Magyar Hírlap, 1995. november (28. évfolyam, 256-268. szám)
1995-11-01 / 256. szám
1995. NOVEMBER 1., SZERDA KÜLFÖLD - BELFÖLDMagyar Hírlap 3 Magyarország gyorsabb ügyintézést kér Az EU és a társult államok a PHARE programról MH-Luxembourg Az Európai Unió kelet-középeurópai társult államai tudomásul veszik, hogy nem lesznek jelen a jövőre kezdődő kormányközi konferencián, de a tájékoztatás mellett arra is számítanak, hogy az EU folyamatosan meghallgatja észrevételeiket. Az EU és a társult tagok teg napi luxembourgi külügyminiszteri értekezletén első ízben vettek részt a balti államok képviselői. Némileg rontotta az ünnepi hangulatot, hogy az EU-országok sok esetben csak államtitkárral vagy miniszterhelyettessel képviseltették magukat. A konzultáción szó volt a PHARE program folytatásáról, amely egyre inkább a csatlakozás felkészítését segíti. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország eredményesen használta fel a PHARE-forrásokat a piacgazdaság kiépítésében, a jogharmonizációban. PHARE-pénzt is fordít a gazdaság modernizálására, a kis- és közepes méretű vállalkozások élénkítésére. A következő öt évben Magyarország számára legalább 425 millió ECU áll rendelkezésre, így lehetőség nyílik a hosszú távú tervezésre. A korábbi gyakorlattal szemben e keretnek már a negyede fordítható infrastrukturális beruházásra. Kovács jelképesnek nevezte, hogy az Esztergom-Párkány híd újjáépítési költségének felét is PHARE-pénzből finanszírozzák, hasonlóan a „határon átnyúló” együttműködés további formáihoz. Ennek példája az új magyar-román határátkelőhelyek létesítése. A külügyminiszter szeretné, ha csökkenne a PHARE programok körüli bürokrácia, ha a döntés és a pénz folyósítása közötti idő lerövidülne. A délszláv válság rendezése után az EU az újjáépítésnek legalább a harmadát finanszírozza. Kovács László felszólalásában úgy vélte, méltányos lenne, ha az újjáépítésben azok az államok élveznének elsőséget, amelyeket különösen súlyosan érintett az embargó. Magyarország több mint kétmilliárd dolláros veszteségét az ENSZ is elismerte. A földrajzi közelség, a hagyományos üzleti kapcsolatok okán Magyarország számít arra, hogy részt vehet az újjáépítésben, amelyre különben szintén PHARE-pénzt fordítanak. Kovács László javasolta, hogy a boszniai békekötés után az EBESZ koordinációjával haderő- és fegyverzetcsökkentő megállapodás jöjjön létre, hasonlóan a bécsi leszerelési tárgyalásokhoz. A magyar kormány szerint kívánatos, hogy a rendezés magába foglalja a menekültek visszatérésének megoldását, és garantálja, hogy ne változzanak meg a történelmileg kialakult etnikai arányok. •G. T. EU-csatlakozásunk költségeiről írásunk a 12. oldalon A magyar miniszterelnök Londonban Európa biztonsága oszthatatlan • Folytatás az 1. oldalról A magyar kormány véleménye szerint az észak-atlanti szövetség bővítésével párhuzamosan biztosítani kell Oroszországot és Ukrajnát arról, hogy ez semmiféle biztonsági kihívást nem jelent számukra, ugyanakkor világossá kell tenni: sem Moszkvát, sem más, NATO-n kívüli országot nem illeti meg a vétójog a csatlakozás ügyében. Horn megállapította: a hidegháború múltával új veszélyek jelentek meg, elsősorban Kelet- és Közép-Európában. Bosznia példája is mutatja, hogy a legriasztóbb folyamat a kisebbségi jogokat legázoló, agresszív nacionalizmus- „Az aktuálpolitika szintjén nem lehet igazságot tenni” - mondotta. Még a legérzékenyebb ügyeket is diplomáciai úton kell rendezni. Jugoszláviáról szólva azt mondta, hogy Belgrádban és Zágrábban tapasztalta, menynyire közel áll most a megoldáshoz a térség válsága. Hangúlyozta, hogy az újjáépítésben majd egész Európának, beleértve Magyarországot is, tevékenyen részt kell vennie. Horn szerint Európa egyes térségeit nem lehet különálló szigeteknek tekinteni, s ugyanígy oszthatatlan a földrész biztonsága is. A miniszterelnök szerint a jövendő összeurópai biztonsági rendszer öt pillérre támaszkodhat majd: a kibővített euroatlanti