Magyar Hírlap, 1995. augusztus (28. évfolyam, 191-204. szám)
1995-08-16 / 191. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Szlovák lap a magyar lavírozásról (MTI) „Nem könnyű a magyar diplomácia dolga, hiszen a volt Jugoszlávia államaihoz fűződő viszonyában 1991 óta lavírozni kényszerül” - íja a SME című szlovák ellenzéki napilap. „A magyar diplomácia mindig is igyekezett szalonképes maradni, ezért az Európai Unió országaiban és a tengerentúlon is megfelelő hátországot tudhat maga mögött A szerb-horvát konfliktusban előállt helyzet azonban a tapasztalt diplomácia számára is kemény diónak bizonyul” - mutat rá a lap. Kifejti: Magyarország abból az alapvető körülményből kénytelen ugyanis kiindulni, hogy míg 1990-ig két déli szomszédja volt, a szomszédok száma hirtelen megszaporodott. „Az Antall-kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza többször kijelentette: Magyarország nem kíván döntőbíró lenni, és kiegyensúlyozott szomszédi kapcsolatokra törekszik. Pontosan ugyanez jellemzi Horn Gyula szocialista-liberális kabinetjének álláspontját is. Kovács László külügyminiszter azonban a világ felé már leadta az aggodalmakról szóló első jeleket” - íja. Házkutatás a püspöknél (MTI) Rudolf Baláz besztercebányai püspök lakásán házkutatást tartott július 17-én a szlovák rendőrség - jelentette kedden az AFP a Szabad Európa Rádióra hivatkozva. Jozef Hrtus püspöki titkár közölte, hogy a hatósági intézkedés feltehetőleg összefügg azzal, hogy a szlovák püspökkari konferencia - amelynek Baláz az elnöke - májusban bírálta a pozsonyi parlament Michal Kovác államfő elleni bizalmatlansági szavazását. Amióta decemberben visszatért a hatalomba, Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök a gyors visszarendeződés felé vezeti országát - írta kedden szerkesztőségi cikkében a The New York Times. Meciarnak komolyan kell vennie a bírálatot. Az általa képviselt kormányzási stílusnak nincs helye ma Közép-Európában - írta az amerikai lap. * Arafat-Kaddámi ellentét (Reuter-MTI) Az izraeli hadsereg csütörtök reggelig meghosszabbította a Gázai övezet múlt csütörtökön elrendelt zárlatát, amely mintegy egymillió palesztin számára teszi lehetetlenné az Izraelbe való beutazást. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet Tuniszban ülésező Végrehajtó Bizottsága kedden kis többséggel elfogadta a múlt héten parafált izraeli-palesztin részmegállapodást a palesztin autonómiának a nyugati Jordán-part több múlt négyszáz falujára történő kiterjesztéséről. A testület megosztottságát jelzi, hogy a 18 tagból csak 10 volt jelen a Jasszer Arafat elnökletével hétfőn kezdett tanácskozáson. A megállapodás elleni tiltakozásul nem jelent meg például Faruk Kaddumi, a PFSZ második számú embere, s Arafat az ülésen emiatt keményen leválta őt. Töretlen török tisztogatás (MTI) Harminckét lázadó kurd és három török katona - közöttük egy ezredes - vesztette életét vasárnap óta a török hadsereg és a lázadó Kurd Munkáspárt fegyveresei közötti összecsapásokban az ország délkeleti részén - jelentette kedden az Anatolia török hírügynökség, hivatalos forrásokra hivatkozva. A diyarbákiri biztonsági főparancsnokság közleményt adott ki, amely szerint kedden a Mardin tartománybeli Savurban történt a legvéresebb összecsapás: 14 kurd lázadó és három török katona - közöttük a mardini csendőrparancsnok vesztette életét. Harckészültség Tajvanon (MTI) Harckészültségbe helyezték kedden