Magyar Hírlap, 1995. április (28. évfolyam, 90-100. szám)

1995-04-18 / 90. szám

Hétfő Karrier, kedd Heti Patika, szerda Ingatlanbörze, csütörtök Autók és Piacok, péntek Pénz Plusz Piac, szombat Ahogy tetszik + Vasárnapi Magazin 28. évfolyam, 90. szám 1995. ÁPRILIS 18., KEDD POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 35 FORINT a­s MA L­andsbergis: a baloldal nem váltotta be ígéreteit A baloldali, munkapárti kormány nem váltotta be a két és fél évvel ezelőtt tett ígéreteit, katasztrofálisan rossz szociális és gazdaságpolitikával maga ellen hangolta a la­kosságot - mondta lapunknak adott interjújában Vi­tautas Landsbergis jobboldali litván politikus. 2. oldal P­árizs kiszáll a békefenntartásból? Franciaország két kéksisakosának meggyilkolása után kétségbe vonta, célszerű-e folytatni az ENSZ boszniai békefenntartó misszióját. 2. oldal H­árommilliárd a Mal vesztesége Legnagyobb hazai vállalatunk adózás utáni eredménye 3,313 milliárd forintos veszteséget mutat. A negatív mér­leg elsődleges oka a továbbra is alacsony gázár, a piac­vesztés az üzemanyag-forgalmazásban, illetve a fekete­kereskedelem - nyilatkozta lapunknak Dankné Szent­­györgyi Veronika pénzügyi vezérigazgató-helyettes, 3. oldal B­ihari Mihály:­incs alkotmányozási­zükséghelyzet Az Igazságügyi Minisztérium jeles hazai jogtudósok koncepciójára ala­pozta alkotmánytervezetét, amely Bihari Mihály politológus, szocialis­ta képviselő szerint „kiérlelt, jó tár­gyalási alap, bár nem minden részle­tében alkalmas a szakmai és politi­kai konszenzus kialakítására”. Az alternatív elképzelések további megoldási lehetőségeket kínálnak - hangsúlyozza Biha­ri. Szerinte a jelenlegi alkotmány működőképes, 60-70 százalékára építeni lehet. 4. oldal Ú­jabb médiaháború előtt A televíziónál és a rádiónál a szociál-liberális kormány megmutatta, hogy semmivel sem különb elődeinél - írja Nehéz-Posony István ügyvéd-közíró. Nem biztos, hogy a műsor színvonalának kritikai elemzését a kormányfőtől várjuk el. A kormányfő vegye tudomásul, hogy esetleg neki nem tetsző műsorok kerülnek képernyőre. 7. oldal F­ilm(híradó-)szakadás Fodor Gábor művelődési miniszter a tárca állásfoglalá­saként levelet küldött Lascsik Attilának, az Állami Va­gyonkezelő Rt. elnökének, amit az MKM iránymutató­nak szánt a magyar filmvagyon, illetve -gyártás tisztá­zatlanná vált tulajdonviszonyai közti állami „manővere­zéshez”. A dokumentum többek között leszögezi: az 1948 és 1987 között készült magyar filmeket közvetve vagy közvetlenül a magyar állam finanszírozta, követ­kezésképpen tulajdonjoguk az államot illeti. 10. oldal A a gyorsaság privatizáció kulcskérdése Matolcsy György, a Privatizációs Kutatóintézet igazga­tója szerint gazdaságpolitikailag nonszensz a privatizá­ciós bevételeket a hiány finanszírozására fordítani, hi­szen a termelő szektorból nem szabad tőkét kivonni. 11. oldal G­ázszolgáltatók privatizáció előtt Tulajdonváltás előtt áll az öt hazai gázszolgáltató vál­lalat, az ÁV Rt. májusra tervezi a tenderek meghirde­tését. 13. oldal H­alálraítéltek­­ ideiglenes eltávozáson A horvátországi és boszniai háború átfolyt Szerbiába is. A belgrádi utcákon fegyver minden mennyiségben van, és ennek arányában bűntény is. A belgrádi bíróságon évek óta nem tárgyaltak olyan gyilkossági esetet, amelynek elkövetője ne harcolt volna a frontokon. 