Magyar Hírlap, 1994. december (27. évfolyam, 295-307. szám)
1994-12-16 / 295. szám
1994. DECEMBER 16., PÉNTEK MTI/Reuter Oroszország nem vétózhatja meg a kelet-európai országok NATO-felvételét - mondta tegnap a Bundestagban Klaus Kinkel német külügyminiszter. A Nyugat megérti Moszkva aggodalmait, de Oroszországnak bíznia kellene az atlanti szövetségben, amely partnere és nem ellenfele. A szövetség úgy szeretne túljutni Európa régi megosztottságán, hogy ne létesítsen új válaszvonalakat - mutatott rá Kinkel. Ehhez orosz oldalról bizalomra és arra a felismerésre van szükség, hogy a NATO bővítése ügyében Oroszországnak nincs vétójoga. Moszkva a keleteurópai országok EU-csatlakozását vagy a Nyugat-európai Unióba való felvételét nem vétózhatja meg - tette hozzá. Kohl kancellár véleménye szerint az Európai Unió más gazdag államainak nagyobb összeggel kellene hozzájárulniuk a szervezet költségvetéséhez. Ugyancsak a parlamentben mondott beszédében a kormányfő kijelentette, Németországnak, a közösség legnagyobb nettó befizetőjének joga van felhívni a figyelmet a saját, illetve a más államok költségvetési hozzájárulása közötti egyenetlenségre. „Nem akarok kevesebbet fizetni, hanem azt akarom, hogy mások többet fizessenek, s így azok az emberek, akiknek segítségre van szükségük, megkaphassák azt” - mondta. A kancellár szavaiból nem derült ki, hogy szerinte ki szorul rá a segítségre. De ezt a megjegyzését beszédének abban a részében tette, amelyben az EU keleti bővítésével és a munkanélküliség csökkentésének feladatával foglalkozott. Az NSZK a brüsszeli költségvetés 28 százalékát állja. Perry: jó néhány év a NATO-bővítés William Perry amerikai miniszter a kiszélesítés kapcsán mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a tervek szerint már jövőre megkezdik a tagságra törekvő „partnerországok” tájékoztatását az említett tanulmány főbb következtetéseiről, azonban maga a kibővítés „jó néhány évet” igénybe vesz majd. Egy vezető orosz külpolitikai szakértő szerint az orosz ellenzéstől függetlenül nem az EBEÉ, hanem a NATO alkotja a jövőben az európai biztonsági rendszer alapját. Vitalij Zsurkin, az orosz tudományos akadémia Európa Intézetének igazgatója szerint a NATO-tagfelvétel folyamata hosszú lesz, s az orosz külpolitikai stratégiának reagálnia kell az európai biztonságpolitikai változásokra. Zsurkin szerint az orosz külpolitika a jövőben egyaránt tartalmazza majd az új helyzethez való alkalmazkodás elemeit, illetve a NATO- bővítés megakadályozását célzó törekvéseket. Egy másik orosz külpolitikai szakértő, Alekszej Arbatov érthetőnek nevezte a közép-európai országok vezetőinek logikáját a NATO-bővítés kapcsán, és úgy vélekedett, hogy van alapja az aggodalmaknak. Mint mondta, a csecsenföldi fejlemények ismét rávilágítottak arra, hogy Oroszországban hiányzik a törvényesség. Arbatov érthetőnek nevezte hogy a közép-európai országok úgy vélik: jobb a NATO-n belül, amikor Moszkva rossz viszonyban van a Nyugattal, semmint a NATO-n kívül jó orosz-nyugati kapcsolatok közepette. Mindamellett hangsúlyozta, hogy Oroszország számára a NATO bővítése súlyos bel- és külpolitikai következményekre vezet, de ezeket nem részletezte. Kohl: ne csak az NSZK fizessen sokat Oroszországot nem illeti meg vétójog KÜLFÖLD - BELFÖLD A volt kormány vezető külpolitikusainak budapesti szemináriuma „A szocialisták az MDF külpolitikáját folytatják” ill információ .A szociálliberális kormány Irakban ugyan más külpodkát hirdetett meg, de gyakorlatban ugyanazt folyatja, mint az MDF-kormány, csak rosszabbul” - eze a következtetésre jutottak z