Magyar Hírlap, 1994. szeptember (27. évfolyam, 217-229. szám)
1994-09-16 / 217. szám
1994. szeptember 16., péntek) Egyre többen támogatják Willy Claest Ki lesz a NATO főtitkára? Az Egyesült Államok gyorsan megtalálta új pártfogoltját a NATO főtitkári posztjára, a belga Willy Claes személyében — jelentette a Reuter. Washington azután biztosította őt támogatásáról, hogy eredeti favoritja, Douglas Hurd brit külügyminiszter — mint londoni tudósítónk írja — értésre adta: továbbra is a Major-kormányt szolgálná szívesebben. A katonai-politikai szövetség előző főtitkára, Manfred Wörner augusztus 13-án hunyt el, s már a temetési előkészületek idején elkezdődtek a konzultációk az utód személyéről. Különösen az Egyesült Államok szerette volna, ha a délszláv válság és a kelet-európai kihívás árnyékában mielőbb betöltik a Wörner halálával megürült fontos tisztséget. Megbízható NATO-forrásokból — írja a Reuter — úgy tudni, hogy három jelölt neve forog a 16 tagállam kormányai között: Williy Claes belga külügyminiszteré, a holland Hans van den Broeké, aki az Európai Bizottság külügyekért felelős tagja, valamint a norvég Thorvald Stoltenbergé, aki legutóbb a délszláv válságban diplomáciai összekötőként szerzett magának érdemeket. Brüsszeli és londoni diplomaták is úgy tudják azonban, hogy e két utóbbi jelölt vissza fog lépni Claes javára. A Reuter értesülései szerint az Európai Unió külügyminisztereinek múlt hét végi találkozóján már kirajzolódott egyfajta konszenzus Claes személye körül, bár amerikai diplomaták szerint az még nem alakult ki véglegesen. A szocialista Claes Európa védelmi szerepének növeléséért száll síkra, s emiatt először a franciák szimpátiáját nyerte el. Elképzelései az amerikaiaknak is megfelelnek, hiszen az Egyesült Államok már régóta szorgalmazza, hogy a NATO európai tagállamai vállaljanak nagyobb katonai — és pénzügyi — áldozatot a világ konfliktusainak megoldása érdekében. Brüsszeli források az MH-nak azt mondták, hogy az utódlás eldöntése feltehetőleg már nem várat sokáig magára. Az ENSZ-közgyűlés szeptember 20-án kezdődő ülésszakára New Yorkba utazik valamennyi NATO-állam külügyminisztere, s ez akár alkalom lehet arra is, hogy ott véglegesen döntsenek Manfred Wörner utódáról. Göncz az emberi jogok ügyét is szóba hozta MTI--------------------------Kínát stratégiai partnernek tekintjük, s minden téren erősíteni kívánjuk vele kapcsolatainkat — hangsúlyozta Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Li Peng kínai kormányfő előtt pekingi találkozójukon. Csütörtökön lezajlott megbeszélésüket a gazdasági, kereskedelmi együttműködés témái uralták. Göncz Árpád a kínai kormány segítségét kérte ahhoz, hogy magyar vállalatok részt kaphassanak kínai nagyberuházásokkal összefüggő megrendelésekből és kooperációs lehetőségekből. Li Peng megemlítette, hogy Kína már nem tart számot néhány hagyományos magyar exporttermékre, mert ugyanolyanokkal vagy jobbakkal bőségesen el van látva; ezek helyett a magyar exportőröknek újakkal kell előrukkolniuk. A magyar elnök nem kerülte meg az emberi jogok ügyét. Utalt történelmi hagyományainkra és a határainkon túl élő magyar kisebbségekre, ezekkel indokolva azt a különös figyelmet, amelyet Budapest erre a kérdésre fordít. Hozzátette: az emberi jogoknak, mint minden elvi tételnek, vannak helyi sajátosságokból és történelmi hagyományokból fakadó