Magyar Hírlap, 1994. november (27. évfolyam, 256-268. szám)
1994-11-01 / 256. szám
1994. NOVEMBER 1., KEDD KÜLFÖLD - BELFÖLD Öt év alatt lezárulhatnak az EU-felvételi tárgyalások Kovács számít Van den Broekra MH-információ__________ Azt reméljük, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról a következő öt évben, Jacques Santer bizottsági elnöksége alatt megkezdődhetnek, és be is fejeződhetnek a tárgyalások - nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Kovács László külügyminiszter, aki tegnap részt vett az EU és a társult országok első közös külügyminiszteri értekezletén Luxemburgban, és tárgyalt Santerrel is. A luxemburgi kormányfő januártól veszi át az EU Bizottságának elnöki tisztét. „Felhívtam Santer úr figyelmét arra, hogy a magyar külpolitika az euroatlanti integrációt komlex folyamatként kezeli, melyben a leendő EU-tagságot éppoly fontosnak tartja, mint a NATO-hoz és a Nyugat-európai Unióhoz való közeledést” - mondta a külügyminiszter. Kovács hangsúlyozta: a magyar külpolitika célja, hogy a bizottság még az 1996-ban esedékes kormányközi értekezlet előtt elkészítse a magyar csatlakozásról szóló hivatalos véleményt, hogy az értekezlet után azonnal elkezdődhessenek a felvételi tárgyalások, „így a döntés még az ezredforduló előtt megtörténhet” - mondta Kovács. A Jacques Santerrel való találkozó egyúttal alkalmat teremtett a magyar-luxemburgi kétoldalú kapcsolatok áttekintésére is. Kovács külön hangsúlyozta, hogy Luxemburg kis ország lévén megérti Magyarország helyzetét és fogékony a problémáira. Kovács László a 22 külügyminiszter eszmecseréjén felszólalva hangsúlyozta: „A legfontosabb az, hogy az EU és a leendő négy tagállam külügyminiszterei először tárgyalnak együtt - és az EU csúcsértekezlete előtt - a hat kelet- és közép-európai állam diplomáciájának vezetőivel, ami lehetőséget teremtett arra, hogy még a csúcs előtt véleményt alkossunk a napirenden szereplő kérdésekről” - mondta Kovács. A külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy a teljes jogú tagságra pályázó társult országoknak - így Magyarországnak is - a felvétel előkészítő szakaszában segítségre van szükségük: a PHARE-programon túlmutató anyagi támogatásra, elsősorban a gazdaság strukturális átalakításához. A magyar külpolitika - mint Kovács elmondta - nem híve az úgynevezett karavánelvnek, vagyis az az álláspontja, hogy a jelentkezőket egyéni elbírálás szerint kell felvenni az EU-ba. „Nem szeretnénk, ha adott esetben valamely országnak Magyarország miatt kellene várnia a csatlakozással, de természetesen el akarjuk kerülni azt is, hogy Budapestnek kelljen várakoznia a tagság elnyerésére, mert más kelet-európai országok még nem teljesítették a csatlakozás feltételeit - mondta. Megkérdeztük a külügyminisztert, veszteségnek értékeli-e azt, hogy az EU Bizottságban Sir Leon Brittantól Hans van den Broek veszi át a teljes kelet-európai dossziét. „Véleményem szerint előnyös, ha a korábbiakkal ellentétben egy kézben összpontosulnak csatlakozásunk politikai és gazdasági kérdései” - mondta Kovács. „Sir Leon Brittan és a brit külpolitika valóban inkább bővítéspárti volt, de ma már az a felfogás érvényesül az EU-ban - és ezt tegnapi tárgyalásaim is megerősítik -, hogy a mélyítést és a bővítést együtt kell kezelni. Emellett Hans van den Broek, az új kelet-európai felelős