilátások a zárlat közeli felol­dására, hiszen még az sem biz­tos, hogy Karadzic belgrádi nyo­másra elfogadja a 49:51 arányú területi felosztást. • J. Garai Béla Szaporodnak a Belgráddal szemben támasztott feltételek Szerb ellentámadás Boszniában Galbraith-t a szerb hatóságok nem engedték be Vukovárra Peter W. Galbraithnak, az Egyesült Államok Horvátor­szágba akkreditált nagyköveté­nek a kelet-szlavóniai szerb ha­tóságok nem engedélyezték, hogy Vukovárba látogasson. A nagykövet az ENSZ felügyelete alá helyezett úgynevezett rózsa­szín övezetben tesz körutat, hogy találkozzon helyi politiku­sokkal és lakosokkal, első kéz­ből szerezzen információt az ott élők helyzetéről. Peter W. Galbraith nem tit­kolta kiábrándultságát amiatt, hogy a szerbek megakadályoz­ták vukovári látogatását, vagyis magatartásuk továbbra is eluta­sító. Az Egyesült Államok zág­rábi tájékoztatási szolgálatától szerzett információk szerint a nagykövet az incidens kapcsán kijelentette: „Sajnálatos, hogy az UNPROFOR képtelen volt megszervezni a látogatást. Kü­lönösen ironikus az, hogy ne­kem, mint a horvát­-szerb tár­gyalások egyik közvetítőjének, lehetetlenné teszik az ENSZ ál­tal védett övezetté nyilvánított területek felkeresését. Ez az elu­tasítás még egy jele a szerbek makacsságának.” Galbraith kelet-szlavóniai útja során szerda este Eszéken arról is nyilatkozott, milyen feltételekkel lehetne megszüntetni a horvát kormány és a védett övezetekben élő szerbek közötti nézeteltérése­ket. Ennek szerinte három alap­vető követelménye van: nem sza­bad megkérdőjelezni Horvátor­szág területi integritását, az ottho­naikból elmenekültek számára biztosítani kell a visszatérés lehe­tőségét, és minden polgár számá­ra szavatolni kell az emberi és politikai jogokat. • N. M. E. ­ A pozsonyi Új Szó változást vár Bősnél Pozsonyi tudósítónktól A pozsonyi Új Szó tegnapi kommentárja szerint az új ma­gyar kormány részéről szemlé­letváltás várható a bősi vízlép­cső kérdésével kapcsolatban. „Olyan megoldásra van szük­ség, amely lehetővé teszi a hágai kereset közös visszavonását” — írja a kommentár szerzője, aki szerint a legkézenfekvőbb meg­oldásnak a dunakiliti duzzasztó­mű üzembe helyezése kínálko­zik. A másik lehetőség a duna­­csúnyi erőmű befejezése, de eb­ben az esetben a vízelosztást kel­lene megfelelő garanciákkal tisz­tázni. Várható ugyanakkor, hogy Julius Binder sem marad tétlen, és a továbblépést azonnal a nagymarosi gát felépítésétől te­szi függővé — írja az Új Szó. •S. E. KÜLFÖLD Berlusconiék harca az olasz állami televízióért Firenzei tudósítónktól Hosszadalmas előkészüle­tek és tapogatózó szópárbajok után Olaszországban is küszö­bön áll a háború az állami te­levízió, a RAI politikai ellen­őrzéséért. Szerdai ülésén a kormány törvényerejű rendeletet fogadott el, amelyben biztosítja a súlyos adósságokkal küszködő vállalat szanálásához és további műkö­déséhez szükséges anyagi fede­zetet. A rendelet ugyanakkor azt is leszögezi, hogy amennyi­ben a RAI elnöke által jövő hé­ten benyújtandó rekonstrukciós programot a kormány elfogad­hatatlannak tartja, úgy az állami televízió jelenlegi vezetőségé­nek távoznia kell. Nyílt titok, hogy a programot a kormány az eddig nyilvánosságra hozott részletek ismeretében előre is elutasítja. A látszólag gazdasági termé­szetű vita valójában súlyos bel­politikai küzdelmeket takar. Az olasz állami televízió három csatornája 1993 előtt egyértelmű kereszténydemokrata, szocialis­ta és kommunista irányítás alatt állt. A független professzorok­ból álló elnökség egy évvel ez­előtti kinevezésével a cél a há­rom közszolgálati csatorna poli­tikai függetlenítése volt. Ez csak részben sikerült. A tavaszi vá­lasztási kampány idején, majd a jobbközép kormány megalaku­lása után a RAI elég leplezetle­nül a baloldal, illetve az