szervezetekre, a megelőző diplomácia kereteit jelentő EBESZ-re, a NATO és az azon kívül maradó országok intézményesített párbeszédére, a regionális és szubregionális együttműködés eszközeire, s végül azokra a kétoldalú szerződésekre, amelyek a középeurópai országok határainak sérthetetlenségét, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását garantálják. A késő esti órákban Malcolm Rifkind brit külügyminiszter díszvacsorát adott Horn Gyula tiszteletére. Nem a Nemzetközi Valutaalap kedvében akarunk járni a kemény intézkedésekkel, ezek a mi érdekeinket szolgálják - jelentette ki Horn Gyula a Financial Timesnak. Kedden megjelent nyilatkozatában a legutóbbi szocialista frakcióülésről szólva hozzátette: komoly feszültségek mutatkoznak a párton belül, de végső soron a többség elfogadta, hogy a kormányprogramnak nincs alternatívája. A lap elemzése szerint ezt a gazdasági fordulat mértékéről tanúskodó adatok is előmozdították, valamint az, hogy az irányváltást sikerült anélkül elérni, hogy az ország recesszióba süllyedt volna. Horn az interjúban maga is kijelentette: a márciusi csomag után sem torpant meg a gazdasági növekedés, amely az idén várhatóan 2,5 százalékos, s jövőre is legalább 2 százalékos lesz. A „váratlanul sima” makrogazdasági átmenetet Surányi György MNB-elnök az utóbbi két évben tapasztalt 30 százalékos termelékenységjavulással magyarázta. Surányi a lap kérdésére kijelentette: a gazdaság magas szinten volt képes megfelelni a piaci hatásoknak, „olyan ütemben, amely engem is meglepett”. Elmondta azt is, hogy a költségvetés hiánya az első negyedévben mért 10 százalékos GDP-arányról a harmadik negyedévig 3,5 százalékra zuhant; igaz, ezt a reálbérek 7-8 százalékos zsugorodása kísérte. MH-információ Ion Iliescu román elnök megbékélési javaslatáról és a magyar-román alapszerződés megkötésének esélyeiről tart megbeszélést pénteken Budapesten Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és román kollégája, Marcel Dinu - jelentette be a külügyi szóvivő. A megbeszélés hosszú ideje az első olyan magas szintű találkozó, amelyen a kétoldalú politikai viszony javításáról cserélnek véleményt a felek. A román és a magyar miniszterelnök október elején, a KEK (Közép-európai Kezdeményezés) varsói csúcstalálkozója alkalmával állapodott meg, hogy magas szintű konzultációkat kezdenek az alapszerződésről, valamint az Iliescu román elnök által szeptemberben javasolt történelmi megbékélésről. Mint Szentiványi Gábor szokásos keddi sajtótájékoztatóján közölte, az államtitkári megbeszélés elsősorban a kölcsönös tájékozódást szolgálja majd. A Külügyminisztérium korábban üdvözölte Iliescu elnök kezdeményezését, Kovács László külügyminiszter azonban úgy fogalmazott, hogy az alapszerződésnek nem lehet alternatívája. A szlovák-magyar viszonyban a szlovák nyelvtörvény tervezete okoz újabb problémát. Horn Gyula tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: jövő héten találkozik Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökkel, s arra kéri majd, hogy csak olyan nyelvtörvényt terjesszen a parlament elé, amely nem sérti az ott élő kisebbségek, a magyarok jogait. A külügyi szóvivő szerint Horn Gyula és Vladimír Meciar november 10-én egy berlini tanácskozáson vesz részt, s ez lehetőséget kínálhat a kétoldalú eszmecserére. Szentiványi Gábor úgy vélte, a szlovák nyelvtörvény tervezetében - a kedvező változtatások ellenére is - még mindig vannak olyan elemek, amelyek aggodalomra adnak okot. „Szeretnénk, ha a nyelvtörvény nem csorbítaná az ottani magyarság jogait” - mondta a szóvivő. • D. B. Magyar-román külügyminisztériumi egyeztetés Téma: a történelmi megbékélés MH-információ Horn Gyula tegnapi, a MÚOSZ- ban tartott tájékoztatóján bejelentette: a jövő héten várhatóan találkozik Meciar szlovák miniszterelnökkel és a nyelvtörvényről tárgyal vele. A kormányfő kifejezte reményét, az Érdekegyeztető Tanács résztvevői meg tudnak állapodni abban, hogy egyes rétegek, például