eltérő értelmezései. Li Peng azt tartotta szükségesnek kiemelni, hogy Magyarországot politikailag stabil országnak tartja. Csiao Si, a Kínai Népi Gyűlés (parlament) elnöke a magyar államfővel folytatott megbeszélésén leszögezte: Kína csak stabil országokkal tud tartós kapcsolatokat építeni. A köztársasági elnök magyarországi látogatásra invitálta mindkét tárgyalópartnerét. A kíséretében lévő Borsits László, a HM helyettes államtitkára a két ország hadiipari vállalatainak együttműködési lehetőségeiről tárgyalt a kínai hadsereg vezérkarának és a Kínai Népköztársaság Védelmi Minisztériumának magas rangú képviselőivel. Vezércikk a 7. oldalon A kínai néphadsereg tisztje a díszőrség egyik tagjának a szerelvényét igazítja a magyar államfő tiszteletére a Tienanmen téren rendezett ünnepélyes katonai tiszteletadás előtti pillanatokban fotó: mti -ap Nem dramatizáljuk Zieleniec kirohanását Kovács: a lobbizás célszerű, de nem döntő A magyar külügyminisztérium láthatóan nem kívánja dramatizálni a cseh külügyminiszternek a visegrádi együttműködés ellen Varsóban tett múlt heti kijelentését, amely megfigyelők szerint szellemében ellentétes volt azzal, amit a prágai kormányzat vezetői két héttel korábban a magyar külügyminiszternek mondtak. Jozef Zieleniec cseh külügyminiszter Varsóban élesen bírálta azt a kezdeményezést, hogy a négy visegrádi ország hozzon létre egy brüsszeli lobbit. Az elképzelés Raymond Barre volt francia miniszterelnöknek és Bronislaw Geremeknek, a lengyel alsóház külügyi bizottsága elnökének a nevéhez fűződik, ám azt a cseh külügyminiszter egyszerűen a lengyel sajtó kitalálásának minősítette. Az elképzelés szerint a jövő év elejére kellene megalakulnia annak a testületnek, amely egyebek között szakvéleményeket készítene Csehországról, Lengyelországról, Magyarországról és Szlovákiáról az Európai Unió számára. Kovács László külügyminiszter az MH-nak elmondta: úgy érzi, „nem volt más szellemű” Zieleniec varsói megnyilvánulása, mint az a kritika, amelyet a cseh vezetők már máskor is megfogalmaztak a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban. A külügyminiszter kijelentette, hogy prágai tárgyalásai során nem látott különbséget Václav Havel köztársasági elnök, Václav Klaus kormányfő és Zieleniec Visegráddal kapcsolatos felfogásában. Kovács szerint a cseh vezetők nem utasítják el a visegrádi együttműködést, csak fenntartásaik vannak. Elvetik a formalizált együttműködést, feleslegesnek tartják az intézményesítést, a politikainál fontosabbnak tartják a gazdasági kooperációt, és nem szeretnék, ha a visegrádi csoportot a Nyugat az EU-csatlakozás alternatívájának tekintené. „A magyar és a cseh álláspont között legfeljebb árnyalatnyi a különbség” — mondta Kovács László. A Barre—Geremek féle lobbizást a magyar külügyminiszter „célszerűnek, de nem döntőnek” minősítette. Rámutatott, hogy ha a visegrádi országok gazdaságának szerkezete nem versenyképes, ha pénzügyi egyensúlyuk nem éri el a kívánt szintet, ha jogrendjük nem illeszkedik az EU-éhoz, akkor annak úgysincs értelme. • S.I. ÜLFÖLD-BELFÖLD A haiti junta vezetője inkább a halált választja • Folytatás az 1. oldalról Jonassaint szerdán este a port-au-prince-i elnöki palotából adta tudtul: „a világ lelkiismeretéhez és ekölcsi hatalmához fordulok, hogy tiltsa meg az inváziót, és tegye lehetővé Haiti népének saját sorsa alakítását”. Mintegy