ellen­zék mellett foglalt állást. Nagy­mértékben hozzájárult ezzel a politikai életet eluraló kölcsönös bizalmatlansághoz. S ez alapo­san megnehezíti az olasz párt­­rendszer kétpólusú váltógazda­sággá történő átalakulásának amúgy is bonyolult folyamatát. Berlusconiék kormányzati megbízatásuk legelső pillanatá­tól kezdve kiemelt feladatuknak tartották az állami televízió va­lódi közszolgálati intézménnyé alakítását. Eközben azonban mindinkább belecsúsznak a re­­vansba, a tisztogatásba. Egy pil­lanatra sem hagyható számítá­son kívül, hogy a hét olasz or­szágos csatornából három Ber­lusconi közvetlen kezelésében van. A centrum és a baloldal joggal figyelmeztetnek arra, hogy a RAI politikai ellenőrzé­se túlzott hatalmat adna a kor­mánynak. Nagy kérdés, hogy Scalfaro államelnök aláírja-e a kormány szerdai rendeletét, illetve, hogy a televízió vezetői belenyugsza­­nak-e várható visszahívásukba. Dematté, a RAI elnöke szerint a parlamenttől kapott megbízatá­sát a kormánynak nincs jogában érvényteleníteni. A vitát az ellen­zéki politikai erők egyetértésével és támogatásával valószínűleg az alkotmánybíróság elé terjeszti. Erre a kormány visszavonhatja rendeletét, s ezzel együtt a RAI- nak kiutalt anyagi támogatást. Mindebből olyan válság kereked­het, amibe „külföldi” példák sze­rint mások is belebuktak már. • Petőcz György Bill Clinton az abortusz ügyében szembehelyezkedett II. János Pál pápával Washingtoni tudósítónktól Tizenkét éves amerikai irányvonalat változtatott meg Clinton elnök, amikor arra szólított fel, hogy világszerte teremtsék meg az abortusz le­hetőségét. Al Gore alelnök szeptemberben jelen lesz a kairói népesedési konferen­cián, ugyanezt az álláspontot képviselve. Az amerikai kormány ezzel a lépéssel nyíltan szembeszáll II. János Pál pápa és a hat amerikai római katolikus bíboros abortu­szellenes érveivel. A hat bíbo­ros levélben tiltakozott az ellen, hogy az amerikai kormány tá­mogassa a harmadik világban a születésszabályozást, beleértve az abortuszt, a sterilizálást és az óvszereket. Clinton elmondta, hogy a kairói konferencián az USA új, önkéntes családterve­zési programot javasol majd, amely tiszteletben tartja más or­szágok törvényeit, de ellenzi a nők kényszerítését, bármilyen formában. Az elnök az amerikai tudo­mányos akadémia népesedési fórumán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a családter­vezés módszereit a magánembe­reknek kell megválasztaniuk, nem a társadalomnak. Az ame­rikai külügyminisztérium konk­rét irányelveket hoz nyilvános­ságra az abortusz kérdésében. Szó van arról is, hogy az ENSZ segélyprogramjainak egyik feltétele legyen a család­­tervezési programok bevezetése azokban az országokban, ahol tilos az abortusz. • R. Zs. Egyeztetőbizottságot szeretnének a visegrádiak MTI------------------------------------­Az Európai Unióhoz csatla­kozni kívánó négy kelet-közép­­európai ország — Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia — állandó egyeztető­szervezetet akar létrehozni, amely az európai szervezetekkel való kapcsolattartással kívánja e négy ország érdekeit védelmezni —je­lentette be csütörtökön Brüsszel­ben szóvivőjük. A négy ország magas szintű küldöttsége erről a hét elején a belgiumi Brugge-ben tartott ülésén fogadott el nyilatko­zatot. Egy munkacsoportot is létre­hoztak az egyeztetőbizottság mű­ködésével, finanszírozásával és székhelyével kapcsolatos kérdé­sek kidolgozására. Az érintett országok állandó képviselői, illetve az Európai Unió mellett működő szervezet szakértőkből állna, akik állandó és egyeztetett figyelemmel követnék a közös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, mint például az áru­csere fejlődését, a nemzetközi szervezet segítségnyújtási tevé­kenységét, az interstruktúrák fej­lődését és kölcsönös egymásra