a tajvani hadsereget - jelentette az AFP. A francia hírügynökség szerint a lépés nyilvánvalóan válasz a kínai rakétakísérletekre. Tajvani,védelmi körökből származó értesülések szerint az intézkedés a légierőre, a haditengerészetre és a szárazföldi csapatokra egyaránt érvényes. A következő tíz napra szabadságolási tilalmat vezettek be a hadseregben. Súlyos zavargások Bogotában (MTI) Súlyos összecsapások robbantak ki hétfőn Bogotában, Kolumbia fővárosában tüntetők és rendőrök között. Egy személy meghalt, hárman súlyosan megsebesültek. A karhatalmi szervek tizenkét embert letartóztattak. Az összetűzések azt követően keletkeztek, hogy Bogotá legforgalmasabb útján tüntetők ezrei vonultak fel, súlyos közlekedési zűrzavart okozva. A kormány magánosítási programja ellen tiltakozó munkásokat és szakszervezeti vezetőket vízágyúkkal próbálták feltartóztatni. Eközben a rendőrök fejbe lőtték az egyik tüntetőt, aki a helyszínen szörnyethalt. Államcsíny Sao Tómé és Príncipén (MTI) Lázadó katonák kedden reggel államcsínyt hajtottak végre Sao Tómé és Príncipén, s letartóztatták Miguel Trovoada köztársasági elnököt - jelentette az AFP a fővárosból, Sao Tóméból. A katonák körülvették az elnöki palotát, a rádió és a televízió épületét, megszállták a fontosabb közlekedési csomópontokat. Miguel Trovoadát a hadsereg főhadiszállására kísérték, Alberto Paulino védelmi minisztert szintén letartóztatták. A puccsisták egyelőre nem adtak ki nyilatkozatot, vagy közleményt. Reuter Az amerikai csapatok tegnap megkezdték a felszerelés partra szállítását Akabában, hogy Jordániával közös hadgyakorlatot kezdjenek. A hivatalos iraki sajtó csak „kutyaugatásnak” minősítette Szaddám Huszein elnök vejének nyugati lapokban közzétett szavait, amelyek szerint „rendszerváltásra van szükség Irakban”. Bagdadba utazik Rolf Ekeus, hogy az iraki hatóságoktól átvegye az ország titkos fegyverkezési programjára vonatkozó új információkat. Az iraki leszerelést felügyelő különleges ENSZ-bizottság vezetőjét Tárik Azíz helyettes miniszterelnök hívta meg, aki szerint eddig éppen Huszein dezertált veje titkolta el a kért adatokat. Az iraki elnök vejeinek Ammánba menekülése előtt elhatározott közös amerikai-jordániai hadgyakorlatok augusztus 18-án kezdenek, és tartanak egészen a hónap végéig. Az amerikai katonák már meg is kezdték a szükséges felszerelés partra szállítását. Az őket szállító hajókon kívül a Washington Times jelentése szerint a Theodore Roosevelt amerikai repülőgép-hordozó is megérkezett, de Haifa elé. Izrael beleegyezett, hogy légterét amerikai harci repülőgépek használják, ha Jordániának védelemre lenne szüksége iraki támadás ellen. Irán viszont tiltakozott Washingtonnál a hadihajók megjelenése ellen az Arab öböl vizein. Az IRNA iráni hírügynökség szerint Teherán azért ellenzi az amerikai csapatok jelenlétét, mert ebben szuverenitásának megsértését érzi. A bagdadi sajtó szerint az Egyesült Államok és szövetségesei csalódnak, ha azt hiszik, hogy dezertálással alá lehet ásni Szaddám Huszein rendszerét. Az Asz-Szaura című hivatalos lap „kutyaugatásnak” minősítette azokat a nyugati kommentárokat, amelyek szerint az elnök vejeinek menekülése súlyos csapást mér a kormányzatra. A lap úgy véli, hogy a Nyugat eltúlozza a szökések jelentőségét. Megérkeztek az amerikai csapatok Akabába Irak „kutyaugatásról” beszél KÜLFÖLD Családi leszámolás Szaddám Huszein iraki elnök Vatban Ibrahim Haszan