Hollandiából jön, tehát egy olyan kis országból, amely érzékenyebb a magunkfajta kis államok problémáira” - nyilatkozta a magyar külügyminiszter. • Újvári Miklós Tüntetett Sevardnadze ellenzéke MH-Moszkva/MTI_________ Gejdar Alijev elégedetten nyilatkozott Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár háromnapos bakui látogatásának eredményéről. Az azerbajdzsáni elnök elmondta, hogy a világszervezet vezetőjével folytatott megbeszéléseken a hat éve húzódó karabahi válság ügye volt a fő téma. Butrosz Gáli megerősítette, hogy az ENSZ konkrét lépéseket dolgoz ki az azeri-örmény konfliktus felszámolására, és a térség stabilitásának megteremtésére. A világszervezet tiszteletben tartja a demokratikus jogállam megteremtésén munkálkodó Azerbajdzsán területi egységét, és kitart amellett, hogy az idegen csapatoknak, így a karabahi szeparatistákat támogató örmény alakulatoknak ki kell vonulniuk a megszállt azeri területekről. Gáli Bakuból a grúz fővárosba utazott tovább. Tbiliszibe érkezése után Eduard Sevardnadze államfő ellenzéke tüntetést tartott a város központjában, amelyet gumibotozó rendőrök oszlattak fel. A Szabadság rádió helyszíni jelentése szerint az ütlegekből kijutott a sajtó jelen lévő munkatársainak is. A Reuter fotóriporterét agyrázkódással kórházba szállították. Az ügyészségről a T. Házban MH-információ___________ Robbanásveszélyes helyzet alakult ki Ózdon, amit a Ház nem nézhet tétlenül - mondta Torgyán József kisgazda frakcióvezető tegnap napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Az ózdi önkormányzat a háromgyermekes családoknak is csak egy gyermek után tud családi pótlékot fizetni, nemrégiben több száz családot kellett kilakoltani, mert nem tudták a fűtést és a világítást kifizetni. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter válaszában bejelentette, hogy a kormány még ebben az évben programot dolgoz ki a borsodi regionális válság megoldására. Napirenden kívüli felszólalásában Csépe Béla (KDNP) a több tízezer magyar áldozatot követelő vajdasági mészárlás ötvenedik évfordulójára emlékezett. Az ügyészségi szolgálati törvényre vonatkozó javaslat általános vitájában a legfőbb vitapont az volt: a törvénytervezet nem terjeszkedik-e túl keretein. Balsai István, az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója és az MDF álláspontjának megfogalmazója kijelentette: „lopakodó alkotmányozásról” van szó, mivel a törvényjavaslat 28. szakasza a legfőbb ügyész és annak helyettese szolgálati viszonyát érinti - példaként említette azt a rendelkezést, miszerint a felmentést a köztársasági elnök ellenjegyzés nélkül kezdeményezi -, ami az alkotmányozás körébe tartozik. Balsai ugyanakkor kijelentette: a javaslat 99 százalékával egyetért az MDF-frakció. Haller Zoltán (MSZP) az alkotmányügyi bizottság többségi véleményének előadója elmondta: az alkotmány csak a legfőbb ügyész szolgálati viszonyának létrejöttéről intézkedik, a szolgálati viszony megszűnését külön törvényben kell rendezni. Csizmadia László (MSZP) elmondta: a javaslat jogrendszerünk súlyos hiányosságát pótolja, mivel az ügyészek szolgálati viszonyát sem az alkotmány, sem az ügyészségi törvény nem szabályozza, a hatályos munkajogi rendelkezések pedig erre az esetre nem alkalmazhatók. Az adatvédelmi törvény pedig nem rendelkezik az ügyészi adatkezelés speciális esetéről, ezért