a közalkalmazottak helyzete miként lesz javítható 1996- ban. A miniszterelnök tegnap Budapesten a Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására a szervezet székházában válaszolt a kérdésekre. Horn Gyula többször hangsúlyozta, az országnak nincs más lehetősége, mint a stabilizációs program végrehajtása. „Bár sokaknak nehéz elviselni” a megszorításokat, a kormányfő szerint nincs robbanásveszélyes helyzet, az emberek többsége megérti, miért kell a terheket elviselni. Kiemelte, a közalkalmazottak reáljövedelme öt év alatt ötven százalékkal csökkent, ezért a szakszervezetekkel „középúton valahol” meg kell egyezni, hogy ne növekedjen tovább a különbség a közalkalmazottak és a versenyszférában dolgozók jövedelme között. Horn azt mondta: az ország pénzügyi-gazdasági gondjainak megoldására nem az IMF és a Világbank jóindulatának elnyerése miatt van szükség. A nemzetközi pénzügyi körök javaslatai és a kormányzat elképzelései azonosak, tehát az ország felemelkedését elsősorban a gazdaság teljesítményének javításával lehet elérni. Horn Gyula elmondta, „esze ágában sincs” újabb kormányátalakítás, sőt reméli, erre szükség sem lesz. Kiss Pétert felkérte munkaügyi miniszternek, végleges választ azonban még nem kapott. A koalíció fenntartását elsődlegesnek nevezte. Hozzátette, nem szabad megengedni a kormány további destabilizálását, csak olyan változtatásokat szabad tenni, melyekkel mindkét koalíciós párt egyetért. A Magyar Hírlap kérdésére, mit tippel Nagy Sándor jövendő funkciójának, kijelentette: „Nagy kiváló közgazdász, akinek meg kell találni a megfelelő helyet az MSZP-ben vagy a pártfrakcióban.” A hajósi, illetve a budapesti Petőfi Csarnokban tartott hétfői szocialista találkozóról azt mondta: természetesnek tartja egy baloldali pártnál, hogy amikor ilyen népszerűtlen intézkedéseket kell hoznia, akkor felizzanak a belső viták. Horn szerint a novemberi MSZP-kongresszus sok mindenre választ ad majd. Hozzátette, szükség esetén a májusi újabb kongresszus a tisztújítást is elvégezheti. Később ezt azzal toldotta meg, hogy bárkit, még a miniszterelnököt is le lehet váltani, ám csak alkotmányos, demokratikus úton. Horn Gyula elmondta, a szlovák nyelvtörvény elemzését megkezdték. Tisztázni kívánják a részleteket is. Várhatóan a jövő héten a magyar kormányfő találkozik a szlovák miniszterelnökkel, s arra kéri majd Vladimír Meciart, hogy csak olyan nyelvtörvényt terjesszen a pozsonyi parlament elé, amely nem sérti a szlovákiai magyarok jogait. A román államfő megbékélési javaslatáról azt mondta: megállapodott Vacaroiu román miniszterelnökkel arról, hogy felújítják a tárgyalásokat. Ám a magyar kormányzat nem nyilatkozatokat, hanem olyan törvényeket vár, amelyek szavatolják például a romániai magyarság jogait. Magyarország EU-csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök azt reméli, legkésőbb 1998-ban megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. A Munkáspártnak a NATO- csatlakozásról szóló népszavazási kezdeményezéséről azt mondta, hogy annak nem örül - már csak azért sem mert legalább egymilliárd forintba kerül a referendum -, és még a parlament sem kezdte meg a kérdés tárgyalását. Azt pedig a kormányprogram is tartalmazza, hogy a végső döntés előtt népszavazáson kell a polgárok véleményét kikérni a NATO- csatlakozásról. • Dési János Horn Gyula találkozni akar a szlovák kormányfővel Megállapodna a szakszervezetekkel Horn szerint a koalíció fenntartása és a stabilitás alapvető érdek fotómű soóslatos Csak az MTV rögzíthette a sajtóértekezletet A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) „pártállami módszerekre emlékeztető eszközök felhasználásával akadályozta meg a magyar televíziós piac egyik szereplőjét a pártatlan hírszolgáltatásban” - véli a szervezet elnökéhez írt és a miniszterelnökséghez is továbbított levelében az érintett Tv3 Budapest hírigazgatója. A fővárosi tévécsatorna illetékese azt kifogásolja, hogy a kormányfő tegnapi