19. oldal A pápa párbeszédre szólította fel a háborúzókat MTI Csak a párbeszéd hozhat ki­egyensúlyozott megoldásokat azoknak, akik reményeiket a fegyverekbe vetik. Nekik az egyház azt üzeni: az egoizmus és a hatalomvágy ellentmond az ember igazságának - hang­súlyozta vasárnap, húsvéti üze­netében II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő a vati­káni Szent Péter-bazilika feldí­szített erkélyéről mondta el ha­gyományos húsvéti üzenetét és Urbi et Orbi áldását. A hideg és a szemerkélő eső ellenére 150 ezernyi hívő és turista töl­tötte meg zsúfolásig a hatalmas teret. „Krisztus az élet útját nyitja meg a háború által szétdúlt csa­ládoknak. Az algériai, a bosz­­nia-hercegovinai, a burundi és a dél-szudáni erőszak áldoza­tainak az egyház a húsvét bé­keüzenetét erősíti meg” - mondta. Azoknak, akik szen­vedve várják jogos igényeik el­ismeréseit - mint a palesztinok, a kurdok és Latin-Amerika in­dián népei - az egyház a párbe­szédet javasolja mint kiegyen­súlyozott megoldást eredmé­nyező egyetlen eszközt. Üzenete után a pápa 57 nyelven adta Urbi et Urbi (Ró­ma városának és a világnak szóló) áldását. A téren jelenle­vő magyarokhoz „Krisztus fel­támadott, Halleluja” szavakkal fordult a katolikus egyházfő. A húsvéti szentmisét - pápasá­ga során most első alkalommal - a rossz idő miatt a Szent Pé­ter-bazilikában pontifikálta 11. János Pál. Előzőleg, pénteken este Ró­mában, a nagypéntek alkalmá­ból tartott Via Crucis szertartá­son a pápa az emberiséget súj­tó testvérgyilkos háborúkat és az idei „tragikus évfordulókat” idézte fel. Az idén első alka­lommal­­ tavaly áprilisban el­szenvedett balesete miatt, II. János Pál csak az első két stá­ciónál, illetve az utolsónál, a ti­zennegyediknél vitte a nehéz fakeresztet. „Krisztus feltámadott, Halleluja” - a katolikus egyházfő a Szent Péter-bazilika erkélyéről 57 nyelven, köztük magyarul mondta el húsvéti áldását fotó reuter MH-információ közelebb lesz a 100 milliárd­hoz, mint a tervezett 150-hez a privatizációból idén befolyó költségvetési befizetések ösz­­szege. Értesüléseink szerint ez az Állami Számvevőszék ké­szülő - a pótköltségvetéshez csatolandó - szakvéleményé­nek egyik megállapítása. A pénzügyminiszter korábban kijelentette, hogy a tervezett privatizációs bevételek elma­radása esetén újabb megszorí­tó intézkedések bevezetésére kerülhet sor. A magánosítási bevételek mellett a számvevőszék vizs­gálja a vámpótlék bevezetésé­ből tervezett majdnem 100 milliárdos többletbevétel és a feketegazdaság visszaszorítá­sából a kormány elképzelései szerint idén befolyó összeg realitását. Egy informátorunk szerint „minden területen nagy a bizonytalanság, de ez mindig a mínuszt erősíti”, az­az a megszorító csomagtól várt pluszbevételek felülter­vezettnek tűnnek. A „lyuk” forrásunk szerint akár 50-60 milliárd forintnyi is lehet. A gazdasági kabinet múlt heti ülésén Nyikos László al­­elnök - értesüléseink szerint - már jelezte, hogy a számvevő­­szék kételyeket táplál a magá­nosítási bevételek megalapo­zottságát illetően. Az ÁSZ a szakvélemény el­készítése során - informá­cióink szerint - a privatizáció­ból, a vámpótlék bevezetésé­ből és az adóbevételekből be­folyó pluszbevételekre kon­centrál. A jelentést egy koráb­ban kötött megállapodás ér­telmében legkésőbb pénteken délig kell eljuttatniuk a képvi­selőkhöz. A parlamenti ügy­rend szerint a rákövetkező hé­ten a bizottságok megvitatják az anyagot. A pótköltségveté­si törvénytervezetet - mely­nek tárgyalása a házszabály szerint a beadástól számított 30 nap múlva kezdődhet meg - a Pénzügyminisztérium el­juttatta a parlamentbe, így leg­korábban a május 14-ei plená­ris ülésen kezdődhet a pót­költségvetés vitája. A privatizációs bevételek megvalósíthatóságát vizsgáló jelentés elkészítéséhez az ÁSZ felhasználta többek kö­zött az ÁV Rt. idei előzetes üzleti tervét, amely lapunk in­formációi szerint az energia­­szektor sikeres magánkézbe adása esetén is legfeljebb 100- 130 milliárd forintos költség­­vetési befizetést tart lehetsé­gesnek. A magánosítási bevé­telekre vonatkozó számvevő­­széki jelentést értesüléseink szerint egyeztették Suchman Tamás tárca nélküli minisz­terrel, aki április 19-én láto­gatást tesz az ÁSZ központjá­ban, ahol a téma feltehetően ismét szóba kerül. Suchman lapunknak korábban azt nyi­latkozta, hogy a költségvetési törvényben lefektetett 150 milliárdos privatizációs befi­zetés megvalósíthatóságáról május elsejéig nyilatkozik Bokros Lajos pénzügyminisz­terrel együtt. Ha a kormány elfogadja az ÁSZ-jelentésben foglaltakat, az új házszabály értelmében módosíthatja a pótköltségve­tési előterjesztést - tudtuk meg pénzügyminisztériumi forrásból. • Sz. L. Á. Pótköltségvetés: 50-60 milliárd forintnyi bizonytalanság?