ezt szabályozni kell. Hack Péter (SZDSZ) szerint a köztársasági elnöknek a legfőbb ügyész felmentésére vonatkozó jogköre nem ütközne az alkotmányba, hiszen külön törvény a hatáskörébe utalhatja a döntés jogát. Az ellenzék azon törekvéséről szólva, mely az ügyészségeket a kormány alá rendelné, a képviselő kijelentette: azt csak az új alkotmány megszületése után tudja elképzelni. Torgyán József (FKGP) pártja nevében elfogadhatatlannak nevezte a törvényjavaslatot. Gáspár Miklós (KDNP) szükségesnek nevezte a szolgálati viszonyról szóló tervezetet, de nem támogatja. Ezután a T. Ház folytatta a társadalombiztosítási alapok kinnlévőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Az ellenzéki képviselők erkölcstelennek nevezték a javaslatot, mivel büntetlenül hagyja azokat, akik nem fizetik be tartozásukat. Pusztai Erzsébet (MDF) alkotmánysértőnek nevezte a tervezetet, mivel a törvény kimondja: minden állampolgár köteles adót és tbjárulékot fizetni. Sirály Péter (MSZP) szerint az egyszeri rendezés által befolyt tízmilliárd forintra is szüksége van a tb-nek, de nem tagadta: szankciókra is szükség van. A javaslat általános vitájának elnapolása után Békesi László pénzügyminiszter elmondta: a kormány nem tervezi a társadalombiztosítási önkormányzatok által kezdeményezett indítvány visszavonását. Hangsúlyozta: az indítványokkal szeretnék elfogadhatóvá tenni a javaslatot. A pénzügyminiszter úgy véli: a tb-alapok kinnlevőségeinek egyszeri rendezéséről szóló törvénymódosítás csak kamatelengedésekről rendelkezhet, a kormány tőketartozások elengedését nem támogathatja. • A. Zs. - B. B. Gy. - Sz. Sz. Békési mondja Kunczénak FOTÓ: RITTER DORON DÁNIEL Drágább lesz a tej és a sör • Folytatás az 1. oldalról Az agrárvámok emelése nem érintette a narancsot és a citromot (legalábbis a Magyar Közlönyben nem szerepel), most viszont alkalom lett volna arra, hogy a szocialista időkben luxusterménynek minősített mandarin túlságosan magas vámját csökkentsék. A rizs vámja 5-ről 99 százalékra nő, ám ez tulajdonképpen csak a kínai és nyugateurópai beszerzésekre vonatkozik. Tajvanról például továbbra is olcsón lehet behozni a rizst. Hasonló a helyzet a kávé esetében is. A fejletlen országokból származó nyerskávé ugyanis nulla vámot és nulla illetéket élvez, a fejlődőknél maradt a 10 százalék vám és az ötszázaléknyi illeték, s csupán a Nyugat-Európából származó kávé 12 százalékos vámja emelkedett 30-ra. Most tehát a hat hazai termelő azon van, hogy minél jobban támaszkodjon a harmadik világra. Ez különösen az instant kávék esetében van így. Ezek eddigi 27 százalékos vámja ugyanis európai beszerzés esetén 80-ra emelkedett mától. A Douwe Egberts, amely nem tervezett idén újabb áremelést, több más céggel ellentétben az instant kávékat nem a termelő országból, hanem az anyacég hollandiai üzeméből kapja. A cég elnöke kijelentette lapunknak, eltökélt szándékuk, hogy év végéig tartják a jelenlegi termelői árakat. Persze ha áremelkedés, akkor nem feltétlenül a vám vagy a fogyasztási adó emelkedése az indok. Az októberben beindult tejáremelési hullám folytatásaként mától a Baranyatej Rt. emeli tej- és sajtárait, átlagosan 13,4 százalékkal. Bíró László vezérigazgató szerint ezt a tej átvételi árának emelkedése, valamint a csomagolóanyagok drágulása okozza. Ugyan amerikai részről tisztában vannak azzal, hogy