sajtóértekezletére nem engedték be a társaság kameráit. A felvételek készítésének megtiltása miatt a Tv3 nem tehetett eleget a szabad és akadálytalan tájékoztatás kötelezettségének. A közvetítés jogát kizárólagosan a Magyar Televízió kapta meg. Az MTV pedig a felvétel vágott, szerkesztett változatának átadásáért 153 ezer forintot kért volna, ami a Tv3 saját költségeihez képest mintegy tizenhatszoros árat jelent. Döntésével tehát a MÚOSZ áttételesen gazdasági hátrányba is hozta a magán-tévétársaságot. A Tv3 tiltakozik az ellen is, hogy a délelőtti sajtótájékoztatón elhangzottak közlésére a MÚOSZ este 9 óráig embargót rendelt el, és felháborítónak tartja, hogy akik ezt - tájékoztatási kötelezettségüknek eleget téve - megszegik, azokat a legközelebbi tájékoztatóra nem hívják meg. Válaszában Kereszty András, a MÚOSZ elnöke arra hivatkozott, hogy a helyszín méretei csupán négy kamera elhelyezését teszik lehetővé. Ezért döntöttek úgy, hogy a 68 hazai és 8 külföldi újságíró részvételével megrendezett értekezletet az MTV négy kamerája rögzítheti, majd a felvett anyagot valamennyi tévéállomás rendelkezésére bocsátja. Hozzátette: mivel hagyományteremtésről van szó, semmi sem zárja ki, hogy ezeken a szabályokon - beleértve az embargót is - változtassanak. Pénteken figyelmeztető sztrájk? MH-információ Pénteken újabb sztrájk várható a villamosiparban: ezúttal a Tatabányai Energetikai Kft. két erőművének munkavállalói állnak le két órára. A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége egyetért a privatizációs és az ipari miniszterek javaslatával, ám szeretné, hogy az átlagkereset-növekedés az ágazatban elérje az infláció 80 százalékát. Továbbra is ragaszkodunk a bértömeg 20 százalékos emeléséhez - tudtuk meg Gál Rezsőtől, a VDSZSZ elnökétől a tegnapi egyeztetést követően. Az érdekképviseletek nem értenek egyet azzal, hogy a kormány befolyásolja a szabad béralkut, elfogadhatatlannak tartják a kettős bérkorlátot, amely az idei évre 13,2 százalékos bértömeg- és 16,2 százalékos átlagkereset-növekedést szab meg. Ez ugyanis a reálbér 15-20 százalékos csökkenését jelenti, miközben a kormányzat 7-9 százalékot tűzött ki célul. A privatizációs miniszter előterjesztése szerint a fogyasztói árindex 50 százalékával (tulajdonosi hozzájárulással 70 százalékával), azaz 15-18 százalékkal növekedhetnének az átlagkeresetek. Szeretnénk, ha a felső határt az infláció 80 százalékára növelnék. Ha a kormány csütörtöki ülésén javaslatukat elfogadja, úgy megkezdődhetnek a munkáltatóval a bértárgyalások a villamosipar 16 társaságánál. Ma azonban az idő rövidsége miatt nehezen elképzelhető, hogy leállítsák a Tatabányai Energetikai Kft. bánhidai és tatabányai erőműveinek péntek délelőtti figyelmeztető sztrájkját. A leállásra egyetlen lehetőség nyílik: amennyiben a villamosművek vezetője ajánlatot tenne a bértömeg 20 százalékos fejlesztésére. • P. K. Claus Maler, az egyetlen európai Minőségi Guru Magyarországon! "Percenként születnek és halnak meg új menedzsment irányzatok. Mire egyikben otthon leszünk, és már épp bevezetésre kerülne a vállalatnál, rá kell döbbennünk, a világ már túllépett rajta. Változni mindig szükségszerű. De igazán alkalmazkodni állandó elemek nélkül lehetetlen." Claus Maller, Európa vezető oktatási cége, a dán központú TMI (Time Manager International) alapítója és elnöke, egyebek közt a SAS, a British Airways és a FIAT minőségi és vállalati kultúra átalakításának katalizátora. Az általa kifejlesztett "Minőség és az Emberi Tényezők - Menedzsment Mindenkinek" című program segíti a különböző menedzsment koncepciók vállalaton belüli letisztulását és megértését, a minőségi rendszerek elfogadását. muiiidii rAoiduuiib nme ívianagemem fctóbfo Cnnbrt reengineering vU \J\J Uvl Leadership trrv AAAA ^ ^ ^.EMPOWERMENT IjVJ “llülj ELADÓ Balatonföldváron, vízparttól kb. 300 m-re lévő, 2920 m2 területű telekkel, 800 m2 összalapterületű, kétszintes üdülőépület (irányár: 50 millió Ft), valamint