előremenekülvén bejelentette, hogy az országban még idén parlamenti és nem sokkal rá elnökválasztások lesznek. Jonassaint közölte azt is, hogy habár az USA katonai ereje képes lehet Haiti megsemmisítésére, az ország meg fogja védeni magát. Clinton elnök, aki helyi idő szerint tegnap este kilenc órakor (magyar idő szerint ma hajnali 3 órakor) esedékes beszédére készült hírügynökségi tudósítóknak adott interjújában körülbelül felvázolta mondanivalóját. Az elnök a küszöbönálló inváziót, 20 ezer jól felszerelt amerikai katona elindítását Haiti partjai felé azzal indokolta, hogy Haiti katonai vezetősége nem adja át a hatalmat Aristide választott elnöknek, emberjogi visszaéléseket követ el, menekültválságot okozhat és veszélyezteti a körzetben a demokráciát. Hangsúlyozta azt is, hogy kockán forog az USA és az ENSZ szavahihetősége, miután „azt mondtuk, hogy lépni fogunk, tehát lépnünk kell”. Bob Dole, a szenátus republikánus kisebbségének vezetője azonban kijelentette: „nem az USA, hanem Clinton elnök szavahihetősége a tét”. Clinton közvetlen tanácsadói szerint az invázióhoz nem fogják a kongresszus áldását kérni annak ellenére, hogy Bill Clinton ezt maga ígérte meg egy évvel ezelőtt, és annak ellenére, hogy az alkotmány is megköveteli a kongresszusi hadüzenetet az amerikai csapatok külföldi bevetése előtt. Clinton elnök elismerte, hogy az invázió gondolata népszerűtlen Amerikában, de azzal védekezett, hogy az ügy jó, és az inváziónak meg kell történnie. Az elnök közvetlen tanácsadói abban reménykednek, hogy amint az invázió megindul, az amerikaiak, ahogy szoktak, felzárkóznak a hadsereg, tehát egyben az elnök mögött is. Ugyanakkor még demokrata párti törvényhozók is elutasítják az invázió gondolatát és azt, hogy a haiti hadsereg fenyegetné az Egyesült Államok nemzetbiztonságát. Időközben azonban az America repülőgép-hordozót követve elindult a virginiai Norfolkból az Eisenhower is — az első repülőgép-hordozó, amelyen nők is szolgálnak. Colin Powell tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnöke úgy nyilatkozott, hogy az invázió bizonyára gyorsan lezajlik, de az amerikaiak kivonulása aligha. A külügyminisztérium szóvivője is elismerte, hogy az amerikai katonáknak „hónapokig” Haitiban kell maradniuk. • R. Zs. MTI-------------------------Raoul Cédras, a junta vezetője televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy inkább meghal, semhogy „becstelenül elmeneküljön” az országból. Iliescu ellenzi a területi autonómiát „A gazdasági problémák okozzák a feszültséget” Bukaresti tudósítónktól „Az etnikai alapon alakuló területi autonómia követelése Románia esetében semmivel sem igazolható, elfogadhatatlan, tekintettel a román állam etnikai összetételére” — jelentette ki Ion Iliescu a közép-európai kisebbségekkel foglalkozó bukaresti nemzetközi kollokviumot megnyitó csütörtöki beszédében. A román államfő „az autonomizálás és enklavizálás kalandorpolitikájáról” beszélt, amely szerinte csak súlyosbítja az etnikumközi problémákat, csorbítja az államok területi épségét, így a nemzet és a térség biztonságát veszélyezteti. Úgy vélte, nem jelenthet demokratikus, európai megoldást a kisebbségi csoportok elszigetelése területi etnikai autonómia formájában. Sőt, egyenesen képtelenség az, hogy miközben a nemzetek és nemzetállamok nemzetfölötti együttműködésre törekednek, addig a