Magyarországnak jogilag lehetősége volt meglépni a bejelentett vámváltoztatásokat, ám Washingtonban úgy vélik, hogy azok nem a GATT uruguayi fordulójának szellemében születtek. Ezt a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője nyilvánította ki lapunknak, hozzátéve: a forduló elsődlegesen a vámok csökkentésére tett kísérletet. Az Egyesült Államok jóval nagyobb örömmel fogadná, ha Magyarország lépései a GATT-forduló szellemében fogannának - olvasható ki a hivatalos nyilatkozatból. Az Európai Unió brüsszeli szóvivői irodájában azt hozták lapunk tudomására, hogy nem kívánnak hivatalosan reagálni a magyar lépésre. • D. K.-K. B.Z.-N. V.Zs. • Miért változott meg az MSZP álláspontja a politikai egyeztetés szükségességéről? Miután a korábbi szakmai tárgyalások holtpontra jutottak, a felső politikai vezetés úgy gondolta, hogy politikai döntéssel kell átvágni a gordiuszi csomót - mondja Jánosi György. Időközben azonban a szakmai egyeztetések túllendültek ezen a holtponton, így remélhetően politikai szintű jóváhagyás nélkül is megszülethet a közös álláspont. Ehhez tényleg nagyon közel jutottunk, ezért döntött így a koalíciós egyeztető tanács. A szakmai egyeztetés, úgy tűnik, viszonylag rövid időn belül lezárható, és a közös álláspontot korábbi ígéretünknek megfelelően hamarosan az ellenzéki pártok elé terjeszthetjük, majd a közigazgatási államtitkárok véleményezését követően a tervezet a kormány elé kerülhet. • Hogyan közelíthető meg a két párt álláspontja ismét szakmai szinten? Az előkészítő megbeszélések során ugyanis az derült ki, hogy például a rádió- és tévéelnökök kinevezését illetően még mindig határozott véleménykülönbség tapasztalható. Szakmai szinten megszületik a megegyezés. Részleteket egyelőre azért nem árulhatok el, mert előbb szeretnénk az ellenzéket is bevonni a közös gondolkodásba, és nem a nyilvánosságon keresztül üzengetni nekik. Egyébként úgy vélem, a kompromisszumkeresés olyan irányt vett, amelyet az ellenzéki pártok is támogatni tudnak. • Kiderült-e az ön számára, hogy az MSZP szerint miért nincs helye a politikai egyeztetésnek? Nem, hiszen az indítványt nem indokolták - mondja Pető Iván. Számomra úgy tűnt egyébként, ez Horn Gyula saját szándéka volt, de miután neki az MSZP delegációjában kulcsszerepe van, a párt közös álláspontjának tekintettük a javaslatot. Mindenesetre ez egyoldalú bejelentés volt, nem pedig közös megegyezés eredménye a politikai egyeztetés elvetése. • Valóban született a két párt között egyfajta kompromisszum, vagy legalábbis közeledtek az álláspontok? Erről a tanács ülésén nem volt szó. Feltehetően Horn Gyula nem is tudott pontosan arról, hogy párhuzamosan milyen egyeztetés folyt, és milyen megállapodásra jutottak a két párt ezzel foglalkozó képviselői. Nem ezért képviselte a kormányfő azt az álláspontot, amit előadott. • Ön szerint milyen szándék rejlik e mögött? Nem tudom. Én abban reménykedem, hogy ha képtelenség politikai döntést hozni ebben az ügyben, akkor a közigazgatási mechanizmus beindulásáig lehet még szakmai szinten egyeztetni. • Nem tart attól, hogy az ellenzékkel való tárgyalást szorgalmazva az MSZP valójában saját elképzelését kívánja érvényre juttatni, hiszen az ellenzéki pártok köztudottan a szocialisták álláspontját támogatják. Azt remélem, a két kormánypárt közös álláspontot tud képviselni, tehát