Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 178-190. szám)

1995-08-01 / 178. szám

1995. AUGUSZTUS 1., KEDD POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 35 FORINT MA Szeptembertől profi behajtók a tb-nél Hétfő délig ötven társaság és magánszemély jelentke­zett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azon pá­lyázati felhívására, melynek nyerteseit a tb-kinnlevőség beszedésére kérik fel. A két tb-alap kinnlevősége 211 milliárd forint, melynek mintegy 50 százaléka szedhető be szakértők szerint.­­ 3. oldal Évtizedek szennyezését nem lehet hetek alatt eltüntetni Szili Katalin politikai ál­lamtitkár a törvénykezési munka felgyorsulását és a zöld mozgalmakkal, a ci­vilszervezetekkel kialakí­tott széles körű társadalmi párbeszédet tartja a kör­nyezetvédelmi tárca eddi­gi legnagyobb sikerének. Évtizedek alatt felgyülem­lett problémákat azonban képtelenség hónapok alatt eltüntetni - hangoztatta a napi gondokra utalva a mi­nisztériumokat értékelő sorozatunkban. 4. oldal Korrupt vámosok buktak le Az utóbbi hetekben több belső vizsgálat is indult vám­­tisztviselők ellen a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságán. Információink szerint az elmúlt héten büntetőeljárást indítottak egy fontos beosztású pénz­ügyőr ellen, aki vámhalasztási engedélyek jogtalan ki­adásával jelentős mellékjövedelemre tett szert. 5. oldal Veszélyes bélyegek Idén már 110 elkövetőt, köztük 79 magyar állampol­gárt fogott el a rendőrség kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt. A felszámolt öt ban­da leginkább a fővárosban terítette a különféle narko­tikumokat. A Magyar Hírlap az egyik legkedveltebb szernek, az LSD-t tartalmazó bélyegek helyzetének nézett utána. 6. oldal Szabad lehallgatás Ausztriában? Az osztrákok hajlanak arra, hogy elfogadják a rendőr­ség eszköztárának bővítését az elektronikus figyelés módszereivel. Fontosabbnak tartják ugyanis biztonsá­guk erősítését, mint annak veszélyét, hogy esetleg ille­téktelenül lehallgathatják magánbeszélgetéseiket. 9. oldal Utazási irodák pereskednek Ismét hét utas maradt le a nyaralásról. A Kanári-szige­tekre szerettek volna utazni. Az utazási iroda, a Canari Color’s vezetője szerint a cég visszafizeti az útiköltsé­get, és mielőbb szeretne megegyezni a kártérítés össze­gében is. Lehet, hogy ezt a számlát gyorsan rendezni tudja, ám információnk szerint egy utazási irodának több millió forinttal tartozik. 11. oldal Elhízás elleni fehérje Kutatók szerint nincs messze az az idő, amikor túlsúlyos emberek számára gyors és hatékony fogyókúrás megol­dást jelentő gyógypirulák állnak majd készenlétben a patikák pultjain. Egereken ugyanis már bizonyítani tud­ták, hogy sikeresen működik a fogyasztóhormon, mely az úgynevezett kövérséggén egy fehérjéje révén le tudja állítani az étvágyat. A kövér kísérleti egerek testtöme­gük harminc százalékát tudták leadni az egy hónapos kezelés alatt. 15. oldal, Heti Patika HOLNAP A Rolling Stones-dosszié Holnap kezdődik A Rolling Stones-dosszié című ötré­szes cikksorozatunk, amely áttekinti az augusztus­­8-án Budapesten koncertező zenekar 1963 óta tartó, több mint három évtizedes történetét. Az első rész a hatva­nas évek angol könnyűzenéjével, a blues szigetországi térhódításával, Mick Jagger és Keith Richard gyermek­korával és a Stones megalakulásának körülményeivel­ foglalkozik. in A TV! A NYUGATI TÉREN ÉS A Magyar Hírlap! Hírek a 8. oldalon! Új játék! M­a­­riisi szerencse nyáron is! Lapozzon a 10. oldalra! ­ Év végéig egymilliárd dollár az energetikai privatizációból? Szoros pályázati határidők MH-információ Év végéig az energetikai ága­zat privatizációja 1 milliárd dollár bevételt hozhat az or­szágnak - jelentette ki a Ma­gyar Hírlapnak Dunai Imre, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium két hete hivatalba lépett vezetője. A miniszter szerint a Magyar Villamos Művek Rt., a Mal Rt. és a gáz­­szolgáltatók iránt is komoly érdeklődés tapasztalható. Az MVM Rt. privatizációs pályázatára ajánlataikat szep­tember 15. és november 15. között kell benyújtaniuk az érdeklődőknek, s 15 napos ér­tékelést követően november végén hirdetnek eredményt a tenderen - közölte érdeklődé­sünkre Dunai Imre miniszter. A végleges szerződések meg­kötésére is igen szoros határ­időt állapítottak meg, decem­ber 8-áig