Magyar Hírlap, 1995. október (28. évfolyam, 231-242. szám)
1995-10-12 / 240. szám
4 Magyar Hírlap BELFÖLD A diákok életszínvonalának romlása is egyik oka volt a diáktüntetéseknek Emelkednek a kollégiumi díjak MH-információ A felsőoktatási intézmények hallgatói a tandíj bevezetése mellett a kollégiumi díjak emelkedésére is számíthatnak az idei tanévtől. Az évekkel ezelőtt a művelődési minisztérium által megállapított havi 600 forintos maximális díj akár a háromszorosára is emelkedhet a tanévben. Az elmúlt tanévtől eltérően a kollégiumi térítési díjak összegét, illetve a fizetés alóli mentességet az intézmények határozzák meg. A kollégiumi díjakra vonatkozó kormányrendelet megszabja az összeg maximumát is, a havonta beszedett díj nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. A jelenlegi 3050 forintos határ azonban így is a díjak megháromszorozódását jelenti. A 600 forintos alapdíj mellé tavaly különböző plusz összegeket szedtek be a hallgatóktól az intézmények költségtérítés címén, illetve a kollégiumok fejlesztése érdekében. Az ELTE Jogi Karán például már 1600 forintot fizettek a diákok havonta az elmúlt tanévben. Az idei 2000 forintos díj bevezetésével így csak 400 forinttal kell többet fizetniük a hallgatóknak. Miskolcon viszont már 1400 forint a különbség az idei és a tavalyi kollégiumi térítés között, a hatszáz forint mellé ugyanis nem szedtek plusz összeget az elmúlt tanévben, szeptembertől azonban már 2000 forintot fizetnek havonta a kollégium lakói. A díj egyelőre ideiglenes, véglegesen decemberben döntenek az összegről. A Műszaki Egyetemen 2500 forintra nőtt a havonta befizetendő összeg, ezen túl még további 500 forintot kérhet a diákoktól a kollégium. Az egyetem hallgatói önkormányzatától megtudtuk: a díj alól sem szociális, sem tanulmányi alapon nem mentesül senki. A hallgatói önkormányzat nem ért egyet az egyetem vezetőinek azzal a véleményével, miszerint a kollégiumi ellátással a diákok olyan szolgáltatásban részesülnek, amelynek az önköltségét sem térítik meg. A költségvetésből finanszírozott központi támogatásnak ugyanis része a kollégiumi ellátásra szánt összeg is. Egyelőre marad a 600 forintos díj a pécsi orvostudományi egyetemen, igaz az új térítési tervezet már készen van. Az intézmény tanulmányi osztályán elmondták: a díjak mértékét a tanulmányi átlag határozza meg, valószínűleg a második félévtől. A debreceni tudományegyetem bölcsész karán továbbra is mentesülnek a fizetés alól a külföldiek és a határon túli magyarok. Bársony István, a kar tanulmányi osztályának vezetője közölte: megemelt összeget fizet viszont a többi hallgató, a díj eltérő az egyetem három kollégiumán, a diákotthonok modernségétől függően. A legújabb kollégium lakói 2000, a legrégebbiben lakó kollégisták pedig 1100 forintot fizetnek. Eltérő támogatást kapnak a kollégiumi kiadások finanszírozására az állami, illetve a nem állami, egyházi intézmények. Az állami intézmények a központi támogatásba beolvasztva kapják meg a diákotthonok finanszírozására szánt összeget. A nem egyházi intézmények normatív támogatásként egy férőhelyre évente közel 70 ezer forintot kapnak. A tiszántúli egyházkerület a fenntartója a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolának, a kollégium központi támogatása mégis az állami intézményekéhez, és nem az egyházi iskolákéhoz hasonló. A minisztériummal kötött 1993-as megállapodás alapján amíg a főiskola regionális feladatokat ellát, vagyis