ettől nem hiszem, hogy komolyan kellene tartanunk. Szakmai szinten ugyanis tényleg közeledtek az álláspontok, így a megegyezéshez már csak politikai akarat szükséges. • Szűcs László A NAP INTERJÚJA Jánosi György MSZP-alelnökkel és Pető Iván SZDSZ-elnökkel Csak szakmai egyeztetés kell? JpfiP.OTiBJVi IF* * Médiumszakértők kilencpontos alkuja MH-információ__________ Az MSZP és az SZDSZ szakértői a rádió-tv törvénnyel kapcsolatos összes vitás kérdésben tegnap reggel a koalíciós egyeztetés idején megegyeztek és aláírtak egy kilencpontos megállapodást. Molnár Péter (SZDSZ) Horn Gyula bejelentésére nincs szükség politikai egyeztetésre reagálva rámutatott: éppen azért nem születhetett végre áttörő eredmény, mert az egyeztetőtanács nem szentesíthette a megegyezést. Kérdéses azonban, a kormányfő szándéka valójában mit takar. Horn álláspontja ugyanis azt is jelentheti, hogy a szakmai szinten történt megegyezést automatikusan érvényesnek fogadja el. Ez Molnár szerint kétséges, hiszen politikailag rendkívül kényes és súlyos kérdésekről van szó. Schiffer János (MSZP) a szocialista pártelnök bejelentését időszerűtlen lépésnek nevezte. A politikusok ugyanis csupán egy közös koncepcióban állapodtak meg, ennek részletei még kidolgozatlanok, ezért a javaslat egyelőre nem kerülhet a közigazgatási államtitkári értekezlet elé. Kérdés persze - mondotta Schiffer -, hogy Horn erről vagy még a megegyezés előtti törvénytervezet közigazgatási útra bocsátásáról beszélt-e. A legjelentősebb nézeteltérés a rádió- és a tévéelnökök kinevezési rendjét illetően mutatkozott. Az SZDSZ parlamenti választást, de legalábbis valamely testület végső döntését kívánta, míg az MSZP szorgalmazta: a közalapítványok kuratóriumainak döntése után, a kormányfő előterjesztése alapján az államfő nevezze ki a vezetőket. Megállapodásuk szerint a kuratórium hozza meg a végső döntést, a procedúrában sem a parlament, sem a közjogi méltóságok nem vennének részt. • Szü. L. MEGHÍVÓ A KUNTEJ Részvénytársaság 5350 Tiszafüred, Igari út 57., a tisztségviselők mandátumának lejárta miatt, 1994. december 7-én (szerdán) délelőtt 10 órakor közgyűlést tart A közgyűlés helye: Tiszafüred, Igari út 57., étterem, az rt. székhelye. Napirend: 1. Az igazgatóság beszámolója a három üzleti év eredményeiről. 2. Az igazgatóság megválasztása. 3. A felügyelő bizottság megválasztása. 4. A könyvvizsgáló megválasztása. 5. Az igazgatóság javaslata a középfokú fejlesztési elképzelésekre. 6. A tisztségviselők díjazásának megállapítása. A közgyűlésen azok a részvényesek jogosultak részt venni, akik részvényeiket 1994. november 28. és december 2. között pénzintézetnél vagy az rt. pénztárában letétbe helyezik. A letéti igazolás ellenében a részvényesek szavazójegyet kapnak. Amennyiben a megjelent részvényesek számára tekintettel a közgyűlés nem határozatképes, a meghirdetett közgyűlés változatlan helyen és napirenddel 1994. december 7-én délelőtt 11 órakor lesz megtartva. KMNTEJ Rt. igazgatósága 14943 MH Az eddig már VIP, Millionaire és Billionaire betétszámláiról ismert MHB-Daewoo Bank Rt. 1994. november 1-től új konstrukcióval jelentkezik, az alábbiak szerint: Minimális betéti összeg • 1.OOO,OOO,-Ft és többszörösei Minimális lekötési idő : 6^&nap Kamatfizetés : havonta^^^sna^on (kép^sperátutalja^^ (kamatos kamat) Továbbra is várjuk Önöket Bankunkban, ahol