­­ Az ÁSZ szerint nem megalapozottak a privatizációs bevételek Egy mondatra az egyezségtől Ma folytatódnak a tárgyalások a vasútnál MH-információ Gyakorlatilag egy mondaton múlik a megegyezés a MÁV vezetői és a szakszervezetek között - legalábbis így érté­kelte a tárgyalások jelenlegi helyzetét Rigó Zoltán vezér­­igazgató. Ha megállapodás hí­ján csütörtökön nulla órától mégis sztrájkba lépnének a vasutasok, úgy naponta 472 belföldi személyszállító vonat közlekedik majd, a nemzetkö­zi forgalom viszont teljes mér­tékben szünetelne. Miután az új kollektív szer­ződés több mint 90 százaléká­­ról elvben egyezség született a MÁV vezetői és az érdekvé­delmi szervezetek között, s a tavaly novemberi ígéret is tel­jesült, miszerint a vasutasok keresete nem csökkent - meg­állapodásközeli helyzetként jellemezte a hétfő délutáni ál­lapotot Rigó Zoltán. Az egyetlen nézetkülönbség - legalábbis a MÁV vezetője szerint - egy mondatra korlá­tozódik. A vitatott mondat lényegé­ben a munkarendről és a mun­kaidő-beosztásról szól, s ezek­ben a kérdésekben továbbra is egyetértési jogot akarnak biz­tosítani maguknak a szakszer­vezetek - közölte kérdésünkre Borsik János, a Mozdonyveze­tők Szakszervezetének ügyve­zető alelnöke. Borsik elismerte, hogy a vasútnál március végéig ha­tályban lévő kollektív szerző­dés talán a legerősebb volt az országban, legalábbis ami a munkavállalók jogainak vé­delmét illeti. Ugyanakkor a szakszervezeti vezető is úgy véli, a megállapodás létrejö­het a sztrájk bejelentett kez­dési időpontjáig, mivel ez a MÁV vezetőinek érdeke is. • Folytatása a 3. oldalon Munkába állítanak 250 gazdasági nyomozót MH-információ Az Országos Rendőr-főkapi­tányságon elkészült, s már csak főkapitányi jóváhagyásra vár az a tervezet, amely alap­ján az elkövetkezendő hóna­pokban kétszázötven új gaz­daságvédelmi nyomozói stá­tust hoznak létre a fővárosi és a megyei kapitányságokon. Erre egyébként az év végéig 250 millió forintot különítet­tek el. A lépéssel országos szinten csaknem megduplázó­dik a feketegazdaság elleni küzdelem frontharcosainak száma. A nyár végére valamennyi kapitányságon megteremtik a személyi és pénzügyi feltéte­leket az új nyomozók munká­ba állásához. • Folytatása a 3. oldalon Autóker: egy botrányos üzlet vége MH-információ Az elmúlt hét végén pont ke­rült a magyar privatizáció egyik legbotrányosabb ügyle­tének végére. Az Állami Va­gyonügynökség képviselői és a német ISP cég képviselője megállapodtak az Autóker megmaradt üzletrészeinek visszaadásáról. A részletekről ma tájékoztatják a sajtót. Az Autóker egyike azok­nak az ügyeknek, amelyeket a privatizációs visszásságokat vizsgáló bizottság kiválasztott, s amelyben a közelmúltban rendőri és ügyészségi vizsgála­tot indítottak. Ennek eredmé­nyéről április végéig nem nyi­latkoznak az illetékesek, mint ahogy arról sem sikerült érde­mi információt kapnunk, ho­gyan sikerült a megegyezés aláírására szorítani az ISP-t. Az ÁVÜ egyik vezetője né­hány nappal ezelőtt kérdésünk­re elmondta, hogy a magyar fél elégedett lenne azzal, ha az Autóker több milliárd forintnyi - részben jelzáloggal terhelt - ingatlanát visszakapnák. A csütörtök este aláírt meg­állapodás azonban informá­ciónk szerint ennél kedvezőbb kondíciókat tartalmaz. Hogy végül is mit, arra várhatóan ma kapunk részletes választ. • Sz. P. Részletek a 12. oldalon Ma este 21.10-kor a Tv2-n vetélkedő A TREZOR ÉRTÉKJEGY KAMATAI MOST KIEMELKEDŐEN MAGASAK! Kereskedelmi Bank Rt.

Next