pedagógusokat képez, a kollégiumának működéséhez szükséges összeget a központi költségvetés részeként kapja meg, és nem az egyházi iskolák normatív támogatásaként. Hasonló megállapodás született a minisztérium és a zsámbéki, illetve az esztergomi főiskola között is. Füri Zoltán, a debreceni főiskola főigazgatója elmondta: az elmúlt tanévben a hatszáz forintos díj mellett a kollégium lakói 400 forintot ajánlottak fel havonta az épület komfortosabbá tételére. Az összesen ezer forintos díjat azonban még így is kénytelenek voltak a duplájára emelni szeptembertől. • Haszán Zoltán Magyar Államkötvény 1997/Y1 1997/Y2 A jelen nagy pillanataiban Ön is részt vehet így megteremtheti saját életének jelentős pillanatait. Például egy jó befektetési döntéssel. Figyelembe vesszük igényeit Most egy időben, kétféle Magyar Államkötvényt kínálunk, így többféle befektetési igényt is ki tudunk elégíteni. Magyar Államkötvény 1997/Y1 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. Kamatfizetés fél évenként. A kifizetendő kamat mértéke az adott évre megállapított éves kamat időarányos része, amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok és a 365 napos év alapján kerül meghatározásra. Magyar Államkötvény 1997/V2 1,5 év futamidő, évi fix 30% kamat. A kamatfizetésre és a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. A kamatok a futamidő alatt félévente tőkésítésre kerülnek, így ezzel a kötvénnyel nagyon magas hozam érhető el. A kamatos kamat kifizetésére a futamidő végén kerül sor. Jegyzés: 1995. október 6-13. Jegyzési árfolyam: A névérték 100%-a. Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal, így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/Y1 és 1997/Y2 - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Értékpapír- és valutapénztára, Budapest V., Szabadság tér 8. • MNB Megyei Igazgatóságai • OTP Bróker Rt. Budapest V., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • Inter-Európa Befektetési Kft. Budapest V., Szabadság tér 15. • Inter-Európa Bank Rt. Budai fiók, Budapest II., Pasaréti út 96. • Postabank Értékpapír Rt. Budapest V., Bécsi u. 5. • Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. Budapest V., Deák F. u. 5. • Daiwa-MKB Rt. Budapest VIli., Rákóczi út. 1-3. • MKB Értékpapír és Befektetési Rt. Budapest V., Szent István tér 11/B • Takarék Bróker Kft. Budapest V., Fálk Miksa u. 3. III. em. • Investbank Befektetési Rt. Budapest V., Képíró u. 9. • K and FI Brókerház Rt. Budapest V., Váci u. 40. IV. em. • New York Bróker Budapest Kft. Budapest VIll., Rákóczi út 1-3. • Procent Hungária Rt. Budapest V., Régiposta u. 5. • ÉGSZI-Börze Kft. Budapest V., Akadémia u. 1-3. • Questor Értékpapír Kft. Budapest II., Bem rkp. 33-34. • Első Magyar-Angol Bróker Rt. Budapest VII., Madách Imre út 13-14. • Talentum Rt. Budapest II., Szilágyi E. fasor 11/B • Magyar Hitel Bank Rt. kijelölt fiókjai • Microbróker Értékpapírkereskedő Kft. Budapest II., Hűvösvölgyi út 76/A • Bank- Austria Girocredit Befektetési Rt. Budapest VII., Madách u. 13-15. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG I 5 1995. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Az itt közölt grafikont a Budapesti Műszaki Egyetem szakszervezeti bizottságától kaptuk. Világosan mutatja, mennyire másként élik meg például ezen az egyetemen a vidéki hallgatók a tandíj bevezetését, akiknek alaposan felemelték a kollégiumi díját is. Még súlyosabb a helyzetük azoknak, akiknek még a drága kollégiumi helyekből se jut: az albérlet ugyanis még drágább. Különösen szembetűnő a diákok életnívó-csökkenése, ha számításba vesszük jövedelmük fogyatkozását is. Többek között ez a szociális feszültség is állt a tandíjtüntetés hátterében. Azok, akik a tandíj ellen tüntettek, voltaképpen életszínvonaluk elviselhetetlensége miatt sereglettek a Kossuth térre EGY FŐRE JUTÓ HALLGATÓI KÖLTSÉGEK (FORINT) EGY FŐRE JUTÓ TÁMOGATÁS (FORINT) Megszületett a nemzeti alaptanterv Az MH a jövő héten közli a teljes szöveget MH-információ Miután az Országgyűlés kedden módosította a közoktatási törvényt, kihirdethetővé vált a nemzeti alaptanterv (nat), melyet így a kormány hagyhatott jóvá, s melynek szövegét lapunk a jövő héten közli. Ezzel megszületett a közoktatásban elsajátítandó minimális ismereteket tartalmazó dokumentum. Báthory Zoltán, a művelődési tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkára tegnapi tájékoztatóján elmondta: a nat több mint öt évig tartó fejlesztési-csiszolódási folyamat eredményeit testesíti meg. Mostantól kezdve három évig a szakma ismerkedhet a dokumentummal, és az iskolák pedagógusai kialakíthatják ehhez igazodva saját helyi tanterveiket. A komoly szakmai egyeztetések után megszületett alaptanterv a közös alapműveltség és a tartalmi szabályozás rendszerét fogalmazza meg. A nat egyben modernizációs eszköz is, hiszen pedagógiai korszakváltás kezdetét jelzi - mondta a helyettes államtitkár. Befolyással lesz a tankönyvek és taneszközök piacára, valamint nemsokára változást hoz a pedagógusképzésben is. A nat ugyanis olyan műveltségi területeket vezet be az oktatásban (környezet-, egészségvédelem, médiapedagógia), melyeknek tanítására korábban nem képeztek tanárokat az egyetemeken és főiskolákon. A nat nyolc általános iskolai és négy középiskolai képzést ajánl. A korábbi félelmekre reagálva Báthory Zoltán elmondta: nincs arról szó, hogy megszüntetnék a hat-, illetve nyolcosztályos gimnáziumokat, sőt a jövőben is létre lehet hozni különböző iskolatípusokat. A módosított közoktatási törvény rendelkezik a Tankerületi Oktatási Központok (TOK) megszüntetéséről is. Feladataikat a jogutód Országos Közoktatási Intézet a megyei pedagógiai központokkal együtt látja majd el. A munka sokrétű lesz, hiszen a nat bevezetése mellett ezeknek az intézményeknek kell majd megszervezniük az alapműveltségi és az érettségi vizsgákat, de az oktatáspolitikai döntések szakmai előkészítése is rájuk hárul. • B.K. Kuncze az állampolgári biztosokkal tárgyalt Húsz megoldott ügy MH-információ. Az Országgyűlés állampolgári biztosaihoz érkezett 1200 beadvány közül eddig húsz panaszos problémáját sikerült megoldani, hatvan panasz elbírálása folyik, s körülbelül ugyanennyit elutasított vagy máshova tett át a hivatal. Ezt közölte tegnap Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, miután Kuncze Gábor belügyminiszterrel tárgyalt Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának első helyettese, Majtényi László adatvédelmi és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman társaságában. Az önkormányzatok és a rendőrség működésével kapcsolatos az állampolgári jogok hivatalához érkező panaszok és beadványok negyven százaléka. Ebbe természetesen beletartozik az is, ha a hivatal valamilyen helyi rendelet megalkotására hívja föl az önkormányzatok figyelmét. A hivatalnak várhatóan a Belügyminisztériummal lesz tehát a legszorosabb kapcsolata. Kuncze Gábor szerint a két