szeretnék a doku­mentumokat aláírni, s a hó­nap közepén a vételár átutalá­sa is megtörténhet. A minisz­ter elismerte, hogy az erőmű­vek értékesítése - viszonyla­gos elavultságuk miatt - nehe­zebb feladat lesz. A villamosipari társaságok­ban maradó állami aranyrész­vényekről nincs vita az IKM és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. között - je­lentette ki Dunai Imre. A leg­utóbbi kormányülésen ugyan­is döntés született arról, hogy a privatizáció lebonyolításáig az ÁPV Rt. rendelkezik felet­tük, az értékesítés lebonyolí­tása után viszont az ipari tár­cához kerülnek a rendelkezési jogok. A Mal Rt. privatizációját is igen feszített ütemben kívánja lebonyolítani a kormány. A szándék szerint szeptember végéig kell részletesen kidol­gozni az értékesítés szem­pontjait, s­ október 10-étől a pályázat meghirdetésétől egy hónap állna rendelkezésre az ajánlatok megtételére. A gázszolgáltató társasá­gok privatizációjára novem­ber 15-éig nyújthatnak be pá­lyázatot az érdeklődők, s alig kéthetes kiértékelés után a szerződések is megköthetők még november végéig. Dunai Imre szerint reális esélye van annak, hogy még év vége előtt akár 1 milliárd dol­lárt is elérhet a három alágazat privatizációjából származó be­vétel. Idézte a privatizációban részt vevő egyik tanácsadó cég vezetőjének véleményét, mely szerint másfél éven belül 2 milliárd dollár bevétel kasszí­rozható az energetikából. • Hajnal László A Mol Rt. privatizációjáról információ a 11. oldalon Horn Gyula a válság kiszélesedésétől tart Knint lövik a horvátok Nincs szó a magyar diplomaták evakuálásáról MH-Újvidék Mladics tábornok Grahovo és Glamoc visszafoglalásával és megtorlással fenyegette meg a horvátokat. A szerb tüzérség máris lőtte Grahovót, a hor­vátok pedig a krajinai szerbek fővárosát, Knint és annak környékét. Miközben Boszniában a horvát erők igyekeznek meg­erősíteni új állásaikat, a kraji­nai szerbek készek érdemi tárgyalásokat kezdeni Zág­rábbal. A NATO katonai szakértői hétfőn véglegesítették a Bihacs megvédelmezésére ki­dolgozott hadműveleti tervei­ket. Horn Gyula Helsinkiben kifejtette: Magyarország kez­dettől fogva tart a délszláv konfliktustól. Helytelennek nevezte a boszniai fegyverszállítási tila­lom egyoldalú feloldását, mi­vel ez a fegyveres harc kiterje­désével fenyeget. • Folytatása a 2. oldalon Két muzulmán kislány imádkozik nagybátyjuk friss sírjánál Szarajevóban FOTÓ: REUTER MH-információ A szokásosnál jóval nagyobb összegbe, több mint 300 millió forintba kerül az új ljubljanai magyar nagykövetség és a nagyköveti rezidencia felépíté­se. Az augusztusban elkészülő beruházás a Szlovéniában megszokottnál jóval maga­sabb színvonalat nyújt, az egyébként anyagi gondokkal küzdő Külügyminisztérium ugyanakkor nem lát lehetősé­get az épületegyüttes egy ré­szének eladására. Havasi Béla, a Külügymi­nisztérium igazgatója szerint az elmúlt napokban tényfeltáró külügyminisztériumi bizottság járt a szlovén fővárosban, s je­lentésben számolt be a beruhá­zás körülményeiről. A telek vá­sárlásáról, valamint a nagykö­vetség és a rezidencia különálló épületeinek felépítéséről szóló szerződéseket még az előző kormány kötötte 1993-ban. Az er­edeti tervek szerint mintegy 150 millió forintos lett volna a beruházás, a bizottság azonban azt állapította meg, hogy a kül­képviseletek épületei valójá­ban 300 millió forintnál is többe kerülnek. A Külügyminisztérium sze­rint a felelősség az előző kül­ügyi vezetőséget terheli a túl­zott kiadásokért. A követség Havasi Béla véleménye szerint maradhatott volna eddigi he­lyén is, amely felújítva megfe­lelt volna a célnak. Ezt jelzi, hogy a magyarok helyére be­költöző ukrán diplomaták már alig várják az üresedést. 