Magyar Hírlap, 1995. január (28. évfolyam, 13-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

1995. JANUÁR 16., HÉTFŐ Szarajevóból változatlanul nem lehet kijutni Belgrád elégedetlen a BT-határozattal • Folytatás az 1. oldalról Mladic tábornok szerb parancsnok egyidejűleg felfüggesztette a kelet-boszniai enklávékba irányuló segélyszállítást - a nagy hó miatti rossz közlekedési viszonyokra hivatkozva. Az öthatalmi összekötő csoport küldöttsége a jelekből ítélve tegnap dolgavégezetlenül távozott Boszniából. Az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország megbízottai szombaton kereken tíz órát tárgyaltak Paléban, de nem tudták rávenni Karadzicot a béketerv elfogadására. A szerb politikus kitart amellett, hogy a dokumentum csupán kiindulópontként szolgálhat a további tárgyalásokhoz, és követeli a teljes szuverenitást „köztársasága” számára, továbbá a főváros kettéosztását, tengeri kijáratot; a kelet-boszniai muzulmán enklávékat (észak-szarajevói negyedekért cserébe); a Száva menti folyosó kibővítését. Izetbegovic elnök - akivel a közvetítők kétszer is tárgyaltak a hét végén - egyik követelést sem fogadta el. Az összekötő csoport vasárnap Zágrábban Tudjman elnök személyes tanácsadójával, Zuzullal folytatott eszmecserét, aki ugyancsak hangoztatta: kormánya nem fogadja el a béketerv megváltoztatását. Belgrádban nagy csalódást keltett a Biztonsági Tanács pénteki határozata amiatt, hogy a szankciólazítás újabb száznapos meghosszabbítása mellett kiköti: a Jugoszláviából a horvátországi „szerb krajinába” irányuló áruszállítás csakis Zágráb és Szarajevó engedélyével történhet. A belgrádi rádió kommentárja szerint a békepolitikát folytató Jugoszlávia nem érdemelte meg ezt az újabb szigorítást, ami úgymond a háborúpárti szélsőségesek pozícióját erősíti mindkét oldalon. Belgrádi körök szerint Tudjman horvát elnök is ehhez a határozathoz időzítette bejelentését, hogy nem hosszabbítják meg a Horvátországban állomásozó kéksisakosok mandátumát. Borislav Mikelic, krajinai „kormányfő” tegnap azt hangoztatta, hogy a szóbanforgó BT- határozat megtorpedózza Knin és Zágráb gazdasági tárgyalásait, a kéksisakosok távozásával pedig kiújulhat a horvát-szerb háború. Mate Granic horvát külügyminiszter tegnap azt mondta - lezárult az a korszak, amikor Horvátország az Unprofor segítségével akarta elérni a megszállt területek békés visszacsatolását. Egyrészt bebizonyosodott, hogy a nemzetközi békeerők ezt nem képesek teljesíteni, másrészt pedig világossá vált, hogy a krajinai válság kulcsa Belgrádban van. Granic a kéksisakosok kiutasítását korábban azzal indokolta, hogy Milosevic nem hajlandó elismerni Horvátország határait. Az új helyzetben a „helyi szerbek” kénytelenek lesznek elfogadni a Zágráb által felkínált nagyfokú autonómiát és a beilleszkedést. • J. Garai Béla Eltérő vélemények a HungarHotels-pályázatról A befektetők nem riadoznak, de óvatosak MH-London/MTI___________ A HungarHotelsre már több új ajánlatot is letettek. Egy északolasz cég állítólag 112 millió dollárt ajánlott a szállodaegyüttesért, a Refalia AG nevű svájci társaság pedig állítólag 240 millió dolláros ajánlatot tett le egy magyar ügyvéden keresztül a AVÜ-nek - olvasható a Népszabadságban. A vélemények továbbra is igen megoszlanak a szállodalánc privatizációja, illetve annak leállítása kapcsán. A nyugati befektetőket nem riasztja el Magyarországtól a HungarHotels-eset, de nem kedvelik a manipulálást. Ez derül ki Tarnóy Péter közel negyven éve Angliában élő üzletember szavaiból. S ő csak tudja, miről beszél, hiszen ő hozta eddig a legtöbb külföldi céget Magyarországra, nagyrészt beruházókként. Mint az MH-nak elmondta, megalakította a Hungarian Investment Co.