hatását, a környezetvédelmet és bizonyos tevékenységek átalakítá­sát. A bizottság kezdetben a Len­gyelországgal, Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával kapcsolatos kérdésekkel foglal­kozna, de más kelet-európai or­szágokkal történő kibővítésének kérdése nyitott marad — hangsú­lyozza a brugge-i nyilatkozat. Herzog ma teszi le a hivatali esküt MTI -----------------------------------­Richard von Weizsäcker, Né­metország távozó államfője csü­törtökön felmentette a német al­kotmánybíróság elnökét, Roman Herzogot, az új német államfőt. Herzog ma teszi le hivatali eskü­jét a berlini Reichstagban. A második világháború óta először tartott közös hadgyakorlatot a francia és az orosz hadsereg. Az oroszországi Pszkov mellett a francia katonák az orosz haditechnikával is megismerkedtek FOTÓ: REUTER Jelcin megszabadulna Zsirinovszkijtól Moszkvai tudósítás Jelcin elnök szóvivője útján tudatta a parlament alsóházá­val: örülne, ha megszabadul­nának Zsirinovszkijtól. Vjacseszlav Kosztyikov szó­vivő tegnapi sajtóértekezletén „minipuccsnak” nevezte azt az incidenst, amely a napokban Nyizsnij Novgorodban, a volt Gorkijban történt, ahol a rendé­­szek nem tudták megakadályozni Zsirinovszkijt abban, hogy beül­jön a távol lévő helyi kormányzó, Borisz Nyemcov székébe. Jelcin — szóvivője szerint — úgy véli, hogy Zsirinovszkij vi­selkedése lejáratja a parlamentet és az egész országot, ezért jó lenne, ha a képviselők megtalál­nák a módját, hogyan tisztíthat­nák meg soraikat a káros sze­mélyiségektől. A Nyizsnij Nov­­gorod-i kormányzó már felje­lentette Zsirinovszkijt az inci­dens miatt, ám a korábbi tapasz­talatok arra engednek következ­tetni, hogy a zsirinovszkijista­­kommunista többségű, ellenzéki parlament nem fosztja meg a mandátumától a Liberális De­mokrata Párt vezetőjét. Kosztyikov közölte még, hogy az államfő az alkotmány szigorú betartásának a híve, ezért csak nagyon megalapozott helyzetben tudná elképzelni a parlamenti képviselők mandátu­mának a meghosszabbítását. Kárpátaljára várják Habsburg Ottót (MH) Dr. Habsburg Ottó, az Európai Par­lament tagja, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnöke július 1—4. között Kárpátal­ja vendége lesz. Ma Beregszászra érke­zik, ahol találkozik a járási és a városi ön­kormányzat vezetőivel, a Kárpátaljai Ma­gyarok Kulturális Szövetsége járási szer­vezetének képviselőivel. Holnap Mun­kácsra, majd Ungvárra utazik. A tervek szerint dr. Habsburg Ottó itt tartózkodása alatt tartják meg a páneurópai unió kár­pátaljai egyesületének alakulóülését. 1994. július 1., péntek Brzezinski: együtt az integrációkba Prágai tudósítás Kétnapos konferenciát szer­vezett Prágában az amerikai The Wall Street Journal és a né­met Handelsblatt. Ezen részt vett Zbigniew Brzezinski, Car­ter volt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Az amerikai politikus kifej­tette: „Gyakorlatilag szinte bi­zonyosra vehető, hogy a viseg­rádi négyek nagyjából egy idő­ben kerülnek be a különböző nyugati szervezetekbe”. Brze­zinski szerint a Nyugat szem­szögéből az orosz problémakör valamivel fontosabb, mint a kis közép- és kelet-európai államok ügye. Ezért nem mindegy, ho­gyan reagál az amerikai vezetés az újra feléledő orosz nagyha­talmi törekvésekre. A Bundesrat jóváhagyására vár a német alkotmánymódosítás MTI -----------------------------------­A német képviselőház, a Bun­destag csütörtökön Berlinben úgy határozott, hogy az alkotmányban is rögzíti a környezet védelmét, mint állami célt. A Bundestag a szükséges kétharmados többség­gel hozta meg döntését, amelyet még a tartományi képviseletnek, a Bundesratnak is jóvá kell hagy­nia. A Bundesratban tömörült tar­tományok viszont azzal fenyege­tőznek, hogy megbuktatják a csü­törtökön megszavazott alkot­mánymódosításokat, ha nem bő­vítik