kisebbségek ellentétes tendenciát indítanak el. Iliescu kijelentéseit azzal igyekezett alátámasztani, hogy a román lakosság az ország valamennyi történelmi tartományában többségben van, a magyarlakta területek az ország belsejében helyezkednek el, a lakosság lélekszámát tekintve a legkisebbek közé tartozó két megyében. A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét és e személyeknek az államok iránti lojalitását egyazon kérdéskör két összetevőjének nevezte. Hosszasan sorolta azokat a jogokat, amelyeket országában a kisebbségek számára biztosítanak, és hangsúlyozta: Románia „gátlások és előítéletek nélkül felzárkózott a legigényesebb nemzetközi normákhoz”. Az etnikumközi feszültségeket, a nacionalista, idegengyűlölő megnyilvánulásokat a gazdasági nehézségekkel magyarázta, amelyek leküzdése e káros jelenségek eltűnéséhez is vezet. • Bogdán Tibor Magyarországra látogat a román védelmi miniszter Bukaresti tudósítónktól Teodor Melescanu után Gheorghe Tinea védelmi miniszter személyében újabb magas rangú román politikus érkezik rövidesen Budapestre. Megbízható bukaresti forrásokból az MH úgy értesült, hogy Tinea szeptember végén tárgyal Magyarországon. A meghívást tegnap délután nyújtották át a román tárcavezetőnek. A miniszter budapesti látogatása újabb bizonyítékát jelentheti a két hadsereg és honvédelmi minisztérium jó kapcsolatainak. Hírek szerint még ebben az esztendőben sor kerülhet a magyar honvédelmi miniszter bukaresti viszontlátogatására is. •B.T. MH-------------------------- Keleti György honvédelmi miniszter az MH-nak megerősítette, hogy megújította a korábbi kormány idejéből származó meghívást Gheorghe Tincának, amit román kollégája el is fogadott, így, bár a pontos időpontot még nem rögzítették, a román védelmi minisztert a közeljövőben valóban Budapestre várják. A NAP INTERJÚJA Pál László ipari és kereskedelmi miniszterrel „Az expó lemondásáról nincs vita” • Folytatás az 1. oldalról Az nyilvánvaló, hogy mennyi pénz van ma az alapban (több mint 8 milliárd forint. A szerk.), de azt nem lehet tudni, hogy a különböző magánjogi szerződések milyen mértékig terhelik az alapot. Ennek tételes egyeztetése most folyik, hiszen ezzel gazdálkodni kell. Tehát nem arról van szó, hogy nem értettünk valamiben egyet, hanem arról, hogy hiányoznak információk a teljes képhez. Abban maradtunk, hogy a hiányzó adatokat egy hét múlva a kormány elé tárjuk, és ennek ismeretében bólinthat majd rá az előterjesztésre. —Mikor tárgyalhatja a parlament a törvénymódosítást ? — Reálisnak azt tartom, hogy október első hetében kezdheti meg az ezzel kapcsolatos munkát az Országgyűlés. Bizonyára sok hozzászólás lesz, de feltételezem, hogy két-három tárgyalási hét alatt pontot lehet rá tenni. — Melyek a leglényegesebb elemek a tervezetben? — Az expó megrendezéséről több törvény szólt, ezeknek a jogi módosítását végig kell futtatni, s figyelemmel kell lenni arra, hogy sok minden még hátravan. Például az állagmegőrzési munkák, illetve a további építkezésekkel kapcsolatos folyamatok. Ezeknek a finanszírozását át kell alakítani, mert nem a Világkiállítási Alap lesz az anyagi forrásuk, hanem a költségvetés. Szabályozni kell a programiroda működését is, hiszen részben felszámolószervezetté alakul, de a ’96-os rendezvények összefogásában továbbra is főszerephez jut. —Amikor összeállították a lemondással kapcsolatos