-t, melyet a tőzsdén is jegyeznek. Vállalata 1990-ben elsőnek a HungarHotelst vette célba. Még abban az évben a HungarHotels szállodaegyüttesét 250 millió dollárra becsülték. A svéd Quantus beruházó cég 50 százalék alatti tulajdonrészért jóval több mint 100 millió dollárt ajánlott. A mostanihoz hasonló helyzet állt elő. Kevesellték az összeget, s Beck Tamás kereskedelmi miniszter, valamiféle triviális formai hibára hivatkozva, megvétózta az üzletet. Gyökössy Gyula vezérigazgatót leváltották. A privatizáció lebonyolítására a Swiss Bank Corporation, kapott megbízást. De munkájába minden kereskedelmi és gazdasági szerv beavatkozott, és hozzá nem értésük folytán az üzlet meghiúsult - mondja Tarnay Péter. Tavaly végül eladták az Intercontinentalt a Mariottnak, több mint 50 millió dollárért. - Kérdem én - folytatja Tarnóy -, ha egy csúnya és eléggé lelakott szállodát tavaly ennyiért adtak el, akkor hogyan kérhettek az amerikaiaktól az egész szállodacsoportért ilyen keveset? Tehát Horn Gyulának igaza van. De a történetet a külföldiek közül nem mindenki ismeri részletesen előzményeivel együtt, és az American General Hospitality fűtheti az ad hoc döntések miatt gyanúperrel élő külföldi sajtót, hogy sejtesesn méltánytalanságot. Ugyanezt csinálták a svédek 1990-ben. Ami elveheti a be nem avatott beruházójelöltek kedvét attól, hogy Magyarországhoz közeledjenek. Beszéltem erről néhány angol kollégával - mondja Tarnóy Péter. - Az volt a véleményük, hogy túl sok külföldi bank és közvetítő vállalat bábáskodik a magyar privatizálás körül - nagynevű cégek is és jobb lenne, ha közvetlen kapcsolata volna a magyar iparnak a külföldi érdeklődőkkel. A zűrös ügyekért elvégre a tanácsadó cég is felelős. Ezzel szemben a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról tudósít, hogy a külföldi bankok aggodalommal fogadták a magyar privatizáció legfőbb irányítója, Bartha Ferenc váratlan elbocsátásának a hírét. A vezető német lap úgy vélte, hogy a személyesen Horn Gyula miniszterelnök által kezdeményezett elbocsátás árt Magyarország tekintélyének, és olyan jelzésként értelmezhető, amely szerint a budapesti kormány a jövőben vissza akarja fogni a privatizációt. A bécsi véleményekre hivatkozó beszámolóban a lap aggasztónak ítéli, hogy ennek az esetnek hatása lehet az energiaszektor közeljövőben kezdődő privatizációjára. A pártokhoz nem kötődő, liberális beállítottságú, szakmailag magasan képzett Bartha novemberben került a magyar privatizáció irányítójának székébe - írta a lap, és ismertette a HungarHotels privatizációjának eddigi történetét. Bécsi megfigyelők szerint Bartha kirúgása és a HungarHotels előszerződésének a felülvizsgálata azt jelzi, hogy a kormányzó szocialisták erősíteni akarják a privatizációs folyamat feletti ellenőrzésüket - állította a német lap. MH-információ___________ Mivel az idei esztendő első felében Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, feltehetően több lesz rutinlátogatásnál az európai ügyekkel megbízott francia miniszter mai budapesti vizitje. Alain Lamassoure megbeszéléseket folytat Kovács László külügyminiszterrel, valamint az Országgyűlés Külügyi Bizottságának és az Európai Integrációs Ügyek Bizottságának képviselőivel. A francia vendéget, aki az Európai Parlament tagjaként is megismerhette az integráció működésének csínját-bínját, fogadja Horn Gyula miniszterelnök. Hat hónapos elnöksége programjának előterjesztésekor Franciaország nem titkolta, hogy a közösség keleti politikájával azonos fontosságot tulajdonít az EU mediterrán kapcsolatainak. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy el akarná hanyagolni a keleteurópai országok csatlakozásának további előkészítését - tették hozzá Párizsban - , de egyensúlyt akarnak kialakítani a két szárnnyal ápolt kapcsolatok között. Mivel Franciaország fontosnak tartja a közös biztonságpolitika javítását is, a budapesti megbeszéléseken várhatóan nemcsak a magyar kérésekről esik sok szó, hanem az európai közérzetet erősen befolyásoló oroszországi fejleményekről is. • K. K. Ma Budapesten tárgyal Alain Lamassoure Francia egyensúlykeresés Bős: eddig 15 halálos áldozat MTI____________________ Szombaton több szlovákiai lap is olyan értesüléseket közölt, amelyek szerint a bősi erőmű építése és üzemeltetése során eddig 15 ember vesztette életét. A lapok annak kapcsán összesítették az eddigi áldozatok számát, hogy péntekre virradóan ismét két ember - jóllehet egyikük szívroham következtében - halt meg az építők közül. Emlékezetes, hogy egy évvel ezelőtt - mint az üveg - roppant össze a baloldali zsilipkamra hatalmas acélkapujának egyik szárnya. Közvetlenül az új kapuszárny terhelési próbáit megelőzően az egyik szerelő megcsúszott az állványzaton, és 18 métert zuhanva esett a kamra fenekére, majd kórházba szállítás után meghalt. Ugyanezen az éjszakán egy másik kollégájával szívroham végzett. 1Az Egyesült Államok 55.000^^^ i “Zöld Kártyát bocsát ki ^ 155.000 emigránsvizum (“Zöld Kártya”) lesz felajánlva az új IC egyesült államokbeli kormányprogram által. Az Egyesült ■ I Államokban élhet és dolgozhat együtt a házastársival és ■ gyerekeivel. Az Egyesült Államok állampolgárságának megzerzése lehetséges később, ha úgy kívánja. INGYENES I információ kapható. Küldje be (gépírással vagy nyomtatott I betűkkel) nevét, címét és születésének országát a következő címre: II Green Card Information (Dept. ADZ-57) ■ 902 Wilshire Blvd., #224 • Los Angeles, CA 90017 • U.S.A. TEL: (001) 213-228-0410 • FAX (24 órán át): (001) 213-228-0404 1 INTERNET/E-MAIL: WinVisa@aol.com Ügyvédi iroda - Nem Kormányhivatal - 01994 DLA KÜLFÖLD - BELFÖLD Leváltották a Danubius Rádió főszerkesztőjét László József az új főnök MH-információ___________ Mától László József, a Petőfi adó volt főszerkesztő-helyettese tölti be a Danubius Rádió főszerkesztői tisztségét. A kereskedelmi adás vezetője ezentúl egyben a Magyar Rádió vállalkozási igazgatóságát is irányítja, s riporteri-tudósítói tevékenységéről sem szeretne lemondani. A Danubius eddigi vezetője, György Gábor a mobiltelefon-hálózatáról ismert Westelnél folytatja pályafutását. A Magyar Rádió múlt év végén elfogadott szervezeti és működési szabályzata értelmében László József a Danubius irányítása mellett felel a közszolgálati intézmény kiadói és reklámtevékenységéért, a Rádió-tv újság megjelentetéséért, s a későbbiekben várhatóan a tervezett televíziós produceri irodáért is. Ez utóbbi tevékenységről az igazgató-főszerkesztő érdeklődésünkre elmondta: a tervek szerint rendszeressé kívánják tenni azt az együttműködést, amelynek keretében a szilveszteri Rádiókabaré egyben a tévéképernyőn is megjelent, s az immár az MTV műsorán is futó Magyarországról jövök is készülhetne a rádió saját produkciójaként. A Danubius programján László József egyelőre nem kíván lényegesen változtatni, ám hozzátette: a szerinte élesedő versenyhelyzetben a legfontosabbnak a kereskedelmi rádióadás vezető pozícióinak megőrzését tartja. A tervezett rádió-tv törvény ugyan leválasztaná a Danubiust a Magyar Rádióról, ám a főszerkesztő még korainak tartja az ezzel való foglalkozást, hiszen úgy véli, a jogszabály hatályba lépése reálisan 1996 januárjában várható, de még ez sem biztos. A Petőfi Rádiónál László József utódja Szayly József lesz. • Szü.L • Igaz-e, hogy a botrányossá dagadt HungarHotels-ügyben ön elfogadta az Igaszságügyi Minisztérium álláspontját, miszerint a törvényes előírásnak megfelelően vagyonértékelést kellett volna készíttetni a szállodalánc pályázati kiírásához? Vagyonértékelés 1991-ben készült, s később, amikor a Hungária és az Erzsébet Hotel bekerült a HH-ba, akkor auditáltattuk a társaságot. Az IM álláspontját azért fogadtam el, mert formai, jogi szempontból helytálló. Mégpedig azért, mert az önkormányzatok kérésére bekerült