a tartományok törvényhozói jogkörét. Ugyancsak csütörtökön módosították az alaptörvénynek a nők és a férfiak egyenjogúságot kimondó cikkét, hozzáfűzve azt, hogy az egyenjogúságot nem csak kimondani kell, de az állam­nak elő is kell segítenie az egyen­jogúság tényleges megvalósulá­sát, fel kell számolni a hátrányos megkülönböztetéseket. Az alkot­mány elvben azt is kimondja ezentúl, hogy senkinek sem szár­mazhat hátránya testi fogyatékos­ságából. A krími parlament megfenyegette Kijevet MTI------------------------------------­Néhány hetes szünet után is­mét kiéleződött a feszültség az ukrán kormányzat és az Ukraj­nához tartozó Krími Köztár­saság vezetése között, miután csütörtökön a szimferopoli par­lament minden korábbi ukrán határozatot érvénytelennek nyil­vánított. Egyben megfenyegette Kijevet, hogy népszavazást ír ki a Krím hovatartozásáról, ha to­vább szítják a feszültséget, s to­vábbra sem veszik figyelembe a krími törvényhozást. A közvetlen előzmény az volt, hogy az ukrán parlament a hét elején saját hatáskörébe vonta a krími rendőrséget és az ottani belügyi alakulatokat. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök egy hete pedig érvénytelenítette a félszigeten tervezett összes privatizációs tervet. Idén márciusban egyszer már lezajlott egy hasonló rendelet­háború, ám akkor kis híján fegyveres konfliktussá fajult Kijev és Szimferopol ellensé­geskedése. Kijevi parlamenti vezetők­­ nyomására az ukrán törvényho­zás már csütörtökön sürgősség­gel napirendre tűzte a krími lé­pések után kialakult helyzet megvitatását. Parlamenti források szerint a krími határozat semmissé nyil­vánítására készülnek és az sem kizárt, hogy ideiglenesen meg­fosztják a krími parlamentet minden jogkörétől. Románia 1990-ben leállította vegyifegyver-programját Bukaresti tudósítónktól Romániának nincsenek vegyi fegyverei és programja sincs a kifejlesztésükre — jelentette be Gheorghe Tinca védelmi mi­niszter csütörtöki sajtóértekez­letén. Mint mondta, a gyanak­vás végleges eloszlatása érdeké­ben a román kormány gyakorla­tában példátlan lépést tesz: nyil­vánosságra hozza a kérdéssel kapcsolatos teljes román adat­tárat. Ebből kiderül, Ceauescu 1968-ban valóban utasítást adott mérgező harcanyagok kikísérle­tezésére. Románia korábban tervbe vette célba juttató eszkö­zök — rakéták, lövedékek és lé­gibombák — gyártását is, 1987- ben azonban anyagi okokból mérsékelték, majd 1990-ben tel­jesen leállították a Ceauescu ál­tal elrendelt programot. A kísérletek jelenleg kizáró­lag laboratóriumi szinten foly­nak a védelmi minisztérium tu­dományos kutatóközpontjában. • B. T. Világhíradó Orosz példa a Nyugatnak (MH) Oroszország szeretné folytatni a szovjet gyár- és erőműépítési gyakorlatot Indiában, míg Delhi szívesen részt venne a novorosszijszki kikötő bővítésében a Fekete-tengeren — derült ki tegnap az in­diai és az orosz kormányfő megbeszélései után. Mint egy diplomata elmondta, Moszkva úgy szeretné kezelni a neki járó 10 milliárd dolláros indiai tartozást, hogy ezzel példát mutasson a nyugati hatal­maknak, Moszkva milyen bánásmódot vár a saját 80 milliárdos adóssága ügyé­ben. Kozirjev bírálja az ENSZ-t (MH) Andrej Kozirjev külügyminiszter elégedetlen azzal, ahogyan az ENSZ BT kezeli a grúz—abház viszályt, és kevesli a FÁK békefenntartó misszióihoz nyújtott politikai és anyagi támogatást is. Erről az orosz politikus azelőtt nyilatkozott, hogy elutazott volna Tbiliszibe, ahol részt vesz a Földközi-tengeri gazdasági együttmű­ködési bizottság ülésén. Ebben a laza szervezetben Oroszországon kívül 10 tér­ségbeli tengerparti ország vesz részt, míg az öt megfigyelőstátusú állam között ott van Szlovákia és Lengyelország is. A HOSSZABB BESZÉLGETÉSEK LEHETŐSÉGE ||||: 120 EGYSÉGES­EN­[F TELEFONKÁRTYA - Tlk­g— HOSSZÚ TÁVRA S'^ JÁ V

Next