Balatonlellén 2500 m2 területű telekingatlan, felújítható épületekkel, vízpartnál (irányár: 20 millió Ft) Felvilágosítást ad Nagy Ferenc, telefon: 270-1031, vagy Havas Csaba, telefon: 342-9721 MH 14011 Visszavonulóban a PM Marad a 10 napos betegszabadság? MH-információ Az egészségbiztosítási önkormányzat elnöksége hétfői ülésén nem foglalt állást a honoráriumok járulékoltatásáról. Elvetette viszont a 10 napos betegszabadság növelését, így a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulék 1,5 százalékponttal csökkenhet (a Pénzügyminisztérium 3 százalékos javaslatával szemben) - mondta lapunknak Simsa Péter alelnök. Az elnökség 3 milliárdos bevételi többletet javasol a biztosító jövő évi költségvetésében. Nem ragaszkodunk a munkáltatók által fizetett 25 nap betegszabadsághoz - nyilatkozott lapunknak Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár. Mint mondta, a tárca célja továbbra is a teherátrendezés: a munkáltatók a jelenleginél nagyobb részt fedezzenek a betegszabadság költségeiből. Több megoldás lehetséges - mondta Akar László. - Az egyik, hogy - tekintettel az alkotmányossági kifogásokra - megmaradhatna a 10 napos munkáltatói finanszírozás, a tizedik nap után pedig minden egyes nap vegyes finanszírozású lenne, vagyis a költségeket kétharmad részben a munkáltató, egyharmad részben az egészségbiztosító állná. Amint tegnapi számunkban is írtuk, az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) - a Pénzügyminisztérium és az APEH szakértőivel együtt - javaslatot dolgozott ki a társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítéséről. Eszerint a honoráriumok jövőre járulékkötelessé válnának, viszont az így befizetett összegek után is jogot lehetne szerezni az ellátásokra. Ebből becslések szerint 10 milliárd forint többletbevételhez jutna a társadalom, s ezen belül 4,1 milliárdhoz az egészségbiztosítás. További 1-2 milliárdot hozna, ha a megbízásos és bedolgozói munkák után fizetett kis - a minimálbér 60 százalékát meg nem haladó - összegek után is járulékot szednének. Minderről azonban nem foglalt állást az egészségügyi önkormányzat elnöksége - mondta érdeklődésünkre Simsa Péter alelnök. Az elnökség javaslata szerint 1996-ban a gyógyító megelőző kiadásokra 215 milliárd forintot kell biztosítani. A Pénzügyminisztérium 205 milliárdot szorgalmazott, és a korábbi önkormányzati tervek között is szerepelt ilyen változat. (Idén e célra a biztosító várhatóan 189,9 milliárd forintot költ.) Az ülésen a két szakszervezeti képviselő bejelentette, hogy a 10 milliárdos emeléssel nem ért egyet, és különvéleménnyel élt, ennek ellenére a többség a 215 milliárdos előirányzatot támogatta - mondta Simsa Péter, aki az elnökségben a munkavállalókat képviseli. Az elnökségi tagok körében kialakult az a vélemény, hogy a nagyobb keretből biztosítható az egészségügyi dolgozók 20 százalékos béremelése. A munkavállalók képviselői egyetértenek az egészségügyi dolgozók bérkövetelésével, Simsa szerint viszont az ehhez szükséges fedezetet az egészségügyi intézmények hatékonyabb gazdálkodásából kellene előteremteni. Gyógyszerár-támogatásra jövőre 70 milliárd forintot tervez a biztosító elnöksége az idei várható 69 milliárddal szemben. Mint ismeretes, idén hatszor kellett korrigálni a gyógyszerárakat; ennek elkerülésére az OEP azt javasolta a forgalmazóknak, hogy a januárra kialkudott árakra további 7,4 százalékos áremelést elfogad, vagyis fél évre előre megelőlegezi a forint leértékeléséből eredő többletköltségeket. A biztosító elnöksége 48 milliárdot, a Pénzügyminisztérium 37 milliárdot szán táppénzkiadásokra (az idei 41 milliárd helyett), de e kérdésben még közeledhetnek az álláspontok, mert az elnökségi ülésen elhangzott, hogy e célra minimum 42-43 milliárd szükséges. A központi költségvetés a PM szerint legfeljebb 12 milliárd, az elnökség szerint 29 milliárddal járulna hozzá az OEP kiadásaihoz, nem biztosítottak ellátásának finanszírozása címén. • E. J.-N.-P. M.-ZS. P.