gazdasági adatokat, számítottak-e arra, hogy az érvényes szerződésekre mennyi pénzt kell majd költeni? — Számolunk azzal, hogy kártérítési kötelezettség adódik a magánjogi szerződések nem teljesítéséből. Ugyanakkor a partnerekkel együtt keressük a lehetőségét annak, miként lehetne hasznosítani a szerződésben megkötötteket. A kártérítésre eltérő becslések vannak, egyelőre összeget nem tudok mondani. — Mi a véleménye a Világkiállítási Fórum által beharangozott 40-50 milliárdos befektetőkről? — Szkeptikus vagyok, hiszen ilyen típusú ajánlatok minden főbiztosnál szerepeltek, de egyikből sem lett semmi. Komolyan akkor lehet róla tárgyalni, ha garanciák vannak a kezünkben. Ha ilyenek előkerülnek, akkor új helyzet van. Ugyanis a kormány nem ideológiai, hanem anyagi okokból nem akar expót csinálni. Mi lesz a kormány álláspontja abban az esetben, ha összegyűjtik a 100 ezer aláírást az expópártiak, és ki kell írni a népszavazást? — Ez fura helyzet, én úgy tudom, költségvetési kérdésekben nem lehet kiírni népszavazást. —Ebben még az alkotmányjogászok véleménye is különböző... — Az én véleményem azokéhoz áll közel, akik ezt költségvetési kérdésnek tartják. — Vannak szakemberek, akik azt állítják, hogy az expót nemcsak pénz, hanem idő hiányában sem lehetne megrendezni. Ugyanakkor a Bechtel cég, amelyik a világkiállítás ütemezési tervét készítette, még ma is azt állítja, nincs csúszás. Többen mondják azt építészek közül is, hogy fel lehetne építeni a vásárvárost a hátralévő időben. Arról azonban elfeledkeznek, hogy a főváros infrastrukturális beruházásait már nem lehet befejezni. • Iván Gizella Kamattámogatás az aszálykárosultaknak A kabinet tegnapi ülésén határoztak az aszálykárok mérséklésének módjáról, a Szigetköz vízpótlásának további finanszírozásáról, elfogadták a választott bírósági eljárásról szóló törvény tervezetét, s javaslatot tesznek az Országgyűlésnek a családjogi törvény módosításáról. Az aszálykárok enyhítéséről szóló döntés lényege, hogy a kárt elszenvedett termelők az elmúlt év őszén és idén felvett hiteleik után 10 százalékos többlet-kamattámogatásra jogosultak. Hiteltartozásaik megújítása esetén újabb hat hónapig, de maximum egy évig vehetik igénybe a támogatást. A földművelési tárca vezetője szerint a támogatás 3 milliárd forinttal könnyíthet a mezőgazdasági termelők terhein. A kabinet arról is döntött, hogy jövő év tavaszára átfogó rendszert dolgoznak ki a mezőgazdaság váratlan gondjainak enyhítésére. A kormány döntött a Szigetköz vízpótlásának biztosításáról, melynek értelmében ez év végéig biztosítják a szivattyúk üzemeltetéséhez szükséges pénzt, amely 202 millió forint. A kabinet elfogadta a választott bírósági eljárásról szóló törvény tervezetét, ami a vitás felek egyező akaratával létrehozott bírósági eljárást jelenti, s tehermentesítheti az állami bíróságokat. A törvénytervezet nemcsak a társasági jogi ügyekben ad módot a választott bíróság igénybevételére, hanem minden esetben, ha a felek egyike gazdasági tevékenységet folytat. A kormány javaslatot tett a családjogi törvény módosítására is, melyre azért van szükség, hogy a törvény megfeleljen nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinknek. A módosítások lényege, hogy a gyermekek nagyobb mértékben szólhassanak bele sorsukat érintő kérdésekbe. • Hajnal László Az ellenzéknek még nincs közös főpolgármester-jelöltje