nevű féltestvére vasárnap éjjel Bagdadban belehalt lőtt sérülésébe, amelyet az elnök idősebb fia, Udaj Szaddám Huszein okozott - közölte kedden egy iraki kurd szervezet. A Dzsalal Talabani vezette Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) a szíriai fővárosban nyilvánosságra hozott közleményében beszámolt arról, hogy Udaj a múlt kedden egy ünnepségen lőtt rá Vatbanra, annak Szaraja nevű feleségére és gyermekeire. Az asszony, Alaa nevű fiuk, valamint a család három testőre a helyszínen életét vesztette. Az elnök féltestvére öt nappal a merénylet után a bagdadi Al-Arifia kórházban belehalt sérülésébe. A PUK a kórház egyik alkalmazottjától szerezte értesüléseit. Pekingi Greenpeace-kaland A kínai hatóságok tegnap őrizetbe vették, majd elengedték a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistáit, akik a Mennyei Béke terén kibontották a kínai atomkísérletek ellen tiltakozó angol és kínai nyelvű transzparenseiket, amelyeket röviddel később polgári ruhás rendőrök téptek ki kezükből. Bonn előzőleg tiltakozott a német állampolgárokat is ért incidens miatt fotó: reuter A bécsi érsek visszavonul Reuter________________ Hans Hermann Groer bécsi bíboros érsek Nagyboldogasszony napján bejelentette, hogy szeptember közepén visszavonul posztjáról. Az idős főpapot azzal vádolják, hogy húsz évvel ezelőtt fajtalankodásra kényszerítette több diákját. A 75 éves főpap bejelentette, hogy a Szentszék elfogadta múlt októberben előterjesztett kérését, hogy a pápa előrehaladott korára való tekintettel mentesítse posztjának betöltésétől. Szeptember 14-én vonul vissza pontosan kilenc évvel azután, hogy átvette az érsekséget a ma is köztiszteletnek örvendő Franz Königtől. A bíborost tavasszal vádolta meg fajtalankodással a Profil című bécsi magazin, a főpap azonban nem volt hajlandó sem cáfolni, sem beismerni azok igazát. A Vatikán, amely az osztrák kormánnyal kötött konkordátum alapján egyedül jogosult Ausztriában püspökök kinevezésére, Christoph Schönborn eddigi bécsi segédpüspök személyében már ki is jelölte Groer utódját. Schönborn egyike annak a négy osztrák főpapnak, akikről a homoszexuálisok érdekeit védő Kurt Krickler a hónap elején kijelentette: szintén a saját nemükhöz vonzódnak, s ezt szükség esetén bizonyítani is tudja. ELADÓ A CSEMEGE-Julius Meinl Rt. eladja az alábbi helyiségeit: Cím tulajdoni forma alapterület (az eladótér területe) 1. 1024 Budapest, Margit krt. 25/a. bérleti jog 250 m2 (98 m2) 2. 1117 Budapest, Október 23. út 21. bérleti jog 326 m2 (130 m2) 3. 1152 Budapest, Rákos u. 78. bérleti jog 171 m2 (84 m2) 4. 1053 Budapest, Kálvin tér 4. bérleti jog 118 m2 (36 m2) 5. 1072 Budapest, Thököly u. 9-11. bérleti jog 331 m2 (50 m2) 6. 1096 Budapest, Telepy u. 23. bérleti jog 1180 m2 raktár 7.6720 Szeged, Kárász u. 2. bérleti jog 272 m2 (75 m2) 8.4025 Debrecen, Simonffy u. 1. bérleti jog 395 m2 (142 m2) 9. 3000 Hatvan, Grassalkovich u. 7-11. tulajdonjog 357 m2 (191 m2) További információt a jogi képviseletet ellátó dr. Mikus Tamás ügyvéd ad (1053 Budapest, Szép u. 6. tel./fax: 117-3459). Az árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó ajánlatot 1995. szeptember 8-ig írásban lehet eljuttatni a következő címre: Csemege-Julius Meinl Rt. 1053 Budapest, Szép u. 6. Házi Zoltán elnök-vezérigazgató titkársága Az Rt. az ajánlat módosításának vagy visszavonásának jogát fenntartja.JuliUs Meinl Kasmír: A kasmíri túszejtés és a norvég Hans