szakembereink az igényeknek legjobban megfelelő betéti konstrukciók kidolgozásában készségesen állnak rendelkezésükre. Pénztári órák: H-CS: 9-15.30 P: 9-14.30 Telefon: 266-0020 ^1) MHB-DAEWOO BANK Kelet-Nyugat Kereskedelmi Központ 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. || Magyar Hírlap . Ma Budapestre jön Václav Havel Aláírják a toloncegyezményt • Folytatás az 1. oldalról Havel kíséretében lesz Ján Rumi belügyminiszter is, aki Kuncze Gáborral aláírja a magyar-cseh toloncegyezményt. Diplomaták szerint Havel tárgyalásain szóba kerülhetnek közép-európai regionális politikai kérdések is, de ugyancsak diplomaták magánbeszélgetésekben kételkednek abban, hogy ebben a kérdésben érdemi megbeszélésekre kerülhet sor, minthogy a cseh kormányzat mereven elzárkózik a tényleges regionális politikai együttműködéstől. A felső szintű politikai kapcsolatok 1983 eleje, Csehszlovákia szétválása óta viszonylag rendszeresek. Göncz Árpád ott volt, amikor beiktatták Havelt mint cseh köztársasági elnököt, tavaly járt nálunk a cseh külügyminiszter, idén volt Prágában magyar kollégája, a parlamenti elnökök Budapesten is, Prágában is találkoztak. Václav Klaus kormányfő tavaly Budapesten részt vett az európai konzervatív pártokat tömörítő EDU pártelnöki értekezletén, valamint a tíz országból álló Közép-európai Kezdeményezés kormányfői találkozóján. Klaus 1992 őszi budapesti látogatása után tavaly Antall József akkori magyar miniszterelnök prágai látogatása lett volna esedékes, de nem került rá sor. Valószínű, hogy Horn Gyula kormányfő jövőre látogat Csehországba. A kapcsolatokat magyar és cseh diplomaták egyaránt problémamentesnek minősítik, de elismerik, hogy lehetnének tartalmasabbak. • S.l. Meciar vállalta a kormányalakítást MH-Pozsony____________ Vladimír Meciar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke tegnap levélben értesítette Michal Kovác államfőt: elfogadja a kormányalakításra vonatkozó megbízást. A párt nagyválasztmánya, amely a kormányalakítási megbízás elfogadására kötelezte elnökét, határozatában azt is leszögezte, hogy az új kormánynak parlamenti többségre kell támaszkodnia, s „meg kell akadályoznia az újabb előrehozott választások kiírását”. A tegnapi pozsonyi lapkommentárok szerint a DSZM-nek elsősorban a baloldali blokkal kell megegyezésre jutnia, vagy ki kell várnia a Demokratikus Baloldal Pártjának kettészakadását. A DBP szombati ügyvivői értekezlete után elhangzottak alapján nem világos, milyenek a párt belső erőviszonyai. Bár Peter Weiss elnök egységről beszélt, lapértesülések szerint Pavol Kanis védelmi miniszter mellett már más baloldali miniszterek is jelezték: szívesen részt vennének az új kormányban, függetlenül pártjuk álláspontjától. A Národná Obroda kommentátora szerint a DSZM hajlik arra is, hogy a „kiátkozott” Demokratikus Unió némely volt miniszterei - mindenekelőtt Eduard Kukan külügyminiszter - helyet kapjon az új kormányban. A „nagy kompromisszum kormányának” elkeresztelt testület így tulajdonképpen hivatalnokkormányként működne, amennyiben szinte minden parlamenti párt személyiségei részt vennének a munkájában, a pártok azonban nem feltétlenül támogatnák politikájának egészét. A Magyar Koalíció képviselői úgy döntöttek, A. Nagy Lászlót, a Magyar Polgári Párt elnökét javasolják a parlament egyik alelnöki posztjára. • S.E.