1994- ben Havasi szerint már nem volt lehetőség az új nagykövet­ségi építkezés leállítására. A helyszínen járt bizottság ugyan­akkor megvizsgálta, hogy el le­­het-e adni a két épület egyikét. A telek elrendezése azonban, olyan, hogy a leendő reziden­ciaházat (a nagykövet és csa­ládja otthonát) csak a nagykö­vetségi épületen keresztül lehet megközelíteni, ezért az eladha­tatlan. „Nincs mit tenni. Lesz egy szép követségünk” - mond­ta a Kisügy igazgatója. A jelek szerint szép nagykö­vetsége lesz a Magyar Köztár­saságnak Zágrábban is. A szin­tén 1993-ban aláírt szerződés szerint a magyar fél egy horvát tulajdonosnak öt évre előre egy összegben kifizetett 750 ezer német márkát, amelynek fejé­ben a tulajdonos vállalta a fel­újítást és a bővítést. Ez azonban nem a kívánt minőségben és nem az előírt határidőre készült el, sőt a tulajdonos a munká­kért további összegeket kért. Végül magyar külügyi jogász­delegáció verte vissza ezeket az igényeket a helyszínen. A fel­újítás eszerint még augusztus­ban elkészül. A Külügyminisztérium egy brüsszeli építkezést is megörö­költ, s erre csak ebben az évben 80 millió forintot fordított. Többek között e hátrahagyott örökségek miatt azonban ve­szélybe kerülhet három új ma­gyar nagykövetség (Rijád Skopje, Vilnius) megnyitása is Az új nagykövetségeket abból a pénzből létesítenék, amelyek a megszüntetett külképvisele­tek ingatlanjainak eladásából folyik be. Öt épületről van szó melyek együttes értéke­­ két átköltözés miatt eladásra kerü­lő házzal együtt - mintegy 400 millió forint (három ház Zim­­babwéban, valamint egy-egy Venezuelában, Uruguayban, Costa Ricában, illetve Kanadá­ban és Szlovákiában található). Ha ez az összeg, vagy akár ennél több is kerül a Külügy kasszájába, nem oldja meg a sú­lyos anyagi gondokat. Az évi 30 százalékos forintleértékelést a Pénzügyminisztérium a koráb­bi ígéretek ellenére sem kom­penzálja, holott a Külügymi­nisztérium ez évi 6,4 milliárd forintos költségvetésének 70 százalékát devizában költi el. Ez 500 millió forint többletet jelent, éppen annyit, mint amennyibe a három örökölt be­ruházás (Ljubljana, Zágráb, Brüsszel) az idén került. Júniu­sig kevesebb volt a vártnál a ví­zum- és illetékbevétel is. Ha si­kerül is megnyitni idén a három új képviseletet, az csak bérelt épületekkel és egy-kétfős sze­mélyzettel képzelhető el. • Újvári Miklós Új rezidencia 300 millióért A Külügyminisztérium örökölt anyagi gondjai Szeptemberre lesz vagyonleltár Az ÁPV Rt. 1300 milliárddal számol MH-információ Az ÁPV Rt. belső feladatterve szerint augusztus végére ké­szül el a holdinghoz tartozó ál­lami vagyon pontos listája. En­nek becsült összértéke mint­egy 1600 milliárd forint, de a konszolidáció, azaz a kereszt­­tulajdonlások kiszűrése után - értesüléseink szerint - 1300 milliárd körül fog alakulni. Az új privatizációs törvény értelmében az ÁPV Rt. va­gyonát az egykori ÁV Rt.-hez és ÁVÜ-höz tartozó cégek al­kotják, ehhez járulnak a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezet (KVSZ) által átadandó vagyontárgyak. A törvény­­ tartós állami tu­lajdonban maradó társaságo­kat felsoroló­­ melléklete sze­rint a holding néhány céget kö­teles átadni egyes tárcáknak, amelyek szintén „tartoznak” más társaságok részvényeivel. Az ÁPV Rt. portfoliójába kerül adataink szerint 554 volt ÁVÜ-s és 204 ÁV Rt.-s cég többségi és kisebbségi rész­vénypakettje. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­riumtól átvesznek 29 társaságot (Volán-cégeket), átadnak 8-at. • Folytatása a 3. oldalon Minden eddiginél kevesebb a bizalom MH-információ A Magyar Hírlap megbízásá­ból a Szonda Ipsos minden hó­napban elvégzi azt a közvéle­mény-kutatást, amely a kor­mány tagjaiba vetett lakossági bizalmat, a minisztériumokkal való elégedettséget, valamint a kormány különböző tevé­kenységi területeinek köz­­megítélését vizsgálja. A Horn­­kormány éppen a legutóbbi adatfelvétel idején töltötte be egyéves „születésnapját”. A „jubileumi” eredmények ko­rántsem hízelgőek, hiszen jú­liusban a kabinet bizalmi mu­tatói minden eddiginél kedve­zőtlenebbül alakultak. Az egyes miniszterek alkalmassá­gi mutatóinak átlagaként szá­mított összesített bizalomin­dex az elmúlt néhány hónap stagnálása után ismét erőtelje­sen (3,6 ponttal) csökkent, s jelenleg 46 pont. Ezzel párhu­zamosan a minisztériumok te­vékenységével való elégedett­ség is mindeddig példátlan mértékben (3,2 pontnyival) romlott, s jelenlegi átlagértéke 41,9 pont. A kabinet közmeg­ítélésének romlása szinte tel­jesen egyöntetű, hiszen Fodor Gábor kivételével kisebb-na­­gyobb mértékben valamennyi minisztert érintette (bár az 1-2 pontos elmozdulások nem te­kinthetők érdemi változás­nak). A legjelentősebben az egyébként „listavezető” Kele­ti György honvédelmi minisz­ter, valamint Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és Lakos Lász­ló földművelésügyi miniszter pontszáma csökkent. Részletek a 10. oldalon

Next