Christian Ostre kegyetlen meggyilkolása csak az egyik - s nem is a legvéresebb - dráma abban a modern kori, hinduk és muzulmánok között folyó háborúban, amely az India és Pakisztán között fekvő, többségében muzulmánok lakta területeket a békétlenség fellegvárává tette. A hinduk máig nem tudták megbocsátani Pakisztán és Banglades elszakadását Indiától, amiért szerintük a muzulmánok a felelősek. A muzulmán felkelők pedig azért harcolnak, hogy Kasmírnak a jelenleg Indiához tartozó részét csatolják Pakisztánhoz. Pakisztán 1947-ben, a brit fennhatóság megszűnésekor vált le Indiáról, s mindketten igényt tartanak Dzsammura és Kasmírra. A két ország eddig két háborút vívott egymással e területek megszerzéséért. 1993-ban Pakisztán azt követelte, hogy Dzsammut és Kasmírt helyezzék ENSZ-irányítás alá, és tartsanak népszavazást a tartomány hovatartozásáról. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa már 1948-ban és 1949- ben határozatot hozott arról, hogy népszavazással kell eldönteni a területi vitát, ez azonban mindmáig nem történt meg. Az eddig összesen 20 ezer áldozatot követelő terrorakciók, tiltakozó megmozdulások és polgárháborús összecsapások végeláthatatlan sorában az egyik legszomorúbb esemény egy 16. századi muzulmán mecset lerombolása volt 1992 decemberében Ajodhja városában. Az ezt követő, országos méretűvé szélesedett hindu-muzulmán villongásokban több mint háromezren vesztették életüket. 1993 márciusában több bomba is felrobbant Bombayben - több mint 250 ember meghalt és 1200-an megsebesültek. Az új-delhi kormány a túszügy hátterében is Iszlámábádot sejti. A hazájában egyre csökkenő népszerűségű Naraszimha Rao kormányfő azt állítja, hogy Benazir Bhutto kormánya támogatja a kasmíri lázadókat. Indiában ugyanakkor több hindu fundamentalista mozgalom is a muzulmánok elleni erőszakra buzdít. E mozgalmak között a legjelentősebb a Bharatija Dzsanata Párt, amely újabb erőfeszítéseket tesz szavazótáborának bővítésére az 1996 tavaszán esedékes általános választások előtt. Ami Kasmírt illeti, az indiai kormányfő a múlt hónapban üzenetet küldött a tartomány vezetőinek: kész feltétel nélküli tárgyalásokat kezdeni az erőszak megállítása érdekében. E tárgyalásokon akár a Kasmírnak nyújtandó autonómiáról is szó eshet. A kasmíri vezetők azonban még nem válaszoltak Rao ajánlatára. •D. B. UAUCD i cr a békétlenség fellegvára 1995. AUGUSZTUS 16., SZERK. Ma kezdődik a leszerelés Merénylet célpontja volt a csecsen elnök? MH-Moszkva/MTI________ Miközben Borisz Jelcin orosz elnök különleges intézkedéseket - akár katonai erő alkalmazását - helyezett kilátásba, Groznijban a föderális erők főparancsnoka, Anatolij Romanov altábornagy Dudajev vezérkari főnökével, Aszlan Maszhadovval együtt jelentette be, hogy ma a katonai egyezménynek megfelelően megkezdődik a leszerelés. A csecsen küldöttség kétnapos szünet elrendelését kérte a tárgyalásokon. Romanov hangsúlyozta, hogy Csecsenföldön nem fognak kiújulni a harcok, és a katonai megállapodást kizárólag békés eszközökkel fogják végrehajtani. Megfigyelők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy Nozsaj-Jurtovszk körzetében kezdődik meg a leszerelés, amelynek során az egyezményben pontosan részletezett módszerekkel történik a fegyverzet megsemmisítése. Az észak-kaukázusi katonai körzet sajtóközpontjának vezetője, Firszov ezredes közölte, hogy megkezdték a föderális erők kivonását a lakott településekről