Az MDF támadja a kormány külpolitikáját A Horn-kormány akkor jár el a nemzeti érdekeknek megfelelően, ha a határon túli magyarság véleményét figyelembe véve köti meg az alapszerződéseket — hangzott el az MDF sajtótájékoztatóján. Für Lajos pártelnök elmondta, nincs határozott állásfoglalásuk arról, ki legyen az MDF főpolgármester-jelöltje. Az új kormány ellentmondásos és kapkodó politikát folytat a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben — jelentette ki Für Lajos. A pártelnök úgy vélte, mivel a magyarság 30 százaléka él kisebbségben, a Horn-kabinetnek nem napi politikai, hanem hosszú távra szóló döntéseket kell hozni. Az MDF szerint csak a határon túli magyarság legitim vezetőinek véleményét figyelembe véve lehet az alapszerződést kötni. Csóti György, a parlament külügyi bizottságának alelnöke élesen bírálta a kormányt, Horn Gyula pozsonyi látogatását a tévedések vígjátékának, a román külügyminiszterrel folytatott budapesti megbeszéléseket eredménytelen mosolypolitikának nevezte. Sajnálatosnak ítélte, hogy a választási kampányban Hárn és Kovács László külügyminiszter felelőtlenül ígérgettek, a kormányprogrammal kapcsolatban pedig leszögezte: az MDF kevésnek és elfogadhatatlannak tartja, hogy az alapszerződésekben a határon túli magyarság számára csak az Európa Tanács által meghatározott normákat kívánják rögzíteni. A Horn-kormány akkor jár el a nemzeti érdekeknek megfelelően, ha arra törekszik, hogy a határon túli magyarság mindenütt államalkotó tényező legyen — fogalmazott Csóti. Arra a kérdésre, hogy támogatja-e az MDF Latorcai Jánost, a KDNP főpolgármester-jelöltjét a választásokon. Für Lajos elmondta: tárgyalásokat folytatnak az ellenzéki pártokkal közös főpolgármester-jelölt állításáról, de még nem döntöttek. Arról sincs határozott állásfoglalásuk, kit jelöljön az MDF. A Katonai Biztonsági Hivatal tevékenységével kapcsolatos kérdésekre Für nem válaszolt, mondván: e hivatal a világ legdemokratikusabb országában is bizalmas és titkos kategóriába tartozó tevékenységet folytat. • Cs. I. Szirányi cáfolja Zsigmond Attila vádjait MTI-------------------------Általános vitára alkalmasnak ítélte a pótköltségvetés tervezetét az Országgyűlés kulturális bizottsága tegnapi ülésén. Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium illetékese elmondta: a kormányzat 26 milliárdot kíván elvonni az elkülönített állami pénzalapoktól, és 15 milliárdot a költségvetési intézményektől. Megjegyezte, a pótköltségvetés mostani intézkedései nem érintik a rádiót, a televíziót és az MTV-t. Zsigmond Attila, a bizottság MDF-es alelnöke leszögezte: az MDF számára nem elfogadható a tervezet. Tudomása szerint a rádióból korábban elbocsátott dolgozók végkielégítést kaptak, majd visszavették őket, és a kieső időszakra is felvettek keresetkiegészítést, mely elérhette a 2-300 ezer forintot. A bizottság úgy döntött, hogy következő ülésére meghívja a rádió vezetőit. A televízió jövőjére vonatkozó kérdésre válaszolva a PM illetékese elmondta: a minisztérium számára a televízió jelenlegi állapotában finanszírozhatatlan. Mivel gazdálkodása évek óta áttekinthetetlen, a PM azt kérte, az új vezetés tárja fel az intézmény veszteségének okait, valamint azt, miként próbálja racionalizálni kiadásait. Szirányi János, a rádió elnöke alaptalannak tartja Zsigmond Attila vádjait. Elmondta: a felmondási