előző kormány vezető külolitikusai tegnapi budapesti zemináriumukon. A volt ülügyi vezetők kifogásolik, hogy az új kormány nem inzultál velük, éseszélyezteti a külpolitikaiemzeti konszenzust. A szemináriumot a németi-konzervatív Windsor club szervezte, abból a célól, hogy választ adjon Keiszter Dávid és Dunay Pálzeptemberben megjelent Sierek és kudarcok között című elemzésére, amely bírálta MDF-kormány külpolitiáját. A vita alapjául Rába ván volt államtitkár-helyetis írt dologozatot, és ebben édelmébe vette az MDF-ormány külpolitikáját. A szemináriumon felszólít többek között Jeszenszky Géza exkülügyminiszter, Martonyi János volt külügyi államtitkár, Oberfrank Ferenc, aki Jeszenszky kabinetfőnöke volt, Kodolányi Gyula, Antall József kormányfő külpolitikai tanácsadója, Granasztói György brüsszeli exnagykövet. Bába, Jeszenszky, Kodolányi leszögezte, hogy az a külpolitika, amelyet ők határoztak meg, helyes volt, és ezt a szocialista-liberális kormány féléves tevékenysége is igazolta. Csak egyetlen kritikus megjegyzés hangzott el az előző kormányzat külpolitikájával kapcsolatban, ezt Molnár Gusztáv közíró fogalmazta meg: az MDF-kormányzat nem tudott a külpolitikában széles szakértői bázist kialakítani. A szocialista-liberális külpolitikát a leghatározottabban Rockenbauer Zoltán (Fidesz) bírálta. Kifogásolta, hogy a Horn-kormány állandóan magyarázkodásra kényszerül, az MDF-es szomszédpolitikával való szakítással pedig ingoványos talajra tévedt, mert az előző kormánypolitika nacionalizmusának hangoztatásával aláásta a Nyugat előtt a magyar külpolitika hitelét, és sikerült elbizonytalanítania a határon túli magyarokat. Rockenbauer szerint a Hornkormány saját maga szabott olyan feltételeket az EU-tagsághoz, amilyeneket az EU nem is követelt, amikor azt hangoztatta, hogy csak a szomszédokkal való történelmi megbékélés után lehetünk EU-tagok. A fideszes politikus szemében gyanús a kormány NATO-politikája, mivel az MSZP a választási kampányban még NATO-ellenes volt. Kifogásolta, hogy nincs külpolitikai konszenzus, mert Horn nem egyeztet a külpolitikában sem a kormánnyal, sem az ellenzékkel. Martonyi János exállamtitkár óva intett a külpolitikai konszenzus megbontásától. Véleménye szerint Magyarországon még a következő négy év is olyan kritikus időszak lesz, amikor a konszenzus megbontása veszélyes. Martonyi veszélyesnek minősítette azt is, ha a kormány az euro-atlanti elkötelezettséget bármilyen feltételhez köti (akárcsak arra hivatkozik, hogy sokba fog kerülni, vagy hogy csak a szomszédainkkal együtt kerülhetünk be a NATO-ba). Az egykori államtitkár felhívta még a figyelmet a Kelet felé sodródás kockázatára is. Martonyi ajánlotta, hogy a Visegrád-csoportot akár fikcióként is meg kell őrizni, mert ezzel lehetőséget adunk arra, hogy a Nyugat megkülönböztessen bennünket az összes több kelet-európai exszocialista országtól. Bába Iván és Kodolányi Gyula kifogásolta, hogy az új kormány nem konzultál velük. „Nem tart igényt arra, ami nem az aktákban van, hanem a fejekben” - fogalmazott Bába. A Külügyminisztériumban pedig kiszorították a döntéshozói posztokról azokat, akik lojálisak voltak az MDF-kormányhoz. •S. I. OPEL ASTRA ’95 Az érdeklődésre való tekintettel az Opel Hungary karácsonyi ajándékként meghosszabbította az árengedményes akciót. DECEMBER 21-ig Opel Astra és Vectra 100.000 Ft, Corsa 55.000 Ft kedvezménnyel kapható. További kedvezményeink: már 10% előleg befizetésével Öné lehet álmai autója! Egyébb részletfizetési akciók, lízing. Elegendő a személyi igazolvány! Használt autóját beszámítjuk. Törzsvásárlóinknak 10% kedvezmény a munkadíjakból! Várjuk Önöket a legmodernebb műszerekkel felszerelt műhelyünkben. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP IS NYITVA TARTUNK, 900-TŐL 17.00-IG. OPELS AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE, WAGLER KFT. 2083 Solymár, Mátyás király út 45. Tel ./Fax: 26/339-179. Tel.: 60/347-800 Cornea: dokumentumot a kisebbségekről! Resica a jéghegy csúcsa volt MH-Bukarest A kisebbségek státusát meghatározó dokumentum kidolgozását javasolta a neves kolozsvári polgárjogi harcos, Doina Cornea. Indítványára az öt évvel ezelőtti romániai eseményekre emlékező temesvári rendezvénysorozat alkalmával került sor. Cornea asszony úgy véli, a státust rögzítő dokumentumot az RMDSZ-nek és a Demokratikus Konvenció-beli román szövetségeseinek közösen kellene kidolgozniuk. Alapjául a nemzetközi előírások és normák szolgálnának. Az összejövetelen Tőkés László erőteljesen bírálta a román hatalom kisebbségi politikáját, főként magyarellenes intézkedéseit. Úgy értékelte, a bukaresti vezetés szélsőséges, nacionalista szövetségeseivel a magyar veszély ébren tartásával akarja elaltatni a súlyos gazdasági válság kapcsán a közvéleményt. „A hajótörések tapasztalata azt mutatja, nem elég, ha a jéghegy csúcsát látjuk” - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióelnöke a romániai magyarság képviseleti szerve vezetőinek csütörtöki, bukaresti sajtóértekezletén, megindokolva, hogy az RMDSZ miért csatlakozott az ellenzéknek a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványhoz. „Resica a jéghegy csúcsa volt, magát a jéghegyet azonban az ország mélységes gazdasági válsága jelenti, amely a jelenlegi kabinet hozzá nem értésének, katasztrofális tevékenységének következménye” - fejtette ki Tokay. MH-információ Az átvilágító bírák ma várják a képviselők első csoportját, hogy közöljék velük az irattárakban folytatott vizsgálat eredményét. Eigner Józseftől megtudtuk, hogy további képviselők részleges ellenőrzését végezték már el, részletekről azonban nem kívánt nyilatkozni. A bíró elmondta: azok esetében, akik írásban jelzik, hogy nem kívánnak élni a személyes meghallgatás lehetőségével, s az archívumokban nem találtak olyan adatot, amelynek alapján az eljárást folytatni kellene, távollétükben zárják le a vizsgálatot. Ilyenkor tehát kiállítják az igazolást arról, hogy az ellenőrzött személy nem esik az ügynöktörvény hatálya alá. Akik pedig - a parlament plenáris ülésére hivatkozással - későbbi időpontban kívánnak megjelenni a bizottság előtt, erre lehetőséget kapnak. A bíró azonban tegnap még nem tudott arról, hogy valaki kérte volnaa meghallgatás elhalasztását. A Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának laptársunkban megjelent tegnapi nyilatkozata kapcsán Eigner József kijelentette, hogy számukra elfogadhatatlan, ha csupán a vizsgált személyekre vonatkozó eredeti dokumentumokat kaphatják meg, s maguk nem folytathatnak kutatást az archívumokban. A bíró hangsúlyozta: nem a bizalom hiánya miatt szorgalmazza ezt, inkább arról van szó, hogy szeretnének minden esetben kétséget kizáró bizonyossággal eljárni. Személyes vizsgálódásra lehet akkor is szükség, ha az irattáraktól negatív jelzést kapnak, miközben a bizottság más forrásokból arról értesül, hogy az érintett személy valaha ügynök volt. A bírák ilyen esetben mindenképpen meg kívánják a teljes iratanyagot tekinteni. Hasonló eljárást tartanak szükségesnek akkor is, ha valakiről köztudomású, hogy együttműködött az ügynöktörvényben felsorolt szervek valamelyikével, miközben esetleg hivatalosan negatív vizsgálati eredményt