a különlegesen felszerelt elhelyezési körletekbe. Ezt ő bizalomerősítő intézkedésnek nevezte, csecsen részről viszont már elhangzott a vád, hogy az oroszok csupa átcsoportosítják katonáikat Moszkvában közben sürgetik a választ az orosz javaslatokra, hangsúlyozva, hogy határidő hétfőn este hatko lejárt. Hozs-Ahmet Jamihanov, a csecsen küldöttség vezetője viszont kijelentette csak a sajtóból értesültek arról, hogy egyáltalán van valami orosz ultimátum, hivatalosan még semmi sem érkezet hozzájuk. Hozzátette, ha válaszolnak is majd a felszólításra az csakis az eddigi csecsen álláspont megerősítése lesz. Az orosz alsóház biztonság bizottságának kommunista elnöke, Iljuhin szerint itt az ideje, hogy kihirdessék a rendkívüli állapotot Csecsenföldön A csecsen válság kivizsgálására alakult ad hoc bizottság elnöke, Govoruhin pedig úgy véli, hamarosan a korábbi hevességgel újulnak ki a harcok Az orosz titkosszolgála megkísérelte kioltani Dzsoha Dudajev csecsen vezető életét - nyilatkozta egy orosz alsóházi képviselő a néme Deutsche Welle rádiónak Anatolij Sábád képviselő titkos megbeszélésre utazót Dudajevhez. A csecsen harcosok fedezték fel és hatástalanították a nagy erejű, távirányítású robbanószerkezetet Sábád gépkocsijában. Kudarcot vallott az indiai stratégia Bizonytalan a túszok sorsa Reuter________________ A Kasmírban fogva tartott öt nyugati túsz egyikének váratlan halálával kérdésessé vált, hogy sikeres stratégiát követett-e az indiai kormány a foglyok kiszabadítása érdekében. A túszejtő iszlám gerillák azt követelték az indiai kormánytól, hogy foglyaik szabadon bocsátásáért cserébe engedjen ki a börtönből 15 muzulmán szélsőségest. Az indiai kormány ezt határozottan elutasította, ugyanakkor közvetítőn keresztül kapcsolatba lépett a túszejtőkkel, akik azt ígérték, nem bántják a foglyokat mindaddig, amíg meg nem szakad a párbeszéd. A norvég illetőségű Hans Christian Oströ váratlan meggyilkolása azonban megkérdőjelezte, helyes volt-e Újdelhi időhúzó stratégiája az immár hat hete tartó túszdrámában. A 27 éves férfi lefejezett holttestét a hét végén találták meg a hatóságok. A boncolás bebizonyította, hogy alaptalan volt a korábbi feltételezés, miszerint Ostró valamilyen betegségben,Nagy az éhségtől halt meg, és fogvatartói csak halála után vágták le a fejét - elrettentésképpen. A holttest mellett talált üzeneten, amelyet az Al Faran nevű csoport hagyott hátra, az állt, hogy a túszejtők két napon belül végeznek a többi fogollyal - egy amerikai, egy német és két brit férfival - is, ha India továbbra sem teljesíti követelésüket. India tegnap újra kapcsolatba lépett a túszok fogvatartóival, s a hatóságok reményüket fejezték ki, hogyha keddi napot a szélsőségesek nem tekintették végső és megváltoztathatatlan határidőnek. " Hétfőn Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök elítélte a norvég túsz meggyilkolását, de továbbra is Iszlámábád támogatásáról biztosította az Indiától való elszakadásért harcoló kasmíriakat. Naraszimha Rao indiai kormányfő tegnap India függetlenné válásának évfordulóján mondott beszédében Pakisztánt vádolta a Kasmírban kialakult helyzetért. „Pakisztán terrorizmust exportál, és most láthatjuk, milyen brutálisak ezek a terroristák” - mondta a norvég túsz halálára utalva. Legalább tíz ember megsebesült tegnap, amikor bomba robbant Dzsammuban, Dzsammu és Kasmír állam nyári fővárosában egy vendégház közvetlen közelében.