szervezet szoros együttműködése elengedhetetlen a jogszabály-módosítások előkészítése, az egyedi panaszok elbírálása orvoslása szempontjából. A látogatásról Gönczöl Katalin úgy nyilatkozott, hogy megnyugodva távozik, s bízik a zavartalan együttműködésben”. Kuncze felajánlotta, hogy a minisztérium megnevez valakit, aki közvetlen kapcsolatot tart az állampolgári biztosok hivatalával, és maga is igényli, hogy naprakészen tájékozódhasson az önkormányzatokat, a rendőrséget érő bírálatokról, panaszokról. A miniszter természetesen arra is számít, hogy a hivatal - ha indokolt - megvédi a rendőröket is. Várhatóan szoros együttműködés alakulhat ki a kisebbségi jogok biztosa és a Belügyminisztérium között, hiszen a helyi és a kisebbségi önkormányzatok együttműködési zavarainak megszüntetése, a joghézagok eltüntetése a két szerv közös munkáján alapul. Jelenleg mintegy hétszáz kisebbségi önkormányzat működik az országban, s körülbelül még kétszáz szervezet megalakulása várható, aminek következtében jogszabály-módosításra lesz szükség. A jogalkotás, illetve előkészítés során tehát a minisztérium és a hivatal „partnerszerepbe kerül” - fogalmazott Kaltenbach Jenő. Gönczöl Katalin szerint a hivatalt egyenrangú félként kezeli az államigazgatás. A hivatal ügyforgalmára egyébként jellemző, hogy aki szóban szeretné előterjeszteni panaszát, annak ma már csak decemberi időpontot tudnak felajánlani, ám az írásbeli beadványra sokkal hamarabb választ kaphatnak az érdekeltek. •S. B. MH-információ A médiatörvény-javaslattal foglalkozó hatpárti különbizottság tagjai tegnap megállapodtak a közmédiák jövőbeli kuratóriumainak összetételéről. Megkezdték a vitát az országos televíziós csatornák majdani hasznosításáról. Az egyezség szerint a Magyar Televízió és a Magyar Rádió közalapítványi kuratóriumai egyenként 29 tagból állnak majd, ebből a nyolcfős elnökséget a parlament választja, míg a fennmaradó 21 tagot az országos társadalmi és szakmai szervezetek, illetve a határon túli magyarság képviselői delegálják. A különleges feladatokat ellátó Duna Televízió kuratóriuma 31 tagú lesz, hét határos ország magyar kisebbségének és a nyugati magyarságnak egyegy képviselője is részt vehet benne, viszont itt nem képviseltethetik magukat a nyugdíjasok, a szakszervezetek, a munkaadók és munkavállalók, valamint a települési önkormányzatok szövetségei. Az ülésen az SZDSZ javasolta, hogy a tévé második csatornáját pályázat útján, közszolgálati feladatokat előíró feltételekkel, tíz évre adják koncesszióba. A még kiépítetlen harmadik csatornát ugyancsak pályázaton értékesíthetnék. Az SZDSZ elképzelése szerint az MTV egy földi és egy műholdas csatornával működhetne tovább. Az MDF ezt aggályosnak tartotta, mert így a második köztulajdonú tévécsatornát a hazai lakosságnak csupán a kábelhálózatokba kapcsolt egyharmada láthatná. Ez esetben minden lényeges közszolgálati funkciót a Tv1-re kéne sűríteni. Az FKGP elképzelhetőnek nevezte a Tv2 koncesszióba adását. A Fidesz szerint most csak a harmadik frekvenciahálózatot kellene hasznosítani, s ezt a Tv2 esetleg évekkel később követhetné. A KDNP javaslata szerint egyelőre csak a harmadik csatornát lenne szükséges pályázatra bocsátani. Az MSZP minden megoldásra nyitottnak mutatkozott, de úgy vélte, az MTV csak az ország kedvezőbb gazdasági helyzetében működhetne továbbra is két földi csatornával. • Szü. L. A vita egyik tétje a Tv2 jövője volt Egyezség a közmédiák kuratóriumáról