szakaszig 45 dolgozó jutott el. A végkielégítést, a Munkaügyi Bíróság döntése alapján ezt az összeget, akárcsak azt a pénzt, amelyet az alapbér és az átlagkereset különbözeteként kaptak, vissza kell fizetniük. Az elszenvedett viszontagságok miatt többen bírósághoz fordultak. Ha számukra a bíróság jóvátételt állapít meg, azt a rádió kifizeti — mondta Szirányi. Árverési hir«híme». A Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság végelszámolója nyilvános árverésen értékesíti az alábbi ingatlanokat 1. Nyárlőrincen a 068/13. helyrajzi számú, 6430 nf-es külterületi telephely területét. Kikiáltási ára: 380 000 Ft. 2. Nyárlőrincen a 068/12. helyrajzi számú, 15 881 m2-es külterületi géppark területét. Kikiáltási ára: 953 000 Ft. Érdeklődni lehet személyesen a (76) 343-122-es telefonszámon Pataky Ferenc végelszámolónál az á. g. központjában. Az árverés helye: az á. g. központja, 6032 Nyárlőrinc. Az árverés időpontja: 1994. október 14-én 10 órától a hirdetményben megjelölt sorrendben. Az árverés közjegyző jelenlétében történik. Az árverésen részt venni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal vagy közjegyző által hitelesített magánokirattal kell igazolni, s azt az árverésen jelen lévő közjegyzőnek átadni. Az árverésre jelentkezők az igazoló okirat ellenőrzése után azonosító sorszámot kapnak. A licitáláson történő részvétel feltétele: — a kikiáltási ár 10%-ának megfelelő összegű bánatpénz befizetése a helyszínen. Egyéb feltételek: — a kiíró jogosult az árverési hirdetményt visszavonni, — a kiíró a kikiáltási ár alatti ajánlatot nem fogad el, — az árverésre jelentkezni lehet az árverést megelőző munkanapon 14 óráig, — a nyertes az ingatlanokra tulajdonjogot szerez, — a nyertessel az árverést követő 8 napon belül kell szerződést kötni, — a szerződés aláírásával egy időben kell a vételár teljes összegét készpénzben kifizetni. _ ________________________________________________________________________________________ MH 12910 MAGYAR HÍRLAP %J 3 „Az előző kormány nem aknázta ki Magyarország előnyét” Az MDF-kormánynak a határon túli magyarok védelmében inkább segítenie kellett volna a magyarok gazdagodását, és gazdasági pozíciószerzését, mert utána már a magyarok a saját pénzükből megépítették volna maguknak az iskoláikat — mondta tegnap Lengyel László közgazdász és politológus az előző kormány külpolitikáját elemezve. A szociáldemokrata irányultságú német Friedrich Ebert Alapítvány által az elmúlt 4 év magyar külpolitikájáról rendezett vitáján Lengyel kiemelte, hogy Magyarország először áll följebb gazdaságilag minden szomszédja fölött (Ausztria kivételével), de ezt az MDF -kormány nem aknázta ki. Az Antall-Boross kormány külpolitikájának másik elemzője a tegnapi vitán, Meiszter Dávid nyugalmazott külügyi államtitkár-helyettes pozitívumnak minősítette a szuverenitás helyreállítását, és helyeselte a külpolitika deklarált fő céljait, de negatívumnak tartotta a szomszédsági politikát, és a korrigálásra való képesség hiányát. A hallgatóságban helyet foglaló Jeszenszky Géza ex-külügyminiszter vitába szállt Meiszter Dávidnak azzal a megfogalmazásával, hogy az erdélyi románság tősgyökeres lakosság volna, amit Lengyel László a történelmi tényekre és a modern jogra hivatkozva visszautasított. S. I. ÜZLETHÁZ CENHR ÜZLETHÁZ 1065 Budapest , VI. Nagymező u. 68. Telefon :269-3025 Fax: 269-3023