közölnek velük. Eigner Józseftől megtudtuk, hogy újabb képviselők átvilágítását a közelmúltban nem kérték, így a két tárcánál továbbra is csak a mintegy nyolcvan nevet tartalmazó listák vannak. Az ezekben szereplő képviselők közül negyvenet - amint már korábban beszámoltunk róla - mindkét irattárban ellenőriztek, míg további negyvennek csupán a részleges átvilágítása történt meg. Részletekkel azonban a bíró nem szolgált, csupán annyit mondott el, hogy a Belügyminisztérium technikai okokra hivatkozva nem szolgáltatott még mindenkiről adatokat. •L. K. Szabad bejárást a bíróknak az irattárakba? A képviselők első csoportja ma az átvilágítók előtt Mérsékelt a hiány MH-információ A költségvetés november végi helyzete szerint már szinte bizonyos a központi költségvetés deficitje legalább 30 milliárd forinttal kisebb lesz, mint amit a pótköltségvetés keretében elfogadott a parlament. Értesüléseink szerint a központi költségvetés november végi hiánya 244,7 milliárd forint volt, amely jóval kedvezőbb az időarányos szintnél. November végéig az egész évre tervezett bevételeknek 88,4 százaléka folyt be az államkasszába. Különösen a vám- és importbefizetések, az általános forgalmiadó-bevétel, valamint a pénzintézetek társasági adója haladta meg jóval az időarányos szintet. Ismeretes, hogy a parlament októberben elfogadta a pótköltségvetést, amelyet azért nyújtott be a kormány, mert úgy ítélte meg: az eredeti költségvetési törvény nem teljesíthető, s a központi költségvetés deficitje a tervezettet 30-40 milliárd forinttal is meghaladhatja. A kabinetet a pótköltségvetés miatt sok bírálat érte. • V. I. Magyar Hírlap . Francia lapvélemények a Horn-látogatásról Fontos teszt az MNB elnökének kinevezése MTI A francia üzleti körök lapja, a Les Echos úgy tudja, hogy abban a memorandumban, amelyet a csatlakozással kapcsolatban Horn a francia vezetőknek átadott, Magyarország arra kéri az EU-t: vegyék figyelembe a magyar mezőgazdaság helyzetét, s támogassák a gazdaság átalakulását. A mértékadó francia gazdasági lap megjegyzi: a külföldi befektetők Magyarországra csalogatása terén - akik mostanában a korábbinál várakozóbb álláspontra helyezkedtek - fontos tesztet jelent majd a Magyar Nemzeti Bank elnökének még mindig függőben lévő kinevezése. A Liberation című lap a Horn-út jelentőségét akként foglalva össze, hogy Magyarország meg akarta szerezni az EU-elnökséget január 1-jétől átvevő Párizs támogatását is. Magyarország kinőtte reformállam státusát Soós Károly Attila müncheni tárgyalásai MH-München Bajorország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára, Soós Károly Attila müncheni előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország számára létkérdés a működő tőke további beáramlása. A Müncheni és Felsőbajorországi Ipari és Kereskedelmi Kamara székházában bajor befektetők ismerkedhettek a hazai feltételekkel. „Magyarország már régóta kinőtte a reformállam státusát” -jelentette ki Dieter Soltmann, a kamara elnöke és hozzáfűzte: „Ahol sok fény van, ott bőven akad árnyék is”. Soós Károly Attila feladata éppen az volt, hogy az árnyékokról is beszéljen, illetve, hogy az árnyékot megvilágítva kiderüljön, a magyar kormány szívén viseli a külföldi befektetők gondjait. A jogbiztonságról szólva elmondta, hogy az előző kormány által hozott csőd-, bank- és adótörvényben csupán kevés változtatást terveznek. Problémát okoz azonban az adóhátralékok behajtása. Nemcsak az állam adóbevételét rontja, de a külföldi befektető sem érzi az esélyegyenlőséget, ha egy konkurens cég kibújik az adókötelezettségek alól. Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar kormány nem kezdeményezi a külföldi hiteltörlesztések átütemezését. A kormány erőteljesebben kíván fellépni a korrupcióval szemben, amelynek terjedése a piacgazdaság legitimációját kérdőjelezheti meg. A német befektetők aggódva érdeklődtek: a szociál- lberális kormány vajon felülvizsgálja-e az eddigi privatizációkat? Az államtitkár válasza: nincsenek ilyen tervek, csupán a visszaéléseket leplezik le. * • ■ ■. • v#s?t iI' 1mi Pál László ipari miniszterrel Vállalni a gyors privatizációt • Volt-e kapcsolat a villanyáremelés elhalasztása és az önkormányzati választások időzítése között? Semmilyen, amint ezt bizonyítják a választási eredmények is. Hiszen az áremelés konkrét tényét a kormány a választások előtt bejelentette. Furcsának találom, hogy 1994-ben a parlamenti választások idején országgyűlési képviselők miért nem hozták szóba ugyanezt akkor, amikor már évtizedek óta világos volt a szakemberek és a gazdaság irányítói számára, hogy az áremelést már régen meg kellett volna lépni, mert az iparág szolgáltatását csak a vagyon felélése, a karbantartás legszükségesebb mértékére való korlátozása árán tudta biztosítani. A differenciált áremelés kompenzációs programjának kidolgozásán - amelyre szintén vonatkozott az ellenzéki képviselő kérdése - jelenleg is dolgozik a kormány. Előzetes számítások szerint ez a költségvetésnek 9 milliárd forintjába kerül, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a költségvetés egy fillér pluszbevételt sem könyvelhet el az áremelésből. • A parlamentben ellenzéki képviselők interpelláltak önhöz, hogy milyen szakmai és politikai szempontok játszottak szerepet az MVM Rt. vezetőváltásában, illetőleg jár-e a vezetőváltás koncepcióváltással a villamos ipar jövőjét illetően? Szabó Iván például kifejtette, hogy szakmailag önpusztítónak és politikailag ártalmasnak értékeli az MVM Rt.-ben bekövetkezett vezetőváltást, és ezért - az Országgyűléssel ellentétben - nem is fogadta el a miniszteri választ. Volt tehát politikai ok a döntés mögött, vagy sem? Határozottan vissza kell utasítanom, hogy bármilyen politikai megfontolás szerepet játszott volna az MVM Rt.-ben történt vezetőváltást illetően. Kizárólag a szakmai szempontok játszottak szerepet. Emlékeztetnék arra, hogy az MVM Rt. gyakorlatilag állami tulajdonban van, a privatizáció a nemzetgazdaság egyértelmű érdeke, és annak végrehajtása kormányzati feladat. A három év óta részvénytársasággá alakult MVM Rt.-nél a korábbi vezetésnek köszönhetően az érintett kormányzati szervekkel nem alakult ki megfelelő együttműködés a nemzetgazdasági célt illetően. Ezért döntött a kormány a vezetőség megújításáról. Hozzáteszem, hogy az MVM Rt.-hez tartozó 15 áramszolgáltató, illetve erőműtársaságnál összesen három helyen történt változás, Pakson, Vértesen és a TITÁSZ-nál. Az ottani vezetőket nem azért váltották le, mert 1989 előtt nem voltak MSZMP-tagok. Egy esetben ragaszkodtam, mint ipari miniszter és politikus saját megítélésemhez, ez pedig a Paksi Atomerőmű igazgatója volt, a többi esetben határozottan kértem az MVM Rt. vezetését, hogy szakmai lelkiismerete alapján döntsön egyéb ügyekben. Ami a koncepcióváltást illeti a villamos ipar jövőjével kapcsolatban, beleértve esetleges személyi konzekvenciákat is, az attól függ, hogy a jelenlegi vezetők vállalni tudják-e a kormány által záros határidőn belül kidolgozandó energetikai privatizáció stratégiáját. A folyamatot ugyanis ez határozza meg. • Pogány Sára . Magyar idő szerint:*? L éves st Philips 'W ' s héten át 5 Philips termék 5 % kedvezménnyel! PHILIPS