a limitár, amely szerint az alaptőkére vetítve a névérték alatt - ami 51 százalék esetén 4,5 milliárd forint volt - nem értékesíthetjük a társaságot. Hozzáteszem, hogy eszünk ágában sem volt ezen az áron eladni a láncot. • A ’91-es vagyonértékelés alapján mennyire tartották a HH-t? Ha a felhalmozott vagyonból indulunk ki, akkor 140-150 millió dollárra, de ez csak egy elméleti érték. Egy társaságnál ugyanis az üzleti értékből kell kiindulni, s ilyen értékelés kettő is készült: 100-120 millió dollárt hoztak ki a világ legnevesebb tanácsadói. Ha ezt vetjük össze az amerikaiak által kínált 57, 5 millióval - ami az 51 százalékra vonatkozott -, akkor az üzleti érték felső sávjában adtunk volna túl a láncon. Ráadásul szerződésbe foglaltuk, hogy 19 millió dollárt be kell ruházni, 3 évig nem lehet egyetlen szállodát sem eladni és 5 százalékban rögzítettük a létszámleépítést is. • Az utóbbi napokban a Népszabadság szerint, két vételi ajánlat is érkezett az ÁVÜ-höz, az egyik Olaszországból jött és 112 millió dollárt tartalmazott, a másik Svájcból és 240 millió állt benne. Hogyan értékeli e fejleményeket? Komolytalannak érzem. Tavaly, az év eleji tenderfelhívást a világ valamennyi szakmai befektetőjéhez eljutattuk, és a jelentős pénzügyi befektetők előtt is ismert volt. Ha most valaki(k) 112 millió dollárt más pedig 240 milliót ajánl, akkor azt mondom, azonnal adjuk oda. Sajnálom, hogy ilyen komolytalan ajánlatok megjelenhetnek, hiszen az igazi vevő mögött pénz is áll, ígérni akárki tud... • Végeredményben tehát reálisnak érzi az ÁVÜ által kialkudott 57,5 millió dollárt? Igen, hozzátéve, hogy az eredeti november 16-ai igazgatótanácsi döntés 67 millió dollárról szólt, de ez tartalmazta a Budapest Hotelt is. Ezért tértünk vissza erre a megoldásra, a kormányfő által indított vizsgálat után. Mivel a körszálló elméleti értéke 9 millió dollár, erről a tételről lehet vitatkozni. Egyébként nem mellékes, hogy az American General Hospitality mögött álló amerikai intézményi befektetőkre számítunk a későbbi, stratégiai ágazatok privatizációjánál is. Ezért mentünk volna bele ebbe a néhány millió dolláros kompromisszumba. Azt viszont sajnálom, hogy ezt az árat nem tárgyalta meg a kormány. Utólag belegondolva egyszerűsítette volna a helyzetet. • Az utóbbi napokban egyre többen hangoztatják, hogy milyen jövedelmező a lánc, a tavalyi nyeresége például több mint 1,2 milliárd forint... ... és ezért nem szabad eladni. Ugye így akarta folytatni? Nos, először a nyereségről, ami üzemi eredmény. Le kell vonni belőle a HH központi apparátusának költségét, és a kamatterhet, így adózás előtt 650 millió forintra jön ki az összeg, adózás után pedig 350 millióra. Azaz, ha a vevő osztalékra spekulál, az utóbbi összeget veheti ki a cégből a korábban kifejtett tőkeértékre vetítve. De talán ennél is fontosabb: ha a HH-ból csak kiveszünk, akkor lerohad a cég, versenyképessége romlik. Ezért nem értem azokat, akik olyan tulajdonosnak szánják a HH-t, amely nem fog beruházni. • Reális veszélynek érzi, hogy a kormány egyáltalán nem akarja privatizálni a HungarHotelst? Remélem nem változott meg a kormány privatizációs stratégiája, amíg néhány órát Amerikában töltöttem a közép-kelet-európai befektetési konferenciára készülve. • Mit fog most csinálni, visszamegy az üzleti életbe, netán a Fotexhez is? Mennyi végkielégítést vesz fel? Államtitkári fizetést kaptam, tehát végkielégítés nem jár. A közös megegyezés szerint az ÁVÜ-it-ben még egy-két hónapig viszem az ügyeket. A régi cégemet, a Banque Indosuezt átszervezték. Ami pedig a Fotexet illeti, „a bűnös privatizátor csak nem mehet egy bűnös céghez?”. • Emőd Pál Bartha Ferenc tegnap A hét műsorának nyilatkozva aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kormány beleszól a privatizációs döntésekbe. Szerinte így többet veszítünk a „réven, mint nyerünk a vámon”. Bartha úgy véli, hogy az erdélyi magyarság jövője attól függ, milyen mértékben tud részt venni az ottani privatizációs folyamatokban. Ezért ő, akinek ősei erdélyi kisnemesek voltak, feladatának tekinti, hogy tőkekivitellel támogassa a kisebbségben élő mgyarok tulajdonhoz jutását. A NAP INTERJÚJA Wmmm&mm Bartha Ferenc privatizációs (ex)kormánybiztossal Komolytalan a 240 milliós ajánlat Martin Luther King-nap a vita jegyében Az elhunyt polgárjogi harcos családját zavarja a turistahad MH-Washington_________ Martin Luther King Jr.-születésnapján, ma az 1968-ban meggyilkolt polgárjogi harcosra emlékezik az Egyesült Államok. Munka- és iskolaszüneti nap van. Miközben a tiszteletes emléke koncerteket, templomi miséket ihlet, szülővárosában hozzátartozói körül egyre jobban kiéleződnek az ellentétek. Az atlantai Ebenezer baptista templomban, ahol King leghíresebb szónoklatai közül többet is áhítattal hallgattak követői, és ahol az apjáról elnevezett Martin Luther King Sr. kórus a mai napig énekel, a család nevét már nem övezi olyan nimbusz, mint valamikor. Önzőnek és közösségellenesnek tartják a King családot. Az özvegy, Coretta Scott King azt mondja: ugyanazok az ördögi erők törekszenek a család szétrombolására, amelyek megölték Martin Luther Kinget. A vita nyáron kezdődött, amikor a King család csúcstechnológiai, interaktív múzeum létesítését javasolta. Az atlantai sajtó a tervet a Disneyworldhoz hasonlítva, King Worlddé nyilvánította. Novemberben a család ismertette tervét teljes egészében a szövetségi kormánnyal. A múzeumot, mondták, ott építenék fel, ahol a Nemzeti Parkszolgálat akarta rendbe hozni a környéket. A fekete közösségi vezetők több mint két éve dolgoztak ezen a terven, a szövetségi kormánnyal együttműködve. Minden készen állt rá és azt is eldöntötték, hogy a szövetségi kormány fogja előteremteni a szükséges 12 millió dollárt. Mrs. King ezt állította le. Helyette belépőjegyessé akarja tenni a múzeumot. Ez lenne az első eset, hogy bármi, Kinggel kapcsolatos emlékhelynek a megtekintéséért fizetni kellene. A család pénzt akart kérni azért is, hogy a turisták megtekinthessék King szülőházát, aminek megmutatását mostanáig a Nemzeti Parkszolgálat ingyen látta el. A King család a vita hevében lezárta a házat, és közölte a szolgálattal, hogy többé ne is vigyen a környékre turistákat. • R. Zs. Magyar Hírlap . Próbaidő a főigazgatónak Ablonczy egyelőre marad, Ütő nemkívánatos mint igazgató MH-információ___________ Fodor Gábor művelődési miniszter - noha elégedetlen a Nemzeti Színház vezetőnek munkájával és a Nemzeti bemutatóinak többségét szakmailag kifogásolhatónak tartja - próbaidőt ad Ablonczy László direktornak. A miniszter lapunknak elmondta, arra kérte az igazgatót, lehetőség szerint javítsa az előadások színvonalát, és közölte vele a tárca szakmai elvárásait. Ablonczy Fodor Gábor szerint készséget mutatott az együttműködésre. A miniszter hangsúlyozta, nem kíván Ablonczyból bűnbakot csinálni, „véres” tisztogatásra sem lehet számítani a Nemzeti Színház élén. Ám Fodor nem tekinti Ablonczy öt évre szóló szerződését végleges megoldásnak. Várhatóan februárban szervez a minisztérium egy olyan konferenciát, mely a Nemzeti Színház megújítását hivatott előkészíteni. A művelődési tárca a teátrum anyagi ügyeire is az eddiginél több figyelmet kíván fordítani. Arra a kérdésre, hogy a Nemzeti direktorának adott türelmi idő lejárta után pályázatot ír-e ki a művelődési tárca, Fodor Gábor elmondta, ez ügyben még nem született döntés, de bármilyen megoldást elképzelhetőnek tart. Ütő Endrének, az Opera igazgatójának viszont még az évad végén lejár a szerződése. Fodor Gábor lapunkat úgy tájékoztatta, hamarosan pályázatot írnak ki az igazgatói posztra, és szeretnék ha az új évadot új igazgatóval kezdené az Opera. • B. Gy.